31986L0217[1]

A Tanács irányelve (1986. május 26.) a gépjárművek gumiabroncsnyomás-mérőjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A Tanács irányelve

(1986. május 26.)

a gépjárművek gumiabroncsnyomás-mérőjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(86/217/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a tagállamokban kötelező rendelkezések határozzák meg a gépjárművek gumiabroncsainak légnyomásmérésére szolgáló légnyomásmérők felépítését és ellenőrzési módszereit, amelyek tagállamonként különböznek, és következésképpen akadályozzák e műszerek kereskedelmét; mivel ezért szükséges e rendelkezéseknek a közelítése;

mivel a legutóbb a 83/575/EGK irányelvvel [4] módosított, a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i 71/316/EGK tanácsi irányelv [5] meghatározta az EGK-típusjóváhagyási és elsőhitelesítési eljárásokat; mivel az említett irányelvvel összhangban meg kell határozni azokat a gyártásra és a termék működésére vonatkozó műszaki előírásokat, amelyeknek a gépjárművek abroncsnyomásmérőinek meg kell felelniük ahhoz, hogy az ellenőrzéseket, illetve az előírások szerinti jelzések és feliratok elhelyezését követően azok behozatala, forgalmazása és szabad felhasználása levetővé váljon,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezt az irányelvet a melléklet 1. szakaszában meghatározott, a gépjárművek gumiabroncsainak légnyomásmérésére szolgáló nyomásmérőkre kell alkalmazni.

2. cikk

Az EGK-jelzésekre és -feliratokra jogosult gumiabroncstöltő berendezések leírása a mellékletben található. Ezek a mellékletben lefektetett feltételek alapján EGK-típusjóváhagyási és -elsőhitelesítési eljárás tárgyát képezik.

3. cikk

Mérési tulajdonságai alapján egyetlen tagállam sem tagadhatja meg, tilthatja vagy korlátozhatja olyan gumiabroncstöltő berendezések forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését, amelyen feltüntették az EGK-típusjóváhagyási jelet és az EGK-elsőhitelesítési jelet.

4. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított 18 hónapon belül megfeleljenek [6].

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1986. május 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. Braks

[1] HL C 356., 1980.12.31.,17. o.

[2] HL C 287., 1981.11.9.,135. o.

[3] HL C 189., 1981.7.30., 10. o.

[4] HL L 332., 1983.11.28., 43. o.

[5] HL L 202., 1971.9.6., 1. o.

[6] A tagállamok 1986. május 30-án értesültek erről az irányelvről.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. Hatály

Ezen melléklet alkalmazásában az "abroncsnyomásmérők" előre beállító szerkezettel nem ellátott műszerek, amelyeket rögzített vagy hordozható berendezésekben használnak a gépjárművek gumiabroncsainak felfújására, és amelyekben egy mechanikus mérőrendszer egy kijelző készüléknek továbbítja az érzékelő elem rugalmas alakváltozását.

Az abroncsnyomásmérők az abroncsban lévő és a külső levegő közötti nyomáskülönbséget (Pe) jelzik.

Az abroncsnyomásmérők egyúttal magukban foglalják az abroncs és az érzékelő elem közötti összes alkatrészt is.

2. Metrológiai követelmények

2.1. Megengedhető hibahatárok

A következő táblázatban megadott megengedhető pozitív vagy negatív hibahatárok a mért nyomáshoz viszonyított abszolút értékként vannak meghatározva.

Mért nyomás | Megengedhető hibahatár |

legfeljebb 4 bar | 0,08 bar |

4 bar feletti, de legfeljebb 10 bar | 0,16 bar |

10 bar feletti | 0,25 bar |

A megengedhető hibahatár a 15-25 °C közötti tartományban nem haladhatja meg a megadott értéket. Ez a tartomány a továbbiakban "hőmérsékleti referenciatartomány".

2.2. Hőmérsékleti járulékos hiba

A hőmérsékleti referenciatartományon kívüli, de -10 és +40 °C közötti hőmérséklet esetén az abroncsnyomásmérő állásának megengedhető hibája az alábbi táblázatban szerepel:

Mért nyomás | Megengedhető hibahatár |

legfeljebb 4 bar | 4 bar 0,1 %-a Celsius-fokonként |

4 bar feletti, de legfeljebb 10 bar | 10 bar 0,05 %-a Celsius-fokonként |

10 bar feletti | a felső skálahatár 0,05 %-a Celsius-fokonként |

2.3. Irányváltási hiba

Az abroncsnyomásmérőkben az irányváltási hiba nem haladhatja meg a megengedhető hibahatár abszolút értékét bármely, a hőmérsékleti referenciatartományon belüli hőmérséklet esetén. Ennek a hőmérsékletnek a vizsgálat teljes ideje alatt állandónak kell maradnia.

Adott nyomáson a nyomás növelése közben mért érték nem haladhatja meg a nyomás csökkentése közben mért értéket.

2.4. A műszer mutatójának visszatérése egy előre meghatározott értékhez.

A légköri nyomás hatására az abroncsnyomásmérő mutatójának a megengedhető hibahatáron belül a nulla jelzésnél vagy pedig a skála osztásközeitől tisztán elkülöníthető, előre meghatározott értéken kell megállnia. Az abroncsnyomásmérő rendelkezhet egy ütközővel a nulla vagy az előre meghatározott érték alatt, attól olyan távolságban, amely legalább kétszerese a megengedhető hibahatár értékének.

3. Műszaki követelmények

3.1. Szerkezet

Az abroncsnyomásmérők erős és gondos kivitelezése biztosítja metrológiai jellemzőik megtartását.

3.2. Kijelzőkészülék

3.2.1. A kijelzőkészülékek bar beosztásúak, az osztásközök 0,1 bar értékre vannak beállítva.

3.2.2. A mérési tartományban a kijelzőkészüléknek lehetővé kell tennie a mért nyomás értékének közvetlen és pontos leolvasását. E célból a mutató azon részének vastagsága, amely a skála osztásvonalait takarja, nem lehet nagyobb, mint maguknak az osztásvonalaknak a vastagsága. A mutatónak le kell takarnia a legrövidebb osztásvonal hosszának megközelítőleg a felét. A mutató és az osztásvonalak síkja közötti távolság nem lehet nagyobb, mint az osztásköz hossza, és az semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 2 mm-t vagy körlapos kijelző készülékek esetén a 0,02 L + 1 mm-t (az L a kijelző forgástengelye és annak szélső értéke közötti távolság).

3.2.3. Az osztásközöknek az egész skálán egyformáknak kell lenniük. A mértékközöknek, amelyek nem lehetnek 1,25 mm-nél kisebbek, gyakorlatilag egyformáknak kell lenniük, vagy csak csekély eltérést mutathatnak. A mértékközök eltérése megengedett abban az esetben, ha a két egymást követő mértékköz különbsége nem haladja meg a legnagyobb érték 20 %-át, és ha a legkisebb és legnagyobb mértékköz közötti különbség nem haladja meg a legnagyobb érték 50 %-át.

Minden ötödik osztásvonalnak hosszabbnak kell lennie a többinél; minden ötödik vagy tizedik osztásvonalat be kell számozni. Az osztásvonalak vastagságának gyakorlatilag egyformának kell lennie, és az nem haladhatja meg az osztásközök egyötödét (1/5).

4. Feliratok és jelek

4.1. Feliratok

4.1.1. Kötelező feliratok

Az abroncsnyomásmérőkön a következő feliratokat kell feltüntetni:

a) a számlapon:

- a mért mennyiség jele Pe,

- a mértékegység jele bar,

- szükség esetén az eszköz üzemállapotát mutató jel;

b) a számlapon, az adattáblán vagy magán az eszközön:

- a gyártó azonosító adatai,

- a műszer azonosító adatai,

- az EGK-típusjóváhagyási jel.

Ezen feliratoknak közvetlenül láthatónak, könnyen olvashatónak és szokásos használati körülmények között kitörölhetetlennek kell lenniük, és nem akadályozhatják az eszköz kijelzőjének leolvasását.

4.1.2. Tetszőleges feliratok

Az abroncsnyomásmérőkön a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által engedélyezett további feliratok is szerepelhetnek, feltéve hogy azok nem akadályozzák a műszer kijelzőjének leolvasását.

4.2. Ellenőrzési és hitelesítési jelek

Megfelelő helyet kell biztosítani az EGK-elsőhitelesítést igazoló jelzések rögzítéséhez.

Az abroncsnyomásmérőket oly módon kell lezárhatóvá tenni, hogy lehetetlenné váljon a műszer tulajdonságainak megváltoztatása.

5. EGK-típusjóváhagyás

Az abroncsnyomásmérők EGK-típusjóváhagyását a 71/316/EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.

A típusjóváhagyás kérelmezéskor legalább két abroncsnyomásmérőt kell a vizsgálatoknak alávetni. A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a vizsgálatok előrehaladásának függvényében további abroncsnyomásmérők benyújtását is kérhetik.

5.1. A műszaki és metrológiai követelményeknek teljesítésének ellenőrzése

Az EGK-típusjóváhagyásra előterjesztett abroncsnyomásmérőket a 2., 3. és 4. szakaszban előírt műszaki feltételek teljesítésének biztosítása érdekében vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat a következő teszteket foglalja magában, amelyeket referencia-abroncsnyomásmérők segítségével hajtanak végre, és amelyek hibahatára nem haladhatja meg a tesztelt abroncsnyomásmérők megengedhető hibahatárának egynegyedét (1/4).

5.1.1. A műszer mérési hibájának meghatározása

Az abroncsnyomásmérő állását a skála legalább öt, egyenletesen elosztott pontján kell ellenőrizni (ideértve a mérési tartomány alsó és felső határa közelében lévő pontokat is).

5.1.2. Irányváltási hiba meghatározása

Ezt a vizsgálatot csak olyan műszeren lehet elvégezni, amely rendeltetésszerű használata során csökkenő nyomás mérésére szolgál.

A vizsgálat - csökkenő és növekvő nyomásértékek mellett - az abroncsnyomásmérő skálájának legalább öt, egyenletesen elosztott pontján való leolvasásból áll (ideértve a mérési tartomány alsó és felső határa közelében lévő pontokat is).

Csökkenő értékek esetében a leolvasásokat azután kell elvégezni, hogy az abroncsnyomásmérőt 20 percen keresztül a mérési tartomány felső határával megegyező nyomás érte.

5.1.3. Az abroncsnyomásmérők jellemzőinek tartóssági vizsgálata

A vizsgálat során az abroncsnyomásmérőket a következő hatásoknak kell alávetni:

a) a mérési tartomány felső határát 25 %-kal meghaladó, 15 percen keresztül tartó nyomás;

b) 1000 ciklusszámú, 0 és a mérési tartomány felső értékének 90-95 %-a között váltakozó nyomás;

c) 10000 ciklusszámú, a mérési tartomány felső határának megközelítőleg 20 %-áról megközelítőleg 75 %-ára lassan, percenként 60 ütemet meg nem haladó gyakorisággal változó nyomás;

d) hat órán át tartó -20 °C-os, majd pedig hat órán át tartó +50 °C-os környezeti hőmérséklet.

Az a), b) és c) vizsgálatok elvégzése, valamint egy órán át tartó nyugalmi állapot után az abroncsnyomásmérőknek eleget kell tenniük a 2.1., 2.3. és 2.4. pontban foglalt követelményeknek.

A d) pontban leírt hőmérsékleti teszt teljesítése után az abroncsnyomásmérőket nyugalmi állapotba kell helyezni hat órára egy, a referencia-hőmérsékleti tartományon belüli hőmérsékleten. A hat óra letelte után az abroncsnyomásmérőknek eleget kell tenniük a 2.1., 2.3. és 2.4. pontban foglalt követelményeknek.

5.1.4. Hőmérséklet hatására történő ingadozás

A vizsgálat adott nyomáshoz tartozó, -10 °C-on és +40 °C-on leolvasott értékek közötti különbség megállapításából áll a referencia-hőmérsékleti tartományban mért leolvasási értékkel összehasonlítva.

6. EGK-elsőhitelesítés

Az abroncsnyomásmérők EGK-elsőhitelesítése a 71/316/EGK irányelvvel összhangban történik.

6.1. Megfelelési vizsgálat

Ez a vizsgálat a jóváhagyott mintának való megfelelés ellenőrzéséből áll.

6.2. Ellenőrzési teszt

Ezeket a teszteket referencia-abroncsnyomásmérők segítségével végzik, amelyek eltérése nem haladhatja meg az ellenőrzésre átadott abroncsnyomásmérők megengedhető hibahatárának egynegyedét (1/4).

6.2.1. Mérési hibák megállapítása

Az abroncsnyomásmérőket a mérési tartományban egyenletesen elosztott, legalább három helyen kell leolvasni.

6.2.2. Az irányváltási megállapítása

Az irányváltási hiba csak az olyan abroncsnyomásmérők esetében ellenőrizhető, amelyek a 2.3. pont értelmében növekvő és csökkenő nyomás mérésére alkalmasak.

A vizsgálat - csökkenő és növekvő nyomásértékek mellett - az abroncsnyomásmérő mérési tartományának legalább öt, egyenletesen elosztott pontján való leolvasásból áll. A vizsgálatot a szokásos használati körülmények között kell elvégezni.

--------------------------------------------------