Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 2015.10.270 I. Ha a felülvizsgálati eljárásra azért került sor, mert az Alkotmánybíróság a jogerős határozatban alkalmazott jogszabályt megsemmisítette és az ilyen törvényi rendelkezés alkalmazásával meghozott jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát elrendelte, akkor a felülvizsgálatot lefolytató Kúriának ugyanazt a büntetőtörvényt kell alkalmaznia, mint amelyet a megtámadott határozatot hozó bíróság alkalmazott, de annak a rendelkezésnek a figyelmen kívül hagyásával, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisített.

II. A Btk. 2. §-a alkalmazásánál csak az elkövetéskori és az elbíráláskori törvény közötti választás lehetősége merülhet fel, ahol az elbírálás alatt a rendes eljárásban meghozott ügydöntő határozat jogerejét kell érteni, annak időpontjával együtt. A felülvizsgálati eljárás időpontjában hatályban levő új törvény a megtámadott határozat elbírálásának törvényességét, felülvizsgálhatóságát nem érinti.

III. Ha a bűncselekmény elkövetésekor és elbírálásakor egyaránt az 1978. évi IV. törvény volt hatályban, ám a felülvizsgálati indítvány benyújtása már a 2012. évi C. törvény hatályban léte alatt történt, az új Btk. felülvizsgálat során történő alkalmazása már azért sem lehetséges, mert ez olyan jogszabály alkalmazását eredményezné, amely sem az elkövetéskor, sem a (jogerős) elbíráláskor nem volt hatályban. [Btk. 2. §; 1978. évi IV. törvény 85. § (3) bek.; Be. 416. § (1) bek., 423. § (2), (4) bek., 426. §, 427. § (2) bek.]

[1]A törvényszék a 2012. október 10-én kelt ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli rablás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 321. § (1) bek., (3) bek. a) pont], melyből egyrendbeli kísérlet, testi sértés bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 170. § (1) és (6) bek. I. fordulat], valamint - a K. Városi Bíróság ítélete próbára bocsátást kimondó rendelkezésének hatályon kívül helyezése mellett - önbíráskodás bűntettében [korábbi Btk. 273. § (1) bek.], 2 rendbeli testi sértés bűntettében [korábbi Btk. 170. § (1) és (2) bek.] és személyi szabadság megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 175. § (1) bek.].

[2]Ezért az I. r. terheltet halmazati büntetésül 6 évi fegyházbüntetésre és 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

[3]A terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla a 2012. február 19-én kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. terhelt fegyházbüntetését és a közügyektől eltiltás tartamát 7-7 évre súlyosította. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.

[4]A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 417. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettsége folytán, a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[5]Indítványában utalt az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) AB határozatára, amely kizárta a folyamatban lévő ügyekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23. és 2013. június 30. napja között hatályos 85. § (4) bekezdésének alkalmazását, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július 1. napjától hatályos 81. § (4) bekezdését pedig hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Egyúttal az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte a fenti törvényi rendelkezések alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

[6]Az indítvány ezt követően kiemelte, hogy jelen ügyben az eljárt elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában - a másodfokú bíróság által nem érintetten - kifejtette, miszerint a terhelt terhére rótt cselekmények a korábbi Btk. 137. § 17. pontjában felsorolt személy elleni erőszakos bűncselekmények, ezért a bűnhalmazatban lévő cselekmények legsúlyosabbikának büntetési tétele a korábbi Btk. 85. § (4) bekezdése alapján a kétszeresére emelkedik. A felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettét a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, erre figyelemmel a terhelttel szemben öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, melynek középmértéke a Btk. 83. § (3) bekezdése alapján 12 év 6 hónapi szabadságvesztés.

[7]A terhelt az ennek figyelembevételével kiszabott büntetését jelenleg is tölti, ezért a hivatkozott alkotmánybírósági határozat következményeképp a Legfőbb Ügyészség hivatalból köteles a felülvizsgálati indítvány benyújtására.

[8]E felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (2) bekezdés második mondata alapján az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A Legfőbb Ügyészség azonban részletesen kifejtette, hogy e rendelkezés értelmében nem a jelenleg hatályos - a konkrét esetben sem az elkövetéskor, sem a jogerős elbíráláskor hatályban nem volt - 2012. évi C. törvényt, hanem a jogerős ítéletben alkalmazott büntető jogszabályt - azaz jelen ügyben az 1978. évi IV. törvényt - kell alkalmazni, azonban az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés figyelmen kívül hagyása mellett.

[9]A fentiekre figyelemmel jelen ügyben a korábbi Btk.-t kell tehát alkalmazni, de a büntetést a korábbi Btk. 85. § (4) bekezdésének alkalmazása nélkül kell kiszabni. Ez azt eredményezi, hogy az irányadó büntetési tételkeret öttől húsz évig terjedő szabadságvesztésről - a korábbi Btk. 85. § (3) bekezdése szerint - öttől tizenöt évig terjedő tartamra csökken. Ugyancsak csökken a korábbi Btk. 83. § (3) bekezdése szerinti, a büntetés kiszabása során irányadó középmérték is, mégpedig 12 év 6 hónapról 10 évre.

[10]Ennek ellenére a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a kiszabott büntetés így sem terjeszkedik túl az alkotmányos kereteken, sőt arányban áll a cselekmények tárgyi súlyával, az alanyi bűnösség fokával és a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség mértékével, így eltúlzottan súlyosnak nem tekinthető.

[11]Ezért a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. § (2) bekezdése alapján annyiban változtassa meg a jogerős ítéletet, miszerint a szabadságvesztés büntetést az I. r. terhelttel szemben a korábbi Btk. 85. § (1)-(3) bekezdése alapján tekinti kiszabottnak. Egyebekben viszont a támadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában tartsa fenn.

[12]A felülvizsgálati indítványra a terhelt nem, kirendelt védője azonban írásbeli észrevételt tett. Ebben azt az - e részében az indítvánnyal ellentétes - álláspontját fejtette ki, miszerint a Be. 423. § (2) bekezdés második mondata alapján az ügyben egyértelműen a 2012. évi C. törvényt kell alkalmazni, mint az elbíráláskor - azaz jelenleg - hatályos büntető jogszabályt. Ennek alapján pedig - a büntetési tételkeret és a középmérték csökkenésére figyelemmel - a büntetés mértékét is enyhíteni kell, és e törvény szabályozásának megfelelően - a Btk. 38. § (2) bekezdés a) pontja szerint - kell meghatározni a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját is. Ezért az említett részeiben a jogerős ítéletnek az általa előadottak szerinti megváltoztatását, egyebekben pedig annak a hatályában való fenntartását indítványozta.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!