A Kecskeméti Törvényszék P.21945/2010/24. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §, 327. §, 1993. évi X. törvény (Termékfelelősségi tv.) 1. §, 3. §, 10. §, 13. §] Bíró: Stefancsik Márta

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

14.P.21.945/2010/24. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Tóth B. Balázs ügyvéd (....) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - dr. Ékes Edvárd ügyvéd (...) által képviselt alperes neve. alperes címe székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 300.000 (Háromszázezer) forint perköltséget és az állami adóhatóság külön felhívására 588.000 (Ötszáznyolcvannyolcezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előelegezett költség megfizetésére vonatkozik. Ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

INDOKOLÁS:

A bíróság a peres iratok tartalma, valamint a ...Megyei Bíróság 14.P.21.783/2006. számú ügy iratainak tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2006. május 11. napján 9.800.000 forintért megvásárolta a X Kft-től a 0-0 forgalmi rendszámú U típusú személygépkocsit. A gépjármű 2003. gyártási évű és 2004. április 1-jén helyezték először Magyarországon forgalomba. A felperes a személygépkocsit 2006. május 16. napjától birtokolta és 2006. június 10. napján az éjszakai órákban azt a férje elhelyezte a felperes címe szám alatt fekvő garázsukban, majd 23 óra 20 perc körül arra lettek figyelmesek, hogy a garázs irányából durranás hallatszik, onnan füst jön ki.

... Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága a tűzeset kivizsgálását lezáró 2006. június 15. napján kelt H-682/2/2006. számú határozatával megállapította, hogy a tűz keletkezési oka ismeretlen, azonban vélelmezetten a gépjármű villamos berendezéseinek meghibásodásából eredt. A tűzeset folytán a gépjármű nagy része kiégett és a garázsban tárolt használaton kívüli ingóságok is elégtek. A tűzesetből eredően az J Biztosító Zrt. 1.466.058 épületkárt és 273.172 forint lakáscélú épületben elhelyezett tárgyakra vonatkozó kárt fizetett meg a felperes részére, ugyanakkor a garázsban elhelyezett ingóságok ellenértékének megtérítésére a biztosítási szerződés alapján nem került sor.

A felperes igénye érvényesítése érdekében beszerezte Kelemen Béla igazságügyi műszaki szakértő, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának Építőgépek, Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztikai Tanszékének szakértői véleményét, de a X Kft. a felmerült kárt nem térítette meg, ezért a felperes 2006. november 3-án bírósághoz fordult és kérte 9,8 millió forint gépjárműben keletkezett kár, 1.483.900 forint a garázsban tárolt ingóságokban bekövetkezett kár, továbbá az igényérvényesítéssel kapcsolatban felmerült 247.364 forint szakértői költség és perköltség megfizetésére kötelezni a X Kft-t.

A ...Megyei Bíróság a 2007. október 24. napján kelt 14.P.21.783/2006/41. számú ítéletével kötelezte a X Kft-t arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 9,8 millió forintot, továbbá 247.364 forint költséget és 500.000 forint perköltséget. Rendelkezett a kamat és a perköltségviselésről is. A garázsban tárolt ingóságok vonatkozásában előterjesztett kereseti kérelmet elutasította. A megyei bíróság az ítéletét a szakértői díj vonatkozásában 46. sorszám alatt kiegészítette.

Az alperes fellebbezése folytán Szegedi Ítélőtábla a 2008. június 26. napján kelt Pf.I.20.115/2008/4. számú ítéletével a megyei bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, míg megfellebbezett rendelkezését helybenhagyta és rendelkezett a másodfokú eljárási költség és a fellebbezési illeték viseléséről. A jogerős ítélet szerint a felperes és a X Kft. között fogyasztói szerződés jött létre és ennek következtében törvényi vélelem szól amellett, hogy a hiba 6 hónapon belüli felismerése esetén a hibaok már a teljesítéskor fennállt. Ezzel ellentétes bizonyítékot az értékesítő Kft. felmutatni nem tudott és mind a tűzesetet vizsgáló tűzoltóság, mind pedig a műszaki szakértők azt véleményezték, hogy a tűz kizárólagos kiváltó oka a gépjármű elektronikai meghibásodása, illetve az azzal összefüggésben bekövetkező túlmelegedés volt. Az eljárt bíróságok az ítéletük indokolásában külön kitértek arra is az alperesi védekezés kapcsán, hogy a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (Tft.) alkalmazása abban a perben nem volt lehetséges, mert annak alapján kizárólag a személyi és egyes dologi következménykárok megtérítésére nyílna lehetőség a hibás dolog (gépkocsi) hibájában álló vagyoni hátrány (ún. tapadókár) megtérítése azonban nem követelhető.

A jogerős ítéletben foglalt kötelezettségének a X Kft. a felperes kereseti előadása szerint nem tett eleget.

A felperes 2010. szeptember 22. napján keresetet terjesztett elő az alperessel szemben és módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 9,8 millió forint és ezen összegnek 2006. június 10. napjától számított késedelmi kamata, továbbá perköltség megfizetésére. Keresete jogalapjaként arra hivatkozott, hogy a Tft. 3. § (1) bekezdése alapján az alperes, mint a termék gyártója köteles az előállt kára megtérítésére. A Tft. 6. §-a alapján a bizonyítás kötelezettségének a P.21.783/2006. számú ügyben beszerzett szakértői véleményekkel kívánt eleget tenni. Előadta, hogy a szakértői véleményekben megfogalmazott határozott álláspontra tekintettel, mely szerint a káresemény egyértelműen gyártási hiba következménye, 2008. év végén közvetlenül az alpereshez fordult kárigényével, akitől 2010. június 11. napján, illetve 2010. augusztus 30. napján is kérte a kárösszeg megfizetését, de az alperes érdemi nyilatkozatot nem tett és a kártérítést sem fizette meg.

Az alperes védekezése folytán a felperes keresete indokait kiegészítette és alaptalannak találta az alperes elévülési kifogását. Hivatkozott arra, hogy a Tft. 10. § -a alapján az igényérvényesítésre 3 éves határidő állt a jogosult rendelkezésére, ugyanakkor a Tft. 13. § (2) bekezdése szerint különösen az elévülés nyugvása és megszakadása tekintetében irányadóak a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szabályai. Tekintve, hogy a Ptk. 327. § (1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja és a törvényhez fűzött kommentár szerint felszólításnak minősül megnevezésétől függetlenül minden olyan írásbeli közlés, amiből a követelés érvényesítésének szándéka tűnik ki, ha az ellenérdekű félhez megérkezik. Hivatkozott arra, hogy a korábbi jogi képviselője az alperes ügyfélszolgálata részére 2006. augusztus 23. napján elektronikus levelet küldött és a levél az elévülést megszakította. Ezen túlmenően a korábban folyt perben az ottani alperes a 2006. december 12-i tárgyaláson perbe kívánta hívni jelen per alperesét, aki azonban nem kívánt perbe lépni, de a perbehívás az elévülési időt megszakította és az elévülés újra kezdődött. Ezután az alperes a keresetlevélhez F/4. szám alatt csatolt válaszleveléből kitűnően 2009. július 23-án is igényérvényesítő levelet kapott a felperestől és a perbehívás, továbbá ezen levél között ugyancsak nem telt el a 3 év a kereset bíróságra történő benyújtásáig. A felperes 24/F. szám alatt újabb iratot csatolt, amelyből kitűnően a Q Kft. 2009. február 5-én továbbította az alperes részére a felperes igényérvényesítő levelét. Mindezek alapján álláspontja szerint a követelése nem évült el, így az bíróság előtt érvényesíthető.