A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37076/2007/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 114. §, 173. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 79. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 12. §, 13. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

Kfv.IV.37.076/2007/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gelencsér József jogtanácsos által képviselt Regionális Közigazgatási Hivatal - mint a Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének jogutódja - felperesnek a dr. Hegedűs Gyula ügyvéd által képviselt Megyei Jogú Város Önkormányzata alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2006. november 14. napján kelt 11.K.20.862/2006/9. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 11.K.20.862/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes törvényességi jogkörében eljárva az alperes közgyűlésének 4/2005. /I. 27./, 175/2004. /VI. 16./, 171/2005. /VI. 23./, 320/2005. /XII. 15./, 118/2005. /IV. 28./, 52/2005. /III. 24./, 14/2006. /I. 26./ és 26/2006. /II. 23./ határozataival szemben törvényességi észrevételt tett.

Az alperes a 2006. szeptember 18. napján kelt 167/2006. /VI. 22./ közgyűlési határozatával a felperes valamennyi törvényességi észrevételét elutasította.

A felperes keresetében az alperes által hozott határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.

Keresetében kifejtette, hogy az alperesi határozatok sértik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény /a továbbiakban: Ötv./ 79. §-ában foglalt rendelkezéseket, figyelemmel az Ötv. 8. § /4/ bekezdésében írtakra, mivel az alperes önkormányzati feladatokat szolgáló forgalomképtelen vagyontárgyakat vont ki a törzsvagyonból, ezért a Ptk. 173. § /2/ bekezdése szerint ezen vagyontárgyak elidegenítése is semmis.

Hivatkozott a felperes a Legfelsőbb Bíróság 446/2005. BH számú ítéletére, sérelmezte, hogy az önkormányzat jogszabálynak nem minősülő határozattal döntött a vagyontárgyaknak a védett vagyoni körből való kivonásáról.

Utalt az Alkotmánybíróság 10/2002. /III. 20./ AB határozatában foglaltakra, miszerint a törvény által forgalomképtelennek minősített vagyontárgyakat a képviselő-testület rendelettel sem minősítheti át.

Álláspontja szerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Étv./ 12. § /5/ bekezdés e/ pontja és 13. § /2/ bekezdés d/ pontja szerint lehetősége van a képviselő-testületnek a szabályozási tervről és a helyi építési szabályzatról szóló rendeletben arra, hogy a közterületek rendeltetését megváltoztassa.

Az alperes - 14/2006. /I. 26./ számú, közterület megnevezésű ingatlan értékesítéséhez hozzájáruló - határozatával kapcsolatban előadta, hogy - a fenti jogszabálysértésen túl - ez a határozat sérti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény /a továbbiakban: Áht./ 108. § /1/ bekezdésében, valamint a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény /a továbbiakban: Kgvtv./ 7. § /1/ bekezdésében foglaltakat, az államháztartás rendszeréhez kapcsolódó vagyon nyilvános versenytárgyalás útján történő értékesítéséről szóló rendelkezéseket.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és a keresettel támadott alperesi határozatokat hatályon kívül helyezte.

Ítéletének indokolásában az Ötv. 8. § /1/ bekezdésére, 79. § /1/ és /2/ bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az Ötv. szabálya pontosan meghatározza a törzsvagyon fogalmát.

Az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható törzsvagyonná, amely közvetlenül szolgálja kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását.

Az önkormányzatoknak a helyi rendeletalkotásnál a törvényi rendelkezést figyelembe kell venniük és felelősen kell gazdálkodniuk a törzsvagyonnal, amely vagy forgalomképtelen, vagy pedig korlátozottan forgalomképes.

A szabályozás célja annak megakadályozása, hogy az önkormányzatok a saját vagyonuknak a törzsvagyon-részét feléljék. Olyan vagyonról van ugyanis szó, amely az önkormányzatiság lényegével van összefüggésben, és amely vagy a kötelezően ellátandó közszolgáltatásokat biztosítja, vagy pedig a közhatalom gyakorlását szolgálja.

A megyei bíróság megállapította, hogy a képviselő-testület által hozott keresettel támadott határozatok közútnak, közparknak, illetve közterületnek minősülő ingatlanokat, valamint azok részeit érintik.

Az ingatlanok minősítéséből kitűnik, hogy azok az önkormányzati törzsvagyon részét képezik, melyek az Ötv. 79. § /2/ bekezdés a/ pontja értelmében forgalom tárgyát nem képezhetik.

Hivatkozott a megyei bíróság a Ptk. 173. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontjára, valamint /2/ bekezdésére.

Kifejtette, hogy a Ptk. 173. §-ának szövege szerint forgalomképtelenek a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok (Ptk. 172. §), valamint törvényben meghatározott más dolgok. Ez utóbbi körbe tartoznak azok az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak, melyeket az Ötv. és a vagyontörvény ilyenként megjelölnek.

A forgalomképtelenségből következik, hogy ilyen vagyon vagyontárgy nem értékesíthető, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.

A Ptk. 114. § /1/ bekezdéséből levezetve - a megyei bíróság álláspontja szerint - bármilyen tulajdonosi részjogosítvány érvényes gyakorlásához szükség van önkormányzati rendeletre.

A tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat is csak rendeletben foglaltak szerint tehet nyilatkozatokat; a forgalomképtelen vagyontárgyra való korlátozás feloldása is csak jogszabállyal lehetséges.

Megállapította a megyei bíróság, hogy az alperes a fenti célt jogszabálynak nem minősülő önkormányzati határozattal kívánta elérni.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény /a továbbiakban: Jat./ 1. § /1/ bekezdés f/ pontjának megfogalmazásában jogszabály az önkormányzat által kibocsátott rendelet. Az önkormányzat képviselő-testülete által hozott határozat nem jogszabály.

A Legfelsőbb Bíróság BH 2005. évi 409. számú eseti döntésére hivatkozással kifejtette a megyei bíróság, hogy a felülvizsgált határozatok olyan ingatlanokat érintenek, amelyek az Ötv. fentebb említett rendelkezése alá tartoznak. Ennek értelmében a tulajdonosi jogokkal való rendelkezés - amennyiben a forgalomképtelenné minősítés nem törvényen alapul - csak önkormányzati rendelettel lehetséges, szemben a képviselő-testület jogszabálynak nem minősülő önkormányzati határozatával.

Felhívta a figyelmet a megyei bíróság arra is, hogy a törvény által történt minősítést az önkormányzat rendelettel sem tudja megváltoztatni. Az érintett ingatlanok forgalomképtelen jellegüket mindaddig megtartják, ameddig a forgalomképességet előíró törvényt nem módosítják. Ezen jogszabályi rendelkezés azonban nem zárja el az önkormányzatokat attól, hogy az ingatlan- jelleget pl. településrendezési eszközökkel megváltoztassák.