A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35529/2006/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 22. §] Bírók: Danziger Éva, Kárpáti Magdolna, Madarász Gabriella
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék K.30518/2006/10., *Kúria Kfv.35529/2006/9.* (AVI 2009.11.112)
***********
Kfv.I.35.529/2006/9. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Burai-Kovács János ügyvéd által képviselt felperesnek a Tamásné dr. Kajati Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 11.K.30.518/2006. számon indított és ugyanezen bíróság 2006. szeptember 15-én kelt 11.K.30.518/2006/10. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon meghozta a következő
í t é l e t e t
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.518/2006/10. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 400.000 (négyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 2,5 millió forint felülvizsgálati eljárási illetéket - külön felhívásra - az államnak fizessen meg.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az adóhatóság a felperesnél 2002-2003. évekre adóellenőrzést tartott. A vizsgálati jegyzőkönyv 4-5. pontjában megállapította, hogy a felperesi társaság tevékenysége társasházi lakások építése, értékesítése, mely tevékenységet vállalkozásokkal végezteti, saját alkalmazottai az építkezésekben nem vesznek részt. A lakások építésével egyidejűleg a felperes megkezdte a lakások, garázsok, üzlethelyiségek értékesítését, szerződések kötését. A vizsgált időszakban az értékesítési ár két részre oszlott, a telek általános forgalmi adómentes, a felépítmény általános forgalmi adóköteles termékértékesítésnek minősült.
A felperes minden esetben 30 %-os telekárral kalkulált.
Az adóhatóság álláspontja szerint a társasház felépítés után a telek önmagában forgalomképtelen. Az adóhatóság azt vizsgálta, hogy a felperes által kiszámlázott adóköteles bevétel adóalapja fedezte-e az elszámolt adóköteles ráfordítások, költségek adóalapját.
Az adóhatóság szerint ez az eljárás nem felelt meg az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 32. § 1/a, 33. § 1/b, 7. § 1/b, és 25. § /1/ bekezdésének.
Az ellenőrzés eredményeként meghozott első fokú határozat a felperes terhére 129.111.000 Ft általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg, amelyből 126.125.000 Ft minősült adóhiánynak, társasági adónemben a felperes javára 23.241.000 Ft adót jóváírtak. Az első fokú határozat a felperes terhére késedelmi pótlékot és bírságot nem állapított meg.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság, 2005. december 15-én kelt határozatával az első fokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a felperes terhére 37. 837.000 Ft bírságot, és 37.666.000 Ft késedelmi pótlékot is kiszabott, egyebekben az első fokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes határozatában hangsúlyozta, hogy a vizsgált beruházások esetében az eladási ár megosztása azt eredményezte, hogy a felperes e projektek vonatkozásában nem került a hozzáadott értéknek megfelelő adó-befizetési pozícióba. Az adóhatóság hangsúlyozta, hogy a felperes eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmével jár. A bírságot teljes egészében nem lehetett mellőzni, kivételes méltányosságnak annyi felelt meg, hogy a törvény által előírt 50 %-os helyett a másodfokú hatóság 30 %-os bírságot szabott ki. A késedelmi pótlék az esedékességtől a vizsgálati jegyzőkönyv keltéig került kirovásra.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperes a kereset elutasítását indítványozta, és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A Fővárosi Bíróság 11.K.30.518/2006/10. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az adóztatható adóalapot a beszerzési ár alá csökkentette, és ez által a nyereséget a nem adóztatható adóalapba csoportosította át, azt az életszerűtlen helyzetet állította elő, mely szerint az adóköteles beszerzés adóalapjának megtérülését az értékesítés nem biztosította. Ennek egyetlen magyarázata lehetett, miszerint az eladó adóelőny szerzése érdekében választotta az ilyen számítási módszert. A felperes ezen eljárása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § /2/ és /7/ bekezdésében, az 1/1998. Jogegységi Határozatban, valamint az Áfa tv. 22. § /1/ bekezdésébe ütközött.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!