26/2015. (VI. 19.) EMMI utasítás

a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra, a következő utasítást adom ki:

1. § A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § A Szabályzatot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján is közzé kell tenni.

3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 26/2015. (VI. 19.) EMMI utasításhoz

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzata

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alapadatai

1. § (1) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.

(2) A Főigazgatóság alapadatai a következők:

a) megnevezése: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság,

b) rövidített megnevezése: SZGYF,

c) angol nyelvű megnevezése: General Directorate of Social Affairs and Child Protection,

d) székhelye: 1132 Budapest, Visegrádi utca 49.,

e) statisztikai számjele: 15802107-8412-312-01,

f) adóigazgatási száma: 15802107-2-41,

g) törzskönyvi azonosító száma: 802101,

h) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00329905-00000000,

i) bankszámlaszáma: 10032000-00329905-00000000,

j) alapító szerv neve, székhelye: Kormány, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.,

k) alapításáról szóló jogszabály: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet,

l) irányító szerv neve, székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI), 1054 Budapest, Akadémia utca 3., m) az alapítás időpontja: 2012. december 10.,

n) a Főigazgatóság alapító okiratának kelte: 2013. május 31., azonosítója: 26718-1/2013.,

o) a Főigazgatóság főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 841215 szociális és jóléti szolgáltatások igazgatása

p) a Főigazgatóság alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

013210 átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

013330 pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

014040 társadalomtudományi, humán alapkutatás

048010 gazdasági ügyekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés

065010 lakás- és közműellátással, településfejlesztéssel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés

074054 komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok

081045 szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

081071 üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

082042 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082043 könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

082044 könyvtári szolgáltatások

108010 szociális biztonsággal kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés

109010 szociális szolgáltatások igazgatása

[1]

(3) A Főigazgatóság vállalkozási tevékenységet végezhet, amelynek mértéke nem haladhatja meg a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatának 30%-át.

(4) A Főigazgatóság költségvetési szervként gazdálkodó szervezetekben alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat nem gyakorol.

II. FEJEZET

A FŐIGAZGATÓSÁG SZERVEZETE ÉS FELADATAI

1. A Főigazgatóság szervezeti felépítése

2. § (1) A Főigazgatóság a miniszter irányítása alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő, gazdálkodó szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, melynek élén főigazgató áll.

(2) A főigazgató felett a munkáltatói jogkört a miniszter gyakorolja. A főigazgató felett az EMMI Szervezeti és Működési Szabályzatának 7. függelék II/3. és II/5. pontjában megjelölt munkáltatói jogköröket a közigazgatási államtitkár gyakorolja. A Főigazgatóság főigazgató-helyettesét a miniszter nevezi ki és menti fel. Felette az egyéb munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja.

(3) A Főigazgatóság központi szervből, valamint területi szerveként működő megyei és fővárosi kirendeltségekből (a továbbiakban: kirendeltség) áll.

(4) A Főigazgatóság székhelye Budapest, illetékessége országos, a közvetlen fenntartású kiemelt intézmények tekintetében a Főigazgatóság központi szerve látja el az intézményfenntartói feladatokat.

(5) A kirendeltségek illetékességi területe a fővárosra, illetve a megyékre terjed ki.

(6) A kirendeltség a főigazgató irányítása és a kirendeltség-igazgató vezetése alatt álló szervezeti egység.

(7) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (a továbbiakban: OGYSZB) a főigazgató mellett önálló ügyrend alapján működő testület, amelynek tagjait és vezetőjét a miniszter jelöli ki.

(8) A Szabályzat rendelkezéseit az OGYSZB tekintetében az ügyrendben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. A Főigazgatóság feladatai

3. § (1) A Főigazgatóság ellátja

a) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján átvett szociális és gyermekvédelmi intézményekkel, valamint a szociális és gyermekvédelmi tevékenységet végző alapítványokkal, közalapítványokkal, gazdasági társaságokkal kapcsolatos, e törvény 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat,

b) az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 2. § (3) bekezdése, 9. § (1) bekezdése és 9/A. § (2) bekezdése szerinti feladatokat.

(2) A Főigazgatóság végzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti fenntartói feladatokat.

4. § (1) A Főigazgatóság központi szerve látja el a 3. függelék szerinti intézmények fenntartói feladatait.

(2) A Főigazgatóság központi szerve a fenntartott intézmények vonatkozásában az alábbi fenntartói hatásköröket gyakorolja:

a) felterjeszti miniszteri döntésre az Szt. 91. § (3) bekezdése, valamint a Gyvt. 122. § (2) bekezdése szerinti iratokat,

b) egységesen meghatározza, és honlapján közzéteszi az Szt. 92. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti információkat a fenntartott szociális intézményekre vonatkozóan,

c) javaslatot tesz a fenntartott költségvetési szervek éves költségvetésére, meghatározza a gazdálkodásuk részletes rendjét,

d) az Szt. 90/A. §-a, 92/B. § (3) bekezdése és 92/L. §-a szerinti, illetve a Gyvt. 100/A. §-a szerinti esetben - a kirendeltség előterjesztése alapján - intézkedik a jogszabálysértés megszüntetéséről,

e) ellátja - a kirendeltségek előterjesztése alapján - az Szt. 122/A-122/C. §-a szerinti fenntartói feladatokat.

(3) A Főigazgatóság központi szerve biztosítja az Szt. 65. §-a szerinti jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

5. § A kirendeltség feladatai:

a) A kirendeltség ellátja az Szt. 92/B. § (1) bekezdés b)-h) pontjában és a Gyvt. 104. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott fenntartói feladatokat.

b) A kirendeltség - a főigazgató egyetértése mellett - megállapítja az intézményi térítési díjat.

c) A kirendeltség eljár a működési engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben.

d) A kirendeltség felterjeszti a főigazgatónak - javaslatával együtt - a fenntartott költségvetési szervek éves költségvetésére és a gazdálkodás rendjére vonatkozó iratokat, illetve javaslatot tesz az Szt. 122/A-122/C. §-ával kapcsolatban.

6. §[2]

III. FEJEZET

A FŐIGAZGATÓSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEI

A szervezeti egységek és azok feladatai

7. § (1) A Főigazgatóság szervezeti egységei a főosztály és az osztály. A kirendeltség főosztályi jogállású szervezeti egység.

(2) A szervezeti egység ellátja a Szabályzatban foglalt, valamint a szervezeti egység vezetője által meghatározott feladatokat.

8. § (1) Az egyes szervezeti egységek feladatait a jelen Szabályzat 1. függeléke tartalmazza. A szervezeti egységek részletes, munkaköri szintre lebontott feladatait a főigazgató által jóváhagyott ügyrendek tartalmazzák.

(2) A szervezeti ábrát a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.

(3) Azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolását, amelyek tekintetében a Főigazgatóság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti gazdálkodási feladatokat ellátja, a 3. függelék tartalmazza.

(4) A Főigazgató mellett működő OGYSZB feladatait a Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.

IV. FEJEZET

A FŐIGAZGATÓSÁG VEZETŐI ÉS MUNKATÁRSAI

1. A főigazgató

9. § (1) A főigazgató egyszemélyi felelős vezetőként irányítja a Főigazgatóság tevékenységét. A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) A főigazgató helyettesítését tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató-helyettes látja el.

(3) A főigazgató felelős a Főigazgatóság törvényes működéséért, és biztosítja a feladatok végrehajtásához szükséges feltételrendszert, ennek keretében:

a) előkészíti, és normatív utasításban történő kiadás érdekében benyújtja a miniszterhez a Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

b) normatív utasításokkal biztosítja az egységes szakmai és jogi gyakorlat kialakítását,

c) irányítja a tervezési, gazdálkodási, fejlesztési és beszámolási feladatok ellátását,

d) dönt az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokról,

e) felelős a Főigazgatóság informatikai stratégiájának kialakításáért, az informatikai rendszer fejlesztéséért,

f) irányítja és felügyeli a Főigazgatóság informatikai és adatkezelési feladatainak ellátását,

g) ellátja az Európai Unió pénzügyi alapjaiból vagy más külföldi alapokból támogatott programok megvalósítását,

h) gondoskodik a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer működtetéséről,

i) javaslatot tesz a miniszternek a Főigazgatóság feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának és módosításának kezdeményezésére, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit,

j) gondoskodik a Főigazgatóság kormánytisztviselőinek képzéséről, továbbképzéséről,

k) évente beszámolót készít a miniszternek a Főigazgatóság tevékenységéről, és gondoskodik a beszámolónak a Főigazgatóság honlapján történő közzétételéről,

l) gondoskodik a hatályos jogszabályokban előírt tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról,

m) képviseli a Főigazgatóságot a központi államigazgatási szervek, az érdek-képviseleti és egyéb szervek előtt,

n) megállapítja a fenntartott intézmények kötelező belső szakmai szabályzatainak elveit és főbb tartalmi követelményeit,

o) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével segíti a szolgáltató tevékenységet,

p) meghatározza a fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszerek szakmai követelményeit, javaslatot tesz az informatikai rendszer fejlesztésére,

q) meghatározza a fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltató tevékenységre vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít,

r) javaslatot tesz állami, kormány- vagy miniszteri kitüntetés, illetve elismerés adományozására,

s) a Főigazgatóság kiemelt, illetve új szakmai feladatainak ellátása, illetve koordinálása érdekében ideiglenes szervezeti intézkedést tehet, t) javaslatot tesz az ingatlanállomány fejlesztésére,

u) gondoskodik az OGYSZB működéséről, miniszteri kijelölésre felterjeszti a bizottság vezetőjét és tagjait, szükség esetén kezdeményezi a miniszteri kijelölés visszavonását.

10. § (1) A főigazgató jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek a fenntartott intézmények éves költségvetését, létszámát, alapító és megszüntető okiratát, valamint alapító okiratának módosítását, továbbá a javítóintézet és a javítóintézet utógondozó részlegének házirendjét.

(2) A főigazgató rendszeresen figyelemmel kíséri a fenntartott intézmények esetében a költségvetés végrehajtását, illetve az ellátandó feladatok teljesülését. Ellátja az átvett vagyon tekintetében a vagyonkezelői feladatokat. A fenntartott intézmények vezetőit kinevezi, megbízza, felmenti, megbízásukat visszavonja.

(3) A főigazgató előzetes jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek az intézmények létrehozásával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos döntését.

11. § A főigazgató érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti a fenntartott intézmények tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, különösen az előirányzatokkal, létszámokkal és a vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás betartását, továbbá számon kéri, ellenőrzi ezen követelmények érvényre juttatását.

2. A főigazgató-helyettes

12. § (1) A főigazgató tevékenységét főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettest a miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és egyéb juttatásokra jogosult.

(2) A főigazgató-helyettes irányítja a szervezeti igazgató és az intézményirányítási igazgató tevékenységét.

(3) A főigazgató-helyettes

a) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladataiért, azok végrehajtásának eredményességéért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok és a belső szabályzatok betartásáért, betartatásáért,

b) szakmai iránymutatást és tájékoztatást ad az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői részére,

c) közreműködik az EMMI felső vezetése elé kerülő előterjesztések, javaslatok, tájékoztatók elkészítésében, gondoskodik a szakterületet érintő előterjesztések, javaslatok, tájékoztatók határidőre történő elkészítéséről, vezetői értekezlet elé terjesztéséről,

d) javaslatot tesz az általa irányított szervezeti egységek főosztályvezetőinek kinevezésére, a vezetői munkakör módosítására, illetve visszavonására.

(4) A főigazgató-helyettest tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a szervezeti igazgató, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén az intézményirányítási igazgató helyettesíti.

3. A gazdasági vezető

13. § (1) A gazdasági vezető a Főigazgatóság gazdasági szervezetének főosztály-vezetői besorolású vezetője. Feladatait a főigazgató irányítása mellett látja el. A gazdasági vezetőt a miniszter nevezi ki és menti fel.

(2) A gazdasági vezető a Főigazgatóság gazdasági szervezetének vezetője, pénzügyi ellenjegyzési jogot gyakorol, és e jog gyakorlására írásban más személyt is kijelölhet. Szakmailag irányítja és ellenőrzi a Főigazgatóság gazdasági szervezetének működését. Felelős az államháztartásról szóló törvény, a számvitelről szóló törvény és az ezekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban foglaltak szerinti szabályszerű működés biztosításáért, ennek keretében:

a) biztosítja a Főigazgatóság éves költségvetésének tervezésével, az előirányzatok felhasználásával és szükség szerinti módosításával járó feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátását, a jóváhagyott előirányzaton belüli operatív gazdálkodást,

b) felelős a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségéért,

c) irányítja a költségvetés-tervezéssel kapcsolatos tevékenységet,

d) gondoskodik a költségvetési gazdálkodással összefüggő feladatok ellátásáról,

e) koordinálja a főosztályok stratégiai elemzési tevékenységét,

f) irányítja, ellenőrzi a Főigazgatóság költségvetésének végrehajtásához kapcsolódó, valamint egyéb kötelezően előírt beszámolási feladatok és adatszolgáltatások teljesítését, felelős a költségvetési beszámoló szabályszerű elkészítéséért,

g) gondoskodik a fenntartott intézmények gazdasági feladatainak elvégzéséről a Főigazgatóság és a fenntartott intézmények közötti munkamegosztási megállapodások megkötése útján,

h) gyakorolja a pénzügyi ellenjegyzésijogkört, biztosítja a kifizetések szabályszerűsége érdekében az érvényesítési, utalványozási tevékenységeket,

i) felelős az állami vagyonkezeléshez kapcsolódó feladatok szabályszerű és hatékony ellátásáért, valamint az üzemeltetéssel és fenntartással járó feladatok ellátásáért,

j) kidolgozza, illetve szükség szerint a változásoknak megfelelően módosításra előkészíti a költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási és üzemeltetési feladatok szakszerű ellátásához kapcsolódó belső szabályozást, és gondoskodik annak betartásáról,

k) véleményezi gazdasági-pénzügyi szempontból a szakmai főosztályok által elkészített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket és szabályzatokat,

l) előkészíti a beszámolókat, valamint a főigazgató döntési hatáskörébe tartozó pénzügyi, gazdasági, műszaki szakterületet érintő egyedi ügyeket,

m) gondoskodik a gazdasági, műszaki jogszabályok, előírások, rendelkezések betartásáról,

n) felügyeli a Főigazgatóság és a fenntartott intézmények beruházási és felújítási feladatait,

o) ellátja a Főigazgatóság és a fenntartott intézmények gazdálkodási felügyeletét,

p) koordinálja a Főigazgatóság európai uniós támogatásokkal összefüggő feladatainak ellátását, felügyeli az európai uniós támogatással megvalósuló operatív programok gazdasági, számviteli megvalósítását,

q) szakmai iránymutatást és tájékoztatást ad a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetői részére,

r) közreműködik az EMMI felső vezetése elé kerülő előterjesztések, javaslatok, tájékoztatók elkészítésében, gondoskodik a szakterületüket érintő előterjesztések, javaslatok, tájékoztatók határidőre történő elkészítéséről, vezetői értekezlet elé terjesztéséről,

s) javaslatot tesz az általa irányított szervezeti egységek főosztályvezetőinek kinevezésére, a vezetői munkakör módosítására, illetve visszavonására.

(3) A gazdasági vezető helyettesítését tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a gazdasági igazgató, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a fejlesztési igazgató látja el.

4. A központi igazgatók

14. § (1) Az egyes funkcionálisan elkülönült, több főosztályt összefogó szakterületek élén koordinatív feladatokat ellátó központi igazgatók állnak. Feladataikat a főigazgató-helyettes, illetve a gazdasági vezető irányítása mellett látják el. A központi igazgatókat a főigazgató nevezi ki és menti fel.

(2) A központi igazgatók:

a)[3]

b) az integritásmenedzsment igazgató,

c) a szervezeti igazgató,

d) az intézményirányítási igazgató,

e) a gazdasági igazgató,

f) a fejlesztési igazgató.

(3) A központi igazgatók főosztály-vezetői besorolású kormánytisztviselők.

4.1. A módszertani igazgató[4]

15. §[5]

4.2. Az integritásmenedzsment igazgató

16. § (1) Az integritásmenedzsment igazgató feladatait a főigazgató irányítása mellett látja el. Az integritásmenedzsment igazgatót - a miniszter és a rendészetért felelős miniszter előzetes, írásbeli egyetértése alapján - a főigazgató nevezi ki, menti fel.

(2) Az integritásmenedzsment igazgató irányítja a Szervezetfejlesztési Osztály és a Kiemelt Ügyek Osztálya tevékenységét.

(3) Az integritásmenedzsment igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Kiemelt Ügyek Osztályának vezetője helyettesíti.

4.3. A szervezeti igazgató

17. § (1) A szervezeti igazgató feladatait a főigazgató-helyettes irányítása mellett látja el.

(2) A szervezeti igazgató irányítja a jogi és igazgatási, valamint a főigazgatói irodai szervezeti egységeket, gondoskodik összehangolt működésükről.

(3) A szervezeti igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén pedig a Főigazgatói Iroda vezetője helyettesíti.

4.4. Az intézményirányítási igazgató

18. § (1) Az intézményirányítási igazgató feladatait a főigazgató-helyettes irányítása mellett látja el.

(2) Az intézményirányítási igazgató irányítja az esélyteremtési, szakmai irányítási szervezeti egységeket, valamint a kirendeltségek munkáját, gondoskodik összehangolt működésükről.

(3) Az intézményirányítási igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az Esélyteremtési Főosztály főosztályvezetője helyettesíti.

4.5. A gazdasági igazgató

19. § (1) A gazdasági igazgató feladatait a gazdasági vezető irányítása mellett látja el.

(2) A gazdasági igazgató irányítja a gazdálkodási és költségvetési szervezeti egységeket, gondoskodik összehangolt működésükről.

(3) A gazdasági igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Területi Gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője helyettesíti.

4.6. A fejlesztési igazgató

20. § (1) A fejlesztési igazgató feladatait a gazdasági vezető irányítása mellett látja el.

(2) A fejlesztési igazgató irányítja a vagyongazdálkodási, üzemeltetési és fejlesztési szervezeti egységeket, gondoskodik összehangolt működésükről.

(3) A fejlesztési igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az Intézményfejlesztési Főosztály főosztályvezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Főosztály főosztályvezetője helyettesíti.

5. A kirendeltségigazgatók

21. § (1) A kirendeltség élén kirendeltségigazgató áll. A kirendeltségigazgatót a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Feladatát az intézményirányítási igazgató irányítása mellett látja el. A kirendeltségigazgató főosztály-vezetői besorolású kormánytisztviselő.

(2) A kirendeltségigazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettest a kirendeltségigazgató javaslatára a főigazgató nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a kirendeltségigazgató gyakorolja. Az igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettesi besorolású kormánytisztviselő.

(3) A kirendeltségigazgató felelős a kirendeltség tevékenységi körébe tartozó szakmai feladatok jogszerű ellátásáért, irányítja a Szervezetirányítási Osztály és a Fejlesztési Osztály vezetőjét, gondoskodik összehangolt működésükről.

(4) A kirendeltségigazgató gyakorolja a kirendeltség alkalmazottai, valamint az intézményvezetők felett az átruházott munkáltatói jogokat.

(5) A kirendeltségigazgató gyakorolja az elkülönített célelszámolási számlák feletti rendelkezési jogot.

6. A főosztályvezetők

22.§ (1) A főosztály vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a Szabályzat szerint az irányítást gyakorló vezetőktől kapott utasítás és iránymutatás alapján - vezeti a főosztály munkáját, és felelős a főosztály feladatainak ellátásáért.

(2) A főosztály vezetője - az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben - elkészíti a főosztály ügyrendjét, szervezi és ellenőrzi a főosztályhoz tartozó feladatok végrehajtását.

(3) A főosztály vezetője dönt a főosztály feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, a Szabályzat vagy az irányítást gyakorló vezető eltérően nem rendelkezik.

7. A főosztályvezető-helyettesek

23. § (1) A főosztályvezető-helyettes

a) a főosztály ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt, és

b) az általa vezetett osztály - amennyiben van ilyen - tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

(2) A főosztályvezető-helyettes a szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.

(3) Főosztályonként a főosztályvezető általános helyettesítésére egy főosztályvezető-helyettes nevezhető ki.

(4) A főosztályvezető-helyettes

a) a főosztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti, és

b) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a főosztály feladatellátásának irányításában és ellenőrzésében.

24. § (1) Az osztályvezető a főosztály ügyrendje szerint irányítja az osztály munkáját.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a főosztály ügyrendjében meghatározottak szerint a főosztály másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

8. A munkatársak

8.1. Az ügyintézők

25. § (1) Az ügyintéző a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében határidőre elvégzi a szervezeti egység ügyrendjében foglalt munkamegosztás alapján a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat, felelős a feladatkörébe tartozó ügyek döntésre történő előkészítéséért.

(2) Az ügyintézői munkakörök megnevezése a szervezeti egység nevéből, az ügyintéző feladatköréből, valamint a referens - illetve főtanácsos vagy vezető-főtanácsos esetén főreferens, vezető-főreferens - szóból tevődik össze.

8.2. Az ügykezelők

26. § Az ügykezelő a felettes vezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján ellátja a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által a feladatkörébe utalt ügyviteli, adminisztrációs feladatokat.

8.3. A fizikai alkalmazottak

27. § A fizikai alkalmazott feladatait a munkaköri leírásban előírtak, valamint a felettes vezető által kiadott utasítások alapján látja el. A fizikai alkalmazott foglalkoztatására a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) irányadó.

V. FEJEZET

A FŐIGAZGATÓSÁG BELSŐ MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. A működés általános szabályai

28. § (1) A Főigazgatóság működését a hatályos jogszabályok, a Főigazgatóság belső szabályzatai és főigazgatói utasítások szabályozzák.

(2) A kormánytisztviselők és a munkavállalók (a továbbiakban együtt: alkalmazottak) feladatait a munkaköri leírás szabályozza. A munkaköri leírás tartalmazza:

a) az ellátandó feladatokat és hatásköröket,

b) az alá- és fölérendeltségi viszonyokat,

c) a munkakörre vonatkozó előírásokat,

d) a munkakörhöz kacsolódó jogokat és kötelezettségeket,

e) a helyettesítés rendjét,

f) az esetleges kiadmányozási jogot.

(3) A főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető, a központi igazgatók és a kirendeltségigazgatók, valamint az egyéb szervezeti egységek vezetőinek a munkaköri leírását a főigazgató, míg az alkalmazottak munkaköri leírását a szervezeti egység vezetője készíti el.

(4) Az ügyintézés során az alá- és fölérendeltségi viszonyok figyelembevétele, a szolgálati út betartása minden alkalmazottra kötelező.

(5) A Főigazgatóság valamennyi vezetője és munkatársa köteles együttműködni a feladatok végrehajtása során.

2. Az irányítás eszközei

29. § Az irányítás jogszabályi eszközei a Főigazgatóság jogállását szabályozó rendeletben foglalt tevékenységek ellátása során alkalmazott hatályos jogszabályok összessége. Egyéb szervezetszabályozó eszközök:

a) Szervezeti és Működési Szabályzat: a Főigazgatóság szervezetét, szervezeti tagozódását, vezetői szintjeit, valamint a szervezeti egységek feladatkörét és az egyes szervezeti egységek vezetőinek fő feladatait határozza meg, melyet a miniszter normatív utasításban ad ki.

b) Ügyrend: a Szervezeti és Működési Szabályzatra épülve a Főigazgatóság szervezeti egységeinek részletes feladat- és hatáskörét tartalmazza. Az osztályszintű részügyrendeket az osztályvezető készíti el, és az irányítását ellátó főosztályvezető hagyja jóvá. Az osztályok jóváhagyott ügyrendjeiből a főosztályi szintű, egységes ügyrendet a főosztályvezető állítja össze, amelyet a főigazgató hagy jóvá.

c) Főigazgatói utasítás: azon szabályok összessége, melyek szükség szerint meghatározzák a Főigazgatóság feladatát, elősegítik egységes működését.

d) Körlevél: valamely változásra figyelmet felhívó belső írásos tájékoztató.

3. A kapcsolattartás rendje

3.1. A belső kapcsolattartás rendje

30. § (1) A Főigazgatóság szervezeti egységei feladatellátásuk során kötelesek együttműködni.

(2) Valamennyi szervezetszabályozó eszköz a Főigazgatóság intranetes felületén a munkavállalók részére hozzáférhető, megismerhető.

(3) A kapcsolattartás formái:

a) Vezetői értekezlet: a vezetői értekezlet a főigazgató szűkebb körű tanácsadó, döntést előkészítő testülete. Tagjai a főigazgató, a főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető, a központi igazgatók, a belső ellenőrzési főosztályvezető.

b) Főigazgatói értekezlet: a főigazgatói értekezlet a főigazgató szélesebb körű tanácsadó, döntést előkészítő testülete.Tagjai a főigazgató, a főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető, a központi igazgatók, a főosztályvezetők és a kirendeltségigazgatók.

c) Gazdasági vezetői értekezlet: az intézmények egységes gazdálkodási rendjét biztosító munkaértekezlet. Tagjai a gazdasági vezető, a gazdasági igazgató, a fejlesztési igazgató, a központi gazdasági, fejlesztési osztályok és a megyei gazdasági osztályok vezetői.

d) Állománygyűlés: a főigazgató évente legalább egy alkalommal, az előző év értékelése és a következő év legfontosabb feladatainak meghatározása céljából tájékoztatót tart.

e) Projekt Előminősítő Bizottság értekezlete (eseti): a főigazgató mellett működő, pályázati javaslatokkal, a pályázatokkal kapcsolatos döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testület ülése.

3.2. A külső kapcsolattartás rendje

31. § (1) A Főigazgatóságot a főigazgató vagy az általa meghatalmazott személy képviseli.

(2) A főigazgató akadályoztatása esetén az általános képviseleti jogot a főigazgató-helyettes gyakorolja.

(3) Az államháztartás alrendszereivel való külső kapcsolattartás során - a főigazgató és a főigazgató-helyettes kivételével -a Főigazgatóság vezetői az azonos vezetői szinttel tartanak kapcsolatot.

(4) A Jogi és Igazgatási Főosztály Jogi és Perképviseleti Osztálya látja el általános jelleggel a Főigazgatóság képviseletét a hatóságok és bíróságok, közjegyzők és végrehajtók előtt. A Főigazgatóság jogtanácsosai önállóan jogosultak a bíróságokkal, illetve más hatóságokkal kapcsolatot tartani, valamint előttük a Főigazgatóság jogi képviseletét ellátni.

(5) Érdekvédelmi szervezetekkel a főigazgató és a főigazgató-helyettes tartanak kapcsolatot.

(6) A Főigazgatóság nevében nyilatkozattétel csak a főigazgató meghatalmazása, illetve a kiadmányozás rendje alapján tehető.

4. A kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogosultság

32. § A Főigazgatóság vezetőinek, kormánytisztviselőinek kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkörét külön szabályzat tartalmazza.

5. A munkaterv

33. § (1) A Főigazgatóság munkáját negyedévente felülvizsgált, éves munkaterv alapján végzi. Indokolt esetben a munkaterv módosítását a felülvizsgálati időszakon kívül is lehet kezdeményezni. A munkatervre a központi igazgatók javaslatai alapján a főigazgató-helyettes tesz javaslatot, amelyet a főigazgató hagy jóvá.

(2) A munkaterv kötelező tartalmi elemei:

a) a tárgyidőszakra vonatkozó prioritások,

b) az elvégzendő feladatok, melyekben a főigazgató döntése, illetve tájékoztatása szükséges,

c) a feladat elvégzéséért, illetve a döntés előkészítéséért felelős szervezeti egység megnevezése,

d) a feladat végrehajtásának határideje.

6. A kiadmányozási jog és a kiadmányozás rendje

34. § (1) A kiadmányozás a döntés meghozatalát és ahhoz kapcsolódóan a Kiadmányozási Szabályzat tárgyi hatálya alá tartozó irat aláírását jelenti. Általános kiadmányozási joga a főigazgatónak van, amelyet a Kiadmányozási Szabályzatban foglalt eljárási rendben átruházhat.

(2) A kiadmányozási jog jogosultja a főigazgató nevében jár el.

(3) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. Különösen indokolt esetben a döntés előkészítője a közvetlen felettes egyidejű - ennek lehetetlensége esetén utólagos - tájékoztatása mellett közvetlenül is fordulhat a kiadmányozóhoz.

(4) Az iratot úgy kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy az a döntéshez szükséges minden tényt, adatot, körülményt, döntési lehetőséget tartalmazzon, valamint - az ügyintézési határidőre figyelemmel - kellő idő álljon rendelkezésére a megalapozott döntéshozatalhoz. A főigazgatónak címzett, valamint a főigazgató által kiadmányozásra kerülő iratokat ellenkező főigazgatói rendelkezés hiányában a szervezeti egység irányítását ellátó főosztályvezető útján kell felterjeszteni.

(5) Külső szervhez vagy személyhez iratot csak a kiadmányozásra jogosult által hitelesítetten lehet továbbítani (külső kiadmányozás). Külső kiadmánynak minősül az alkalmazott részére a munkáltatói jogkörben kiadmányozott és átadott irat is.

(6) A kiadmányozásra jogosult vezető az ügyrendben szabályozottak szerint határozza meg a helyettesek aláírási jogkörét és sorrendjét. A helyettesként kiadmányozó személy a vezető feltüntetett neve alatti "h" jelzés alkalmazásával gyakorolhatja a kiadmányozást.

(7) Az elektronikus aláírással ellátott irat hiteles kiadmányozásának módjáról külön szabályzat rendelkezik.

(8) A kiadmányozott irat papír alapon, illetve elektronikus úton (elektronikus levélben) történő megküldésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

7. Az utasítási jog gyakorlásának szabályai

35. § (1) A Főigazgatóságon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.

(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(3) A főigazgatói utasítások kiadását a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője készíti elő, nyilvántartását és közzétételét a Jogi és Igazgatási Főosztály végzi.

8. A munkáltatói jogkör gyakorlása

36. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályozása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), valamint az Mt. szabályain alapul.

(2) A főigazgató - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - gyakorolja a főigazgató-helyettes, valamint a kirendeltségigazgatók kinevezése és felmentése kivételével a munkáltatói jogokat a Főigazgatóság alkalmazottai felett.

(3) A főigazgató a Főigazgatóság felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának összesen 20%-áig közigazgatási tanácsadói és közigazgatási főtanácsadói címet, illetve a Főigazgatóság felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának összesen 20%-áig szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címet adományozhat.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából a Kttv. hatálya alá tartozó munkavállalók (a továbbiakban: kormánytisztviselők) tekintetében az alapvető munkáltatói jog körébe tartozik:

a) kinevezés,

b) jogviszony-megszüntetés,

c) áthelyezés,

d) fegyelmi és kártérítési eljárás,

e) sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása,

f) fegyelmi büntetés,

g) kártérítés,

h) sérelemdíj megállapítása,

i) összeférhetetlenség megállapítása,

j) kinevezés tartalmának módosítása.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók (a továbbiakban: munkavállaló) tekintetében az alapvető munkáltatói jog körébe a jogviszony létesítése és megszüntetése tartozik.

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokon felül a főigazgató kizárólagos jogkörébe tartozik az alábbi munkáltatói jogkörök gyakorlása:

a) próbaidő kikötése,

b) a részmunkaidős, illetve egyedi munkarendben történő foglalkoztatás engedélyezése,

c) a vezetői kinevezés és annak visszavonása,

d) az alap munkaköri leírás elkészítése és átadása,

e) az átirányítás,

f) kormánytisztviselő esetében tanácsadói, főtanácsadói cím használatának engedélyezése és a vonatkozó pótlékjogosultság megállapítása,

g) az összeférhetetlenség megállapítása,

h) a munkáltató engedélyéhez kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezése,

i) a munkáltató engedélyéhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásulvétele,

j) kormánytisztviselő esetében kirendelés, illetve munkavállaló esetében munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás,

k) a külföldi kiküldetés,

l) kormánytisztviselő esetében az illetmény, illetve munkavállaló esetében munkabér és egyéb járandóságok megállapítása,

m) a pótlékjogosultság megállapítása,

n) besorolási osztályokba sorolás módosításával kapcsolatos döntés,

o) az alapilletmény emeléséről vagy csökkentett mértékben történő megállapításáról való döntés közlése,

p) a jutalmazás,

q) a minősítés,

r) munkavállaló esetében a kártérítési felelősség megállapítása,

s) fizetés nélküli szabadság engedélyezése,

t) szaktanfolyamokon való részvétel engedélyezése,

u) a tanulmányi szerződés megkötésének engedélyezése.

(7) Egyéb - a (4)-(6) bekezdés hatálya alá nem tartozó -, a közvetlen munkahelyi vezetőt megillető munkáltatói jogkörök:

a) rendes szabadság kiadása,

b) az utasítási és rendelkezési jog,

c) túlmunka, ügyelet, készenlét elrendelése és a kapcsolódó szabadidő kiadása,

d) helyettesítési megbízás (a díjazás tekintetében az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése mellett),

e) belföldi kiküldetés,

f) a kiegészítő munkaköri leírás elkészítése és átadása,

g) a feladatkijelölő utasítás adása,

h) a teljesítményértékelés,

i) az alapvető munkáltatói jogok kérdésében, illetve az alkalmazott tekintetében egyéb tárgykört illetően véleményezés és javaslatok megtétele,

j) valamint minden, a (6) bekezdésben fel nem sorolt munkáltatói döntést igénylő kérdés.

(8) A főigazgató közvetlenül gyakorolja a főigazgató-helyettes, a központi igazgatók, a kirendeltségigazgatók, a főosztályvezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat is.

(9) A főigazgató a nem alapvető munkáltatói jogkörök gyakorlását a főigazgató-helyettesre, a gazdasági vezetőre, a központi igazgatóra, a kirendeltségigazgatóra és a főosztályvezetőre átruházhatja. Az átruházott munkáltatói jogkör tovább nem átruházható.

(10) Az alapvető munkáltatói jogot gyakorló ezen munkáltatói jogkörében hozott döntései közlésénekjogát átruházhatja.

9. A hivatali egyeztetés rendje

37. § (1) A főigazgatói döntés-előkészítés során a Főigazgatóság egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek (a továbbiakban: Tervezet) véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező Tervezetet a Főigazgatói Iroda elektronikus úton eljuttatja a feladatkörében érintett szervezeti egységet irányító főosztályvezetőnek annak feltüntetésével, hogy a Tervezetet egyidejűleg további szervezeti egységek részére is megküldte. Amennyiben a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint a Tervezet további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a Főigazgatói Irodánál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést.

(3) A (2) bekezdés szerinti Tervezet tájékoztatás céljából minden esetben megküldésre kerül elektronikus úton a főigazgató, a főigazgató-helyettes vagy az általuk kijelölt személy részére.

(4) A véleményező észrevételeit a Főigazgatói Iroda részére juttatja el a számára megadott határidőn belül.

(5) A Főigazgatói Iroda az észrevételek figyelembevételével elkészíti a Főigazgatóság véleményét tartalmazó, a főigazgató által küldendő válaszlevél tervezetét.

(6) Ha az egységes állásfoglalás kialakítása során kiderül, hogy a szervezeti egységek között véleménykülönbség áll fenn, akkor a Főigazgatói Iroda egyeztetést kezdeményez. Amennyiben a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a több változatban elkészített javaslat alapján a főigazgató dönt.

(7) Amennyiben a válaszadási határidő bármely okból nem tartható, a Főigazgatói Iroda erről és a várható elkészülési időpontról rövid úton köteles tájékoztatni a véleményt kérő minisztériumot.

(8) Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés eredményeképpen elkészített válaszlevél tervezetét a Főigazgatói Iroda eljuttatja a főigazgató részére.

(9) A Főigazgatói Iroda gondoskodik a minisztériumi véleménynek a címzett részére történő megküldéséről.

10. Az ügyintézés szabályai

10.1. Az ügyintézési határidő

38. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a szervezeti egység ügyrendje, illetve a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézés általános határideje 30 nap.

(3) Az ügyek intézésére a vezető a feladatok kiadása során - az ügyintézéshez szükséges mértékű - egyedi ügyintézési határidőt is megállapíthat.

(4) A határidőket naptári napban - kivételesen órában - kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a Főigazgatósághoz történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról tájékoztatja felettesét. Ilyen esetben az illetékes főosztályvezető a továbbiakra nézve döntést hoz, és útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

10.2. Az ügyintézés általános szabályai

39. § (1) A szervezeti egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén, az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.

(2) A főigazgató, a főigazgató-helyettes, a központi igazgatók, a kirendeltségigazgatók, valamint a főosztályvezetők

a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban, eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják,

b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak,

c) az ügyek intézésére - a jogszabályok keretei között - szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak.

11. A munkavégzés rendje

11.1. A munkavégzés szabályai

40. § (1) A Főigazgatóság alkalmazottainak kötelezettsége és joga a Szabályzatból következő feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása, amelyekért felelősséggel tartoznak.

(2) A Főigazgatóság minden szervezeti egységének vezetője felelős a feladatköre vonatkozásában a belső kontrollrendszer működtetéséért.

11.2. Az együttműködési kötelezettség

41. § (1) A Főigazgatóság szervezeti egységei és az ott feladatot ellátó alkalmazottak tevékenységük során együttműködésre, közreműködésre kötelezettek.

(2) Az egyeztetés, illetve az együttműködés kezdeményezéséért annak az egységnek a vezetője a felelős, akinek az adott ügy (feladat) a hatáskörébe (feladatkörébe) tartozik.

(3) Ha az együttműködés, illetve az egyeztetés során egyenrangú szervezeti egységek, illetve azok vezetői között véleményeltérés marad fenn, akkor haladéktalanul a közös felettes vezető elé kell utalni az ügyet döntésre.

11.3. A munkavégzés irányítása

42. § (1) A Főigazgatóságnál a munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a munkavégzés jogszerűségére, kulturáltságára, a vezetők és a beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetve annak megtagadására a Kttv., az Mt., valamint a főigazgató szervezetszabályozó normatív utasítása, továbbá a Főigazgatóság egyéb belső irányítási eszközeiben foglaltak az irányadók.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az általa irányított egységen belül munkaköri leírásban állapítja meg az alkalmazottak munkaköri feladatait, és köteles azok betartásának ellenőrzésére. A munkaköri leírás - a felelősség megállapítására alkalmas módon - tartalmazza a munkakörhöz tartozó alapvető feladatokat, az ellátandó tevékenységi kört, a kapcsolódó jogosítványokat, a legfontosabb munkakapcsolatokat, az alá- és fölérendeltségi előírásokat, valamint az adott munkakör ellátására vonatkozó követelményeket.

(3) A Főigazgatóság alkalmazottját közvetlen felettes vezetője irányítja. A Főigazgatóság ügymenetében kiadott alkalmazotti aláírás, szignálás a feladat- és hatáskörbe tartozóan a munkaköri leírásban jelölt szakmai felelősségvállalást, formai, tartalmi és jogszerűségért való helytállást jelenti.

(4) A Főigazgatóság szervezetében a feladatellátás zavartalan biztosítása érdekében gondoskodni kell minden munkatárs szakszerű, tervezett és előkészített helyettesítéséről. A helyettesítésről az egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezető gondoskodik.

12. Az ellenőrzés rendszere

12.1. A belső kontroll rendszere

43. § (1) A Főigazgatóság ellenőrzési rendszere a szakmai tartalmú jogszabályok, valamint az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott rendeletben meghatározott szabályok, módszerek, valamint a belső kontrollrendszer útján valósul meg, amelynek részét képezi a belső ellenőrzés.

(2) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:

a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,

b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék,

c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és a nem rendeltetésszerű használattól.

(3) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a főigazgató felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

44. § Az ellenőrzési rendszerbe tartozik az ellenőrzési nyomvonal meghatározása, amely tartalmazza a folyamatba épített ellenőrzési pontokat, a kockázatkezelés eljárásrendjét, a szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szakmai feladatok ellátásának protokolljait, a minőségbiztosítás rendszerét. Az ellenőrzési rendszer elemei a vezetői értekezletek, a jelentések rendszere, illetve a szervezet rendszerébe épített különböző szakmai és gazdasági monitoring alrendszerek.

45. § Az ellenőrzési alrendszerek minőségét, hatékonyságát a Belső Ellenőrzési Főosztály folyamatosan ellenőrzi.

A Főigazgatóság ellenőrzési nyomvonalát és a szabálytalanságok kezelésének rendjét külön szabályzat tartalmazza.

12.2. Az információbiztonság

46. § A fizikai és elektronikus információbiztonságra vonatkozó feladat- és hatáskörrel rendelkező személy a biztonsági vezető, valamint az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy.

12.3. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök

47. § Vagyonnyilatkozat-tételre az alábbi munkakörökben foglalkoztatottak kötelezettek:

a) a főigazgató,

b) a főigazgató-helyettes,

c) a gazdasági vezető,

d) a központi igazgatók,

e) a kirendeltségigazgatók,

f) a kirendeltségigazgató-helyettesek,

g) a főosztályvezetők,

h) a főosztályvezető-helyettesek,

i) az osztályvezetők,

j) a közbeszerzési referensek,

k) a belső ellenőrök.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. § (1) A Szabályzatot minden év január 31. napjáig kell felülvizsgálni és aktualizálni.

(2) A Főigazgatóság belső szabályzatai jelen szabályzattal való összhangjának megteremtését minden év január 31. napjáig kell elvégezni.

(3) A Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(4) A szervezeti egységek ügyrendjét a Szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül, módosítás esetén a módosítást követő 30 napon belül kell kiadni, illetve módosítani.

1. függelék a 26/2015. (VI. 19.) EMMI utasításhoz

A SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI

2. függelék a 26/2015. (VI. 19.) EMMI utasításhoz

[7]

3. függelék a 26/2015. (VI. 19.) EMMI utasításhoz

A Főigazgatósághoz rendelt költségvetési szervek

4. függelék a 26/2015. (VI. 19.) EMMI utasításhoz