62008CJ0265[1]

A Bíróság (nagytanács) 2010. április 20-i ítélete. Federutility és társai kontra Autorità per l'energia elettrica e il gas. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia - Olaszország. 2003/55/EK irányelv -A földgáz belső piaca -A földgáz ellátási árára vonatkozó állami beavatkozás 2007. július 1-je után - A gázágazatban működő vállalkozások közszolgáltatási kötelezettségei. C-265/08. sz. ügy.

C-265/08. sz. ügy

Federutility és társai

kontra

Autorità per l'energia elettrica e il gas

(a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"2003/55/EK irányelv - A földgáz belső piaca - A földgáz ellátási árára vonatkozó állami beavatkozás 2007. július 1-je után - A gázágazatban működő vállalkozások közszolgáltatási kötelezettségei"

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése - Jogszabályok közelítését célzó intézkedések - A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályok - 2003/55 irányelv

(2003/55 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (2) bekezdés és 23. cikk, (1) bekezdés)

A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével és 23. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely 2007. július 1-je után lehetővé teszi a földgázellátás árszínvonalának meghatározását "referenciaárak" meghatározása útján, azzal a feltétellel, hogy e beavatkozás:

- arra irányuló általános gazdasági érdeket követ, hogy a földgázellátás ára a végső fogyasztók számára méltányos szinten maradjon, tekintettel arra az egyensúlyra, amelyet a földgázágazat helyzetét figyelembe véve a tagállamoknak kell megteremteniük a liberalizációra irányuló cél és a végső fogyasztó védelmének szükségességére irányuló, a 2003/55 irányelvben kitűzött cél között;

- kizárólag olyan mértékben sértheti 2007. július 1-je után a földgázellátás árának szabad meghatározását, amennyiben ezen általános gazdasági érdekre irányuló cél megvalósítása érdekében szükséges, és - következésképpen - mindenképpen csak korlátozott ideig sértheti azt; és

- világosan meghatározott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes, ellenőrizhető, továbbá garantálja a fogyasztókhoz való hozzáférés egyenlőségét az Unió földgázipari vállalkozásai számára.

(vö. 32., 47. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2010. április 20.(*)

"2003/55/EK irányelv -A földgáz belső piaca -A földgáz ellátási árára vonatkozó állami beavatkozás 2007. július 1-je után - A gázágazatban működő vállalkozások közszolgáltatási kötelezettségei"

A C-265/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia (Olaszország) a Bírósághoz 2008. június 19-én érkezett, 2008. április 15-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Federutility,

az Assogas,

a Libarna Gas SpA,

a Collino Commercio SpA,

a Sadori Gas Srl,

az Egea Commerciale Srl,

az E.On Vendita Srl,

a Sorgenia SpA

és

az Autorità per l'energia elettrica e il gas

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: V. Skouris elnök, A. Tizzano, K. Lenaerts, J.-C. Bonichot (előadó) és E. Levits tanácselnökök, C. W. A. Timmermans, A. Rosas, G. Arestis, M. Ilešič, J. Malenovský, U. Lőhmus, A. Ó Caoimh és J.-J. Kasel bírák,

főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. szeptember 8-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Federutility képviseletében T. Salonico, D. Bonvegna és G. Candeloro avvocati,

- az Assogas képviseletében G. Ferrari és F. Todarello avvocati,

- a Libarna Gas SpA, a Collino Commercio SpA, a Sadori Gas Srl és az Egea Commerciale Srl képviseletében F. Todarello és F. Novelli avvocati,

- a Sorgenia SpA képviseletében P. G. Torrani, O. Torrani és G. Malonchini avvocati,

- az olasz kormány képviseletében I. Bruni, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,

- az észt kormány képviseletében L. Uibo, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében M. Dowgielewicz, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében V. Di Bucci, B. Schima és S. Schønberg, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2009. október 20-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 57. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 230. o.) értelmezésére vonatkozik.

2 A kérelmet a Federutility, az Assogas, a Libarna Gaz SpA, a Collino Commercio SpA, a Sadori Gas Srl, az Egea Commerciale Srl, az E.On Vendita Srl, valamint a Sorgenia SpA, az olasz földgázpiacon működő vállalkozások és vállalkozások társulásai, és az Autorità per l'energia elettrica e il gas (a továbbiakban: AEEG) közötti, azon aktusok tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, amelyekkel az AEEG meghatározta a földgázellátás azon "referenciaárait", amelyeket a vállalkozások kötelesek a fogyasztóik egy részének tett kereskedelmi ajánlataikban feltüntetni.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 2003/55 irányelv második-negyedik, tizennyolcadik, huszonhatodik és huszonhetedik preambulumbekezdése a következőképpen fogalmaz:

"(2) A[ földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/30/EK európai parlamenti és tanácsi] irányelv [HL L 204., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 28. o.] végrehajtása során szerzett tapasztalatok bizonyítják a földgáz belső piacából származó előnyöket a hatékonyság növekedése, az árak csökkenése, a magasabb szolgáltatási színvonal és a nagyobb versenyképesség szempontjából. Mindemellett fennállnak még lényeges hiányosságok és a piac működésének fejlesztésére vonatkozó lehetőségek, nevezetesen konkrét intézkedések szükségesek az egyenlő versenyfeltételek biztosítására; csökkenteni kell a piaci erőfölény és az ellenséges felvásárlásra irányuló magatartás veszélyét, [...] biztosítva [...] a kis és védelemre szoruló fogyasztók jogainak védelmét.

(3) Az Európai Tanács 2000. március 23-24-i lisszaboni ülésén a belső piac gyors befejezésére szólított fel mind a villamosenergia-, mind a gázágazatban, valamint kérte ezen ágazatok liberalizációjának felgyorsítását egy teljesen működőképes belső piac kialakításának céljából. Az Európai Parlament a Bizottságnak az energiapiacok liberalizációjának helyzetéről szóló második jelentésére adott, 2000. július 6-i állásfoglalásában felkérte a Bizottságot egy pontosan meghatározott, az energiapiac fokozatos, de teljes liberalizációját szolgáló célok elérését kitűző, részletes ütemterv kidolgozására.

(4) Az európai polgárok számára a Szerződésben biztosított alapvető szabadságok - az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások nyújtásának szabadsága és a letelepedés szabadsága - csak teljesen nyitott piacon valósulhatnak meg, amely minden fogyasztó számára lehetővé teszi a szolgáltatók szabad megválasztását, és a szolgáltatók számára is biztosítja fogyasztóik szabad ellátásának lehetőségét.

[...]

(18) Biztosítani kell, hogy a földgázfogyasztók szabadon választhassák meg szolgáltatójukat. A földgáz belső piaca megvalósításának fokozatosan egy meghatározott határidőhöz kötve kell megtörténnie, hogy az ágazat képes legyen alkalmazkodni, és biztosítani lehessen a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló, megfelelő intézkedések és rendszerek felállítását, valamint azt, hogy a fogyasztóknak valós és tényleges joguk legyen szolgáltatójuk megválasztására.

[...]

(26) Annak érdekében, hogy a Közösségben biztosítani lehessen a közszolgáltatás magas színvonalának fenntartását, a tagállamok által az ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében hozott minden intézkedésről rendszeresen értesíteni kell a Bizottságot. [...]

A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók a gázhálózathoz való csatlakozáskor tájékoztatást kapnak arról a jogukról, hogy meghatározott minőségű földgázhoz méltányos áron juthatnak hozzá. A tagállamok által a végső fogyasztó védelmében hozott intézkedések különbözhetnek attól függően, hogy háztartási fogyasztóról vagy pedig kis- és középvállalkozásról van szó.

(27) A közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése ennek az irányelvnek az egyik alapvető követelménye; fontos, hogy ez az irányelv megállapítsa azokat a minden tagállam által tiszteletben tartandó közös minimális normákat, amelyek tekintetbe veszik a fogyasztóvédelmi célokat, az ellátás biztonságát, [...] és a verseny azonos szintjét minden tagállamban. Fontos, hogy a közszolgáltatási kötelezettségeket nemzeti szinten lehessen értelmezni az adott országokra jellemző körülmények és a közösségi jog tekintetbevételével."

4 A 2003/55 irányelv 2. cikkének 7. pontja a "gázellátás" tevékenységét a következőképpen határozza meg:

"[A] földgáz [...] értékesítése a fogyasztóknak, beleértve a viszonteladást is".

5 A 2003/55 irányelv 2. cikkének 27. pontja a "végső fogyasztókat" a következőképpen határozza meg:

"[A]zok a fogyasztók, akik saját felhasználásra vásárolnak földgázt."

6 A 2003/55 irányelv 2. cikkének 28. pontja a "feljogosított fogyasztókat" ekképp határozza meg:

"[A]zok a fogyasztók, akik szabadon, saját választásuk szerinti szolgáltatótól vásárolhatnak földgázt ezen irányelv 23. cikke értelmében."

7 A fenti irányelv 3. cikke előírja:

"(1) A tagállamok, intézményi szervezetükre építve és a szubszidiaritás elvét figyelembe véve, gondoskodnak arról, hogy a földgázipari vállalkozásokat ennek az irányelvnek az elvei szerint működtessék a (2) bekezdés sérelme nélkül, azzal a céllal, hogy versenyző, biztonságos és környezeti szempontból fenntartható földgázpiac alakuljon ki, és nem alkalmaznak megkülönböztetést ezekkel a vállalkozásokkal szemben sem a jogok, sem a kötelezettségek tekintetében.

(2) A[z EUM-]Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek teljes tiszteletben tartásával - különös tekintettel annak [106.] cikkére - a tagállamok a földgázágazatban működő vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előírhatnak olyan közszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek [...] az ellátás [...] árára [...] vonatkoznak. Ezeknek a kötelezettségeknek világosan meghatározottaknak, átláthatóaknak, megkülönböztetéstől menteseknek és ellenőrizhetőeknek kell lenniük, és garantálniuk kell a nemzeti fogyasztókhoz való hozzáférés egyenlőségét az Európai Unió földgázipari vállalkozásai számára. [...]

(3) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a végső fogyasztók védelmére és a magas szintű fogyasztóvédelem érdekében, és különösen megfelelő biztosítékokat nyújtanak a védelemre szoruló fogyasztók védelmére, többek között megfelelő intézkedésekkel előzik meg, hogy az ilyen fogyasztókat kizárják az ellátásból. [...] [A tagállamok] [m]agas szintű fogyasztóvédelmet biztosítanak, különös tekintettel az általános szerződési feltételek átláthatóságára, az általános információkra és a vitarendezési eljárásokra. A tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított fogyasztók ténylegesen szolgáltatót válthassanak. Az említett intézkedések - legalább a háztartási fogyasztók esetében - magukban foglalják az A. mellékletben megállapított intézkedéseket.

[...]

(6) A tagállamok - ezen irányelv végrehajtásakor - tájékoztatják a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében hoztak - beleértve a fogyasztóvédelmet és a környezetvédelmet is -, valamint azok belföldi és nemzetközi versenyre gyakorolt lehetséges hatásairól, függetlenül attól, hogy a szóban forgó intézkedések esetében szükség van-e az ezen irányelv rendelkezéseitől való eltérésre. A tagállamok kétévenként tájékoztatják a Bizottságot az említett intézkedések változásairól, függetlenül attól, hogy a szóban forgó intézkedések esetében szükség van-e az ezen irányelvtől való eltérésre."

8 A 2003/55 irányelv 23. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"A tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított fogyasztók a következők:

[...]

c) 2007. július 1-jétől minden fogyasztó."

9 A 2003/55 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése által említett A. melléklet pontosítja:

"A fogyasztóvédelemre vonatkozó közösségi jogszabályok [...] sérelme nélkül a 3. cikkben említett intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók[at]:

[...]

g) amennyiben a gázhálózatra vannak kapcsolva, a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján tájékoztatják [...] arról, hogy joguk van a meghatározott minőségű, méltányos árú földgázzal történő ellátásra."

A nemzeti jog

10 Az olasz hatóságok röviddel 2007. július 1-je, a földgázpiacnak a végső fogyasztók számára történő teljes liberalizációjára előírt határidő lejárta előtt fogadták el a 2007. június 18-i 73. sz. törvényerejű rendeletet (a GURI 2007. június 18-i 139. száma, 4. o.), amely feljogosítja az AEEG-t, hogy "referenciaárakat" határozzon meg a gáz bizonyos fogyasztók számára történő értékesítésére vonatkozóan. E törvényerejű rendelet, amelyet több módosítást követően a 2007. augusztus 3-i 125. sz. törvénnyel (a GURI 2007. augusztus 14-i 188. száma, 6. o.) törvénnyé alakítottak, 1. cikkének (3) bekezdése a következő rendelkezéseket írja elő:

"Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó közösségi rendelkezések biztosítása céljából az [AEEG] megállapítja a szolgáltatás nyújtásának állandó feltételeit, és a szolgáltatás tényleges költségei alapján átmeneti jelleggel meghatározza a referenciaárakat [...] a belföldi fogyasztók (»domestici«) számára történő gázellátás tekintetében, amely árakat az elosztó vagy értékesítő vállalkozások a közszolgálati kötelezettségek keretében kötelesek saját kereskedelmi ajánlataikban feltüntetni, figyelembe véve a különböző differenciált díjszabások és időzónák közötti választás lehetőségét. A 2005. december 23-i 266. sz. törvény 1. cikkének (375) bekezdése a jelen rendeletet törvénnyé alakító törvény hatályba lépésétől számított hatvan napon belül [...] lehetővé teszi az egészségi állapotuk vagy pénzügyi nehézségeik miatt különleges helyzetben lévő fogyasztók védelmére irányuló intézkedések elfogadását. Nem szenvednek sérelmet a Hatóságnak a fogyasztók jogai védelmére felügyelő és e tekintetben beavatkozást lehetővé tévő hatáskörei a megállapított és indokolatlan áremelkedések, valamint a szolgáltatás feltételeinek azon fogyasztókkal szembeni megváltoztatása esetében sem, akik a választás jogát még nem gyakorolták."

11 2007. március 29-én az AEEG meghozta a 79/07. sz. határozatát a földgázellátás gazdasági feltételeinek a 2005. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszak tekintetében történő felülvizsgálásáról és egyes gazdasági feltételek naprakésszé tétele kritériumainak rögzítéséről. E határozat 1.3.1 pontja szerint a nagykereskedelemre vonatkozó változó ellenérték céljából elfogadott számítási képleteket 2008. június 30-ig kell alkalmazni. A fenti határozat 1.3.2 pontja felhatalmazza az AEEG-t, hogy ellenőrizze a feltételek teljesülését e lehetőség 2009. június 30-ig történő fenntartása céljából.

Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

12 Az alapügyek felperesei a 2007. március 29-i határozat, valamint más, ezt követően elfogadott határozatok megsemmisítését kérték a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardiától.

13 Különösen arra hivatkoznak, hogy 2007. július 1-jétől, a 2003/55 irányelv 23. cikke (1) bekezdésének c) pontjában a földgázpiac teljes liberalizációjára előírt időponttól kezdődően a földgáz vételárát kizárólag a kereslet és a kínálat függvényében kell meghatározni. Úgy ítélik meg, hogy ebből következően a földgázellátás "referenciaárainak" az AEEG általi meghatározása az alapügyben sérti a közösségi jogot, amennyiben azt a 2007. év második negyedéve után is alkalmazni kell.

14 E körülményekre tekintettel a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

"1) A gázpiac megnyitását szabályozó [...] 2003/55[...] irányelv 23. cikkét az EK-Szerződésből eredő elvekkel összhangban úgy kell-e értelmezni, hogy e rendelkezéssel és a közösségi elvekkel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás (és ennek végrehajtási rendelkezései), amely 2007. július 1-jét követően is fenntartja a nemzeti szabályozó hatóságnak a belföldi fogyasztók (»domestici«) (bizonytalan és a referenciasávokban sem meghatározott kategória, amelyből önmagából nem következnek a hivatkozott referenciaárak igazolására alkalmas hátrányos társadalmi gazdasági helyzetek) számára történő földgázellátás referenciaárának meghatározására vonatkozó hatáskörét, amely árat az elosztó vagy értékesítő vállalkozások közszolgáltatási kötelezettségeik keretében kötelesek kereskedelmi ajánlataikba foglalni?

Illetve

2) e rendelkezést (a hivatkozott 23. cikket) a 2003/55 irányelv 3. cikkével összefüggésben (amelynek (2) bekezdése értelmében a tagállamok a földgázágazatban működő vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előírhatnak olyan közszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek - többek között, és a jelen ügy tekintetében - az ellátás árára vonatkoznak) úgy kell-e értelmezni, hogy a hivatkozott közösségi rendelkezésekkel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely - a legalábbis a nagykereskedelem szegmensét illetően a »tényleges verseny« feltételeinek hiánya által jellemzett piac sajátos helyzetére figyelemmel - lehetővé teszi a földgáz olyan referenciaárának közigazgatási úton történő meghatározását, amely referenciaárat valamennyi értékesítő köteles belefoglalni a belföldi fogyasztóinak (»domestici«) címzett és az egyetemes szolgáltatás keretében tett kereskedelmi ajánlataiba, jóllehet valamennyi fogyasztó »jogosultnak« minősül?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

15 Előzetesen meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből, valamint az ügy irataiból és az azokban szereplő tényekből kiderül, hogy a szóban forgó alapeljárások az AEEG azon lehetőségére vonatkoznak, hogy a földgázellátásra vonatkozó referenciaár meghatározása útján előírja, hogy a földgázellátás árának meghatározásakor milyen mértékben kell figyelembe venni a földgáz nagykereskedelmi forgalmazásával kapcsolatos költségeket, amely referenciaárat a vállalkozások kötelesek egyes fogyasztóik számára felajánlani. A Bírósághoz benyújtott észrevételekből és válaszokból az is kiderül, hogy amennyiben ezek a vállalkozások ezeket az árakat egyszerűen javasolni kötelesek kereskedelmi ajánlataikban, a gyakorlatban ez utóbbiak alacsonyabbak, mint amelyek a kereslet és a kínálat függvényéből erednének. A fenti referenciaárakat ezért főszabály szerint elfogadják azok a fogyasztók, akiknek ezeket ajánlották, és ezek a szerződéses kapcsolatban a gyakorlatban kötelezőek. Ebből következik, hogy a referenciaárak alapügybeli meghatározásával az AEEG a fogyasztók egy része tekintetében meghatározza a földgázellátás árszínvonalát.

16 Két kérdésével, amelyeket célszerű együtt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 2003/55 irányelv 3. cikkének (2) és (3) bekezdésével, valamint 23. cikkével ellentétes-e az olyan szabályozás, mint amely az alapügyben szerepel, amely az előző pontban ismertetett feltételek mellett 2007. július 1-je után lehetővé teszi a földgázellátás árszínvonalának meghatározását az olyan referenciaárak meghatározása útján, mint amelyek az alapügyben szerepelnek.

A tagállami beavatkozás elvéről

17 A 2003/55 irányelv 23. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy 2007. július 1-jétől minden fogyasztó szabadon, saját választása szerinti szolgáltatótól vásárolhasson földgázt.

18 Habár sem az előbbi szövegből, és ezen irányelv más rendelkezéséből sem következik kifejezetten, hogy a földgázellátás árát 2007. július 1-jétől kizárólag a kereslet és a kínálat függvénye alapján kellene meghatározni, ez a követelmény a fenti irányelv céljából és általános rendszeréből ered, amelynek célja - ahogyan azt a harmadik, a negyedik és a tizennyolcadik preambulumbekezdés pontosítja - a földgázpiac teljes liberalizációjának fokozatos megvalósítása, ami elsősorban a szolgáltatók számára minden fogyasztó szabad ellátásának lehetőségét biztosítja.

19 A 2003/55 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése következésképpen előírja a tagállamok számára, hogy intézményi szervezetükre építve és a szubszidiaritás elvét figyelembe véve gondoskodjanak arról, hogy a földgázipari vállalkozásokat ennek az irányelvnek az elvei szerint működtessék azzal a céllal, hogy többek között "versenyző földgázpiac" alakuljon ki.

20 Azonban - és amint azt a huszonhatodik és huszonhetedik preambulumbekezdés előírja - a 2003/55 irányelv célja egyben az is, hogy e liberalizáció során biztosítsa a közszolgáltatás "magas színvonalának" fenntartását, és védje a végső fogyasztót.

21 Ezen célkitűzéseknek való megfelelés érdekében a 2003/55 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése írja elő, hogy ugyanezen cikk (2) bekezdésének "sérelme nélkül" alkalmazandó, amely bekezdés kifejezetten lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a földgázágazatban működő vállalkozások számára olyan közszolgáltatási kötelezettségeket írjanak elő, amelyek többek között az "ellátás árára" vonatkoznak.

22 Ugyanennek a (2) bekezdésnek a szövegéből következik, hogy az ennek alapján meghozott intézkedéseket általános gazdasági érdekből kell elfogadni, azoknak világosan meghatározottaknak, átláthatóknak, megkülönböztetéstől menteseknek és ellenőrizhetőknek kell lenniük, valamint garantálniuk kell a nemzeti fogyasztókhoz való hozzáférés egyenlőségét az Unió földgázipari vállalkozásai számára. Ugyanezen rendelkezés szövege hozzáteszi, hogy a tagállamoknak ezáltal "teljes" mértékben tiszteletben kell tartaniuk az EUM-Szerződés vonatkozó rendelkezéseit, különös tekintettel az EUMSZ 106. cikkére.

23 Ki kell emelni, hogy ez a lehetőség a Bizottság ellenőrzése mellett gyakorolható, mivel a 2003/55 irányelv 3. cikkének (6) bekezdése alapján a tagállamok kötelesek tájékoztatni ezt az intézményt minden olyan intézkedésről, amelyet a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében hoztak, valamint azok belföldi és nemzetközi versenyre gyakorolt lehetséges hatásairól, függetlenül attól, hogy a szóban forgó intézkedések esetében szükség van-e az ezen irányelv rendelkezéseitől való eltérésre, továbbá kétévenként kötelesek tájékoztatni a Bizottságot ezen intézkedések minden esetleges módosításáról.

24 A 2003/55 irányelv következésképpen - és figyelemmel arra, hogy az általa megállapított feltételek teljesüljenek - lehetővé teszi a tagállam beavatkozását a gázellátás árának a végső fogyasztók számára történő meghatározása tekintetében 2007. július 1-je után.

A tagállami beavatkozás feltételeiről

25 A fentiekre tekintettel egymást követően meg kell vizsgálni a 2003/55 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése által lehetővé tett tagállami beavatkozás e rendelkezésben megállapított feltételeit.

- Általános gazdasági érdekkel igazolt beavatkozás

26 Az általános gazdasági érdek fennállásával kapcsolatos feltételre vonatkozóan a 2003/55 irányelv nem ad meghatározást, azonban az irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő, erre a feltételre és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásokkal kapcsolatos EUMSZ 106. cikkére történő utalás megköveteli, hogy a fenti feltételt a Szerződés utóbbi rendelkezésének fényében értelmezzük.

27 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdése előírja egyrészt azt, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások olyan mértékben tartoznak a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását, másrészt a kereskedelem fejlődése nem befolyásolható az Unió érdekeivel ellentétes mértékben.

28 Amint a Bíróság rámutatott, e rendelkezés arra irányul, hogy összeegyeztesse a tagállamok azon érdekeit, hogy egyes vállalkozásokat gazdaság- vagy szociálpolitikai eszközként vegyenek igénybe, valamint az Uniónak a versenyszabályok tiszteletben tartására és a közös piac egységének megóvására vonatkozó érdekeit (lásd ebben az értelemben a C-67/96. sz. Albany-ügyben 1999. szeptember 21-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-5751. o.] 103. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

29 Ennek során a tagállamok - az uniós jog tiszteletben tartása mellett - jogosultak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásaik terjedelmét és szervezetét meghatározni. Különösen figyelembe vehetik a nemzeti politikájukra jellemző sajátos célokat (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Albany-ügyben hozott ítélet 104. pontját).

30 Jelen esetben a földgáz belső piacának szervezetét illetően a 2003/55 irányelv huszonhetedik preambulumbekezdéséből kifejezetten következik, hogy az mindössze minimális közös normákat ír elő a közszolgáltatási kötelezettségeket illetően, és hogy a közszolgáltatási kötelezettségeket - az uniós jog tiszteletben tartása mellett - "nemzeti szinten" lehessen értelmezni "az adott országokra jellemző körülmények tekintetbevételével."

31 Az is kiemelendő, hogy a 2003/55 irányelv huszonhatodik preambulumbekezdése előírja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók a gázhálózathoz való csatlakozáskor tájékoztatást kapjanak azon jogukról, hogy meghatározott minőségű földgázhoz "méltányos áron" juthatnak hozzá.

32 A fentiekből következik, hogy a 2003/55 irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára annak megítélését, hogy általános gazdasági érdekből 2007. július 1-je után előírnak-e a földgázágazatban működő vállalkozások számára közszolgáltatási kötelezettségeket különösen annak biztosítása céljából, hogy a földgázellátás ára a végső fogyasztók számára méltányos szinten maradjon, tekintettel arra az egyensúlyra, amelyet a tagállamoknak a földgázágazat helyzetét figyelembe véve kell megteremteniük a liberalizációra irányuló cél és a végső fogyasztó védelmének szükségességére irányuló, a jelen ítélet 18. és 20. pontjában említett, az uniós jogalkotó által követett cél között.

- Az arányosság elvének tiszteletben tartása

33 Magának az EUMSZ 106. cikknek a szövegéből következik, hogy a 2003/55 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján a vállalkozásokra előírható közszolgáltatási kötelezettségeknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét, és épp ezért 2007. július 1-je után ezek a kötelezettségek kizárólag olyan mértékben veszélyeztethetik a földgázellátás árának szabad meghatározását, amennyiben az általuk kitűzött, általános gazdasági érdekre irányuló cél megvalósítása érdekében szükséges, és - következésképpen - mindenképpen csak korlátozott ideig veszélyeztethetik azt.

34 Az alapeljárásokban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megítélnie, hogy az arányosság követelménye teljesül-e. A Bíróságnak azonban ehhez minden szükséges útmutatást meg kell adnia e bíróság számára az uniós joggal kapcsolatban.

35 Először is, egy ilyen beavatkozásnak időtartamát tekintve az általa kitűzött cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékűre kell korlátozódnia, különösen annak érdekében, hogy ne véglegesítsen egy olyan intézkedést, amely már jellegénél fogva is a működőképes földgázpiac akadályát képezi. E tekintetben a szóban forgó nemzeti szabályozásban a beavatkozás átmeneti jellegének az említése önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy az időtartama szempontjából arányos-e. A kérdést előterjesztő bíróságnak kell megítélnie, hogy teljesíti-e ezt a követelményt az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szereplő, amely lehetővé teszi a földgáz ellátási árszínvonalának a piac megfelelő működésétől függetlenül történő meghatározását olyan "referenciaárak" útján, mint az alapügyben szereplők. Ennek során a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy az alkalmazandó nemzeti jog a közigazgatást kötelezi-e, és milyen mértékben kötelezi, a beavatkozás szükségességének és módjának rövid időközönként történő rendszeres felülvizsgálatára a gázágazat fejlődése függvényében.

36 Másodsorban, az alkalmazott beavatkozási mód nem haladhatja meg az általános gazdasági érdekhez fűződő, elérni kívánt cél megvalósításához szükséges mértéket.

37 E kérdést illetően a Bírósághoz a jelen eljárásban benyújtott észrevételekből kiderül, hogy a földgázellátás alapügyben szereplőhöz hasonló referenciaárainak a meghatározása azt a célt szolgálja, hogy mérsékelje a kőolajtermékek árának a nemzetközi piacokon való emelkedésének hatását, amely áremelkedés - olyan körülmények között, amikor a földgáz piacán, különösen a nagykereskedelmi piacon a verseny még nem teljesen hatékony - beavatkozás hiányában erősen éreztetné hatását a végső fogyasztó számára ajánlott eladási ár tekintetében. A kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy ez az eset áll-e fenn, figyelembe véve különösen a teljesen működőképes belső földgázpiac kialakítására irányuló célkitűzést és a földgázágazatban a hatékony verseny gyakorlásához szükséges befektetéseket.

38 Amennyiben e vizsgálat végeztével beigazolódna, hogy egy ilyen beavatkozás ekképpen igazolható, az arányosság követelménye különösen azt követeli meg, hogy e beavatkozás főszabály szerint az ár azon elemére korlátozódjon, amely az emelkedést különleges körülmények útján közvetlenül befolyásolja.

39 Harmadsorban, az arányosság követelményét az intézkedés személyi hatályának, pontosabban szólva a kedvezményezettjeinek a szempontjából is értékelni kell.

40 E tekintetben ki kell emelni, hogy e követelmény nem akadályozza meg, hogy a földgázellátás olyan referenciaárának alkalmazása, mint az alapügyben szereplő, minden olyan lakossági fogyasztóra vonatkozzon, akinek a földgázfogyasztása egy meghatározott mérték alatt van, és nem korlátozódik a 2003/55 irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében szereplő azon személyekre, akiknek mindenképpen biztosítékokat kell nyújtani, mert védelemre szorulnak.

41 Abban az esetben, ha - amint azt a Bíróság előtt az alapügy néhány felperese fenntartotta - a földgázellátás olyan referenciaárai meghatározásának, mint az alapügyben szereplők, kedvezményezettjei lennének méretüktől függetlenül a vállalkozások is - amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megítélnie -, pontosítani kell, hogy a 2003/55 irányelv főszabály szerint nem zárja ki, hogy ezek a vállalkozások a földgáz végső fogyasztóiként olyan közszolgáltatási kötelezettségek kedvezményezettjei legyenek, mint amelyeket a 2003/55 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamok előírhatnak. Az irányelv huszonhatodik preambulumbekezdése többek között előírja, hogy a tagállamok által a végső fogyasztó védelmében hozott intézkedések attól függően különbözhetnek, hogy háztartási fogyasztóról vagy pedig kis- és középvállalkozásról van szó.

42 Ebben az esetben azonban a szóban forgó nemzeti intézkedés arányosságának megítélése során figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy a vállalkozások helyzete eltér a lakossági fogyasztókétól, és a kitűzött célok és a fennálló érdekek nem feltétlenül egyeznek meg, másrészt pedig - méretük alapján - a vállalkozások között is lehetnek objektív különbségek.

43 E körülmények között - a tárgyaláson egyébként hivatkozott, az egyének ingatlan közöstulajdona kezelésének különleges esetén kívül - az arányosság fent említett követelménye főszabály szerint nem teljesül, ha a földgázellátás olyan referenciaárainak a meghatározása, mint az alapügyben szereplő, a földgáz végső fogyasztóiként egyformán vonatkozik az egyénekre és a vállalkozásokra.

- A közszolgáltatási kötelezettségek világosan meghatározott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és ellenőrizhető jellege, valamint a fogyasztókhoz való hozzáférés egyenlőségének követelménye az Unió földgázipari vállalkozásai számára

44 Végül, a 2003/55 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett további, a közszolgáltatási kötelezettségek világosan meghatározott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és ellenőrizhető jellegére, valamint az Unió földgázipari vállalkozásainak a fogyasztókhoz való hozzáférése egyenlőségének követelményére vonatkozó feltételeknek is teljesülniük kell.

45 A fenti kötelezettségek megkülönböztetéstől mentes jellegét illetően a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy az érintett tagállam által e területen meghozott valamennyi intézkedést figyelembe véve a földgázellátás olyan referenciaárának meghatározását, mint az alapügyben szereplő, amely azonos módon alkalmazandó valamennyi földgázellátó vállalkozásra, mégis megkülönböztető jellegűnek kell-e tekinteni.

46 Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egy ilyen beavatkozás ténylegesen ahhoz vezet, hogy az ebből származó pénzügyi terheket főként bizonyos vállalkozásokra rója - jelen esetben azokra, amelyek nem végeznek egyszersmind földgázelőállító/importáló tevékenységet is.

47 Az előterjesztett kérdésekre ezért azt a választ kell adni, hogy 2003/55 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével és 23. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügyben szerepel, amely 2007. július 1-je után lehetővé teszi a földgázellátás árszínvonalának meghatározását olyan referenciaárak meghatározása útján, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, azzal a feltétellel, hogy e beavatkozás:

- arra irányuló általános gazdasági érdeket követ, hogy a földgázellátás ára a végső fogyasztók számára méltányos szinten maradjon, tekintettel arra az egyensúlyra, amelyet a földgázágazat helyzetét figyelembe véve a tagállamoknak kell megteremteniük a liberalizációra irányuló cél és a végső fogyasztó védelmének szükségességére irányuló, a 2003/55 irányelvben kitűzött cél között;

- kizárólag olyan mértékben sértheti 2007. július 1-je után a földgázellátás árának szabad meghatározását, amennyiben az ezen általános gazdasági érdekre irányuló cél megvalósítása érdekében szükséges, és - következésképpen - mindenképpen csak korlátozott ideig sértheti azt; és

- világosan meghatározott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes, ellenőrizhető, továbbá garantálja a fogyasztókhoz való hozzáférés egyenlőségét az Unió földgázipari vállalkozásai számára.

A költségekről

48 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével és 23. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló, olyan nemzeti szabályozás, amely 2007. július 1-je után lehetővé teszi a földgázellátás árszínvonalának meghatározását olyan "referenciaárak" meghatározása útján, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, azzal a feltétellel, hogy e beavatkozás:

- arra irányuló általános gazdasági érdeket követ, hogy a földgázellátás ára a végső fogyasztók számára méltányos szinten maradjon, tekintettel arra az egyensúlyra, amelyet a földgázágazat helyzetét figyelembe véve a tagállamoknak kell megteremteniük a liberalizációra irányuló cél és a végső fogyasztó védelmének szükségességére irányuló, a 2003/55 irányelvben kitűzött cél között;

- kizárólag olyan mértékben sértheti 2007. július 1-je után a földgázellátás árának szabad meghatározását, amennyiben ezen általános gazdasági érdekre irányuló cél megvalósítása érdekében szükséges, és - következésképpen - mindenképpen csak korlátozott ideig sértheti azt; és

- világosan meghatározott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes, ellenőrizhető, továbbá garantálja a fogyasztókhoz való hozzáférés egyenlőségét az Unió földgázipari vállalkozásai számára.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: olasz.