A Balassagyarmati Törvényszék Bf.32/2012/7. számú határozata zaklatás vétsége tárgyában. Bíró: Lente István László

A Balassagyarmati Törvényszék, mint másodfokú bíróság Balassagyarmaton, a 2012. év június hó 8. napján tartott tanácsülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A zaklatás vétsége miatt ... ellen indított büntetőügyben a Balassagyarmati Városi Bíróság 1.B.357/2011/8. számú ítéletét helybenhagyja.

A végzéssel szemben további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A Balassagyarmati Városi Bíróság fenti számú, 2011. év december hó 12. napján kihirdetett ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli zaklatás vétségében (Btk. 176/A. § /2/ bekezdés /a pont).

Ezért őt 8 hónap fogházbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 1 év eltiltásra ítélte. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés érdekében. A Nógrád Megyei Főügyészség B.2159/2010.-BF. számú átiratában a fellebbezést alaptalannak tartva az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezések alaptalanok.

A törvényszék az ügy érdemi elbírálására tanácsülést tűzött ki. Erről értesítette ügyészt, vádlottat és védőt tájékoztatva az eljáró tanács összetételéről, valamint arról, hogy 8 napon belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérhetik. Egyúttal a főügyészség indítványát megküldte a vádlottnak és védőnek azzal, hogy arra észrevételt tehetnek. A törvényben meghatározott idő alatt az arra jogosultak nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzését nem kérték, ezért a törvényszék az ügy érdemében a Be. 360. §-a alapján tanácsülésen határozott.

A Be. 346. § /1/ bekezdése szerinti jogkörében a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 348. § /1/ bek. alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a büntető eljárásjogi szabályokat megtartotta. Valamennyi bizonyítékot, mely az ügy helyes ténybeli és jogi elbírálása szempontjából jelentős feltárta, és azokat értékelési körébe vonta. A bizonyítékokat egymással összevetve és értékelve határozta meg a tényállást úgy, hogy indokolási kötelezettségének eleget tett. Ennek során részletesen számot adott arról, hogy mely bizonyítékot miért fogadott el, s a vádlott védekezését miért vetette el.

Mivel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 351. §/2/ bekezdésében meghatározott hiányosságoktól, ezért megalapozott, és a Be. 351. § /1/ bekezdése alapján irányadó volt a másodfokú eljárásban is. Az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét támadó és a vádlott felmentését célzó védelmi fellebbezések nem vezethettek eredményre, mert a másodfokú bíróság a Be. 351. § /1/ bekezdése alapján a megalapozott tényálláshoz kötve van.

Az irányadó tényállás alapján pedig az elsőfokú bíróság okszerűen állapította meg a vádlott bűnösségét és cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően minősítette.