BH+ 2013.7.268 I. A magánindítvány hiánya a vád törvényességét nem érinti [Be. 2. §].

Kapcsolódó határozatok:

Balassagyarmati Járásbíróság B.357/2011/8., Balassagyarmati Törvényszék Bf.32/2012/7., Kúria Bfv.945/2012/8. (*BH+ 2013.7.268*)

***********

II. A magánindítvány a bírósági eljárásban pótolható [Btk. 22. §, Be. 173. §].

A városi bíróság a 2011. december 12. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét zaklatás vétségében [Btk. 176/A. § (2) bekezdés a) pont] állapította meg, és ezért őt 8 hónapi fogházbüntetésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2012. június 8. napján megtartott tanácsülésen meghozott végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet tényállása szerint 2010. június 6-án éjfél körüli időpontban a terhelt a H. településen történt árvíz miatt a vízben álló utcákban nagy sebességgel közlekedett, mellyel az ott lakókat, illetve az árvízhelyzet miatt ott dolgozó személyeket zavarta. Már a nap folyamán is folytatott ilyen tevékenységet, majd az éjszakai órákban a háza előtt felállított homokzsákokat részben eldobálta, részben pedig a gépjárművével letaposta, illetve az odaérkező G. Gy.-t, aki az árvíz védelmet felügyelte, félelemkeltés céljából több személy jelenlétében egy lőfegyvernek látszó tárggyal, egy gáz riasztópisztollyal megfenyegette azzal, hogy lelövi, illetve lábon lövi. G. Gy.-ban a terhelt magatartására, mivel a fegyvernek látszó tárgyat valódi lőfegyvernek hitte, komoly félelmet keltett, a többi jelenlévőben pedig a cselekmény megbotránkozást, illetve riadalmat váltott ki.

G. Gy. joghatályos magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben zaklatás vétsége miatt és kérte az ő felelősségre vonását, illetve megbüntetését.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában a védő a törvényes vád hiányát állította, és ezért - a jogerős határozatot megváltoztatva - az eljárás megszüntetését indítványozta. Álláspontja indokolása körében a védő rámutatott arra, hogy a városi ügyészség - garázdaság miatt indított nyomozás befejezését követően - zaklatás vétsége miatt emelt vádat a terhelttel szemben, azonban a sértett magánindítványát a vádemelést megelőzően nem szerezte be. A védő álláspontja szerint erre figyelemmel a vád nem volt törvényes, és ez a hiányosság az elsőfokú eljárásban már nem is lett volna pótolható.

A Legfőbb Ügyészség a védő felülvizsgálati indítványát nem tartotta alaposnak, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A legfőbb ügyészi álláspont szerint a magánindítvány hiánya a vád törvényességét nem érinti, az legfeljebb tartalmi kellék hiányát jelentheti. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire utalva hivatkozott arra, hogy a hatóság késedelmes felhívása a sértetti jogokat nem csorbíthatja, az adott körülmények között a sértett által a tárgyaláson előterjesztett magánindítvány elkésettnek ezért nem tekinthető.

A Kúria egyetértett a Legfőbb Ügyészség álláspontjával, mely szerint az ügyészi vád törvényességét nem érinti az, ha a magánindítványra üldözendő cselekmény miatti vádemeléskor a vádiratban a magánindítványra nem történik utalás. A vád törvényességének vizsgálata körében jelentőséggel bíró elemeket a Be. 2. § (2) bekezdése ugyanis meghatározza, miszerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Az itt megjelölt fogalmi elemeket a magánindítvány hiánya, az annak meglétére utalás nem érinti.

A Kúriának ennek ellenére érdemben vizsgálnia kellett a védő felülvizsgálati indítványbeli felvetését, mégpedig a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósulása szempontjából. Eszerint ugyanis felülvizsgálati ok, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A magánindítvány hiánya anyagi jogi intézményként büntethetőségi akadály, mivel a Btk. 22. § h) pontja értelmében büntethetőséget kizáró ok. Törvényes magánindítvány hiányában ezért a terhelt elmarasztalása a büntető anyagi jog szabályait sértené.

A magánindítvány törvényessége vizsgálatakor a felülvizsgálati indítványbeli hivatkozás tükrében az jutott jelentőséghez, hogy a magánindítvány előterjesztésére a törvény által biztosított határidőben került-e sor. A magánindítvány előterjesztésének határidejével kapcsolatos szabályokat a Be. 173. § tartalmazza. A 173. § (3) bekezdése értelmében a magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (3) bekezdés a 30 napos határidő számítására értelmező rendelkezést is ad arra a (2) bekezdésben meghatározott esetre, amikor a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. Ebben az esetben a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett.

A terhelt esetében pontosan ez történt. Maga a terhelt védője is utalt arra, hogy a terhelt ellen az eljárás fegyveresen elkövetett garázdaság miatt indult, mely bűncselekmény miatti eljárásnak a magánindítvány nem törvényi előfeltétele. Az ügyészi vádemelés zaklatás vétsége miatt történt, mely bűncselekmény elkövetői a Be. 183. § (1) bekezdése értelmében magánindítványra büntethetők. A magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett nyilatkozatának beszerzésére a vádemelést megelőzően nem került sor, a bírósági tárgyaláson történt felhívását követően pedig a sértett azonnal nyilatkozott, és ekkor joghatályos magánindítványában kérte a terhelt megbüntetését. Az e körben kialakított töretlen bírói gyakorlat szerint [lásd, pl.:BH 2011.58] olyan esetekben, amikor a sértett tudomása szerint is a büntetőeljárás a terhelt ellen folyamatban van, a hatóság mulasztása a Be. 173. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat beszerzésének hiánya nem eshet a magánindítvány előterjesztésére jogosult terhére, a nyilatkozat beszerzésére a bírósági eljárásban - akár a másodfokú eljárásban is, ha a felhívás korábban nem történt meg - lehetőség van.

Ekként tehát a jelen eljárásban a sértett magánindítványa joghatályos, a Btk. 22. § h) pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró ok hiányában a terhelt elmarasztalása a büntető anyagi jog szabályaival összhangban álló.

A Kúria a kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Kúria Bfv. II. 945/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2013. április 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t: