63/1992. (XII. 11.) AB határozat
a honvédelmi miniszternek az Alkotmány értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa ügyében
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a honvédelmi miniszternek az Alkotmány értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 19/B. § (2) bekezdésének értelmezése alapján a következőket állapítja meg:
1. Mivel az Alkotmány a fegyveres erők vezetési struktúráját nem szabályozza, az nem alkotmányossági kérdés.
2. Az a körülmény, hogy az Alkotmány 19/B. § (2) bekezdése a Honvédelmi Tanács tagjainak felsorolásakor a Magyar Honvédség parancsnokát és vezérkari főnökét külön említi, nem zárja ki, hogy a Magyar Honvédség parancsnoki és vezérkari főnöki beosztását ugyanaz a személy töltse be.
3. Az Alkotmány értelmezéssel érintett rendelkezésének módosítása nélkül nem alakítható ki alkotmányosan a Magyar Honvédség vezetésének olyan struktúrája, amely a parancsnoki vagy a vezérkari főnöki beosztások valamelyikét mellőzi.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A honvédelmi miniszter indítványában az Alkotmány 19/B. § (2) bekezdésének azon része értelmezését kérte, amely a Honvédelmi Tanács tagjaként külön említi a Magyar Honvédség parancsnokát, valamint vezérkari főnökét. Az indítványozó álláspontja szerint a rendelkezés egyik lehetséges értelmezése, hogy a két beosztást két különböző személy töltse be, de nem zárható ki az az értelmezés sem, hogy itt feladatkörök, funkciók elhatárolásáról és nem az ezekhez rendelt személyekről van szó.
Az Alkotmány értelmezni kért rendelkezése:
"19/B. § (2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök; tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke."
Az Alkotmány fenti hatályos szövegét az Országgyűlés 1990. július 19-i ülésén elfogadott, 1990. évi XL. törvény 9. §-a állapította meg.
Az 1989. október 23-án kihirdetett 1989. évi XXXI. törvény 5. §-ával megállapított 19/B. § (2) bekezdése a következőképpen rendelkezett:
"A Honvédelmi Tanács elnöke, a köztársasági elnök; tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottja, a Minisztertanács elnöke és tagjai, valamint a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke."
II.
Az Alkotmánybíróság a 31/1990. (XII. 18.) AB határozatában (a továbbiakban: AB1.) elvi jelentőséggel mutatott rá, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (ABtv.) 1. § g) pontja szerinti alkotmányértelmezésre abban az esetben kerülhet sor, ha:
- az indítvány az ABtv. 21. § (6) bekezdésében meghatározott szervek és személyek valamelyikétől származik,
- nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma szempontjából kezdeményezi az indítványozó az Alkotmány ugyancsak konkrétan megjelölt rendelkezésének értelmezését,
- az adott alkotmányjogi probléma más jogszabály közbejötte nélkül levezethető az Alkotmányból.
Az indítvány a fentieknek megfelelt, ezért az Alkotmánybíróság a kezdeményezett alkotmányértelmezést elvégezte.
Az indítványozónak elvont alkotmányértelmezésre vonatkozó kérelme alapján az Alkotmánybíróság jelen határozatában kizárólag a Magyar Honvédség parancsnoki, valamint vezérkari főnöki vezetői beosztásokhoz rendelt hatáskörök egy vagy több személy általi gyakorlása vonatkozásban értelmezte az Alkotmány 19/B. § (2) bekezdését, továbbá a tekintetben, hogy a Magyar Honvédség e két vezetői beosztásának Alkotmányban történő nevesítése milyen alkotmányos követelményt keletkeztet a Magyar Honvédség feladatának, működésének részletes szabályait megállapító törvénnyel szemben.
Ennek eredményeként a rendelkező részben foglaltakat az Alkotmánybíróság a következőkkel indokolja:
Az Alkotmány 19. § (1) bekezdés h) pontja és a 19/A. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés, illetőleg a köztársasági elnök a rendkívüli állapot kihirdetésével egy időben létrehozza a Honvédelmi Tanácsot, amelynek jogköre az Alkotmány 19/B. § (3) bekezdése alapján az Országgyűlés által rá átruházott jogokból, a köztársasági elnök és a Kormány jogaiból tevődik össze. A köztársasági elnök vezetésével működő, átruházott jogkörökben eljáró testület normatív és egyedi aktusait testületi döntések keretében hozza.
A Honvédelmi Tanács tagjainak meghatározásakor az Alkotmány nem a tagok számára helyezte a hangsúlyt, hanem azon funkciók (beosztások) felsorolására, amelyeknek képviselete - figyelemmel az átruházott jogkörökre és az Alkotmány más, ezzel összefüggő rendelkezéseire - biztosítékot jelent a Honvédelmi Tanács alkotmányos működésében. Egyes felsorolt funkciók (beosztások) együttes gyakorlásának lehetőségét az alkotmányos szabályok kizárják, amennyiben eltérő hatalmi ágakhoz tartoznak vagy rendeltetésükkel az nem egyeztethető össze. Mások esetében ilyen szabály nincs. Az Alkotmány nem állít tilalmat például a miniszterelnöki és a miniszteri funkciók együttes gyakorlása elé.
A Honvédelmi Tanács tagjainak teljes köre a megjelölt funkciók (beosztások) tényleges számának függvénye. A mindenkori állapotoknak megfelelően változhat az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői és a miniszterek tényleges számához igazodóan.
A Honvédelmi Tanács tagjainak száma tehát alkotmányos keretek között változhat. Minthogy a Magyar Honvédség parancsnoki, vezérkari főnöki beosztásához kapcsolt vezetői hatáskörök egy és ugyanazon államhatalmi ág körébe tartozók és együttes gyakorlásukat az Alkotmány egyetlen rendelkezése sem tiltja, így azok egy személy által történő ellátása nem érinti a Honvédelmi Tanács működésének alkotmányos garanciáit.
A Honvédelmi Tanács belső döntéshozó mechanizmusa, működésének részletes szabályai sem az Alkotmányban, sem más jogszabályban rögzítve nincsenek. Az Alkotmánybíróság nyomatékosan felhívja a jogalkotó figyelmét, hogy e kérdéseket az Alkotmány 19/D. § szerinti törvényben szabályozni kell. E törvényben kell rendezni, hogy a Honvédelmi Tanács működése szempontjából milyen jelentősége van annak, ha a 19/B. § (2) bekezdésében szereplő egyes funkciókat (beosztásokat) betöltő személyek más, a felsorolásban szereplő beosztásokhoz rendelt hatáskörök gyakorlására is jogosultak.
Az Alkotmánybíróság a 48/1991. (IX. 26.) AB határozata (a továbbiakban: AB2.) rendelkező részének A/1. pontjában rögzítette, hogy a fegyveres erők irányításában az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdésében felsorolt szervek mindegyikének részt kell vennie, az Alkotmányban meghatározott hatáskörök szerint, illetve azok sérelme nélkül. Ugyanezen határozat indokolásának III. fejezetében az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a fegyveres erők és ezen belül a Magyar Honvédség az Alkotmány szerint semmiképpen nem minősülnek önálló hatalmi ágnak. Ebből következően a Magyar Honvédség legmagasabb szintű vezetői beosztásaihoz rendelt hatáskörök gyakorlásának módja - miután része a végrehajtó hatalmat egyébként megillető hatásköröknek - nem érinti az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdése szerinti irányításra jogosult szervek Alkotmányban meghatározott hatáskörét.
Mindezeket összefoglalva az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az értelmezett rendelkezésből nem következik olyan alkotmányos kötelezettség, amely szerint a Magyar Honvédség parancsnoki és vezérkari beosztásához rendelt hatásköröket egy és ugyanazon személy nem gyakorolhatja.
III.
Az Alkotmánybíróság AB2. határozata indokolásának III. fejezetében kifejtette, nem következik az Alkotmányból a fegyveres erők politikai irányítása és szakmai vezetése elválasztásának sem követelménye, sem tilalma, sem valamilyen megoldása. A végrehajtó hatalmon belüli viszonylagos függetlenség ténye és módja nem alkotmányossági, hanem politikai döntés ügye. Tehát a Magyar Honvédség belső irányítási és vezetői szintjeinek meghatározása, az ezekhez történő beosztások rendelése nem alkotmányossági kérdés, hanem szakmai és sokkal inkább politikai probléma. Az Alkotmánybíróság számára irreleváns volt annak vizsgálata, hogy a Magyar Honvédség hatékony működése szempontjából a parancsnoki és a vezérkari főnöki beosztás szétválasztása, vagy együttes gyakorlása felel meg jobban.
Ha az Alkotmány a Honvédelmi Tanács önálló tagjaként említi a Magyar Honvédség parancsnoki és vezérkari főnöki beosztását, akkor ezeknek a Magyar Honvédség feladatainak, szervezetének és működésének törvényi szabályozásában is meg kell jelenniük. Ettől eltérő megoldás csak az értelmezett rendelkezés módosítása mellett alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság eljárását az Abtv. 1. § g) pontja, a 21. § (6) bekezdés c) pontja, a 30. § (1) bekezdés e) pontja, valamint az 51. § (1) bekezdés alapján folytatta le. Az Abtv. 51. § (2) bekezdése alapján elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét.
Dr. Sólyom László s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k., előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k., alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k., alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k., alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k., alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k., alkotmánybíró