A Szegedi Ítélőtábla Gf.30627/2009/2. számú határozata használati díj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 229. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 95. §, 97. §, 200. §, 227. §, 265. §, 397. §, 686. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §] Bírók: Hámori Attila, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék G.40020/2008/47., *Szegedi Ítélőtábla Gf.30627/2009/2.* (ÍH 2011.112)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.627/2009/2.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Túróczi és Pőcze Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Túróczi Emese ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - a Dubravcsik és Kovács Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kovács Tamás ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen használati díj megfizetése iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2009. szeptember hó 17. napján kelt 3.G.40.020/2008/47. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 48. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a perköltség összegét 200.000,- (Kettőszázezer) Ft-ra, míg az államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 68.800,-(Hatvannyolcezer-nyolcszáz) Ft-ra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a felperes jogosult 550.300,- (Ötszázötvenezer-háromszáz) Ft fellebbezési eljárási illeték visszaigénylésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A H... I... Lakásépítő Szövetkezet és a H... P... Kft. között 1990. szeptember 1. napján vállalkozási szerződés jött létre, melyben a H... P... Kft. vállalta, hogy a (település neve)-i (terület neve) építési területének alapközművesítési munkálatait elvégzi. A vállalkozásnak része volt az egyes építési telkekhez kapcsolódó ivóvíz- és szennyvízvezetékek kiépítése, rendszerhez csatlakoztatása is.

- 2 -

A szerződő felek 1992. június 28-i szerződésmódosításukban a vállalkozói díjat 53.080.000,- Ft-ban határozták meg, s a 13. pontban úgy rendelkeztek, hogy amennyiben a jogügylet a megrendelő hibájából nem megy teljesedésbe, vagy a szerződött összeg nem áll rendelkezésre, a vállalkozó jogosult az elkészült, de ki nem fizetett műveket használni és hasznosítani, saját beruházásként nyilvántartani, amíg a megrendelőnek, jogutódjának vagy egyéb jogosult vagyonkezelő szervezetnek forrás nem áll rendelkezésére és a vállalkozói díjat meg nem fizetik.

A kivitelező a szerződés szerinti munkálatokat elvégezte, a vízilétesítmények üzemeltetés céljából a B...M...V... Vállalat részére kerültek átadásra. A vállalkozói díjat a megrendelő nem fizette meg.

A helyzet rendezése érdekében megoldásként felmerült, hogy a H... P... Kft. az érintett közművagyont apportként beviszi a tényleges használatot gyakorló B...M...V... Vállalatból átalakuló részvénytársaságba. Erre tekintettel a bejegyzés alatt álló részvénytársaság és a kivitelező között 1993. december 27-én megállapodás jött létre, amelyben a kft. megbízta a részvénytársaságot a létesítmények átmeneti üzemeltetésével. Egymástól díjat, költségtérítést nem igényeltek. Az átalakulás tényének bejegyzését a cégbíróság megtagadta, az apportálás nem valósult meg.

A Békés Megyei Bíróság 1998. augusztus 31-én kelt Fpk.04-96-000072/21. számú végzésével elrendelte a H... P... Kft. felszámolását. Ennek során a felszámoló egyeztetett a B...M...V... Vállalat képviselőjével, és írásban rögzítették, hogy az 1993-ban kötött megállapodás üzemeltetésre vonatkozó részét továbbra is érvényesnek tekintik.

A B...M...V... Vállalat 2003. november 17-én alakult át részvénytársasággá, a felek korábbi - apportálásra vonatkozó - megállapodása nem ment teljesedésbe.

A H... P... Kft. "f.a." indította meg jelen peres eljárást az alperessel szemben 2004. év folyamán a Békés Megyei Bíróság előtt használati díj és járulékai megfizetése iránt. A felszámolás alatt álló gazdasági társaság és (felperes neve) között 2006. szeptember 29-én engedményezési szerződés jött létre, amelyben a kft. követelését a felperesre engedményezte, aki a perbe a gazdasági társaság pertársaként belépett.

A H... P... Kft. felszámolását a Békés Megyei Bíróság 2008. június 9-én kelt Fpk.04-96-000072/194. számú végzésével befejezettnek nyilvánította és a társaságot megszüntette. A jelen perrel érintett közterületi közművek vagyontárgyait természetben felosztotta és osztatlan közös tulajdonként hét hitelező részére átadta, valamint a társaság volt tulajdonosai részére visszaosztotta. A végzés 2008. augusztus 5-én jogerőre emelkedett, ezzel a nappal törölték a társaságot a cégjegyzékből. A folyamatban lévő pert a felszámolásra tekintettel az I. rendű felperes tekintetében a bíróság jogerősen megszüntette.

A (település neve) területén lévő víziközmű vagyon üzemeltetésére 1997. november 19-én jött létre vagyonkezelési és üzemeltetési szerződés (település neve) Megyei Jogú Város Önkormányzata és a B...M...V... Vállalat között. Az üzemeltetés a perbeli - önkormányzati törzsvagyonban nem szereplő - közművekre is kiterjed. Jelenleg az üzemeltetést a vállalat jogutódja, az alperes végzi. A közművek használatáért az alperes az önkormányzatnak bérleti díjat fizet.

- 3 -

Gf.I.30.627/2009/2.szám

Azok a közterületi ingatlanok, amelyeken a perbeli ivóvíz- és szennyvízvezetékek kialakításra kerültek, (település neve) Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képezik.

A felperes módosított keresetében 10.318.428,- Ft közműhasználati díj, ennek 6.252.801,- Ft késedelmi kamata, valamint ezen összegek után 2008. szeptember 25. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Használati díjigényét a H... P... Kft. közműveken fennálló tulajdonjogára vezette vissza. Álláspontja szerint az 1992. június 28-i szerződésmódosítás 13. pontjából következően - miután a vállalkozói díj teljesítése nem történt meg - a beruházás a jogelőd kivitelező társaság tulajdonába került. Az 1993. december 20-i megállapodások ugyanakkor nem hatályosultak, mivel a B...M...V... Rt. szerződő fél a szerződés megkötésének időpontjában még nem létezett, így jogképesség hiányában a vezetékeken ingyenes használati jogot sem szerezhetett. Hivatkozott arra is, hogy a H... P... Kft. felszámolása során tulajdonba adott közművagyon a tulajdonjogi helyzet tekintetében res iudicatát teremt. Kiemelte, hogy a közös tulajdonba adással szemben a hitelezőként eljáró alperes sem tiltakozott, saját tulajdonrészét elfogadta, ezzel elismerte, hogy az átadott vagyon a felszámolási vagyon részét képezi. Álláspontja szerint a per tárgyát képező vízvezetékek nem váltak az ingatlan alkotórészévé vagy tartozékává. Ahhoz, hogy azok önkormányzati tulajdonba kerüljenek, vagyonátadó bizottsági döntésre lett volna szükség. Arra az esetre, ha a bíróság úgy értékelné, hogy az önkormányzat a közműveken tulajdonjogot szerzett, előadta, hogy a felperesi jogelőd a közte és a megrendelő között létrejött szerződés alapján a hasznosításra jogot szerzett, amely a felperest, mint jogutódot megilleti. E jogosultságok tartalmukban a haszonélvezeti jognak felelnek meg, ezért a felperesnek jár a használati díj.