ÍH 2011.112 LAKÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZET ÁLTAL LÉTESÍTETT VÍZIKÖZMŰVEK JOGI SORSA - VÁROSI VÍZMŰRENDSZER, MINT ÖSSZETETT DOLOG JOGÁLLÁSA

A lakásépítő szövetkezet által létesített víziközművek az önkormányzat tulajdonába tartozó városi vízműrendszer alkotó részévé válnak. A városi vízműrendszer, mint összetett dolog alkotórészei fizikailag ugyan szétválaszthatók, ezzel azonban a vízműrendszer rendeltetésszerű működése - az érintett fogyasztók vízellátása - szűnne meg. A vízműrendszer vízvezetéki részein ezért külön tulajdon vagy más dologi jog (például zálogjog) nem állhat fenn [Ptk. 95. § (1) bek., 97. § (1) bek.].

A H. Lakásépítő Szövetkezet és a H. Kft. között 1990. szeptember 1. napján vállalkozási szerződés jött létre, melyben a H. Kft. vállalta, hogy a b.-i Öntözött rét építési területének alapközművesítési munkálatait elvégzi. A vállalkozásnak része volt az egyes építési telkekhez kapcsolódó ivóvíz- és szennyvízvezetékek kiépítése, rendszerhez csatlakoztatása is.

A szerződő felek 1992. június 28-i szerződésmódosításukban a vállalkozói díjat 53 080 000 Ft-ban határozták meg, s a 13. pontban úgy rendelkeztek, hogy ha a jogügylet a megrendelő hibájából nem megy teljesedésbe, vagy a szerződött összeg nem áll rendelkezésre, a vállalkozó jogosult az elkészült, de ki nem fizetett műveket használni és hasznosítani, saját beruházásként nyilvántartani, amíg a megrendelőnek, jogutódjának vagy egyéb jogosult vagyonkezelő szervezetnek forrás nem áll rendelkezésére és a vállalkozói díjat meg nem fizetik.

A kivitelező a szerződés szerinti munkálatokat elvégezte, a vízilétesítmények üzemeltetés céljából a Békés Megyei Vízművek Vállalat részére kerültek átadásra. A vállalkozói díjat a megrendelő nem fizette meg.

A helyzet rendezése érdekében megoldásként felmerült, hogy a H. Kft. az érintett közművagyont apportként beviszi a tényleges használatot gyakorló Békés Megyei Vízművek Vállalatból átalakuló részvénytársaságba. Erre tekintettel a bejegyzés alatt álló részvénytársaság és a kivitelező között 1993. december 27-én megállapodás jött létre, amelyben a kft. megbízta a részvénytársaságot a létesítmények átmeneti üzemeltetésével. Egymástól díjat, költségtérítést nem igényeltek. Az átalakulás tényének bejegyzését a cégbíróság megtagadta, az apportálás nem valósult meg.

A Békés Megyei Bíróság 1998. augusztus 31-én kelt végzésével elrendelte a H. Kft. felszámolását. Ennek során a felszámoló egyeztetett a Békés Megyei Vízművek Vállalat képviselőjével, és írásban rögzítették, hogy az 1993-ban kötött megállapodás üzemeltetésre vonatkozó részét továbbra is érvényesnek tekintik.

A Békés Megyei Vízművek Vállalat 2003. november 17-én alakult át részvénytársasággá, a felek korábbi - apportálásra vonatkozó - megállapodása azonban nem ment teljesedésbe.

A H. Kft. "f.a." indította meg jelen peres eljárást az alperessel - a jogutód részvénytársasággal - szemben 2004. év folyamán a Békés Megyei Bíróság előtt használati díj és járulékai megfizetése iránt. A felszámolás alatt álló gazdasági társaság és K. Z. között 2006. szeptember 29-én engedményezési szerződés jött létre, amelyben a kft. követelését a felperesre engedményezte, aki a perbe a gazdasági társaság pertársaként belépett.

A H. Kft. felszámolását a Békés Megyei Bíróság 2008. június 9-én kelt végzésével befejezettnek nyilvánította és a társaságot megszüntette. A jelen perrel érintett közterületi közművek vagyontárgyait természetben felosztotta és osztatlan közös tulajdonként hét hitelező részére átadta, valamint a társaság volt tulajdonosai részére visszaosztotta. A végzés 2008. augusztus 5-én jogerőre emelkedett, ezzel a nappal törölték a társaságot a cégjegyzékből. A folyamatban lévő pert a felszámolásra tekintettel az I. rendű felperes tekintetében a bíróság jogerősen megszüntette.

A B. területén lévő víziközmű vagyon üzemeltetésére 1997. november 19-én jött létre vagyonkezelési és üzemeltetési szerződés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békés Megyei Vízművek Vállalat között. Az üzemeltetés a perbeli - önkormányzati törzsvagyonban nem szereplő - közművekre is kiterjed. Jelenleg az üzemeltetést a vállalat jogutódja, az alperes végzi. A közművek használatáért az alperes az önkormányzatnak bérleti díjat fizet.

Azok a közterületi ingatlanok, amelyeken a perbeli ivóvíz- és szennyvízvezetékek kialakításra kerültek, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képezik.

A felperes keresetében 10 318 428 Ft közműhasználati díj, ennek 6 252 801 Ft késedelmi kamata, valamint ezen összegek után 2008. szeptember 25. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Használati díjigényét a H. Kft. közműveken fennálló tulajdonjogára vezette vissza. Álláspontja szerint az 1992. június 28-i szerződésmódosítás 13. pontjából következően - miután a vállalkozói díj teljesítése nem történt meg - a beruházás a jogelőd kivitelező társaság tulajdonába került. Hivatkozott arra is, hogy a H. Kft. felszámolása során tulajdonba adott közművagyon a tulajdonjogi helyzet tekintetében res iudicatát teremt. Kiemelte, hogy a közös tulajdonba adással szemben a hitelezőként eljáró alperes sem tiltakozott, saját tulajdonrészét elfogadta, ezzel elismerte, hogy az átadott vagyon a felszámolási vagyon részét képezi. Álláspontja szerint a per tárgyát képező vízvezetékek nem váltak az ingatlan alkotóré­szévé vagy tartozékává. Ahhoz, hogy azok önkormányzati tulajdonba kerüljenek, vagyonátadó bizottsági döntésre lett volna szükség. Arra az esetre, ha a bíróság úgy értékelné, hogy az önkormányzat a közműveken tulajdonjogot szerzett, előadta, hogy a felperesi jogelőd a közte és a megrendelő között létrejött szerződés alapján a hasznosításra jogot szerzett, amely őt, mint jogutódot megilleti. E jogosultságok tartalmukban a haszonélvezeti jognak felelnek meg, ezért jár a használati díj.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a közterületen lévő vízvezetékek az ingatlanok alkotórészei illetőleg tartozékai, így azok tulajdonjoga az ingatlan tulajdonosát, Békéscsaba Megyei Város Önkormányzatát illeti. A tulajdonjog megállapításánál nem játszhat szerepet, hogy az érintett víziközművek a törzsvagyonban nincsenek nyilvántartva. Egyéb, speciális jogszabályok is erősítik - köztük az 1995. évi LVII. törvény 4. §-a -, hogy a vízvezetékek kizárólag önkormányzati tulajdonban állhatnak. Ezzel szemben a felperes jogelődje a vízvezetékek tulajdonosa sosem volt, tulajdonjogot számára a felszámolási eljárás során meghozott határozat sem keletkeztetett, mivel a gazdasági társaság nyilvántartás szerinti vagyona nem egyezett a tényleges tulajdoni állapottal. Utalt arra is, hogy a Ptk.-nak a vállalkozási szerződésekre vonatkozó rendelkezései a tulajdonjogfenntartás intézményét nem ismerik, az csak adásvételi szerződéshez kapcsolódhat. Kiemelte, a használati jog átengedése ingyenesen történt. Vitatta továbbá a kereseti kérelmet összegszerűségében, és beszámítási kifogást terjesztett elő a perbeli közművekre fordított beruházásának 8 127 837 Ft összege és annak kamata erejéig.