BH 2011.12.339 Nem jelent a napirenden túlterjeszkedést és nem eredményezi a társasházi közgyűlés határozatának érvénytelenségét, ha a közgyűlés elhalasztja a döntés meghozatalát a meghívóban megjelölt egyes napirendi pontokban, azonban meghatározza az érdemi döntéshez szükséges intézkedéseket, mint a későbbi döntés előkészítésének módját [2003. évi CXXXIII. tv. 34. § (2) bek.].

Az alperes társasház 2008. január 22. napjára összehívott közgyűlésének meghívójában második napirendi pontként a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) III.6.2. pontjának módosítása, míg harmadik napirendi pontként a locsolási célú vízhasználat szabályozása szerepelt; tartalmazta a meghívó a módosítás tervezetét, valamint a meghozni javasolt határozatot is. Az említett időpontban megtartott közgyűlés a második és a harmadik napirendi pontban azt az 1. számú határozatot hozta meg, amely szerint az alperes a víz- és a csatornadíj elszámolás rendjének módosításáról - háromfős bizottság előzetes adatgyűjtését követően, a mért adatok alapján - a következő közgyűlésén, illetve legkésőbb az éves rendes közgyűlésen kíván határozni.

A felperes - az alperes társasház egyik tulajdonostársa - pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2008. január 22. napján megtartott közgyűlésen 1. számon meghozott határozat érvénytelen, mert olyan kérdésről határozott, amely nem szerepelt a meghívóban. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a keresetben említett határozat érvénytelen. Döntését azzal indokolta, hogy a meghívóban nem szerepelt a háromfős bizottság létrehozása, ezért a közgyűlés határozata sérti a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 34. § (2) bekezdését, amely szerint a napirendben nem szereplő ügyben nem lehet érvényes határozatot hozni.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. A jogerős ítélet indokolása szerint a keresettel támadott határozat nem sérti a Tht. 34. § (2) bekezdését, mert a társasház közgyűlése nem tért el a meghívótól: arról határozott, hogy nem kíván dönteni a napirendi pontokról, csupán arról, hogy a határozathozatal további előkészítést igényel, s mi annak a módja. Kihangsúlyozta a másodfokú bíróság: a Tht. 34. § (2) bekezdésének célja annak a lehetőségnek a biztosítása volt, hogy a tulajdonostársak megfelelően felkészülhessenek a közgyűlésre, illetve dönthessenek arról, hogy részt kívánnak-e venni azon; a rendelkezés azonban nem rója azt a kötelezettséget a közös képviselőre, hogy a közgyűlési meghívóban szó szerint kellene szerepeltesse a meghozandó határozat szövegét.

A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a támadott határozat olyan kérdést döntött el, amely nem volt napirendre tűzve, azaz nem a napirendi pontoknak megfelelő határozat született. A meghívóhoz csatolt szöveges előterjesztések azt sugallták, hogy érdemi szavazás történik, a megjelölt kérdésben határozathozatalra kerül sor. A napirendi pontban megjelölt "ügy" fogalmát nem lehet tágan értelmezni, hiszen ekkor nem valósulhat meg a Tht. 34. §-ának a jogerős ítéletben is említett célja.

Az alperes közös képviselője felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, a jogerős ítélet hatályban tartása érdekében.