A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.90984/2002/66. számú határozata halál esetére szóló rendelkezés érvénytelensége tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 206. §, 233. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 30. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 98. §, 99. §, 293. §, 301. §, 533. §, 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (Tbtvr.) 10. §] Bíró: Kovács Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Pesti Központi Kerületi Bíróság P.90984/2002/66.*, Fővárosi Törvényszék Pf.636581/2006/3., Kúria Pfv.21326/2007/6. (BH 2009.2.49)

***********

Pesti Központi kerületi Bíróság

4.P.90984/2002/66.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

A dr. Kardos Judit ( ...) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe II.em) felperesnek

a dr. Strasszer Tamás ügyvéd majd utóbb

dr. Tarnóczy Csaba ( ... ügyvéd által képviselt

alperes neve ( ... ) alperes ellen

halál esetére szóló rendelkezés érvénytelenségének megállapítása valamint jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy néhai ... 1996. november 26. napján, az ... pénzintézet "Elhalálozás esetére szóló rendelkezés" című formanyomtatványán tett jognyilatkozata végrendelet.

E végrendelet az alperes mint hagyományos részére juttatást tartalmazó részében érvénytelen.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 6.922.857.-(Hatmillió-kilencszázhuszonkettőezer-nyolcszázötvenhét) forintot, valamint ezen összeg után 1998. január 29 napjától 2000.augusztus 31. napjáig évi 20 % , 2000. szeptember 1 napjától 2002.december 31. napjáig évi 11 %, 2003.január 1. napjától 2004.december 31. napjáig a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű, továbbá 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő mértékű késedelmi kamatot.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek, 415.370.- (Négyszáztizenötezer-háromszázhetven) Ft, 20% áfát is tartalmazó ügyvédi munkadíjból álló perköltséget.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 415.400.- (Négyszáztizenötezer-négyszáz) Ft, a felperes személyes illetékfeljegyzési joga folytán előzetesen le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve, 3 példányban, jelen bíróságnál kell benyújtani.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; illetve csak a teljesítési határidővel kapcsolatos; vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására illetve a bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Indokolás

A bíróság a tényállást a peres felek személyes előadásai, a becsatolt és az ... pénzintézet által megküldött okirati bizonyítékok és tájékoztatás, továbbá ... tanúk vallomása alapján állapította meg, a Pp.206.§(1) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében eljárva, az alábbiak szerint:

Felperes néhai ..., született ... örökhagyó egyetlen gyermeke, míg alperes az örökhagyó sógora, azaz néhai házastársának, ... testvérbátyja.

Korábban a néhai örökhagyó tulajdonában állott a ...on található, ... tulajdoni lapon, ....hrsz alatt felvett zártkerti ingatlan, melyet 1972.-ben ...-ed tulajdoni hányadát férjének, néhai ..., míg 2154/6462 -ed tulajdoni hányadát felperesnek ajándékozta, így az osztatlan közös tulajdonukba került.

1993- április 19. napján örökhagyó ...számmal lakossági folyószámlát nyitott az ... pénzintézet-nél, 4.300.000 Ft betét elhelyezésével. Ekkor kedvezményezettet esetleges halála esetére a folyószámla mindenkori egyenlege vonatkozásában nem tett. Ezen lakossági folyószámla egészen 1997.december 18.napjáig létezett és azon néhai örökhagyó több be-és kifizetést eszközölt, valamint kisebb-nagyobb összegeket időközönként betétként lekötött. A számlát a giro-rendszer azonosítórendszerének változása folytán utóbb .... azonosító számon tartották nyilván.

1993. április 26. napján a tulajdonostársak a fenti ingatlanukat eladták ... vevőnek, 4.500.000 Ft vételárért.