BH 1984.9.352 I. A meghalt személy emlékének a megsértése miatt általában a hozzátartozó, továbbá az fordulhat a bírósághoz, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített [Ptk. 75. § (1) bek. 85. § (3) bek.].

II. A meghalt személy emlékét mint a kegyeleti jogosultakat megillető személyhez fűződő jogot mindenki köteles tiszteletben tartani. Nem sérti azonban a sírban nyugvók emlékét az, ha a társadalmi szokásoknak megfelelően a szülők mellé temetik gyermeküket és később annak férjét is [Ptk. 75. §, 85. §].

III. A kegyeleti jogosultak egymástól függetlenül is tehetnek a kegyeleti jog rendeltetésszerű gyakorlása körében érvényes intézkedéseket. E téren azonban fokozott jelentősége van a kegyeleti jogosultak együttműködésének [Ptk. 85. § (3) bek., 4. § (3) bek., 10/1970. (IV. 17.) ÉVM-EüM sz. r. 32. §, 37. § (1) bek.].

A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek kegyeletsértést követtek el, és a bíróság ezért kötelezze az alpereseket, hogy N. B. és felesége N. B-né P. E. hamvait tartalmazó urnát távolítsák el P. J. és felesége sírjából, azt másik sírba helyezzék.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, azzal védekeztek, hogy a II. r. alperes jogosult volt szüleit édesanyja szüleinek a sírjába temetni, és hivatkoztak arra, hogy az I. r. felperesnek nincs is keresetindítási jogosultsága.

A perben a városi ügyészség a Pp. 2/A. §-a alapján fellépett, és indítványozta a kereset elutasítását azzal az indokkal, hogy az urna áthelyezése okozna kegyeletsértést.

Az első fokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I. r. alperesnek 500 Ft, a II. r. alperesnek 600 Ft perköltséget. Ítéletének indokolása szerint az I. r. felperes a sírban nyugvóknak nem hozzátartozója, ezek nem is részesítették őt végrendeleti juttatásban, így a Ptk. 85. §-ának (3) bekezdése alapján kegyeleti jogokat nem érvényesíthet. A II. r. felperesnek sincsen kizárólagos rendelkezési jogosultsága a sírhely felett, nem tilthatja meg, hogy testvérét közös szüleik sírjába temessék. A társadalmi közfelfogásnak megfelelt, hogy a II. r. alperes édesanyját - kívánsága szerint - szülei mellé temették, édesapját pedig házastársa mellett helyezték el.

A felperesek fellebbezése folytán a megyei bíróság tárgyaláson kívül hozott ítéletet. A fellebbezést nem közölte az ügyben fellépett ügyészséggel. Ítéletével az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a II. r. felperes keresetének a II. r. alperessel szemben helyt adott, megállapította, hogy a II. r. alperes megsértette a II. r. felperes kegyeleti jogát, kötelezte a II. r. alperest arra, hogy a szülei hamvait tartalmazó urnákat 30 nap alatt másik sorba temettesse át. A indokolás szerint a kegyeleti jogosultakat egymással szemben is megilleti a jogvédelem. A II. r. alperes megsértette a II. r. felperes kegyeleti jogát azzal, hogy a II. r. alperes az ő hozzájárulása nélkül temettette el a szüleit a II. r. felperes szüleinek a sírjába.

A másodfokú ítéletnek a II. r. alperest marasztaló rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.