A Kúria Knk.37373/2017/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 9. §, 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (Harmvhr.) 182/B. §, (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kalas Tibor

A határozat elvi tartalma:

A Nemzeti Választási Bizottság 36/2017. számú határozatának helybenhagyása (letelepedési kötvény).

***********

A Kúria

v é g z é s e

Az ügy száma: Knk.IV.37.373/2017/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A kérelmező: kérelmező1

(cím)

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd

(cím)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

(1054 Budapest, Alkotmány u.3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 36/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a Nemzeti Választási Bizottság 36/2017. számú határozatát helybenhagyja.

- kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) kérelmező1 (a továbbiakban: kérelmező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 35/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az

"Egyetért-e Ön azzal, hogy nemzeti letelepedési engedély kiadására irányuló eljárásban a nemzetgazdasági érdek fennállásának vizsgálata során külföldön bejegyzett jogi személy által kibocsátott értékpapírral való rendelkezést ne lehessen figyelembe venni?"

kérdés hitelesítését megtagadta.

[2] Az NVB megállapította, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelműség feltételének. Egyrészt azért, mert a kérdés a letelepedési engedélyek kiadását szabályozó az idézett jogszabályban megjelölt "vállalkozás" kitétellel szemben a "külföldön bejegyzett jogi személy" meghatározást használja. A magyar választópolgároktól csak a hatályos magyar jogszabályok ismerete várható el, az nem, hogy valamennyi külföldi állam jogát illetően tisztában legyenek azzal, hogy mely vállalkozási formák rendelkeznek jogi személyiséggel is, illetve melyek végezhetnek nemzeti érdek megállapítására alkalmas értékpapír jegyzési tevékenységet.

[3] Másrészt, az NVB szerint a kérdésben szereplő "külföldön bejegyzett jogi személy" fogalommal meghatározható szervezeti kör bizonytalansága is sérti a jogalkotói egyértelműség követelményét. A gazdasági vállalkozások jogi személyiségének meghatározására ugyanis mind a "székhely elv", mind a "bejegyzési elv" alkalmas lehet. Éppen ezért a kérdésből eredő jogalkotási kötelezettség parttalanná nőne, hiszen a jogalkotónak szabályoznia kellene az eltérő jogrendszerekből fakadó, államközi egyezmények hiányában nem áthidalható értelmezési problémákat is a jogi személy fogalmával kapcsolatban.

[4] Az NVB álláspontja szerint a jogalkotói egyértelműség sérelmére vezet továbbá, hogy a kérdésben tartott eredményes népszavazást követően a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 35/A. § (2) bekezdés módosítással nem érintett tartalmú részeinek hatályban maradása miatt több, egyenértékűnek tekinthető jogalkotási kötelezettség állna fenn.