Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

EH 2002.817 A nem lakás célú helyiségre, illetőleg az ilyen helyiségekből álló társasházra a lakásokra (és lakóépületekre) vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni [1997. évi CLVII. tv. 4. §, 12. §]

Az 1992. évi június hó 1. napján kelt alapító okirat szerint a T., Gy. u. 1/a. szám alatti K. Üzletközpont társasház, amelynek egyik alapító tulajdonosa a b.-i székhelyű I. Rt. volt. Az I. Rt. a 317 m2 alapterületű leszámoló, négy iroda, étkező, öltöző, két WC, irattár, tárgyaló, ügyféltér helyiségekből álló "üzlet" tulajdonát - a közös tulajdonból hozzá tartozó 767/10 000 hányaddal - az A. Kft., H. Kft. és G. Kft. részére eladta az új tulajdonosok osztatlan közös tulajdona mellett. Az albetétnek a három tulajdonos közötti megosztása megindult. Az elsőfokú építésügyi hatóság építési engedélyt adott az A. Kft. részére a K. Üzletközpont társtulajdonában lévő ingatlanon üzletek átalakítására; az alperes határozatával az elsőfokú határozatot - annak indokolása részbeni megváltoztatásával - helybenhagyta. A T. város jegyzője a 2000. évi március hó 30. napján kelt határozatával végleges használatba vételi engedélyt adott az A. Kft. részére a perbeli ingatlanon kialakított két kiskereskedelmi üzlet használatára.

Az A. Kft. az 1999. évi december hó 1. napján kelt bérleti szerződés szerint a K. Üzletközpont Társasházban lévő 30 m2 alapterületű üzlethelyiséget bérbe adta a V & V C. Kft.-nek. A bérlő az üzlethelyiség rendeltetésének megváltoztatása, büféként való használatának engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú építésügyi hatóság a 2000. évi február hó 23. napján kelt határozatával a szakhatóságok véleményének beszerzését követően kikötésekkel és feltételekkel engedélyt adott a kiskereskedelmi üzlet rendeltetésének megváltoztatására, annak büfékénti használatára a felperesi társasház vonatkozó nyilatkozatának bevárása nélkül. A társasház fellebbezése folytán eljárt alperes a 2000. évi június hó 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint a kiskereskedelmi üzlet büfékénti használata nem jelent rendeltetésmódosítást, ezért a K. Üzletközpont Társasház hozzájáruló határozatát a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. §-ának (4) bekezdése alapján nem kellett bekérni, nem kellett bevárni, de a társasház a tiltó közgyűlési határozatot nem is igazolta.

A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését arra való hivatkozással kérte, hogy az építésügyi hatóságok nem vették figyelembe a Ttv. 12. §­ának (4) bekezdésében foglaltak alapján meghozott és a közigazgatási szervek részére eljuttatott rendeltetésmódosítást tiltó határozatot. Álláspontja szerint az I. Rt. által irodaként használt helyiségben büfé kialakítása nyilvánvalóan rendeltetésmódosítást jelent, és a rendeltetésmódosítás csak akkor engedélyezhető, ha ahhoz a közgyűlés hozzájárult, illetve nem hozott tiltó határozatot.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletében megállapította, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. sz. mellékletének 61. pontjában foglaltak értelmében a bérlő által a kiskereskedelmi üzletben üzemeltetni kívánt büfé nem jelent rendeltetésváltozást, ezért ahhoz a társasház hozzájárulását sem kellett kérni. Megállapította továbbá, hogy a Ttv. 12. §-ának (4) bekezdéséhen foglaltak értelmében sem kellett a felperesi üzletközpont társasház hozzájáruló nyilatkozatát bekérni, mert nem újonnan kialakítandó kiskereskedelmi, vendéglátóipari célú üzlethelyiség engedélyeztetését kérték, hanem egy már működő üzlet profiljának megváltoztatásáról döntött a hatóság. Az üzlethelyiség profilváltása nem rendeltetésmódosítás, ezért tévesen kérte az elsőfokú hatóság a felperesi társasház vonatkozó határozatát.

A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte arra való utalással, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Ttv. vonatkozó rendelkezéseit, és nem vette figyelembe, hogy iroda helyett büfé üzemeltetése rendeltetésmódosításnak minősül. Sérelmezte, hogy a bíróság nem tulajdonított kellő súlyt a társasház igazolt tiltó határozatának.

Az alperes álláspontját fenntartva a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A felperes felülvizsgálati kérelme - az alábbiak szerint - alapos.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, a jogerős határozatot a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem (ellenkérelem) keretei között vizsgálva felül.

A felülvizsgálati kérelem csak jogszabálysértésre alapítottan terjeszthető elő, és eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában mind eljárási, mind anyagi jogi sérelemre utalva egyaránt benyújtható. Abban a kérdésben kellett tehát a Legfelsőbb Bíróságnak állást foglalnia, hogy a felperes által a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés az elsőfokú bíróság ítéletével szemben megállapítható-e.

Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ítéletében azt állapította meg, hogy a kiskereskedelmi üzlet büfékénti működtetése nem jelent rendeltetésváltozást. Az OTÉK 1. sz. mellékletének 61. pontja szerint ugyanis rendeltetésmódosítás az építmény használati céljának, üzemelés-technológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a közbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az utazási, idegenforgalmi iroda büfévé való átalakítása és az ekkénti üzemeltetés jelentős használati mód változást jelent (üzemelés-technológiájában, a környezetre gyakorolt hatásában, zaj- és rezgéskibocsátása tekintetében mindenképpen). Ezt támasztja alá az üzletek működéséről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletnek az üzletkörökről szóló 1. sz. melléklete is.

Tévedett továbbá az elsőfokú bíróság, amikor a Ttv. 12. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat nem találta alkalmazhatónak. A társasházak nagy többsége ugyanis lakóépületre létesült, az üzleti életben azonban egyre gyakoribb a nem lakás célú helyiségeket magába foglaló iroda-, üzletházakra-, garázsokra történő társasház alapítás. A Ttv. 4. §-ában foglaltak értelmében a törvény hatálya kiterjed az ilyen nem lakóépületekre vonatkozó társasházakra is. A nem lakás célú helyiségre, illetve az ilyen helyiségekből álló társasházra a lakásokra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Ttv. 12. §­ának (3) és (4) bekezdésében foglaltak helyes értelmezése szerint ezért a nem lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló külön tulajdonban lévő helyiség használatának, hasznosítási módjának megváltoztatását is megtilthatja a társasház, ha az a társasház rendes működését vagy a használat nyugalmát zavarná. A Ttv. 12. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására - 30 napos határidőn belül - a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot. Ezért tévedett az elsőfokú hatóság, amikor a társasház erre vonatkozó határozatának bevárása nélkül döntött. Tévedett az alperes is akkor, amikor a felperes által csatolt tiltó határozat ellenére az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a felperes a társasház tiltó határozatát nem igazolta, mivel a felperes az elsőfokú hatósághoz 2000. évi március 1. napján megérkezett bejelentésében közölte, hogy a tiltó határozatot hozott a tulajdonosok többsége, és csatolta a vonatkozó nyilatkozatot is. Az a körülmény, hogy a felperes a tiltó határozat közlése mellett a tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatait nem csatolta, a döntés mellőzését nem tette lehetővé.

A társasház közgyűlése a Ttv. 12. §-ának (3) és (4) bekezdésén alapuló tiltó határozata meghozatalára jogosult volt, a határozathozatalra a Ttv. 30. §-a alapján írásbeli nyilatkozattal is mód volt. Amennyiben az alperesnek a határozat tartalma vagy valósága körében kétsége merült fel, úgy a tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatainak (szavazatainak), benyújtására hívhatta volna fel a felperest. Mivel a közgyűlési határozat jogszerűtlenségét polgári bíróság ítélete a rendelkezésre álló peradatok szerint nem állapította meg, így azt mind a közigazgatási szerveknek, mind a bíróságnak figyelembe kellett vennie.

Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp. 339. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával az alperes másodfokú határozatát ugyancsak hatályon kívül helyezte, továbbá az alperest új eljárásra kötelezte. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.304/2001. sz.)