A Kúria Bfv.140/2015/13. számú precedensképes határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 52. §, 173. §, 416. §, 423. §, 424. §, 426. §] Bírók: Feleky István, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

A helyes és következetes ítélkezési gyakorlat szerint becsületsértés valósítanak meg az olyan sértő és lealacsonyító kijelentések, amelyek a kívülállók általi megítélés szerint a sértett becsületéről, jelleméről, vagy egyes tulajdonságairól szóló negatív tartalmú jellemzést foglalnak magukban.

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.24654/2012/17., Fővárosi Törvényszék Bf.11015/2013/27., *Kúria Bfv.140/2015/13.* (BH 2016.1.4)

***********

KÚRIA

Bfv.II.140/2015/13.

A Kúria Budapesten, a 2015. év július hó 6. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A becsületsértés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.B.XIV.24.654/2012/17. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 27.Bf.XIV.11.015/2013/27. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálat során felmerült 12.700.- (tizenkétezer-hétszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2013. június 4. napján meghozott és kihirdetett 10.B.XIV.24.654/2012/17. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében [1978. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. - 180. § (1) bek. a) pont]. Ezért őt 200 napi tétel, napi tételenként 25.000 forint, mindösszesen 5.000.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

A terhelt az ítélet ellen társadalomra veszélyesség hiányára hivatkozással az eljárás megszüntetése, felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2014. november 28. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozott 27.Bf.XIV.11.015/2013/27. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta:

a terhelttel szemben a 2012. évi C. törvényt - az elbíráláskor hatályos Büntető Törvénykönyvet (továbbiakban: Btk.) - alkalmazta. A bűncselekmény jogszabályi alapjául a Btk. 227. § (1) bekezdés a) pontját jelölte meg.

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét - a napi tételszám változatlanul hagyása mellett - 1.000 forintra mérsékelte. Rendelkezett arról, hogy az így kiszabott 200.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a Pest Megyei Bíróságon 7.Fpk.13-2004-001926. szám alatt felszámolási eljárás volt folyamatban a Kft. ellen. Ebben az eljárásban a terhelt az adós képviselőjeként, majd beavatkozóként járt el.

A terhelt 2011. május 4. napján és 2011. június 2. napján a Pest Megyei Bíróságra, valamint a Központi Nyomozó Főügyészségre a következő kijelentéseket tartalmazó beadványokat nyújtotta be:

A 2011. május 4. napján kelt eljárási és elfogultsági kifogásában: "az persze más kérdés, ha egy korrupt bíró nem is akarja megérteni, a korábbi korrupciója foglya maga is", ... "miféle bíró az, aki ilyen vastag bőrrel van megáldva".

A 2011. június 2. napján kelt beadványában: "a korrupt, a Pest Megyei Bíróság kötelékében eljáró bíró, ... "az azt befogadó bíró célzatos bűncselekményt megvalósító cselekvését mutatja", ... "bűncselekményekhez nyújtott és nyújt még most is segédkezet korábbi saját bűncselekményeit leplezve", ... "összejátszik bűnözői csoportokkal".

A terhelt által a sértett hivatali működésével kapcsolatban használt kifejezések alkalmasak arra, hogy az ügyben eljáró bíró becsületét csorbítsák.

A 2011. május 4. napján kelt és a Pest Megyei Bíróságra 2011. június 3. napján érkezett elfogultsági kifogás, valamint a 2011. június 2. napján kelt, a Központi Nyomozó Főügyészséghez címzett beadványok tekintetében a sértett 2011. június 20. napján joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

A másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a sértett a terhelttel szemben a 2010. október 4. napján, 2010. október 7. napján, 2010. október 11. napján, 2011. április 22. napján, ugyancsak 2011. április 22. napján, és 2011. május 4. napján kelt beadványaiban foglaltak miatt is magánindítványt terjesztett elő. A Központi Nyomozó Főügyészség a Nyom.524/2011. számú vádiratában az e beadványokban foglalt kifejezések miatt is vádat emelt a terhelt ellen. A sértettnek a cselekményről történt tudomásszerzés időpontját vizsgálva azonban a másodfokú bíróság megállapította, hogy a fenti beadványok tekintetében a 2011. június 20. napján előterjesztett magánindítvány elkésett.

Kifejtette továbbá a másodfokú bíróság határozatában, hogy a felülbírálata tárgyát képező beadványban szereplő kifejezésekkel a terhelt jogi vélekedését nyilvánította ki a bíró eljárásáról. A kifejezések egy része - "korrupt bíró", "miféle bíró az, aki ilyen vastag bőrrel van megáldva", "a korrupt, a Pest Megyei Bíróság kötelékében eljáró bíró" - lealacsonyító, bántó tartalmú, amely kifejezések a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével függenek össze. E sértő nyilatkozatok a sértett becsületéről, jelleméről szóló jellemzést foglalnak magukban, konkrét tények állítása nélkül.

A "bűncselekményekhez nyújtott és nyújt még most is segédkezet korábbi saját bűncselekményeit leplezve", "összejátszik bűnözői csoportokkal" kifejezések olyan általánosságban használt, és határozott tényállítást nem tartalmazó kifejezések, amelyek annak ellenére, hogy takarnak bizonyos tényállítást is, nem minősíthetőek a rágalmazáshoz szükséges, a sértett magatartását egyedileg felismerhetően meghatározó kijelentésként.

Konkrét tényállítások hiányában pedig helyes a valóság bizonyításának elvetése (másodfokú ítélet 3. oldal utolsó bekezdés - 4. oldal első bekezdés).