76/2011. (X. 28.) AB határozat
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz, valamint a rendelkezés folyamatban lévő ügyben való alkalmazása alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói indítványok tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó alkotmányellenes jogszabály alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a "közlekedési" szövegrészének alkalmazását a folyamatban lévő perekben kizárja.
2. Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a "közlekedési" szövegrészének alkotmányellenességére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a "közlekedési" szövegrészének alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok tárgyában az eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I. A Zala Megyei Bíróság bírái és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság bírája fordult az Alkotmánybírósághoz és alkotmányjogi panasz alapján is indult eljárás a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a alkotmányellenességével és konkrét perekben való alkalmazhatóságával összefüggésben.
Az indítványokból kitűnő történeti tényállás szerint a megközelítőleg azonos időben, 2010 áprilisában, a rendőrhatóság az általa foganatosított ellenőrzések során, a Kkt. egyes rendelkezései alapján bírság szankciót alkalmazott a jogsértőkkel szemben. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló, 2010 őszén megindult peres eljárásokban a közigazgatási határozatok jogszerűségét a bíróságok többek között azon az alapon is vizsgálták, hogy a hatóságok nem alkalmazták a Kkt. 46. §-t a közigazgatási eljárás során, jóllehet az abban foglalt feltéteknek az ügyfelek mindenben megfeleltek volna.
A bírói kezdeményezésekben és az alkotmányjogi panaszban foglaltak értelmében a Kkt. a közlekedési hatóságot megalapozott indok nélkül privilegizálja, amely azonban hátrányos megkülönböztetést eredményez ugyanazon magatartást tanúsító, a párhuzamos hatáskörben eljáró más hatóságok eljárásában ügyfélként résztvevő személyek esetében. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában foglaltakra tekintettel indítványozzák a támadott, már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását, de legalábbis perbeli alkalmazásának kizárását.
Az indítványozók egy része kifejezetten hivatkozik az Alkotmánybíróság 5/2011. (I. 28.) AB határozatára (ABK, 2011. január, 17., a továbbiakban: Abh.1.). Az Abh.1. - szintén bírói kezdeményezések és alkotmányjogi panasz alapján - megállapította a Kkt. 46. § hatóságra vonatkozó "közlekedési" jelzőjének alkotmányellenességét és kizárta annak az alkotmánybírósági eljárás alapját adó perekben történő alkalmazását.
Az Alkotmánybíróság az indítványok tárgyának azonosságára való tekintettel, és figyelemmel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend). 28. § (1) bekezdésére is, elrendelte az ügyek együttes vizsgálatát és elbírálását.
II. Az Alkotmány indítványokkal érintett rendelkezése:
"50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit."
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
Az Abtv. indítványokkal érintett rendelkezése:
"43. § (1) Azt a jogszabályt vagy a közjogi szervezetszabályozó eszközt, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzétételét követő naptól nem lehet alkalmazni."
"43. § (2) A jogszabálynak vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz megsemmisítése, - (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket."
(...)
"43. § (4) Az Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja."
A Kkt. 2010. december 31. napjáig hatályban volt érintett rendelkezése:
"46. § A 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a közlekedési hatóság a bírság kiszabását akkor mellőzi, ha a bírság kiszabására okot adó tevékenység vagy mulasztás az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését közvetlenül nem veszélyezteti, harmadik személynek kárt nem okoz, a tevékenység vagy mulasztás tekintetében a rosszhiszeműség, a hatóság félrevezetésének szándéka nem állapítható meg, és a tevékenység vagy mulasztás első ízben fordul elő."
III. 1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz érdemben befogadható-e. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint "[a]z Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva". A (2) bekezdés értelmében "[a]z alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani".
Az Alkotmánybíróság a csatolt iratok (a keresetet érdemben eldöntő jogerős ítélet és az annak kézbesítését igazoló tértivevény) alapján megállapította, hogy a panaszos indítványát törvényi határidőben nyújtotta be.
Az Ügyrend 29. § e) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, "ha megállapítható, hogy a benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek". Mivel a panaszos ügyében a Kkt. 46. §-át nem alkalmazták, ezért a panaszos állított jogsérelme nem hozható összefüggésbe a jogerős érdemi ítéletben alkalmazott jogszabályok alkotmányosságával.
Így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 29. § e) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
2. Az indítványokban hivatkozott Abh.1.-ben az Alkotmánybíróság már megállapította azt is, hogy a támadott jogszabály 2010. december 31. napján hatályát vesztette. A hatályon kívül helyezés azonban nem akadálya annak, hogy a jogszabály hatálya idején keletkezett jogviszonyokból származó igényeket bíróság előtt - az adott jogszabály alkalmazásával -érvényesíteni lehessen. Az Abh.1. azonban megállapította a támadott jogszabály alkotmányellenességét és a kezdeményező bírák előtt folyamatban lévő perek vonatkozásában kizárta az alkalmazás lehetőségét.
2.1. Az Ügyrend 31. § c) pontja értelmében "az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) - ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani ("ítélt dolog")". Mivel az indítványozó bírák által támadott jogszabály "közlekedési" szövegrészének alkotmányellenességét az Abh.1.-ben megjelölt alkotmányos rendelkezésekre és alkotmányos összefüggésre alapították, ezért az alkotmányosság tekintetében ismételt alkotmánybírósági eljárás lefolytatására nincs mód. Az alkotmányellenesség ismételt megállapítására vonatkozó bírói indítványok tárgyában az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
2.2. Az Alkotmánybíróság 35/2011. (V. 6.) AB határozatában (ABK, 2011. május, 396., a továbbiakban: Abh.2.) értelmezte az Abtv. 43. § (1)-(2), illetve (4) bekezdéseit. Korábbi gyakorlatát megváltoztatva az alábbi megállapításokat tette:
Az Alkotmánybíróság gyakorlata a jog kiszámítható működését tartja szem előtt.
Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a testület alkotmányvédelmi feladatának egyik lényeges célja az, hogy alkotmányellenes norma ne érvényesülhessen a jogrendben. A bíró az Alkotmány 50. § (1) bekezdése szerinti alkotmányos kötelezettségét akkor tudja maradéktalanuk teljesíteni, ha az alkotmányos jog alkalmazásával, értelmezésével dönt az elé tárt jogvitákban. A két döntéshozó bírói szerv közötti kapcsolatot tehát az alkalmazandó jog alkotmányosságának garantálása teremti meg, eszköze pedig az Abtv. 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés. A jogvitában döntést hozó bíró tehát az alkotmányos jogszabály alkalmazása révén tesz eleget Alkotmányból folyó kötelezettségének, az Alkotmánybíróság pedig akkor, ha érdemben bírál el minden elé tárt bírói kezdeményezést. Ezek eredményeként állhat elő az a helyzet, hogy a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok hasonló elbírálást nyerhetnek a bíróság előtt (ABK, 2011. május, 401.).
Az Abh.2.-ben a jogbiztonság elvének érvényesítése érdekében, az Alkotmánybíróság egyéni alkotmányvédelemben fennálló alkotmányos kötelezettsége, valamint a bíróság előtti egyenlőség alkotmányos eljárási elve alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy hatásköri szabályai megadják a lehetőséget a bírói kezdeményezések esetében az alkotmányellenes jogszabály alkalmazási tilalmának általános, minden folyamatban lévő perre kiterjedő kizárására, illetve arra is, hogy korábban megállapított alkotmányellenesség esetén az alkalmazási tilalomról önállóan döntsön.
Az eljárást kezdeményező bírák olyan jogszabály perbeli alkalmazásának kizárását kérik, amely jogszabály a jogviták bíróságok általi elbírálásának idején hatályon kívül helyezés folytán kikerült a jogrendből, emellett az Alkotmánybíróság megállapította alkotmányellenességét is. A bíró az Alkotmány 50. § (1) bekezdése alapján az alkotmányos jog érvényre juttatására köteles, ugyanakkor nem rendelkezik az ismerten alkotmányellenes jog mellőzésének hatáskörével. Ezért az alkalmazandó jog alkotmányellenességének észlelésekor köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni, aki viszont köteles a bírói kezdeményezést érdemben vizsgálni.
Az Alkotmánybíróság az indítványokból és a csatolt iratokból megállapította, hogy az elbírálás alapjául szolgáló közigazgatási jogviszonyok az Abh.1. alapját képező jogviszonyokkal egyező időben jöttek létre, az alapeljárások minden esetben a közigazgatási hatóságok által meghozott bírság megfizetésére kötelező határozatok jogszerűségének felülvizsgálatára irányultak. Önmagában az a tény, hogy a jelen eljárásban vizsgált indítványok az Abh.1-ben megállapított alkotmányellenesség kimondása és a határozat kihirdetésének időpontja után érkeztek az Alkotmánybíróságra, nem eredményezheti azt, hogy a jogaikat a peres bíróság előtt érvényesíteni kívánó személyek jogvitája bizonyos esetekben alkotmányos, bizonyos esetekben pedig ismerten alkotmányellenes jog alapján ítéltessenek meg.
A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. § (1) és (4) bekezdése alapján elrendelte a Kkt. 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a szerinti hatóság "közlekedési" jelzőjének általános alkalmazási tilalmát. Az általános alkalmazási tilalom eredményeként valamennyi folyamatban lévő perben, amelyben a Kkt. már nem hatályos 46. §-át még alkalmazni kell, a "közlekedési" jelzőt figyelmen kívül kell hagyni.
Budapest, 2011. október 25.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 222/B/2011.