A Gyulai Törvényszék K.23073/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 1. §, 14. §, 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 1. §, 2. §, 5. §, 7/2001. (III. 29.) GM rendelet 1. §, 3. §, 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. §] Bíró: Melisné dr. Kovács Zsuzsanna

A Békés Megyei Bíróság, Gyula.

6.K.23.073/2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság Békés Megyei Főügyészség felperesnek - Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi bírsággal kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

A bíróság megállapítja, hogy a felmerült eljárási illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 napon belül - 10.000 (tízezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek n i n c s h e l y e .

I n d o k o l á s :

A bíróság a becsatolt közigazgatási iratok, a keresetlevél, az érdemi ellenkérelem és a per egyéb adatai alapján az alábbi

t é n y á l l á s t

állapította meg:

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége határozatában a I. Kft. terhére 50.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. Ezen túlmenően kötelezte a Kft.-t arra, hogy a "Hulladék nagykereskedelem" elnevezésű egységében:

1./ A vásárlók számára jól látható, egyértelmű és könnyen azonosítható ártájékoztatást biztosítson, továbbá az árat a törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva tüntesse fel.

2./ Rendszeresítsen vásárlók könyvét és panaszfórumokról szóló tájékoztatót.

A határozat indokolásában hivatkozott az elsőfokú közigazgatási szerv a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakra, a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001.(III.29.)GM rendelet 3. § (1) bekezdésére, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésére, az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes, üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007.(VI.13.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésére, az Fgytv. 6. § a) és g) pontjaira, a 48. § (1) bekezdésére, a 47. § (1) bekezdés a) pontjára és a 48. § (2) bekezdésére.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége a I. Kft. telephelyén 2008. április hó 22. napján tartott hatósági ellenőrzést, ahol az alábbi hiányosságokat tárta fel:

· A felvásárlás áráról egy krétával írt táblán tájékoztatták a fogyasztókat, azonban azon az ár nehezen olvasható, az ár mellett a tétel neve, illetve a törvényes fizetőeszköz nem került feltüntetésre.

· Vásárlók könyve és panaszfórumokról szóló tájékoztató nem volt.

A határozat ellen a Kft. nem terjesztett elő fellebbezést.

A Békés Megyei Főügyészség a határozattal szemben óvást jelentett be. Az óvásban rögzítette, hogy az ellenőrzött Kft. a telepen kizárólag hulladékfelvásárlási tevékenységet végez, a lakosság részére eladás nem történik. Az Fgytv. és az ahhoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezések alkalmazása szempontjából a kereskedelmi ügyletek esetében kizárólag akkor beszélhetünk fogyasztói forgalomról, amikor a gazdasági tevékenységén kívül eljáró fél vásárlói vagy megrendelői pozícióban helyezkedik el. A Kft. által végzett felvásárlási tevékenységi körben azonban a reláció fordított. A Kft. lesz a vásárlói pozícióban, míg az esetlegesen gazdasági tevékenységi körén kívül szerződő fél eladói szerepkört gyakorol. A fémhulladék, mint áru nem a fogyasztóhoz, hanem a felvásárlóhoz kerül és a fogyasztó sem lesz végső felhasználó. Az említett körülményekre figyelemmel fogyasztói forgalom fogalma alá tartozó ügyletkötés hiányában az Fgytv. 14. §-ában, valamint a 7/2001.(III.29.)GM rendelet 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

A fogyasztói forgalom fogalmából eredeztethető, hogy az Fgytv. és a kapcsolódó jogszabályok kifejezetten az "eladási ár" feltüntetését írják elő. Miután a Kft. nem eladói, hanem (fel)vásárlói pozícióban áll, nyilvánvalóan az eladási ár feltüntetésével kapcsolatos rendelkezéseket sem sérthette meg.

A vásárlók könyvének hiánya, illetőleg a panaszfórumokról szóló tájékoztató hiánya körében kifejtette a felperes, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdése, valamint a 133/2007.(VI.13.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések a Kft. üzleti tevékenysége vonatkozásában nem irányadók. A hatóság ez esetben is azt a körülményt hagyta figyelmen kívül, hogy a felvásárló nem áll eladói pozícióban. Az ügyletek során részére fémhulladékot értékesítő személyek lesznek az eladók. Az árusításon alapuló üzleti tevékenység hiányában a Kft. ügyfélkörében - fogyasztói szinten - vásárlók nincsenek. A vásárlók könyvének kihelyezése ennek folytán szükségtelen. Ugyanezen indokok alapján a panaszfórumokról szóló tájékoztató elmaradása sem lett volna kifogásolható, mivel a jogszabályi előírások szerint a tájékoztatás kifejezetten a vásárlókat szolgálja és a rendelet értelmében azt az árusítás esetén kell kihelyezni.

Óvásában indítványozta a felperes a felügyelőség határozatának módosítását, a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásának mellőzését.

Az alperes határozatával az óvást elutasította.

A határozat indokolásában megállapította, hogy az alaphatározat - fellebbezés hiányában - 2008. június hó 21. napján emelkedett jogerőre.

Álláspontja szerint a gazdasági társaság tevékenysége az Fgytv. vonatkozásában vizsgálandó, ebből kifolyólag a felügyelőség helyesen állapította meg a vonatkozó jogszabályok megsértését. A hulladékfelvásárlás során a társaság, mint hulladékkereskedő felajánlja a hulladék megvásárlását annak birtokosától, egy szolgáltatási tevékenység valósul meg. E kétoldalú viszonyban a hulladékfelvásárlást felajánló gazdálkodó szervezet áll a szolgáltatást nyújt pozíciójában, míg másik oldalon a felvásárlási ajánlatot elfogadó természetes személy a szolgáltatást igénybe vevő alany, aki az Fgytv. vonatkozásában fogyasztó, hiszen részére a szolgáltatást végzik, vagyis a gazdálkodó szervezet által a hulladékbirtokos, mint fogyasztó részére történő szolgáltatásnyújtás valósul meg azáltal, hogy a hulladék megvásárlását felajánlja annak birtokosa részére. Ezen értelmezésből adódóan nyilvánvalóan vonatkoznak a felvásárlási tevékenységre, az árfeltüntetésre és a vásárlók könyvének alkalmazására vonatkozó jogszabályi rendelkezések is.

A felperes keresetében kérte az alperes óvást elutasító határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes kötelezését új eljárás lefolytatására a jogsértés elhárítása érdekében. Az alperes döntését az alábbiak szerint tartotta törvénysértőnek:

1./ Az Fgytv. 2. § c) pontjára hivatkozással a Kft. részéről nem szolgáltatás nyújtása, nem fogyasztói igényeket közvetlenül kielégítő tevékenység kifejtése, hanem áru, fémanyag megvásárlása történik. Az ügylet során a lakosság nem a cég valamely tevékenységét veszi igénybe, hanem a tulajdonában lévő fémanyagot ruházza át a vételár megfizetése fejében. A Kft. és a lakosság közötti ügyletnek nem a cég tevékenysége, szolgáltatása, hanem a fém átadása, anyaga, mennyisége a meghatározó eleme. A megállapított felvásárlási árak is ehhez és nem a cég részéről kifejtett tevékenység módjához, idejéhez, minőségéhez és jellegéhez igazodnak.