62018CN0066[1]

C-66/18. sz. ügy: 2018. február 1-jén benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

2018. február 1-jén benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-66/18. sz. ügy)

(2018/C 211/10)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: V. Di Bucci, L. Malferrari, B. De Meester és Talabér-Ritz K., meghatalmazottak)

Alperes: Magyarország

Kereseti kérelmek

A Bizottság arra kéri a Bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország nem teljesítette

Jogalapok és fontosabb érvek

Magyarországon a felsőoktatási szolgáltatások nyújtásának jogalapja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, amelynek 76. § (1) bekezdés a) pontja elrendeli, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény csak akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött – föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló – nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték.

Ezen túlmenően, a 2011. évi CCIV. törvény 76. § (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményeknek nem csupán államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell minősülniük a székhelyük szerinti országban, hanem az adott országban ténylegesen felsőoktatási képzést is kell folytatniuk.

A Bizottság 2017. április 27-én kötelezettség-szegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a módosított 2011. évi CCIV. törvénnyel kapcsolatban.

Mivel a Magyarország által nyújtott választ nem tartotta kielégítőnek, a Bizottság a kötelezettség-szegési eljárás következő szakaszába lépve, 2017. július 14-én indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.

Mivel az indokolással ellátott véleményre nyújtott választ sem találta kielégítőnek, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet a Bíróság elé utalja annak megállapítása iránt, hogy Magyarország nem teljesítette a GATS XVII. cikkéből, a 2006/123/EK irányelv16. cikkéből, az EUMSZ 49. és 56. cikkéből, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikkéből, 14. cikkének (3) bekezdéséből és 16. cikkéből eredő kötelezettségeit.

( 1 ) A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006.december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv; HL L 376., 36. o.