A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30059/2008/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 80. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Salamonné dr. Solymosi Ibolya

Kapcsolódó határozatok:

Tamási Járásbíróság G.20654/2006/22., Szekszárdi Törvényszék Gf.40071/2007/6., *Kúria Gfv.30059/2008/4.* (EH 2009.2055, BH 2009.10.302)

***********

Gfv.IX.30.059/2008/4.szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Kiss János ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Misetics Gábor ügyvéd által képviselt I. rendű, dr. Tóth Tamás ügyvéd által képviselt II. rendű, III. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Tamási Városi Bíróságnál 4.G.20.654/2006. szám alatt indult és a Tolna Megyei Bíróság 13.Gf.40.071/2007/6. számú ítéletével befejezett perében a másodfokú határozat ellen a felperes által 26. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Tolna Megyei Bíróság 13.Gf.40.071/2007/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 nap alatt 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati eljárás szempontjából irányadó tényállás szerint nyilvános a pályázati eljárást követően a felperes a 2001. december 28-án kötött adásvételi szerződéssel eladta az I. r. alperesnek mint vevőnek a s-i ingatlannyilvántartásban 806/2. hrsz. alatt strandfürdő megjelölésű ingatlant 5 millió forint vételárért. Az eladó részére elő- és visszavásárlási jogot kötöttek ki, ez utóbbit arra az esetre, ha a vevő az ingatlant nem a pályázati kiírásban megjelölt céloknak megfelelően használja. Az elő- és visszavásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba bejegyezték.

A felperes polgármestere a 2002. június 26-án kelt egyoldalú írásbeli nyilatkozatával hozzájárult az elő- és visszavásárlási jog ingatlannyilvántartásból való törléséhez, amelyre azért volt szükség, hogy a vevő a fürdő korszerűsítéséhez szükséges pályázat benyújtására tehermentes tulajdoni lappal rendelkezzen. A felek 2002. június 27-én írásban abban állapodtak meg, hogy az elő- és visszavásárlási jog a felperest az ingatlannyilvántartásból való törléstől függetlenül továbbra is megilleti. A földhivatal a felperes elő- és visszavásárlási jogát törölte. Az I. és II. r. alperesek 60 millió Ft és járulékai erejéig keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak a perbehozott ingatlanra a II. r. alperes javára, amelyet az illetékes földhivatal 2003. január 7-én az ingatlannyilvántartásba bejegyzett. Utóbb a III. r. alperes javára illetéktartozás és járulékai biztosítására ugyancsak jelzálogjog került bejegyzésre. A felperes és az I. r. alperes 2004. október 28-án megállapodtak a korábban törölt elő- és visszavásárlási jognak az eredeti ranghelyen történő visszajegyzésében, az erről szóló földhivatali határozatot azonban a jelzálogjog jogosultja keresettel támadta meg. A Tolna Megyei Bíróság a 9.K.20.467/2005. számú ítéletében a felperesnek az elő- és visszavásárlási jog visszajegyzésére irányuló keresetét elutasította.

A felperes a keresetében a 2002. június 27-ei megállapodás érvénytelenségének megállapítását és az elő- és visszavásárlási jog ingatlannyilvántartásba való visszajegyzésének elrendelését kérte. A keresetét a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdésére és 215. §-ára alapította. Arra hivatkozott, hogy a felperes képviseletében eljáró polgármester a 2002. június 26-ai nyilatkozat megtétele és a június 27-ei megállapodás megkötése során a felperes nevében álképviselőként járt el. Az ügylet az 1 millió értékhatárt meghaladta, így a polgármester csak a képviselő testülettől származó külön felhatalmazást követően tehette volna meg a fenti két nyilatkozatot.

A képviselő testület azonban a nyilatkozatok megtételéhez nem járult hozzá, és a polgármester eljárást utólag nem hagyta jóvá, ezért az elő- és visszavásárlási jogról való lemondása a felperest nem kötelezi.

A Tamási Városi Bíróság a Gf.20.071/2006/10. számú ítéletében a felperes keresetét mindkét jogcímen elutasította. A Tolna Megyei Bíróság a felperes fellebbezés folytán hozott 13.Gf.40.048/2006/13. számú részítéletében a felperes Ptk. 215. §-án alapuló keresetét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyta, az álképviseletre alapított keresetet az I. r. alperessel szembeni elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A II. és III. r. alperesekkel szemben a keresetet elutasító rendelkezés első fokon jogerőre emelkedett.

A megismételt eljárásban a felperes fenntartott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2002. június 26-án kelt írásbeli nyilatkozat megtételénél, valamint a 2002. június 27-i megállapodás megkötésénél a polgármester a felperes nevében álképviselőként járt el, és a képviselő testület azokat utólag nem hagyta jóvá egyéb - így marasztalás iránti keresetet nem terjesztett elő. A megismételt eljárásban a Tamási Városi Bíróság a 4.G.20.654/2006/22. számú ítéletében a felperesnek az I. r. alperessel szembeni, a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdésére alapított keresetét is elutasította.

A Tolna Megyei Bíróság a 13.Gf.40.071/2007/6. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a visszavásárlási jog gyakorlását a felek a pályázatban és a szerződésben írt üzemeltetési, illetőleg beruházási kötelezettségek elmulasztásához kötötték. A visszavásárlási jog biztosítására azonban - bár a Ptk. 114. §-ának (2) bekezdés erre jogi lehetőséget adott - elidegenítési és terhelési tilalmat nem kötöttek ki, ezért az ingatlan biztosítékként történő felhasználására az I. r. alperesnek jogi lehetősége volt, a keretbiztosítéki jelzálogjog alapítása a vevő jogszavatossági felelőssége körében értékelhető.

A perbe hozott elő- és visszavásárlási jog az ingatlannyilvántartásba bejegyzésére került. E jogokat a szerződéskötés hozza létre, azok ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése deklaratív hatályú, így a bejegyzés törlése magukat a jogokat nem szüntette meg, a felperes jogai kötelmi igényként továbbra is fennmaradtak. E jogokról a polgármester sem az egyoldalú nyilatkozatban sem pedig az azt követően kötött kétoldalú megállapodásban nem mondott le.

Megállapította, hogy a felperes képviseletében eljáró polgármestert álképviselőnek tekinteni nem lehetett. Egyrészt nem állapítható meg, hogy az önkormányzat által a polgármester részére a 117/2001.(X.29.) számú határozatban adott széleskörű felhatalmazás nem foglalta magában a perbeli nyilatkozatok megtételére vonatkozó felhatalmazást, másrészt egyébként sem állapítható meg, hogy a forgalomképtelen, összegszerűen meghatározható értéket nem képviselő jogok törléséhez való hozzájárulással a polgármester megsértette volna a hatásköri megosztási szabályokat.