A Szegedi Ítélőtábla Gf.30039/2011/3. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 246. §, 302. §, 339. §, 395. §] Bírók: Kemenes István, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.039/2011/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla az 1000. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Gaal Szabolcs ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Barsi János ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2010. december 2. napján kelt 3.G.40.042/2009/55. számú ítéletével szemben a felperes és az alperes részéről 58., illetve 57. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 120.000,- (Egyszázhúszezer) Ft másodfokú eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 449.200,- (Négyszáznegyvenkilencezer-kettőszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A peres felek között 2007. augusztus 29-én létrejött szerződés értelmében a felperes végezte a település neve ..../11. helyrajzi szám alatt felvett ingatlanon megvalósuló acélszerkezeti csarnok kivitelezését 124.836.000,- Ft díj ellenében. A meghatározott teljesítési ütemekhez kapcsolódóan a vállalkozó részszámla kiállítására volt jogosult. A felperesnek a munkákat 2007. december 20. napjáig kellett befejeznie. Megállapodtak abban is, amennyiben a munkaterület átadásával, továbbá a részszámlák kiegyenlítésével a megrendelő késedelembe esik, a teljesítési határidő a késedelem kétszeresének megfelelő nappal meghosszabbodik. A vállalkozó napi 70.000,- Ft álláspénz fizetésére tarthatott igényt, ha a munka leállítása a megrendelő magatartására alapozva történik (vállalkozási szerződés XII/1. és 3-4. pont).

- 2 -

Az alperes a munkaterületet 2007. október 1. helyett október 15. napján adta át. Az I., II., ütem kapcsán kiállított részszámlák fizetésével ugyancsak késedelembe esett.

A felperes 2007. december 20-án az építési naplóban rögzítette, hogy az építkezés IV. ütemének munkálataival is elkészült, a munkákat december 27. napjára készrejelentette. Az átadás-átvétel elmaradt, később azonban az alperes 2008. január 10-én a III. ütemhez kapcsolódó munkák elvégzését leigazolta. A III. ütem során végzett munkákról kiállított 27.500.000,- Ft összegű számlából 12.000.000,- Ft-ot kiegyenlített, a különbözet megfizetésétől elzárkózott. Ezt követően 2008. január 25-én közölte a felperessel, hogy a vállalkozási szerződés teljesítési határideje 2007. december 20. napján lejárt, így "a Ptk. 300. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint (a szerződéstől) ezennel eláll".

Az alperes ezután szakértői véleményt szerzett be. (szakértő neve) az ajánlati költségvetéshez viszonyított készültségi fok és az elmaradt munkák értékelése után a felperes által végzett munkák értékét meghatározta, a különbözetként mutatkozó 1.460.000,- Ft-ot az alperes a felperes részére kifizette. Mindösszesen 64.296.000,- Ft került a felperes javára kifizetésre.

A felperes felemelt keresetében 43.026.000,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a III. és IV. ütemhez tartozó munkákat is elvégezte, ezért az ezekre eső 35.540.000,- Ft vállalkozói díj is megilleti. Pótmunka címén 3.336.000,- Ft-ot igényelt figyelemmel arra, hogy a szerződésben kalkulált "szükséges földmunka" nem terjedt ki a föld elszállítási munkákra, melyekre utóbb (személy neve) vállalkozóval kötött szerződést. Nem vagyoni kártérítésként 1.000.000,- Ft-ot követelt, állítása szerint jó hírneve sérült, ugyanis megrendeléseket nem tud vállalni, mivel az alperes által meg nem fizetett összeg lenne a forgótőkéje, ami hiányzik. Álláspénz címén 3.150.000,- Ft megfizetését kérte, ezen igényét az alperes 45 napos késedelmére alapította.

Álláspontja szerint az alperes elállása a Ptk. 395. § (1) bekezdése szerint minősül, következésképpen köteles a vállalkozó kárát megtéríteni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes szerződésszegése miatt a Ptk. 395. § (3) bekezdésére alapított elállása jogszerű volt. A felperes alvállalkozója már 2007. december közepén a területről levonult, miután nem kapta meg az alvállalkozói díját. Az utolsó építési naplóbejegyzés 2007. december 27. napján történt, majd a felperes 2008. januárjában semmilyen munkát nem végzett. A vállalkozó 2008. január 23-án olyan szerződésmódosítás-tervezetet készített, amely elfogadhatatlan volt, ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja vagy nem akarja belátható időn belül befejezni a munkát.

Másodlagosan az általános elállási joga gyakorlására hivatkozott.

Beszámítási kifogásában - egyebek mellett - kártérítési igénnyel élt, mivel a tűzgátló fal utólagos elkészítése 5.923.351,- Ft-ba került, ugyanezért a munkáért a felperes részére csak 2.256.000,- Ft-ot kellett volna fizetnie, így a 3.667.351,- Ft különbözet és a tervezési díj együtt számára 3.835.357,- Ft kárt jelentett.

Az elsőfokú bíróság ítéletével 10.333.200,- Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest kötelezte 1.200.000,- Ft perköltség fizetésére. Az alperes elállását nem a Ptk. 395. § (3) bekezdés, hanem a Ptk. 395. § (1) bekezdés alapján tekintette jogszerűnek. Utalt arra, hogy a (szakértő neve) szakértői véleményében kimutatott 56,8 % átlagolt készültség legfeljebb a

- 3 -

Gf.I.30.039/2011/3.szám

2008. január végi állapotot tükrözi, arra azonban nincs érdemi adat, hogy a meghosszabbított teljesítési időhöz képest milyen vállalkozói késedelemmel lehetett okszerűen számolni. Ez szakértői bizonyítást igényelt volna, ilyen indítványa azonban az alperesnek nem volt. A perbeli szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadva a felperes által végzett munka értékét 74.962.800,- Ft-ban állapította meg. Mivel az alperes már kifizetett 64.296.000,- Ft-ot, a felperes 10.666.800,- Ft-ra tarthatott igényt.

A földmunka kapcsán pótmunka címén előterjesztett igényt alaptalannak ítélte figyelemmel arra, hogy a tereprendezést és a földmunkát is értékelve tett a felperes szerződési ajánlatot, ezzel minden ilyen jellegű munka a szerződés tárgyává vált.

Megállapította, hogy a nem vagyoni kárigény jogalapját a felperes nem bizonyította, nem igazolta, hogy a vállalkozói díj részbeni kifizetésének késedelme milyen hátrányos következményekkel járt.

A felperes nem bizonyította továbbá az álláspénz fizetéséhez szükséges feltételek bekövetkeztét sem. Tény, hogy a 3. számú részszámla tekintetében az alperes 2008. január 19-től 25-ig késedelemben volt, de nincs megbízható adat arra, hogy a munka leállítására a fizetési késedelem miatt került sor.

A tűzgátló fal utólagos elkészítése miatti többletköltség, mint kár megtérítése iránti igényt elutasította, mivel a szerződésszegésre alapított elállást nem fogadta el jogszerűnek.