BH 2015.12.329 I. A csődegyezség kényszeregyezség jellege csak a bíróság jogerős jóváhagyó végzésével áll be.

II. A dologi adósokkal szemben az egyezségkötésben részt nem vevő hitelezők addig érvényesíthetik az adóssal szemben fennálló teljes követelést, amíg az adós a kényszeregyezségben foglaltakat minden érintett hitelező részére nem teljesítette. Ezt követően az adóssal szembeni követelés részbeni megszűnése a dologi kötelezett helytállási kötelezettségére is kihat a kötelezettségvállalás járulékos jellegére tekintettel [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 270. §, 318. §, 1952. évi III. tv. 253. § (2) bek., 275. §, 1991. évi XLIX. tv. 11. §, 20. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.23891/2012/12., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20380/2014/7., Kúria Pfv.21353/2014/9. (*BH 2015.12.329*), 3204/2016. (X. 17.) AB végzés, 3055/2017. (III. 20.) AB végzés

***********

[1] A V. Kft.-t 2000. november 24. napján jegyezték be a cégnyilvántartásba, a bejegyzett főtevékenysége egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás. Az alperes a V. Kft. gazdasági tevékenységét hitelezte, illetve számlavezetési szolgáltatást nyújtott részére. A felperes a V. Kft.-nek az alperessel szemben fennállt kötelezettségeinek biztosítékául az alperessel óvadéki szerződéseket kötött, amelyek alapján az alperesnél vezetett értékpapírszámlán óvadékot helyezett el.

[2] A V. Kft. 2011. november 7. napján benyújtott kérelmére a bíróság 2011. november 24-i kezdőnappal a csődeljárását elrendelte, vagyonfelügyelőként az M. Zrt.-t jelölte ki.

[3] A csődeljárás során az alperes hitelezői igénye (regisztrációs díjjal együtt) 203 516 108 Ft összegben biztosított hitelezői igényként visszaigazolásra került. A 2012. január 5. napján tartott csődegyezségi tárgyaláson a hitelezők a csődegyezség megkötéséhez mind a biztosított, mind a nem biztosított kategóriá­ban hozzájárulásukat több mint 50%-os arányban megadták. Az alperes a csődegyezségi tárgyaláson nem szavazott. A csődegyezségben az adós vállalta, hogy a biztosított hitelezők részére tőkekövetelésük 19%-át a fizetési megállapodás hatálybalépését követő 60 napon belül átutalással megfizeti. A csődegyezségi megállapodás szerint az akkor lép hatályba, amikor azt a csődeljárásban eljáró Pest Megyei Bíróság végzéssel jóváhagyja.

[4] Az alperes a felperessel, mint a V. Kft. ügyvezetőjével kötött óvadéki szerződéseket 2012. január 4. és 2012. január 6. napjával felmondta. Az óvadéki betéteket 2012. január 24. és 2012. január 30. napja között a csődeljárás alatt álló V. Kft. lejárt tartozásainak törlesztésére fordította.

[5] A Budapest Környéki Törvényszék a 2012. január 25. napján végzésével a V. Kft. csődegyezségét jóváhagyta és a csődeljárást befejezetté nyilvánította. Több hitelező (köztük az alperes) fellebbezése alapján a Fővárosi Ítélőtábla a 2012. március 12. napján kelt jogerős végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a csődeljárást megszüntette. Az adós felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria végzésével a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság csődegyezséget jóváhagyó végzését helybenhagyta. Erre tekintettel a V. Kft.-vel szemben időközben elrendelt felszámolási eljárás megszüntetésre került, a V. Kft. a tevékenységét helyreállította.

[6] A felperes a kereseti kérelmében állította, hogy az alperest - a csődeljárásban visszaigazolt hitelezői igénye alapján - a csődegyezség szerint annak 19%-a, azaz 38 649 061 Ft illette volna meg, ezzel szemben az óvadék terhére 139 016 410 Ft-ot érvényesített, jogellenes magatartásával a felperesnek 100 367 349 Ft összegű kárt okozott. Erre tekintettel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 19. § (1) bekezdése, 20. § (1)-(2) bekezdései, a jelen ügyben alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 240. § (3) bekezdésére, 228. § (1) bekezdésére, 229. § (1) bekezdésére, 339. § (1) bekezdésére és 318. § (1) bekezdéseire alapítottan kérte, hogy a bíróság 100 367 349 Ft és annak 2012. január 25. napjától számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatai és perköltség megfizetésére kötelezze az alperest.

[7] Az alperes a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a Cstv.-nek a 2009. szeptember 1. napjával hatályba lépett módosítását követő, a jelen ügyben alkalmazandó rendelkezései szerint a csődegyezség csak a bíróság jogerős jóváhagyásával jön létre. Jelen esetben a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban meghozott jóváhagyó végzésével, 2012. május 31. napjával. A felperes ezért megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy az alperes a csődegyezség jogerős bírósági jóváhagyását megelőzően jogellenesen használta fel a felperes által nyújtott óvadékot.

[8] Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a perben azt kellett vizsgálni, hogy a V. Kft. és a hitelezők között 2012. január 5-én megkötött kényszeregyezségben foglaltak kiterjedtek-e, ha igen, mikortól az óvadékkal rendelkező alperesre, illetve az alperes részéről 2012. január 5-ét követően az óvadék lehívása jogellenesen történt-e, vagy a jogszabályok betartásával járt el. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 270. § (1) bekezdése, 271. § (1) bekezdése, 148. § (4) bekezdése, a Cstv. 19-21. §-ai, 11. § (1) bekezdése, (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése alapján úgy foglalt állást, hogy a csődegyezségben foglaltakra 2009. szeptember 1-jét követően akkortól lehet jogokat alapítani, amikor azt a bíróság jogerős határozatával jóváhagyja. Erre tekintettel a perbeli csődegyezségre 2012. május 31-től lehetett jogokat alapítani. A 2012. január 5-én létrejött megállapodás joghatályos egyezséggé a Kúria határozatával vált. Így nem volt akadálya annak, hogy ezt megelőzően az alperes a felperesi ügyvezető által letett óvadékból az adós céggel szemben fennálló követelését kielégítse. Az alperes tehát a jogszabályoknak megfelelően járt el, az óvadék lehívásával nem tanúsított jogellenes magatartást, kárt nem okozott a felperesnek.

[9] Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést.

[10] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100 367 349 forintot, annak 2012. január 25. napjától számított törvényes késedelmi kamatát és a perköltséget.

[11] Álláspontja szerint mind az elsőfokú bíróságnak, mind a másodfokú bíróságnak a csődegyezség jogi jellegét, annak létrejöttét, hatályát és a hatálybalépését követő teljesítési kötelezettség határidejét kellett vizsgálnia. Nem volt a felek között véleményeltérés abban - és az elsőfokú bíróság is ennek figyelembevételével értékelte a perbeli adatokat -, hogy a csődeljárás alapjául szolgáló kérelem 2011. november 7. napján történő benyújtására figyelemmel a csődegyezséget a Cstv.-nek a 2009. évi LI. törvénnyel történő módosítását követően, a 2009. szeptember 1. napjától hatályos rendelkezései alapján kell megítélni. Az egyezséget a felek nem a bíróság előtt kötik meg, de az egyezség jóváhagyásáról a Cstv. 21/A. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak kell döntenie.