A Kúria Kfv.35472/2013/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2010. évi XC. törvény (Egp. tv.) 9. §, 10. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.472/2013/5.szám

A Kúria a dr. Nádas György ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fekete István jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. április 18. napján kelt 8.K.29.832/2013/4. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.29.832/2013/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megváltoztatja akként, hogy a felperest különadó fizetési kötelezettség nem terheli.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (azaz ötvenezer) forint elsőfokú és 25.000 (azaz huszonötezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes részére, munkaviszonyának megszűnése miatt munkáltatója: a M. N. Zrt. 2010. évben 3.747.995 Ft felmentési időre járó bért, 2.163.843 Ft egyösszegű bért, továbbá 270.000 Ft-ot a 2010. évi, 308.444 Ft-ot a 2011. évi szabadságmegváltás címén kifizetett.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága a felperesnél 2010. évre személyi jövedelemadó (szja) és magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek különadója adónemekben megtartott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a 2012. május 10. napján kelt határozatával a felperest 2.682.076 Ft adóalap után 1.082.485 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 541.242 Ft adóbírság és 97.433 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2012. augusztus 22. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Indokolása szerint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény /a továbbiakban: Egp.tv./ 9.§ /1/ bekezdése alapján felperesnek a munkáltatója által a munkaviszonya megszűnésére tekintettel teljesített kifizetése e törvény hatálya alá tartozik. Az elsőfokú hatóság figyelemmel az Egp.tv. 9.§ /2/ és /3/ bekezdésében foglalt rendelkezésekre a különadó alapjába beszámított kifizetést 2.628.434 Ft összegben, az adózó által fizetendő különadó mértékét az Egp.tv. 10.§-a alapján az adóalap 98%-ában határozta meg. A munkáltató adatszolgáltatása alapján a különadó összegéből 1.545.949 Ft-ot az adózó - munkáltatója által - megfizetett, a bevallani elmulasztott 1.082.485 Ft-ot a revízió, az adózó által fizetendő különadó összegeként helytállóan állapította meg.

A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a 2011. május 11-én előterjesztett adóbevallása időpontjában a 37/2011.(V.10.)AB határozat /Abhat.1./ rendelkezéseire tekintettel különadóra vonatkozó hatályos szabályozás nem volt, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2.§ /2/ bekezdése szerint pedig jogszabály a hatálybalépésig megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, illetve kötelezettséget nem tehet terhesebbé, nem vonhat el, vagy korlátozhat jogot és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenesnek.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az Abhat.1. az Egp.tv.-t módosító 2010. évi CXXIV. törvény 2. § /1/ bekezdésének "rendelkezéseit a 2005. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni" szövegrészét alkotmányellenesnek minősítette, ezért azt a hatályba lépésére: 2010. december 30. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette akként, hogy a megsemmisítést követően a 2. § /1/ bekezdés azzal a szöveggel maradt hatályban, hogy ez a törvény 2010. december 30. napján lép hatályba. Az Abhat.1. 2. pontjában az Egp.tv. különadóra vonatkozó és a 2010. évi CXXIV. törvény 1. §-ával kiegészített 8. §-12. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

Az Abhat.1. megkülönböztette a különadóval érintett 2005. január 1. és 2009. december 31. között kifizetett összegek adó-megállapítással már lezárt évekre, illetve a 2010. január 1. és december 29. közötti időszakban már megszerzett jövedelmek adózási feltételeire vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és megállapította, hogy a 2005.-2009. években megszerzett jövedelmekre a különadóra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, kimondva, hogy a bevallással lezárt 2005.-2009.-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót az adóhatóságnak a magánszemély kérelmére vissza kell térítenie.

Az Abhat.1. ezzel ellentétesen foglalt állást azonban a 2010.-es adóévre vonatkozóan, amely szerint 2010.-es adóévre hatályvesztésig már megfizetett különadóról, a különadónak a 2010.-es adóévre vonatkozó fenntartásáról a törvényhozó rendelkezhet.

Megállapítható volt, hogy 2010. adóévre vonatkozó különadó fizetési kötelezettséget megállapító jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességét az Abhat.1. nem állapította meg, továbbá az Alkotmánybíróság felhatalmazása alapján az Országgyűlés a jogi helyzetet pontosító szabályozást fogadott el.

Mindezek alapján a különadó alapjául szolgáló jövedelemre irányadó, az alapján különadó fizetési kötelezettséget meghatározó jogszabályi rendelkezések a2010. évre vonatkozó adóévben - és az arra vonatkozó bevallási időszakban - fennálltak, minderre tekintettel az adóhatósági határozatok jogszabályba nem ütköznek.

A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályok téves értelmezésével jogsértő határozatot hozott. Hivatkozott arra, hogy időközben ismertté vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának /EJEB/ ítélete, amely megállapította, hogy a különadóra vonatkozó jogszabály sérti a tulajdonhoz való jogot, mint alapvető emberi jogot, így a Magyar Államot kártérítésre kötelezte. Az alperes határozata sérti tehát az 1993. XXXI. törvénnyel kihirdetett, Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkében foglaltakat - Tulajdon védelme.

A felperes hivatkozott arra is, hogy a felülvizsgálati kérelme benyújtása után ismertté vált az Alkotmánybíróság III/1499/2013. számú ügyben meghozott határozata [6/2014 (II.26.)AB határozat, Abhat.2./, amely a perben alkalmazandó.