2010. évi XC. törvény

egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról[1]

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI KERESETTEL JÁRÓ FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE

1. § (1) E fejezet hatálya a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszonyra terjed ki.

(2) E fejezet alkalmazásában

1. háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás;

2. nem tekinthető háztartási munkának

a) az 1. pont szerinti munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,

b) ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató - akár közvetve - mástól juttatásban részesül,

c) ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál;

3. háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi;

4. foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője;

5. adórendszeren kívüli kereset: olyan járandóság, amelyet az e fejezet szerinti foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.

2. § (1) A foglalkoztató az általa az 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott tevékenység végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha a 3. § (1) bekezdésében előírt bejelentést a foglalkoztatást megelőzően teljesítette.

(2) Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő, 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta.

(3) Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.

(4)[2] Ha a foglalkoztató elmulasztja a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.

(5)[3] A háztartási munkára e fejezet szerint foglalkoztatott természetes személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítottnak.

3. §[4] (1) Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat. A foglalkoztató, választása szerint, bejelentési kötelezettségét

a) elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy

b) az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon

teljesíti.

(2) A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az alábbi adatok közlésével teljesíti:

a) a foglalkoztató adóazonosító jele,

b) a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,

c) a tényleges foglalkoztatás kezdő napja.

(2a)[5] A foglalkoztató a (2) bekezdés b) pontja alapján a társadalombiztosítási azonosító jel közlésére akkor köteles, ha azzal a háztartási alkalmazott rendelkezik, vagy jogszabály alapján rendelkeznie kellene.

(3) Az állami adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú bejelentésekről nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés c) pontja szerinti adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A háztartási alkalmazott (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése az országos telefonos ügyfélszolgálat útján történik, a foglalkoztató adóazonosító jelének megadásával. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a foglalkoztatót a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat. Az országos telefonos ügyfélszolgálat az e fejezetben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, több hónapra vonatkozó bejelentés esetén a bejelentett időszak utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban, vagy újabb több hónapos időszakra történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra teljesíteni kell.

(6) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására a foglalkoztató vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség.

4. §[6]

5. § (1) A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Ha a hónapban a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.

(2)[7] A foglalkoztatott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni. A foglalkoztató által kiadott igazolásnak a 3. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét, a kifizetés időpontját, a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyének címét, a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását is tartalmaznia kell.

(3) A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.

(4) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás mintát az internetes honlapján letölthető formában elérhetővé teszi.

6. §[8] Az e fejezet szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

7. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (7) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:

[Az állami adóhatóság]

"i) elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat

ia) a munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából, valamint

ib) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére a nyugellátásra való jogszerzés érdekében köthető megállapodás jogalapjának kontrollja céljából."

II. FEJEZET

A MAGÁNSZEMÉLY EGYES JÖVEDELMEINEK KÜLÖNADÓJA

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

12/A. §[14]

12/B. §[15]

12/C. §[16]

12/D. §[17]

12/E. §[18]

12/F. §[19]

12/G. §[20] (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 8-12. §-t nem kell alkalmazni a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre.

(2) Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 8-12. § alapján szerzett olyan jövedelmet, amelynek adókötelezettsége az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követő naptól megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(3) Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául szolgáló bevételből a különadót levonta, a korábbiakban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

III. FEJEZET[21]

13-39. §[22]

IV. FEJEZET[23]

40-67. §[24]

V. FEJEZET[25]

68-80. §[26]

VI. FEJEZET[27]

81-83. §[28]

VII. FEJEZET[29]

84-96. §[30]

VIII. FEJEZET[31]

97-114. §[32]

IX. FEJEZET[33]

115-120. §[34]

X. FEJEZET[35]

121-126. §[36]

XI. FEJEZET[37]

127-129. §[38]

XII. FEJEZET[39]

130. §[40]

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

131. § Ez a törvény - a 132-147. §-ban foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

132. § (1) Az I. Fejezet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. augusztus 15-én lép hatályba.

(2)[41]

(3) Az I. Fejezetben meghatározott bejelentési szabályokat 2010. augusztus 15-étől, a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket pedig 2010. szeptember 15-étől kell alkalmazni.

(4) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény alapján háztartási munkára létrejött munkaviszonyhoz kapcsolódó közteherfizetésre vonatkozó rendelkezéseit az I. Fejezet hatálybalépését megelőző napig kell alkalmazni. Az I. Fejezet hatálybalépése napján, illetve azt követő 45 napon belül háztartási munkára létrejött foglalkoztatásra az általános szabályok szerinti bejelentési, bevallási, illetve befizetési kötelezettségek nem vonatkoznak.

133. §[42]

134. § (1) A III. Fejezet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 22-24. §-a, a 36. § (2) bekezdése, a 38. és 39. §-a és az 1. melléklet 2011. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) A 34. § (2) bekezdése 2010. augusztus 15-én lép hatályba.

(4) A Nért. szerint adóköteles légi jármű, vízi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi után 2010. évre bevallott adó második részletét nem kell megfizetni. Ha az adózó az általa 2010. évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó különbözetét - az elévülési időn belül - legkorábban a III. Fejezet hatálybalépését követő naptól igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.

(5) A 34. § (2) bekezdésével megállapított Art. 177/B. §-át, valamint a 46. § (2) bekezdésével megállapított Áht. 33. §-ának (14a) bekezdését a hatálybalépésüket követően megkötött szerződések vonatkozásában kell alkalmazni.

135. § (1) A IV. Fejezet 2010. augusztus 15-én lép hatályba.

(2) A IV. Fejezet hatálybalépését követően a költségvetési szervek jogállására, gazdálkodására, jogügyleteire az Áht. e törvénnyel módosított szabályait kell alkalmazni. A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően vállalt kötelezettségek, megindított gazdálkodási cselekmények esetén az Áht. és a Kt. a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.

(3) Az Áht. e törvény 42. §-ával módosított 13/A. § (4)-(6) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott támogatási igényekre, pályázatokra kell alkalmazni.

(4) Az Áht. e törvény 46. §-ával megállapított 24/B. §-át első alkalommal a 2010. évről készített maradvány-elszámolás során kell alkalmazni.

(5) A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően kiegészítő vagy kisegítő tevékenységként meghatározott tevékenységekre az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 92. §-a szerinti alaptevékenység szabályait, vállalkozási tevékenységként meghatározott tevékenységekre a vállalkozási tevékenység szabályait kell alkalmazni. A tevékenységtípusokra vonatkozó előírások változása miatt a költségvetési szerv alapító okiratát a IV. Fejezet hatálybalépését követő első módosítása során kell módosítani.

(6) Az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 100/B. §-át a 2010. év során a IV. Fejezet hatálybalépése napján aktuális (módosított) bevételi előirányzatokon felüli, pénzügyileg még nem teljesült többletbevételekre kell alkalmazni.

(7) A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásokra az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 100/H. §-át nem lehet alkalmazni.

(8) Az Áht. e törvény 57. §-ával megállapított 122. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(9) A költségvetési szerveknek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos Kt. 15-16. §-a szerinti típusba sorolása a IV. Fejezet hatálybalépésének napján hatályát veszti. A költségvetési típusba sorolást meghatározó alapító okirati rendelkezést a költségvetési szerv alapító okiratának a IV. Fejezet hatálybalépését követő első módosítása során kell az alapító okiratból törölni.

(10) A IV. Fejezet hatálybalépésének napján jogi személyiségű szervezeti egységgel rendelkező költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályt (határozatot), valamint a költségvetési szerv alapító okiratát a IV. Fejezet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül módosítani kell. A kincstár a jogi személyiségű szervezeti egységet a törzskönyvi nyilvántartásból az Áht. 18/I. §-ában és 18/K. §-ában foglaltaknak megfelelő eljárás során törli.

(11) A IV. Fejezet hatálybalépése napjától kezdődően a jogi személyiségű szervezeti egység nem vállalhat kötelezettséget. A jogi személyiségű szervezeti egység által a IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően szerzett jogok, vállalt kötelezettségek a költségvetési szervet illetik meg és terhelik.

(12) Az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 90. §-ában foglalt éves költségvetést a 2010. évre nem kell elkészíteni. A IV. Fejezet hatálybalépése előtt elkészített éves költségvetés - ide nem értve az önkormányzat által elfogadott éves költségvetési rendeletet, határozatot - a IV. Fejezet hatálybalépésének napján érvényét veszti.

(13) A IV. Fejezet hatálybalépésétől kezdődően az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 94. §-a szerinti feladatellátási megállapodás nem köthető. A IV. Fejezet hatálybalépésének napján hatályos feladatellátási megállapodások érvényben maradnak, az abból eredő jogokat és kötelezettségeket a felek betartani kötelesek.

(14) A IV. Fejezet hatálybalépésétől kezdődően az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 100/I. § (1) bekezdése szerinti megelőlegezési, likviditási kölcsön nem vehető fel, értékpapír nem vásárolható, visszatérítendő támogatás nem nyújtható. A IV. Fejezet hatálybalépésének napján hatályos jogügyletek érvényben maradnak, az abból eredő kötelezettségeket a felek teljesíteni kötelesek.

136. § (1) Az V. Fejezet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 75. § (4) bekezdése 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 68. §, a 75. § (1)-(3) bekezdése, a 75. § (5)-(6) bekezdése, a 75. § (10) bekezdése, a 75. § (12)-(15) bekezdése, valamint a 79. § e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

137. § (1) A VI. Fejezet e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A VI. Fejezet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló 1998. június 29-i 98/415/EK TANÁCSI HATÁROZAT 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

138. § (1) A VII. Fejezet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 84-89. §, a 90. § (1) és (2) bekezdése, a 91. § (1) bekezdése és a 92. §, valamint a (4) bekezdés 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 95. és 96. § e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése napját követő hónap első napjától a 95. és 96. § hatálybalépésekor tisztséget betöltő személyekre is alkalmazni kell. Amennyiben a 95. és 96. §-ban meghatározott jogviszonyokban a havi kereset összege meghaladja a 95. és 96. §-ok szerint számított összeget, akkor a havi kereset összege a 95. és 96. § hatálybalépésével a 95. és 96. § szerinti összegre csökken.

(4)[43]

(5) A 95. és 96. § hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (1) bekezdése és a (4) bekezdésében az "(1)-" szövegrész, valamint az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. § (2) és (3) bekezdése, és a 39. § (1) bekezdése, továbbá nem lép hatályba a 39. § (2) bekezdése.

139. § (1) A VIII. Fejezet és a 2. melléklet e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2) E törvény 99., 100. és 102. §-ának rendelkezéseit a bérfőzött párlat esetében arra a bérfőzött pálinkára kell alkalmazni, amelyre az adófizetési kötelezettség a Jöt. 65. § (1) bekezdés szerint nem keletkezett a VIII. Fejezet hatálybalépéséig.

(3) Ha a természetes személy a VIII. Fejezet hatálybalépését megelőzően 2010. évben már bérfőzés keretében állíttatott elő pálinkát,

a) de az év fennmaradó hányadában magánfőzést kíván folytatni, azt a Jöt. e törvénnyel megállapított 64. §-a (7) bekezdésének rendelkezése ellenére megteheti,

b) a 2010. évben már átvett bérfőzött pálinka mennyiségét a Jöt. e törvénnyel megállapított 9. §-ának (3) bekezdése, illetve 64. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti mennyiségbe kell beszámítani.

140. § A VIII. Fejezet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

141. § A IX. Fejezet e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

142. § (1) A X. Fejezet e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 122. és 125. § a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. évi szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

143. § A XI. Fejezet e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

144. § (1) A XII. Fejezet e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A XII. Fejezet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény szerinti Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetését és az alapítvány céljának megfelelő nonprofit gazdasági társaság - közhasznú szervezetként való - létrehozását a Kormány kezdeményezi.

145. § A 148. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba.

146. § A 149-152. § e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

147. § A 154. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba.

148. §[44]

149. §[45]

150. §[46]

151. §[47]

152. §[48]

153. §[49]

154. §[50]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2010. évi XC. törvényhez[51]

2. melléklet a 2010. évi XC. törvényhez[52]