3/1999. Közigazgatási jogegységi határozat

egészségbiztosítási és nyugellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos perek illeték- és költségmentességéről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa 1999. május hó 5. napján megtartott nem nyilvános ülésén a Közigazgatási Kollégium vezetőjének indítványa folytán meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények, valamint az egészségbiztosítási igények érvényesítésével kapcsolatos perek illeték- és költségmentesek. A társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettséggel kapcsolatos perekre a tárgyi költségmentesség nem vonatkozik.

INDOKOLÁS

I.

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője az 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt jogkörében - a Bsz. 105. §-ára is figyelemmel - jogegységi eljárás lefolytatására és annak eredményeként jogegységi határozat hozatalára tett indítványt.

Az indítványban rámutatott, hogy az 1998. január 1-jével hatályba lépett, a társadalombiztosítási ellátásokkal és igényekkel kapcsolatos törvények közül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 81. §-a a törvényben szabályozott nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességét, míg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 61. §-ának (9) bekezdése az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességét továbbra is fenntartotta.

Ugyanakkor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 59. §-ának (2) bekezdése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §-a (3) bekezdésének módosításával kimondta a társadalombiztosítási járulékkötelezettséggel kapcsolatos perek illetékkötelezettségét.

Az indítványozó álláspontja szerint e miatt a már hatályban nem lévő, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (Tb. tv.) 101. §-ának egységes értelmezése végett kiadott, a Legfelsőbb Bíróság KK. 29. számú állásfoglalásával módosított KK. 26. számú állásfoglalása meghaladottá vált.

Mindezek alapján indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatában mondja ki: "a nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények, valamint az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek. A társadalombiztosítási járulék kötelezettséggel kapcsolatos közigazgatási perekre a tárgyi illetékmentesség nem vonatkozik."

II.

A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén az indítványozó az indítványt fenntartotta.

A legfőbb ügyész képviselője az indítványban foglaltakkal egyetértett, és felszólalásában a jogegységi indítványban javasolt határozat meghozatalát támogatta.

III.

A bírósági eljárásban érvényesülő illetékkedvezményekről szóló Itv. 56. §-ának (1) bekezdése szerint nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet vagy az Itv. szerint illetékmentességet élvez.

A Tb. tv. 101. §-a külön jogszabályként a társadalombiztosítási igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességéről rendelkezett.

A Tb. tv. e szakaszának értelmezése céljából az egységes és helyes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása végett tette közzé a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a KK. 29. számú állásfoglalással módosított 26. számú állásfoglalást. Az állásfoglalás kimondta, hogy a társadalombiztosítás szervének az 1975. évi II. törvényen és a végrehajtására kiadott jogszabályokon alapuló valamennyi igénye érvényesítésével kapcsolatos per illeték- és költségmentességét.

Az indokolás szerint a társadalombiztosítási igény érvényesítésének fogalmába tartozik a biztosítottnak járó ellátás és a társadalombiztosítási szerv különböző jogcímen fennálló követelése iránti igény is. Ez utóbbiak közé értendő a társadalombiztosítási szerv, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, táppénz-hozzájárulás iránti, a Tb. tv. 106. §-án alapuló visszafizetési, valamint a 110-111. §-ain alapuló késedelmi pótlék, járulékbírság és mulasztási bírság iránti ügyének tárgyában hozott fizetésre kötelező határozat, illetőleg fizetési meghagyás is.

Az Eb. tv. 61. §-ának (9) bekezdése, illetőleg a Tny. 81. §-a továbbra is biztosítja a törvényben szabályozott egészségbiztosítási ellátások iránti igények, illetőleg a nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességét.

Ebből következően a Tny. VIII. fejezetében és az Eb. tv. VIII. fejezetében szabályozott visszafizetési és megtérítési kötelezettséggel kapcsolatos, a társadalombiztosítási szerv által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indult perek továbbra is tárgyi költségmentesek.

Változott ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék kötelezettséggel kapcsolatos közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának illetékkötelezettsége. A Tbj. 59. §-ának (2) bekezdése az Itv. 43. §-ának (3) bekezdését módosítva akként rendelkezik, hogy az egyéb közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti peres eljárások tételes illetékére vonatkozó szabályozástól eltérően az adójellegű kötelezettséggel illeték, társadalombiztosítási vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos perekben az Itv. 39-41. §-ában meghatározott illetékalap után számítandó az első fokú polgári peres eljárás, a fellebbezési eljárás, illetőleg a felülvizsgálati eljárás illetéke.

Ebből következően az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a társadalombiztosítási járulék kötelezettséggel kapcsolatos közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult peres eljárásban a feleket nem tárgyi költségmentesség, hanem az egyéb közigazgatási perekkel egyezően tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

A Bsz. 105. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat hozataláig továbbra is alkalmazhatók.

Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályokkal már teljes mértékben összhangban nem lévő kollégiumi állásfoglalás eredeti feladatát betölteni nem tudja, és nem szolgálja az egységes bírói gyakorlat kialakítását sem, szükségessé vált a rendelkező rész szerinti jogegységi határozat meghozatala. E jogegységi határozat közzétételétől az idézett jogszabályok alkalmazását igénylő perekben már nem alkalmazható a KK. 26. számú állásfoglalás.

Budapest, 1999. május 5.