3263/2016. (XII. 6.) AB végzés
alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.II.762/2015/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] Az indítványozóval szemben - mások mellett - különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt volt folyamatban büntetőeljárás, amelynek során az indítványozó - 2011. október 4. napjáig - összesen 2 év, 6 hónap, 20 napot töltött előzetes letartóztatásban. Az ügyben a Kúria harmadfokú, 2014. július 1. napján kihirdetett, Bhar.III.47/2014/23. számú ítéletének eredményeként az elsőfokú ítélet tényállásának meghatározott pontjaiban írt cselekmények tekintetében jogerősen megállapították az indítványozó büntetőjogi felelősségét, és vele szemben 1 év tartamú börtönbüntetést szabtak ki, amelybe beszámítani rendelték az előzetes fogvatartásban töltött teljes időt (a továbbiakban: 1. számú ügy). A Kúria ítéletében az elsőfokú ítélet tényállásának egyéb pontjaiban írt és az indítványozót érintő cselekmények tekintetében az ügyet elkülönítette. Az elkülönített ügyben a Kúria (a Bhar.III.912/2014/2. számú végzésével) a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt másodfokú eljárásban a Szegedi Ítélőtábla a 2015. április 24. napján kelt és jogerős Bf. 111.666/2014/11. számú ítéletével az indítványozót bűnösnek mondta ki és 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelybe beszámítani rendelte az előzetes fogvatartásban töltött teljes időt (a továbbiakban: 2. számú ügy).
[3] A Központi Nyomozó Főügyészség indítványa alapján a Be. XXIX. fejezete szerinti különleges eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2015. augusztus 11. napján kelt, 15.B.1492/2010/402. számú végzésével - figyelemmel arra, hogy a jogerős döntés az előzetes fogvatartás beszámításáról nem a törvénynek megfelelően rendelkezett - az 1. számú ügyben kiszabott börtönbüntetésbe az előzetes fogvatartás időtartamából kizárólag 1 év időtartamot rendelt utólagosan beszámítani. Az indítványozó védője által bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a Bpkf.762/2015/2. számú végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, és az indítványozó által előzetes letartóztatásban töltött időből az 1. számú ügyben kiszabott börtönbüntetés tekintetében 1 évet, míg a 2. számú ügyben kiszabott börtönbüntetés tekintetében a fennmaradó részt rendelte beszámítani.
[4] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében kifejtette, hogy a Szegedi Ítélőtábla a Bpkf.762/2015/2. számú végzése az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését sérti.
[5] Az indítványozó érvelése szerint a támadott végzésben alkalmazott azon jogértelmezés (számítási mód), amely az egy eljárásban foganatosított előzetes letartóztatás időtartamát a fentiekben ismertetett módon rendelte beszámítani a két jogerős ítéletben (1. és 2. számú ügyben) kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe, a törvény előtti egyenlőség elvét sérti. Álláspontja szerint a Szegedi Ítélőtáblának az előzetes fogvatartásban töltött időt mindkét jogerős ítélet tekintetében arányosan kellett volna beszámítania, így a két ítélettel kiszabott szabadságvesztések egyike sem lett volna kitöltöttnek tekintendő és emiatt összbüntetésbe lehetett volna foglalni azokat. Ennek hiányában viszont az indítványozó elesett ettől a lehetőségtől.
[6] Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való jogának (azon belül a törvényes bíróhoz való jogának) sérelmét okozta, hogy a Szegedi Ítélőtábla a kifogásolt végzés meghozatalára nem rendelkezett illetékességgel. Az indítványozó ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a Kúria a büntetőeljárás folyamán - 2013. április 9. napján, Bkk.I.411/2013/2. számon - valóban hozott egy olyan tartalmú végzést, amelyben az alapügyben - a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának bírái által bejelentett elfogultságra figyelemmel - a másodfokú eljárásból kizárta a Fő'városi Ítélőtáblát és az eljárásra a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki. Ugyanakkor - érvelt az indítványozó - a kijelölés hatálya kizárólag az alapügyre vonatkozott, az nyilvánvalóan nem terjedt ki a fentiekben ismertetett különleges eljárásra is. Ennek következtében sérült a törvényes bíróhoz való joga, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla több mint 3 évvel korábbi személyi állománya azóta megváltozott, így 2016-ban már nem állt fenn a kijelölő végzésben megfogalmazott alkotmányos indok.
[7] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte az említett végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[8] 3. Az Alkotmánybíróság hivatalos értesülése alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtását követően a Kúria - perújítási eljárásban - a 2016. május 2. napján meghozott Bpkf.I69/2016/7. számú végzésében a perújítási indítványt elsőfokon elutasító végzést megváltoztatva az indítványozónak a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.666/2014/11. számú ítélete folytán jogerősen elbírált cselekménye (azaz a 2. számú ügy) vonatkozásában elrendelte a perújítást, az első és másodfokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és az indítványozónak a hatályon kívül helyezéssel érintett cselekménye miatt a büntetőeljárást megszüntette.
[9] 4. Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározottak szerint - kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján végzésben megszüntetheti az eljárást a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén. A 67. § (2) bekezdés e) pontja kimondja, hogy okafogyottá válik az indítvány különösen, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.
[10] Figyelemmel arra, hogy a támadott végzés olyan büntetőeljárás során jogerősen kiszabott szabadságvesztés tekintetében rendelkezett - különleges eljárásban - utólagosan az előzetes fogvatartás beszámításáról, amelyet utóbb a Kúria ismertetett végzése megszüntetett, az alkotmányjogi panasz eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
[11] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 59. §-ára az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszüntette.
Budapest, 2016. november 29.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Baisai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/181/2016.