H/5558. számú országgyűlési határozati javaslat - az Egyesült Nemzetek Montego Bayben, 1982. december 10-én aláírásra megnyitott Tengerjogi Egyezménye megerősítéséről, valamint XI. Részének végrehajtásával kapcsolatos, New Yorkban, 1994. július 24-én aláírásra megnyitott Megállapodáshoz történő csatlakozásról

....../2001. (.......) OGY határozata az Egyesült Nemzetek Montego Bayben, 1982. december 10-én aláírásra megnyitott Tengerjogi Egyezménye megerősítéséről, valamint XI. Részének végrehajtásával kapcsolatos, New Yorkban, 1994. július 24-én aláírásra megnyitott Megállapodáshoz történő csatlakozásról

Az Országgyűlés

1. megerősíti az Egyesült Nemzetek Montego Bayben, 1982. december 10-én aláírásra megnyitott Tengerjogi Egyezményét;

2. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzék az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye XI. Részének végrehajtásával kapcsolatos, New Yorkban, 1994. július 24-én aláírásra megnyitott Megállapodáshoz;

3. felkéri a köztársasági elnököt az Egyezmény megerősítését, valamint a Megállapodáshoz történő csatlakozást tartalmazó okirat kiállítására;

4. felkéri a külügyminisztert, hogy az Egyezmény megerősítését, a Megállapodáshoz történő csatlakozást, valamint a következő szövegű nyilatkozatot tartalmazó okiratot helyezze letétbe az ENSZ Főtitkáránál:

"Az Egyezmény 287. cikkével összhangban a Magyar Köztársaság a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő viták alábbi rendezési módjai közül választ a következő sorrendben:

1. Nemzetközi Tengerjogi Bíróság,

2. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága,

1. A VIII. számú Függelékkel összhangban megalakított Eseti Választott Bíróság ezen Függelék 1. pontjában meghatározott valamennyi vitafajta tekintetében."

5. felkéri a külügyminisztert, hogy az Egyezmény és a Megállapodás, a Magyar Köztársaság tekintetében történő hatályba lépését követően, azok kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűléshez benyújtsa.

INDOKOLÁS

A Montego Bayben, 1982. december 10-én aláírásra megnyitott ENSZ Tengerjogi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) a tengerjog területének kiemelkedő jelentőségű nemzetközi jogi kodifikációját jelenti, amely, átfogó jellegénél fogva, továbbá a magyar tengerhajózás későbbi lehetőségeire és egyéb érdekek esetleges érvényesítésére tekintettel nem hagyható figyelmen kívül. A Magyar Köztársaság részese a nemzetközi jog más, globális jellegű területeit is átfogóan szabályozó, általában az Egyesült Nemzetek keretében kidolgozott nemzetközi szerződéseknek (pl. világűrjog).

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Magyarországgal hasonló földrajzi adottságokkal rendelkező európai államok nagy többsége, továbbá az Európai Közösség is részese az összesen 137 részes államot számláló Egyezménynek (pl. Ausztria - 1995, Cseh Köztársaság - 1996, Szlovákia - 1996, Luxemburg - 2000).

Kiemelkedő fontosságú az a tény, hogy az Egyezmény tengerparttal rendelkező részes államai kötelesek biztosítani a tengerparttal nem rendelkező részes államok részére a tengerhez történő kijutás jogát, így Magyarország számára fontos az, hogy mind Horvátország és Szlovénia, mind Jugoszlávia, Románia, Bulgária és Ukrajna ratifikálta az Egyezményt. Abban az esetben, ha Magyarország is részes állammá válna, - a szokásjogon túlmenően - az Egyezmény alapján is megilletné a tengerhez való kijutás és az onnan való visszajutás joga, valamint az átmenő forgalom szabadsága (X. Rész).

Az Európai Közösség az 1998. március 23-i, 98/392/EK sz. Tanácsi Határozatában rendelkezett az Egyezménynek és a Megállapodásnak az Európai Közösség részéről történő jóváhagyásáról, így e szerződések a - közös kereskedelempolitikán belül - a Közösségi Vívmányok részét is képezik. Erre tekintettel az azokhoz történő csatlakozás, illetve azok Magyarország részéről történő megerősítése és kihirdetése az Európai Unió részéről Magyarország irányában elvárásnak tekintendő. Ez kitűnik abból is, hogy e joganyagokat az Európai Unió 1998 óta minden évben a "Külkapcsolatok" c. 26. EU csatlakozási tárgyalási fejezetre vonatkozó átvilágítási dokumentumokban (Screening "A"-List) szerepeltetve, Magyarország nyilatkozatát kéri a jogharmonizáció, azaz az Egyezmény megerősítésének Magyarország által vállalt határidejét illetően. (A 2001. évi 26. fejezeti "A"-Listában - az előterjesztéssel, illetve a 3048/1998. (IX. 3.) kormányhatározatban foglalt felhatalmazással összhangban - a jogharmonizáció időpontjaként az "EU-csatlakozás idejére" szövegű nyilatkozat feltüntetésére került sor.)

Összhangban az Egyezmény 306. cikkével, az Egyezményt meg kell erősíteni, és az erről szóló okiratot az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál letétbe kell helyezni. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 10. §-ának (1) bekezdése alapján országgyűlési megerősítést igényelnek - többek között - azok a nemzetközi szerződések, amelyeknél az abban foglalt rendelkezések előírják azt, hogy az Egyezmény Országgyűlés által történő megerősítése szükséges.

Ezzel a döntéssel kötelezőnek ismerjük el Magyarország tekintetében az Egyezmény XI. részének alkalmazásáról szóló, New Yorkban, 1994. július 24-én aláírásra megnyitott Megállapodás rendelkezéseit is (Megállapodás 4. cikk 1. pont).

A tengerjogi viták békés rendezéséről szóló XV. Rész 1. címében foglalt vitarendezési módok (pl. békéltetés, tárgyalások) sikertelensége esetén a Részes Államok a 2. címben foglalt kötelező vitarendezési fórumokhoz fordulhatnak. Ezért az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratban a Magyar Köztársaság a határozatban foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot teszi.

Az Egyezményt megerősítő országgyűlési határozat elfogadását követően a köztársasági elnök által kiállított megerősítő okiratot az Egyezmény 306. cikke szerint az ENSZ Főtitkáránál kell letétbe helyezni. Az Egyezmény (és a Megállapodás) Magyarország tekintetében a letétbe helyezést követő 30. napon lép hatályba. Ezt követően az Egyezményt és a Megállapodást - figyelemmel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdésére - törvénnyel kell kihirdetni.

AZ EGYESÜLT NEMZETEK TENGERJOGI EGYEZMÉNYE

Tartalomjegyzék

Preambulum

I. RÉSZ Bevezetés

1. cikk A fogalmak használata és alkalmazási terület

II. RÉSZ A parti tenger és a csatlakozó övezet

1. cím Általános rendelkezések

2. cikk A parti tenger, a felette lévő légtér, a tengerfenék és az altalaj jogállása

2. cím A parti tenger határai

3. cikk A parti tenger szélessége

4. cikk A parti tenger külső határa

5. cikk A normál alapvonal

6. cikk Sziklazátonyok

7. cikk Egyenes alapvonalak

8. cikk Belvizek

9. cikk Folyótorkolatok

10. cikk Öblök

11. cikk Kikötők

12. cikk Előkikötök

13. cikk Apálykor szárazra kerülő magaslatok

14. cikk Az alapvonalak megállapítási módszereinek kombinálása

15. cikk A parti tenger elhatárolása szemben lévő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között

16. cikk Tengerészeti térképek és földrajzi koordinátákat tartalmazó jegyzékek

3. cím Békés áthaladás a parti tengereken

A. A) alcím Valamennyi hajóra alkalmazandó szabályok

17. cikk A békés áthaladás joga

18. cikk Az áthaladás fogalma

19. cikk A békés áthaladás fogalma

20. cikk Tengeralattjárók és más víz alatti járművek

21. cikk A parti állam békés áthaladásra vonatkozó törvényei és rendelkezései

22. cikk Tengerhajózási útvonalak és forgalomelválasztási folyosók a parti tengeren

23. cikk Atomhajtású, továbbá radioaktív vagy más, természetét tekintve veszélyes vagy ártalmas anyagokat szállító idegen hajók

24. cikk A parti állam kötelezettségei

25. cikk A parti állam védelemhez való joga

26. cikk Az idegen hajókra kivethető díjak

B. B) alcím A kereskedelmi hajókra és a kereskedelmi célokból üzemeltetett állami hajókra alkalmazandó szabályok

27. cikk Büntető joghatóság idegen hajók fedélzetén

28. cikk Polgári jogi joghatóság idegen hajók tekintetében

C) alcím A hadihajókra és a nem kereskedelmi célokból üzemeltetett állami hajókra alkalmazandó szabályok

29. cikk A hadihajók fogalma

30. cikk A parti állam törvényeinek és rendelkezéseinek meg nem tartása hadihajók részéről

31. cikk A lobogó szerinti állam felelőssége a hadihajó vagy más, nem kereskedelmi célból üzemeltetett állami hajó által okozott kárért

32. cikk Hadihajók vagy más, nem kereskedelmi célból üzemeltetett állami hajók mentessége

4. cím A csatlakozó övezet

33. cikk A csatlakozó övezet

III. RÉSZ NEMZETKÖZI HAJÓZÁSRA HASZNÁLT TENGERSZOROSOK

C. 1. cím Általános rendelkezések

34. cikk A nemzetközi hajózásra használt tengerszorosokat alkotó vizek jogállása

35. cikk A jelen rész alkalmazási területe

36. cikk A nemzetközi hajózásra használt tengerszorosokban lévő nyílttengeri útvonalak és kizárólagos gazdasági övezeten keresztül vezető útvonalak

2. cím A tranzitáthaladás

37. cikk A jelen cím alkalmazási területe

38. cikk A tranzitáthaladás joga

39. cikk A hajók és légijárművek kötelezettségei a tranzitáthaladás során

40. cikk Kutatási és felmérési tevékenység

41. cikk Tengerhajózási útvonalak és forgalomelválasztási folyosók a nemzetközi hajózásra használt tengerszorosokban

42. cikk A tengerszorosokkal határos államok tranzitáthaladást érintő törvényei és rendelkezései

43. cikk Navigációs és biztonsági berendezések és egyéb eszközök, továbbá a szennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzés alatt tartása

44. cikk. A tengerszorosokkal határos államok kötelezettségei

3. cím A békés áthaladás

45. cikk Békés áthaladás

IV. RÉSZ SZIGETCSOPORTBÓL ÁLLÓ ÁLLAMOK

46. cikk A fogalmak használata

47. cikk A szigetcsoportok alapvonalai

48. cikk A parti tenger, a csatlakozó övezet, a kizárólagos gazdasági övezet és a kontinentális talapzat szélességének mérése

49. cikk A szigetcsoport vizeinek, a felette levő légtérnek, a tengerfenéknek és az altalajnak a jogállása

50. cikk A belvizek elhatárolása

51. cikk A már hatályban lévő megállapodások, hagyományos halászati jogok és meglévő tengeralatti kábelek

52. cikk A békés áthaladás joga

53. cikk A szigetcsoport vizein kijelölt tengerhajózási útvonalakon való áthaladás joga

54. cikk A hajók és légijárművek kötelezettségei az áthaladás, a kutatási és mérési tevékenységek során, a szigetcsoportból álló államnak a szigetcsoport vizein kijelölt hajózási útvonalakon való áthaladással kapcsolatos kötelezettségei, törvényei és rendelkezései

V. RÉSZ KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI ÖVEZET

55. cikk A kizárólagos gazdasági övezet különleges jogrendje

56. cikk A parti állam jogai, joghatósága és kötelezettségei a kizárólagos gazdasági övezetben

57. cikk A kizárólagos gazdasági övezet szélessége

58. cikk Más államok jogai és kötelezettségei a kizárólagos gazdasági övezetben

59. cikk A kizárólagos gazdasági övezetben fennálló jogokkal és joghatósággal összefüggő konfliktusok feloldásának alapja

60. cikk Mesterséges szigetek, berendezések és létesítmények a kizárólagos gazdasági övezetben

61. cikk Az élőforrások megőrzése

62. cikk Az élőforrások hasznosítása

63. cikk Két vagy több parti állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy a kizárólagos gazdasági övezetben és az ahhoz közeli körzetben egyaránt megjelenő állományok

64. cikk Nagy távolságra vándorló fajok

65. cikk Tengeri emlősök

66. cikk Ivásra a tengerből folyóba igyekvő halállományok (anadrom halállományok)

67. cikk Ivásra a folyóból tengerbe igyekvő halfajok (katadrom halfajok)

68. cikk Nem vándorló fajok

69. cikk A tengerparttal nem rendelkező államok jogai

70. cikk A földrajzilag hátrányos helyzetű államok jogai

71. cikk A 69. és 70. cikk alkalmazásának kizárása

72. cikk A jogátruházás korlátozásai

73. cikk A parti állam törvényeinek és rendelkezéseinek végrehajtása

74. cikk A kizárólagos gazdasági övezet elhatárolása szemben levő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között

75. cikk Térképek és a földrajzi koordináták jegyzékei

VI. RÉSZ KONTINENTÁLIS TALAPZAT

76. cikk A kontinentális talapzat fogalma

77. cikk A parti állam jogai a kontinentális talapzat felett

78. cikk A borító vizek és a légtér jogállása, valamint más államok jogai és szabadságai

79. cikk Tengeralatti kábelek és csővezetékek

80. cikk A kontinentális talapzaton lévő mesterséges szigetek, berendezések és létesítmények

81. cikk Fúrás a kontinentális talapzaton

82. cikk A kontinentális talapzat 200 tengeri mérföldön túl történő kiaknázásával kapcsolatos befizetések és járulékok

83. cikk A kontinentális talapzat elhatárolása szemben levő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között

84. cikk Tengerészeti térképek és a földrajzi koordináták jegyzékei

85. cikk Alagútépítés

VII. RÉSZ A NYÍLT TENGER

1. cím Általános rendelkezések

86. cikk A jelen rész rendelkezéseinek alkalmazása

87. cikk A nyílt tenger szabadsága

88. cikk A nyílt tenger fenntartása békés célokra

89. cikk A nyílt tenger feletti szuverenitási igények érvénytelensége

90. cikk A hajózás joga

91. cikk A hajók nemzeti hovatartozása

92. cikk A hajók jogállása

93. cikk Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított szervei, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség lobogója alatt közlekedő hajók

94. cikk A lobogó szerinti állam kötelezettségei

95. cikk A hadihajók mentessége a nyílt tengeren

96. cikk A kizárólag nem kereskedelmi célú állami szolgálatban használt hajók mentessége

97. cikk Büntetőjogi joghatóság összeütközés vagy más hajózási esemény esetén

98. cikk Segítségnyújtási kötelezettség

99. cikk A rabszolgaszállítás tilalma

100. cikk Együttműködési kötelezettség a kalózkodás visszaszorítására

101. cikk A kalózkodás fogalma

102. cikk Kalózkodás olyan hadihajóval, állami hajóval, illetve állami légijárművel, amelynek a legénysége fellázadt

103. cikk A kalózhajó vagy kalóz légijármü fogalma

104. cikk A kalózhajók és kalóz légijármüvek nemzeti hovatartozásának megtartása, illetve elvesztése

105. cikk A kalózhajó vagy kalóz légijármű elfogása

106. cikk Felelősség a jogalap nélküli elfogásáért

107. cikk Kalózkodás esetén elfogásra jogosult hajók és légijárművek

108. cikk Kábítószerek vagy pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

109. cikk Engedély nélküli műsorszórás a nyílt tengerről

110. cikk Átvizsgálási jog

111. cikk Az üldözés joga

112. cikk A tenger alatti kábelek és csővezetékek fektetésének joga

113. cikk A tenger alatti kábelek és csővezetékek elszakítása vagy megsértése

114. cikk A tenger alatti kábelek és csővezetékek tulajdonosai által más tengeralatti kábelekben és csővezetékekben okozott törések vagy sérülések

115. cikk A tengeralatti kábelekkel és csővezetékekkel kapcsolatosan felmerülő kártérítés

2. cím A nyílt tenger élőforrásainak megóvása és kezelése

116. cikk A nyílttengeri halászathoz való jog

117. cikk Az államok kötelezettsége intézkedések elfogadására állampolgáraik tekintetében a nyílt tengerek élőforrásainak megőrzés érdekében

118. cikk Az államok együttműködési kötelezettsége a nyílt tengerek élőforrásainak megóvása és kezelése tekintetében

119. cikk A nyílt tengerek élőforrásainak megőrzése

120. cikk Tengeri emlősök

VIII. RÉSZ A SZIGETEK JOGRENDJE

121. cikk A szigetek jogrendje

IX. RÉSZ ZÁRT VAGY FÉLIG ZÁRT TENGEREK

122. cikk Fogalommeghatározás

123. cikk Zárt vagy félig zárt tengereket határoló államok együttműködése

X. RÉSZ A TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÁLLAMOK JOGA A TENGERHEZ VALÓ KI- ÉS ONNAN VALÓ VISSZAJUTÁSHOZ, VALAMINT AZ ÁTHALADÁS SZABADSÁGA

124.cikk A fogalmak használata

125. cikk A tengerhez való kijutás és onnan való visszajutás joga és az áthaladás szabadsága

126. cikk Kizárás a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásából

127. cikk Vámterhek, adók és más díjak

128. cikk Vámszabad övezetek és más vámkedvezmények

129. cikk Együttműködés a szállítóeszközök építésében és fejlesztésében

130. cikk Intézkedések a késedelmek vagy más, technikai természetű nehézségek elkerülésére vagy kiküszöbölésére az átmenő forgalomban

131. cikk Egyenlő elbánás a tengeri kikötőkben

132. cikk Szélesebb körű tranzitkedvezmények nyújtása

XI. RÉSZ A KÖRZET

1. cím Általános rendelkezések

133. cikk A fogalmak használata

134. cikk A jelen rész alkalmazási területe

135. cikk A borító vizek és a légtér jogállása

2. cím A Körzetet szabályozó elvek

136 cikk Az emberiség közös öröksége

137. cikk A Körzet és ásványforrásainak jogállása

138. cikk Az államok általános magatartása a Körzettel kapcsolatban

139. cikk A rendelkezések megtartásáért és az okozott károkért viselt felelősség

140. cikk Az emberiség érdeke

141. cikk A Körzet kizárólag békés célokra történő használata

142. cikk A parti államok jogai és jogos érdekei

143. cikk Tengeri tudományos kutatások

144. cikk A technológia átadása

145. cikk A tengeri környezet védelme

146. cikk Az emberi élet védelme

147. cikk A Körzetben és a tengeri környezetben folyó tevékenységek összehangolása

148. cikk A fejlődő államok részvétele a Körzetben folyó tevékenységben

149. cikk Régészeti és történelmi jelentőségű tárgyak

3. cím A Körzet forrásainak hasznosítása

150. cikk A Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatos politika

151. cikk Termelési politika

152. cikk A Hatóság feladat- és hatáskörének gyakorlása

153. cikk A feltárás és kiaknázás rendszere

154. cikk Időszakos felülvizsgálat

155. cikk A Felülvizsgálati Konferencia

4. cím A Hatóság

A) alcím Általános rendelkezések

156. cikk A Hatóság létrehozása

157. cikk A Hatóság jellege és alapelvei

158. cikk A Hatóság szervei

B) alcím A Közgyűlés

159. cikk Összetétel, ügyrend és szavazás

160. cikk Feladat- és hatáskör

C) alcím A Tanács

161 cikk. Összetétel, ügyrend és szavazás

162. cikk Feladat- és hatáskör

163. cikk A Tanács szervei

164. cikk A Gazdasági Tervező Bizottság

165. cikk A Jogi és Technikai Bizottság

D) alcím A Titkárság

166. cikk A Titkárság

167. cikk A Hatóság személyzete

168. cikk A Titkárság nemzetközi jellege

169. cikk Konzultáció és együttműködés a nemzetközi és a nem kormányzati szervezetekkel

E) alcím A Vállalat

170. cikk A Vállalat

F) alcím A Hatóság pénzügyei

171. cikk A Hatóság pénzügyi forrásai

172. cikk A Hatóság éves költségvetése

173. cikk A Hatóság kiadásai

174. cikk A Hatóság kölcsönfelvételhez való joga

175. cikk Éves könyvvizsgálat

G) alcím Jogállás, kiváltságok és mentességek

176. cikk Jogállás

177. cikk Kiváltságok és mentességek

178. cikk A joghatóság alóli mentesség

179. cikk Mentesség az átkutatás és a lefoglalás bármely formája alól

180. cikk Mentesítés korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól

181. cikk A Hatóság irattára és hivatalos érintkezése

182. cikk A Hatósággal kapcsolatban álló egyes személyek kiváltságai és mentességei

183. cikk Mentesítés az adók és vámok alól

H) alcím A tagállamok jogai és kiváltságai gyakorlásának felfüggesztése

184. cikk A szavazati jog gyakorlásának felfüggesztése

185. cikk A tagsággal járó jogok és kiváltságok gyakorlásának felfüggesztése

5. cím A viták rendezése és tanácsadó vélemények

186. cikk A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság Tengerfenék Vitarendezési Tanácsa

187. cikk A Tengerfenék Vitarendezési Tanács joghatósága

188. cikk A jogvitáknak a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság külön tanácsa, a Tengerfenék Vitarendezési Tanácsának ad hoc tanácsa, vagy kötelező kereskedelmi választottbíróság elé történő bocsátása

189. cikk A joghatóság korlátozása a Hatóság döntéseinek tekintetében

190. cikk A kezességet vállalt Részes Állam részvétele és beavatkozása az eljárásban

191. cikk Tanácsadó vélemények

XII. RÉSZ A TENGERI KÖRNYEZET VÉDELME ÉS MEGŐRZÉSE

1. cím Általános rendelkezések

192. cikk Általános kötelezettség

193. cikk Az Államok szuverén joga természeti kincseik kiaknázására

194. cikk Intézkedések a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására

195. cikk A károk és veszélyek áthárításának, valamint a szennyezési forma átalakításának tilalma

196. cikk Technológiák használata, új, illetve idegen fajok bevezetése

2. cím Globális és regionális együttműködés

197. cikk Globális és regionális szinten történő együttműködés

198. cikk A várható vagy tényleges kárról történő értesítés

199. cikk Szükséghelyzeti terv szennyezés esetére

200. cikk Tanulmányok, kutatási programok, valamint információ- és adatcsere

201. cikk A szabályozás tudományos ismérvei

3. cím Technikai segítségnyújtás

202. cikk Tudományos és technikai segítségnyújtás a fejlődő országok részére

203. cikk Kedvezményes elbánás a fejlődő országok számára

4. cím Monitoring és környezeti hatásvizsgálatok

204. cikk A szennyezés kockázatainak és következményeinek figyelemmel kisérése

205. cikk Jelentések közzététele

206. cikk A tevékenységek lehetséges következményeinek felmérése

5. cím Nemzetközi szabályok és nemzeti jogszabályok a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására

207. cikk Szárazföldről származó szennyeződés

208.cikk Nemzeti joghatóság alá tartozó, tengerfenéken folyó tevékenységekből származó szennyezés

209. cikk A Körzetben folyó tevékenységből származó szennyezés

210. cikk A tengerbe bocsátással okozott szennyezés

211. cikk A hajókról származó szennyezés

212. cikk A légkörből vagy azon keresztül történő szennyezés

6. cím Végrehajtás

213. cikk A szárazföldről származó szennyeződésre vonatkozó törvények és rendelkezések végrehajtása

214. cikk A tengerfenéken folytatott tevékenységből származó szennyezésre vonatkozó törvények és rendelkezések végrehajtása

215. cikk A Körzetben folyó tevékenységből származó szennyezésre vonatkozó törvények és rendelkezések végrehajtása

216. cikk A tengerbe bocsátással okozott szennyezésre vonatkozó törvények és rendelkezések végrehajtása

217. cikk Végrehajtás a lobogó szerinti államok által

218. cikk Végrehajtás a kikötő szerinti államok által

219. cikk A hajók hajózásra való alkalmasságát érintő intézkedések a szennyezés megelőzése érdekében

220. cikk Végrehajtás a parti államok által

221. cikk A tengeri balestekből eredő szennyeződés elkerülésére vonatkozó intézkedések

222. cikk Végrehajtás a légkörből vagy azon keresztül történő szennyezés tekintetében

7. cím Biztosítékok

223. cikk Intézkedések az eljárások megkönnyítésére

224. cikk Végrehajtási hatáskör gyakorlása

225. cikk A nem kívánt következmények elhárítására vonatkozó kötelezettség a végrehajtási jog gyakorlása során

226. cikk Idegen hajók vizsgálata

227. cikk Az idegen hajók hátrányos megkülönböztetésének tilalma

228. cikk Az eljárásindítás felfüggesztése és korlátozása

229. cikk Polgári eljárás indítása

230. cikk Pénzbírságok és az eljárás alá vont személy elismert jogai

231. cikk A lobogó szerinti állam és más érintett államok értesítése

232. cikk Az államok felelőssége a végrehajtási intézkedésekért

233. cikk A nemzetközi hajózásra használt szorosokra vonatkozó biztosítékok

8. cím Jég által borított területek

234. cikk Jég által borított területek

9. cím Felelősség és helytállási kötelezettség

235. cikk Felelősség és helytállási kötelezettség

10. cím Szuverenitáson alapuló mentesség

236. cikk Szuverenitáson alapuló mentesség

11. cím A tengeri környezet védelméről és megőrzéséről szóló más egyezmények alapján fennálló kötelezettségek

237. cikk A tengeri környezet védelméről és megőrzéséről szóló más egyezmények alapján fennálló kötelezettségek

XIII. RÉSZ TENGERI TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

1. cím Általános rendelkezések

238. cikk Tengeri tudományos kutatások folytatásának joga

239. cikk Tengeri tudományos kutatások elősegítése

240. cikk Tengeri tudományos kutatások folytatásának alapelvei

241. cikk Tengeri tudományos kutatás, mint az igények jogalapjának el nem ismerése

2. cím Nemzetközi együttműködés

242. cikk A nemzetközi együttműködés elősegítése

243. cikk Kedvező körülmények teremtése

244. cikk Információ és ismeretek közzététele és terjesztése

3. cím Tengeri tudományos kutatás végzése és elősegítése

245. cikk Tengeri tudományos kutatás a parti tengeren

246. cikk Tengeri tudományos kutatás a kizárólagos gazdasági övezetben és a kontinentális talapzaton

247. cikk Nemzetközi szervezetek által vagy azok égisze alatt folytatott tengeri tudományos kutatási projektek

248. cikk A parti állam részére történő információátadás kötelezettsége

249. cikk Meghatározott feltételek betartásának kötelezettsége

250. cikk A tengeri tudományos projektekre vonatkozó információközlés

251. cikk Általános kritériumok és iránymutatások

252. cikk Vélelmezett hozzájárulás

253. cikk A tengeri tudományos kutatási tevékenység felfüggesztése vagy megszüntetése

254. cikk A tengerparttal nem rendelkező, illetve földrajzilag hátrányos helyzetű szomszédos államok jogai

255. cikk Intézkedések a tengeri tudományos kutatás megkönnyítésére, illetve a kutató vízijárművek támogatása

256. cikk Tengeri tudományos kutatás a Körzetben

257. cikk Tengeri tudományos kutatás a kizárólagos gazdasági övezeten túli vizekben

4. cím A tengeri környezetben levő tudományos kutatási berendezések és felszerelések

258. cikk Telepítés és használat

259. cikk Jogállás

260. cikk Biztonsági övezetek

261. cikk A hajózási útvonalak szabadon hagyása

262. cikk Azonosító jelek és figyelmeztető jelzések

5. cím Felelősség és helytállási kötelezettség

263. cikk Felelősség és helytállási kötelezettség

6. cím A viták rendezése és ideiglenes intézkedések

264. cikk A viták rendezése

265. cikk Ideiglenes intézkedések

XIV. RÉSZ A TENGERI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE ÉS ÁTADÁSA

1. cím Általános rendelkezések

266. cikk A tengeri technológia fejlesztésének és átadásának előmozdítása

267. cikk A jogos érdekek védelme

268. cikk Alapvető célok

269. cikk Az alapvető célok eléréséhez szükséges intézkedések

2. cím Nemzetközi együttműködés

270. cikk A nemzetközi együttműködés és formái

271. cikk Irányelvek, kritériumok és követelmények

272. cikk A nemzetközi programok összehangolása

273. cikk Együttműködés nemzetközi szervezetekkel és a Hatósággal

274. cikk A Hatóság céljai

3. cím Nemzeti és regionális tengeri műszaki-tudományos központok

275. cikk Nemzeti központok létrehozása

276. cikk Regionális központok létrehozása

277. cikk A regionális központok feladatai

4. cím Együttműködés a nemzetközi szervezetek között

278. cikk Együttműködés a nemzetközi szervezetek között

XV. RÉSZ A VITÁK RENDEZÉSE

1. cím Általános rendelkezések

279. cikk A viták békés rendezésének kötelezettsége

280. cikk A viták rendezése a felek választása szerinti békés eszközökkel

281. cikk Eljárás, ha a felek nem jutottak egyezségre

282. cikk Az egyetemes, regionális vagy kétoldalú megállapodásokból eredő kötelezettségek

283. cikk Kötelezettség a párbeszédre

284. cikk Békéltetés

285. cikk A jelen cím alkalmazása a XI. rész szerint előterjesztett vitákra.

2. cím Kötelező erejű döntéssel járó kötelező eljárások

286. cikk A jelen cím szerinti eljárások alkalmazása

287. cikk Az eljárás megválasztása

288. cikk Joghatóság

289. cikk Szakértők

290. cikk Ideiglenes intézkedések

291. cikk A vitarendezési eljárások hozzáférhetősége

292. cikk A hajó és személyzete haladéktalan szabadon engedése

293. cikk Irányadó jog

294. cikk Előzetes eljárások

295. cikk A helyi jogorvoslatok kimerítése

296. cikk A döntések jogereje és kötelező ereje

3. cím A 2. cím alkalmazásának korlátai és kivételek

297. cikk A 2. cím alkalmazásának korlátai

298. cikk Fakultatív kivételek a 2. cím alkalmazása alól

299. cikk A felek joga az eljárásra vonatkozó megegyezésre

XVI. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

300. cikk Jóhiszeműség és joggal való visszaélés

301. cikk A tengerek békés használata

302. cikk Az információ nyilvánosságra hozatala

303. cikk A tengerben talált régészeti és történelmi jelentőségű tárgyak

304. cikk Felelősség és helytállás a károkozásért

XVII. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

305. cikk Aláírás

306. cikk Megerősítés és hivatalos jóváhagyás

307. cikk Csatlakozás

308. cikk Hatálybalépés

309. cikk Fenntartások és kivételek

310. cikk Nyilatkozatok és bejelentések

311. cikk Más egyezményekhez és nemzetközi megállapodásokhoz való viszony

312. cikk Módosítás

313. cikk Egyszerűsített eljárással történő módosítás

314. cikk Az Egyezmény azon rendelkezéseinek módosítása, amelyek kizárólag a Körzetben folyó tevékenységre vonatkoznak

315. cikk A módosítások aláírása, megerősítése, az azokhoz való csatlakozás, valamint a módosítások szövegének hitelessége

316. cikk A módosítások hatálybalépése

317. cikk Felmondás

318. cikk A függelékek jogi helyzete

319. cikk A letéteményes

320. cikk Hiteles szövegek

AZ EGYESÜLT NEMZETEK TENGERJOGI EGYEZMÉNYE

Az ebben az Egyezményben Részes Államok,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös megértés és együttműködés szellemében a tengerjoggal kapcsolatos minden kérdést szabályozzanak, valamint tudatában a jelen Egyezmény - mint a béke fenntartásához, az igazságossághoz és a világ minden népének haladásához való fontos hozzájárulás -történelmi jelentőségének,

Megállapítva, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének az 1958. és az 1960. években Genfben tartott Tengerjogi Konferenciáját követően végbement fejlődés kiemelte egy tengerjogról szóló új, általánosan elfogadható Egyezmény szükségességét,

Annak tudatában, hogy az óceán térségének problémái egymással szorosan összefüggnek és azokat egységes egészként kell vizsgálni,

Elismerve annak kívánatosságát, hogy a jelen Egyezményen keresztül, megfelelő figyelemmel valamennyi Állam szuverenitására, megteremtsék a tengerek és óceánok jogrendjét, amely megkönnyítheti a nemzetközi közlekedést és elősegítheti a tengerek és óceánok békés használatát, ásványforrásainak hatékony felhasználását, élőforrásainak megóvását, a tengeri környezet tanulmányozását, védelmét és megőrzését,

Szem előtt tartva, hogy ezeknek a céloknak az elérése hozzájárul egy olyan igazságos és egyenjogú nemzetközi gazdasági rendszer megvalósításához, amely az emberiség egészének érdekeit figyelembe veszi, és különösen a fejlődő országok sajátos érdekeit és szükségleteit, parti vagy tengerparttal nem rendelkező államokét egyaránt,

Azzal az óhajjal, hogy ez az Egyezmény fejlessze tovább az 1970 december 17-i, 2749 (XXV). számú határozatban lefektetett alapelveket, amelyben az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése többek között ünnepélyesen kinyilvánította, hogy a tengerfenék, és az óceán mélye, továbbá annak javai a nemzeti joghatóság határain túl az emberiség közös örökségét alkotják, azoknak az emberiség érdekét szolgáló feltárását és kiaknázását az Államok földrajzi elhelyezkedésére való tekintet nélkül kell megvalósítani,

Meggyőződve arról, hogy a tengerjognak ebben az Egyezményben elért kodifikálása és továbbfejlesztése hozzájárul a béke, a biztonság, az együttműködés és a baráti kapcsolatok megerősítéséhez valamennyi nemzet között, az igazságosság és egyenlő jogok alapelveinek megfelelően, és előmozdítja a világ valamennyi népének gazdasági és társadalmi fejlődését, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában lefektetett alapelvekkel és célokkal,

Megerősítve, hogy az ebben az Egyezményben nem szabályozott kérdéseket továbbra is a nemzetközi jog általános szabályai és alapelvei szabályozzák,

Megállapodtak a következőkben:

I. RÉSZ

BEVEZETÉS

1. cikk

A fogalmak használata és alkalmazási terület

1. A jelen Egyezmény alkalmazásában:

1. "Körzet" a nemzeti joghatóság határain túli tengerfenék, óceánfenék, és az alattuk lévő altalaj,

2. "Hatóság" a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság,

3. "Körzetben végzett tevékenység" a Körzet forrásainak feltárására és kiaknázására irányuló minden tevékenység,

4. "Tengeri környezet szennyezése" az ember által - közvetlenül vagy közvetve - olyan anyagoknak vagy energiának a tengeri környezetbe juttatása - beleértve a folyótorkolatokat is -, amelynek olyan káros hatásai vannak vagy lehetnek, mint a tengeri környezet és élőforrások károsítása, kockázat az emberi egészségre nézve, a tengeri tevékenységek hátráltatása, beleértve a halászatot és a tenger más megengedett használatát, a tengervíz felhasználási minőségének romlása, a tenger nyújtotta komfort csökkenése.

5. a) "tengerbe bocsátás":

i. bármilyen hulladéknak vagy más anyagnak a szándékos tengerbe juttatása, hajókról, légijárművekről, mesterséges szigetekről vagy más, ember alkotta tengeri szerkezetekről;

ii. a hajók, légijárművek, más ember alkotta tengeri szerkezetek megsemmisítése a tengeren;

b) a "tengerbe bocsátás" nem foglalja magában:

i. a hajók, légijárművek, mesterséges szigetek, illetve egyéb, ember alkotta tengeri szerkezetek és azok felszereléseinek normális működéséből származó vagy ezzel járó hulladékoknak és egyéb anyagoknak az eltávolítását, kivéve azokat a hulladékokat és egyéb anyagokat, amelyeket az ilyen anyagok eltávolítása céljából üzemeltetett hajókkal, légijárművekkel, mesterséges szigetekkel és más ember alkotta tengeri szerkezetekkel, vagy ezekhez szállítanak, kivéve továbbá azokat, amelyek az ilyen hulladékoknak vagy egyéb anyagoknak az ilyen hajókon, légijárműveken, mesterséges szigeteken, illetve szerkezeteken végzett feldolgozásából származnak;

i. anyagoknak az eltávolítástól eltérő célú elhelyezését, feltéve, hogy ez az elhelyezés nem ellentétes a jelen Egyezmény céljaival.

1. (1) "Részes Államok" azok az államok, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy ez az Egyezmény rájuk nézve kötelező legyen, és amelyekre nézve a jelen Egyezmény hatályban van.

(2) Ez az Egyezményt megfelelően alkalmazni kell a 305. cikk 1. bekezdés b)-f) pontjaiban hivatkozott azon jogalanyokra, melyek a rájuk vonatkozó feltételeknek megfelelően válnak a jelen Egyezmény részesévé, és ebben a mértékben a "Részes Állam" vonatkozik ezekre a jogalanyokra is.

II. RÉSZ

A PARTI TENGER ÉS A CSATLAKOZÓ ÖVEZET

1. cím

Általános rendelkezések

2. cikk

A parti tenger, a felette lévő légtér, a tengerfenék és az altalaj jogállása

1. A parti állam szuverenitása szárazföldi területén és belvizein, valamint szigetcsoportból álló állam esetén a szigetek közötti vizeken túl kiterjed a parti tengerként megjelölt szomszédos tengersávra.

2. Ez a szuverenitás kiterjed a parti tenger feletti légtérre, valamint a parti tengerfenékre és az altalajra.

1. A parti tenger feletti szuverenitás a jelen Egyezménynek és a nemzetközi jog más szabályainak megfelelően valósul meg.

2. cím

A parti tenger határai

2. cikk

A parti tenger szélessége

Minden államnak joga van parti tengerének a szélességét megállapítani a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott alapvonalaktól mért, 12 tengeri mérföldet meg nem haladó határig.

4. cikk

A parti tenger külső határa

A parti tenger külső határa az a vonal, amelynek minden pontja az alapvonal legközelebbi pontjától a parti tenger szélességével egyenlő távolságra van.

5. cikk

A normál alapvonal

Amennyiben a jelen Egyezmény eltérően nem rendelkezik, a parti tenger szélességének mérésére szolgáló normál alapvonal a part menti apályvonal, amint azt a parti állam által hivatalosan elismert nagyléptékű tengerészeti térképek feltüntetik.

6. cikk

Sziklazátonyok

A korallzátonyon lévő szigetek vagy sziklazátonyokkal szegélyezett szigetek esetében a parti tenger szélességének mérésére szolgáló alapvonal a sziklazátony tenger felé néző apályvonala, amint azt a megfelelő jelzés a parti állam által hivatalosan elismert tengerészeti térképeken feltünteti.

7. cikk

Egyenes alapvonalak

1. Olyan helyeken, ahol a partvonal mélyen tagolt és kanyargó vagy a part közvetlen közelét szigetek szegélyezik, a parti tenger szélességének mérésére szolgáló alapvonal meghúzására a megfelelő pontokat összekötő egyenes alapvonalak módszere alkalmazható.

2. Ahol delta, vagy más természeti feltételek miatt a partvonal rendkívül változékony, a tengerbe legtávolabb benyúló apályvonal mentén választhatók ki a vonatkozó pontok, és az apályvonal későbbi visszahúzódása ellenére az apályvonalak addig maradnak érvényesek, míg a parti állam jelen egyezménnyel összhangban fel nem cseréli őket.

3. Az egyenes alapvonalak meghúzása nem térhet el észlelhetően a part általános irányától és az e vonalak belső oldalán lévő tengerszakaszoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a szárazföldi területtel ahhoz, hogy azok a belvízi jogrend tárgyai legyenek.

4. Az egyenes alapvonalakat nem lehet az apálykor szárazon maradó magaslatoktól, illetve magaslatoktól meghúzni, kivéve akkor, ha azokon világítótornyok vagy hasonló, mindenkor a tengerszint felett lévő építmények vannak, illetve amennyiben az alapvonalaknak az ilyen szárazföldi magaslatokig vagy magaslatoktól való meghúzása nemzetközileg általános elismerést nyert.

5. Ahol az egyenes vonalak módszere az 1. bekezdés szerint alkalmazható, egyes alapvonalak meghatározásában számításba lehet venni az érintett régió olyan különleges gazdasági érdekét, amelynek a valóságát és fontosságát hosszú használat igazolja.

1. Az egyenes alapvonalak rendszerét egy állam nem alkalmazhatja oly módon, hogy más állam parti tengerét a nyílt tengertől, vagy a kizárólagos gazdasági övezettől elzárja.

8. cikk

Belvizek

1. A IV. részben foglaltak kivételével a parti tenger alapvonalának szárazföld felőli oldalán lévő vizek az állam belvizeinek részét képezik.

1. Ahol egy egyenes alapvonalnak a 7. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelő megállapítása azzal a hatással jár, hogy belvízként körülzárnak olyan területeket, melyeket korábban nem tekintettek annak, a jelen Egyezmény rendelkezései szerinti békés áthaladás joga ezeken a vizeken továbbra is fennáll.

9. cikk

Folyótorkolatok

Amennyiben a folyó közvetlenül a tengerbe ömlik, az alapvonal a folyótorkolaton keresztül a partjainak az apály vonalnak megfelelő pontjai között húzott egyenes vonal le

10. cikk

Öblök

1. Ez a cikk csak azokra az öblökre vonatkozik, amelyeknek a partjai egy államhoz tartoznak.

2. A jelen Egyezmény alkalmazásában az öböl a partnak egy olyan jól körülhatárolható és bejáratának szélességéhez úgy arányló bemélyedése, hogy szárazföld határolta vizeket tartalmaz és a part egyszerű görbületénél nagyobbat alkot. A bemélyedés ugyanakkor nem tekinthető öbölnek, ha területe nem egyenlő vagy nem nagyobb, mint azé a félköré, melynek átmérője a bemélyedés bejáratán keresztül húzott vonal.

3. Mérési célokra a bemélyedés területe az a terület, amely a bemélyedés partvonala körüli apályvonal és a természetes bejárati pontjainak apályvonalához csatlakozó vonal között van. Ahol szigetek miatt a bemélyedésnek több bejárata van, a félkört olyan hosszú vonalon húzzák meg, mint a különböző bejáratokon keresztüli vonalak hosszának összege. A bemélyedésben elhelyezkedő szigeteket a bemélyedés vízterülete részének kell tekinteni.

4. Amennyiben az öböl természetes bejárati pontjainak apályvonala közötti távolság nem haladja meg a 24 tengeri mérföldet, a két apályvonal között záróvonal húzható meg, és az ezen belüli vizek belvíznek tekintendők.

5. Ahol az öblök természetes bejárati pontjainak apályvonalai közötti távolság meghaladja a 24 tengeri mérföldet, a 24 tengeri mérföldes egyenes alapvonalat az öblön belül húzzák meg úgy, hogy az az ilyen hosszúságú vonal által bezárható lehetséges legnagyobb vízterületet zárja be.

1. A fenti rendelkezések nem alkalmazandók az ún. "történelmi öblök" esetében, vagy olyan esetekben, ahol a 7. cikk szerinti egyenes alapvonalak rendszere alkalmazandó.

11. cikk

Kikötők

A parti tenger határainak megállapításánál a legtávolabbi állandó olyan kikötői létesítmények, melyek szerves részét alkotják az adott kikötői rendszernek, a part részének tekintendők. A partközeli berendezések és mesterséges szigetek nem tekintendők állandó kikötői létesítménynek.

12. cikk

Előkikötők

A hajók ki- és berakodására és horgonyzására általában használt előkikötők, amelyek egyébként teljesen, vagy részben a parti tenger külső határán kívül helyezkednének el, a parti tengerhez tartoznak.

13. cikk

Apálykor szárazra kerülő magaslatok

1. Az apálykor szárazra kerülő magaslat olyan természetes képződményű, vízzel körülvett szárazföld, amely apálykor a víz szintje felett van, de dagálykor víz borítja. Ahol az apálykor szárazra kerülő magaslat a szárazföldtől vagy szigettől teljesen vagy részben a parti tenger szélességét meg nem haladó távolságon belül helyezkedik el, az ilyen magaslat apályvonala ezen a szinten a parti tenger szélességének a mérésére szolgáló alapvonalként használható.

2. Ahol az apálykor szárazra kerülő magaslat a szárazföldtől vagy szigettől teljes egészében a parti tenger szélességét meghaladó távolságon túl helyezkedik el, az saját parti tengerrel nem rendelkezik.

14. cikk

Az alapvonalak megállapítási módszereinek kombinálása

A parti állam, a különböző adottságoknak megfelelően, az alapvonalakat az előző cikkekben feltüntetett bármely módszer egymást követő alkalmazásával is megállapíthatja.

15. cikk

A parti tenger elhatárolása szemben lévő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között

Ahol a két állam tengerpartja egymással szemben van vagy szomszédos, köztük lévő megállapodás hiányában egyik állam sincs feljogosítva, hogy parti tengerét kiterjessze azon középvonalon túlra, melynek minden pontja egyenlő távolságra van azon alapvonalak legközelebbi pontjaitól, amelyektől az egyes államok parti tengerének szélességét mérik. A fenti rendelkezések azonban nem alkalmazandók ott, ahol történelmi jogcím vagy más különleges körülmények folytán a két állam parti tengerét ettől eltérő módon kell elhatárolni.

16. cikk

Térképek és földrajzi koordinátákat tartalmazó jegyzékek

1. A parti tenger szélességének mérésére szolgáló és a 7, 9, és a 10. cikkel összhangban megállapított alapvonalakat, illetve az azok alapján megállapított határokat, valamint a 12. és 15. cikkel összhangban meghúzott elhatároló vonalakat olyan léptékű tengerészeti térképek tüntetik fel, amilyen lépték helyzetük pontos meghatározásához szükséges. Vagylagosan azokat a pontok földrajzi koordinátáinak a főbb geodéziai adatokat tartalmazó jegyzéke is helyettesítheti.

1. A parti állam az ilyen térképeket, illetve földrajzi koordináták jegyzékeit kellő módon közzéteszi, és minden egyes ilyen térkép, illetve jegyzék egy másolatát letétbe helyezi az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál.

3. cím

Békés áthaladás a parti tengereken

A. A) alcím

Valamennyi hajóra alkalmazandó szabályok

17. cikk

A békés áthaladás joga

A jelen Egyezmény megtartásának a feltételével valamennyi parti állam, illetve tengerparttal nem rendelkező állam hajóit megilleti a békés áthaladás joga a parti tengeren.

18. cikk

Az áthaladás fogalma

1. Az áthaladás hajózás a parti tengeren keresztül az alábbi céllal:

a. a parti tengeren való átkelés, a belvizekre történő belépés, illetve a belvizek határain kívüli előkikötőben vagy kikötői létesítménynél való kikötés nélkül; vagy

a. belvizekre való befutás vagy onnan kifutás, illetve ilyen előkikötőben vagy kikötői létesítménynél való kikötés.

1. Az áthaladásnak folyamatosnak és gyorsnak kell lennie. Az áthaladás azonban magában foglalja a megállást és lehorgonyzást, de csak annyiban, amennyiben ezek a rendes hajózáshoz kapcsolódnak, illetve erőhatalom vagy végszükség miatt, valamint veszélyben vagy végszükségben lévő személyeknek, hajóknak, továbbá légijárműveknek nyújtandó segítség céljából szükségesek.

19. cikk

A békés áthaladás fogalma

1. Az áthaladás mindaddig békés, amíg az nem sérti a parti állam békéjét, nyugodt rendjét vagy biztonságát. Az ilyen áthaladásnak a jelen egyezménnyel és a nemzetközi jog egyéb szabályaival összhangban kell történnie.

2. Az idegen hajó áthaladását a parti állam békéjét, nyugodt rendjét vagy biztonságát sértőnek kell tekinteni, ha a parti tengeren a következő tevékenységek bármelyikét megvalósítja:

a. bármely erőszakkal való fenyegetés vagy erőszak alkalmazása a parti állam szuverenitása, területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvekbe ütköző bármely más módon;

b. bármilyen fegyverrel végzett bármely gyakorlat vagy gyakorlatozás;

c. bármely cselekmény, amely információ gyűjtésére irányul a parti állam védelmének és biztonságának kárára;

d. bármely propagandacselekmény, amely a parti állam védelmének és biztonságának befolyásolására irányul;

e. bármely légijármű indítása, leszállása vagy fedélzetre vétele;

f. bármely katonai eszköz indítása, leszállása vagy fedélzetre vétele;

g. bármely árucikknek, valutának vagy személynek a parti állam vám-, pénzügyi, bevándorlási vagy egészségügyi törvényeivel és rendelkezéseivel ellentétes be- vagy kirakodása, illetve be- és kiszállása;

h. bármely, a jelen Egyezménnyel ellentétes, szándékos és komoly környezetszennyezési cselekmény;

i. bármely halászati tevékenység;

j. kutatási és felmérési tevékenység kifejtése;

k. bármely, a parti állam valamely kommunikációs rendszerének, illetve más berendezésének vagy létesítményének a megzavarására irányuló cselekmény;

a. bármely más tevékenység, amelynek nincs közvetlen összefüggése az áthaladással.

20. cikk

Tengeralattjárók és más víz alatti járművek

A parti tengeren a tengeralattjárók és más víz alatti járművek a felszínen és felvont lobogóval kötelesek hajózni.

21. cikk

A parti állam békés áthaladásra vonatkozó törvényei és rendelkezései

1. A parti állam a jelen Egyezménnyel és a nemzetközi jog egyéb szabályaival összhangban törvényeket és rendelkezéseket fogadhat el a parti tengeren történő békés áthaladásra vonatkozóan, az alábbiakra vagy azok közül bármelyikre vonatkozóan:

a. a hajózás biztonsága és a tengeri közlekedés szabályozása;

b. a hajózási eszközök és berendezések, valamint egyéb létesítmények és berendezések védelme;

c. kábelek és csővezetékek védelme;

d. a tenger élőforrásainak megóvása;

e. a parti állam halászati törvényei és rendelkezései megsértésének megakadályozása;

f. a parti állam környezetének védelme, a szennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzése;

g. tengeri tudományos kutatások és hidrográfiai felvételek;

a. a parti állam vám-, pénzügyi, bevándorlási, illetve közegészségügyi szabályai megsértésének megakadályozása.

1. Ezeket a törvényeket és rendelkezéseket az idegen hajók felépítése, szerkezete, személyzete, felszerelése tekintetében csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben azok az általánosan elfogadott nemzetközi szabályokat, illetve rendelkezéseket juttatják érvényre.

2. A parti állam kellő módon közzéteszi ezeket a törvényeket és rendelkezéseket.

1. Az idegen hajók a békés áthaladás jogát gyakorolva megtartják ezeket a törvényeket és rendelkezéseket, továbbá a tengeri összeütközések megelőzésére vonatkozó valamennyi általánosan elfogadott nemzetközi szabályt.

22. cikk

Tengerhajózási útvonalak és forgalomelválasztási folyosók a parti tengeren

1. A parti állam a hajózás biztonságára tekintettel szükség esetén megkövetelheti az idegen hajóktól, hogy a parti tengerén a békés áthaladás jogát gyakorolva azokat a tengerhajózási útvonalakat és forgalomelválasztási folyosókat használják, amelyeket a hajók áthaladásának szabályozására kijelölhet, illetve előírhat.

2. A fenti útvonalak használata különösen a tartályhajók, az atomhajtású hajók, továbbá radioaktív és egyéb, természetét tekintve veszélyes vagy ártalmas anyagokat szállító hajók esetében követelhető meg.

3. Az e cikk szerinti tengeri útvonalak és forgalomelválasztási folyosók kijelölésénél a parti állam a következőket veszi figyelembe:

a. az illetékes nemzetközi szervezet ajánlásait;

b. valamennyi olyan tengeri utat, amelyet szokásosan nemzetközi hajózásra használnak;

c. az egyes hajók és útvonalak sajátos jellemzőit; a. a forgalom sűrűségét.

1. A parti állam az ilyen tengeri útvonalakat és forgalomelválasztási folyosókat egyértelműen megjelöli azokon a tengerészeti térképeken, amelyeket kellő módon közzé kell tenni.

23. cikk

Atomhajtású, továbbá radioaktív vagy más, természetét tekintve veszélyes vagy ártalmas anyagokat szállító idegen hajók

Az atomhajtású, továbbá radioaktív vagy más, természetét tekintve veszélyes vagy ártalmas anyagokat szállító idegen hajók a parti tengeren a békés áthaladás jogának gyakorlása során fedélzetükön tartják mindazon okmányokat és megteszik mindazon elővigyázatossági intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi Egyezmények ilyen hajókra előírnak.

24. cikk

A parti állam kötelezettségei

1. A parti állam nem akadályozhatja az idegen hajók békés áthaladását a parti tengeren, kivéve, ha a jelen Egyezménnyel összhangban jár el. A jelen Egyezmény vagy a jelen Egyezménynek megfelelően elfogadott bármely törvény vagy rendelkezés alkalmazása során a parti állam különösen:

a. nem szabhat az idegen hajóknak olyan feltételeket, melyeknek gyakorlati következménye a békés áthaladás jogának megtagadása vagy csorbítása; vagy

a. nem tehet formálisan vagy de facto hátrányos megkülönböztetést valamely állam hajóival szemben, vagy valamely államba avagy onnan, illetve annak nevében rakományt szállító hajók között.

1. A parti állam kellő módon nyilvánosságra hozza a hajózást fenyegető mindazon veszélyeket a parti tengerén, amelyekről tudomása van.

25. cikk

A parti állam védelemhez való joga

1. A parti állam a parti tengerén megteheti mindazokat a lépéseket, amelyek a nem békés áthaladás megakadályozásához szükségesek.

2. A belvizekre befutó, illetve a belvizek határain kívüli kikötői létesítményeket használó hajók tekintetében a parti államnak joga van megtenni mindazokat a szükséges intézkedéseket, mellyel megakadályozhatja azoknak a feltételeknek a megsértését, amelyekkel ezek a hajók a belvizekre behajózhatnak, illetve a kikötői létesítményeket igénybe vehetik.

1. A parti állam, az idegen hajók közötti formális és de facto hátrányos megkülönböztetés nélkül ideiglenesen felfüggesztheti parti tengerének bizonyos területein a békés áthaladás jogának gyakorlását, amennyiben az ilyen felfüggesztés a biztonságának megóvása érdekében szükséges, beleértve a fegyveres hadgyakorlatokat is. Az ilyen felfüggesztés csak annak hivatalos bejelentése után lép életbe.

26. cikk

Az idegen hajókra kivethető díjak

1. Idegen hajókra nem vethető ki díj csupán a parti tengeren történő áthaladás okán.

1. A parti tengeren áthaladó idegen hajóktól csak a hajóknak nyújtott különleges szolgáltatások ellenértékeként szedhető díj. Ezeket a díjakat megkülönböztetés nélkül kell kivetni.

A. B) alcím

A kereskedelmi hajókra és a kereskedelmi célokból üzemeltetett állami hajókra alkalmazandó szabályok

27. cikk

Büntető joghatóság idegen hajók fedélzetén

1. A parti állam a parti tengerén áthaladó idegen hajó fedélzetén nem gyakorolhat büntető joghatóságot a hajó fedélzetén a hajó áthaladása alatt elkövetett bármely bűncselekménnyel összefüggésben valamely személy letartóztatása, illetve nyomozás lefolytatása tekintetében, kivéve a következő eseteket:

a. ha a bűncselekmény következményei kiterjednek a parti államra;

b. ha a bűncselekmény olyan jellegű, hogy megzavarja az ország nyugalmát vagy a parti tenger rendjét;

c. ha a helyi hatóságok segítségét a hajó parancsnoka vagy a hajó lobogója szerinti állam diplomáciai képviselője vagy konzuli képviselője kérte; vagy

a. ha az ilyen intézkedések tiltott kábítószer vagy pszichotróp anyagok forgalmának visszaszorítása végett szükségesek.

1. A fenti rendelkezések nem érintik a parti államnak azt a jogát, hogy jogszabályaiban biztosított bármely intézkedést megtegyen letartóztatás vagy nyomozás céljából a belvizek elhagyása után a parti tengeren áthaladó hajó fedélzetén.

2. Az 1. és 2. bekezdésben szabályozott esetekben a parti állam, amennyiben a parancsnok így kívánja, valamely intézkedés megtétele előtt értesíti a lobogó szerinti állam diplomáciai képviselőjét, és lehetővé teszi a kapcsolatfelvételt az ilyen képviselő vagy tisztviselő és a hajó személyzete között. Sürgős szükség esetén ez az értesítés az intézkedések megtételével egyidejűleg is közölhető.

3. Annak megvizsgálásánál, hogy a letartóztatást végrehajtsák-e és milyen módon, a helyi hatóságnak kellő figyelemmel kell lennie a hajózás érdekeire.

1. A XII. részben szabályozottak, vagy az V. résszel összhangban elfogadott törvények és rendelkezések megsértésének a kivételével, a parti tengeren áthaladó idegen hajó fedélzetén a parti állam nem foganatosíthat semmilyen letartóztatási vagy nyomozati intézkedést a hajónak a parti tengerre történő belépése előtt elkövetett bármely bűncselekménnyel összefüggésben, ha a külföldi kikötőből induló hajó a belvizekre való belépés nélkül csak áthalad a parti tengeren.

28. cikk

Polgári jogi joghatóság idegen hajók tekintetében

1. A parti állam a parti tengeren áthaladó idegen hajót nem állíthatja meg és útirányától nem térítheti el a célból, hogy a hajó fedélzetén tartózkodó személlyel szemben polgári joghatóságát gyakorolja.

2. A parti állam polgári eljárás céljából a hajó ellen végrehajtási intézkedést nem foganatosíthat és a hajót zár alá nem veheti, kivéve a hajónak a parti állam vizein keresztüli útja során vagy annak céljából a maga által vállalt vagy felmerült kötelezettségeit, illetve felelősségét illetően.

1. A (2) bekezdés nem érinti a parti állam azon jogát, hogy - jogszabályaival összhangban -valamely polgári eljárás végett végrehajtási intézkedést foganatosítson a belvizek elhagyása után a parti tengeren tartózkodó vagy a parti tengeren áthaladó idegen hajó ellen vagy azt zár alá vegye.

C) alcím

A hadihajókra és a nem kereskedelmi célokból üzemeltetett állami hajókra alkalmazandó szabályok

29. cikk

A hadihajók fogalma

A jelen Egyezmény alkalmazásában a "hadihajó" olyan hajó, amely egy állam fegyveres erőihez tartozik, viseli az ilyen hajókat nemzeti hovatartozásuk alapján megkülönböztető külső jeleket, az állam kormánya által megfelelően kinevezett olyan tiszt parancsnoksága alatt áll, akinek a neve a megfelelő szolgálati vagy ezzel egyenértékű jegyzékben szerepel, és olyan legénységgel látták el, amely a reguláris fegyveres erők fegyelmi szabályzata alá tartozik.

30. cikk

A parti állam törvényeinek és rendelkezéseinek meg nem tartása hadihajók részéről

Amennyiben valamely hadihajó nem tartja meg a parti államnak a parti tengeren történő áthaladásra vonatkozó törvényeit és rendelkezéseit, és figyelmen kívül hagyja az ezek teljesítésére irányuló hozzá intézett felszólítást, a parti állam követelheti, hogy azonnal hagyja el a parti tengert.

31. cikk

A lobogó szerinti állam felelőssége a hadihajó vagy más, nem kereskedelmi célból üzemeltetett állami hajó által okozott kárért

A lobogó szerinti állam nemzetközi felelősséget visel a parti államnak okozott bármilyen veszteségért vagy kárért, mely abból származik, hogy hadihajók, vagy más, nem kereskedelmi célokból üzemeltetett állami hajók a parti tengeren történő áthaladás során nem tartják be parti államnak a parti tengeren történő áthaladást érintő törvényeit és rendelkezéseit, illetve a jelen Egyezmény rendelkezéseit vagy a nemzetközi jog más szabályait.

32. cikk

Hadihajók és más, nem kereskedelmi célból üzemeltetett állami hajók mentessége

Az A) alcímben valamint a 30. és 31. cikkben foglalt kivételektől eltekintve a jelen Egyezmény nem érinti a hadihajók és más, nem kereskedelmi célokból üzemeltetett állami hajók mentességét.

4. cím

A csatlakozó övezet

33. cikk

A csatlakozó övezet

1. A parti állam a parti tengeréhez csatlakozó, csatlakozó övezetként megjelölt övezetben gyakorolhatja az ahhoz szükséges ellenőrzést, hogy:

a. megelőzze területén, illetve parti tengerén a vám-, pénzügyi, bevándorlási vagy egészségügyi törvényeinek és rendelkezéseinek megsértését;

a. büntesse a fenti törvényeknek és rendelkezéseknek a területén vagy parti tengerén elkövetett megszegését.

1. A csatlakozó övezet nem terjedhet attól az alapvonaltól számított 24 tengeri mérföldön túl, melytől a parti tenger szélességét mérik.

III. RÉSZ

NEMZETKÖZI HAJÓZÁSRA HASZNÁLT TENGERSZOROSOK

A. 1. cím

B. Általános rendelkezések

34. cikk

A nemzetközi hajózásra használt tengerszorosokat alkotó vizek jogállása

1. A nemzetközi hajózásra használt tengerszorosokon való áthaladásnak az ebben a részben szabályozott rendje egyéb tekintetben nem érinti az ilyen tengerszorosokat alkotó vizek jogállását vagy a tengerszorosokkal határos Államok szuverenitásának, illetve a fenti vizek és légterük, a tengerfenék és az altalaj feletti joghatóságának a gyakorlását.

1. A tengerszorossal határos államok szuverenitásának, illetve joghatóságának a gyakorlása a jelen rész és a nemzetközi jog egyéb szabályainak hatálya alá tartozik.

35. cikk

A jelen rész alkalmazási területe

A jelen rész nem érinti:

a. a belvizek szoroson belüli területeit, kivéve, ahol az egyenes alapvonalnak a 7. cikkben lefektetett módszerrel való kijelölése olyan területek belvizekhez való kapcsolásához vezet, melyeket azt megelőzően nem ilyenként kezeltek;

b. a szorosokkal határos államok parti tengerein túli vizek jogállását, tartozzanak akár a kizárólagos gazdasági övezethez akár a nyílt tengerhez ; vagy

a. az olyan tengerszorosok jogrendjét, amelyekben az áthaladást teljesen vagy részben hosszú idő óta fennálló és hatályban lévő, kifejezetten az ilyen tengerszorosokra vonatkozó egyezmények szabályozzák.

36. cikk

A nemzetközi hajózásra használt tengerszorosokban lévő nyílttengeri útvonalak és kizárólagos gazdasági övezeten keresztül vezető útvonalak

Ez a rész nem alkalmazandó a nemzetközi hajózásra használt tengerszorosra, ha van a tengerszorosban a nyílt tengeren, vagy a kizárólagos gazdasági övezeten keresztül vezető olyan útvonal, amely hasonló hajózási és vízrajzi jellemzőkkel rendelkezik; ezekre az útvonalakra az Egyezmény más vonatkozó részeit kell alkalmazni, beleértve a hajózás és az átrepülés szabadságárat vonatkozó rendelkezéseket

2. cím

A tranzitáthaladás

37. cikk

A jelen cím alkalmazási területe

A jelen cím azokra a tengerszorosokra vonatkozik, amelyeket nemzetközi hajózásra használnak a nyílt tenger vagy egy kizárólagos gazdasági övezet egyik része és a nyílt tenger vagy egy kizárólagos gazdasági övezet másik része között.

38. cikk

A tranzitáthaladás joga

1. A 37. cikkben említett tengerszorosokon minden hajót és légijárművet megilleti a tranzitáthaladás joga, mely nem akadályozható meg; kivéve amikor a tengerszorossal határos államhoz tartozó sziget és szárazföld alakítja ki a szorost, ilyenkor nem alkalmazható tranzitáthaladás, ha a sziget tenger felőli oldalán van a hajózásra és a vízrajzi jellemzőkre tekintettel szintén alkalmas útvonal a nyílt tengeren, vagy a kizárólagos gazdasági övezeten keresztül.

2. A tranzitáthaladás a hajózás és az átrepülés szabadságának gyakorlását jelenti a jelen résszel összhangban, kizárólag a tengerszoroson való folyamatos és gyors áthaladás céljából, a nyílt tenger vagy egy kizárólagos gazdasági övezet egyik része és a nyílt tenger vagy egy kizárólagos gazdasági övezet másik része között. A folyamatos és gyors haladás követelménye azonban nem gátolja meg a tengerszorost határoló államhoz a bejutás, az onnan való távozás vagy visszatérés céljából történő áthaladást tengerszoroson keresztül, az abba az államba való bejutás feltételeinek megfelelően.

1. Bármely tevékenység, amely nem minősül a tengerszoroson való áthaladási jog gyakorlásának, továbbra is jelen Egyezmény más alkalmazható rendelkezései alá tartozik.

39. cikk

A hajók és légijárművek kötelezettségei a tranzitáthaladás során

1. A hajók és légijárművek a tranzitáthaladás jogának gyakorlása során:

a. késlekedés nélkül haladnak keresztül a tengerszoroson, illetve a felett;

b. tartózkodnak a tengerszorossal határos államok szuverenitása, területi integritása, vagy politikai függetlensége elleni erőszak bármely formájától, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában lefektetett nemzetközi jogi alapelvek más módon történő megsértésétől;

c. tartózkodnak a folyamatos és gyors áthaladás szokásos rendjétől eltérő más tevékenységtől, kivéve a vis major és a szükséghelyzet esetét;

a. megtartják ezen rész más releváns rendelkezéseit.

1. A hajók a tranzitáthaladás során:

a. betartják a tengeri biztonságra vonatkozó általánosan elfogadott nemzetközi szabályokat, eljárásokat és gyakorlatot, beleértve a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályzatokat;

a. betartják azon általánosan elfogadott nemzetközi szabályokat, eljárásokat és gyakorlatokat, melyek a hajók általi szennyezések megelőzését, csökkentését és ellenőrzés alatt tartását szolgálják.

1. a légijárművek a tranzitáthaladás során:

a. megtartják a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Légügyi Szabályzatát, amennyiben az a polgári repülésre vonatkozik; az állami légijárművek a biztonsági szabályok szokásos betartásával, és a repülés biztonságának mindenkori figyelembe vételével működnek;

a. állandóan figyelemmel kísérik a nemzetközileg kijelölt illetékes légi forgalom irányító hatóság rádiófrekvenciáját, illetve a megfelelő nemzetközi segélyhívó frekvenciát.

40. cikk

Kutatási és felmérési tevékenység

A tranzitáthaladás során az idegen hajók, beleértve a tengeri kutatóhajókat és hidrográfiai hajókat, a tengerszorosokkal határos államok előzetes engedélye nélkül semmilyen kutatási vagy felmérési tevékenységet nem folytathatnak.

41. cikk

Tengerhajózási útvonalak és forgalomelválasztási folyosók a nemzetközi hajózásra használt tengerszorosokban

1. A tengerszorosokkal határos államok a jelen résszel összhangban tengeri útvonalakat jelölhetnek ki és forgalomelválasztási folyosókat írhatnak elő a tengerszorosokban, ahol erre a hajók biztonságos áthaladásához szükség van.

2. Az ilyen államok - amennyiben ezt a körülmények megkövetelik - a megfelelő értesítést követően más tengerhajózási útvonalakkal vagy forgalomelválasztási folyosókkal helyettesíthetnek bármely előzőleg kijelölt és előírt tengeri útvonalat vagy forgalomelválasztási folyosót.

3. Az ilyen tengerhajózási útvonalaknak és forgalomelválasztási folyosóknak összhangban kell lenniük az általánosan elfogadott nemzetközi szabályozásokkal.

4. Mielőtt a tengerhajózási útvonalak kijelölése vagy helyettesítése, illetve a forgalomelválasztás előírása vagy helyettesítése megtörténne, a tengerszorossal határos államoknak elfogadásra be kell nyújtani az erre vonatkozó javaslatukat az illetékes nemzetközi szervezethez. A szervezet csak olyan tengerhajózási útvonalakat és forgalomelválasztási folyosókat fogadhat el, amelyekre nézve megállapodik a tengerszorossal határos államokkal, amit követően ezek az államok azokat kijelölhetik, előírhatják, illetve helyettesíthetik.

5. Az olyan tengerszoros tekintetében, ahol a tengerszorossal határos két vagy több állam vizén keresztülhaladó tengerhajózási útvonalakat vagy forgalomelválasztási folyosókat javasolnak, az érintett államok az illetékes nemzetközi szervezettel egyeztetve működnek együtt a javaslatok kialakításában.

6. A tengerszorosokkal határos államok egyértelműen feltüntetik az általuk kijelölt vagy előírt tengerhajózási útvonalakat és forgalomelválasztási folyosókat a tengeri térképeken, amelyeket kellő módon közzé kell tenni.

1. A tranzitútvonalon haladó hajóknak tiszteletben kell tartaniuk a jelen cikkel összhangban megállapított, alkalmazandó tengerhajózási útvonalakat és forgalomelválasztási folyosókat.

42. cikk

A tengerszorosokkal határos államok tranzitáthaladást érintő törvényei és rendelkezései

1. A jelen rész rendelkezéseire is figyelemmel, a tengerszorosokkal határos államok a tranzitáthaladásra vonatkozóan törvényeket és rendelkezéseket fogadhatnak el az alábbi kérdések vagy azok közül bármelyik tekintetében:

a. a hajózás biztonsága és a tengeri forgalom szabályozása, a 41. cikkben foglaltak szerint;

b. a szennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzés alatt tartása, a tengerszorosokban az olaj-, az olajat tartalmazó hulladékok és más ártalmas anyagok bejuttatására vonatkozó nemzetközi rendelkezések érvényre juttatásával;

c. a halászhajók tekintetében a halászat tilalma, beleértve a halászfelszerelés berakodását;

a. bármely áru, valuta és személy a tengerszorossal határos államok vám-, pénzügyi, bevándorlási, vagy egészségügyi törvényeit vagy rendelkezéseit sértő be- vagy kirakása, illetve be- és kiszállása;

1. Ezek a törvények és rendelkezések sem formálisan, sem ténylegesen nem tehetnek hátrányos megkülönböztetést az idegen hajók között, és gyakorlati alkalmazásuk nem vezethet az ezen részben meghatározott tranzitáthaladási jog megtagadásához, akadályozásához, vagy csorbításához.

1. A tengerszorosokkal határos államok ezeket a törvényeket és rendelkezéseket kellő módon közzéteszik.

2. Az idegen hajók a tranzitáthaladás jogának gyakorlása során ezeket a törvényeket és rendelkezéseket megtartják.

1. Amennyiben egy szuverén immunitást élvező hajó vagy légijármű tevékenységével megszegi az ilyen törvényeket és rendelkezéseket vagy az ebben a részben foglalt egyéb rendelkezéseket, a hajó lobogója szerinti, illetve a légijárművet lajstromozó állam nemzetközi felelősséggel tartozik a tengerszorosokkal határos államoknak okozott bármely kárért vagy veszteségért.

43. cikk

Navigációs és biztonsági berendezések és egyéb eszközök, továbbá a szennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzés alatt tartása

A tengerszorosokat használó államoknak és a tengerszorosokkal határos államoknak megállapodás alapján együtt kell működniük:

a. a szükséges navigációs és biztonsági berendezések létesítésében és fenntartásában, illetve a nemzetközi hajózást segítő egyéb eszközök fejlesztésében; valamint

a. a hajókról származó szennyezés megelőzésében, csökkentésében és ellenőrzés alatt tartásában.

44. cikk

A tengerszorosokkal határos államok kötelezettségei

A tengerszorosokkal határos államok nem akadályozhatják a tranzitáthaladást, és kellő módon nyilvánosságra hozzák a szoroson való áthajózás vagy átrepülés tudomásukra jutott veszélyeit. A tranzitáthaladás nem függeszthető fel.

3. cím

A békés áthaladás

45. cikk

A békés áthaladás

1. A II. rész 3. címével összhangban, a békés áthaladás rendjét alkalmazni kell:

a. a tranzitáthaladás 38. cikk 1. bekezdés szerinti rendjének alkalmazásából kizárt, vagy

a. a nyílt tenger, vagy egy kizárólagos gazdasági övezet és egy idegen állam parti tengere között lévő nemzetközi hajózásra használt tengerszorosokra.

1. Az ilyen tengerszorosokon keresztüli békés áthaladás nem függeszthető fel.

IV. RÉSZ

A SZIGETCSOPORTBÓL ÁLLÓ ÁLLAMOK

46. cikk

A fogalmak használata

A jelen Egyezmény alkalmazásában:

a. "szigetcsoportból álló állam" egy olyan állam, mely egy vagy több szigetcsoportból áll, és más szigeteket is magában foglalhat;

a. "szigetcsoport" a szigetek egy csoportja - a szigetrészeket is beleértve -, az azokat összekötő vizek és más természetes képződmények, melyek olyan szorosan összetartoznak, hogy ezen szigetek, vizek és más természetes képződmények, földrajzi, gazdasági és politikai entitást alkotnak, vagy melyek történelmi szempontból annak tekintendők.

47. cikk

A szigetcsoportok alapvonalai

1. A szigetcsoportból álló állam a szigetcsoport alapvonalait a szigetcsoportot alkotó legtávolabbi szigetek és sziklazátonyok pontjait összekötő egyenes alapvonalakkal húzhatja meg azzal a feltétellel, hogy ezek az alapvonalak magukba zárják a fő szigeteket, és azt a területet, ahol a vízfelület és a szárazföld területének aránya a korallzátonyokat is beszámítva 1:1 és 9:1 és között van.

2. Az ilyen alapvonalak hossza nem haladhatja meg a 100 tengeri mérföldet, azonban a szigetcsoportot körülzáró alapvonalak legfeljebb 3%-a ezt a hosszt legfeljebb. 125 tengeri mérföld értékig meghaladhatja.

3. Ezeknek az alapvonalaknak a meghúzása során a szigetcsoport általános körvonalától észlelhetően eltérni nem lehet.

4. Ezen alapvonalak az apálykor szárazra kerülő magaslatokhoz húzódnak és nem ezektől indulnak ki, kivéve, ha azokon világítótornyok vagy mindenkor a tengerszint felett lévő hasonló létesítmények épültek, rájuk a tengerszint alatt, vagy ha az apálykor szárazra kerülő magaslatok teljesen vagy részben olyan távolságban vannak, melyek nem haladják meg a parti tengernek a legközelebbi szigettől való távolságát.

5. Az alapvonalak ilyen rendszerét a szigetcsoportból álló állam nem alkalmazhatja oly módon, hogy ezzel más állam parti tengerét a nyílt tengertől vagy a kizárólagos gazdasági övezettől elzárja.

6. Amennyiben a szigetcsoportból álló állam szigetcsoporti vizeinek egy része a közvetlenül szomszédos állam két része között helyezkedik el, a meglévő jogok és más olyan jogszerű érdekek, melyeket ezeken a vizeken az utóbbi állam hagyományosan gyakorol, továbbá a két állam közötti megállapodásban foglalt jogok fennmaradnak, és azokat tiszteletben tartják.

7. A szárazföld és víz arányának az 1. bekezdés szerinti megállapításához a szárazföldi körzetek területe a szigeteket szegélyező sziklazátonyok és korallzátonyok közötti vizeket is magukban foglalhatja, beleértve a meredek óceáni plató azon részét, amelyet teljesen vagy majdnem teljesen mészkő szigetek és a plató peremén lévő sziklazátonyok zárnak körbe.

8. A jelen cikkel összhangban meghúzott alapvonalakat olyan léptékű tengerészeti térképeken kell feltüntetni, mely alkalmas a helyzetük pontos meghatározására. Vagylagosan azok helyettesíthetők a pontok földrajzi koordinátáinak jegyzékeivel, feltüntetve a főbb geodéziai értékeket.

1. A szigetcsoportból álló állam az ilyen térképeket, illetve földrajzi koordináták jegyzékeit kellő módon közzéteszi, és minden egyes ilyen térkép, illetve jegyzék egy másolatát letétbe helyezi az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál.

48 cikk

A parti tenger, a csatlakozó övezet, a kizárólagos gazdasági övezet és a kontinentális talapzat szélességének mérése

A parti tenger, a csatlakozó övezet, a kizárólagos gazdasági övezet, valamint a kontinentális talapzat szélességének meghatározása a 47. cikkel összhangban, a szigetcsoporti alapvonalakból számítva történik.

49. cikk

A szigetcsoport vizeinek, a felette lévő légtér, a tengerfenék és az altalaj jogállása

1. A szigetcsoportból álló állam szuverenitása a 47. cikkel összhangban meghúzott alapvonalakkal körbezárt vizekig terjed, melyet szigetcsoporti vizekként jelölnek, tekintet nélkül a mélységre, vagy a parttól való távolságra.

2. A szuverenitás kiterjed a szigetcsoport vizek feletti légtérre, a tengerfenékre és az altalajra, és a bennük található javakra.

3. A szuverenitás az ebben a részben foglalt rendelkezések megtartásával gyakorolható.

1. A jelen részben meghatározott szigetcsoport vizein keresztül való áthaladás a szigetcsoport vizeinek jogállását nem érinti, ideértve a tengerhajózási útvonalakat, illetve a szigetcsoportból álló államnak a szigetcsoport vizei, az azok felett lévő légtér, a tengerfenék és az altalaj, valamint a bennük található javak feletti szuverenitását.

50. cikk

A belvizek elhatárolása

A szigetcsoport vizein belül, a szigetcsoportból álló állam a belvizektől elválasztó záróvonalat a 9., 10., és 11. cikkel összhangban jelölheti ki.

51. cikk

A már hatályban lévő megállapodások, hagyományos halászati jogok és meglévő tengeralatti kábelek

1. A 49. cikk sérelme nélkül, a szigetcsoportból álló állam tiszteletben tartja a más államokkal kötött hatályos megállapodásokat, továbbá elismeri a hagyományos halászati jogokat és a közvetlenül szomszédos államoknak a szigetcsoport vizeihez tartozó egyes területeken folytatott más jogszerű tevékenységeit. Ezen jogok és tevékenységek gyakorlásának rendjét és feltételeit, beleértve azok jellegét, terjedelmét és területeit bármely érintett állam kérelmére az általuk kötött kétoldalú megállapodások fogják szabályozni. Ezen jogok nem ruházhatók át, vagy nem oszthatók meg harmadik államokkal és azok állampolgáraival.

1. A szigetcsoportból álló állam tiszteletben tartja a más államok által lefektetett olyan tenger alatti kábeleket, amelyek a part érintése nélkül haladnak keresztül vizein. A szigetcsoport-állam engedélyezni fogja a tenger alatti kábelek fenntartását és cseréjét, az elhelyezkedésükről és a javítási, cserélési szándékról szóló értesítés kézhezvétele esetén.

52. cikk

A békés áthaladás joga

1. Az 53. cikkre is figyelemmel és az 50. cikk sérelme nélkül, minden állam hajóit a II. rész 3. címével összhangban megilleti a szigetcsoporti vizeken történő békés áthaladás joga.

1. A szigetcsoportból álló állam az idegen hajók közötti bármely hátrányos megkülönböztetés nélkül, ideiglenesen felfüggesztheti bizonyos területeken a békés áthaladás jogát, amennyiben ez a felfüggesztés saját biztonsága érdekében lényegesen szükséges. Az ilyen felfüggesztés csak a hivatalos közzététel után lép életbe.

53. cikk

A szigetcsoport vizein kijelölt tengerhajózási útvonalakon való áthaladás joga

1. A szigetcsoportból álló állam az idegen hajóknak és légijárműveknek a szigetcsoport vizein és a kapcsolódó parti tengeren való folyamatos és gyors áthaladására alkalmas tengerhajózási útvonalakat és azok felett légifolyosókat jelölhet ki.

2. Minden hajót és légijárművet megillet a szigetcsoport tengerhajózási útvonalain és légifolyosókon történő áthaladás joga.

3. A szigetcsoport tengerhajózási útvonalain történő áthaladás a hajózás és átrepülés jogának a szokásos módon történő gyakorlását jelenti, ezen Egyezménynek megfelelően, a nyílt tenger vagy a kizárólagos gazdasági övezet egyik részéből a nyílt tenger vagy a kizárólagos gazdasági övezet másik részébe történő folyamatos, gyors és akadálytalan áthaladás céljából.

4. Ezek a tengerhajózási útvonalak és légifolyosók keresztezik a szigetcsoport vizeit és a kapcsolódó parti tengert, és magukban foglalják mindazon normál áthaladási útvonalakat, amelyeket a szigetcsoport vizein való nemzetközi hajózásra vagy azok feletti repülésre használnak, és ezen belül a szokásos hajózási utakat, feltéve, hogy nem szükséges ugyanazon bejárati és kijárati pontok között a hasonlóan megfelelő utak megkettőzése.

5. Ezek a tengerhajózási útvonalak és légifolyosók folyamatos tengelyvonalak sorozataként lesznek meghatározva az áthaladási útvonalak bejárati pontjaitól a kijárati pontokig. A szigetcsoport útvonalain áthaladó hajók és légijárművek egyik irányban sem térhetnek el a tengelyvonalaktól több mint 25 tengeri mérföld távolságra, azzal a feltétellel, hogy a partot nem közelítik meg jobban, mint a tengerhajózási útvonallal határos szigetek legközelebbi pontjai közötti távolság 10 %-a.

6. Az ezen cikk alapján tengerhajózási útvonalakat kijelölő szigetcsoportból álló állam forgalomelválasztási folyosókat is előírhat az ilyen tengerhajózási útvonalak szűk útjain áthaladó hajók biztonsága érdekében.

7. A szigetcsoportból álló állam, amennyiben ezt a körülmények megkívánják, megfelelő közzétételt követően felválthatja az általa előzőleg kijelölt bármely tengerhajózási útvonalat vagy forgalomelválasztási folyosót más útvonallal vagy forgalomelválasztási folyosóval.

8. Ezeknek a tengerhajózási útvonalaknak és forgalomelválasztási folyosóknak meg kell felelniük az általánosan elfogadott nemzetközi szabályoknak.

9. A tengerhajózási útvonalak vagy forgalomelválasztási folyosók kijelölése, illetve felváltása esetén a szigetcsoportból álló állam a javaslatot jóváhagyásra benyújtja az illetékes nemzetközi szervezetnek. A szervezet csak a szigetcsoportból álló állammal egyeztetett tengerhajózási útvonalakat és forgalomelválasztási folyosókat hagyhat jóvá, amit követően a szigetcsoport állam jelöli ki, írja elő, illetve váltja fel azokat.

10. A szigetcsoportból álló állam az általa kijelölt tengerhajózási útvonalak és forgalomelválasztási folyosók tengelyvonalát a kellő módon közzéteendő tengerészeti térképeken pontosan feltünteti.

11. A szigetcsoport tengerhajózási útvonalain áthaladó hajók tiszteletben tartják a jelen cikk szerint létrehozott tengerhajózási útvonalakat és forgalomelválasztási folyosókat.

1. Ha a szigetcsoportból álló állam nem jelöl ki tengerhajózási útvonalakat, illetve légifolyosókat, a tengerhajózási útvonalakon történő áthaladás jogának gyakorlása a nemzetközi hajózásra szokás szerint használt útvonalakon történik.

54. cikk

A hajók és légijárművek kötelezettségei az áthaladás, a kutatási és mérési tevékenységek során, a szigetcsoportból álló államnak a szigetcsoport vizein kijelölt tengerhajózási útvonalakon való áthaladással kapcsolatos kötelezettségei, törvényei és rendelkezései

A 39. 40., 42., és 44. cikket megfelelően alkalmazni kell a szigetcsoport vizein keresztül vezető tengerhajózási útvonalakon történő áthaladásra.

V. RÉSZ

A KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI ÖVEZET

55. cikk

A kizárólagos gazdasági övezet különleges jogrendje

A kizárólagos gazdasági övezet a parti tengeren túl lévő és ahhoz kapcsolódó terület, amely az e részben megállapított különleges jogrend alá tartozik, amely szerint a parti állam jogait és joghatóságát, valamint más államok jogait és szabadságait ezen Egyezmény vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

56. cikk

A parti állam jogai, joghatósága és kötelezettségei a kizárólagos gazdasági övezetben

1. A kizárólagos gazdasági övezetben a parti államnak:

a. szuverén jogokkal rendelkezik a tengerfenéket borító vizek, a tengerfenék és az altalaj, akár élő, akár élettelen természeti forrásainak felkutatása, kiaknázása, megóvása és kezelése céljára, és az övezet gazdasági kiaknázására és kutatására irányuló egyéb tevékenységek, mint a vízből, áramlatokból és szélből történő energiatermelés tekintetében;

b. a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően joghatósága van:

i. mesterséges szigetek, létesítmények és építmények felállítását és használata;

ii. tengeri tudományos kutatás;

iii. a tengeri környezet védelme és megőrzése tekintetében;

a. a jelen Egyezmény szerinti egyéb jogai és kötelezettségei vannak

1. A jelen Egyezményben foglalt egyéb jogai és kötelezettségei tejesítése során a parti állam a kizárólagos gazdasági övezetben kellően figyelembe veszi más államok jogait és kötelezettségeit, és a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összeegyeztethető módon cselekszik.

1. A tengerfenékre és az altalajra vonatkozó e cikkben megállapított jogokat a VI. résszel összhangban kell gyakorolni.

57. cikk

A kizárólagos gazdasági övezet szélessége

A kizárólagos gazdasági övezet szélessége nem haladhatja meg a 200 tengeri mérföldet attól az alapvonaltól számítva, melytől a parti tenger szélességét mérik.

58. cikk

Más államok jogai és kötelezettségei a kizárólagos gazdasági övezetben

1. A kizárólagos gazdasági övezetben bármely, akár parti, akár tengerparttal nem rendelkező, államot, a jelen Egyezmény vonatkozó szabályainak megfelelően megilleti a 87. cikkben említett hajózás és átrepülés, valamint a tenger alatti kábelek és csővezetékek fektetésének szabadsága, és a tengernek nemzetközileg jogszerű, az ezen szabadságjogokkal összefüggő egyéb használata, így a hajók, légijárművek és tenger alatti kábelek és csővezetékek működtetésével kapcsolatban, és ezen Egyezmény más szabályaival összeegyeztethetően.

2. A 88-115. cikk és a nemzetközi jog egyéb vonatkozó szabályai annyiban alkalmazandók a kizárólagos gazdasági övezetre, amennyiben azok nem összeegyeztethetetlenek a jelen résszel.

1. Az ezen Egyezmény szerinti jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során az államok a kizárólagos gazdasági övezetben kellően figyelembe veszik a parti állam jogait és kötelezettségeit, és betartják a parti államnak az ezen Egyezmény szabályaival összhangban elfogadott törvényeit és rendelkezéseit és a nemzetközi jog egyéb szabályait, amennyiben azok nem összeegyeztethetetlenek ezzel a résszel.

59. cikk

A kizárólagos gazdasági övezetben fennálló jogokkal és joghatósággal összefüggő konfliktusok feloldásának alapja

Azokban az esetekben, ahol ez az Egyezmény nem ruházza fel a parti államot vagy más államokat jogokkal és joghatósággal a kizárólagos gazdasági övezeten belül, és a parti állam, valamint bármely más állam vagy államok érdekei között konfliktus keletkezik, ezt a konfliktust a méltányosság alapján és az ügyre vonatkozó körülmények figyelembevételével kell feloldani, tekintettel az érintett érdekek fontosságára a felek és a nemzetközi közösség egésze szempontjából egyaránt.

60. cikk

Mesterséges szigetek, berendezések és létesítmények a kizárólagos gazdasági övezetben

1. A kizárólagos gazdasági övezetben a parti államnak kizárólagos joga van a:

a. mesterséges szigetek;

b. az 56. cikkben foglalt és más gazdasági célokra szolgáló berendezések és létesítmények;

a. a parti államot az övezetben jogainak gyakorlásában potenciálisan zavaró berendezések és létesítmények

létesítésére, valamint a létesítésének, üzemben tartásának és használatának az engedélyezése és szabályozására.

1. A parti államnak kizárólagos joghatósága van az ilyen mesterséges szigetek, berendezések és létesítmények felett, beleértve a vám-, pénzügyi, egészségügyi, biztonsági és bevándorlási törvényeket és rendelkezéseket.

2. Az ilyen mesterséges szigetek, berendezések, építmények létesítéséről kellő tájékoztatást kell adni és az azok jelenlétére figyelmeztető eszközöket hibátlan állapotban kell tartani. Bármilyen olyan berendezést, illetve létesítményt, amelynek használatával felhagytak, a hajózás biztonsága érdekében, az illetékes nemzetközi szervezet által e tekintetben létrehozott, általánosan elfogadott nemzetközi követelmények figyelembevételével el kell távolítani. Az ilyen berendezések és létesítmények eltávolításnál figyelemmel kell lenni a halászati érdekekre, a tengeri környezet védelmére, és más államok jogaira és kötelességeire. A nem teljes egészében eltávolított berendezések és létesítmények mélységét, elhelyezkedését és méreteit hivatalosan is közzé kell tenni.

3. A parti állam, ahol szükséges, a mesterséges szigetek, berendezések és létesítmények körül biztonsági zónákat létesít, melyekben mind a hajózás, mind a mesterséges szigetek, berendezések és létesítmények biztonsága érdekében megfelelő intézkedéseket foganatosíthat.

4. A biztonsági zóna szélességét a parti állam állapítja meg, figyelemmel az alkalmazandó nemzetközi követelményekre. Ezeket a zónákat úgy kell megállapítani, hogy azok ésszerűen arányuljanak a mesterséges szigetek, berendezések, illetve létesítmények jellegéhez és funkciójához és ne terjedjenek körülöttük a szélük külső pontjaitól számított 500 métert meghaladó távolságra, kivéve ha ezt az általánosan elfogadott nemzetközi követelmények engedik vagy az illetékes nemzetközi szervezetek ajánlják. A biztonsági zónák kiterjedéséről kellő tájékoztatást kell adni.

5. Minden hajónak tiszteletben kell tartania ezeket a biztonsági zónákat és meg kell tartania az általánosan elfogadott nemzetközi követelményeket a mesterséges szigetek, berendezések, létesítmények és a biztonsági zóna közelében való hajózás során.

6. Mesterséges sziget, berendezés és létesítmény, és körülöttük biztonsági zóna nem létesíthető ott, ahol ez zavarhatja a nemzetközi hajózás tekintetében jelentősnek elismert tengerhajózási útvonalak használatát.

1. Mesterséges szigeteket, berendezéseket és létesítményeket nem illeti meg a szigetek jogállása. Saját parti tengerük nincs, és jelenlétük nincs hatással parti tenger, a kizárólagos gazdasági övezet és a kontinentális talapzat határainak megállapítására.

61. cikk

Az előforrások megőrzése

1. A parti állam állapítja meg a kizárólagos gazdasági övezet élőforrásainak kifogható zsákmányát.

2. 2. A parti állam, figyelembe véve a rendelkezésére álló legmegbízhatóbb tudományos eredményeket, kellő megőrzési és kezelési intézkedésekkel biztosítja, hogy az élőforrások állagát a kizárólagos gazdasági övezetben ne veszélyeztesse az élőforrások túlzott kitermelése. A parti állam és az illetékes szubregionális, regionális, vagy globális, nemzetközi szervezetek megfelelően együttműködnek e cél érdekében.

3. Az ilyen intézkedések a halászott fajok olyan szintű fenntartására, illetve olyan szintig való helyreállítására is irányulnak, amely biztosítja a fenntartható legnagyobb hozamot a mértékadó környezeti és gazdasági tényezők - beleértve a partmenti halászati közösségek gazdasági szükségleteit és a fejlődő államok sajátos igényeit - mellett, továbbá figyelembe véve a halászati módszereket, az állományok egymásrautaltságát és az általánosan ajánlott szubregionális, regionális, vagy globális szintű nemzetközi minimum-szabályokat.

4. Ilyen intézkedések foganatosításánál a parti állam figyelembe veszi a halászott fajokhoz társult, vagy azoktól függő fajokra gyakorolt hatást, az ilyen társult vagy függő populációk olyan szint felett történő tartása céljából, amelyen azok újratermelődése súlyosan veszélyeztetett.

1. A rendelkezésre álló tudományos információk, a zsákmányra és halászatra vonatkozó statisztikai adatok és más, a halállományok megőrzésére vonatkozó adatok átadása és cseréje rendszeresen, az illetékes, akár szubregionális, regionális, vagy globális szintű, nemzetközi szervezetek útján történik, és a körülményektől függően valamennyi érintett állam részvételével, ideértve azokat az államokat, amelyek állampolgárai részére a halászat a kizárólagos gazdasági övezetben engedélyezett.

62. cikk

Az élőforrások hasznosítása

1. A parti állam a kizárólagos gazdasági övezetben előmozdítja az élőforrások optimális hasznosításának célkitűzését, a 61. cikk sérelme nélkül.

2. A parti állam megállapítja a kizárólagos gazdasági övezet élőforrásainak kifogására vonatkozó kapacitását. Ahol a parti államnak nincs kapacitása a teljes kifogható zsákmány kifogására, megállapodások vagy más egyezségek útján és a 4. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, feltételeknek, törvényeknek és rendelkezéseknek megfelelően biztosítja más államok hozzájutását a kifogható zsákmány többletéhez, különös tekintettel a 69. és 70. cikk rendelkezéseire, és különösen az azokban említett fejlődő államok vonatkozásában.

3. A parti állam a kizárólagos gazdasági övezetéhez való hozzájutás más államok számára e cikk szerint történő engedélyezésekor minden releváns tényezőt tekintetbe vesz, beleértve különösen a terület élőforrásainak jelentőségét az érintett parti állam gazdasága, valamint más nemzeti érdekei számára, a 69. és 70. cikk szabályait, az adott szubrégió vagy a régió fejlődő országainak igényeit a többlet egy részének kifogására és annak szükségességét, hogy a minimálisra csökkentsék a gazdasági zavarokat azon államokban, amelyek állampolgárai rendszeresen halásztak az övezetben, vagy amelyek érdemi erőfeszítéseket tettek az állományok felkutatására és azonosítására.

4. Más államoknak a kizárólagos gazdasági övezetben halászó állampolgárai teljesítik a parti állam törvényeiben és rendelkezéseiben megállapított megóvási intézkedéseket, valamint más kikötéseket és feltételeket. Ezen törvényeknek és rendelkezéseknek a jelen Egyezménnyel összeegyeztethetőeknek kell lenniük, és többek között a következőkre vonatkozhatnak:

a. a halászok, halászhajók és felszerelések engedélyezésére, beleértve az illetékek és más térítési díjak lerovását, amelyek fejlődő parti államok esetében jelenthetnek megfelelő kompenzációt a halászati iparral kapcsolatos finanszírozás, felszerelés és technológia területén;

b. a kifogható fajták meghatározására és a zsákmány kvótájának rögzítésére, akár adott állomány vagy állományok csoportjára, akár egy időtartamon belül hajónként kifogható zsákmányra vagy valamely állam állampolgárai által meghatározott időszak alatt kifogható zsákmányra vonatkozóan;

c. a halászati idények és területek szabályozására, a felszerelés fajtáira, méreteire és mennyiségére, valamint a használható halászhajók fajtáira, méreteire és számára;

d. a kifogható halak és más fajták korának és méretének rögzítésére;

e. a halászhajóktól megkívánt információk meghatározására, beleértve a zsákmány- és halászati statisztikákat és a hajó helyzetének jelentését;

f. a parti állam engedélyével és ellenőrzése alatt meghatározott halászati kutatási programok folytatására és az ilyen kutatás folytatásának szabályozására, beleértve a mintavételt a zsákmányból, a rendelkezést a mintákkal és a kapcsolódó tudományos adatok rendelkezésre bocsátásáról;

g. megfigyelők és gyakornokok elhelyezésére az ilyen hajók fedélzetén a parti állam által;

h. a zsákmány egészének vagy valamely részének az ilyen hajók általi partra rakására a parti állam kikötőiben;

i. a közös vállalkozásokra és más együttműködési egyezségekre vonatkozó kikötésekre és feltételekre;

j. személyzet képzésére és a halászati technológia átadására irányuló igényekre, beleértve a parti állam halászati kutatások folytatására való képességének fokozását;

a. végrehajtási eljárásokra.

1. A parti államok kellő tájékoztatást adnak az élőforrások megőrzéséről és kezeléséről szóló törvényeikről és rendelkezéseikről.

63. cikk

Két vagy több parti állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy a kizárólagos gazdasági övezetben és az azzal szomszédos területen egyaránt megjelenő állományok

1. Ahol ugyanaz az állomány vagy a társult fajok állományai két vagy több parti állam kizárólagos gazdasági övezeteiben megtalálhatók, ezen államok közvetlenül, vagy a megfelelő szubregionális vagy regionális szervezeteken keresztül erőfeszítéseket tesznek az ezen állományok megőrzésének és növelésének összehangolásához és biztosításához szükséges intézkedésekben való egyetértés érdekében, az ezen rész egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül.

1. Ahol ugyanaz az állomány vagy a társult fajok állományai a kizárólagos gazdasági övezetben és az azzal szomszédos területen egyaránt megtalálhatók, a parti állam és a kizárólagos gazdasági övezettel szomszédos területen található állományt halászó államok közvetlenül, vagy a megfelelő szubregionális, illetve regionális szervezeteken keresztül erőfeszítéseket tesznek az ezen a szomszédos területen található állományok megőrzéséhez szükséges intézkedések egyeztetésére.

64. cikk

Nagy távolságra vándorló fajok

1. A parti állam és azon állam, amelynek állampolgárai az I. Függelékben felsorolt nagy távolságra vándorló fajok feltalálási körzetében halásznak, közvetlenül vagy a megfelelő nemzetközi szervezeteken keresztül együttműködnek abból a célból, hogy biztosítsák e fajoknak a megőrzését és előmozdítsák a legkedvezőbb hasznosításuk célkitűzést az egész körzetben, a kizárólagos gazdasági övezetben és azon túl egyaránt. Olyan körzeteken, ahol nem létezik megfelelő nemzetközi szervezet, a tengerparttal nem rendelkező állam es az az állam, amelynek állampolgárai a körzetben halásszák ezeket a fajokat, együttműködnek egy ilyen jellegű szervezet létrehozása céljából, és részt vesznek annak a munkájában.

1. Az 1. bekezdés rendelkezései a jelen rész egyéb rendelkezéseinek kiegészítéseképpen alkalmazandóak.

65. cikk

A tengeri emlősök

Jelen rész egyetlen rendelkezése sem korlátozza a parti államnak, illetve adott esetben a nemzetközi szervezetnek azt a hatáskörét, hogy a tengeri emlősök elejtését megtiltsa, korlátozza vagy az ebben a részben foglalt rendelkezéseknél szigorúbban szabályozza . Az államok együttműködnek abból a célból, hogy megóvják a tengeri emlősállományt, a cetfélék tekintetében pedig különösen az illetékes nemzetközi szervezetek keretében tevékenykednek ezek megóvása, kezelése és tanulmányozása céljából.

66. cikk

Iváskor a tengerből a folyóba igyekvő halállományok (anadrom halállományok)

1. Azon államok, amelyek folyóiból az anadrom halállományok származnak elsődlegesen érdekeltek és elsőrendű felelősséggel tartoznak e halállományok tekintetében.

2. Az anadrom halállományok származási országa a kizárólagos gazdasági övezet külső vonalától a part irányában található vizekben történő halászatot és a 3. bekezdés b) pontjában leírt halászatot megfelelően szabályozó intézkedésekkel biztosítja a megőrzésüket. A származási ország a 3. és 4. bekezdésekben említett, e halállományokat halászó államokkal történő egyeztetést követően a folyóiból származó állományok tekintetében meghatározhatja a teljes kifogható zsákmányt.

3. a) Az anadrom halállományok halászata csak a kizárólagos övezet külső vonalától a part irányában található vizekben történik, kivéve azt az esetet, amikor ez a rendelkezés gazdasági zavart okoz valamely más, származási országon kívüli államnak. A kizárólagos gazdasági övezet külső vonalán kívül folytatott ilyen típusú halászatra tekintettel az érintett államok konzultációt folytatnak abból a célból, hogy megegyezzenek az ilyen jellegű halászat rendjéről és feltételeiről, kellő figyelemmel a származási országnak e halállományok tekintetében fennálló követelményeire és szükségleteire;

b) A származási ország együttműködik az ezeket a halállományokat halászó más államok gazdasági zavarainak a lehető legkisebb mértékre csökkentése érdekében, figyelembe véve az átlagos zsákmány mértékét, ezen államok eljárásainak módját, és az összes olyan körzetet, ahol ilyen jellegű halászat történt;

a. A b) pontban említett államok, amelyek a származási országgal kötött megállapodás alapján részt vesznek az e halállomány megújítása érdekében tett lépésekben, különösen az ilyen célú kiadásokhoz való hozzájárulással, különleges elbánásban részesülnek a származási ország részéről a származási ország folyóiból származó állományok lehalászása tekintetében;

a. A kizárólagos gazdasági övezeten kívül található anadrom halállományokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának kérdését a származási ország, és az egyéb érintett országok megállapodása szabályozza.

4. Amennyiben a származási országon kívüli más ország kizárólagos gazdasági övezetének külső vonalától a part irányában található vizeibe vagy azokon keresztül vándorolnak az anadrom halállományok, ez az állam együttműködik a származási országgal e halállományok megőrzése és kezelése tekintetében.

4. Az anadrom halállományok származási országa, és az ezeket a halállományokat halászó többi állam egyeztet a jelen cikk rendelkezéseinek végrehajtása céljából, ahol lehetséges regionális szervezetek segítségével.

67. cikk

Ivásra a folyóból a tengerbe igyekvő halfajok (katadrom halfajok)

1. Azon parti állam, amelynek parti vizeiben a katadrom halfajok életciklusának nagy részét tölti, felelős e halfajok kezeléséért és biztosítani köteles a vándorló hal ki- és belépését.

2. A katadrom halfajok halászata csak a kizárólagos gazdasági övezet külső vonalától a part irányában található vizekben történhet. A kizárólagos gazdasági övezetben történő halászatra ez a cikk, és ennek az Egyezménynek az ezekben az övezetekben való halászattal kapcsolatos -egyéb rendelkezései vonatkoznak.

1. Abban az esetben, amikor a katadrom hal más állam kizárólagos gazdasági övezetén keresztül vándorol, akár fejlődésben lévő akár fejlett állapotban lévő halként, az e hallal való gazdálkodást, beleértve a halászatának kérdését, az 1. bekezdésben feltüntetett állam és a másik érintett állam közötti megállapodás szabályozza. Egy ilyen megállapodásnak biztosítania kell a halfajokkal való ésszerű gazdálkodást, figyelembe véve az 1. bekezdésben feltüntetett államnak e halfajok megőrzésére vonatkozó felelősségét.

68. cikk

Nem vándorló fajok

A 77. cikk 4. bekezdésében meghatározott nem vándorló fajokra a jelen rész rendelkezései nem vonatkoznak.

69. cikk

A tengerparttal nem rendelkező államok jogai

1. A tengerparttal nem rendelkező államoknak méltányossági alapon joguk van részt venni az ugyanazon szubrégió vagy régió parti államaihoz tartozó kizárólagos gazdasági övezetek élőforrásai többlete megfelelő részének a kiaknázásában, tekintetbe véve valamennyi érintett állam idevonatkozó gazdasági és földrajzi körülményeit és összhangban a jelen, továbbá a 61. és 62. cikk rendelkezéseivel.

2. Az ilyen részvétel feltételeit és módozatait az érintett államok állapítják meg kétoldalú, szubregionális vagy regionális megállapodások útján, tekintetbe véve többek között:

a. a parti állam halászközösségeire vagy halászati iparára káros hatások elkerülésének szükségességét;

b. azt a mértéket, ameddig a tengerparttal nem rendelkező állam e cikk rendelkezéseivel összhangban, a meglévő kétoldalú, szubregionális vagy regionális megállapodások szerint részt vesz vagy jogosult részt venni más parti államok kizárólagos gazdasági övezete élőforrásainak kiaknázásában;

c. azt a mértéket, ameddig más tengerparttal nem rendelkező államok, valamint földrajzilag hátrányos helyzetű államok részt vesznek a parti állam kizárólagos gazdasági övezete élőforrásainak kiaknázásában, és az ebből fakadó szükségességét annak, hogy bármely parti államnak vagy annak egy részének a rendkívüli megterhelését elkerüljék;

a. az illető államok lakosságának élelmezési szükségleteit.

1. Amikor a parti állam halászati kapacitása megközelíti azt a pontot, amely már képessé tenné, hogy kifogja a kizárólagos gazdasági övezetben lévő élőforrások teljes kifogható zsákmányát, a parti állam és más érintett államok kétoldalú, szubregionális vagy regionális alapon együttműködnek méltányos megállapodások létrehozásában abból a célból, hogy megengedjék az ugyanazon szubrégió vagy régió tengerparttal nem rendelkező fejlődő államainak részvételét a szubrégió vagy régió parti államaihoz tartozó kizárólagos gazdasági övezetek élőforrásainak kiaknázásában, a körülményeknek megfelelően és az összes felet kielégítő feltételekkel. E rendelkezés alkalmazása során a 2. bekezdésben említett tényezőkre is tekintettel kell lenni.

2. A tengerparttal nem rendelkező fejlett államok - e cikk rendelkezéseinek megfelelően - csak az ugyanazon szubrégió vagy régió fejlett parti államainak a kizárólagos gazdasági övezetében jogosultak részt venni az élőforrások kiaknázásában, figyelemmel arra a mértékre, amilyen mértékben a parti állam más államoknak a kizárólagos gazdasági övezete élőforrásaihoz történő hozzájutás megengedésekor számításba vette annak szükségletét, hogy minimálisra csökkentsék a halászközösségekre gyakorolt káros hatásokat és a gazdasági zavarokat azon államokban, melyek állampolgárai rendszeresen halásztak az övezetben.

1. A fenti rendelkezések nem érintik azokat a megállapodásokat, amelyeket azokban a szubrégiókban vagy régiókban kötöttek, ahol a parti államok az ugyanazon szubrégió vagy régió tengerparttal nem rendelkező államainak egyenlő vagy kedvezményes jogokat nyújthatnak az élőforrásoknak a kizárólagos gazdasági övezetekben történő kiaknázására vonatkozóan.

70. cikk

A földrajzilag hátrányos helyzetű államok jogai

1. A földrajzilag hátrányos helyzetű államoknak méltányossági alapon joguk van részt venni az ugyanazon szubrégió vagy régió parti államaihoz tartozó kizárólagos gazdasági övezetek élőforrásai többlete megfelelő részének kiaknázásában, tekintetbe véve valamennyi érintett állam idevonatkozó gazdasági és földrajzi körülményeit és összhangban a jelen, továbbá a 61. és 62. cikk rendelkezéseivel.

2. E rész alkalmazásában a "földrajzilag hátrányos helyzetű államok" az olyan parti állam -beleértve a zárt vagy félig zárt tengereket határoló államokat is -, amelyet földrajzi fekvése függővé tesz az ugyanazon szubrégió vagy régió parti államaihoz tartozó kizárólagos gazdasági övezetek élőforrásainak kiaknázásától lakosságuknak vagy annak egy részének élelmezési célból hallal történő megfelelő ellátása terén, valamint az olyan parti állam, amely nem tarthat igényt saját kizárólagos gazdasági övezetekre.

3. Az ilyen részvétel feltételeit és módozatait az érintett államok állapítják meg, kétoldalú, szubregionális vagy regionális megállapodások útján, tekintetbe véve többek között:

a. a parti állam halászközösségeire vagy halászati iparára káros hatások elkerülésének szükségességét;

b. azt a mértéket, ameddig a földrajzilag hátrányos helyzetű állam e cikk rendelkezéseivel összhangban, a meglévő kétoldalú, szubregionális vagy regionális megállapodások szerint részt vesz vagy jogosult részt venni más parti államok kizárólagos gazdasági övezete élőforrásainak kiaknázásában;

c. azt a mértéket, ameddig más földrajzilag hátrányos helyzetű államok, valamint tengerparttal nem rendelkező államok részt vesznek a parti állam kizárólagos gazdasági övezete élőforrásainak kiaknázásában és az ebből fakadó szükségességét annak, hogy bármely parti államnak vagy annak egy részének a rendkívüli megterhelését elkerüljék;

a. az illető államok lakosságának élelmezési szükségleteit.

1. Amikor a parti állam halászati kapacitása megközelíti azt a pontot, amely már képessé tenné, hogy kifogja a kizárólagos gazdasági övezetben lévő élőforrások teljes kifogható zsákmányát, a parti állam és más érintett államok kétoldalú, szubregionális vagy regionális alapon együttműködnek méltányos megállapodások létrehozásában abból a célból, hogy megengedjék az ugyanazon szubrégió vagy régió földrajzilag hátrányos helyzetű fejlődő államainak részvételét a szubrégió vagy régió parti államaihoz tartozó kizárólagos gazdasági övezetek élőforrásainak kiaknázásában, a körülményeknek megfelelően és az összes felet kielégítő feltételekkel. E rendelkezés alkalmazása során a 3. bekezdésben említett tényezőkre is tekintettel kell lenni.

2. A földrajzilag hátrányos helyzetű fejlett államok - e cikk rendelkezéseinek megfelelően - csak az ugyanazon szubrégió vagy régió fejlett parti államainak a kizárólagos gazdasági övezetében jogosultak részt venni az élőforrások kiaknázásában, figyelemmel arra a mértékre, amilyen mértékben a parti állam más államoknak a kizárólagos gazdasági övezete élőforrásaihoz történő hozzájutás megengedésekor számításba vette annak szükségletét, hogy minimálisra csökkentsék a halászközösségekre gyakorolt káros hatásokat és a gazdasági zavarokat azon államokban, melyek állampolgárai rendszeresen halásztak az övezetben.

1. A fenti rendelkezések nem érintik azokat a megállapodásokat, amelyeket azokban a szubrégiókban vagy régiókban kötöttek, ahol a parti államok az ugyanazon szubrégió vagy régió földrajzilag hátrányos helyzetű államainak egyenlő vagy kedvezményes jogokat nyújthatnak az élőforrásoknak a kizárólagos gazdasági övezetekben történő kiaknázására vonatkozóan.

71. cikk

A 69. és a 70. cikk alkalmazásának kizárása

A 69. és 70. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók olyan parti állam esetében, amelynek a gazdasága túlnyomó részben kizárólagos gazdasági övezete élőforrásainak a kiaknázásától függ.

72. cikk

A jogátruházás korlátozásai

1. Az élőforrások kiaknázására vonatkozó, 69. és 70. cikkben szabályozott jogok sem közvetlenül sem közvetve nem ruházhatók át harmadik államokra vagy azok állampolgáraira bérleti szerződéssel vagy engedélyezés alapján, közös vállalkozások alapításával vagy bármely más módon, amelynek ilyen átruházás a következménye, hacsak az érintett államok eltérően nem állapodtak meg.

1. Az előbbi szabály nem gátolja az érdekelt államokat, hogy harmadik államoktól vagy szervezetektől technikai vagy pénzügyi támogatást szerezzenek a 69. és a 70. cikk szerinti jogok gyakorlásának elősegítése céljából, feltéve, hogy az nem jár az 1. bekezdésben említett hatással.

73. cikk

A parti állam törvényeinek és rendelkezéseinek végrehajtása

1. A parti állam a kizárólagos gazdasági övezetben az élőforrások felkutatására, kiaknázására, megóvására és kezelésére irányuló jogai gyakorlása során olyan intézkedéseket tehet, beleértve a hajó átvizsgálását, szemléjét, zár alá vételét és a bírói eljárásokat, melyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy biztosítsa a jelen Egyezménnyel összhangban általa elfogadott törvények és rendelkezések megtartását.

2. Megfelelő óvadék vagy más biztosíték letétele után a zár alá vett hajókat és azok személyzetét azonnal szabadon kell bocsátani.

3. A parti állam által a halászati törvényeknek és rendelkezéseknek a kizárólagos gazdasági övezetben történő megszegéséért kiszabott büntetések az érintett államok ellenkező megállapodása hiányában nem foglalhatják magukban a szabadságvesztést vagy a személyes büntetés bármely más formáját.

1. Idegen hajók zár alá vétele vagy visszatartása esetén a parti állam a megfelelő csatornákon haladéktalanul értesíti a lobogó szerinti államot a megtett intézkedésekről és az azokat követően kiszabott büntetésekről.

74. cikk

A kizárólagos gazdasági övezet elhatárolása szemben levő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között

1. A kizárólagos gazdasági övezet elhatárolását a szemben levő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között megállapodással valósítják meg, a nemzetközi jog alapján - ahogy azt a Nemzetközi Bíróság Alapokmányának 38. cikke említi -, méltányos megoldás elérése érdekében.

2. Amennyiben ésszerű időn belül nem jön létre megállapodás, az érintett államok a XV. részben foglalt eljárásokhoz folyamodnak.

3. Az 1. bekezdésben foglaltak szerinti megállapodások megkötéséig az érintett államok - a kölcsönös megértés és együttműködés szellemében - minden erőfeszítést megtesznek, hogy gyakorlati jellegű ideiglenes egyezséget kössenek, és hogy ebben az átmeneti időszakban ne veszélyeztessék vagy akadályozzák a végleges megállapodás létrejöttét. Az ilyen egyezségek nem érintik a végleges elhatárolást.

1. Ahol az érintett államok között megállapodás van hatályban, a kizárólagos gazdasági övezet elhatárolására vonatkozó kérdéseket annak a megállapodásnak a rendelkezéseivel összhangban döntik el.

75. cikk

Tengerészeti térképek és a földrajzi koordináták jegyzékei

1. Erre a részre is figyelemmel, a kizárólagos gazdasági övezet külső vonalát és a 74. cikknek megfelelően meghúzott delimitációs vonalakat olyan léptékű tengerészeti térképeken kell jelölni, amely alkalmas azok helyzetének pontos meghatározására. Ahol ez megfelelő, a külső határok ilyen vonalait, illetve a delimitációs vonalakat a pontok földrajzi koordinátáit tartalmazó és a fontosabb kiinduló geodéziai adatokat feltüntető jegyzékek helyettesíthetik.

2. A parti állam az ilyen térképeket, illetve földrajzi koordináták jegyzékeit kellő módon közzéteszi, és minden egyes ilyen térkép, illetve jegyzék egy másolatát letétbe helyezi az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál.

VI. RÉSZ

KONTINENTÁLIS TALAPZAT

76. cikk

A kontinentális talapzat fogalma

1. A parti állam kontinentális talapzata a parti tengerén túlnyúló tenger alatti területek tengerfenékét és altalaját foglalja magában, a szárazföldi területének teljes természetes meghosszabbításán a kontinentális perem külső széléig vagy a parti tenger szélességének mérésére szolgáló alapvonaltól számított 200 tengeri mérföld távolságig, ha a kontinentális perem külső széle nem terjed ki eddig.

2. A parti állam kontinentális talapzata nem terjedhet túl a 4. és 6. bekezdésekben meghatározott határokon.

3. A kontinentális perem a parti állam kontinentális tömbjének víz alatti folytatását foglalja magában, és a talapzat, a lejtő és küszöb tengerfenekéből és altalajából áll. Nem foglalja magában az óceán mélytengeri medrét az óceáni hegyvonulatokkal, illetve az alatta fekvő altalajt.

4. a) Ezen Egyezmény alkalmazásában a parti állam állapítja meg a kontinentális perem külső szélét minden olyan esetben, amikor a perem túlnyúlik az attól az alapvonaltól számított 200 tengeri mérföldön, ahonnan a parti tenger alapvonalát mérik, vagy:

i. a 7. bekezdéssel összhangban meghúzott vonallal, azokat a legtávolabbi rögzített pontokat alapul véve, amelyek mindegyikén az üledékes kőzetek vastagsága legalább 1 százaléka az ilyen pontoktól a kontinentális lejtő lábáig mért legrövidebb távolságnak; vagy

ii. a 7. bekezdéssel összhangban meghúzott vonallal, a kontinentális lejtő lábától nem több mint 60 mérföldre lévő rögzített pontokat alapul véve .

b. Ellenkező bizonyítékok hiányában a kontinentális lejtő lábát a lejtő alján a lejtésváltozás maximumának pontjaként határozzák meg.

5. A kontinentális talapzat külső határainak tengerfenéken lévő, a 4. bekezdés a) pontja (i) és (ii) alpontjával összhangban meghúzott vonalát alkotó rögzített pontok nem nyúlhatnak túl az attól az alapvonaltól számított 350 tengeri mérföldön, ahonnan a parti tenger szélességét mérik, vagy a 2500 méteres izobáttól - a 2500 méteres mélységeket összekötő vonaltó -100 tengeri mérföldön.

6. Az 5. bekezdés rendelkezései ellenére, a tenger alatti hegyvonulatokon a kontinentális talapzat külső határa nem nyúlik attól az alapvonaltól számított 350 tengeri mérföldön túl, ahonnan a parti tenger szélességét mérik. Ez a bekezdés nem alkalmazható azon tenger alatti kiemelkedésekre, melyek a kontinentális talapzat természetes alkotóelemei, úgymint annak platójai, magaslatai, fedőkőzetei, padjai és hegynyúlványai.

7. A parti állam állapítja meg kontinentális talapzatának külső határait azokban az esetekben, ahol ez a talapzat túlnyúlik attól az alapvonaltól számított 200 tengeri mérföldön, ahonnan a parti tenger szélességét mérik, szélességi és hosszúsági koordinátákkal meghatározott, rögzített pontokat összekötő legfeljebb 60 tengeri mérföld hosszúságú egyenes vonalakkal

8. A kontinentális talapzatnak attól az alapvonaltól számított 200 tengeri mérföldön túli határaira vonatkozó információt, melytől a parti tenger szélességét mérik, a parti állam a II. Függelék szerint méltányos földrajzi képviselet alapján felállított Kontinentális Talapzat Bizottságának nyújtja be. A Bizottság ajánlásokat tesz a parti államoknak a kontinentális talapzataik külső határainak megállapításával kapcsolatos kérdésekben. A talapzatnak a parti állam által ezen ajánlások alapján megállapított határai véglegesek és kötelezőek.

9. A parti állam az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál letétbe helyezi a tengerészeti térképeket és a vonatkozó információkat, beleértve a kontinentális talapzat külső határait véglegesen megjelölő geodéziai adatokat. A Főtitkár azokat kellő módon közzéteszi.

5. E cikk rendelkezései nem érintik a kontinentális talapzat szemben levő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok közötti elhatárolásának a kérdését.

77. cikk

A parti állam jogai a kontinentális talapzat felett

1. A parti állam a kontinentális talapzat felett, annak feltárása és természeti forrásainak kiaknázása céljából szuverén jogokat gyakorol.

2. Az 1. bekezdésben említett jogok kizárólagosak abban az értelemben, hogy amennyiben a parti állam a kontinentális talapzatot nem kutatja fel, vagy nem aknázza ki annak természeti forrásait, a parti állam kifejezett hozzájárulása nélkül senki sem foghat ezen tevékenységekbe.

3. A parti államnak a kontinentális talapzat feletti jogai sem tényleges, sem a névleges elfoglalástól, sem valamely kifejezett nyilatkozattól nem függenek.

1. Az ebben a részben említett természeti források a tengerfenék és altalaj ásványi és más élettelen forrásait, valamint a fenéklakó fajokhoz tartozó élőszervezeteket, azaz azon organizmusokat foglalják magukba, amelyek a kifogási szakaszban vagy mozdulatlanok a tengerfenéken, illetve az alatt, vagy csak a tengerfenékkel vagy az altalajjal szilárd fizikai kapcsolatban képesek elmozdulni.

78. cikk

A borító vizek és a légtér jogállása, valamint más államok jogai és szabadságai

1. A parti államnak a kontinentális talapzat feletti jogai nem érintik az azt borító vizek vagy az ezen vizek feletti légtér jogállását.

1. A parti állam kontinentális talapzat feletti jogainak a gyakorlása nem sértheti más államoknak az ebben az Egyezményben szabályozott hajózási és más jogait, valamint szabadságait, és nem eredményezhet semmilyen jogosulatlan beavatkozást ezen jogokba és szabadságokba.

79. cikk

Tengeralatti kábelek és csővezetékek

1. Minden államnak joga van - e cikk rendelkezéseinek megfelelően - tengeralatti kábelek és csővezetékek fektetéséhez a kontinentális talapzaton.

2. Figyelemmel azon jogára is, hogy ésszerű intézkedéseket tegyen a kontinentális talapzat feltárására, az ott található természeti források kiaknázására, valamint a csővezetékekből származó szennyezés megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére, a parti állam nem akadályozhatja meg a kábelek és csővezetékek fektetését és fenntartását.

3. A kábelfektetés nyomvonalának kijelölése a kontinentális talapzaton a parti állam hozzájárulásával történik.

4. E rész egyetlen rendelkezése sem érinti a parti állam azon jogát, hogy megállapítsa a területére vagy parti tengerére belépő kábelek vagy csővezetékek fektetésének feltételeit, illetve joghatóságát a kontinentális talapzata feltárásával vagy forrásai kiaknázásával, illetve a joghatósága alatt álló mesterséges szigetek, létesítmények üzemeltetésével kapcsolatban megépített vagy használt kábelek vagy csővezetékek tekintetében.

1. A tengeralatti kábelek és csővezetékek fektetése esetén az államok kellő figyelmet fordítanak a már meglévő kábelekre és csővezetékekre. Különösképpen figyelnek arra, hogy ne romoljanak a meglevő kábelek, illetve csővezetékek javításának lehetőségei.

80. cikk

A kontinentális talapzaton lévő mesterséges szigetek, berendezések és létesítmények

A 60. cikk rendelkezései megfelelően vonatkoznak a kontinentális talapzaton lévő mesterséges szigetekre és létesítményekre.

81. cikk

Fúrás a kontinentális talapzaton

A parti állam kizárólagos joga a kontinentális talapzaton történő fúrások engedélyezése és szabályozása, bármilyen céllal.

82. cikk

A kontinentális talapzat 200 tengeri mérföldön túl történő kiaknázásával kapcsolatos befizetések és járulékok

1. A parti állam befizetéseket és természetbeni járulékokat fizet a kontinentális talapzat olyan nem élő forrásai kiaknázása után, amelyek azoktól az alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldnél messzebb találhatóak, ahonnan a parti tenger szélességét mérik.

2. A befizetések és járulékok évente esedékesek egy adott területen történő valamennyi kitermelés tekintetében, az adott területen történő kitermelés megkezdését követő első öt év eltelte után. A hatodik évben a befizetés vagy a járulék mértéke az adott területen kitermelt termék mennyiségének vagy értékének 1 %-a. E mérték a tizenkettedik évvel bezárólag évente 1%-al növekszik, majd azt követően 7% marad. A kitermelés nem foglalja magában a kiaknázással kapcsolatban felhasznált forrásokat.

3. Az a fejlődő állam, amely a kontinentális talapzatán bányászott valamely ásványt nettó importőrként szerzi be, ezen ásvány tekintetében mentesül a befizetések vagy járulékok teljesítése alól.

1. A befizetések és járulékok teljesítése a Hatóságon keresztül történik, amely azokat méltányos elosztási feltételrendszer alapján szétosztja az ezen Egyezményben Részes Államok között, figyelembe véve a fejlődő államok szükségleteit és érdekeit, különös tekintettel közülük is a legkevésbé fejlett, valamint a tengerparttal nem rendelkező államokra.

83. cikk

A kontinentális talapzat elhatárolása szemben levő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között

1. A kontinentális talapzat elhatárolását szemben levő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között megállapodással valósítják meg a nemzetközi jog alapján - ahogy azt a Nemzetközi Bíróság Alapokmányának 38. cikke említi - annak érdekében, hogy méltányos megoldást érjenek el.

2. Amennyiben ésszerű időn belül nem jön létre megállapodás, az érintett államok a XV. részben szabályozott eljárásokhoz folyamodnak.

3. Az 1. bekezdésben foglalt megállapodás megkötéséig az érintett államok, a kölcsönös megértés és együttműködés szellemében, minden erőfeszítést megtesznek, hogy gyakorlati jellegű ideiglenes egyezséget kössenek, és hogy ebben az átmeneti időszakban ne veszélyeztessék vagy akadályozzák a végleges megállapodás létrejöttét. Az ilyen egyezségek a végleges elhatárolást nem érintik.

1. Ahol az érintett államok között hatályos megállapodás van, a kontinentális talapzat elhatárolására vonatkozó kérdéseket ennek a megállapodásnak a rendelkezéseivel összhangban döntik el.

84. cikk

Tengerészeti térképek és a földrajzi koordináták jegyzékei

1. Figyelemmel erre a részre is, a kontinentális talapzat külső határának vonalát és a 83. cikknek megfelelően meghúzott delimitációs vonalakat olyan méretarányú tengerészeti térképeken kell jelölni, amely alkalmas azok helyzetének pontos meghatározására. Ahol ez megfelelő, a külső határok ilyen vonalait, illetve a delimitációs vonalakat pontok földrajzi koordinátáiból álló és a kiinduló geodéziai adatokat meghatározó jegyzékek helyettesíthetik.

1. A parti állam az ilyen térképeket, illetve földrajzi koordináták jegyzékeit kellő módon közzéteszi, és minden egyes ilyen térkép, illetve jegyzék egy másolatát letétbe helyezi az Egyesült

Nemzetek Főtitkáránál, a kontinentális talapzat külső határait feltüntető térképeket és koordinátajegyzékeket pedig a Hatóság főtitkáránál is.

85. cikk

Alagútépítés

Ez a rész nem érinti a parti állam azon jogát, hogy az altalajt alagútépítés módszerével hasznosítsa, tekintet nélkül az altalaj felett található vízréteg mélységére.

VII. RÉSZ

A NYÍLT TENGER

1. cím

Általános rendelkezések

86. cikk

A jelen rész rendelkezéseinek alkalmazása

Az ebben a részben foglalt rendelkezések alkalmazandók a tenger minden olyan részére, amely nem tartozik a kizárólagos gazdasági övezethez, valamely állam parti tengeréhez vagy belvizeihez, illetve egy szigetcsoportból álló állam szigetek közötti vizeihez. E cikk nem vonja maga után a kizárólagos gazdasági övezetben az 58. cikkel összhangban minden államot megillető szabadságok korlátozását.

87. cikk

A nyílt tenger szabadsága

1. A nyílt tenger nyitva áll minden, akár parti, akár tengerparttal nem rendelkező állam számára. A nyílt tenger szabadsága az ebben az Egyezményben és a nemzetközi jog más szabályaiban megállapított feltételek szerint valósul meg. Az többek között mind a parti, mind a tengerparttal nem rendelkező államok számára magában foglalja:

a. a hajózás szabadságát;

b. az átrepülés szabadságát;

c. a tengeralatti kábelek és csővezetékek fektetésének szabadságát, a VI. résznek megfelelően;

d. a nemzetközi jog szerint megengedett mesterséges szigetek és más létesítmények építésének szabadságát, a VI. résznek megfelelően;

e. a halászat szabadságát, a 2. címben lefektetett feltételeknek megfelelően;

a. a tudományos kutatás szabadságát, a VI. és XIII. résznek megfelelően.

1. Ezen szabadságokat minden állam a más államoknak a nyílt tenger szabadságai gyakorlása iránti érdekeire és a területen folytatott tevékenységre vonatkozó, jelen Egyezmény szerinti jogokra is kellő figyelemmel gyakorolja.

88. cikk

A nyílt tenger fenntartása békés célokra

A nyílt tenger békés célokra van fenntartva.

89. cikk

A nyílt tenger feletti szuverenitás igényeinek érvénytelensége

Egyetlen állam sem támaszthat jogszerűen igényt arra, hogy a nyílt tenger valamely részét szuverenitása alá vonja.

90. cikk

A hajózás joga

Minden államnak, akár parti, akár tengerparttal nem rendelkező, joga van arra, hogy hajói a nyílt tengeren lobogója alatt hajózzanak.

91. cikk

A hajók nemzeti hovatartozása

1. Minden állam megállapítja azokat a feltételeket, amelyek alapján a nemzeti hovatartozását hajóknak megadja, területén a hajókat lajstromozza, valamint megadja a jogot a lobogója alatt történő hajózáshoz. A hajók azon állam nemzetiségével rendelkeznek, amely állam lobogója alatt joguk van hajózni. Az állam és a hajó között valóságos kapcsolatnak kell fennállania.

1. Minden állam megfelelő okmányokat bocsát ki azon hajók részére, amelyeknek engedélyezte, hogy lobogója alatt hajózzanak.

92. cikk

A hajók jogállása

1. Hajó csak egy állam lobogója alatt hajózhat, és - kivéve a nemzetközi szerződésekben vagy az ebben az Egyezményben kifejezetten meghatározott kivételes eseteket - a nyílt tengeren ezen állam kizárólagos joghatósága alatt áll. A hajók nem változtathatják meg lobogójukat az út folyamán vagy a befutási kikötőben, kivéve azt az esetet, amikor tényleges tulaj donátruházás, illetve átlajstromozás történik.

1. Az a hajó, amely két vagy több ország lobogója alatt hajózik, és azok lobogóit igényei szerint használja, nem hivatkozhat egyik érintett nemzeti hovatartozására sem harmadik államok tekintetében, és nemzeti hovatartozás nélküli hajónak tekinthető.

93. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított szervei, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség lobogója alatt közlekedő hajók

Az előző cikkek nem érintik az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított szervei, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hivatalos szolgálatában álló és e szervezetek lobogója alatt közlekedő hajók kérdését.

94. cikk

A lobogó szerinti állam kötelezettségei

1. Minden állam ténylegesen gyakorolja joghatóságát a lobogója alatt hajózó hajók tekintetében igazgatási, műszaki és szociális kérdéseket illetően.

1. Minden állam különösen:

a. hajólajstromot vezet, amely tartalmazza a lobogója alatt közlekedő hajók nevét és részletes adatait, kivéve azon hajók tekintetében, amelyek kis méretük miatt nem tartoznak bele az általánosan elfogadott nemzetközi szabályokba; és

a. belső joga szerint vállalja a joghatóságot minden lobogója alatt közlekedő hajó, annak parancsnoka, tisztjei és személyzete felett a hajót érintő igazgatási, műszaki és szociális kérdések tekintetében.

1. Minden állam meghozza a lobogója alatt hajózó hajók tengeri biztonságának szavatolásához szükséges intézkedéseket, tekintettel többek között a:

a. hajók szerkezetére, felszerelésére és hajózásra való alkalmasságára;

b. hajók személyzettel való ellátására, a munkavégzés feltételeire és a személyzet képzésére, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi dokumentumokat;

a. jelzések alkalmazására, az összeköttetések fenntartására és az összeütközések megelőzésére.

1. Ezen intézkedések magukban foglalják az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy:

a. valamennyi hajó megvizsgálásra kerüljön képesített hajózási felügyelő által a lajstromozás előtt és azt követően megfelelő időközönként, és fedélzetén rendelkezzen olyan térképekkel, navigációs kiadványokkal, továbbá navigációs berendezésekkel és készülékekkel, amelyek a hajó biztonságos közlekedéséhez szükségesek;

b. valamennyi hajót megfelelően képesítésű parancsnok és tisztek irányítsanak, különös tekintettel a hajóvezetési, navigációs, hírközlési és hajógépészeti ismeretekre, és a személyzet képesítése és létszáma tekintetében feleljen meg a hajó típusának, méreteinek, gépeinek és berendezéseinek;

a. a parancsnok, a tisztek és a megfelelő mértékben a személyzet ismerje és kötelezően kövesse a tengeri életbiztonságra, az összeütközések, megelőzésére, a tengerszennyezés megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzés alatt tartására, valamint a rádióhírközlés fenntartására vonatkozó nemzetközi szabályokat.

5. A 3. és 4. bekezdésben foglalt intézkedések bevezetése során minden államnak az általánosan elfogadott nemzetközi szabályok, eljárások és gyakorlatok szerint kell eljárnia, és meg kell tennie minden olyan lépést, amely szükséges azok betartásához.

6. Minden állam, amely okkal feltételezheti, hogy valamely hajó felett a megfelelő joghatóságot és ellenőrzést nem gyakorolják, az ilyen tényeket közölheti a lobogó szerinti állammal. Az ilyen bejelentés kézhezvételét követően a lobogó szerinti állam köteles a kérdést kivizsgálni és megtenni a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.

5. Minden állam intézkedik a felől, hogy megfelelően képzett személy vagy személyek által vagy előtt megtörténjen a lobogója alatt közlekedő hajó részvételével a nyílt tengeren bekövetkezett, más állam polgárainak halálát vagy súlyos testi sérülését, illetve más állam hajóiban vagy létesítményeiben vagy a tengeri környezetben súlyos kárt okozó valamennyi tengeri baleset, illetve hajózási esemény kivizsgálása. A lobogó szerinti állam és a másik állam együttműködnek minden ilyen jellegű tengeri balesetnek vagy hajózási eseménynek e másik állam által történő kivizsgálásában.

95. cikk

A hadihajók mentessége a nyílt tengeren

A nyílt tengeren a hadihajókat teljes mentesség illeti meg a lobogó szerinti államon kívül minden más államnak a joghatósága alól.

96. cikk

A kizárólag nem kereskedelmi állami szolgálatban használt hajók mentessége

Az állam tulajdonában lévő vagy az állam által üzemben tartott, kizárólag nem kereskedelmi állami célokra használt hajókat a nyílt tengeren teljes mentesség illeti meg a lobogó szerinti államon kívül minden más államnak a joghatósága alól.

97. cikk

Büntető joghatóság összeütközés vagy más hajózási esemény esetén

1. Olyan, nyílt tengeren történt összeütközés vagy más hajózási esemény esetén, amikor felmerül a hajó parancsnokának vagy a hajón szolgálatot teljesítő más személynek a büntetőjogi vagy fegyelmi felelőssége, e személy ellen büntető, illetve a fegyelmi eljárás egyedül csak a lobogó szerinti állam vagy az állampolgárság szerinti állam bíróságainál vagy közigazgatási hatóságainál indítható.

1. Fegyelmi kérdésekben egyedül a hajó parancsnokának oklevelét, képesítési bizonyítványát vagy engedélyét kiállító állam illetékes arra, hogy - megfelelő jogi eljárás után - ezeket az okmányokat bevonja, még akkor is, ha az okmány tulajdonosa nem a kiállító állam állampolgára.

3. A lobogó szerinti állam hatóságain kívül más a hajót még nyomozati intézkedésként sem helyezheti zár alá vagy tarthatja vissza.

98. cikk

Segítségnyújtási kötelezettség

1. Minden állam a lobogója alatt közlekedő hajóparancsnokának kötelességévé teszi, hogy a hajó, a személyzet vagy az utasok súlyos veszélyeztetése nélkül megtehető mértékben

a. nyújtson segítséget valamennyi, a tengeren végveszélyben talált személynek;

b. a lehető legnagyobb sebességgel siessen a végszükségben lévő személyek megmentésére, ha arról értesült, hogy azok segítségre szorulnak, amennyiben ilyen cselekmény részéről ésszerűen elvárható;

a. összeütközés után nyújtson segítséget a másik hajónak, személyzetének és utasainak, és ha lehetséges, tájékoztassa a másik hajót saját hajójának nevéről, lajstromozási kikötőjéről és a legközelebbi kikötőről, ahova befut.

1. Minden parti állam előmozdítja egy megfelelő és hatékony felkutatási és mentőszolgálat létrehozását, működtetését és fenntartását, figyelemmel a tengeren és a felette való biztonságra, és ahol a körülmények úgy kívánják, ebből a célból kölcsönös regionális egyezségek útján együttműködik a szomszédos államokkal.

99. cikk

A rabszolgaszállítás tilalma

Minden állam hatékony intézkedéseket tesz, hogy megakadályozza és büntesse a lobogója alatti közlekedésre jogosult hajókon történő rabszolgaszállítást, és hogy megakadályozza lobogójának e célból történő jogellenes használatát. Bármely rabszolga, aki valamely hajó fedélzetén keres menedéket, annak lobogójától függetlenül, e ténynél fogva szabad.

100. cikk

Együttműködési kötelezettség a kalózkodás visszaszorítására

Minden állam a lehető legteljesebb mértékig együttműködik a kalózkodás elnyomásában a nyílt tengeren vagy bármely más olyan területen, amely egyik állam joghatósága alá sem tartozik.

101. cikk

A kalózkodás fogalma

A kalózkodás az alábbi cselekmények közül bármelyik:

a. bármely olyan jogellenes, erőszakos vagy feltartóztatásra irányuló cselekmény, vagy bármilyen fosztogató cselekmény, amelyet magántulajdonban levő hajó vagy légijármű személyzete vagy utasai magánérdekből követnek el, és amely a következők ellen irányul:

i. a nyílt tengeren más hajó vagy légijármű, illetve ilyen hajókon vagy légijárműveken lévő személyek, illetve vagyontárgyak ellen;

ii. egyik állam joghatósága alá sem tartozó helyen található hajó, légijármű, illetve vagyontárgyak ellen;

a. bármely önkéntes részvétel valamely hajó vagy légijármű üzemben tartásában azoknak a tényeknek a tudatában, amelyek alapján a hajó, illetve a légijármű kalózhajónak, illetve kalóz légijármünek tekinthető;

a. minden olyan cselekmény, amely az a) és b) pontokban foglalt cselekményekre való felbujtásra vagy azok szándékos előmozdítására irányul.

102. cikk

Kalózkodás olyan hadihajóval, állami hajóval, illetve állami légijárművel, amelynek a legénysége fellázadt

A 101. cikkben meghatározott kalóz cselekményeket, amelyeket olyan hadihajóval, állami hajóval, illetve állami légijárművel követnek el, amelynek a legénysége fellázadt és magához ragadta ezeknek a hajóknak, illetve légijárműveknek az irányítását, a magántulajdonban levő hajók, illetve légijárművek által elkövetett kalóz cselekményekkel azonosan kell kezelni.

103. cikk

A kalózhajó vagy kalóz légijármű fogalma

Egy hajó vagy légijármű akkor tekinthető kalózhajónak vagy kalóz légijárműnek, ha a felettük tényleges irányítást gyakorló személyek azt a 101. cikkben foglalt bármely cselekmény elkövetésére kívánják felhasználni. Ugyanez vonatkozik arra a hajóra vagy légijárműre, amelyet ilyen cselekmények elkövetésére használtak fel, mindaddig, amíg az ilyen cselekmény elkövetésében vétkes személyek hatalmában van.

104. cikk

A kalózhajók és kalóz légijárművek nemzeti hovatartozásának megtartása, illetve elvesztése

A hajó, illetve légijármű nemzeti hovatartozását annak ellenére megtarthatja, hogy az kalózhajóvá, illetve kalóz légijárművé vált. A nemzeti hovatartozás megtartásának vagy elvesztésének szabályait annak az államnak a belső joga állapítja meg, ahonnan a nemzeti hovatartozás származik.

105. cikk

A kalózhajó vagy kalóz légijármű elfogása

A nyílt tengeren vagy bármely más, egyetlen állam joghatósága alatt sem álló területen minden állam elfoghatja a kalózhajókat, illetve kalóz légijárműveket, a kalózcselekménnyel elfoglalt és kalózok irányítása alatt lévő hajókat, illetve légijárműveket, és letartóztathatja a fedélzeten lévő személyeket, illetve lefoglalhatja a fedélzeten levő vagyontárgyakat. Az elfogást végrehajtó állam bíróságai dönthetnek a kiszabandó büntetésekről és határozhatnak az ilyen hajók, légijárművek, illetve vagyontárgyak tekintetében foganatosítandó intézkedésekről, figyelemmel a jóhiszemű harmadik felek jogaira is.

106. cikk

Felelősség a jogalap nélküli elfogásért

Amennyiben egy hajó, illetve légijármű kalózkodás gyanúja miatti elfogása megfelelő megalapozottság nélkül történt, az elfogást foganatosító állam felel az elfogás következtében felmerült minden kárért és veszteségért azzal az állammal szemben, amelynek a nemzeti hovatartozását a lefoglalt hajó, illetve légijármű birtokolja.

107. cikk

Kalózkodás esetén elfogásra jogosult hajók és légijárművek

Kalózkodás esetén elfogást csak hadihajók, illetve katonai légijárművek vagy más olyan hajók, illetve légijárművek hajthatnak végre, amelyek felismerhetően és azonosíthatóan állami szolgálatban állnak és rendelkeznek az ehhez szükséges felhatalmazással.

108. cikk

Kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

1. Valamennyi állam együttműködik a hajók által a nyílt tengeren, a nemzetközi egyezményeket megsértve kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal folytatott tiltott kereskedelem elnyomásában.

1. Bármely állam, amelynek alapos oka van feltételezni, hogy egy lobogója alatt közlekedő hajó kábítószerek vagy pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével foglalkozik, kérheti más államok együttműködését az ilyen kereskedelem elnyomása céljából.

109. cikk

Engedély nélküli műsorszórás a nyílt tengerről

1. Valamennyi állam együttműködik a nyílt tengerről történő engedély nélküli műsorszórás visszaszorításában.

2. Jelen Egyezmény alkalmazásában a "nem engedélyezett műsorszórás" rádiótávközléssel hangvagy televízióadásoknak a nagyközönség általi vételre szánt, a nemzetközi szabályok megszegésével való továbbítását jelenti egy, a nyílt tengeren levő hajóról vagy létesítményről, bele nem értve a segélykérő hívások továbbítását.

3. A nem engedélyezett műsorszórással foglalkozó bármely személyt:

a. a hajó lobogója szerinti állam;

b. a létesítményt lajstromozó állam;

c. azon állam, melynek ez a személy állampolgára;

d. bármely állam ahol az adások foghatók; vagy

e. bármely állam, melynek engedélyezett rádiótávközlését az interferencia zavarja,

bírósága felelősségre vonhatja.

1. A nyílt tengeren, a 3. bekezdéssel összhangban joghatósággal rendelkező állam, a 110. cikknek megfelelően letartóztathat bármely jogtalan rádióközvetítéssel foglalkozó személyt, illetve zár alá veheti a hajót, és elkobozhatja az adóberendezést.

110. cikk

Átvizsgálási jog

1. Azt az esetet kivéve, amikor a beavatkozás szerződésben foglalt felhatalmazásból ered, egy hadihajó, amely a nyílt tengeren a 95. és 96. cikkel összhangban teljes mentességet élvező hajótól eltérő idegen hajóval találkozik, nem jogosult azt átvizsgálni, hacsak nincs alapos oka feltételezni, hogy:

a. a hajó kalózkodással foglalkozik;

b. a hajó rabszolga-kereskedéssel foglalkozik;

c. a hajó engedély nélküli műsorszórással foglalkozik, és a 109. cikk szerint a hadihajó lobogója szerinti államnak van joghatósága;

d. a hajónak nincs nemzeti hovatartozása;

a. a hajó, bár idegen lobogót visel, illetve lobogója felvonását megtagadja, a valóságban ugyanolyan nemzeti hovatartozású, mint a hadihajó.

1. Az 1. bekezdésben foglalt esetekben, a hadihajó ellenőrizheti a hajó lobogóviselési jogosultságát. Evégből tiszt parancsnoksága alatt csónakot küldhet a gyanús hajóhoz. Ha a gyanú a hajóokmányok ellenőrzése után továbbra is fennáll, további vizsgálatot tarthat a hajó fedélzetén, melyet a lehető legteljesebb körültekintéssel kell végrehajtani.

1. Amennyiben a gyanú megalapozatlannak bizonyul, és feltéve, hogy az átvizsgált hajó nem követett el azt igazoló cselekményt, valamennyi elszenvedett veszteségért vagy kárért kártalanítani kell.

1. Ezeket a rendelkezéseket megfelelően a katonai légijármüvekre is alkalmazni kell.

1. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell valamennyi más olyan kellő módon felhatalmazott hajóra, illetve légijárműre is, amely felismerhetően és azonosíthatóan állami szolgálatban állnak.

111. cikk

Az üldözés joga

1. Egy idegen hajó üldözését akkor lehet megkezdeni, amikor a parti állam illetékes hatóságainak jó okuk van feltételezni, hogy a hajó megsértette ezen állam törvényeit és rendelkezéseit. Az ilyen üldözést akkor kell megkezdeni, amikor az idegen hajó vagy annak egyik csónakja az üldöző állam belvizein, szigetek közötti vizein, parti tengerén vagy csatlakozó övezetén belül van, és a parti tengeren vagy a csatlakozó övezeten túl csak akkor folytatható, ha az üldözést nem szakították meg. Nem szükséges, hogy abban az időben, amikor a parti tengeren vagy a csatlakozó övezetben lévő idegen hajó a megállásra szóló parancsot megkapja, a parancsot adó hajó ugyancsak a parti tengeren vagy a csatlakozó övezeten belül tartózkodjék. Ha az idegen hajó a 33. cikkben meghatározott csatlakozó övezeten belül van, az üldözést csak akkor lehet megkezdeni, ha megsértették azokat a jogokat, melyek védelmére az övezetet létrehozták.

2. Az üldözés joga megfelelően alkalmazandó a parti államnak a kizárólagos övezetre vagy a kontinentális talapzatra vonatkozóan - beleértve az ilyen biztonsági zónákat is - a jelen Egyezménnyel összhangban alkalmazható törvényeinek és rendelkezéseinek a kizárólagos gazdasági övezetben vagy a kontinentális talapzaton - beleértve a kontinentális talapzaton lévő létesítmények körüli biztonsági övezeteket - történő megsértésekor.

3. Az üldözés joga megszűnik, mihelyt az üldözött hajó a saját államának vagy harmadik államnak a parti tengerére ér.

4. A üldözés nem kezdhető meg addig, amíg az üldöző hajó a rendelkezésre álló alkalmas eszközökkel nem győződik meg arról, hogy az üldözött hajó vagy annak egyik csónakja, avagy az üldözött hajóval kötelékben haladó és azt anyahajóként használó más vízijármű a parti tenger határain belül vagy az esettől függően, a csatlakozóövezeten vagy a kizárólagos gazdasági övezeten belül vagy a kontinentális talapzat felett tartózkodik. Az üldözés csak a megállásra felszólító látható jelzés vagy hangjelzés olyan távolságról történt leadása után kezdhető meg, amely lehetővé teszi annak meglátását vagy meghallását az idegen hajó részéről.

5. Az üldözés jogát csak hadihajók, illetve katonai légijárművek vagy más olyan hajók, illetve légijárművek gyakorolhatják, amelyek felismerhetően és azonosíthatóan állami szolgálatban állnak és rendelkeznek az ehhez szükséges felhatalmazással.

6. Ha az üldözést légijármű végzi:

a. az 1-4. bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók;

a. magának a megállásra parancsot adó légijármünek a hajót mindaddig aktívan üldözni kell, amíg a parti államnak a légijármű által odahívott hajója vagy más légijárműve a helyszínre érkezik, hacsak a légijármű maga nem képes a hajót elfogni. A parti tengeren kívüli elfogást önmagában nem indokolja az, hogy a hajót a légijármű mint jogsértőt vagy jogsértéssel gyanúsítottat csupán észrevette, ha azt nem saját maga vagy az üldözést megszakítás nélkül folytató más légijármű vagy hajó utasította megállásra és üldözte.

1. A valamely állam joghatóságának határain belül elfogott és az illetékes hatóságok előtti vizsgálat céljából ezen állam kikötőjébe kísért hajó szabadon bocsátása nem követelhető kizárólag azon az alapon, hogy a hajót útja során a kizárólagos gazdasági övezet vagy a nyílt tenger egy részén is átkísérték, amennyiben azt a körülmények szükségessé tették.

1. Ha egy hajót a parti tengeren kívül olyan körülmények között állítottak meg vagy fogtak el, amelyek nem indokolják az üldözés jogának gyakorlását, a hajót valamennyi elszenvedett veszteségért vagy kárért kártalanítani kell.

112. cikk

Tenger alatti kábelek és csővezetékek fektetésének joga

1. Minden államnak joga van tengeralatti kábelek és csővezetékek fektetéséhez a nyílt tenger fenekén, a kontinentális talapzaton túl.

2. Az ilyen kábelekre és csővezetékekre a 79. cikk (5) bekezdése alkalmazandó.

113. cikk

A tengeralatti kábelek és csővezetékek elszakítása vagy megsértése

Valamennyi állam olyan törvényeket és rendelkezéseket fogad el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy büntetendő cselekmény legyen a tengeralatti kábeleknek az állam lobogója alatt hajózó hajó vagy a joghatósága alatt álló személy által történő olyan szándékos vagy vétkesen hanyag elszakítása vagy azokon sérülés okozása, amelynek következtében a távíró vagy távbeszélő összeköttetés sérülhet vagy megnehezülhet, valamint ehhez hasonlóan a tengeralatti csővezetékek, illetve a nagyfeszültségű kábelek elszakítása vagy azokon sérülés okozása. Ez a rendelkezés vonatkozik olyan magatartásokra is, amely szándékosan elszakításra vagy sérülésre irányul, illetve ahhoz vezethet. Ugyanakkor nem vonatkozik olyan elszakításra vagy sérülésre, amelyet egyedül az életük vagy hajóik megmentésének igazolható céljával cselekvő személyek okoztak, miután megtettek az elszakítás vagy sérülés elhárítása érdekében minden szükséges óvintézkedést

114. cikk

A tengeralatti kábelek és csővezetékek tulajdonosai által más tengeralatti kábelekben és csővezetékekben okozott törések vagy sérülések

Valamennyi állam olyan törvényeket és rendelkezéseket fogad el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tengeralatti kábelnek vagy csővezetéknek a joghatósága alatt álló tulajdonosai állják a helyreállítási költségeket abban az esetben, amikor kábeleik vagy csővezetékeik lefektetése vagy javítása során kárt vagy sérülést okoznak más kábelekben vagy csővezetékekben.

115. cikk

A tengeralatti kábelek és csővezetékek sérülésének elkerülésével összefüggésben felmerült kár megtérítése

Valamennyi állam olyan törvényeket és rendelkezéseket fogad el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy olyan hajótulajdonosok, akik bizonyítani tudják, hogy a tengeralatti kábel vagy csővezeték sérülésének elkerülése végett horgonyukat, halászhálójukat más halászati eszközeiket feláldozták, a kábel vagy csővezeték tulajdonosa által kártérítésben részesülhessenek, feltéve hogy a hajótulajdonos megelőzően megtett minden ésszerű óvintézkedést.

2. cím

A nyílt tenger élőforrásainak megóvása és kezelése

116. cikk

A nyílttengeri halászathoz való jog

Minden államnak joga van ahhoz, hogy állampolgárai halászhassanak a nyílt tengeren figyelemmel:

1. a szerződéseikben foglalt kötelezettségekre;

1. a parti államok jogaira és kötelezettségeire, valamint érdekeire, többek között a 63. cikk 2. bekezdésében, és a 64-67. cikkben foglaltak szerint; és

1. az ezen címben foglalt rendelkezésekre.

117. cikk

Az államok kötelezettsége intézkedések elfogadására állampolgáraik tekintetében a nyílt tengerek élőforrásainak megőrzés érdekében.

Minden állam kötelezettsége, hogy intézkedéseket tegyen vagy más államokkal együttműködjön saját állampolgárai tekintetében olyan intézkedések megtételében, amelyek szükségesek lehetnek a nyílt tengerek élőforrásainak megőrzéséhez.

118. cikk

Az államok együttműködési kötelezettsége a nyílt tengerek élőforrásainak megóvása és kezelése tekintetében

Az államok együttműködnek egymással a nyílt tengerek élőforrásainak megóvása és kezelése tekintetében. Azon államok, amelyeknek a polgárai ugyanazokat az élőforrásokat, vagy az azonos területen élő különböző élőforrásokat aknázzák ki, tárgyalásokat kezdenek az érintett élőforrások megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából. Együttműködnek szubregionális, vagy regionális halászati szervezetek felállítása érdekében.

119. cikk

A nyílt tengerek élőforrásainak megőrzése

1. Az megengedett kifogható zsákmány és más, a nyílt tengerek élőforrásainak megőrzését szolgáló intézkedések meghatározása céljából az államok:

a. intézkedéseket tesznek - az érintett állam számára rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos eredmények alapján - a halászott fajok populációjának olyan szinten való fenntartása céljából, amely biztosítja a fenntartható legnagyobb hozamot a mértékadó környezeti és gazdasági tényezők -, beleértve a fejlődő államok sajátos igényeit - mellett, továbbá figyelembe véve a halászati módszereket, az állományok egymásrautaltságát, és az általánosan ajánlott szubregionális, regionális, vagy globális szintű nemzetközi minimumszabályokat;

a. figyelembe veszik a halászott fajokkal társult, vagy azoktól függő fajokra gyakorolt hatást, az ilyen társult, vagy függő populációk olyan szint felett történő tartása céljából, amelyen azok újratermelődése súlyosan veszélyeztetett.

1. A rendelkezésre álló tudományos információk, halászati és kifogási statisztikák, más, a halállományok megőrzésére vonatkozó információk, melyeket az illetékes nemzetközi szervezetek rendszeres alapon terjesztenek és cserélnek ki, szubregionális, regionális és globális szinten, minden érintett állam részvételével.

1. Az érintett államok biztosítják, hogy a megőrzés érdekében tett intézkedések és végrehajtásuk sem formálisan sem ténylegesen nem jelent megkülönböztetést más állam halászaival szemben.

120. cikk

A tengeri emlősök

A 65. cikket a tengeri emlősök megőrzésére és kezelésére is alkalmazni kell.

VIII. RÉSZ

A SZIGETEK JOGRENDJE

121. cikk

A szigetek jogrendje

1. A sziget olyan természetesen képződött, vízzel körülvett szárazföldterület, amely a dagálykor beálló vízszint felett helyezkedik el.

2. A 3. bekezdésben foglaltak kivételével, egy sziget parti tengerét, csatlakozó övezetét, kizárólagos gazdasági övezetét és kontinentális talapzatát a jelen Egyezmény más szárazföldi területekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.

3. Az olyan sziklaszirtek, melyek önálló emberi lakhatásra, illetve gazdasági tevékenységre alkalmatlanok, saját kizárólagos gazdasági övezettel és kontinentális talapzattal nem rendelkeznek.

IX. RÉSZ

ZÁRT VAGY FÉLIG ZÁRT TENGEREK

122. cikk

Fogalommeghatározás

A jelen Egyezmény alkalmazásában "zárt, vagy félig zárt tenger" egy olyan öböl, medence vagy tenger, melyet két vagy több állam vesz körül, és más tengerrel vagy óceánnal egy szűk torkolaton keresztül van összeköttetésben, illetve amely teljesen vagy elsődlegesen két vagy több parti állam parti tengereiből és kizárólagos gazdasági övezeteiből áll.

123. cikk

A zárt vagy félig zárt tengereket határoló államok együttműködése

A zárt, vagy félig zárt tengereket határoló államok a jelen Egyezmény szerinti jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során együtt kell működniük egymással. Evégből, közvetlenül vagy egy megfelelő regionális szervezeten keresztül törekednek:

1. a tenger élő forrásai kezelésének, megőrzésének, feltárásának és kiaknázásának összehangolására;

1. jogaik és kötelezettségeik megvalósításának összehangolására tekintettel a tengeri környezet védelmére és megőrzésére;

1. tudományos kutatási politikájuk összehangolására, és ahol ez megfelelő, közös tudományos kutatási programok indítására e területen;

1. amennyire megfelelő, más érdekelt államok és nemzetközi szervezetek meghívására, hogy együttműködjenek velük a jelen cikk rendelkezéseinek előmozdításában.

X. RÉSZ

A TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÁLLAMOK JOGA A TENGERHEZ VALÓ KI- ÉS ONNAN VALÓ VISSZAJUTÁSHOZ, VALAMINT AZ ÁTHALADÁS SZABADSÁGÁHOZ

124. cikk

A fogalmak használata

1. A jelen Egyezmény alkalmazásában:

1. "tengerparttal nem rendelkező állam" az olyan állam, amelynek nincs tengerpartja;

1. "tranzitállam" az olyan, tengerparttal rendelkező vagy nem rendelkező állam, amely egy tengerparttal nem rendelkező állam és a tenger között helyezkedik el, és amelynek területén az átmenő forgalom áthalad;

1. "átmenőforgalom" személyek, poggyászok, áruk és szállítóeszközök áthaladása egy vagy több tranzitállam területén keresztül, amikor az ilyen területen keresztül történő áthaladás - akár egyik hajóról a másikra való átrakással, raktározással, a rakománytételek megosztásával vagy a szállítás módjának megváltoztatásával, akár mindezek nélkül - a teljes útnak csak egy részét képezi, amely tengerparttal nem rendelkező állam területén kezdődik vagy végződik;

1. "szállítóeszközök":

a. vasúti gördülő állomány, tengeri, tavi és folyami járművek és közúti járművek; a. ahol a helyi feltételek úgy kívánják, teherhordók és málhás állatok.

2. A tengerparttal nem rendelkező és a tranzitállamok a köztük lévő megállapodás alapján a szállítóeszközök közé sorolhatják a csővezetékeket és a gázvezetékeket, valamint az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb szállítóeszközöket is.

125. cikk

A tengerhez való kijutás és onnan való visszajutás joga és az átmenő forgalom szabadsága

1. A tengerparttal nem rendelkező államoknak joguk van a tengerhez való ki- és az onnan való visszajutáshoz a jelen Egyezményben szabályozott jogok gyakorlása céljából, beleértve azon jogokat, melyek a nyílt tengerre és az emberiség közös örökségére vonatkoznak. Evégből a tengerparttal nem rendelkező államokat minden szállítóeszközzel megilleti a tranzitállamok területén keresztül való áthaladás joga.

1. Az áthaladás szabadsága gyakorlásának feltételeit és módozatait az érintett tengerparttal nem rendelkező államok és tranzitállamok között kétoldalú, szubregionális vagy regionális megállapodás útján állapítják meg.

1. A tranzitállamoknak, területük feletti teljes szuverenitásuk gyakorlása során, joguk van minden szükséges intézkedést megtenni annak biztosítása érdekében, hogy a tengerparttal nem rendelkező államok számára a jelen részben szabályozott jogok és kedvezmények semmilyen módon ne sértsék a tranzitállam jogos érdekeiket.

126. cikk

Kizárás a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásából

A jelen Egyezmény azon rendelkezései, valamint azok a külön megállapodások, melyek a tengerhez való ki- és az onnan való visszajutás jogának gyakorlásával kapcsolatos, a tengerparttal nem rendelkező államok különleges földrajzi helyzetén alapuló jogokat és kedvezményeket állapítanak meg, a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásából ki vannak zárva.

127. cikk

Vámterhek, adók és más díjak

1. Az átmenő forgalom nem tárgya semmilyen vámtehernek, adónak vagy más díjnak, kivéve az ilyen forgalommal kapcsolatosan nyújtott különleges szolgáltatásokra kivetett díjakat.

1. A tengerparttal nem rendelkező államok részére biztosított és általuk az átmenő forgalomban használt szállítóeszközökre és más berendezésekre nem vethető ki magasabb adó vagy díj, mint amilyet a tranzitállam szállítóeszközeinek használatára vetnek ki.

128. cikk

Vámszabad övezetek és más vámkedvezmények

Az átmenő forgalom könnyítése érdekében a tranzitállamokban lévő be- és kifutási kikötőkben az ezen államok és a tengerparttal nem rendelkező államok közötti megállapodás alapján vámszabad övezetek létesíthetők és egyéb vámkedvezmények biztosíthatók.

129. cikk

Együttműködés a szállítóeszközök építésében és fejlesztésében

Amennyiben a tranzitállamokban hiányoznak az átmenő forgalom szabadságának megvalósításához szükséges szállítóeszközök, illetve ha a meglévő eszközök, beleértve a kikötői létesítményeket és berendezéseket, bármely tekintetben nem megfelelőek, az érintett tranzitállamok és tengerparttal nem rendelkező államok együttműködhetnek azok építésében és fejlesztésében.

130. cikk

Intézkedések a késedelmek vagy más, technikai természetű nehézségek elkerülésére vagy kiküszöbölésére az átmenő forgalomban

1. A tranzitállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést az átmenő forgalomban a késések és más nehézségek elkerülésére.

2. Amennyiben ilyen késések és nehézségek felmerülnek, a tranzitállam és az érintett tengerparttal nem rendelkező államok illetékes hatóságai együttműködnek a gyors megszüntetésük érdekében.

131. cikk

Egyenlő elbánás a tengeri kikötőkben

A tengerparttal nem rendelkező államok lobogója alatt hajózó hajók a tengeri kikötőkben más idegen hajóknak nyújtottál egyenlő elbánást élveznek.

132. cikk

Szélesebb körű tranzitkedvezmények nyújtása

Ez az Egyezmény semmiképpen nem vonja maga után azon tranzitkedvezmények megvonását, amelyek szélesebb körűek a jelen Egyezményben előírtaknál és amelyek felől a jelen Egyezmény Részes Államai megállapodtak, vagy melyeket egy Részes Állam nyújtott. Jelen Egyezmény továbbá nem is zárja ki a szélesebb körű kedvezmények jövőbeni nyújtását.

XI. RÉSZ

A KÖRZET

1. cím

Általános rendelkezések

133. cikk

A fogalmak használata

A jelen rész alkalmazásában:

1. "ásványforrás" minden szilárd, folyékony vagy gáznemű ásványi forrás természetes helyén a Körzetben a tengerfenéken vagy az alatt, beleértve a polimetallikus konkréciókat;

1. a Körzetből való kitermelés után az ásványforrások megnevezése "ásványok".

134. cikk

A jelen rész alkalmazási területe

1. Ezt a részt a Körzetre kell alkalmazni.

2. A Körzetben való tevékenységeket a jelen rész rendelkezései szabályozzák.

3. Az 1. cikk 1. bekezdésében említett határvonalakat feltüntető tengerészeti térképeknek, illetve földrajzi koordináták jegyzékeinek a letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó követelményeket a VI. rész szabályozza.

4. Ez a cikk nem érinti a kontinentális talapzat külső határainak a VI. résszel összhangban történő megállapítását, illetve a szemben lévő, vagy szomszédos parttal rendelkező államok közötti területelhatárolásra vonatkozó egyezmények érvényét.

135. cikk

A borító vizek és a légtér jogállása

Sem a jelen rész, sem az ennek megfelelően nyújtott vagy gyakorolt jogok nem érintik a Körzetet borító vizek vagy az ezen vizek feletti légtér jogállását.

2. cím

A Körzetet szabályozó elvek

136. cikk

Az emberiség közös öröksége

A Körzet és annak ásványforrásai az emberiség közös örökségét képezik.

137. cikk

A Körzet és ásványforrásainak jogállása

1. Egyetlen állam sem támaszthat igényt a Körzet vagy ásványforrásai valamely része feletti szuverenitásra vagy szuverén jogokra vonatkozóan, illetve nem gyakorolhat ilyeneket, továbbá és egyetlen állam, természetes vagy jogi személy sem sajátíthat ki abból valamely részt. Sem a szuverenitásra vagy szuverén jogok gyakorlására vonatkozó ilyen igény vagy azok gyakorlása, sem az ilyen kisajátítás nem ismerhető el.

1. A Körzet ásványforrásai feletti minden jog az emberiség egészét illeti meg, amelynek nevében a Hatóság cselekszik. Ezen ásványforrások nem idegeníthetők el. Mindemellett a Körzetről kitermelt ásványok csak a jelen résszel és a Hatóság szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásával összhangban idegeníthetők el.

1. Egyetlen állam, illetve természetes vagy jogi személy sem igényelhet, szerezhet vagy gyakorolhat jogokat a Körzetről kitermelt ásványokra vonatkozóan, kivéve jelen résszel összhangban. Egyéb esetben egyetlen ilyen igény, jogszerzés vagy joggyakorlás sem ismerhető el.

138. cikk

Az államok általános magatartása a Körzettel kapcsolatban

Az államok Körzettel kapcsolatos általános magatartásának összhangban kell lennie a jelen rész rendelkezéseivel, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában foglalt alapelvekkel és a nemzetközi jog egyéb szabályaival, a béke és biztonság fenntartásának, valamint a nemzetközi együttműködés és kölcsönös egyetértésnek az érdekében.

139. cikk

A rendelkezések megtartásáért és az okozott károkért viselt felelősség

1. A Részes Államok felelősek annak biztosításáért, hogy a Körzetben a Részes Államok, a Részes Államok nemzetisége szerinti, valamint az azok, illetve állampolgáraik ellenőrzése alatt álló állami vállalatok, természetes vagy jogi személyek által folytatott tevékenységet ennek a résznek megfelelően végezzék. Ugyanilyen felelősség terheli a nemzetközi szervezeteket a Körzetben folytatott tevékenységüket illetően.

1. A nemzetközi jog szabályainak és a III. Melléklet 22. cikkében foglaltak sérelme nélkül, a Részes Állam, illetve a nemzetközi szervezet ezen részben foglalt valamely kötelezettségének elmulasztása miatt bekövetkezett kár helytállási kötelezettséget von maga után; az együttesen tevékenykedő Részes Államok, illetve nemzetközi szervezetek egyetemlegesen felelnek. A Részes Állam ugyanakkor nem tartozik felelősséggel az ezen rész meg nem tartása következtében olyan személy által okozott kárért, amelyért a 153. cikk 2. bekezdésének b) pontja alapján kezességet vállalt, amennyiben a 153. cikk 4. bekezdésével és a III. Melléklet 4. cikkének 4. bekezdésével összhangban megtett minden szükséges és megfelelő intézkedést a rendelkezések megtartásának biztosítása érdekében.

1. Azok a Részes Államok, amelyek nemzetközi szervezetek tagjai, megtesznek minden megfelelő intézkedést ezen cikk gyakorlatban történő alkalmazása érdekében, az ilyen szervezetekre tekintettel.

140. cikk

Az emberiség érdeke

1. A Körzetben folytatott tevékenységeket - a jelen részben kifejezetten előírtak szerint - az emberiség egészének érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az államok földrajzi helyzetére -akár parti, akár tengerparttal nem rendelkező államok -, de különleges figyelemmel a fejlődő államok érdekeire és szükségleteire, valamint azon népekére, melyek nem nyerték még el az Egyesült Nemzetek által elismert teljes függetlenséget vagy más önkormányzati státust, összhangban a Közgyűlés 1514 (XV) határozatával és más idetartozó közgyűlési határozatokkal.

1. A Hatóság megfelelő mechanizmusokon keresztül gondoskodik a Körzeten folytatott tevékenységből származó pénzügyi és más gazdasági hasznok megkülönböztetés nélküli méltányos megosztásáról, a 160. cikk 2. bekezdése (f) pontjának (i) alpontjával összhangban.

141. cikk

A Körzet kizárólag békés célokra történő használata

A Körzet a parti és tengerparttal nem rendelkező államok számára egyaránt kizárólag békés célokra történő felhasználásra áll nyitva, megkülönböztetés és a jelen rész egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül.

142. cikk

A parti államok jogai és jogos érdekei

1. A Körzeten folyó tevékenységet a nemzeti joghatóság határain átnyúló ásványforrás-készletek tekintetében, azon parti államok jogainak és jogos érdekeinek figyelembevételével kell folytatni, amelyek joghatósága alatti területeire az ásványforrás-készlet átnyúlik.

1. Az érintett állammal konzultációkat kell fenntartani, beleértve az előzetes értesítések rendszerét is, az ilyen jogok és érdekek sérelmének elkerülése érdekében. Azokban az esetekben, amikor a Körzetben folyó tevékenység a nemzeti joghatóság alá tartozó ásványforrások kiaknázását eredményezheti, az érintett parti állam előzetes hozzájárulása szükséges.

1. Sem ez a rész, sem az ez alapján biztosított és gyakorolt jogok nem érinthetik a parti államok azon jogait, hogy a XII. rész vonatkozó rendelkezéseivel összhangban megtegyenek olyan intézkedéseket, amelyek a partjaikat vagy érdekeiket fenyegető olyan súlyos és közeli veszély megelőzéséhez, enyhítéséhez, megszüntetéséhez, megelőzéséhez szükségesek, amelyek a Körzetben folyó tevékenységből eredő vagy az által okozott szennyezéssel, annak veszélyével vagy más veszélyes jelenségekkel függenek össze.

143. cikk

Tengeri tudományos kutatások

1. A Körzeten tengeri tudományos kutatási tevékenység kizárólag békés célokból, az emberiség javára folytatható, a XIII. résszel összhangban.

1. A Hatóság a Körzetre és annak ásványforrásaira vonatkozóan tengeri tudományos kutatást folytathat és e célból szerződéseket köthet. A Hatóság támogatja és ösztönzi a tudományos kutatások folytatását a Körzetben, továbbá koordinálja és terjeszti az ilyen kutatások eredményeit és elemzéseket, amint azok hozzáférhetővé válnak.

1. A Részes Államok a Körzetben tengeri tudományos kutatást folytathatnak. A Részes Államok támogatják a Körzetben folytatott tengeri tudományos kutatás terén történő nemzetközi együttműködést:

a. nemzetközi programokban való részvétellel, a különböző államok és a Hatóság szakértői által folytatott tengeri tudományos kutatásokban való együttműködés ösztönzésével;

a. programoknak a Hatóság vagy a körülményektől függően más nemzetközi szervezet útján történő kidolgozásának biztosításával a fejlődő államok és a technológiailag kevésbé fejlett államok javára annak az érdekében, hogy:

i. erősítsék ez utóbbiak tudományos kutatási potenciálját,

i. kiképezzék ez utóbbiak és a Hatóság személyzetét a kutatási módszerek és a kutatási eredmények alkalmazása terén

a. a hozzáférhető vált kutatási eredmények és elemzések hatékony terjesztésével a Hatóságon, vagy a körülményektől függően más nemzetközi csatornákon keresztül.

144. cikk

A technológia átadása

1. A Hatóság ezen egyezménnyel összhangban intézkedéseket tesz:

a. a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatos technológiák és tudományos ismeretek megszerzése érdekében;

a. a fejlődő országok részére olyan technológia és tudományos ismeretek átadásának elősegítése és ösztönzése érdekében, amelyek az összes Részes Állam javát szolgálják.

2. Ezen cél érdekében a Hatóság és a Részes Államok együttműködnek a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatos technológiák és tudományos ismeretek átadásának előmozdításában annak érdekében, hogy a Vállalat és a részes államok ebből profitálhassanak. Kezdeményezik és ösztönzik különösen:

i. a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatos technológiák vállalatok és fejlődő államok részére történő átadására irányuló programokat, beleértve többek között a Vállalat és a fejlődő államok megfelelő technológiákhoz történő hozzáférésének megkönnyítését méltányos és ésszerű feltételek mellett;

i. a Vállalat technológiájának és a fejlődő államok hazai technológiájának fejlesztésre irányuló intézkedéseket, különösen a vállalat és a fejlődő államok szakembereinek a tengeri kutatás és technológiák területén történő képzéséhez, és a Körzetben folyó tevékenységben való teljes részvételéhez biztosított lehetőségek által.

145. cikk

A tengeri környezet védelme

A Körzetben folyó tevékenységekkel összefüggésben meg kell tenni a szükséges intézkedéseket - a jelen egyezménnyel összhangban - a tengeri környezetnek a Körzetben folyó tevékenység esetleges káros hatásaitól történő hatékony védelme érdekében. E célból a Hatóság megfelelő szabályokat, rendelkezéseket és eljárásokat fogad el többek között:

1. a tengeri környezet, beleértve a partvonalat, szennyeződése, az azt fenyegető egyéb veszélyek és tengeri környezet ökológiai egyensúlyát befolyásoló más beavatkozások megelőzése, csökkentése és ellenőrzés alá tartása érdekében, különös figyelmet fordítva az olyan tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt káros hatásaira, mint a fúrás, kotrás, talajkitermelés, hulladékártalmatlanítás, létesítmények, csővezetékek és a tevékenységhez kapcsolódó más berendezések építése és üzemeltetése vagy fenntartása;

1. a Körzet természeti forrásainak megőrzése és védelme, valamint a tengeri környezet növényzetében és állatvilágában okozott kár megelőzése érdekében.

146. cikk

Az emberi élet védelme

A Körzetben folyó tevékenységekkel összefüggésben meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az emberi élet hatékony védelme érdekében. E célból a Hatóság megfelelő szabályokat, rendelkezéseket és eljárásokat fogad el, amelyek kiegészítik a már létező vonatkozó egyezményekben foglalt hatályos nemzetközi jogot.

147. cikk

A Körzetben és a tengeri környezetben folyó tevékenységek összehangolása

1. A Körzetben folyó tevékenységeket a tengeri környezetben folyó egyéb tevékenységek ésszerű figyelembe vételével kell folytatni.

1. A Körzetben folyó tevékenység céljára szolgáló létesítményeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

1. az ilyen létesítményeket a jelen részben foglaltaknak megfelelően és a Hatóság szabályainak, rendelkezéseinek és eljárásának megtartásával kell felállítani, elhelyezni és lebontani. Az ilyen létesítmények felállításáról, elhelyezéséről és lebontásáról megfelelő tájékoztatást kell közzétenni, a jelenlétükre figyelmeztető állandó eszközöket pedig fenn kell tartani;

1. ilyen létesítményeket nem lehet felállítani ott, ahol zavarnák az a nemzetközi hajózás tekintetében lényegesként elismert tengerhajózási útvonalak használatát, illetve az intenzív halászati tevékenység körzeteiben;

1. az ilyen létesítmények körül kellően megjelölt biztonsági zónákat alakítanak ki, melyek alkalmasak mind a létesítmények, mind a hajózás biztonságának garantálására. A biztonsági zóna körvonalainak és elhelyezkedésének olyannak kell lennie, hogy ne hozzanak létre olyan sávot, amely akadályozza a hajók jogszerű hozzáférését egyes tengeri övezetekhez vagy a nemzetközi tengerhajózási útvonalakon való hajózást;

1. az ilyen létesítmények kizárólag békés célokra használhatók fel;

1. az ilyen létesítményeket nem illeti meg a szigetek jogállása. Nincs saját parti tengerük, jelenlétük nem befolyásolja a parti tenger, a kizárólagos gazdasági övezet és a kontinentális talapzat elhatárolását.

3. Egyéb tevékenység a tengeri környezetben a Körzetben folyó tevékenységek ésszerű figyelembe vételével folytatható.

148. cikk

A fejlődő államok részvétele a Körzetben folyó tevékenységben

A fejlődő államok Körzetben folyó tevékenységekben történő hatékony részvételének előmozdítása - amint azt ez a rész kifejezetten előírja - a különleges érdekeikre és igényeikre való kellő tekintettel, és közülük különösen a tengerparttal nem rendelkező, illetve a földrajzilag hátrányos helyzetű államoknak a hátrányos helyzetből adódó akadályok - beleértve a Körzettől való távolságot és az ahhoz való ki-, illetve visszajutást - leküzdését célzó sajátos igényeire tekintettel történik.

149. cikk

Régészeti és történelmi jelentőségű tárgyak

A Körzetben talált régészeti és történelmi jelentőségű tárgyak az emberiség egészének érdekében kerülnek megőrzésre és felhasználásra, különös tekintettel a származási államnak vagy országnak, a kulturális származás államának, vagy a történelmi és régészeti származás államának elsőbbségi jogaira.

3. cím

A Körzet forrásainak hasznosítása

150. cikk

A Körzetben folyó tevékenységgel kapcsolatos politika

A Körzetben folyó tevékenységek megvalósítása - amint azt ez a rész kifejezetten előírja - oly módon történik, hogy előmozdítsa a világgazdaság egészséges fejlődését és a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedését, hogy elősegítse a valamennyi ország - különösen a fejlődő államok -általános fejlődésének érdekében történő nemzetközi együttműködést, az alábbiak biztosítására való tekintettel:

1. a Körzet ásványforrásainak hasznosítása;

1. rendszeres, biztonságos és ésszerű gazdálkodás a Körzet ásványforrásaival, beleértve a Körzetben folyó tevékenységek hatékony végzését, valamint a megőrzés ésszerű alapelveivel összhangban a szükségtelen veszteség elkerülését;

1. ezen tevékenységekben történő részvétel lehetőségének kiterjesztése különösen a 144. és 148. cikkel összhangban;

1. a Hatóság részesedése a bevételekből, a technológia átadása a Vállalatnak és a fejlődő államoknak a jelen Egyezményben előírtak szerint;

1. a Körzetből származó ásványok hozzáférhetőségének fokozása, amelyek más forrásokból származó ásványokkal együtt kielégítik a fogyasztóknak ezen ásványokkal történő ellátására vonatkozó igényt;

1. a Körzetből és más forrásokból származó ásványokra vonatkozóan a termelők számára kifizetődő, igazságos és stabil, a fogyasztók számára tisztességes árak előmozdítása, valamint a kínálat és a kereslet közötti tartós egyensúly elősegítése,

1. a Részes Államok részvételi lehetőségeinek elősegítése - tekintet nélkül társadalmi és gazdasági berendezkedésükre, vagy földrajzi helyzetükre - a Körzet ásványforrásainak hasznosításában, és a Körzeten folyó tevékenységek monopolizálásának megakadályozása;

1. a fejlődő államok védelme az érintett ásvány árának vagy exportvolumenének csökkentéséből következően a gazdaságára, illetve az exportbevételekre gyakorolt káros hatásoktól annyiban, amennyiben ezt a csökkenést a Körzetben folyó tevékenység váltotta ki, amint ezt a 151. cikk meghatározza;

1. a közös örökségnek az emberiség egészének javát szolgáló hasznosítása; és

1. a piacra jutási feltételek a Körzet ásványforrásaiból kitermelt ásványok és az ezen ásványokból előállított nyersanyagok importja számára nem lehetnek kedvezőbbek, mint a más forrásokból származók importjára vonatkozó legkedvezőbb feltételek.

151. cikk

Termelési politika

1. a) A 150. cikkben meghatározott célok sérelme nélkül és a hivatkozott cikk h) pontjának alkalmazása céljából a Hatóság a meglevő fórumokon vagy olyan új egyezségek, megállapodások útján, melyekben az összes érintett fél - köztük mind a termelők, mind a fogyasztók - részt vesz, megteszi a szükséges intézkedéseket a Körzetből származó ásványokból előállított áruk piaca növekedésének, hatékonyságának és stabilitásának az elősegítése érdekében, olyan áron, mely az termelő számára kifizetődő és a fogyasztók számára tisztességes. A Részes Államoknak e cél érdekében együtt kell működniük.

b) A Hatóság jogosult részt venni bármely fenti árukkal foglalkozó konferencián, amelyen az összes érintett fél - beleértve a termelőket és a fogyasztókat is - részt vesz. A Hatóság jogosult továbbá arra, hogy részese legyen az ilyen konferenciák által létrehozott egyezségnek vagy megállapodásnak. A Hatóságnak az ezen egyezségek vagy megállapodások által létrehozott szervezetben való részvétele a Körzetben folyó előállítás tekintetében, és e szervezet vonatkozó szabályaival összhangban történhet.

c) A Hatóság az ebben a bekezdésben említett egyezségekből vagy megállapodásokból eredő kötelezettségeit oly módon teljesíti, amely biztosítja az érintett ásványok Körzetben folyó kitermelésének egységes és megkülönböztetés nélküli végrehajtását. Mindezt a Hatóság a meglevő szerződések feltételeivel, valamint a Vállalat elfogadott munkatervével összhangban végzi.

2. a) A 3. bekezdésben meghatározott átmeneti időszak tartama alatt, az elfogadott munkaterv alapján végzett kereskedelmi célú termelés csak abban az esetben kezdhető meg, amennyiben a tevékenységet végző termelési engedélyért folyamodott a Hatósághoz, és az a részére ki is lett állítva. Termelési engedélyért folyamodni, illetve azt kiállítani csak a kereskedelmi célú termelés munkaterv alapján tervezett kezdete előtt legfeljebb 5 évvel lehet, hacsak a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárása, tekintettel a hasznosítási tervezet természetére és ütemezésére, más időtartamot nem állapítanak meg.

b) A termelési engedély iránti kérelemben meg kell határozni a jóváhagyott munkaterv alapján kitermelni szándékozott nikkel várható éves mennyiségét. A kérelemnek tartalmaznia kell az engedély kiállítása után tervezett költségek ütemezést, amelyek megalapozott számításon alapulnak lehetővé téve, hogy a termelő a kereskedelmi célú termelést a tervezett határidő elkezdhesse.

c) Az a) és b) pontokban foglaltak céljából a Hatóság megfelelő teljesítési követelményeket állapít meg, összhangban a III. Függelék 17. cikkével.

d) A Hatóság a termelési engedélyt a kérelemben foglalt termelési szintnek megfelelően állítja ki, kivéve ha az, valamint a már korábban engedélyezett szintek összege az átmeneti időszakba eső tervezett termelés bármely évében meghaladja azt a nikkel-kitermelési határértéket, amelyet a 4. bekezdés alapján az engedélyezés évében állapítottak meg.

e) A termelési engedély, valamint az elfogadott kérelem a kiállítás esetén a jóváhagyott munkaterv részét képezi.

f) Amennyiben a termelési engedély iránti kérelmet e bekezdés d) pontja alapján elutasítják, a termelő jogosult a Hatóságnál bármikor újból kérelmet előterjeszteni.

1. Az átmeneti időszak azon év január l-jét 5. évvel megelőzően kezdődik, amelyben egy jóváhagyott munkaterv szerint legkorábban iparszerű termelés kezdődne. Amennyiben a legkorábbi iparszerű termelés az eredeti tervhez képest egy későbbi évre halasztódik, az átmeneti időszak kezdetét, valamint az eredetileg kiszámított termelési határértéket megfelelően módosítani kell. Az átmeneti időszak 25 évig, vagy a 155. cikk szerinti Felülvizsgálati Konferencia bezárásáig tart, vagy addig a napig, amikor az 1. bekezdés szerinti egyezségek vagy megállapodások hatályba lépnek, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb. A jelen cikk szerinti jogosultság az átmeneti időszak fennmaradó részére a Hatóságra száll vissza, amennyiben az egyezségek vagy megállapodások megszűntek, vagy bármely okból hatályukat vesztették.

1. a) A termelési határérték az átmeneti időszak bármely évére vonatkozóan a következők összege:

(i) a b) pont alapján a legkorábbi iparszerű termelést közvetlenül megelőző évre és az átmeneti időszak kezdetét közvetlenül megelőző évre kiszámított nikkelfogyasztási trendvonalértékek különbsége; és

(ii) a b) pont alapján a termelési engedély alkalmazásba vételének évére és a legkorábbi iparszerű termelést közvetlenül megelőző évre kiszámított nikkelfogyasztási trendvonalértékek különbségének 60%-a.

b) Az a) pont tekintetében:

(i) a nikkel-kitermelési határérték kiszámítására használt irányadó értékek azok az éves nikkelfogyasztási értékek a trendvonalon, amelyeket a termelési engedély kiadásának évére számítottak ki. A trendet a legutóbbi 15 év tényleges nikkelfogyasztási adatai - amennyiben rendelkezésre állnak - logaritmusainak lineáris regressziója adja, ahol az idő a független változó. Ezt a trendvonalat kell az eredeti trendvonalnak tekinteni.

(ii) amennyiben az eredeti trendvonal éves növekedési aránya nem éri el a 3%-ot, akkor helyette az a) pont szerinti mennyiségek meghatározására szolgáló trendvonal az a vonal, amely az eredeti trendvonalat az érintett 15 éves periódus első événél metszi és évente 3%-al növekszik; azzal, hogy az átmeneti időszak bármely évére megállapított termelési határérték egy esetben sem lépheti túl az arra az évre megállapított eredeti trendvonalértéket és az átmeneti időszak kezdetét közvetlenül megelőző évre megállapított eredeti trendvonal érték közötti különbséget.

1. A Hatóság a 4. bekezdésben foglaltak szerint kiszámított, rendelkezésre álló termelési határértékből 38.000 tonna nikkelt a Vállalat részére kezdő termelésre fenntart.

6. a) A kitermelő bármely évben az ásványkitermelést a termelési engedélyben meghatározott mennyiséghez viszonyítva legfeljebb 8%-al vagy annál kevesebbel lépheti túl azzal a feltétellel, hogy a kitermelés összmennyisége nem haladhatja meg az engedélyben meghatározottat. Bármely 8-20% közötti bármely évben jelentkező túllépés, illetve két egymást követő túllépést mutató évet követő első, illetve rákövetkező években jelentkező bármely túllépés esetén kötelező a Hatósággal tárgyalást kezdeni, amely a kitermelőtől megkövetelheti a többlettermelésre is kiterjedő kiegészítő termelési engedély beszerzését.

b) Az ilyen kiegészítő termelési engedélyek iránti kérelmeket a Hatóság csak azt követően vizsgálja meg, miután valamennyi olyan függőben levő kérelem ügyében döntést hozott, amelyet termelési engedélyt még nem kapott kitermelők nyújtottak be, és kellően tekintetbe vette az egyéb lehetséges kérelmezőket. A Hatóság szem előtt tartja azt az elvet, hogy az átmeneti időszak egyik évében sem lépjék túl a termelési határérték által meghatározott mértéket. Semmilyen munkaterv alapján nem engedélyezhető a nikkel évi 46.500 metrikus tonnát meghaladó mértékű kitermelése.

7. A további fémek - mint az azokból a fémtartalmú rögökből kinyerhető réz, kobalt és mangán, melyeket a termelési engedély alapján termelnek ki - kitermelési szintje nem haladhatja meg azokat a szinteket, amelyeket akkor értek volna el, ha a kitermelő ezekből a rögökből a jelen cikk szerinti legnagyobb nikkelmennyiséget termelte volna ki. Az e bekezdés végrehajtására vonatkozó szabályokat, rendelkezéseket és eljárást a Hatóság a III. Függelék 17. cikkének megfelelően állapítja meg.

8. A többoldalú kereskedelmi megállapodásokból eredő, tisztességtelen gazdasági gyakorlattal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket alkalmazni kell a Körzetben található ásványok feltárására és kitermelésére is. Az ilyen többoldalú kereskedelmi megállapodásokban is részt vevő Részes Államoknak, az e rendelkezésekből eredő viták rendezése során ezen megállapodásoknak a viták rendezésére vonatkozó szabályait kell alkalmazniuk.

9. A Hatóság a fémtartalmú rögökből kinyerhető ásványokon kívül megfelelő feltételek mellett és módszerek alkalmazásával korlátozhatja a Körzetből kitermelt más ásványok kitermelési szintjét is, a 161. cikk 8. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban álló feltételek és előírások elfogadásával.

10. A Tanácsnak a Gazdasági Tervező Bizottság javaslatára alapított ajánlására a Közgyűlés kompenzációs rendszert alakít ki vagy más intézkedést hoz, beleértve a szakosított intézményekkel vagy más nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, annak céljából, hogy támogassák azokat a fejlődő országokat, amelyeknek az érintett ásvány árának vagy exportvolumenének csökkentéséből következően a gazdaságára, illetve az exportbevételekre gyakorolt súlyos káros hatásokat kell elszenvedniük annyiban, amennyiben ezt a csökkenést a Körzetben folyó tevékenység váltotta ki. A Hatóság - kérelemre - nehézségeik minimálisra csökkentése és gazdaságuk felzárkóztatásához történő segítségnyújtás érdekében kezdeményezi azon államok problémáinak tanulmányozását, amelyek feltehetőleg a legsúlyosabban érintettek.

152. cikk

A Hatóság feladat- és hatáskörének gyakorlása

1. A Hatóság feladat- és hatáskörének megvalósítása során kerülni kell a hátrányos megkülönböztetést, többek között a Körzetben történő tevékenységek lehetőségének biztosításánál.

2. Mindazonáltal megengedett a különleges elbánás - ahogyan azt ez a rész kifejezetten előírja - a fejlődő országok tekintetében, közülük is különösen azoknál, amelyek tengerparttal nem rendelkeznek, illetve földrajzilag hátrányos helyzetűek.

153. cikk

A feltárás és kiaknázás rendszere

1. A Körzetben folytatott tevékenységeket a Hatóság szervezi, valósítja meg és ellenőrzi az egész emberiség nevében, az e cikkel, valamint e rész más vonatkozó rendelkezéseivel és a vonatkozó Függelékekkel, továbbá a Hatóság szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásával összhangban.

2. A Körzetben folytatott tevékenységeket a (3) bekezdésben előírtak szerint az alábbiak valósítják meg:

a. a Vállalat és

b. a Hatósággal társulva a Részes Államok vagy az állami vállalkozások, illetve, olyan természetes vagy jogi személyek, amelyek a Részes Államok honosai vagy amelyeket ezen államok, illetve állampolgáraik ténylegesen ellenőrzésük alatt tartanak, amennyiben a Részes Államok vagy az említettek bármely olyan csoportja, amely eleget tesz az e részben és a III. Függelékben foglalt követelményeknek, kezességet vállalnak értük.

1. A Körzetben folytatott tevékenységeket egy, a III. Függelékkel összhangban kidolgozott és a Jogi és Technikai Bizottság felülvizsgálata után a Tanács által jóváhagyott szabályszerű írásbeli munkatervvel összhangban végzik. Abban az esetben, ha a Körzetben folytatott, a Hatóság által engedélyezett tevékenységeket a 2. bekezdés b) pontjában említettek végzik, a munkaterv a Függelék 3. cikkével összhangban szerződés formáját ölti. Az ilyen szerződés szabályozhatja a III. Függelék 11. cikkével összhangban álló együttműködési megállapodást.

2. A Hatóság a Körzetben folytatott tevékenységek felett olyan ellenőrzést gyakorol, amely az e rész vonatkozó rendelkezéseinek és az ehhez kapcsolódó Függelékeknek, továbbá a Hatóság szabályainak, rendelkezéseinek és eljárásának, valamint a (3) bekezdéssel összhangban jóváhagyott munkaterveknek való megfelelés biztosítása céljából szükséges. A Részes Államok minden szükséges intézkedés megtételével támogatják a Hatóságot, hogy biztosítsák az ilyen megfelelést a 139. cikkel összhangban.

3. A Hatóságnak joga van bármikor, bármely, e részben szabályozott intézkedést megtenni, hogy biztosítsa a rendelkezéseinek való megfelelést és az általa, vagy bármely szerződés által a részére átruházott ellenőrzési és szabályozási feladatkör gyakorlását. A Hatóságnak joga van a Körzetben folytatott tevékenységekkel kapcsolatban használt minden létesítményt megvizsgálni.

4. A (3) bekezdés szerinti szerződésnek garantálnia kell a vállalkozó jogainak védelmét. Ennek megfelelően a szerződést felülvizsgálni, felfüggeszteni és megszüntetni csak a III. Függelék 18. és 19. cikkével összhangban lehet.

154. cikk

Időszakos felülvizsgálat

A Közgyűlés az Egyezmény hatálybalépésétől számított minden ötödik évben elvégzi a Körzetre vonatkozóan ezzel az Egyezménnyel megállapított nemzetközi jogrend gyakorlati megvalósulásának általános és rendszeres felülvizsgálatát. Ezen felülvizsgálat fényében a Közgyűlés e rész, valamint a hozzá kapcsolódó Függelék rendelkezéseivel és eljárásaival összhangban intézkedéseket hozhat, vagy javasolhatja, hogy más szervek hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a jogrend működésének javítására vezetnek.

155. cikk

A Felülvizsgálati Konferencia

1. Azon év január 1-jétől számított 15 év elteltével, amelyben megkezdődik a legkorábbi iparszerű termelés a jóváhagyott munkaterv szerint, a Közgyűlés konferenciát hív össze annak érdekében, hogy felülvizsgálják a jelen résznek és a vonatkozó Függeléknek a Körzet forrásai feltárásának és kitermelésének rendszerét szabályozó rendelkezéseit. A Felülvizsgálati Konferencia az eltelt időszak tapasztalatainak tükrében a következőket vizsgálja részletesen:

a. a jelen rész azon rendelkezései, amelyek a Körzet forrásainak feltárását és kitermelését szabályozzák, minden tekintetben elérték-e céljaikat, beleértve azt, hogy hasznára váltak-e az emberiség egészének;

b. ebben a 15 éves időszakban a fenntartott körzetekben a kitermelés hatékony és kiegyensúlyozott volt-e összehasonlítva a fenn nem tartott körzetekkel;

c. a Körzet és forrásainak hasznosítása és használata oly módon történt-e, hogy az elősegítette a világgazdaság egészséges fejlődését és a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedését;

d. elejét vették-e a Körzetben folyó tevékenységek monopolizálásának;

e. teljesült-e a 150. és 151. cikkben lefektetett politika;

f. a rendszer a Körzetben folyó tevékenységből származó előnyök méltányos megosztását eredményezte-e, különös tekintettel a fejlődő államok érdekeire és szükségleteire.

1. A Felülvizsgálati Konferenciának biztosítania kell az emberiség közös öröksége elvének, a Körzet forrásainak az összes ország, de különösen a fejlődő országok javára történő méltányos kitermelésére irányuló nemzetközi rendszernek és a Körzetben folyó tevékenységet szervező, irányító és ellenőrző Hatóság fenntartását Biztosítania kell továbbá a jelen részben lefektetett alapelvek fenntartását, tekintettel a Körzet vagy annak bármely része feletti szuverenitás megszerzésére vagy gyakorlására vonatkozó igények kizárására, az államoknak a Körzettel kapcsolatos jogaira és általános magatartására, továbbá azok részvételére a Körzetben az ezzel az Egyezménnyel összhangban folytatott tevékenységekben, a Körzetben folytatott tevékenység monopolizálásának megelőzésére, a Körzet kizárólag békés célokra való felhasználására, a Körzetben folyó tevékenységek gazdasági szempontjaira, a tengeri tudományos kutatásra, a technológia átadására, a tengeri környezet védelmére, az emberi élet védelmére, a parti államok jogaira, a Körzetet borító vizek és az e vizek feletti légtér jogállására és a Körzetben folyó tevékenységeknek és a tengeri közegben folytatott egyéb tevékenységeknek az összehangolására.

2. A Felülvizsgálati Konferencia döntéshozatali eljárása megegyezik az Egyesült Nemzetek Szervezete III. Tengerjogi Konferenciáján alkalmazott döntéshozatali eljárással. A Konferenciának minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy bármilyen módosításra irányuló megállapodást konszenzussal fogadjanak el, és addig ne kerüljön sor szavazásra, amíg ki nem merítették a konszenzus elérésére irányuló összes erőfeszítést.

3. Amennyiben 5 évvel a Felülvizsgálati Konferencia megnyitása után nem jön létre megállapodás a Körzet forrásainak felkutatására és kitermelésére vonatkozóan, a Részes Államok háromnegyedes többségével a Konferencia az ezt követő 12 hónap alatt elfogadhat és megerősítésre, illetve csatlakozásra a Részes Államok elé terjeszthet olyan módosításokat, amelyek a szükséges és megfelelő mértékben megváltoztatják vagy módosítják a rendszert. Ezek a módosítások a Részes Államok mindegyikére nézve 12 hónappal azután lép hatályba, hogy a Részes Államok háromnegyedének megerősítő, illetve csatlakozási okiratait letétbe helyezték.

4. A Felülvizsgálati Konferencia által az e cikk szerint elfogadott módosítások nem érintik a már meglevő szerződések alapján szerzett jogokat.

4. cím

A Hatóság

A) alcím

Általános rendelkezések

156. cikk

A Hatóság létrehozása

1. Ezennel létrejön a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság, amely e résszel összhangban fog működni.

1. Minden Részes Állam ipso facto tagja a Hatóságnak.

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Harmadik Tengerjogi Konferenciáján részt vett azon megfigyelőknek, akik a Záróokmányt aláírták, és akikre nincs utalás a 305. cikk (1) bekezdés c), d), e) vagy f) pontjában, joguk van megfigyelőként részt venni a Hatóságban, annak szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásával összhangban.

1. A Hatóság székhelye Jamaika.

1. A Hatóság alapíthat olyan regionális központokat vagy hivatalokat, amelyeket feladatköre ellátásához szükségesnek tart.

157. cikk

A Hatóság jellege és alapelvei

1. A Hatóság az a szervezet, amelyen keresztül a Részes Államok a Körzetben folyó tevékenységeket e rész rendelkezéseinek megfelelően szervezik és ellenőrzik, különös tekintettel a Körzet forrásainak igazgatására.

1. A Hatóság azzal a feladat- és hatáskörrel rendelkezik, amelyet ez az Egyezmény kifejezetten ráruházott. A Hatóság továbbá olyan járulékos hatáskörrel rendelkezik - ezzel az Egyezménnyel összhangban -, amely a Körzetben folyó tevékenységgel összefüggésben a feladat- és hatáskörök gyakorlásához szükséges.

1. A Hatóság valamennyi tagjának szuverén egyenlőségén alapul.

1. A Hatóság valamennyi tagja köteles az általa az e részben foglalt rendelkezések alapján elvállalt kötelezettségeit jóhiszeműen teljesíteni annak érdekében, hogy valamennyi tag számára biztosítottak legyenek a tagságból eredő jogok és előnyök.

158. cikk

A Hatóság szervei

1. A Hatóság főbb szerveiként ezennel létrejön a Közgyűlés, a Tanács és a Titkárság.

1. Ezennel létrejön a Vállalat, az a szerv, amelyen keresztül a Hatóság megvalósítja a 170. cikk 1. bekezdésében foglalt feladatait.

1. E résszel összhangban létre lehet hozni olyan kisegítő szerveket is, amelyek szükségesnek bizonyulnak.

1. A Hatóság és a Vállalat minden főbb szerve felelős a ráruházott hatáskörök és feladatok ellátásáért. E hatáskörök és feladatok ellátása során a szervek kerülnek minden olyan cselekedetet, amely egy másik szervre ruházott hatáskörök és feladatok ellátását csorbítja vagy akadályozza.

B) alcím

A Közgyűlés

159. cikk

Összetétel, ügyrend és szavazás

1. A Közgyűlés a Hatóság valamennyi tagjából áll. Minden egyes tag egy képviselővel rendelkezik a Közgyűlésben, akit helyettesek és tanácsadók kísérhetnek.

2. A Közgyűlés az évi rendes ülésszakán gyűlik össze, illetve olyan rendkívüli ülésszakon, amelyet maga a Közgyűlés határoz el, vagy a Tanács, illetve a Hatóság tagjai többségének kérése alapján a Főtitkár hív össze.

3. Az ülésszakokat a Hatóság székhelyén tartják, amennyiben a Közgyűlés másként nem dönt.

4. A Közgyűlés ügyrendjét maga fogadja el. Az évi rendes ülésszak kezdetén elnököt és - szükség szerint - tisztségviselőket választ, akik a következő évi rendes ülésszakig maradnak hivatalban, amikor is új elnököt és tisztségviselőket választanak.

1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.

1. A Közgyűlés minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

1. Ügyrendi kérdésekben a döntéshozatal, beleértve a Közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, a jelenlévő tagok szavazattöbbségével történik.

1. Érdemi kérdésben a döntéshozatalhoz a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges, azzal, hogy ennek a többségnek magában kell foglalnia az ülésszakon résztvevő tagok többségét. Amennyiben kérdéses, hogy egy kérdés érdemi vagy sem, az ilyen kérdést mindaddig érdemi kérdésnek kell tekinteni, amíg a Közgyűlés erről az érdemi kérdéshez megkövetelt arányban másképpen nem dönt.

1. Amennyiben az érdemi kérdést először bocsátják szavazásra, az elnök legfeljebb 5 naptári napra elhalaszthatja, illetve, ha a Közgyűlés tagjainak legalább egyötöde kéri, köteles elhalasztani a kérdésről történő szavazást. Ezt a szabályt minden kérdésre csak egyszer lehet alkalmazni, és nem alkalmazható abból a célból, hogy a kérdést az ülésszak utáni időszakra halasszák.

1. Az Elnökhöz intézett és a Hatóság tagjainak legalább egynegyede által támogatott írásbeli kérelemre a Közgyűlés tanácsadó véleményt kér a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság Tengerfenék Vitarendezési Tanácsától a Közgyűlés elé terjesztett bármely indítványnak az ezzel az Egyezménnyel való összhangja tárgyában, és egyidejűleg a tanácsadó vélemény megadásáig felfüggeszti a kérdésről történő szavazást. Amennyiben a tanácsadó vélemény nem érkezik meg annak az ülésszaknak utolsó hete előtt, amelyen azt kérték, a Közgyűlés dönt arról, hogy mikor ül össze az elhalasztott indítványról való szavazására.

160. cikk

Feladat- és hatáskör

1. A Közgyűlést, mint a Hatóság egyetlen valamennyi tagból álló szervét tekintik a Hatóság legfőbb szervnek, amelynek a többi fő szervek beszámolni kötelesek, ahogyan azt ez az Egyezmény kifejezetten előírja. A Közgyűlés az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Hatóság hatáskörébe tartozó bármely kérdésben vagy ügyben általános politikát állapíthat meg.

2. A Közgyűlés hatáskörébe és feladatkörébe tartozik továbbá:

a. a Tanács tagjainak megválasztása a 161. cikk szerint;

b. a Főtitkár megválasztása a Tanács által javasolt jelöltek közül;

c. a Vállalat Igazgatótanácsa tagjainak, valamint a Vállalat Főigazgatójának megválasztása a Tanács ajánlása alapján;

d. a feladatai végrehajtása érdekében szükséges kisegítő szervek létrehozása az e részben foglaltakkal összhangban. E szervek összetételében kellően figyelembe kell venni az egyenlő földrajzi elosztás és a sajátos érdekek elvét, valamint az ilyen szervek alá tartozó speciális technikai kérdések terén képzettséggel és szakértelemmel rendelkező tagok iránti igényt;

e. az Egyesült Nemzetek Szervezete rendes költségvetéséhez való hozzájárulási arány alapján egyeztetett megállapítási arány szerint a tagok részéről a Hatóság igazgatási költségvetéséhez való hozzájárulásának megállapítása mindaddig, amíg a Hatóság más forrásokból elegendő bevételhez nem jut, hogy igazgatási kiadásait fedezni tudja;

f. (i) a Tanács ajánlása alapján megtárgyalja és elfogadja a Körzetben folyó tevékenységekből származó pénzügyi és más gazdasági hasznok méltányos felosztására, valamint a 82. cikk szerinti befizetésekre és járulékokra vonatkozó szabályok, rendelkezések és eljárás megvizsgálása és elfogadása, különös figyelemmel a fejlődő országok és a teljes függetlenséget vagy más önkormányzati státuszt még el nem nyert népek érdekeire és szükségleteire. Amennyiben a Közgyűlés nem hagyja jóvá a Tanács ajánlásait, visszaküldi azokat a Tanácsnak a Közgyűlés által kifejtett vélemények fényében történő megfontolásra;

(ii) a Hatóság szabályainak, rendelkezéseinek és eljárásainak, továbbá azok módosításainak megvizsgálása és elfogadása, amelyeket a Tanács a 162. cikk 2. bekezdése o) pontjának (ii) alpontja alapján ideiglenesen fogadott el. Ezek a szabályok, rendelkezések és eljárások vonatkoznak a Körzetben történő kutatásra, feltárásra és kitermelésre, a Hatóság pénzügyi irányítására és belső igazgatására, valamint forrásoknak a Vállalattól a Hatósághoz történő átcsoportosítására a Vállalat Igazgatótanácsának ajánlása alapján;

g. a döntés a Körzetben folyó tevékenységből származó pénzügyi és más gazdasági haszon méltányos felosztásáról ezzel az Egyezménnyel és a Hatóság szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásával összhangban;

h. a Hatóság éves költségvetése Tanács által előterjesztett tervének a megvizsgálása és jóváhagyása;

i. a Tanács és a Vállalat időszaki beszámolóinak, valamint a Tanácstól, vagy a Hatóság bármely szervétől kért különleges jelentések megvizsgálása;

j. tanulmányok kezdeményezése és ajánlástétel a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés elősegítése céljából, továbbá a vonatkozó nemzetközi jog progresszív fejlődésének és kodifikációjának elősegítése;

k. a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatosan különösen a fejlődő országok számára felmerülő általános természetű problémák megvizsgálása, valamint a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatosan államok számára felmerülő olyan problémáké, amelyek földrajzi fekvésüknek tulajdoníthatók, különösen a tengerparttal nem rendelkező és a földrajzilag hátrányos helyzetű államoknál;

l. a Tanács ajánlása, valamint a Gazdasági Tervező Bizottság javaslata alapján, a 151. cikk 10. bekezdése szerinti kompenzációs rendszer vagy más gazdasági felzárkóztatási támogatási intézkedések megállapítása;

m. a tagságból eredő jogok és kiváltságok gyakorlásának felfüggesztése a 185. cikk szerint;

a Hatóság hatáskörébe tartozó bármilyen kérdés vagy ügy megvitatása, valamint döntés arról, hogy összhangban a Hatóság szervei közötti feladat- és hatáskörmegosztással, mely szerv járjon el olyan ügyben, amely nincs egy adott szerv hatáskörébe utalva.

C) alcím

A Tanács

161. cikk

Összetétel, eljárás és szavazási rend

1. A Tanács a Hatóság 36 tagjából áll, akiket a Közgyűlés választ a következő sorrendben:

a. négy tagot azok közül a részes Felek közül, amelyek az elmúlt 5 év alatt, amelyre vonatkozóan statisztikai adatok rendelkezésre állnak, a Körzetből származó ásványosztályokból előállított áruk világfogyasztásának több mint 2%-át adták, vagy a világimport több mint nettó 2%-át importálták. Bármely esetben egy államot a Kelet-Európai (szocialista) régióból, valamint a legnagyobb fogyasztót;

b. négy tagot a Körzetben folyó tevékenység előkészítésében, vagy irányításában közvetlenül, vagy állampolgáraik által a legnagyobb befektetéssel rendelkező 8 Részes Állam közül, beleértve legalább egy államot a kelet-európai (szocialista) régióból;

c. négy tagot azok közül a Részes Államok közül, amelyek a joghatóságuk alá tartozó területek termelése alapján a Körzetből származó ásványosztályok kategóriák tekintetében a legnagyobb nettó exportőrnek minősülnek, beleértve legalább két fejlődő országot amelyek gazdaságára lényeges kihatással van ezen ásványok exportja;

d. hat tagot azok közül a fejlődő államok közül, amelyek különleges érdeket képviselnek. A képviselt különleges érdekek a következők: a nagy népességgel rendelkező államok, a tengerparttal nem rendelkező vagy földrajzilag hátrányos helyzetű államok érdekei, olyan államoké, melyek a Körzetből származó ásványosztályok legnagyobb importőrei, valamint a legkevésbé fejlett államoké;

e. tizennyolc tagot a Tanács egészére nézve az egyenlő földrajzi eloszlás elvének biztosításával, azzal, hogy mindegyik földrajzi régiónak legalább 1 választott taggal kell rendelkeznie a jelen alpont alapján. Ezen alpont alkalmazásában a földrajzi régiók Afrika, Ázsia, Kelet-Európa (szocialista), Latin-Amerika, Nyugat-Európa és Egyéb.

2. A Tanács tagjainak az 1. bekezdésnek megfelelő megválasztásakor a Tanácsnak biztosítania kell, hogy:

a. a tengerparttal nem rendelkező vagy földrajzilag hátrányos helyzetű államok olyan mértékben legyenek képviselve, amely ésszerűen aránylik a Közgyűlésben való képviseletükhöz;

b. a parti államok, közülük különösen a fejlődő államok, melyek nem felelnek meg az 1. bekezdés a), b), c) vagy d) pontjainak, olyan mértékben legyenek képviselve, amely ésszerűen aránylik a Közgyűlésben való képviseletükhöz;

c. a Részes Államok mindegyik csoportja, amely képviselve van a Tanácsban, azon tagjai által legyen képviselve - amennyiben vannak ilyenek - amelyek a csoport által lettek jelölve.

2. A választásokat a Közgyűlés rendes ülésszakán rendezik. A Tanács tagjait 4 évre választják. Azonban az első választáson az 1. bekezdésben meghatározott csoportok tagjai felének megbízatása csak 2 évig tart.

3. A Tanács tagjai újraválaszthatók, de megfelelően figyelembe kell venni a tagság rotációjának kívánatosságát.

4. A Tanács a Hatóság székhelyén működik, és a Hatóság ügyei által megkövetelt gyakorisággal ülésezik, de évente legalább háromszor.

6. A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.

7. A Tanács minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

8. a) Ügyrendi kérdésekben a döntéshozatal a jelen levő tagok többségének szavazatával történik.

b) A 162. cikk 2. bekezdésének f)-i), n), p), v) pontjai, valamint a 191. cikk alapján felmerült érdemi kérdésekben a döntéshozatal a jelenlevő és a szavazásban résztvevő tagok kétharmados többségével történik, azzal, hogy ennek a többségnek magában kell foglalnia a Tanács tagságának többségét.

c) A jelenlevő és a szavazásban résztvevő tagok háromnegyedes többségével történik a döntéshozatal az alábbi rendelkezésekkel összefüggésben felmerült érdemi kérdésekben azzal, hogy ennek a többségnek magában kell foglalnia a Tanács tagságának többségét: 162. cikk 1. bekezdése, a 162. cikk 2. bekezdésének a)-e), l), q)-t) pontjai; a 162. cikk 2. bekezdésének u) pontja a vállalkozó, illetve a kezes általi nemteljesítés esetében; a 162. cikk 2. bekezdésének w) pontja azzal a feltétellel, hogy az azon pont alapján hozott rendelkezések legfeljebb 30 napig kötelezőek, kivéve, ha a jelen bekezdés d) pontja szerint hozott döntés meghosszabbítja; a 162. cikk 2. bekezdésének x)-z) pontjai; a 163. cikk 2. bekezdése; a 174. cikk 3. bekezdése, valamint a IV. Függelék 11. cikke.

a. A 162. cikk 2. bekezdésének m) és o) pontjai, valamint a XI. rész módosításainak elfogadásával kapcsolatosan felmerült érdemi kérdésekben konszenzussal kell dönteni.

b. A jelen bekezdés d), f) és g) pontjai alkalmazásában a konszenzus kifejezett kifogás hiányát jelenti. Az indítványnak a Tanácshoz történt benyújtását követő 14 napon belül a Tanács elnöke tisztázza, hogy várható-e kifejezett kifogás a javaslat elfogadása ellen. Amennyiben igen, úgy az Elnök a Tanács tagjaiból három napon belül megalakít és összehív egy legfeljebb kilenctagú egyeztető bizottságot a Tanács elnökének a vezetésével, amelynek feladata a különböző álláspontokat összeegyeztetni egy konszenzussal elfogadható javaslat létrehozása céljából. A bizottság gyorsan és eredményesen működik és megalakítását követő tizennégy napon belül jelentést tesz a Tanácsnak. Amennyiben a bizottság nem tud olyan javaslatot ajánlani, amely konszenzussal elfogadható, meg kell jelölnie a jelentésében azokat az okokat, amik alapján a javaslatot ellenzik.

c. Azokban az előzőekben fel nem sorolt kérdésekben, amelyekben a Tanács a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárása vagy más alapján dönteni jogosult, a döntéshozatal e bekezdésnek az szabályokban, rendelkezésekben és eljárásban meghatározott pontjai, illetve ha ott nincsenek meghatározva, akkor a Tanács által - amennyiben ez lehetséges előre -konszenzussal megjelölt pontjai szerint történik.

d. Amennyiben egy adott kérdésnél felmerül, hogy az a a)-d) pontok hatálya alá tartozik-e, akkor, úgy kell tekinteni, mintha a kérdés azon pont hatálya alá tartozna, amely a körülményektől függően magasabb szavazati arányt, vagy konszenzust ír elő, amennyiben a Tanács az adott többséggel vagy konszenzussal másként nem dönt.

9. A Tanács állapítja meg azokat az eljárási szabályokat, amelyek szerint a Hatóság Tanácsban képviselettel nem rendelkező tagja képviselőt küldhet a Tanács ülésére, amennyiben ezt ilyen tag kéri, vagy ha a tárgyalt kérdés a tagot különösen érinti. Az ilyen képviselő a vitában részt vehet, de szavazati joggal nem rendelkezik.

162. cikk

Feladat- és hatáskör

1. A Tanács a Hatóság végrehajtó szerve. A Tanács jogosult lefektetni - összhangban a jelen Egyezménnyel és a Közgyűlés által lefektetett politikával - azokat a konkrét politikákat, melyek szerint a Hatóság a hatáskörébe tartozó kérdésekben és ügyekben eljárni köteles.

2. Ezen túlmenően a Tanács:

a) felügyeli és összehangolja a jelen rész rendelkezéseinek végrehajtását a Hatóság hatáskörébe tartozó valamennyi kérdés és ügy kapcsán, valamint felhívja a Közgyűlés figyelmét a nemteljesítés eseteire;

b) javasolja a Közgyűlésnek a jelöltek listáját a Főtitkár megválasztására;

c) jelölteket ajánl a Közgyűlésnek a Vállalat Igazgatótanácsának, valamint a Vállalat Főigazgatójának megválasztására;

d) a jelen részben meghatározott feladatai gyakorlásához általa szükségesnek ítélt kisegítő szerveket alapít, kellő figyelemmel a gazdaságosságra és hatékonyságra. A kisegítő szervek összetételénél hangsúlyt kell helyezni az adott szervek alá tartozó technikai kérdések terén képesítéssel és szakértelemmel rendelkező tagok iránti igényre azzal, hogy kellően figyelembe kell venni az egyenlő földrajzi elosztás és a sajátos érdekek elvét;

e) elfogadja eljárási szabályzatát, beleértve elnöke megválasztásának módját;

f) a Hatóság nevében és hatáskörében, a Közgyűlés utólagos jóváhagyásával megállapodásokat köthet az Egyesült Nemzetek Szervezetével vagy más nemzetközi szervezetekkel;

g) áttekinti a Vállalat beszámolóit, és ajánlásaival együtt továbbítja a Közgyűlésnek;

h) éves jelentést, valamint a Közgyűlés igénye szerinti speciális jelentéseket tesz a Közgyűlésnek;

i) a 170. cikk rendelkezései szerint irányelveket bocsát ki a Vállalat részére;

j) a III. Függelék 6. cikke értelmében jóváhagyja a munkaterveket. A Tanács a Jogi és Technikai Bizottság által történt benyújtástól számított 60 napon belül határoz a ülésszakán minden munkatervről, a következő eljárás szerint:

(i) amennyiben a Bizottság a munkatervet jóváhagyásra javasolja, azt a Tanács által jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben 14 napon belül egyik tagja sem nyújtott be írásban kifejezett kifogást hivatkozással a III. Függelék 6. cikkében foglalt követelmények nemteljesítésére. Kifogás esetén a 161. cikk 8. bekezdésének e) pontjába foglalt egyeztető eljárás kerül alkalmazásra. Amennyiben az egyeztetési eljárás végén is fenntartják a kifogást, a munkatervet a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve ha a Tanács azon tagjai, akik, nem a kérelem benyújtói vagy a kérelmezőért kezességet vállalók, konszenzussal elutasítják;

(ii) amennyiben a Bizottság azt javasolja, hogy a munkatervet ne hagyják jóvá, vagy nem tesz javaslatot, a Tanács elfogadhatja a munkatervet a jelenlevő és szavazó tagok háromnegyedes többségével, azzal, hogy ennek a többségnek magába kell foglalnia az ülésszakon résztvevő tagok többségét;

k) elfogadja a Vállalat által a IV. Függelék 12. cikkében foglaltak szerint előterjesztett munkaterveket, alkalmazva - megfelelően - aj) pontban szabályozott eljárást;

1) gyakorolja az ellenőrzést a Körzetben folyó tevékenységek felett a 153. cikk 4. bekezdése, valamint a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárása szerint;

m) a Gazdasági Tervező Bizottság ajánlása alapján, a 150. cikk h) pontja rendelkezéseivel összhangban megteszi a szükséges és megfelelő intézkedéseket az ott meghatározott hátrányos gazdasági hatások elleni védelem tárgyában;

n) ajánlásokat terjeszt a Közgyűlés elé a Gazdasági Tervező Bizottság javaslatai alapján kompenzációs rendszerre vagy más gazdasági felzárkóztatási támogatási intézkedésekre vonatkozóan, a 151. cikk 10. bekezdése szerint;

o) (i) javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Körzetben folyó tevékenységből származó pénzügyi és más gazdasági hasznok méltányos felosztására, valamint a 82. cikk szerinti befizetésekre és járulékokra vonatkozó szabályokra, rendelkezésekre és eljárásra vonatkozóan, különös figyelemmel a fejlődő országok és a teljes függetlenséget vagy más önkormányzati státuszt még el nem nyert népek érdekeire és szükségleteire;

(ii) elfogadja és a Közgyűlés jóváhagyásáig ideiglenesen alkalmazza a Hatóság szabályait, rendelkezéseit és eljárását, valamint azok bármely módosítását, figyelembe véve a Jogi és Technikai Bizottság vagy más érintett alárendelt szerv ajánlásait. Ezek a szabályok, rendelkezések és eljárások a Körzetben folyó kutatáshoz, felkutatáshoz és kitermeléshez, valamint a Hatóság pénzügyi irányításához és belső igazgatásához kapcsolódnak. A fémtartalmú rögök feltárására és kitermelésére vonatkozó szabályok, rendelkezések és eljárás előnyt élveznek. A fémtartalmú rögökön kívüli egyéb források feltárására és kitermelésére vonatkozó szabályokat, rendelkezéseket és eljárást a Hatósághoz annak bármely tagja által benyújtott és ilyen szabályok, rendelkezések és eljárás elfogadására irányuló kérelemtől számított 3 éven belül kell meghozni. Valamennyi szabály, rendelkezés és eljárás ideiglenes alapon addig marad hatályban, amíg a Közgyűlés azt jóváhagyja, vagy a Tanács a Közgyűlés által kifejezett vélemény tükrében módosítja;

p) felülvizsgálja a Hatóság által vagy részére a jelen rész szerinti tevékenységek alapján teljesített fizetéseket;

q) választ a termelési engedélyek kérelmezői között, amennyiben a III. Függelék 7. cikke ezt előírja;

r) jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét;

s) ajánlásokat tesz a Közgyűlésnek a követendő politikáról a Hatóság hatáskörébe tartozó bármely kérdésben és ügyben

t) a tagsághoz fűződő jogok és kiváltságok gyakorlása a 185. cikk szerinti felfüggesztésének kapcsán ajánlásokat tesz a Közgyűlésnek;

u) a Hatóság nevében keresetet indít a Tengerfenék Vitarendezési Tanács előtt nemteljesítési ügyekben;

v) tájékoztatja a Közgyűlést a Tengerfenék Vitarendezési Tanács döntéséről, az u) pont alapján kezdeményezett eljárásban, valamint javaslatot tesz az általa szükségesnek tartott intézkedések megtételére;

w) rendkívüli körülmények esetén rendelkezéseket ad ki, közöttük a tevékenység felfüggesztéséről vagy kiigazításáról szóló rendelkezéseket annak érdekében, hogy megvédje a tengeri környezetet a Körzetben folyó tevékenységből származó súlyos kártól;

x) megtagadja a vállalkozók vagy a Vállalat kitermelési területeinek jóváhagyását, abban az esetben, ha lényeges bizonyítékok arra utalnak, hogy a tengeri környezetet komoly károsodás kockázata fenyegeti;

y) kisegítő szervet alapíthat a következőkre vonatkozó pénzügyi szabályok, rendelkezések és eljárás tervezeteinek részletes kidolgozására:

(i) a 171-175. cikk szerinti pénzügyi igazgatás;

(ii) a III. Függelék 13. cikke és a 17. cikk 1. bekezdés c) pontja szerinti pénzügyi intézkedések;

z) mechanizmusokat hoz létre a felügyelői személyzet megfelelő irányításához és felügyeletéhez, akik a Körzetben folyó tevékenységet vizsgálják annak megállapítása érdekében, hogy a jelen rész rendelkezéseinek, a Hatóság szabályainak, rendelkezéseinek és eljárásának, valamint a Hatósággal kötött bármely szerződés rendelkezéseinek és feltételeinek eleget tesznek-e.

163. cikk

A Tanács szervei

1. Ezennel létrejönnek a Tanács következő szervei:

a) a Gazdasági Tervező Bizottság;

b) a Jogi és Technikai Bizottság.

2. Mindkét Bizottság 15 tagból áll, akiket a Részes Államok jelöltjei közül a Tanács választ. Ha azonban szükséges, a Tanács elhatározhatja a Bizottságok létszámának növelését kellő figyelemmel a gazdaságosságra és hatékonyságra.

3. A Bizottságok tagjainak a Bizottság hatáskörébe tartozó területen megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük. A Tanács feladatai hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Részes Államoknak a szakértelem és tisztesség legmagasabb követelményeinek megfelelő olyan jelölteket kell állítaniuk, akik az érintett területeken szerzett képesítéssel rendelkeznek.

4. A Bizottság tagjainak választásakor kellő figyelemmel kell fordítani az egyenlő földrajzi elosztás szükségességére és a sajátos érdekek képviseletére.

5. Egyik Részes Állam sem jelölhet egy képviselőnél többet egy adott Bizottságba. Egy személy csak egy Bizottságba választható meg.

6. A Bizottság tagjait 5 éves időszakra választják, és újraválaszthatók.

7. A Bizottság tagjának hivatali ideje lejártát megelőző halála, alkalmatlanná válása vagy lemondása esetén a Tanács ugyanabból a földrajzi régióból vagy érdekszférából választ tagot a hivatali idő hátralevő részére.

8. A Bizottság tagjainak nem lehet a Körzetben folyó feltárással vagy kitermeléssel összefüggő tevékenységgel kapcsolatosan semmilyen pénzügyi érdekeltsége. Azon Bizottság felé fennálló felelősségükre is figyelemmel, amelynek tagjai, nem fedhetnek fel - tisztségük megszűnése után sem - semmilyen tudomásukra jutott ipari titkot, szellemi tulajdon tárgyát képező adatot, melyek a III. Függelék 14. cikke alapján a Hatóság részére lettek átadva, sem más egyéb, a Hatósággal kapcsolatos kötelezettségeik okán a tudomásukra jutott bizalmas információt.

9. A Bizottságok mindegyike azon alapelvek és irányelvek alapján látja el feladatkörét, amelyeket a Tanács esetlegesen elfogad.

10. A Bizottságok megállapítják és jóváhagyásra a Tanács elé terjesztik azokat a szabályokat és rendelkezéseket, amelyek a Bizottság feladatainak hatékony ellátásához szükségesek lehetnek.

11. A Bizottság döntéshozatali eljárását a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárása állapítják meg. A Tanács elé terjesztett ajánlásokat szükség szerint a Bizottságnak a tagjai közötti véleménykülönbségekről szóló rövid összefoglalója kíséri.

12. A Bizottságok rendszerint a Hatóság székhelyén működnek, és a feladataik hatékony gyakorlásához szükséges gyakorisággal üléseznek.

13. A Bizottság feladatai gyakorlása során szükség szerint tanácskozhat más bizottságokkal, az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes szerveivel vagy szakosított intézményeivel, vagy bármely, az ilyen konzultáció tárgya szerint illetékes nemzetközi szervezettel.

164. cikk

A Gazdasági Tervező Bizottság

1. A Gazdasági Tervező Bizottság tagjainak megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, mint pl. képesítés a bányászat, az ásványkitermelési tevékenységek igazgatása, a nemzetközi kereskedelem vagy a nemzetközi gazdaság területén. A Tanácsnak törekednie kell arra, hogy biztosítsa, hogy a Bizottság tagságának összetétele tükrözze a szükséges szakképzettségeket. A Bizottságnak legalább két taggal kell rendelkeznie azokból a fejlődő országokból, amelyek gazdasága számára alapvető fontosságú a Körzetből származó ásványosztályok exportja.

2. A Bizottság:

a. a Tanács kérésére intézkedési javaslatokat tesz a Körzetben folyó tevékenységgel kapcsolatosan a jelen Egyezménnyel összhangban meghozott döntések végrehajtására;

b. vizsgálja a Körzetből kitermelhető ásványok kínálatát, keresletét és árát befolyásoló trendeket és tényezőket, figyelemmel mind az importáló, mind az exportáló országok érdekeire, különös tekintettel közülük a fejlődő országokra;

c. megvizsgál bármely olyan, az érintett Részes Állam vagy Államok által a figyelmébe ajánlott helyzetet, amely a 150. cikk h) pontjában említett káros hatásokhoz vezethet, és megfelelő ajánlásokat tesz a Tanácsnak;

d. javaslatot tesz a Tanácsnak a Közgyűlés elé terjesztés céljából, a 151. cikk 10. bekezdésének megfelelően egy kompenzációs rendszerre vagy más gazdasági felzárkóztatási támogatásra vonatkozóan azon fejlődő országok számára, amelyek a Körzetben folyó tevékenységek által okozott káros hatásokat szenvednek el. A Bizottság továbbá megteszi a Tanácsnak azokat az ajánlásokat, amelyek a Közgyűlés által konkrét esetekben elfogadott rendszer vagy más intézkedések alkalmazásához szükségesek.

165. cikk

A Jogi és Technikai Bizottság

1. A Jogi és Technikai Bizottság tagjainak megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, mint pl. képesítés az ásványok feltárása, kitermelése és feldolgozása, az oceanológia, a tengeri környezet védelme, vagy az óceán bányászattal és a kapcsolódó szakterületekkel összefüggő gazdasági és jogi ügyek terén. A Tanácsnak törekednie kell arra, hogy biztosítsa, hogy a Bizottság tagságának összetétele tükrözze a szükséges szakképzettséget.

2. A Bizottság:

a. a Tanács kérésére ajánlásokat tesz a Hatóság feladatkörének gyakorlásával kapcsolatosan;

b. a 153. cikk 3. bekezdésével összhangban megvizsgálja a Körzetben folyó tevékenységekre vonatkozó hivatalos írásos munkaterveket és a Tanács elé terjeszti a megfelelő ajánlásokat. A Bizottság ajánlásait kizárólag a III. Függelékben felsoroltakra alapítja és azokról teljes mértékben beszámol a Tanácsnak;

c. a Tanács kérése alapján felügyeli a Körzetben folyó tevékenységeket, ahol szükséges, konzultálva és együttműködve az ilyen tevékenységeket folytatókkal, vagy az érdekelt Részes Állammal, vagy Államokkal, és beszámolót terjeszt a Tanács elé;

d. előkészíti a Körzetben folyó tevékenységek ökológiai következményeinek értékelését;

e. ajánlásokat tesz a Tanácsnak a tengeri környezet védelmére, figyelembe véve e terület elismert szakértőinek véleményét;

f. kidolgozza és a Tanácshoz felterjeszti a 162. cikk 2. bekezdés o) pontjába foglalt szabályokat, rendelkezéseket és eljárást, figyelembe véve valamennyi vonatkozó tényezőt, beleértve a Körzetben folyó tevékenységek ökológiai következményeink értékelését;

g. folyamatosan vizsgálja ezeket a szabályokat, rendelkezéseket és eljárást, és időről időre ajánlást tesz a Tanácsnak az általa szükségesnek ítélt vagy kívánatosnak tartott módosításokra;

h. ajánlásokat tesz a Tanácsnak egy monitoring programra, amely elismert tudományos módszerekkel, rendszeresen észleli, felméri, értékeli és elemzi a Körzetben folyó tevékenységekből származó, a tengeri környezetet érintő szennyezés veszélyeit, vagy hatásait, annak érdekében, hogy biztosított legyen a meglevő szabályok megfelelő jellege és azok megtartása, valamint összehangolja a Tanács által elfogadott monitoring program végrehajtását;

i. ajánlást tesz a Tanácsnak eljárások indítására a Hatóság nevében a Tengerfenék Vitarendezési Tanács előtt, e Résszel és a vonatkozó Függelékekkel összhangban, különös tekintettel a 187. cikkre;

j. ajánlást tesz a Tanácsnak az i) pont alapján a Tengerfenék Vitarendezési Tanácsnál indított eljárásokban született döntések alapján szükséges intézkedések megtételére;

k. ajánlást tesz a Tanácsnak veszélyhelyzeti intézkedés kiadására, amely lehet többek között a tevékenységek felfüggesztésére, vagy kiigazítására vonatkozó intézkedés, annak érdekében, hogy a Körzetben folyó tevékenységből származó súlyos kártól a tengeri környezetet megvédje. Az ilyen ajánlásokat a Tanács sürgősséggel tárgyalja;

1. ajánlást tesz a Tanácsnak, hogy tagadja meg a vállalkozók, vagy a Vállalat kitermelési területeinek jóváhagyását, abban az esetben, ha lényeges bizonyítékok arra utalnak, hogy a tengeri környezetet komoly károsodás fenyegeti;

m. ajánlást tesz a Tanácsnak felügyelői személyzet irányítására és felügyeletére, akik a Körzetben folyó tevékenységet vizsgálják annak megállapítása érdekében, hogy az e rész rendelkezéseinek, a Hatóság szabályainak, rendelkezéseinek és eljárásának, valamint a Hatósággal kötött bármely szerződés rendelkezéseinek és feltételeinek eleget tesznek-e;

n. kiszámítja a termelési határértéket, és kiadja a termelési engedélyeket a Hatóság nevében a 151. cikk. 2-7 bekezdései szerint, a termelési engedélyt kérelmezők között a Tanács által végzett szükséges kiválasztást követően, a III. Függelék 7. cikkének megfelelően.

3. A Bizottság tagjait felügyeleti és vizsgálati feladataik gyakorlása közben az érintett Részes Állam vagy más érintett fél kérésére azok képviselői is kísérhetik.

D) alcím

A Titkárság

166. cikk

A Titkárság

1. A Hatóság Titkársága a Főtitkárból és olyan személyzetből áll, amely a Hatóságnak szükséges lehet.

2. A Főtitkárt a Közgyűlés választja 4 éves időtartamra a Tanács által javasolt jelöltek közül, és újraválasztható.

3. A Főtitkár a Hatóság fő igazgatási tisztviselője. Ebben a minőségében tevékenykedik a Közgyűlés, a Tanács és bármely kisegítő szerv ülésén, valamint ellát bármely más olyan igazgatási feladatot, amelyet ezek a szervek ráruháznak.

4. A Főtitkár évente jelentést tesz a Közgyűlésnek a Hatóság munkájáról.

167. cikk

A Hatóság személyzete

1. A Hatóság olyan képzett tudományos, technikai és más személyzetből áll, amely igazgatási feladatai teljesítéséhez szükséges.

2. A személyzet kiválasztásának és alkalmazásának, valamint szolgálatuk feltételei meghatározásának legfőbb szempontja a hatékonyság, alkalmasság és a tisztesség legalapvetőbb követelményeinek biztosítása. E szempont mellett kellő figyelmet kell fordítani annak a fontosságára, hogy a személyzet kiválasztása a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjék.

3. A személyzet tagjait a Főtitkár nevezi ki. A kinevezésük, díjazásuk és elbocsátásuk feltételeinek és körülményeinek összhangban kell lenniük a Hatóság szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival.

168. cikk

A Titkárság nemzetközi jellege

1. A Főtitkár és a személyzet kötelezettségei teljesítése során nem kérhet és fogadhat el utasításokat egyik kormánytól, valamint a Hatóságon kívüli egyéb forrásból sem. Tartózkodnak bármilyen cselekedettől, amely rossz fényt vethet kizárólag a Hatóságnak felelős nemzetközi tisztviselői jogállásukra. A Részes Államok vállalják, hogy tiszteletben tartják a Főtitkár és a személyzet felelősségének kizárólagosan nemzetközi jellegét és nem törekednek befolyásolni őket kötelezettségeik teljesítése közben. A személyzet bármely tagja általi kötelezettségszegés a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárása szerint megfelelő igazgatási bíróság előtt kerül elbírálásra.

2. A Főtitkárnak és a személyzetnek nem lehet a Körzetben folyó tevékenységgel összefüggő feltárással vagy kitermeléssel kapcsolatosan semmilyen pénzügyi érdekeltsége. A Hatóság felé fennálló felelősségükre is figyelemmel, nem fedhetnek fel - még tisztségük megszűnése után sem -semmilyen tudomásukra jutott ipari titkot, szellemi tulajdon tárgyát képező adatot, melyek a III. Függelék 14. cikke alapján a Hatóság részére lettek átadva, sem más egyéb, a Hatóságnál történő alkalmazásuk során a tudomásukra jutott bizalmas információt.

3. A Hatóság személyzete tagjának a 2. bekezdésben meghatározott kötelességszegését az ilyen kötelességszegéssel érintett Részes Állam vagy Részes Állam által a 153. cikk 2. bekezdés b) pontja szerint kezesként támogatott természetes vagy jogi személy kérelme alapján a Hatóság a szabályai, rendelkezései és eljárása által kijelölt bíróság elé terjeszti. Az érintett fél jogosult az eljárásban részt venni. A bíróság ajánlására a Főtitkár az érintett munkatársat elbocsátja.

4. Az e cikk végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárása tartalmazzák.

169. cikk

Konzultáció és együttműködés a nemzetközi és a nem kormányzati szervezetekkel

1. A Főtitkár a Hatóság hatáskörébe tartozó ügyekben, a Tanács hozzájárulásával megfelelő egyezségeket köt az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa által elismert nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel történő konzultációra és együttműködésre vonatkozóan.

2. Bármely szervezet, amellyel a Főtitkár az 1. bekezdés alapján egyezséget kötött, megfigyelőként képviselőket jelölhet a Hatóság szerveinek ülésére, ezen szervek eljárási szabályai szerint. Meg kell állapítani a megfelelő eljárást az ilyen szervezetek véleményének megszerzésére a megfelelő ügyekben.

3. A Főtitkár a Részes Államok között köröztetheti az 1. bekezdésben meghatározott nem kormányzati szervezetek olyan témákban készült írásos jelentéseit, amelyekben azoknak speciális szakértelmük van, és amelyek kapcsolódnak a Hatóság munkájához.

E) alcím

A Vállalat

170. cikk

A Vállalat

1. A Vállalat a Hatóságnak az a szerve, amely a 153. cikk 2. bekezdés a) pontja alapján tevékenységét közvetlenül a Körzetben hajtja végre, és végzi a Körzetből kitermelt ásványok szállítását, feldolgozását és értékesítését.

2. A Vállalat a Hatóság nemzetközi jogalanyiságán belül a IV. Függelékben meghatározott statútumban foglalt jogképességgel rendelkezik. A Vállalat tevékenységét ezen Egyezménnyel, a Hatóság szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásával, valamint a Közgyűlés által lefektetett általános irányelvekkel összhangban végzi, és a Tanács irányítása és ellenőrzése alatt áll.

3. A Vállalat székhelye a Hatóság székhelye.

4. A Vállalat részére biztosítani kell a feladatai végrehajtásához szükséges eszközöket - a 173. cikk 2. bekezdésével és a IV. Függelék 11. cikkével összhangban - és technológiát - a 144. cikk és az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően -.

F) alcím

A Hatóság pénzügyei

171. cikk

A Hatóság pénzügyi forrásai

A Hatóság pénzügyi forrásai magukban foglalják:

a) a Hatóság tagjainak a 160. cikk 2. bekezdésének e) pontja szerint megállapított hozzájárulásait;

b) a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatosan a Hatóság által a III. Függelék 13. cikke alapján kapott pénzeszközöket;

c) a Vállalattól a IV. Függelék 10. cikke szerint átadott pénzeszközök;

d) a 174. cikk alapján kölcsönzött pénzeszközök;

e) a tagok, vagy más jogalanyok által tett önkéntes hozzájárulások; valamint

f) a 151. cikk 10. bekezdése szerinti kompenzációs alapba teljesített fizetések, amelynek forrásait a Gazdasági Tervező Bizottságnak kell javasolnia.

172. cikk

A Hatóság éves költségvetése

A Főtitkár készíti el a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, és azt a Tanács elé terjeszti. A Tanács megtárgyalja a javasolt éves költségvetést, és azt ajánlásaival együtt a Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés megtárgyalja és elfogadja a javasolt éves költségvetést a 160. cikk 2 bekezdése h) pontjának megfelelően.

173. cikk

A Hatóság kiadásai

1. A 171. cikk a) pontjában meghatározott hozzájárulásokat egy külön számlára kell teljesíteni az igazgatási kiadások teljesítéséhez mindaddig, amíg a Hivatal más forrásokból elegendő bevételhez nem jut, hogy ezeket a kiadásokat fedezni tudja.

2. A Hatóság eszközeiből elsődlegesen a Hatóság igazgatási kiadásait kell kiegyenlíteni. Az igazgatási kiadások kifizetése után fennmaradó eszközök, a 171. cikk a) pontja szerint megállapított hozzájárulások kivételével, többek között a következőkre használhatók fel:

a. a 140. cikk és a 160. cikk 2. bekezdésének (g) pontja alapján felosztásra kerülhetnek;

b. felhasználhatók a Vállalat vagyoni eszközökkel való ellátására a 170. cikk 4. bekezdésével összhangban;

c. felhasználhatók a fejlődő országok kompenzálására a 151. cikk 10. bekezdésével és a 160. cikk 2. bekezdésének 1) pontjával összhangban.

174. cikk

A Hatóság kölcsönfelvételhez való joga

1. A Hatóság jogosult kölcsön felvételére.

2. A Hatóság kölcsönfelvételi jogosultságának korlátjait a 160. cikk 2. bekezdése f) pontja alapján elfogadott pénzügyi szabályzatban a Közgyűlés állapítja meg.

3. A Hatóság kölcsönfelvételhez való jogát a Tanács gyakorolja.

4. A Részes Államok a Hatóság adósságaiért nem felelnek.

175. cikk

Éves könyvvizsgálat

A Hatóság nyilvántartásait, üzleti könyveit és számláit, ideértve az éves pénzügyi beszámolókat, a Közgyűlés által kijelölt független könyvvizsgáló vizsgálja meg évenként.

G) alcím

Jogállás, kiváltságok és mentességek

176. cikk

Jogállás

A Hatóság nemzetközi jogalanyisággal és a feladatai ellátásához és céljai teljesítéséhez szükséges jogképességgel rendelkezik.

177. cikk

Kiváltságok és mentességek

Annak érdekében, hogy a Hatóság képes legyen feladatai ellátására, a Részes Államok területén, az ebben az alcímben meghatározott kiváltságokat és mentességeket élvezi. A Vállalatot megillető kiváltságokat és mentességeket a IV. Függelék 13. cikke határozza meg.

178. cikk

A joghatóság alóli mentesség

A Hatóság, a tulajdona, és a vagyona mentességet élvez a joghatóság alól, kivéve azokat az eseteket, amikor a Hatóság a mentességéről kifejezetten lemond.

179. cikk

Mentesség az átkutatás és a lefoglalás bármely formája alól

A Hatóság tulajdona és vagyona mentes mind a végrehajtó szervek, mind a jogalkotó által elrendelt átkutatás, igénybe vétel, elkobzás, kisajátítás, vagy a lefoglalás bármely formái alól, tekintet nélkül arra, hogy hol található vagy kinek a birtokában van.

180. cikk

Mentesítés korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól

A Hatóság tulajdona és vagyona mentesül a korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium bármely formája alól.

181. cikk

A Hatóság irattára és hivatalos érintkezése

1. A Hatóság irattára, bárhol is legyen az, sérthetetlen.

2. A szellemi tulajdonnal tárgyát képező adatok, ipari titkok vagy hasonló információk, valamint a személyzet adati nem tárolhatók olyan irattárban, amely a nyilvánosság számára hozzáférhető.

3. Ami a hivatalos érintkezését illeti, azok részére valamennyi Részes Állam legalább olyan kedvező elbánást biztosít a Hatóság számára, mint amilyet más nemzetközi szervezetnek biztosít.

182. cikk

A Hatósággal kapcsolatban álló egyes személyek kiváltságai és mentessége

A Részes Államoknak a Közgyűlésen, a Tanácsban, vagy ezek szervében résztvevő képviselőit, valamint a Főtitkárt és a Hatóság személyzetét a következők illetik meg valamennyi Részes Állam területén:

a) mentesség joghatóság alól a feladataik gyakorlásával összefüggő cselekedeteik tekintetében a, kivéve amennyiben az állam, amelynek képviselői, vagy a Hatóság - az esettől függően - a konkrét esetben a mentességről kifejezetten lemond;

b) amennyiben nem állampolgárai az adott Részes Államnak, ugyanaz a mentesítés a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartásba vételének követelményei és a nemzeti hadkötelezettség alól, ugyanazok a kedvezmények a devizakorlátozások és ugyanaz az elbánás az utazási kedvezmények tekintetében, mint amelyeket az adott állam a többi Részes Állam hasonló rangú képviselőinek, tisztviselőinek és közalkalmazottainak biztosít.

183. cikk

Mentesítés az adók és vámterhek alól

1. Hivatalos tevékenységén belül a Hatóság, a vagyona, a tulajdona, a bevételei, a jelen Egyezmény által engedélyezett műveletei és ügyletei mentesek bármilyen közvetlen adó alól, a hivatalos használat céljából exportált vagy importált javak pedig mentesek mindenfajta vámteher alól. A Hatóság nem igényelhet mentességet olyan adó alól, amely nem haladja meg az igénybe vett szolgáltatás díját.

2. Amennyiben a Hatóság hivatalos tevékenységéhez szükséges jelentős értékű javak, illetve szolgáltatások vásárlása a Hatóság által vagy nevében történik, és a javak és szolgáltatások ára tartalmaz adókat és illetékeket, a Részes Államoknak a megfelelő mértékig megfelelő intézkedéseket kell megtenniük annak érdekében, hogy mentesítést adjanak az ilyen adók és illetékek megfizetése alól vagy biztosítsák azok visszaigénylésének lehetőségét. A javak, amelyeket vásárlása, vagy importálása e cikk alapján mentesítést élvez, nem adhatók el, illetve semmilyen formában nem idegeníthetők el a mentesítést nyújtó Részes Állam területén, kivéve ha ebben megállapodtak a Részes Állammal.

3. A Részes Állam nem vethet ki adót a Hatóság által a Főtitkárnak, a Hatóság személyzetének, valamint a Hatóság részére szolgálatot teljesítő szakértőknek kifizetett illetményre és díjazásra, vagy a kifizetés bármely más formájára, amennyiben ezek nem állampolgárai.

H) alcím

A tagállamok jogai és kiváltságai gyakorlásának felfüggesztése

184. cikk

A szavazati jog gyakorlásának felfüggesztése

Az a Részes Állam, amely a Hatóság részére teljesítendő pénzügyi hozzájárulásának megfizetésével hátralékban van nem szavazhat, ha a hátraléka eléri vagy meghaladja a megelőző két teljes év részéről esedékes hozzájárulásait. Mindamellett a Közgyűlés engedélyezheti az ilyen tag szavazati jogainak gyakorlását, amennyiben meggyőződött arról, hogy a fizetési kötelezettség elmaradása a tagnak nem róható fel.

185. cikk

A tagsággal járó jogok és kiváltságok gyakorlásának felfüggesztése

1. Annak a Részes Államnak, amely súlyosan és ismételten megsérti e rész rendelkezéseit, a Tanács javaslatára a Közgyűlés felfüggesztheti a tagsággal járó jogai és kiváltságai gyakorlását.

2. Az 1. bekezdés rendelkezéseit csak azt követően lehet alkalmazni, ha a Tengerfenék Vitarendezési Tanács megállapítja, hogy a Részes Állam e rész rendelkezéseit súlyosan és ismételten megsérti.

5. cím

A viták rendezése és tanácsadó vélemények

186. cikk

A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság Tengerfenék Vitarendezési Tanácsa

A Tengerfenék Vitarendezési Tanács megalapítását és joghatóságának gyakorlását e cím, a XV. rész, valamint a VI. Függelék rendelkezései szabályozzák.

187. cikk

A Tengerfenék Vitarendezési Tanács joghatósága

A Tengerfenék Vitarendezési Tanács e rész, valamint a vonatkozó Függelékek alapján a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatban a következő jogvitákban rendelkezik joghatósággal:

a) a Részes Államok között e rész, valamint a vonatkozó Függelékek értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő viták;

b) a Részes Államok és a Hatóság között felmerülő következő viták:

(i) a Hatóság, vagy a Részes Állam olyan cselekedetei vagy mulasztásai, amelyek állítólagosán e rész, vagy a vonatkozó Függelékek, vagy a Hatóság azzal összhangban elfogadott szabályai, rendelkezései és eljárásai megsértését jelentik; vagy

(ii) a Hatóság olyan cselekedetei, amelyek állítólagosán hatáskörtúllépést vagy hivatali hatalommal való visszaélést jelentenek;

c) egy adott szerződés felei - amennyiben azok Részes Államok, a Hatóság, a Vállalat, állami vállalatok, a 153. cikk 2. bekezdése b) pontjában említett természetes vagy jogi személyek - közötti következőkkel kapcsolatos viták:

(i) a vonatkozó szerződés vagy munkaterv értelmezése vagy alkalmazása;

(ii) a Körzetben folyó tevékenységgel kapcsolatos szerződésben szereplő egyik fél olyan cselekedetei, vagy mulasztásai, amely a másik felet vagy jogos érdekeit érintik;

d) a Hatóság és a leendő vállalkozó között - akiért a 153. cikk 2. bekezdése b) pontja alapján egy állam kezességet vállalt, és aki megfelelően teljesítette a III. Függelék 4. cikk 6. bekezdésében, valamint a 13. cikk 2. bekezdésében foglalt feltételeket -a szerződés visszautasításából, vagy a szerződés tárgyalása során felmerülő jogi kérdésből eredő viták;

e) a Hatóság és a Részes Állam, az állami vállalat, vagy olyan természetes illetve jogi személy közötti viták, amelyekért egy Részes Állam a 153. cikk 2. bekezdés b) pontja szerint kezességet vállalt, ahol a Hatóság állítólag a III. Függelék 22. cikke szerinti felelősséggel tartozik;

f) bármely más vita, amelyre ez az Egyezmény kifejezetten megállapítja a Tengerfenék Vitarendezési Tanács illetékességét.

188. cikk

A jogvitáknak a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság külön tanácsa, a Tengerfenék Vitarendezési Tanácsának ad hoc tanácsa, vagy pedig kötelező kereskedelmi választottbíróság elé történő bocsátása

1. A részes Felek közötti, a 187. cikk a) pontjában említett viták kerülhetnek:

a) a vitában résztvevő felek kérésére a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság VI. Függelék 15. és 17. cikkei alapján felállítandó külön tanácsa elé; vagy

b) a vitában résztvevő bármely fél kérésére a Tengerfenék Vitarendezési Tanács VI. Függelék 36. cikke alapján felállítandó ad hoc tanácsa elé.

2. a) A 187. cikk c) pontjának i) alpontja szerinti szerződés értelmezéséből, illetve alkalmazásából eredő vita, a vitában résztvevő bármely fél kérésére kötelező kereskedelmi választottbíráskodásra bocsátható, amennyiben a felek másképp nem állapodtak meg. A kereskedelmi választottbíróságnak, amely elé a vita kerül, nincs joghatósága az ezen Egyezmény értelmezésével kapcsolatos kérdések eldöntésére. Amennyiben a vita magában foglalja a XI. résznek, illetve a vonatkozó Függelékeknek a Körzetben folyó tevékenységgel kapcsolatos értelmezését, a kérdést elbírálásra a Tengerfenék Vitarendezési Tanács elé kell terjeszteni.

b) Amennyiben a kereskedelmi választottbíróság az eljárás kezdetekor vagy az eljárás során, a vitában résztvevő valamely fél kérésére vagy saját kezdeményezésére megállapítja, hogy a kérdés eldöntése a Tengerfenék Vitarendezési Tanács döntésétől függ, akkor a kérdést elbírálásra átteszi a Tengerfenék Vitarendezési Tanácshoz. Ez esetben a választottbíróság a Tengerfenék Vitarendezési Tanács döntésének megfelelő ítéletet hoz.

c) Ha a szerződés nem tartalmaz a vita esetén alkalmazandó választottbírósági eljárásra vonatkozó rendelkezést, akkor a választottbírósági eljárás az UNCITRAL Választottbírósági Szabályai, vagy a Hatóság más szabályai, rendelkezései és eljárásai által előírt választottbírósági szabályok szerint történik, amennyiben a vitában résztvevő felek másképpen nem állapodnak meg.

189. cikk

A joghatóság korlátozása a Hatóság döntéseinek tekintetében

A Tengerfenék Vitarendezési Tanácsnak nincs joghatósága a Hatóság e rész szerinti mérlegelési jogkörének gyakorlása tekintetében; és saját mérlegelési jogkörével semmilyen esetben sem helyettesítheti a Hatóságét. A 191. cikkben foglaltak sérelme nélkül, a Tengerfenék Vitarendezési Tanács joghatóságának a 187. cikk szerinti gyakorlása során nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy vajon a Hatóság bármely szabálya, rendelkezése és eljárása összhangban van-e ezzel az Egyezménnyel, és nem is nyilváníthat érvénytelennek ilyen szabályt, rendelkezést és eljárást. Ebben a tekintetben joghatósága annak elbírálására korlátozódik, hogy a Hatóság szabályainak, rendelkezéseinek és eljárásainak alkalmazása a konkrét esetben összeütközésbe kerülne a vitában résztvevő felek szerződéses vagy ebből az Egyezményből eredő kötelezettségeivel, továbbá a hatáskör túllépésével vagy a hivatali hatalommal való visszaéléssel kapcsolatos keresetekre, valamint a szerződéses vagy ebből az Egyezményből eredő kötelezettségek másik fél általi megszegése miatti kártérítési vagy más kompenzációs igények elbírálására.

190. cikk

A kezességet vállalt Részes Állam részvétele és beavatkozása az eljárásban

1. Amennyiben a 187. cikkben meghatározott vitában természetes vagy jogi személy vesz részt, erről a kezességet vállalt államot ki kell értesíteni, és annak írásos vagy szóbeli nyilatkozatok benyújtásával jogában áll részt venni az eljárásban.

2. Ha a 187. cikk c) pontjában említett vita során egy olyan természetes vagy jogi személy, amelyért valamely Részes Állam kezességet vállalt indít keresetet egy másik Részes Állam ellen, az alperes állam kérheti a kezességet vállalt államot, hogy a természetes vagy jogi személy nevében vegyen részt az eljárásban. Amennyiben a kezességet vállalt állam ezt megtagadja, az alperes állam intézkedhet a felől, hogy egy saját állama szerinti jogi személy képviselje az eljárásban.

191. cikk

Tanácsadó vélemények

A Tengerfenék Vitarendezési Tanács tanácsadó véleményt ad a Közgyűlés vagy a Tanács kérésére, a tevékenységi körükben felmerült jogi kérdésekben. Az ilyen véleményeket sürgősséggel kell kezelni.

XII. RÉSZ

A TENGERI KÖRNYEZET VÉDELME ÉS MEGŐRZÉSE

1. cím

Általános rendelkezések

192. cikk

Általános kötelezettség

Az államok kötelesek a tengeri környezetet védeni és óvni.

193. cikk

Az államok szuverén joga természeti forrásaik kiaknázására

Az államoknak környezetvédelmi politikájuknak megfelelően és összhangban a tengeri környezet védelmére és megőrzésére vonatkozó kötelezettségükkel, szuverén jogában áll természeti forrásaik kiaknázása.

194. cikk

Intézkedések a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására

1. Az államok - külön-külön vagy a körülményektől függően együttesen - megteszik az ezzel az Egyezménnyel összeegyeztethető azon intézkedéseket, amelyek a tengeri környezet bármely forrásból származó szennyezésének megelőzéséhez, csökkentéséhez és ellenőrzéséhez szükségesek, és e cél elérése érdekében az államok a rendelkezésükre álló és lehetőségeikkel összhangban lévő legalkalmasabb eszközöket használják, és törekszenek ezen irányú politikájuk összehangolására.

2. Az államok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek végzése során más államokat és azok környezetét nem érje szennyezésből folyó károkozás, valamint hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló események vagy tevékenységek miatt keletkező szennyezés ne terjedjen túl azokon a területeken, ahol jelen Egyezménynek megfelelően szuverén jogokat gyakorolnak.

3. Az e rész alapján megtett intézkedések a tengeri környezet szennyezésének összes forrására vonatkoznak. Ezen intézkedések többek között magukban foglalnak olyanokat, amelyek célja a lehetséges legnagyobb mértékű csökkentése a következőknek:

a. mérgező, káros vagy maró anyagoknak - különös tekintettel a lassan felbomlókra - szárazföldi forrásból, az atmoszférából, illetve azon keresztül, vagy tengerbe bocsátással történő kibocsátása;

b. hajókról származó szennyezés, különös tekintettel a balesetek megakadályozására, a veszélyhelyzetek kezelésére, a tengeri tevékenységek biztonságának biztosítására, a szándékos és nem szándékos kibocsátás megelőzésére, valamint a hajók felépítésének, szerkezetének, felszerelésének, személyzettel való ellátásának és üzemeltetésének szabályozására vonatkozó intézkedésekre;

c. a tengerfenék és az altalaj természeti forrásainak feltárása vagy kiaknázása során használt létesítményekből és berendezésekből származó szennyezés, különös tekintettel a balesetek megakadályozására, a veszélyhelyzetek kezelésére, a tengeri tevékenységek biztonságának biztosítására, valamint a létesítmények vagy berendezések tervezésének, építésének, felszerelésének, személyzettel való ellátásának és üzemeltetésének szabályozására vonatkozó intézkedésekre;

d. a tengeri környezetben működő egyéb létesítményekből és berendezésekből származó szennyezés, különös tekintettel a balesetek megakadályozására, a veszélyhelyzetek kezelésére, a tengeri tevékenységek biztonságának biztosítására, valamint a létesítmények vagy berendezések tervezésének, építésének, felszerelésének, személyzettel való ellátásának és üzemeltetésének szabályozására vonatkozó intézkedésekre;

4. A tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére vagy ellenőrzésére irányuló intézkedések meghozatalánál tartózkodnak a más államok által jogaik gyakorlása során és kötelezettségeikből fakadóan ezen Egyezménynek megfelelően végzett tevékenységek indokolatlan megzavarásától.

5. Az e résznek megfelelően meghozott intézkedések magukban foglalják tengeri élővilág ritka vagy törékeny ökoszisztémáinak, valamint a veszélyeztetett, kihaló félben lévő, kihalással fenyegetett fajok élőhelyének védelmére és megőrzésére irányuló lépéseket.

195. cikk

A károk és veszélyek áthárításának, valamint a szennyezési forma átalakításának tilalma

A tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére vagy ellenőrzés alatt tartására irányuló intézkedések meghozatalánál az államok mindent megtesznek, hogy a károk és veszélyek ne kerüljenek áthárításra az egyik területről a másikba, vagy a szennyezés egyik formája ne alakuljon át a szennyezés más formájává.

196. cikk

Technológiák használata, illetve új vagy idegen fajok bevezetése

1. Az államok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megelőzzék, csökkentsék és ellenőrizzék a tengeri környezet olyan jellegű szennyezéseit, amelyek a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló technológia használatából, vagy idegen vagy új fajoknak a tengeri környezet meghatározott részébe történő szándékos vagy véletlen bevezetésből származnak, és amelyek a tengeri környezetben jelentős és káros változásokat okozhatnak.

2. Ez a cikk nem érinti az Egyezmény alkalmazását a tengeri környezetszennyezés megelőzésének, csökkentésének és felügyeletének tekintetében.

2. cím

Globális és regionális együttműködés

197. cikk

Globális és regionális szinten történő együttműködés

Az államok együttműködnek globális szinten, és a helyzettől függően regionális szinten is, közvetlenül vagy nemzetközi szervezetek segítségével, a tengeri környezet védelméhez és megőrzéséhez kapcsolódó, ezzel az Egyezménnyel összhangban levő nemzetközi szabályok, követelmények, ajánlott gyakorlat és eljárások kidolgozása, valamint megfogalmazása tekintetében, figyelembe véve ugyanakkor a regionális jellemzőket.

198. cikk

A várható vagy tényleges kárról történő értesítés

Amint egy állam tudomására jutnak olyan esetek, amelyek során a tengeri környezetet veszélyezteti szennyezés által okozott kár közeli bekövetkezése vagy a károsodás már megtörtént, azonnal értesíti a többi olyan államot, amelyeket megítélése szerint a kár érinthet, illetve az illetékes nemzetközi szervezeteket.

199. cikk

Szükséghelyzeti terv szennyezés esetére

A 198. cikkben említett esetekben az érintett körzetben található államok a lehetőségeikhez képest a lehetséges mértékig együttműködnek a nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy a szennyezés hatásait megszűntessék, és a kárt megelőzzék vagy minimalizálják. Ebből a célból az államok közösen szükséghelyzeti terveket dolgoznak ki és támogatnak a tengeri környezet szennyezési eseteire való válaszadás céljából.

200. cikk

Tanulmányok, kutatási programok, valamint információ- és adatcsere

Az államok közvetlenül vagy nemzetközi szervezetek útján együttműködnek tanulmányok támogatása, tudományos kutatóprogramok végrehajtása, valamint a tengeri környezet szennyezéséhez kapcsolódó információ- és adatcsere elősegítése céljából. Az államok erőfeszítéseket tesznek a regionális és globális programokban való aktív részvételre a szennyezés természetének és hatásának értékelésére, a szennyezésnek való kitettségre, útvonalaira, kockázatára és gyógyítására vonatkozó tudásanyag megszerzése érdekében.

201. cikk

A szabályozás tudományos ismérvei

A 200. cikk szerint kapott információkra és adatokra tekintettel az államok közvetlenül vagy nemzetközi szervezetek útján együttműködnek olyan tudományok ismérvek létrehozásában, amelyek a tengeri környezet szennyezésének megelőzéséhez, csökkentéséhez és ellenőrzéséhez szükséges nemzetközi szabályok, követelmények, ajánlott gyakorlatok és eljárások megfogalmazására és kidolgozására vonatkoznak.

3. cím

Technikai segítségnyújtás

202. cikk

Tudományos és technikai segítségnyújtás a fejlődő államok részére

Az államok közvetlenül vagy nemzetközi szervezetek útján:

a. támogatják a fejlődő államoknak nyújtandó, a tengeri környezet védelmére és megőrzésére és a tengeri szennyezés megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére vonatkozó tudományos, oktatási, technikai programokat és más fajta segítségnyújtást. Ez a fajta segítségnyújtás többek között magában foglalja a következőket:

i. a tudományos és technikai személyzetük képzését;

ii. részvételük megkönnyítését a vonatkozó nemzetközi programokban;

iii. szükséges felszerelések és berendezések biztosítását;

iv. ilyen felszerelés előállításához szükséges képességük bővítését;

v. tanácsadást és fejlesztést a kutató, megfigyelési, oktatási és más programok tekintetében;

a. megfelelő segítséget nyújtanak, különösen a fejlődő államok részére, olyan jelentősebb események hatásainak minimalizálása érdekében, amelyek a tengeri környezet komoly szennyezését okozhatják;

b. megfelelő segítséget nyújtanak, különösen a fejlődő országok részére, a környezeti hatásvizsgálatok elkészítésére vonatkozólag.

203. cikk

Kedvezményes elbánás a fejlődő országok számára

A nemzetközi szervezetek a tengeri környezet szennyezésének megelőzése, csökkentése és ellenőrzése, vagy a szennyezés hatásainak minimalizálása céljából a következő előnyöket biztosítják a fejlődő országok részére:

a. megfelelő pénzösszegek juttatása és megfelelő technikai segítség nyújtása; és

b. különleges szolgáltatásaik használata.

4. cím

Monitoring és környezeti hatásvizsgálatok

204. cikk

A szennyezés kockázatainak és következményeinek figyelemmel kisérése

1. Az államok más államok jogaival összhangban, erőfeszítéseket tesznek - amennyire ez gyakorlatilag megvalósítható - közvetlenül vagy nemzetközi szervezetek útján arra, hogy elfogadott tudományos módszerek útján megfigyeljék, mérjék, kiértékeljék és analizálják a tengeri környezet szennyezésének kockázatait vagy hatásait.

2. Az államok különösképpen azon tevékenységek hatásait követik nyomon, amelyeket engedélyeznek vagy amelyekben részt vesznek, abból a célból, hogy megállapítsák, hogy ezek a tevékenységek szennyezhetik-e a környezetet.

205. cikk

Jelentések közzététele

A 204. cikk alapján kapott eredményekről az államok jelentést tesznek közzé, vagy megfelelő időközönként jelentést juttatnak el az illetékes nemzetközi szervezethez, amely azokat az összes állam részére hozzáférhetővé teszi.

206. cikk

A tevékenységek lehetséges következményeinek felmérése

Amennyiben az államok okkal feltételezhetik, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenységek a tengeri környezetnek lényeges szennyezését vagy jelentős és káros megváltozását okozhatják, olyan mértékben, amennyiben ez gyakorlatilag megvalósítható, felmérik az ilyen jellegű tevékenységeknek a tengeri környezetre gyakorolt lehetséges következményeit és a felmérés eredményeiről készített jelentést a 205. cikkben foglalt módon továbbítják.

5. cím

Nemzetközi szabályok és nemzeti jogszabályok a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására

207. cikk

Szárazföldről származó szennyeződés

1. Az államok törvényeket és rendelkezéseket fogadnak el a tengeri környezet szárazföldről történő szennyezésének megelőzése, csökkentése és ellenőrzés alatt tartása érdekében, ideértve a folyókból, folyótorkolatokból, csővezetékekből és vízelvezető létesítményekből származó szennyezéseket, figyelembe véve a nemzetközileg elfogadott szabályokat, követelményeket, ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat.

2. Az államok megtesznek egyéb olyan intézkedéseket is, amelyek szükségesek lehetnek e szennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez és ellenőrzéséhez.

3. Az államok erőfeszítéseket tesznek, hogy a megfelelő szinten egyeztessék az erre vonatkozó politikájukat.

4. Az államok, különösen az illetékes nemzetközi szervezetek vagy diplomáciai konferenciák útján, törekednek arra, hogy a szárazföldről származó tengeri környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzésére vonatkozó globális és regionális szabályokat, követelményeket, ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat hozzanak létre, figyelembe véve a sajátos regionális jellemzőket, a fejlődő országok gazdasági teljesítőképességét és ezen országok gazdasági fejlődésének szükségességét. Ezen szabályok, követelmények, ajánlott gyakorlatok és eljárások szükség szerint meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerülnek.

5. Az 1, 2 és 4. bekezdésben hivatkozott törvények, rendelkezések, intézkedések, követelmények, ajánlott gyakorlatok és eljárások magukban foglalják az olyan szabályokat, amelyek célja a mérgező, káros és maró anyagok, azok közül is különösen a lassan felbomlók tengeri környezetbe való bocsátásának a lehetséges legnagyobb mértékű csökkentése.

208. cikk

A nemzeti joghatóság alá tartozó, tengerfenéken folyó tevékenységekből származó szennyezés

1. A parti államok törvényeket és rendelkezéseket fogadnak el a joghatóságuk alatt álló tengerfenéken folyó tevékenységekből vagy tevékenységekben kialakuló, valamint a 60 és 80. cikk alapján joghatóságuk alatt álló mesterséges szigetekből, létesítményekből származó tengeri környezetszennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzés alatt tartása céliából.

2. Az államok megtesznek más olyan intézkedéseket is, amelyek szükségesek lehetnek e szennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez és ellenőrzés alatt tartásához.

3. E törvények, rendelkezések és intézkedések nem lehetnek kevésbé hatásosak, mint a nemzetközi szabályok, követelmények, ajánlott gyakorlatok és eljárások.

4. Az államok erre vonatkozó politikájuk megfelelő szintű egyeztetésére törekednek.

5. Az államok, különösen az illetékes nemzetközi szervezetek vagy diplomáciai konferenciák útján, arra törekednek, hogy az 1. bekezdésben meghatározott tengeri környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozó globális és regionális szabályokat, követelményeket, ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat hozzanak létre. Ezen szabályok, követelmények, ajánlott gyakorlatok és eljárások felülvizsgálatra kerülnek.

209. cikk

A Körzetben folyó tevékenységből származó szennyezés

1. A XI. Résszel összhangban nemzetközi szabályok, rendelkezések és eljárások kerülnek kidolgozásra a Körzetben folyó tevékenységből származó szennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzés alatt tartása céljából. Ezen szabályok, rendelkezések és eljárások szükség szerint meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerülnek.

2. A jelen rész rendelkezéseire is figyelemmel, az államok törvényeket és rendelkezéseket fogadnak el - a körülményektől függően megfelelően - a lobogójukat viselő vagy általuk lajstromozott, illetve felügyeletük alatt üzemben tartott hajók, létesítmények, és más berendezések által a Körzetben folytatott tevékenységből származó tengeri környezetszennyezés megelőzése, csökkentése, valamint ellenőrzés alatt tartása tekintetében.

210. cikk

A tengerbe bocsátással okozott szennyezés

1. Az államok törvényeket és rendelkezéseket fogadnak el a tengeri környezet tengerbe bocsátással történő szennyezésének megelőzése, csökkentése, valamint ellenőrzés alatt tartása céljából.

2. Az államok megtesznek egyéb olyan intézkedéseket is, amelyek szükségesek lehetnek e szennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez és ellenőrzés alatt tartásához.

3. E törvények, rendelkezések és intézkedések biztosítják, hogy a tengerbe bocsátás ne történhessen meg az államok illetékes hatóságainak engedélye nélkül.

4. Az államok, különösen az illetékes nemzetközi szervezetek vagy diplomáciai konferenciák útján, törekednek arra, hogy e szennyezési forma megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozó globális és regionális szabályokat, követelményeket, ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat hozzanak létre. Ezen szabályok, követelmények, ajánlott gyakorlatok és eljárások szükség szerint meghatározott időközönként felülvizsgáltra kerülnek.

5. A parti tengerbe és a kizárólagos gazdasági övezetbe vagy a kontinentális talapzatra való bebocsátás csak a parti állam kifejezett előzetes engedélyével történhet, a parti államnak joga van, hogy engedélyezze, szabályozza és ellenőrizze az ilyen bebocsátást miután megfelelően egyeztette a kérdést azon államokkal, amelyeket földrajzi elhelyezkedésük okán ebből hátrányok érhetnek.

6. A nemzeti törvények, rendelkezések és intézkedések nem lehetnek kevésbé hatásosak ezen szennyezési forma megelőzése, csökkentése, valamint ellenőrzés alatt tartása tekintetében, mint a nemzetközi szabályok és követelmények.

211. cikk

A hajókról származó szennyezés

1. Az államok, különösen az illetékes nemzetközi szervezetek vagy általános diplomáciai konferencia útján, a hajókról származó tengeri környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozó nemzetközi szabályokat és követelményeket hoznak létre, és ugyanezen a módon, szükség szerint támogatják hajózási útvonalrendszerek kialakítását az olyan balesetek veszélyének a minimalizálása céljából, amelyek a tengeri környezet szennyezését okozhatják, ideértve a partvonalat, valamint a parti államok ide vonatkozó érdekeinek szennyezéssel történő károsítását okozhatják. Ezen szabályok és követelmények ugyanilyen módon, szükség szerint meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerülnek.

2. Az államok törvényeket és rendelkezéseket fogadnak el a lobogójuk alatt hajózó, illetve általuk lajstromozott hajók által a tengeri környezetben okozott szennyezések megelőzése, csökkentése és ellenőrzés alatt tartása céljából. E törvényeknek és rendelkezéseknek legalább olyan hatékonyaknak kell lenniük, mint az illetékes nemzetközi szervezetek vagy az általános diplomáciai konferencia által létrehozott, általánosan elfogadott nemzetközi szabályok és követelmények.

3. Azok az államok, amelyek a tengeri környezet szennyezésének megelőzése, csökkentése, valamint ellenőrzés alatt tartása céljából az idegen hajók kikötőikbe vagy belvizeikbe való befutásának és parti termináljaiknál való kikötésének feltételeként különleges követelményeket állapítanak meg, ezeket a követelményeket kellő módon közzéteszik és közlik az illetékes nemzetközi szervezetekkel. Amennyiben ezeket a követelményeket két vagy több állam a politikáik harmonizálása céljából együttesen, azonos formában állapítja meg, a közlésnek tartalmaznia kell, hogy mely államok vesznek részt ezekben az egyezségekben. Minden állam megköveteli a lobogója alatt közlekedő, vagy az általa lajstromozott hajó parancsnokától, hogy az egyezségekben részes állam parti tengerén hajózva, ezen állam kérésére adjon információt arról, hogy a kérdéses körzetben található és az egyezségekben részes állam felé halad-e és ebben az esetben adjon tájékoztatást abban a tekintetben is, hogy megfelel-e a hajó a kikötőbe való belépéshez szükséges követelményeknek. Ez a cikk nem érinti a hajó békés áthaladási jogának folyamatos gyakorlását, vagy a 25. cikk 2. bekezdésében foglaltak alkalmazását

4. A parti államok, szuverenitásuk gyakorlásának keretében parti tengerük határain belül, az idegen hajók által - ideértve a békés áthaladás jogát gyakorló hajókat is - a tengeri környezetnek okozott szennyezések megelőzése, csökkentése, valamint ellenőrzés alatt tartása érdekében törvényeket és rendelkezéseket fogadhatnak el.

5. A parti államok, a 6. címben foglaltak szerinti végrehajtása céljából, kizárólagos gazdasági övezeteik tekintetében olyan, a hajókról való szennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez, valamint ellenőrzés alatt tartásához szükséges törvényeket és rendelkezéseket fogadhatnak el, amelyek az illetékes nemzetközi szervezetek vagy általános diplomáciai konferencia által létrehozott, általánosan elfogadott nemzetközi szabályokkal és követelményekkel összhangban vannak, illetve azokat hajtják végre.

6. a) Abban az esetben, amikor az 1. bekezdésben hivatkozott nemzetközi szabályok és követelmények nem felelnek meg bizonyos különleges helyzetek kezeléséhez, és a parti államnak megalapozott oka van feltételezni, hogy kizárólagos gazdasági övezetéknek egy egyértelműen meghatározott területe olyan terület, amelyre vonatkozóan az oceanográfiai és ökológiai viszonyokkal, továbbá ásványforrásai használatával vagy védelmével, illetve a sajátos forgalmi jellemzőivel összefüggő elismert technikai okok miatt a hajókról származó szennyezés megelőzése céljából különleges kötelező intézkedések elfogadása szükséges, a parti államnak jogában áll, az illetékes nemzetközi szervezetek keretében más érintett állammal folytatott megfelelő konzultációk után, e terület tekintetében e szervezetnek az alátámasztásul szolgáló tudományos és technikai bizonyítékok és a szükséges befogadási szerkezetekről szóló információk közlésével bejelentést tenni. A bejelentés kézhezvételét követő 12 hónapon belül a szervezet eldönti, hogy a terület viszonyai megfelelnek-e a fent leírtaknak. Amennyiben a szervezet úgy dönt, a parti államok törvényeket és rendelkezéseket fogadhatnak e területre vonatkozóan a hajók által okozott szennyezés megelőzése, csökkentése, valamint ellenőrzés alatt tartása tekintetében olyan nemzetközi szabályok, követelmények és tengerhajózási gyakorlat megvalósításaként, amelyeket ez a szervezet a különleges területek vonatkozásában elismer. Ezek a törvények és rendelkezések, az idegen hajók vonatkozásában csak 15 hónappal a bejelentésnek a szervezethez történt benyújtását követően alkalmazhatók.

b) A parti államok nyilvánosságra hozzák minden ilyen különleges, egyértelműen meghatározott terület határait.

c) Amennyiben a parti államok e terület tekintetében a hajók által okozott szennyezés megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozólag kiegészítő törvényeket és rendelkezéseket terveznek elfogadni, arról kötelesek értesíteni a szervezetet az előzőekben említett bejelentéssel egy időben. Ezek a kiegészítő törvények és rendelkezések vonatkozhatnak a kibocsátásra vagy a hajózási gyakorlatra, de nem követelhetik meg az idegen hajóktól, hogy a tervezés, szerkezet, a személyzettel való ellátás és a felszerelés tekintetében az általánosan elfogadott nemzetközi szabályokban és követelményekben foglaltaktól eltérőeket is betartsanak; azok az idegen hajók vonatkozásában csak 15 hónappal a bejelentésnek a szervezethez történt benyújtását követően alkalmazhatók, feltéve hogy a szervezet a bejelentés benyújtását követő 12 hónapon belül azokhoz hozzájárult.

7. Az ebben a cikkben említett nemzetközi szabályok és követelmények magukban foglalják többek között az olyan rendelkezéseket, amelyek azon parti államok azonnali értesítésére vonatkoznak, amelyek partvonalára vagy érintett érdekeire hatással lehetnek az olyan események, beleértve a tengeri baleseteket is, amelyek kibocsátást vagy annak lehetőségét eredményezik.

212. cikk

A légkörből vagy azon keresztül történő szennyezés

1. Az államok törvényeket és rendelkezéseket fogadnak el a tengeri környezet légkörből vagy azon keresztül történő szennyezésének a megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzésére, amelyek alkalmazandók az államok szuverenitása alá tartozó légtér és a lobogójuk alatt hajózó hajók, valamint az általuk lajstromozott hajók és légijárművek tekintetében, figyelembe véve a nemzetközileg elfogadott szabályokat, követelményeket, ajánlott gyakorlatot és eljárásokat, valamint a légi közlekedés biztonságát.

2. Az államok megtesznek egyéb olyan intézkedéseket is, amelyek szükségesek lehetnek e szennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez és ellenőrzés alatt tartásához.

3. Az államok különösen az illetékes nemzetközi szervezetek vagy az általános diplomáciai konferencia útján törekednek arra, hogy az ilyen jellegű szennyezés megelőzése, csökkentése, valamint ellenőrzés alatt tartása tekintetében globális és regionális szabályokat, követelményeket, ajánlott gyakorlatot és eljárásokat hozzanak létre.

6. cím

Végrehajtás

213. cikk

A szárazföldről származó szennyeződésre vonatkozó törvények és rendelkezések végrehajtása

Az államok biztosítják a 207. cikknek megfelelően elfogadott törvényeik és rendelkezéseik végrehajtását, és olyan törvényeket, rendelkezéseket és egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek a tengeri környezet szárazföldről származó szennyezésének a megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozóan az illetékes nemzetközi szervezetek vagy az általános diplomáciai konferencia útján létrehozott alkalmazandó nemzetközi szabályok és követelmények végrehajtásához szükségesek.

214. cikk

A tengerfenéken folytatott tevékenységekből származó szennyezésre vonatkozó törvények és rendelkezések végrehajtása

Az államok biztosítják a 208. cikknek megfelelően elfogadott törvényeik és rendelkezéseik végrehajtását, és olyan törvényeket, rendelkezéseket, és egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek a tengeri környezetnek a joghatóságuk alatt álló tengerfenéki tevékenységekből származó vagy azzal összefüggő, valamint a 60 és 80. cikknek megfelelőn a joghatóságuk alatt álló mesterséges szigetekről, létesítményekről származó szennyezés megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozóan az illetékes nemzetközi szervezetek vagy az általános diplomáciai konferencia útján létrehozott alkalmazandó nemzetközi szabályok és követelmények végrehajtásához szükségesek.

215. cikk

A Körzetben folyó tevékenységekből származó szennyezésre vonatkozó törvények és rendelkezések végrehajtása

A Körzetben folyó tevékenységekből származó tengeri környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozóan a XI. résznek megfelelően létrehozott nemzetközi szabályok, követelmények és eljárások végrehajtására a XI. rész rendelkezéseit kell alkalmazni.

216. cikk

A tengerbe bocsátással okozott szennyezésre vonatkozó törvények és rendelkezések végrehajtása

1. A jelen Egyezmény alapján elfogadott törvények és rendelkezések, valamint a tengeri környezet tengerbe bocsátás által történő szennyezésének megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozóan az illetékes nemzetközi szervezetek vagy diplomáciai konferencia által elfogadott nemzetközi szabályok és követelmények végrehajtását:

a. a parti tengerén vagy a kizárólagos gazdasági övezetén belül vagy a kontinentális talapzatára történő bebocsátás esetében a parti állam biztosítja;

b. a lobogója alatt közlekedő hajók, illetve az általa lajstromozott hajók vagy légijárművek tekintetében a lobogó szerinti állam biztosítja;

c. az az állam biztosítja, amelynek a területén vagy partközeli termináljain folynak a hulladékok vagy más anyagok rakodási műveletei.

1. Egyetlen állam sem köteles e cikknél fogva arra, hogy eljárást indítson abban az esetben, amikor azt más állam e cikknek megfelelően már megindította.

217. cikk

Végrehajtás a lobogó szerinti államok által

1. Minden állam biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő, illetve általa lajstromozott hajók betartsák a tengeri környezet hajók általi szennyezésének megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozóan az illetékes nemzetközi szervezet vagy az általános diplomáciai konferencia által létrehozott alkalmazandó nemzetközi szabályokban és követelményekben, valamint az államnak a jelen Egyezmény alapján elfogadott törvényeiben és rendelkezéseiben foglaltakat, és megfelelően elfogadja az előbbiek végrehajtásához szükséges törvényeket, rendelkezéseket és egyéb intézkedéseket. Ezen szabályok, követelmények, törvények és rendelkezések tényleges végrehajtását a lobogó szerinti állam arra tekintet nélkül biztosítja, hogy azokat hol sértik meg.

2. Az államok különösen abban a tekintetben tesznek szükséges intézkedéseket, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, valamint általuk lajstromozott hajók közlekedését mindaddig megtiltsák, ameddig azok nem tudnak az 1. bekezdésben hivatkozott nemzetközi szabályok és követelmények rendelkezéseinek - ideértve a hajók tervezésére, szerkezetére, felszerelése és személyzettel való ellátására vonatkozó szabályokat is - megfelelő állapotban a tengerre kifutni.

3. Az államok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, valamint általuk lajstromozott hajók fedélzetén megtalálhatóak legyenek az 1. bekezdésben hivatkozott nemzetközi szabályokban és követelményekben előírt és azok alapján kiállított bizonyítványok. Az államok biztosítják továbbá, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajókat meghatározott időközönként megvizsgálják abból a célból, hogy megállapításra kerüljön, hogy e bizonyítványok megfelelnek-e a hajó tényleges állapotának. A többi államok e bizonyítványokat a hajók állapotáról szóló bizonyítékként elfogadják és olyan jogi erejűnek tekintik, mint az általuk kiállított bizonyítványokat, kivéve, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a hajó állapota jelentős mértékben eltér a bizonyítványban foglalt adatoktól.

4. Amennyiben egy hajó megszegi az illetékes nemzetközi szervezetek vagy az általános diplomáciai konferencia által kidolgozott szabályokat és követelményeket, a parti állam - a 218., 220. és 228. cikk sérelme nélkül -, tekintet nélkül a jogellenes cselekmény elkövetési vagy az általa okozott szennyezés megjelenési vagy észlelési helyére, azonnali vizsgálatot rendel el, és amennyiben szükséges eljárást indít.

5. A jogsértő cselekményt kivizsgáló államnak jogában áll segítséget kérni bármely olyan államtól, amellyel való együttműködés hasznos lehet az ügy körülményeinek tisztázása tekintetében. Az államok törekednek a lobogó szerinti állam megfelelő kéréseinek eleget tenni.

6. Valamely állam írásos megkeresése alapján, a megkeresett állam vizsgálatot folytat minden olyan jogsértő cselekmény tekintetében, amelyeket állítólagosán a lobogója alatt közlekedő hajók követtek el. Amennyiben a feltételezett jogsértő cselekménnyel kapcsolatos eljárás megindításához elegendő és megfelelő bizonyíték áll rendelkezésre, a lobogó szerinti államok törvényeikkel összhangban az eljárást haladéktalanul megindítják.

7. A lobogó szerinti államok haladéktalanul informálják a megtett lépésekről és azok eredményéről a megkereső államot és az illetékes nemzetközi szervezetet. Ezen információk minden állam rendelkezésére állnak.

8. A lobogó szerinti államok törvényeiben és rendelkezéseiben foglalt büntetések elegendően súlyosak legyenek abban a tekintetben, hogy visszatartsanak a jogsértő cselekményektől, akárhol is történnek meg azok.

218. cikk

Végrehajtás a kikötő szerinti államok által

1. Amennyiben egy hajó önként tartózkodik egy állam kikötőjében vagy partközeli termináljában, ez az állam vizsgálatot folytathat és bizonyítékok alapján eljárást indíthat, ha az illetékes nemzetközi szervezet vagy az általános diplomáciai konferencia által kidolgozott alkalmazandó nemzetközi szabályok és követelmények megsértésével a kérdéses hajó ezen állam belvizeinek, parti tengerének vagy kizárólagos gazdasági övezetének határain kívül kibocsátást végzett.

2. Az 1. bekezdésben foglalt eljárás nem indítható más állam belvizein, parti tengerén vagy gazdasági övezetében történő jogsértő kibocsátás esetében, kivéve azokat az eseteket, amikor ezen állam, a lobogó szerinti állam vagy a cselekmény által károsított vagy veszélyeztetett állam azt kéri, hacsak a jogsértő cselekmény az eljárást kezdeményező állam belvizeiben, parti tengerében vagy kizárólagos gazdasági övezetében okozott szennyezést vagy fenyeget szennyezés okozásával.

3. Amennyiben egy hajó önként tartózkodik egy állam kikötőjében vagy partközeli termináljában, ez az állam az 1. bekezdésben hivatkozott jogsértő kibocsátás vizsgálata tekintetében a lehetséges mértékben teljesíti olyan államok vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérését, amelyek belvizeiben, parti tengereiben vagy kizárólagos gazdasági övezetében valószínűleg a fenti jogellenes cselekmény történt, azokban kárt okozott vagy kár bekövetkezésével fenyegetett. Amennyire kivitelezhető, ezen állam szintúgy teljesíti a lobogó szerinti állam kérését a fenti jogsértő cselekmények kivizsgálására vonatkozólag, tekintet nélkül a cselekmény elkövetési helyére.

4. A kikötő szerinti állam által az e cikk alapján végzett vizsgálatáról szóló dokumentumok kérésre át kell adni a lobogó szerinti vagy a parti állam számára. Minden olyan eljárás, amelyet a fenti vizsgálat következményeként indított a kikötő szerinti állam - a 7. cikkre is figyelemmel - a parti állam kérése alapján felfüggeszthető, amennyiben a jogsértő cselekmény a parti állam belvizein, parti tengerén vagy kizárólagos gazdasági övezetében került elkövetésre. Ebben a helyzetben az esettel összefüggő bizonyítékok és dokumentumok, bármely, a kikötő szerinti állam hatóságainál elhelyezett óvadékkal vagy más pénzügyi biztosítékokkal egyetemben átadásra kerülnek a parti tenger hatóságai részére. Az ilyen áttétel kizárja az eljárásnak a kikötő szerinti államban való folytatását.

219. cikk

A hajók hajózásra való alkalmasságát érintő intézkedések a szennyezés megelőzése érdekében

A 7. címre is figyelemmel, abban az esetben, amikor egy állam saját elhatározásából vagy kérésre megállapítja, hogy az egyik kikötőjében vagy partközeli termináljában tartózkodó hajó megsérti a hajók hajózásra való alkalmasságára vonatkozó nemzetközi szabályokat és követelményeket, és ezáltal károkozással fenyegeti a tengeri környezetet, ez az állam a lehetséges mértékben megteszi az adott hajó tengerre való kifutásának megakadályozásához szükséges igazgatási intézkedéseket. Ezen államok a hajónak kizárólag csak azt engedhetik meg, hogy a legközelebbi megfelelő hajójavító üzemig hajózzon el, de a jogellenes állapot okának elhárítása után haladéktalanul engedélyezik a hajó útjának folytatását.

220. cikk

Végrehajtás a parti államok által

1. Amennyiben egy hajó önként tartózkodik egy állam kikötőjében vagy partközeli termináljában, ezen állam - a 7. címre is figyelemmel - eljárást indíthat a hajókról származó szennyezés megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozó nemzetközi szabályokkal és követelményekkel összhangban, vagy ezzel az Egyezménnyel összhangban elfogadott törvényei és rendelkezései megsértése esetében, amennyiben a jogellenes cselekmény belvizein vagy kizárólagos gazdasági övezetében történt meg.

2. Amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy egy állam belvizein hajózó hajó áthaladása során megsérti az államnak a hajókról származó szennyezés megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozó nemzetközi szabályokkal és követelményekkel összhangban, vagy az ezzel az Egyezménnyel összhangban elfogadott törvényeit és rendelkezéseit, ezen állam - a II. rész 3. címe vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül - a megvizsgálhatja a hajót a jogellenes cselekménnyel összefüggésben, valamint törvényeivel összhangban és a 7. címnek megfelelően eljárást indíthat - beleértve a hajó visszatartását is - amennyiben ezt bizonyítékok igazolják.

3. Amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy egy olyan hajó, amely egy állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy parti tengerén hajózik, megsérti a hajókról származó szennyezés megelőzésére, csökkentésére vagy ellenőrzés alatt tartására vonatkozó alkalmazandó nemzetközi szabályokat és követelményeket, vagy pedig a fenti államnak az ilyen szabályokkal és követelményekkel összhangban lévő és azokat érvényre juttató törvényeit és rendelkezéseit, az érintett állam megkövetelheti a hajótól azonossága, lajstromozási kikötője, legutóbbi és következő célkikötője tekintetében az információ szolgáltatását, valamint az ügyre vonatkozó olyan más lényeges információ közlését, amely szükséges a jogsértés megtörténtének megállapítása céljából.

4. Az államok törvényeket és rendelkezéseket, valamint egyéb olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lobogójuk alatt hajózó hajók a 3. bekezdésben foglalt információkérésnek eleget tudjanak tenni.

5. Amennyiben alapos okkal feltételezhető az, hogy egy állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy parti tengerén közlekedő hajó, a kizárólagos gazdasági övezetben a 3. bekezdésben említett olyan jogsértő cselekményt követett el, amely lényeges és a tengeri környezet jelentős szennyezését okozó vagy azzal fenyegető kibocsátást eredményezett, az érintett állam a jogsértő cselekménnyel kapcsolatos téren ténylegesen megvizsgálhatja ezt a hajót, amennyiben a hajó megtagadta a tájékoztatást vagy az általa szolgáltatott információ észlelhető módon ellentétben áll a nyilvánvaló ténybeli helyzettel, és a vizsgálatot az eset körülményei indokolttá teszik.

6. Amennyiben nyilvánvaló objektív bizonyítékok állanak rendelkezésre, hogy egy állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy parti tengerén közlekedő valamely hajó, a kizárólagos gazdasági övezetben a 3. bekezdésben említett olyan jogsértő cselekményt követett el, amely a partvonal, vagy az állam azzal kapcsolatos érdekei, vagy az államnak a pari tengerén vagy kizárólagos gazdasági övezetében található ásványforrásai lényeges károsodását vagy ennek veszélyét okozó kibocsátást eredményezett, az érintett állam - a 7. cím rendelkezéseire is figyelemmel és azzal a feltétellel, hogy ezt a bizonyítékok indokolják - eljárást indíthat, ami jelentheti a hajóknak az állam törvényeivel összhangban történő visszatartását.

7. A 6. bekezdésben foglaltak ellenére, amennyiben az illetékes nemzetközi szervezet útján vagy egyéb módon olyan megfelelő eljárásokat hoztak létre, amelyek alapján az óvadéknyújtáshoz vagy más megfelelő pénzügyi biztosítékhoz szükséges követelmények biztosítva vannak, az ilyen eljárási szabályok által kötött parti állam megengedi a hajónak, hogy útját folytassa.

8. A 3., 4., 5., 6. és 7. bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a 211. cikk 6. bekezdése alapján elfogadott nemzeti törvények és rendelkezések tekintetében is.

221. cikk

A tengeri balesetekből eredő szennyezés elkerülésére vonatkozó intézkedések

1. E rész egyetlen rendelkezése sem érinti az államok azon jogát, hogy a nemzetközi jog - mind a szokásjog, mind a szerződéseken alapuló jog - alapján a parti tengerük határain túl a tényleges vagy fenyegető károkozással arányban álló intézkedéseket tegyenek és hajtsanak végre abból a célból, hogy a tengeri balesetet követő és valószínűleg jelentős káros hatásokkal járó szennyezéstől vagy annak veszélyétől, vagy a balesettel kapcsolatos cselekményektől megvédjék partvonalukat vagy az ahhoz kapcsolódó érdekeiket, beleértve a halászatot.

2. E cikk alkalmazásában "tengeri baleset" a hajók összeütközése, zátonyra futása vagy más tengeri incidens, illetve a hajóban vagy annak rakományában anyagi kárt vagy anyagi kár közvetlen bekövetkezésének veszélyét eredményező, a hajón vagy azon kívül bekövetkezett más esemény.

222. cikk

Végrehajtás az légkörből vagy azon keresztül történő szennyezés tekintetében

Az államok a szuverenitásuk alatt álló légtérben, illetve a lobogójuk alatt közlekedő vagy az általuk lajstromozott hajók, illetve légijárművek tekintetében végrehajtják a 212. cikk 1. bekezdése, valamint az ezen Egyezmény többi rendelkezése alapján létrehozott törvényeiket és rendelkezéseiket, valamint törvényeket és rendelkezéseket, és egyéb intézkedéseket fogadnak el a tengeri környezet légkörből, vagy azon keresztül történő szennyezésének megelőzésére, csökkentésére illetve ellenőrzés alatt tartására vonatkozóan az illetékes nemzetközi szervezetek vagy általános diplomáciai konferencia által létrehozott nemzetközi szabályok és követelmények végrehajtása céljából, összhangban a légi közlekedés biztonságára vonatkozó valamennyi nemzetközi szabállyal és követelménnyel.

7. cím

Biztosítékok

223. cikk

Intézkedések az eljárások megkönnyítésére

Az ezen rész alapján indított eljárások során az államok lépéseket tesznek a tanuk meghallgatásának és más államok hatóságai vagy az illetékes nemzetközi szervezet által átadott bizonyítékok elfogadásának elősegítésére, valamint megkönnyítik az illetékes nemzetközi szervezet, a lobogó szerinti állam és bármely, a jogsértő cselekmény következtében létrejött szennyezés által érintett más állam hivatalos képviselői részére a fenti eljárásban való részvételt. Az eljárásban részt vevő hivatalos képviselőket a nemzeti törvények, rendelkezések vagy a nemzetközi jog által biztosított jogok és kötelezettségek illetik meg.

224. cikk

A végrehajtási hatáskör gyakorlása

E cikk alapján az idegen hajók tekintetében biztosított végrehajtási hatásköröket csak hivatalos személyek vagy hadihajók, katonai légijárművek, vagy bármely más olyan hajó vagy légijármű gyakorolhatja, amely felismerhetően és azonosítható módon állami szolgálatban áll és rendelkezik az ehhez szükséges felhatalmazással.

225. cikk

A nem kívánt következmények elhárítására vonatkozó kötelezettség a végrehajtási jog gyakorlása során

Végrehajtási hatáskörük ezen Egyezmény alapján idegen hajók tekintetében történő gyakorolása során az államok nem veszélyeztethetik a hajózás biztonságát, vagy semmilyen más módon nem veszélyeztethetik, nem irányíthatják nem biztonságos kikötőbe vagy horgonyzóhelyre a hajókat, illetve nem teheti ki a tengeri környezetet túlzott kockázatnak.

226. cikk

Idegen hajók vizsgálata

1. a) Az államok az idegen hajót nem tarthatják hosszabb ideig vissza, mint ez a 216, 218 és 220 cikk alapján történő vizsgálathoz szükséges. Az idegen hajó bármely tényleges vizsgálata az olyan bizonyítványok, hajónaplók és egyéb okmányok ellenőrzésére korlátozódik, amelyekkel a hajó az általánosan elfogadott nemzetközi szabályok és követelmények szerint rendelkeznie köteles, valamint a hajón lévő más hasonló jellegű okmányokra korlátozódik; a hajó további tényleges vizsgálatára csak az ilyen ellenőrzést követően és csak abban az esetben kerülhet sor, ha:

i. alapos okkal feltételezhető, hogy a hajó állapota vagy felszerelése jelentős mértékben eltér az ezekben az okmányokban foglaltaktól;

ii. az ilyen okmányok tartalma nem elegendő a feltételezett jogsértő cselekmény igazolásához vagy ellenőrzéséhez; vagy pedig

iii. a hajó nem rendelkezik érvényes bizonyítványokkal és naplókkal.

(b) Amennyiben a vizsgálat eredménye a tengeri környezet megőrzésére és védelmére vonatkozó törvények és rendelkezések, vagy nemzetközi szabályok és követelmények megsértésére utal, a hajó azonnali elengedése olyan célszerű eljárás feltételével történhet, mint óvadék vagy más megfelelő pénzügyi biztosíték nyújtása.

(c) A hajók hajózásra való alkalmasságára vonatkozó hatályos nemzetközi szabályok és követelmények sérelme nélkül, a hajó elengedése megtagadható abban az esetben, amikor a hajó a tengeri környezet károsodásának veszélyét jelenti, illetve attól a feltételtől tehető függővé, hogy a hajó a legközelebbi hajójavító üzembe megy. Amennyiben az elengedést megtagadják vagy feltételtől teszik függővé, a hajó lobogója szerinti államot azonnal értesíteni kell, és az a XV. résznek megfelelően követelheti a hajó elengedését.

1. Az államok együttműködnek a hajók tengeren történő szükségtelen tényleges vizsgálatának elkerülésére vonatkozó eljárások kidolgozása tekintetében.

227. cikk

Az idegen hajók hátrányos megkülönböztetésének tilalma

Az államok az e részből eredő jogaik és kötelezettségeik gyakorlása során nem alkalmaznak formális vagy tényleges hátrányos megkülönböztetést más államok hajóival szemben.

228. cikk

Az eljárásindítás felfüggesztése és korlátozása

1. A hajókról származó szennyezés megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozó törvényeknek és rendelkezéseknek, vagy nemzetközi szabályoknak és követelményeknek az eljárást indító állam kizárólagos gazdasági övezetén kívül egy idegen hajó által történő megsértése tekintetében a büntetés kiszabása céljából indított eljárást felfüggesztik, amennyiben a lobogó szerinti állam azonos vádak tekintetében büntetés kiszabása céljából az első eljárás megindításától számított hat hónapon belül eljárást indít, kivéve ha a parti államot ért jelentős kárról van szó, vagy pedig az érintett lobogó szerinti állam ismételten figyelmen kívül hagyta a hajói által elkövetett jogsértő cselekmények esetén alkalmazandó nemzetközi szabályok és követelmények hatékony végrehajtására vonatkozó kötelezettségét. A lobogó szerinti, amely e cikknek megfelelően kérte az eljárás felfüggesztését, a kellő időben az eljárást korábban megindító állam rendelkezésére bocsátja az ügy teljes anyagát és az eljárás jegyzőkönyveit. Amikor a lobogó szerinti állam által indított eljárásban döntés születik, a felfüggesztett eljárás megszűnik. Az ilyen eljárás során felmerült költségek kifizetésével egy időben a parti állam visszatéríti a felfüggesztett eljárás kapcsán letétbe helyezett valamennyi óvadékot vagy más pénzügyi biztosítékot.

2. Az idegen hajók tekintetében a jogsértő cselekmény elkövetésétől számított három év elteltét követően büntetés kiszabása céljából eljárást indítani nem lehet, és az ezen időpont után egy állam által az 1. bekezdésre figyelemmel elkezdett eljárást egy másik állam nem veheti át.

3. E cikk rendelkezései nem érintik a lobogó szerinti állam ahhoz való jogát, hogy jogszabályainak megfelelően megtegyen bármely intézkedést, beleértve a büntetés kiszabása céljából indított eljárást is, tekintet nélkül más állam korábban indított eljárására.

229. cikk

Polgári eljárás indítása

A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti a tengeri környezet szennyezéséből származó veszteség vagy kár megtérítése iránti polgári eljárás indítására vonatkozó jogot.

230. cikk

Pénzbírságok és az eljárás alá vont személy elismert jogai

1. A nemzeti törvényeknek és rendelkezéseknek, vagy a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozó alkalmazandó nemzetközi szabályoknak és követelményeknek idegen hajó által a parti tenger határain túl történő megsértése esetében csak pénzbírságot lehet kiszabni.

2. A nemzeti törvényeknek és rendelkezéseknek, vagy a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére, valamint ellenőrzés alatt tartására vonatkozó alkalmazandó nemzetközi szabályoknak és követelményeknek idegen hajó által a parti tengeren történő megsértése esetében csak pénzbírságot lehet kiszabni, kivéve a parti tengeren elkövetett szándékos és súlyos szennyezési cselekmény esetét.

3. Az idegen hajó által elkövetett ilyen jellegű jogsértő cselekménnyel kapcsolatos eljárás lefolytatása során figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy elismert jogait, amennyiben az eljárás bírság kiszabásával is végződhet.

231. cikk

A lobogó szerinti állam és más érintett államok értesítése

Az államok haladéktalanul értesítik a lobogó szerinti államot, valamint bármely más érintett államot a 6. cím alapján idegen hajók ellen foganatosított bármely intézkedésről, és a lobogó szerinti állam rendelkezésére bocsátják az intézkedésekkel összefüggő összes hivatalos jelentést. Ugyanakkor a belvizeken elkövetett jogellenes cselekmények tekintetében, a parti állam előző kötelezettségei csak az eljárás során tett intézkedésekre korlátozódnak. A lobogó szerinti állam diplomáciai vagy konzuli képviselőit és lehetőség szerint tengerészeti hatóságait azonnal értesíteni kell az idegen hajók ellen a 6. címnek megfelelően megtett ilyen intézkedésekről.

232. cikk

Az államok felelőssége a végrehajtási intézkedésekért

Az államok akkor viselnek felelőséget a nekik felróható olyan károkért és veszteségekért, amelyeket a 6. címnek megfelelően általuk elrendelt intézkedések okoztak, ha az intézkedés jogellenes volt vagy túllépte a rendelkezésre álló információ fényében ésszerűnek tűnő mértéket. Az államok biztosítják a bíróságaik előtti keresetindítás lehetőségét az ilyen jellegű károk és veszteségekre vonatkozó igények tekintetében.

233. cikk

A nemzetközi hajózásra használt szorosokra vonatkozó biztosítékok

Az 5., 6. és 7. cím egyetlen rendelkezése sem érinti a nemzetközi hajózásra használt szorosok jogrendjét. Ugyanakkor, ha a 10. címben nem említett idegen hajó megsértette a 42. cikk 1. bekezdése a) és b) pontjában említett törvények és rendelkezéseket, jelentős kárt okozva ezzel a szorosok tengeri környezetének vagy azzal fenyegetve, a szorost határoló megfelelően figyelembe veszik e cím rendelkezéseit.

8. cím

Jéggel borított területek

234. cikk

Jéggel borított területek

A parti államoknak jogában áll a kizárólagos gazdasági övezet határain belül található jéggel borított területeken a tenger hajókból származó szennyezésének megelőzése, csökkentése, valamint ellenőrzés alatt tartása céljából nem diszkriminatív jellegű törvényeket és rendelkezéseket elfogadni és végrehajtani, ahol a különösen kemény időjárási viszonyok és az év legnagyobb részében ezeket a területeket borító jégtakaró akadályokat vagy kivételes veszélyeket képez a hajózás számára, és a tengeri környezet szennyeződése az ökológiai egyensúlynak lényeges kárt vagy visszafordíthatatlan zavarokat okozhat. E törvényeknek és rendelkezéseknek megfelelő tekintettel kell lenniük a hajózásra és a tengeri környezetnek a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos eredményeken alapuló megőrzésére és védelmére.

9. cím

Felelősség és helytállási kötelezettség

235. cikk

Felelősség és helytállási kötelezettség

1. Az államok felelősséggel tartoznak a tengeri környezet védelme és megőrzése tekintetében fennálló nemzetközi kötelezettségeikért. Az államok felelősségére a nemzetközi jog szabályai az irányadók.

2. Az államok biztosítják, hogy jogrendszerükkel összhangban lehetőség legyen a jogorvoslatra a tengeri környezetnek a joghatóságuk alatt álló természetes vagy jogi személyeik által okozott szennyezésből keletkezett károk gyors és megfelelő megtérítése vagy más módon való enyhítése céljából.

3. A tengeri környezet szennyezéséből fakadó károk gyors és megfelelő megtérítésére vonatkozó célkitűzés biztosítása céljából, az államok együttműködnek a hatályos nemzetközi jog érvényesítése, valamint a károk felméréséhez és megtérítéséhez kapcsolódó felelősségre és az ezzel kapcsolatos viták rendezésére vonatkozó nemzetközi jog továbbfejlesztése tekintetében, valamint - ahol szükséges - a megfelelő megtérítés megfizetésére vonatkozó feltételek és eljárások kidolgozásában, ide értve a kötelező biztosítást vagy a kártalanítási alapokat.

10. cím

Szuverenitáson alapuló mentesség

236. cikk

Szuverenitáson alapuló mentesség

A jelen Egyezménynek a tengeri környezet védelmére és megőrzésére vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak a hadihajókra, a haditengerészeti segédhajókra, illetve az állami tulajdonban lévő, vagy az állam által használt olyan más hajókra vagy légijárművekre, amelyek az adott időszakban kizárólag nem-kereskedelmi jellegű állami szolgálatban üzemelnek. Minden állam biztosítja ugyanakkor, hogy a fenti hajók vagy légijárművek az elvárhatóság és a kivitelezhetőség határain belül ezzel az Egyezménnyel összhangban járjanak el, olyan megfelelő intézkedések meghozatala által, amelyek nem veszélyeztetik az állam ilyen jellegű hajóinak vagy légijárműveinek az üzemeltetését vagy üzemképességét.

11. cím

A tengeri környezet védelméről és megőrzéséről szóló más egyezmények alapján fennálló kötelezettségek

237. cikk

A tengeri környezet védelméről és megőrzéséről szóló más egyezmények alapján fennálló kötelezettségek

1. E rész rendelkezései nem érintik azokat a speciális kötelezettségeket, amelyeket az államok a tengeri környezet védelme és megőrzése tárgyában korábban létrehozott különös egyezmények és megállapodások alapján vállaltak, továbbá nem érintik az ezen Egyezmény alapelvei megvalósítására a jövőben létrejövő megállapodásokat sem.

2. Az államok által a tengeri környezet védelme és megőrzése és védelme tekintetében különös egyezmények alapján vállalt speciális kötelezettségeket ezen Egyezmény alapelveivel és célkitűzéseivel összhangban kell végrehajtani.

XIII. RÉSZ

TENGERI TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

1. cím

Általános rendelkezések

238. cikk

Tengeri tudományos kutatások folytatásának joga

Valamennyi államnak - földrajzi elhelyezkedésére tekintet nélkül - és az illetékes nemzetközi szervezeteknek joga van tengeri tudományos kutatások folytatásához, fenntartva az ebben az Egyezményben más államok számára előírt jogokat és kötelezettségeket.

239. cikk

A tengeri tudományos kutatások elősegítése

Az államok és az illetékes nemzetközi szervezetek elősegítik és megkönnyítik a tengeri környezetnek ezzel az Egyezménnyel összhangban történő fejlesztését és ellenőrzését.

240. cikk

A tengeri tudományos kutatások folytatásának alapelvei

A tengeri kutatások folytatása során a következő elveket kell alkalmazni:

a. tengeri tudományos kutatás kizárólag békés célokért folytatható;

b. a tengeri tudományos kutatásokat a jelen Egyezménnyel összeegyeztethető, megfelelő tudományos eljárásokkal és eszközökkel kell folytatni;

c. a tengeri tudományos kutatások nem zavarhatják indokolatlanul a tengernek a jelen Egyezménnyel összeegyeztethető egyéb jogszerű hasznosítását, és az ilyen jellegű hasznosítások során megfelelően tekintetbe veszik a tengeri tudományos kutatásokat;

d. a tengeri tudományos kutatásokat a jelen Egyezménnyel összhangban elfogadott vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell folytatni, ideértve a tengeri környezet védelméről és megőrzéséről szóló rendelkezéseket is.

241. cikk

A tengeri tudományos kutatás, mint az igények jogalapjának el nem ismerése

A tengeri tudományos kutatási tevékenységek nem képeznek jogalapot egyetlen olyan igény tekintetében sem, amely a tengeri környezetre vagy annak forrásainak akármelyik elemére vonatkozik.

2. cím

Nemzetközi együttműködés

242. cikk

A nemzetközi együttműködés elősegítése

1. Az államok és az illetékes nemzetközi szervezetek a kölcsönös előnyök alapján és a szuverenitás, valamint a joghatóság tiszteletben tartásának elvével összhangban, elősegítik a békés célokért folytatott tengeri tudományos kutatásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést.

2. Ebben az összefüggésben, az ezen Egyezmény alapján az államokat megillető jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, e rész alkalmazása során egy állam megfelelő módon biztosítja más államok részére a lehetőséget, hogy megszerezzék tőle vagy vele együttműködve a személyek egészsége és biztonsága, valamint a tengeri környezet károsodásának a megelőzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges információkat.

243. cikk

Kedvező körülmények teremtése

Az államok és az illetékes nemzetközi szervezetek két- és többoldalú szerződések létrehozása által együttműködnek abból a célból, hogy a tengeri környezetben végzett tengeri tudományos tevékenységhez előnyös feltételeket teremtsenek, valamint, hogy a kutatóknak a tengeri környezetben végbemenő folyamatok és ott megtalálható jelenségek valamint az ezek közötti kapcsolat tanulmányozása tekintetében tett erőfeszítéseit integrálják.

244. cikk

Információ és ismeretek közzététele és terjesztése

1. Ennek az Egyezménynek megfelelően az államok és az illetékes nemzetközi szervezetek megfelelő csatornákon keresztül közzététel és terjesztés útján hozzáférhetővé teszik a tervbe vett jelentős programokról és azok célkitűzéseiről, valamint a tengeri tudományos kutatásból származó ismeretekről szóló információkat.

2. Ebből a célból az államok egyenként vagy más államokkal, valamint az illetékes nemzetközi szervezetekkel együttműködve aktívan elősegítik a tudományos adatok és információ áramlását, és a tengeri tudományos kutatásból származó ismeretanyag átadását, különösen a fejlődő országok számára. Ezen kívül erősítik a fejlődő országok önálló tengeri tudományos kutatási képességeit, többek között a megfelelő oktatásnak és képzésnek a fejlődő országok műszaki és tudományos személyzetének részére történő biztosításával.

3. cím

Tengeri tudományos kutatás végzése és elősegítése

245. cikk

Tengeri tudományos kutatás a parti tengeren

Szuverenitásuk gyakorlása során a parti államoknak kizárólagos joguk a parti tengerükön a tengeri tudományos kutatást szabályozni, engedélyezni vagy folytatni A parti tengeren tengeri tudományos kutatás a parti állam kifejezett engedélyével és az által a megszabott feltételekkel folytatható.

246. cikk

Tengeri tudományos kutatás a kizárólagos gazdasági övezetben és a kontinentális talapzaton

1. Joghatóságuk gyakorlása során a parti államoknak joguk van a kizárólagos gazdasági övezetükben vagy kontinentális talapzatukon a tengeri tudományos kutatást ezzel az Egyezménnyel összhangban szabályozni, engedélyezni és folytatni.

2. A kizárólagos gazdasági övezetben és a kontinentális talapzaton tengeri tudományos kutatás csak a parti állam hozzájárulásával folytatható

3. Szokásos körülmények esetén a parti államok megadják a hozzájárulásukat a más államok vagy illetékes nemzetközi szervezetek olyan tengeri tudományos kutatási projektjeihez, amelyeket a kizárólagos gazdasági övezetükben vagy kontinentális talapzatukon, ezzel az Egyezménnyel összhangban kizárólag békés célokból, és a tengeri környezettel kapcsolatos ismeretanyagnak az egész emberiség javát szolgáló bővítése céljából terveznek megvalósítani, amelyek kerülnének kivitelezésre. Ebből a célból a parti állam szabályokat és eljárásokat dolgoz ki, ezáltal biztosítva, hogy az ilyen jellegű hozzájárulás ne szenvedjen késést vagy azt indokolatlanul ne tagadják meg.

4. A 3. bekezdés alkalmazása céljából szokásos körülmények fennállhatnak akkor is, amikor nincs a parti állam és a kutatást végző állam között diplomáciai kapcsolat.

5. Ugyanakkor a parti államoknak mérlegelési jogában áll hozzájárulásukat megtagadni más államnak vagy illetékes nemzetközi szervezetnek a parti állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy kontinentális talapzatán tervezett tengeri tudományos kutatási projektje tekintetében, amennyiben a projekt:

a. közvetlen jelentőséggel bír a természeti források - akár élő akár élettelen - feltárása és kiaknázása tekintetében;

b. a kontinentális talapzaton történő fúrással, robbanóanyag használatával vagy káros anyagoknak a tengeri környezetbe való bejuttatásával jár együtt;

c. a 60. és 80. cikkben hivatkozott mesterséges szigetek és létesítmények építésével és üzemeltetésével jár;

d. olyan, a 248. cikknek megfelelően továbbított, a projekt természetére és célkitűzéseire vonatkozó információt tartalmaz, amely nem pontos, vagy a kutató államnak vagy az illetékes nemzetközi szervezetnek korábbi kutató projektjéből eredően alapvető kötelezettségei vannak a parti állammal szemben.

1. Az 5. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően, e bekezdés a) pontja alapján a parti állam nem élhet a hozzájárulás megtagadására vonatkozó mérlegelési jogával abban az esetben, amikor a tengeri tudományos kutatási projektek e rész rendelkezéseivel összhangban a parti tenger szélességének kiszámításánál kiindulópontként használt alapvonaltól számított kétszáz tengeri mérföldön túl, a kontinentális talapzaton kerülnének megvalósításra, azokon a meghatározott területeken kívül, amelyeket a parti állam nyilvánosan bármikor olyan területekké nyilváníthat, amelyeken a területre koncentrálva jelenleg vagy egy ésszerű határidőn belül kiaknázási vagy részletes feltárási tevékenység folyik vagy fog folyni. A parti államok ésszerű módon jelzik az ilyen területek kijelölésének megtörténtét, valamint az azzal kapcsolatos összes változást, de nem kötelesek az ott folyó tevékenység részleteiről beszámolni.

2. A 6. bekezdés rendelkezései nem érintik a parti államoknak a kontinentális talapzat felett a 77. cikk alapján megállapított jogait.

3. Az ebben a cikkben említett tengeri tudományos kutatási tevékenységek indokolatlanul nem zavarhatják azokat a tevékenységeket, amelyeket a parti államok a jelen Egyezmény alapján biztosított szuverén jogaik és joghatóságuk gyakorlása kapcsán végeznek.

247. cikk

Nemzetközi szervezetek által vagy azok égisze alatt folytatott tengeri tudományos kutatási projektek

A parti állam hozzájárulását megadottnak kell tekinteni egy tengeri tudományos kutatási projektnek a megállapodottak szerinti megvalósításához abban az esetben, amikor a parti állam tagja egy nemzetközi szervezetnek, vagy kétoldalú megállapodást kötött a nemzetközi szervezettel, és a nemzetközi szervezet a kizárólagos gazdasági övezetében vagy kontinentális talapzatán közvetlenül vagy az égisze alatt álló intézmények útján tengeri tudományos kutatási projektet akar megvalósítani, feltéve hogy a parti állam jóváhagyta a részletes projektet akkor, amikor a szervezet a project megvalósítására vonatkozó döntést meghozta, vagy részt szándékozik venni a projektben és nem jelentett be azzal kapcsolatban kifogást a projektnek a nemzetközi szervezet által részére történt bejelentését követő négy hónapon belül.

248. cikk

A parti állam részére történő információátadás kötelezettsége

Azok az államok, amelyek a parti állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy kontinentális talapzatán szándékoznak tengeri tudományos kutatást folytatni, legalább hat hónappal a tengeri tudományos kutatási projekt megkezdése előtt a parti államot a következő részletes információval látják el:

a. a projekt jellege és célkitűzései;

b. a használandó módszerek és eszközök, ideértve a hajók nevét, űrtartalmát, típusát és osztályát, valamint a tudományos felszerelés leírását;

c. pontos megjelölése azon földrajzi területeknek, ahol a projekt megvalósításra kerül;

d. a kutatóhajók első megérkezésének és végső eltávozásának várható időpontja, vagy a felszerelés elhelyezése vagy elszállítása, az esettől függően;

e. annak az intézménynek a neve, igazgatója és a projektért felelős személy neve, amelynek égisze alatt a projekt megvalósul; és

f. az mérték, amelyben a parti állam a projektben az elképzelés szerint részt tud venni, illetve képviseltetheti magát.

249. cikk

Meghatározott feltételek betartásának kötelezettsége

1. Amikor az államok és az illetékes nemzetközi szervezetek a parti állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy kontinentális talapzatán tengeri tudományos kutatást folytatnak, a következő feltételeket kell betartaniuk:

a. biztosítani kell a parti állam ahhoz való jogát, hogy kívánságára részt vehessen vagy, képviseltetve legyen a tengeri tudományos kutatási projektben, különösen a kutatóhajók vagy más járművek fedélzetén, vagy a tudományos kutató létesítményeken - amennyire ez megvalósítható -, a parti állam kutatóinak bárminemű díjazása nélkül, és a projekt költségeihez való hozzájárulás kötelezettsége nélkül;

b. amennyiben a parti állam kéri, a parti államot - amennyire ez megvalósítható - az előzetes jelentésekkel el kell látni, valamint a kutatás befejezését követően a végső eredményeket és következtetéseket kell eljuttatni részére;

c. amennyiben a parti állam kéri, vállalni kell a parti állam részére a tengeri tudományos kutatási projektből származó összes adathoz és mintához való hozzáférés biztosítását, valamint a parti államot kérésére el kell látni a tudományos értékük károsítása nélkül másolható adatokkal és megosztható mintákkal.

d. kérés esetén, a parti államnak meg kell küldeni az ilyen adatok, minták, valamint tudományos eredmények értékelését, vagy segítséget kell nyújtani azoknak az értékelésében vagy értelmezésében;

e. a 2. bekezdés figyelembe vételével történő biztosítani kell, hogy a kutatási eredmények - amint lehetséges - megfelelő nemzeti vagy nemzetközi csatornákon keresztül a nemzetközi szintéren rendelkezésre álljanak;

f. a parti államot azonnal értesíteni kell a kutatási programban történt bármely jelentős változásról;

g. ellenkező tartalmú megállapodás hiányában, a tudományos kutatási létesítményeket és felszereléseket el kell távolítani a kutatás befejezése után.

1. Ez a cikk nem érinti a parti állam részéről a 246. cikk 5. bekezdése alapján a hozzájárulása megadására vagy megtagadására vonatkozó mérlegelési joga tekintetében törvényeiben és rendelkezéseiben megállapított feltételeket, ideértve előzetes megállapodás előírását a természeti források feltárása és kiaknázása kérdésében közvetlen fontossággal bíró projekt kutatási eredményeinek nemzetközi hozzáférhetővé tételére vonatkozóan.

250. cikk

A tengeri tudományos kutatási projektekre vonatkozó információközlés

Ellentétes tartalmú megállapodás hiányában a tengeri tudományos projektekre vonatkozó információközlés a megfelelő hivatalos csatornákon keresztül történik.

251. cikk

Általános kritériumok és iránymutatások

Az illetékes nemzetközi szervezetek útján az államok törekednek elősegíteni általános kritériumok és iránymutatások megállapítását, abból a célból, hogy segítsék az államokat a tengeri tudományos kutatás jellegének és következményeinek a meghatározásában.

252. cikk

Vélelmezett hozzájárulás

A 248. cikk alapján megkövetelt információnak a parti államhoz való eljuttatását követő hat hónap elteltével az államok vagy az illetékes nemzetközi szervezetek megkezdhetik a tengeri tudományos kutatási projektet, kivéve, amikor az ilyen jellegű információt tartalmazó közlés kézhez vételét követő 4 hónapon belül a parti állam a következőkről értesítette a kutatást végző államot vagy szervezetet:

a. a 246. cikk rendelkezései alapján hozzájárulását megtagadja; vagy

b. az állam vagy a nemzetközi szervezet által a projekt jellegére és célkitűzéseire vonatkozóan szolgáltatott információ nem felel meg a nyilvánvalóan magától értetődő tényeknek; vagy

c. a parti állam olyan kiegészítő információt igényel, amely lényeges a feltételek szempontjából, valamint a 248. és 249. cikkben biztosított információt igényli; vagy

d. nem teljesített kötelezettségek állnak fenn az állam vagy szervezet által korábban végrehajtott tengeri tudományos kutatási projektből kifolyólag, tekintettel a 249. cikkben megállapított feltételekre.

253. cikk

A tengeri tudományos kutatási tevékenység felfüggesztése vagy megszüntetése

1. A parti államnak joga van a kizárólagos gazdasági övezetén, vagy kontinentális talapzatán belüli folyamatban levő bármilyen tengeri tudományos kutatási tevékenység felfüggesztését követelni, amennyiben:

a) a kutatási tevékenységet nem a parti állam hozzájárulásának alapjául szolgáló, a 248. cikk alapján átadott információk szerint végzik; vagy

b) a kutatási tevékenységet folytató állam vagy illetékes nemzetközi szervezet nem teljesíti a parti államnak a tengeri tudományos kutatási projektet érintő jogaira vonatkozóan a 249. cikkben foglalt rendelkezéseket.

2. A parti állam jogosult követelni bármely tengeri tudományos kutatási tevékenységek megszüntetését, amennyiben a 248. cikk rendelkezéseinek nem teljesítése olyan mértékű, hogy az a kutatási projekt vagy tevékenységek jelentős módosítását eredményezi.

3. A parti állam követelheti továbbá a tengeri tudományos kutatási tevékenység megszüntetését, amennyiben az 1. bekezdésben megjelölt helyzetek bármelyikét ésszerű időn belül nem orvosolják.

4. A parti állam tengeri tudományos kutatási tevékenység felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről szóló döntésének kézhez vételét követően a tengeri tudományos kutatási tevékenység folytatására feljogosított állam vagy illetékes nemzetközi szervezet köteles az értesítésben meghatározott kutatási tevékenységgel felhagyni.

5. Az 1. bekezdés szerinti felfüggesztésről szóló döntését a parti állam visszavonja, és a tengeri tudományos kutatási tevékenységet folytatni lehet, amennyiben a kutatást folytató állam vagy illetékes nemzetközi szervezet a 248. és 249. cikkben foglalt feltételeket teljesítette.

254. cikk

A tengerparttal nem rendelkező, illetve földrajzilag hátrányos helyzetű szomszédos államok jogai

1. Azok az államok és illetékes nemzetközi szervezetek, amelyek tengeri tudományos kutatás folytatására vonatkozó, a 246. cikk 3. bekezdése szerinti projektet nyújtottak be a parti államhoz, kötelesek értesíteni a tengerparttal nem rendelkező, illetve földrajzilag hátrányos helyzetű, szomszédos államokat a tervezett kutatási projekttel kapcsolatosan, és erről a parti államot tájékoztatni.

2. Amennyiben az érintett parti állam hozzájárult a tervezett tengeri tudományos kutatási projekthez, a 246. cikk és a jelen Egyezmény más vonatkozó rendelkezései alapján, az ilyen projektet végrehajtó államok vagy illetékes nemzetközi szervezetek kötelesek a tengerparttal nem rendelkező, illetve földrajzilag hátrányos helyzetű szomszédos államokat, kérésükre és szükség szerint, a 248. cikk és a 249. cikk 1. bekezdés f) pontja alapján a vonatkozó információval ellátni.

3. A fent említett tengerparttal nem rendelkező és földrajzilag hátrányos helyzetű, szomszédos államok részére kérésükre lehetőséget kell biztosítani - amennyiben ez megvalósítható - a tervezett tengeri tudományos kutatási projektben való részvételükhöz, az általuk kijelölt és a parti állam által nem kifogásolt képzett szakértőkön keresztül, az adott projektre vonatkozóan az érintett parti állam és a tengeri tudományos kutatást folytató állam vagy illetékes nemzetközi szervezet között a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban egyeztetett feltételek szerint.

4. Az 1. bekezdésben említett államok és illetékes nemzetközi szervezetek kötelesek a fent említett tengerparttal nem rendelkező vagy földrajzilag hátrányos helyzetű államokat kérésükre a 249. cikk 1. bekezdés d) pontjában meghatározott információval és segítséggel kell ellátni, figyelemmel a 249. cikk 2. bekezdésének rendelkezéseire is.

255. cikk

Intézkedések a tengeri tudományos kutatás megkönnyítésére és a kutató vízijárművek támogatására

Az államok olyan ésszerű szabályok, követelmények és eljárások meghozatalára törekednek, amelyekkel előmozdítják és megkönnyítik az ezen Egyezménnyel összhangban parti tengerük határain túl végzett tengeri tudományos kutatást, törvényeiknek és rendelkezéseiknek megfelelően megkönnyítik a kikötőikhez való hozzáférést és előmozdítják az e Rész vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő tengeri tudományos kutatóhajóknak való segítségnyújtást.

256. cikk

A Körzetben folyó tengeri tudományos kutatás

Valamennyi államnak -földrajzi elhelyezkedésére tekintet nélkül - és az illetékes nemzetközi szervezeteknek a XI. rész rendelkezéseivel összhangban joga van a Körzetben tengeri tudományos kutatást folytatni.

257. cikk

Tengeri tudományos kutatás a kizárólagos gazdasági övezeten túli vizekben

Valamennyi államnak - földrajzi elhelyezkedésére tekintet nélkül - és az illetékes nemzetközi szervezeteknek ezzel az Egyezménnyel összhangban joga van a kizárólagos gazdasági övezeten túli vizekben tengeri tudományos kutatást folytatni.

4. cím

A tengeri környezetben levő tudományos kutatási berendezések és felszerelések

258. cikk

Telepítés és használat

A tengeri környezet bármely területén lévő tudományos kutatási berendezések és felszerelések telepítésére és használatára ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint amelyeket ez az Egyezmény a tengeri tudományos tevékenység folytatására ír elő bármely ilyen területen.

259. cikk

Jogállás

Az ebben a címben említett berendezések és felszerelések nem rendelkeznek a szigetek jogállásával. Nem rendelkeznek saját parti tengerrel, és jelenlétük nem érinti a parti tenger, a kizárólagos gazdasági övezet és a kontinentális talapzat elhatárolását.

260. cikk

Biztonsági övezetek

A tudományos kutató berendezések körül 500 méteres távolságot nem meghaladó ésszerű szélességű biztonsági övezet hozható létre a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint. Valamennyi államnak biztosítania kell, hogy hajói a biztonsági övezeteket tiszteletben tartsák.

261. cikk

A hajózási útvonalak szabadon hagyása

Semmilyen típusú tudományos kutató berendezés vagy felszerelés elhelyezése és használata sem képezhet akadályt a kialakult nemzetközi hajózási útvonalakon.

262. cikk

Azonosító jelek és figyelmeztető jelzések

Az ebben a címben említett berendezéseket és felszereléseket azonosító jelekkel kell ellátni, amely feltünteti a lajstromozó államot, vagy azt a nemzetközi szervezetet, amelyhez tartoznak, valamint megfelelően el kell látni nemzetközileg egyeztetett figyelmeztető jelzésekkel a tengeri és a légi közlekedés biztonságának biztosítása érdekében, figyelembe véve az illetékes nemzetközi szervezetek által megállapított szabályokat és követelményeket.

5. cím

Felelősség és helytállási kötelezettség

263. cikk

Felelősség és helytállási kötelezettség

1. Az államok és az illetékes nemzetközi szervezetek felelnek azért, hogy az általuk vagy nevükben végzett tengeri tudományos kutatás ezzel az Egyezménnyel összhangban történjen.

2. Az államok és az illetékes nemzetközi szervezetek felelnek és helytállni tartoznak a más államok, ezek természetes vagy jogi személyei vagy az illetékes nemzetközi szervezetek által folytatott tengeri tudományos kutatási tevékenységgel összefüggésben ennek az Egyezménynek a megsértésével tett intézkedéseik tekintetében, és az ezekből eredő károk megtérítését biztosítaniuk kell.

3. Az államok és az illetékes nemzetközi szervezetek a 235. cikk szerint felelnek és helytállni tartoznak az általuk vagy nevükben folytatott tengeri tudományos kutatásból eredő szennyezés által a tengeri környezetben okozott kárért.

6. cím

A viták rendezése és ideiglenes intézkedések

264. cikk

A viták rendezése

A jelen Egyezmény tengeri tudományos kutatással kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezését vagy alkalmazását érintő vitákat a XV. rész 2. és 3. címe szerint kell rendezni

265. cikk

Ideiglenes intézkedések

A vitának a XV. rész 2. és 3. címe szerinti rendezéséig a tengeri tudományos kutatási projekt folytatására engedéllyel rendelkező állam vagy illetékes nemzetközi szervezet az érintett parti állam kifejezett hozzájárulása nélkül nem engedélyezheti a kutatási tevékenység megkezdését vagy folytatását.

XIV. RÉSZ

A TENGERI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE ÉS ÁTADÁSA

1. cím

Általános rendelkezések

266. cikk

A tengeri technológia fejlesztésének és átadásának előmozdítása

1. Az államok, közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi szervezeteken útján, lehetőségeikkel összhangban együttműködnek a tengeri tudományos ismeretek és a tengeri technológia fejlesztésének és átadásának aktív előmozdítása érdekében, méltányos és ésszerű alapokon és feltételekkel.

2. Az államok elősegítik az olyan államok tengeri tudományos és technológiai képességeinek a fejlesztését, amelyeknek szükségük lehet és kérik a technikai segítséget ezen a területen -különösen a fejlődő országokét, ideértve a tengerparttal nem rendelkező és a földrajzilag hátrányos helyzetű államokét -, tekintettel a tengeri ásványforrások feltárására, kitermelésére, megóvására és az ezekkel való gazdálkodásra, a tengeri környezet védelmére és megőrzésére, a tengeri környezetben folyó, ezzel az Egyezménnyel összeegyeztethető tengeri tudományos kutatási és más tevékenységekre, figyelemmel a fejlődő országok szociális és gazdasági fejlődésének előmozdítására.

3. Az államok törekednek arra, hogy előmozdítsák a tengeri technológia valamennyi érintett fél javára, igazságos alapon történő átadásának kedvező gazdasági és jogi feltételek létrehozását.

267. cikk

A jogos érdekek védelme

Az államoknak a 266. cikk szerinti együttműködés elősegítése során kellő figyelemmel kell lenniük valamennyi jogos érdekre, ideértve többek között a tengeri technológiák birtokosainak, szállítóinak és átvevőinek jogaira és kötelezettségeire.

268. cikk

Alapvető célok

Az államok közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül előmozdítják:

a) a tengeri technológiai ismeretek megszerzését, értékelését és terjesztését, valamint az ilyen információkhoz és adatokhoz való hozzáférést;

b) a megfelelő tengeri technológia fejlesztését;

c) a tengeri technológia átadását könnyítő technológiai infrastruktúra fejlesztését;

d) az emberi erőforrások fejlesztését a fejlődő államok és országok, különösen a legkevésbé fejlettek állampolgárainak képzése és oktatása útján;

e) a nemzetközi együttműködést minden szinten, különösen regionális, szubregionális és kétoldalú szinten.

269. cikk

Az alapvető célok eléréséhez szükséges intézkedések

A 268. cikkben meghatározott célok elérése érdekében az államok közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül törekednek többek között:

a) technológiai együttműködési programok létesítésére valamennyi fajtájú tengeri technológia hatékony átadása érdekében azoknak az államoknak, amelyek ezen a téren a technikai segítséget igényelnek, különösen a tengerparttal nem rendelkező és földrajzilag hátrányos helyzetű fejlődő országok, illetve egyéb fejlődő országok, amelyek nem voltak képesek létrehozni, illetve fejleszteni saját technológiai kapacitásukat a tengeri tudományokban, a tengeri források feltárásában és kitermelésében, vagy kifejleszteni az ilyen technológiához szükséges infrastruktúrát;

b) kedvező feltételek megteremtésére a megállapodások, szerződések és más hasonló egyezségek megkötéséhez, méltányos és ésszerű feltételekkel;

c) konferenciák, szemináriumok, szimpóziumok tartására tudományos és technológiai témákban, különösen a tengeri technológia átadásának politikájáról és módjairól;

d) tudósok, technológiai és más szakértők cseréjének elősegítésére;

e) projektek folytatására és közös vállalatok, valamint a két- és többoldalú együttműködés más formáinak elősegítésére.

2. cím

Nemzetközi együttműködés

270. cikk

A nemzetközi együttműködés és formái

A tengeri technológia fejlesztésére és átadására irányuló nemzetközi együttműködést, ahol lehetséges és megfelelő, a meglevő kétoldalú, regionális vagy többoldalú programokon keresztül kell megvalósítani, valamint a bővített és új programokon keresztül annak érdekében, hogy elősegítsék a tengeri tudományos kutatást, a tengeri technológia átadását - különösen új területeken -, és óceán kutatásának és kiaknázásának megfelelő nemzetközi finanszírozását.

271. cikk

Irányelvek, kritériumok és követelmények

Az államok közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül elősegítik általánosan elfogadott irányelvek, kritériumok és követelmények megállapítását a tengeri technológiának kétoldalú alapokon vagy nemzetközi szervezetek és más fórumok keretein belül történő átadásához, figyelembe véve különösen a fejlődő országok érdekeit és szükségleteit.

272. cikk

A nemzetközi programok összehangolása

A tengeri technológia átadása terén az államok törekednek annak biztosítására, hogy az illetékes nemzetközi szervezetek összehangolják tevékenységüket - ideértve a regionális vagy globális programokat -, figyelembe véve a fejlődő államok - különösen a tengerparttal nem rendelkező és földrajzilag hátrányos helyzetű államok - érdekeit és szükségleteit.

273. cikk

Együttműködés a nemzetközi szervezetekkel és a Hatósággal

Az államok aktívan együttműködnek az illetékes nemzetközi szervezetekkel és a Hatósággal, hogy ösztönözzék és megkönnyítsék a Körzetben folyó tevékenységgel kapcsolatos tengeri technológia és szakértelem átadását a fejlődő országok, azok állampolgáraik és a Vállalat részére.

274. cikk

A Hatóság célja

Figyelemmel valamennyi jogos érdekre, többek között a technológiák birtokosainak, szállítóinak és átvevőinek a jogaira és kötelezettségeire, a Hatóságnak a Körzetben folyó tevékenység tekintetében biztosítania kell, hogy:

a) a méltányos földrajzi felosztás elve alapján a fejlődő országok - akár tengerparttal rendelkezők, akár tengerparttal nem rendelkezők, illetve földrajzilag hátrányos helyzetűek - állampolgárait képzés céljából felvegyék a tevékenység megvalósítására alkalmazott irányító, tudományos kutatói vagy technikai személyzet tagjainak sorába;

b) a vonatkozó felszerelés, gépek, berendezések és folyamatok műszaki dokumentációja valamennyi állam részére hozzáférhető legyen, különösen a fejlődő országok részére, amelyeknek e téren műszaki segítségre lehet szükségük és kérhetik annak nyújtását;

c) a Hatóság részéről megfelelő intézkedések történjenek a műszaki segítséghez jutás megkönnyítésére a tengeri technológia területén azoknak az államok részéről, amelyeknek szükségük lehet erre és kérhetik azt - különösen a fejlődő országok részéről -, valamint arra, hogy azok állampolgárai elsajátítsák a szükséges jártasságot és know-how-t, ideértve a szakmai képzést is;

d) segítséget nyújtsanak azoknak az államoknak - különösen a fejlődő országoknak - amelyeknek szükségük lehet és kérhetik a műszaki segítséget ezen a téren, a szükséges felszerelés, eljárások, anyagok és más know-how beszerzéséhez az ebben az Egyezményben foglalt bármely finanszírozási mechanizmus útján.

3. cím

Nemzeti és regionális tengeri műszaki-tudományos központok

275. cikk

Nemzeti központok létrehozása

1. Az államok, közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül, valamint a Hatóság elősegítik - különösen a fejlődő parti államokban - a nemzeti tengeri műszaki-tudományos kutatóközpontok létrehozását és a meglevő nemzeti központok megerősítését annak érdekében, hogy ösztönözzék és fejlesszék tengeri tudományos kutatásoknak a fejlődő parti államok által történő megvalósítását, valamint hogy bővítsék azok nemzeti lehetőségeit a tengeri forrásaiknak a gazdasági érdekeiket szolgáló megőrzésére és hasznosítására.

2. Az államok az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül, valamint a Hatóság kellő támogatást nyújtanak az ilyen nemzeti központok létrehozásához és megerősítéséhez abból a célból, hogy a korszerű körülményeket, a szükséges felszereléseket, a szakértelmet és a know-how-t, továbbá műszaki szakértők küldését biztosítsák azoknak az államoknak, amelyeknek erre szükségük lehet és az ilyen segítséget kérhetik.

276. cikk

Regionális központok létrehozása

1. Az államok az illetékes nemzetközi szervezetekkel, a Hatósággal és a nemzeti tengeri műszaki-tudományos kutató intézetekkel együttműködve elősegítik a regionális tengeri műszaki-tudományos kutató központok létesítését, különösen a fejlődő országokban, annak érdekében, hogy ösztönözzék és előmozdítsák a fejlődő országok által végzett tengeri tudományos kutatást és elősegítsék a tengeri technológia átadását.

2. A régió valamennyi állama együttműködik a regionális központokkal abban, hogy biztosítsák céljaik hatékonyabb elérését.

277. cikk

A regionális központok feladatai Az ilyen regionális központok feladatkörébe tartoznak, többek között:

a) szakmai és oktatási programok valamennyi szinten a tengeri műszaki-tudományos kutatás különböző szempontjairól, különösen a tengerbiológiáról - ideértve az élő források megőrzését és kezelését - az oceanográfiáról, a hidrográfiáról, a műszaki tervezésről, a tengerfenék geológiai feltárásáról, valamint a bányászati és a tengervíz-sótlanítási technológiákról;

b) az irányítási tanulmányok;

c) a tengeri környezet védelmével és megőrzésével, valamint a környezetszennyezés megelőzésével, csökkentésével és ellenőrzés alatt tartásával kapcsolatos kutatási programok;

d) regionális konferenciák, szemináriumok és szimpóziumok szervezése;

e) a tengeri műszaki-tudományos adatok és információk gyűjtése és feldolgozása;

f) a tengeri műszaki-tudományos kutatások eredményeinek gyors terjesztése hozzáférhető kiadványokban;

g) a tengeri technológia átadásával kapcsolatos nemzeti politikák ismertté tétele s ezek rendszeres összehasonlító kutatása;

h) a technológia értékesítésére, valamint a szabadalmakat érintő szerződésekre és más megállapodásokra vonatkozó információk gyűjtése és rendszerezése;

i) műszaki együttműködés a régió más államaival.

4. cím

Együttműködés a nemzetközi szervezetek között

278. cikk

Együttműködés a nemzetközi szervezetek között

Az e részben és a XIII. részben említett illetékes nemzetközi szervezetek megtesznek mindem megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy közvetlenül vagy egymással szorosan együttműködve biztosítsák az e részben foglalt feladataiknak és kötelezettségeiknek a hatékony végrehajtását.

XV. RÉSZ

A VITÁK RENDEZÉSE

1. cím

Általános rendelkezések

279. cikk

A viták békés rendezésének kötelezettsége

A Részes Államok minden, a jelen Egyezmény értelmezéséből vagy alkalmazásából eredően közöttük fennálló vitát az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 2. cikke 3. bekezdésének megfelelően, békés eszközökkel rendeznek, és e céljából törekednek az Alapokmány 33. cikke 1. bekezdésében foglalt eszközökkel való rendezésre.

280. cikk

A viták rendezése a felek választása szerinti békés eszközökkel

A jelen részben semmi sem csorbítja a Részes Államoknak azt a jogát, hogy a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán közöttük felmerült vitát bármikor saját választásuk szerinti békés módon rendezzék.

281. cikk

Eljárás, ha a felek nem jutottak egyezségre

1. Ha a jelen Egyezménynek az értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitában felekként résztvevő Részes Államok megegyeztek abban, hogy a vitát saját választásuk szerinti békés módon rendezik, az e részben szabályozott eljárás csak akkor alkalmazható, ha a felek ezek alapján megegyezni nem tudtak és a köztük lévő megállapodás nem zár ki is semmilyen további eljárást.

2. Amennyiben a felek határidőben is megállapodtak, az 1. bekezdés csak e határidő lejárta után alkalmazható.

282. cikk

Az egyetemes, regionális vagy kétoldalú megállapodásokból eredő kötelezettségek

Amennyiben egy, a jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érintő vitában résztvevő Részes Államok egyetemes, regionális vagy kétoldalú megállapodásban, vagy egyéb más módon abban állapodtak meg, hogy a vitában részes bármely fél kérésére a vita egy kötelező döntést eredményező eljárás során kerül rendezésre, akkor a jelen részben foglalt eljárás helyett ezt az eljárást kell alkalmazni, hacsak a vitában résztvevő felek másképp nem állapodtak meg.

283. cikk

Kötelezettség a véleménycserére

1. Amennyiben Részes Államok között vita merül fel ennek az Egyezménynek az értelmezését vagy alkalmazását illetően, a vitában részt vevő felek haladéktalanul véleménycserébe kezdenek a vita tárgyalásos vagy más békés módon történő rendezése érdekében.

2. A felek akkor is haladéktalanul véleménycserébe kezdenek, ha a vitarendezési eljárás eredménytelenül ért véget, vagy ha egyezségre jutottak, de a körülmények folytán az egyezség végrehajtási módja tekintetében konzultálásra van szükség.

284. cikk

Békéltetés

1. A jelen Egyezmény értelmezését és alkalmazását érintő vitában részt vevő Részes Államnak lehetősége van felkérni a másik felet vagy feleket, hogy az V. Függelék 1. címe szerinti vagy más békéltető eljárásra terjesszék a vitát.

2. Amennyiben a felkérést elfogadják, és a felek megegyeznek az alkalmazandó békéltető eljárásban, bármely fél kérheti a vitának az ilyen eljárásra bocsátását.

3. Amennyiben viszont a felkérést nem fogadják el, vagy a felek nem egyeztek meg a békéltető eljárásban, azt befejezettnek kell tekinteni.

4. Ha egy vitát békéltető eljárásra terjesztenek, amennyiben a felek másképp nem egyeznek meg, az eljárást csak az egyeztető eljárás szabályainak megfelelően lehet befejezni.

285. cikk

A jelen cím alkalmazása a XI. rész szerint előterjesztett vitákra.

Ezt címet kell alkalmazni bármely olyan vitára, amelyet a XI. rész 5. címe szerint az e részben szabályozott eljárások alapján kell rendezni. Amennyiben a Részes Államokon kívül más alanya is van a vitának, ezt a címet a megfelelően kell alkalmazni.

2. cím

Kötelező erejű döntéssel járó kötelező eljárások

286. cikk

A jelen cím szerinti eljárások alkalmazása

A 3. címre is figyelemmel, a jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érintő bármely vita, amelyben az 1. cím rendelkezései szerint nem sikerült egyezségre jutni, a vitában résztvevő bármely fél kérésére, az e cím alapján joghatósággal rendelkező bíróság vagy más fórum elé lehet terjeszteni.

287. cikk

Az eljárás megválasztása

1. Az Egyezmény aláírása, megerősítése vagy az ahhoz történő csatlakozás során, vagy ezt követően bármikor egy állam írásbeli nyilatkozattal szabadon megválaszthatja a következők közül az Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érintő vita rendezésének egy vagy több eszközét:

a) a VI. Függelék szerint létrehozott Nemzetközi Tengerjogi Bíróság;

b) a Nemzetközi Bíróság;

c) a VII. Függelék szerint megalakított választottbíróság;

d) a VIII. Függelék szerint egy vagy több fajta vitára megalakított eseti választottbíróság.

1. Az 1. bekezdés alapján tett nyilatkozat nem érinti a Részes Állam azon kötelezettségét, hogy elismerje a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság Tengerfenék Vitarendezési Tanácsának joghatóságát a XI. rész 5. címében meghatározott mértékben és módon.

2. Azt a Részes Államot, amely félként egy olyan vitában vesz részt, amelyre hatályos nyilatkozat nem vonatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a VII. Függelék szerinti választottbíráskodást.

3. Amennyiben a vitában résztvevő felek ugyanazt a vitarendezési eljárást fogadták el, a vitát csak erre az eljárásra lehet bocsátani, kivéve, ha a felek másképpen állapodnak meg.

4. Ha a vitában résztvevő felek nem ugyanazt a vitarendezési eljárást fogadták el, csak VII. Függelék szerinti választottbíróság elé terjeszthetik az ügyet, kivéve, ha a felek másképpen állapodnak meg.

5. Az 1. bekezdés alapján tett nyilatkozat a visszavonásáról szóló értesítésnek az egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál való letétbe helyezéstől számított 3 hónapig marad hatályban.

6. Amennyiben a felek másképpen nem állapodnak meg, egy új nyilatkozat, a visszavonásról szóló értesítés, vagy a nyilatkozat hatályának lejárta semmilyen módon nem érinti az e cikk értelmében joghatósággal rendelkező bíróság vagy választottbíróság előtt folyamatban levő ügyeket.

7. Az e cikkben említett nyilatkozatokat és értesítéseket az egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki eljutatja ezek másolatait a Részes Államoknak.

288. cikk

Joghatóság

1. A 287. cikkben említett bíróság vagy választottbíróság rendelkezik joghatósággal a jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érintő, e rész rendelkezései szerint előterjesztett vitában.

2. A 287. cikkben említett bíróság vagy választottbíróság joghatósággal rendelkezik továbbá a jelen Egyezmény céljaihoz kapcsolódó nemzetközi megállapodás értelmezését és alkalmazását érintő olyan vitákban, amelyeket a megállapodás alapján terjesztettek eléjük.

3. A VI. Függelék szerint létrehozott Nemzetközi Tengerjogi Bíróság Tengerfenék Vitarendezési Tanácsa, és bármely más a XI. rész 5. címében hivatkozott tanács, vagy választottbíróság rendelkezik joghatósággal bármely olyan ügyben, amelyet az abban foglaltakkal összhangban terjesztették elé.

4. Arra vonatkozó vita esetén, hogy egy bíróság vagy választottbíróság rendelkezik-e joghatósággal egy adott ügyben, az adott bíróság, illetve választottbíróság dönt.

289. cikk

Szakértők

Ha egy vitában tudományos vagy műszaki kérdés merül fel, az e cím szerint joghatósággal rendelkező bíróság vagy választottbíróság bármely fél kérésére vagy hivatalból, legalább két tudományos vagy műszaki szakértőt rendel ki a felekkel konzultálva, lehetőleg a VIII. Függelék 2. cikke szerint összeállított jegyzékből, hogy vegyenek részt a bírósági tárgyaláson, de szavazati jog nélkül.

290. cikk

Ideiglenes intézkedések

1. Amennyiben egy jogvitát a kellő módon bíróság vagy választottbíróság elé terjesztettek és az az e rész vagy a XI. rész 5. címe alapján joghatóságát príma facie megállapítja, bármilyen általa szükségesnek ítélt ideiglenes intézkedést előírhat a végleges döntésig a felek jogos érdekei megőrzése, vagy annak érdekében, hogy megelőzze a tengeri környezet súlyos károsodását.

2. Az előírt ideiglenes intézkedéseket indokoló körülmények megváltozása vagy megszűnése esetén az intézkedések módosíthatók vagy visszavonhatok.

3. Ideiglenes intézkedéseket e cikk alapján előírni, módosítani vagy visszavonni csak a vitában résztvevő fél kérelmére és csak a felek meghallgatása után lehet.

4. A bíróság, illetve a választottbíróság haladéktalanul értesíti a vitában résztvevő feleket - illetve ha szükségesnek ítéli, más Részes Államokat is - az ideiglenes intézkedések előírásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

5. A jelen cím alapján előterjesztés alatt álló vitában eljáró választottbíróság megalakulásáig a felek megállapodása szerinti bármely bíróság vagy választottbíróság, vagy, ha két héttel az ideiglenes intézkedések iránti kérelem után a felek nem tudtak megállapodásra jutni, a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság, vagy tekintettel a Körzetben folyó tevékenységre a Tengerfenék Vitarendezési Tanács előírhat, módosíthat vagy visszavonhat ideiglenes intézkedéseket e cikk szerint, amennyiben úgy ítélik meg príma facie, hogy a megalakítandó választottbíróság lenne joghatósága, és a helyzet sürgőssége ezt megkívánja. Az ügyben eljáró választottbíróság közvetlenül megalakulását követően az 1-4. bekezdés szerint eljárva a meghozott ideiglenes intézkedéseket módosíthatja, visszavonhatja vagy jóváhagyhatja.

6. A vitában résztvevő felek kötelesek haladéktalanul végrehajtani a jelen cikk alapján előírt ideiglenes intézkedéseket.

291. cikk

A vitarendezési eljárások hozzáférhetősége

1. Az ebben a részben meghatározott valamennyi vitarendezési eljárás valamennyi Részes Állam számára nyitva áll.

2. Az ebben a részben meghatározott vitarendezési eljárások csak a jelen Egyezmény kifejezett rendelkezése alapján állnak nyitva a Részes Államokon kívüli más jogalanyok számára.

292. cikk

A hajó és személyzete haladéktalan szabadon engedése

1. Ha egy Részes Állam hatóságai visszatartanak egy másik Részes Állam lobogója alatt hajózó hajót, és a visszatartó állam állít szerint nem tett eleget ezen Egyezménynek a hajó vagy személyzete méltányos óvadék vagy más pénzügyi biztosíték nyújtása ellenében történő szabadon engedésére vonatkozó rendelkezéseinek, akkor a szabadon engedés kérdése a felek megegyezése alapján bármely bíróság vagy választottbíróság elé terjeszthető, vagy amennyiben ilyen egyezség a visszatartás időpontjától számított 10 napon belül nem jön létre, akkor a 287. cikk szerint a visszatartó állam által elfogadott bíróság vagy Nemzetközi Tengerjogi Bíróság elé terjeszthető, amennyiben a felek másképp nem állapodnak meg.

2. A szabadon engedés iránti kérelem csak a hajó lobogója szerinti állam által vagy annak nevében terjeszthető elő.

3. A bíróság vagy a választottbíróság haladéktalanul tárgyalja a szabadon engedés iránti kérelmet, de csak a szabadon engedés kérdését tárgyalja anélkül, hogy az érintené megfelelő hazai fórum előtt az ilyen hajó, annak tulajdonosa vagy személyzete ellen indított ügy érdemi elbírálását. A visszatartó állam hatóságai bármikor dönthetnek a hajó vagy személyzete elengedése tárgyában.

4. A bíróság a vagy a választottbíróság által megállapított óvadék vagy más pénzügy biztosíték nyújtását követően a visszatartó állam hatóságai haladéktalanul kötelesek eleget tenni a bíróság vagy a választottbíróság hajó vagy személyzete elengedése tárgyában hozott döntésének.

293. cikk

Irányadó jog

1. Az e cím alapján joghatósággal rendelkező bíróság vagy választottbíróság köteles ezt az Egyezményt és a nemzetközi jog más, ezzel az Egyezménnyel nem összeegyeztetetlen szabályait alkalmazni.

2. Az 1. bekezdés nem korlátozza az e cím alapján joghatósággal rendelkező bíróság vagy választottbíróság jogát arra, hogy amennyiben a felek ezzel egyetértenek, az ügyet ex aequo et bono döntse el.

294. cikk

Előzetes eljárások

1. A 287. cikkben meghatározott bíróság vagy választottbíróság, amelyhez a 297. cikkben említett vita tekintetében kérelem érkezett, a fél kérelmére vagy hivatalból megállapítja, hogy az igény bíróság vagy választottbíróság elé terjesztése joggal való visszaélés-e vagy az prima facie megalapozott. Amennyiben a bíróság vagy a választottbíróság megállapítja, hogy az igény bíróság vagy választottbíróság elé terjesztése joggal való visszaélést jelent vagy az prima facie megalapozatlan, az ügyben további intézkedést nem tesz.

2. A bíróság vagy a választottbíróság a kérelem kézhezvételekor értesíti a kérelemről a másik felet vagy feleket, és egy ésszerű határidőt tűz ki, ameddig a felek kérhetik az 1. bekezdés szerinti kérdésben való döntést.

3. Ez a cikk nem érinti a vitában résztvevő bármely fél jogát az irányadó eljárási szabályok szerinti előzetes kifogások tételéhez.

295. cikk

A helyi jogorvoslati lehetőségek kimerítése

A Részes Államok közötti, a jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érintő bármely vitát csak akkor lehet az e cím szerinti eljárásokra beterjeszteni, ha a helyi jogorvoslati lehetőségeket -amennyiben a nemzetközi jog ezt megkívánja - kimerítették.

296. cikk

A döntések jogereje és kötelező ereje

1. A jelen cím szerint joghatósággal rendelkező bíróság vagy választottbíróság által hozott bármely döntés végleges, és azt a vitában résztvevő valamennyi fél végrehajtja.

2. Az ilyen döntésnek kizárólag az adott vitára és az abban részt vevő felekre nézve van kötelező ereje.

3. cím

A 2. cím alkalmazásának korlátai és a kivételek

297. cikk

A 2. cím alkalmazásának korlátai

1. A jelen Egyezménynek a parti állam jelen Egyezmény szerinti szuverén jogának vagy joghatóságának a gyakorlására vonatkozó értelmezését vagy alkalmazását érintő viták a következő esetekben tartoznak a 2. címben szabályozott eljárások alá:

a) amennyiben feltételezhető, hogy egy parti állam cselekedetével megsértette a jelen Egyezménynek a hajózás szabadságára és jogára, az átrepülésre, a tenger alatti kábelek és csővezeték fektetésére, vagy a tenger használatának a nemzetközi jog szerint jogszerű más, az 58. cikkben foglalt módjára vonatkozó rendelkezéseit;

b) amennyiben feltételezhető, hogy a fent említett jogok, szabadságok és használati módok gyakorlása során egy állam a parti állam által a jelen Egyezménnyel vagy a nemzetközi jognak az Egyezménnyel nem összeegyeztethetetlen más szabályaival összhangban elfogadott törvényekkel és rendelkezésekkel ellentétesen cselekedett; vagy

c) amennyiben feltételezhető, hogy egy parti állam az adott parti államra, a tengeri környezet védelmére és megőrzésére vonatkozóan a jelen Egyezmény, vagy az illetékes nemzetközi szervezet vagy diplomáciai konferencia által ezzel az Egyezménnyel összhangban megállapított különös nemzetközi szabályokat és követelményeket megsértette.

2. a) A jelen Egyezmény rendelkezéseinek értelmezését és alkalmazását a tengeri tudományos kutatás tekintetében érintő vitákat a 2. cím szerint kell rendezni, azzal, hogy a parti állam nem köteles elfogadni a következők miatt felmerült vitáknak az ilyen rendezésre történő beterjesztését:

(i) a parti állam 246. cikk szerinti valamely jogának vagy mérlegelési lehetőségének a gyakorlása, vagy

(ii) a parti államnak a 253. cikk szerinti, a kutatási projekt felfüggesztését vagy megszüntetését elrendelő döntése.

b) A kutatást végző állam azon állításából eredő vitát, hogy valamely konkrét projekt tekintetében a parti állam nem az ezen Egyezménynek megfelelően gyakorolja a 246. és a 253. cikk szerinti jogait, bármely fél kérésére az V. Függelék 2. címe szerinti békéltető eljárás alá utalják azzal, hogy a békéltető bizottság nem kérdőjelezheti meg a konkrét területek kijelölésére vonatkozó, 246. cikk 6. bekezdése szerinti mérlegelési jogkörnek a parti állam által történő gyakorlását, illetve a hozzájárulás megtagadására vonatkozó, 246. cikk 5. bekezdése szerinti mérlegelési jogkörének a gyakorlását.

3. a) A jelen Egyezmény rendelkezései értelmezését és alkalmazását a halászat tekintetében érintő vitákat a 2. cím szerint kell rendezni, azzal, hogy a parti állam nem köteles elfogadni az ilyen rendezésre, a kizárólagos gazdasági övezet élő forrásait érintő szuverén jogai, illetve azok gyakorlása miatt felmerült viták beterjesztését, ideértve mérlegelési jogkörét a kifogható zsákmány, a halászati kapacitásának, a fennmaradó résznek az államok közötti felosztásának, valamint a megőrzésével és kezelésével kapcsolatos törvényekben és rendeletekben foglalt feltételek és rend meghatározására.

b) Amennyiben e rész 1. címének alkalmazásával nem sikerült a vitát rendezni, a vitában résztvevő bármely fél kérésére az V. Függelék 2. cím szerinti egyeztetést kell alkalmazni, ha azt állítják, hogy:

(i) a parti állam megfelelő megőrzési és igazgatási intézkedésekkel nyilvánvalóan nem teljesítette kötelezettségeit, annak érdekében, hogy a kizárólagos gazdasági övezetben az élőforrások komolyan ne legyenek veszélyeztetve;

(ii) a parti állam önkényesen megtagadta egy másik állam által kifogható élőforrások mennyiségének meghatározását tekintettel azokra a fajokra, amelyek halászatában a másik állam érdekelt; vagy

(iii) a parti állam önkényesen megtagadta az általa elismert fölöslegnek a más államok részére történő felosztását a 62., 69. és a 70. cikk valamint, az ezzel az Egyezménnyel összhangban levő, a parti állam által megállapított feltételek szerint.

c) Az egyeztető bizottság saját mérlegelési jogkörével semmilyen esetben sem helyettesítheti a parti állam mérlegelési jogkörét;

d) Az egyeztető bizottság beszámolóját eljuttatja az illetékes nemzetközi szervezetek részére;

e) A 69. és 70. cikk szerinti megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások során a Részes Államok, amennyiben másképp nem egyeznek meg, megállapodhatnak olyan intézkedésekről szóló rendelkezések beiktatásáról, amelyek a megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó nézeteltérések lehetőségét minimálisra csökkentik, valamint arról, hogy miként járjanak el akkor, ha ennek ellenére mégis előfordul nézeteltérés.

298. cikk

Fakultatív kivételek a 2. cím alkalmazása alól

1. A jelen Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy ahhoz való csatlakozásakor vagy azt követően bármikor az állam, az 1. címből eredő kötelezettségek sérelme nélkül, írásban bejelentheti, hogy egyet vagy többet nem fogad el a 2. cím szerinti eljárások közül a jogviták alábbiakban felsorolt egy vagy több kategóriáinak tekintetében:

a) (i) azok a viták, amelyek a 15., 74. és 83. cikk értelmezésére vagy alkalmazására vonatkoznak, tekintettel a tengeri határok elhatárolására, vagy amelyek történelmi öblökkel vagy jogcímekkel függnek össze, feltéve, hogy az az állam amely ilyen nyilatkozatot tesz köteles elfogadni a vitában résztvevő bármely fél kérésére az ügynek az V. Függelék 2. címe szerinti egyeztetésre bocsátását akkor, ha a vita az a jelen Egyezmény hatályba lépését követően merült fel és ahol a felek között a tárgyalások során ésszerű időn belül nem jött létre megállapodás, feltéve továbbá, hogy bármely olyan vita, amely szükségszerűen magába foglalja a kontinentális-, vagy szigetterület feletti szuverenitást, vagy egyéb jogokat érintő rendezetlen vitára vonatkozó visszkeresetnek az elbírálását, ki van zárva az ilyen eljárás alól;

(ii) miután az egyeztető bizottság benyújtotta beszámolóját, amely tartalmazza az alapul vett indokokat, a felek a beszámoló alapján kötelesek tárgyalásokat folytatni a megállapodás megkötéséről; amennyiben ezek a tárgyalások nem vezetnek megállapodáshoz, a felek a kérdést kölcsönös megegyezéssel a 2. címben foglalt eljárások valamelyikére bocsátják, hacsak a felek másképp nem egyeznek meg;

(iii) ez az alpont nem vonatkozik sem azokra a tengeri határvitákra, amelyeket a felek megállapodása véglegesen rendezett, sem azokra, amelyeket a felekre kötelező két vagy többoldalú megállapodások szerint kell rendezni;

b) a katonai tevékenységet érintő viták, ideértve a nem kereskedelmi szolgálatban foglalkoztatott állami hajók és légijárművek katonai tevékenységét, valamint a szuverenitásból eredő jogokra vagy a joghatóságra vonatkozó törvények megtartatását érintő viták, amelyeket a 297. cikk 2. és 3. bekezdése kivon a bíróság vagy választottbíróság illetékessége alól;

c) azok a jogviták, amelyek tekintetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa gyakorolja az egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában ráruházott funkciókat kivéve, ha a Biztonsági Tanács leveszi a napirendjéről az ügyet vagy felhívja a feleket, hogy a vitát az ebben az Egyezményben foglalt eszközökkel rendezzék.

1. Az 1. bekezdés szerinti nyilatkozatot tett Részes Állam azt bármikor visszavonhatja, vagy hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyilatkozatával kizárt vitát a jelen Egyezményben meghatározott bármely eljárás szerint rendezzék.

2. Az 1. bekezdés szerinti nyilatkozatot tett Részes Állam nem jogosult a nyilatkozatával kizárt vitát bármely, a jelen Egyezmény szerinti eljárásra terjeszteni egy másik Részes Állam ellen, annak hozzájárulása nélkül.

3. Amennyiben egy Részes Állam az 1. bekezdés a) pontja alapján nyilatkozatot tett, a kizárt kategóriába tartozó vitát bármely másik Részes Állam a nyilatkozatot tett állam ellen a nyilatkozatban megjelölt eljárásra terjesztheti.

4. Új nyilatkozat tétele vagy a nyilatkozat visszavonása semmilyen formában nem érinti a bíróság vagy választottbíróság előtt folyamatban levő e cikk szerinti eljárásokat, kivéve ha felek másként nem állapodtak meg.

5. Az e cikk szerinti nyilatkozatokat és a nyilatkozatok visszavonásáról szóló értesítéseket az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki ezek másolatait megküldi a Részes Államoknak.

299. cikk

A felek joga az eljárásra vonatkozó megegyezésre

1. A 2. cím szerinti vitarendezési eljárásokból a 297. cikk alapján kizárt, vagy a 298. cikk szerint tett nyilatkozattal kivett vitákat csak a vitában résztvevő felek megegyezésével lehet ilyen eljárás elé terjeszteni.

2. Ez a cím nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy más vitarendezési eljárásban állapodjanak meg vagy hogy békés úton egyezzenek meg.

XVI. rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

300. cikk

Jóhiszeműség és joggal való visszaélés

A Részes Államok a jelen Egyezmény alapján vállalt kötelezettségeiket jóhiszeműen teljesítik, és az ebben az Egyezményben elismert jogaikat, joghatóságukat úgy gyakorolják és szabadságaikkal úgy élnek, hogy ezáltal ne valósítsanak meg joggal való visszaélést.

301. cikk

A tengerek békés használata

A Részes Államoknak a jelen Egyezmény szerinti jogaik gyakorlása, valamint kötelezettségeik teljesítése során tartózkodniuk kell az erőszak használatától vagy az azzal való fenyegetéstől valamely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, vagy a nemzetközi jognak az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában lefektetett alapelveivel össze nem egyeztethető bármely más módon.

302. cikk

Az információ nyilvánosságra hozatala

A Részes Államok jelen Egyezmény szerinti vitarendezési eljáráshoz való jogának a sérelme nélkül, semmi sem kötelezi a Részes Államot arra, hogy a jelen Egyezmény alapján teljesítendő kötelezettségei során olyan információt hozzon nyilvánosságra, amely ellentétes biztonságának alapvető érdekeivel.

303. cikk

A tengerben talált régészeti és történelmi jelentőségű tárgyak

1. Az államok kötelesek védeni a tengerben talált régészeti és történelmi jelentőségű tárgyakat, és kötelesek e célból együttműködni.

2. Az ilyen tárgyak kereskedelme elleni küzdelem céljából a parti állam a 33. cikk alkalmazásában vélelmezheti, hogy az ilyen tárgyaknak a fenti cikkben meghatározott zónában a tengerfenékről történő engedély nélküli kiemelése területén vagy parti tengerén az említett cikkben szabályozott törvényeinek és rendelkezéseinek a megsértését jelenti.

3. Ez a cikk nem érinti az azonosítható tulajdonosok jogait, a tengeri mentés szabályait, illetve a kereskedelmi tengerészetet szabályozó más előírásokat, vagy a kulturális cserére vonatkozó törvényeket és gyakorlatokat.

4. Ez a cikk nem érinti a nemzetközi jognak a régészeti és történelmi jelentőségű tárgyak védelmére vonatkozó más nemzetközi megállapodásokat és szabályokat.

304. cikk

Felelősség és helytállás a károkozásért

Ennek az Egyezménynek a károkozásért viselt felelősségre vonatkozó rendelkezései nem érintik a nemzetközi jognak a károkozásért viselt felelősségre vonatkozó hatályos és a jövőben kidolgozásra kerülő szabályait.

XVII. rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

305. cikk

Aláírás

1. A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll:

a) valamennyi állam részére;

b) az Egyesült Nemzetek Szervezetének Namíbia Tanácsa által képviselt Namíbia részére;

c) valamennyi olyan önkormányzattal bíró társult állam részére, amelyek ezt a státuszukat az Egyesült Nemzetek Szervezetének felügyelete alatt és az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 1514. (XV) számú határozatával összhangban jóváhagyott önrendelkezési aktussal választották, továbbá az ebben az Egyezményben szabályozott kérdésekben hatáskörrel rendelkeznek, ideértve a szerződéskötési képességet ezen kérdések tekintetében;

d) valamennyi önkormányzattal bíró társult állam részére, összhangban társulási okmányukkal, amelyek az ebben az Egyezményben szabályozott kérdésekben hatáskörrel rendelkeznek, ideértve a szerződéskötési képességet ezen kérdések tekintetében;

e) valamennyi olyan teljes belső önkormányzatisággal rendelkező terület részére, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete ilyenként ismer el, de nem nyerték el az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 1514. (XV) számú határozata szerinti teljes függetlenséget, és az ebben az Egyezményben szabályozott ügyekben hatáskörrel rendelkeznek, ideértve a szerződéskötési képességet ezen kérdések tekintetében;

f) a nemzetközi szervezetek részére, a FX. Függelék szerint.

2. A jelen Egyezmény 1984. december 9. napjáig a Jamaikai Köztársaság Külügyminisztériumában, valamint 1983. július 1. napjától 1984. december 9. napjáig az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén, New Yorkban áll nyitva aláírásra.

306. cikk

Megerősítés és hivatalos jóváhagyás

A jelen Egyezményt a 305. cikk 1. bekezdésének b), c), d) és e) pontjaiban meghatározott államoknak és más jogalanyoknak meg kell erősíteniük, az ugyanezen cikk 1. bekezdésének f) pontjában meghatározott jogalanyoknak a EX. Függelék szerint hivatalosan jóvá kell hagyniuk. A megerősítő és a hivatalos jóváhagyásról szóló okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

307. cikk

Csatlakozás

A jelen Egyezmény az államok és a 305. cikkben meghatározott jogalanyok részére csatlakozásra nyitva áll. A 305. cikk 1. bekezdésének f) pontjában meghatározott jogalanyok csatlakozása a IX. Függelékkel összhangban történik. A csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

308. cikk

Hatálybalépés

1. A jelen Egyezmény a hatvanadik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontja után 12 hónappal lép hatályba.

2. A jelen Egyezmény a hatvanadik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követően megerősítő vagy csatlakozó mindegyik államra nézve az Egyezmény megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba, figyelemmel az (1) bekezdésre.

3. A Hatóság Közgyűlése a jelen Egyezmény hatályba lépésének napján ül össze, és megválasztja a Hatóság Tanácsát. Az első Tanácsot a 161. cikk céljával megegyező módon hozzák létre, ha a cikk rendelkezéseit nem lehet pontosan alkalmazni.

4. Az Előkészítő Bizottság által kidolgozott szabályokat, rendelkezéseket és eljárást a Hatóság által a XI. rész szerint történő hivatalos jóváhagyásukig ideiglenesen alkalmazni kell.

5. A Hatóság és szervei az Egyesült Nemzetek Szervezete Harmadik Tengerjogi Konferenciájának az előzetes beruházásokról szóló II. számú határozata, és az Előkészítő Bizottságnak ezen határozattal összhangban hozott döntései szerint tevékenykednek.

309. cikk

Fenntartások és kivételek

Ehhez az Egyezményhez semmilyen fenntartást vagy kivételt nem lehet tenni, hacsak ennek az Egyezménynek más cikkei ezt kifejezetten meg nem engedik.

310. cikk

Nyilatkozatok és bejelentések

A 309. cikk nem zárja ki azt, hogy az állam az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, vagy ahhoz való csatlakozáskor bármilyen szövegű és bármilyen megnevezés alatt nyilatkozatot vagy bejelentést tegyen, többek között törvényeinek és rendelkezéseinek az ezen Egyezmény rendelkezéseivel történő harmonizálása céljából feltéve, hogy ezek a nyilatkozatok vagy bejelentések nem arra irányulnak, hogy kizárják vagy módosítsák a jelen Egyezmény rendelkezéseinek joghatásait az adott államra történő alkalmazásuk során.

311. cikk

Más egyezményekhez és nemzetközi megállapodásokhoz való viszony

1. A Részes Államok között ennek az Egyezménynek az 1958. évi Genfi Tengerjogi Egyezményhez képest elsőbbsége van.

2. Ez az Egyezmény nem módosítja a Részes Államoknak az ezzel az Egyezménnyel összeegyeztethető más megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit, amelyek nem érintik más Részes Államok jogainak vagy kötelezettségeinek a jelen Egyezmény alapján való gyakorlását vagy teljesítését.

3. Két vagy több Részes Állam olyan, kizárólag a közöttük levő viszonyra vonatkozó megállapodást köthet, amely módosítja vagy felfüggeszti a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását és kizárólag a közöttük keletkező jogviszonyokra vonatkozik azzal, hogy az ilyen megállapodások nem érintik azokat a rendelkezéseket, amelyektől való eltérés összeegyeztethetetlen a jelen Egyezmény tárgyának és céljainak végrehajtásával, továbbá azzal, hogy ezek a megállapodások nem érintik a benne rögzített alapelvek alkalmazását, valamint hogy az ilyen megállapodások rendelkezései nem érintik más Részes Államok jogainak vagy kötelezettségeinek a jelen Egyezmény alapján való gyakorlását vagy teljesítését.

4. A 3. bekezdés szerinti megállapodást megkötni szándékozó Részes Államok kötelesek a jelen Egyezmény letéteményese útján értesíteni a többi Részes Államot a megállapodás megkötésének szándékáról, valamint arról, hogy ennek az Egyezménynek mely rendelkezéseinek módosítását vagy felfüggesztését irányozza elő ez a megállapodás.

5. Ez a cikk nem érinti azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyeket ennek az Egyezménynek más cikkei kifejezetten megengednek vagy fenntartanak.

6. A Részes Államok egyetértenek abban, hogy az emberiség közös örökségének a 136. cikkben meghatározott alapelvére vonatkozóan nem alkalmaznak módosítást, és nem lesznek tagjai olyan megállapodásnak, amely attól eltér.

312. cikk

Módosítás

1. A jelen Egyezmény hatálybalépésének napjától számított 10 év elteltével bármely Részes Államnak lehetősége van az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához intézett írásbeli értesítéssel meghatározott módosításokat terjeszthet elő - kivéve a Körzetben folyó tevékenységet érintő módosításokat -, és kérheti konferencia összehívását az előterjesztett módosítások megvitatására. A Főtitkár az ilyen értesítést valamennyi Részes Államnak megküldi. Amennyiben az értesítés szétküldésétől számított 12 hónapon belül a Részes Államoknak nem kevesebb, mint a fele kedvezően válaszol az értesítésre, a Főtitkár összehívja a konferenciát.

2. A konferencián a módosításokra alkalmazandó döntéshozatali eljárás ugyanaz, mint amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Harmadik Tengerjogi Konferenciáján alkalmaztak, amennyiben a konferencia másképp nem dönt. A konferencia megtesz minden tőle telhetőt, hogy bármely módosításban konszenzusos megállapodást érjenek el és mindaddig ne kerüljön sor szavazásra, ameddig a konszenzusra irányuló valamennyi erőfeszítést ki nem merítették.

313. cikk

Egyszerűsített eljárással történő módosítás

1. Bármely Részes Államnak lehetősége van az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához címzett írásbeli értesítéssel módosítást előterjeszteni - kivéve a Körzetben folyó tevékenységet érintő módosításokat - az e cikkben szabályozott egyszerűsített eljárással történő elfogadásra, konferencia összehívása nélkül. A Főtitkár az értesítést megküldi a Részes Államoknak.

2. Amennyiben az értesítés szétküldésétől számított 12 hónapon belül egy Részes Állam az előterjesztett módosítást, vagy azt, hogy a módosítást egyszerűsített eljárásban fogadják el, kifogásolja, a módosítást visszautasítottnak kell tekinteni. Erről a Főtitkár valamennyi Részes Államot haladéktalanul értesíti.

3. Amennyiben az értesítés szétküldésétől számított 12 hónapon belül egyik Részes Állam sem kifogásolja az előterjesztett módosítást, vagy azt, hogy azt egyszerűsített eljárásban fogadják el, a módosítást elfogadottnak kell tekinteni. A Főtitkár valamennyi Részes Államot értesíti, hogy az előterjesztett módosítást elfogadták.

314. cikk

Az Egyezmény azon rendelkezéseinek módosítása, amelyek kizárólag a Körzetben folyó tevékenységre vonatkoznak

1. Bármely Részes Állam a Hatóság Főtitkárához címzett írásbeli értesítéssel módosítást terjeszthet elő a jelen Egyezménynek a Körzetben folyó tevékenységre vonatkozó rendelkezéseihez, ideértve a VI. Függelék 4. címét is. A Főtitkár ezt az értesítést valamennyi Részes Államnak megküldi. Az előterjesztett módosítást először a Közgyűlésnek, majd a Tanácsnak kell jóváhagynia. A Részes Államok említett szervekben lévő képviselőinek jogában áll az előterjesztett módosítást megtárgyalni és jóváhagyni. Amennyiben a beterjesztett módosítást a Tanács és a Közgyűlés jóváhagyta, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni.

2. Az 1. bekezdés szerinti bármely módosítás jóváhagyása előtt a Tanácsnak és a Közgyűlésnek biztosítania kell, hogy az a 155. cikk szerinti Felülvizsgálati Konferenciáig nem érinti hátrányosan a Körzet forrásainak feltárását és kiaknázásának rendszerét.

315. cikk

A módosítások aláírása, megerősítése, az azokhoz való csatlakozás, valamint a módosítások szövegének hitelessége

1. A jelen Egyezmény módosításai elfogadásukat követően, az elfogadás napjától számított 12 hónapig a Részes Államok részére az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén New Yorkban aláírásra nyitva állnak, amennyiben magában a módosításban eltérően nem rendelkeztek.

2. A 306., 307. és a 320. cikket a jelen Egyezmény valamennyi módosítására alkalmazni kell.

316. cikk

A módosítások hatályba lépése

1. Az 5. bekezdésben meghatározottak kivételével, ennek az Egyezménynek a módosításai az azokat megerősítő vagy azokhoz csatlakozó Részes Államok tekintetében a Részes Államok kétharmadának vagy 60 Részes Állam - aszerint, hogy melyik több - megerősítő vagy csatlakozási okiratának a letétbe helyezésétől számított harmincadik napon lép hatályba. Az ilyen módosítások nem érintik a többi Részes Államnak az Egyezmény szerinti jogai gyakorlását, illetve kötelezettségei teljesítését.

2. Bármely módosítás előírhatja, hogy a módosítás hatályba lépéséhez az e cikkben meghatározottnál nagyobb számú megerősítő vagy csatlakozási okiratra van szükség.

3. Az 1. bekezdés szerinti módosítást megerősítő vagy ahhoz csatlakozó mindegyik Részes Állam tekintetében a módosítás a megfelelő számú megerősítő, vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.

4. Az az Állam, amely az 1. bekezdés szerinti módosítás hatályba lépése után lesz részese a jelen Egyezménynek, amennyiben nem jelenti be ettől eltérő szándékát:

a) a módosított Egyezmény részesének tekintendő, és

b) a nem módosított Egyezmény részesének tekintendő a módosítást el nem fogadó Részes Államok tekintetében.

5. A kizárólagosan a Körzetben folyó tevékenységet, valamint a VI. Függeléket érintő módosítás a Részes Államok háromnegyede megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésétől számított egy év elteltével lép hatályba valamennyi Részes Állam tekintetében.

6. Az az állam, amely az 5. bekezdésben szabályozott módosítás hatályba lépését követően lett részese ennek az Egyezménynek, úgy tekintendő, mint a módosított Egyezmény részese.

317. cikk

Felmondás

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához címzett írásbeli értesítéssel a Részes Állam a jelen Egyezményt felmondhatja, és közölheti ennek okait. Az okok közlésének elmulasztása a felmondás érvényességét nem érinti. A felmondás az értesítés kézhezvételétől számított egy év elteltével lép hatályba, hacsak az értesítés nem nevez meg későbbi időpontot.

2. A felmondás az államot nem mentesíti azon pénzügyi és szerződéses kötelezettségek alól, amelyek az alatt keletkeztek, amíg a jelen Egyezmény részese volt, és a felmondás nem érinti ennek az államnak a jelen Egyezmény végrehajtása során keletkezett semmilyen jogát, kötelezettségét vagy jogi helyzetét.

3. A felmondás semmilyen módon sem érinti egy Részes Állam arra vonatkozó kötelezettségét, hogy eleget tegyen az ebben az Egyezményben megfogalmazott valamely kötelezettségnek, amelynek a nemzetközi jog szerint ettől az Egyezménytől függetlenül is a hatálya alá tartozna.

318. cikk

A függelékek jogi helyzete

A függelékek ennek az Egyezménynek szerves részét képezik, és hacsak kifejezetten eltérő rendelkezés nincs, az erre az Egyezményre vagy valamelyik részére történő utalás magában foglalja az ahhoz kapcsolódó Függelékre való hivatkozást is.

319. cikk

A letéteményes

1. A jelen Egyezménynek és módosításainak a letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára.

2. Letéteményesi feladatkörén túlmenően a Főtitkár:

a) a jelen Egyezménnyel kapcsolatosan felmerült általános témákról értesíti valamennyi Részes Államot, a Hatóságot és az illetékes nemzetközi szervezeteket;

b) értesíti a Hatóságot az Egyezmény és módosításai megerősítéséről, hivatalos jóváhagyásáról, a csatlakozásokról, valamint a felmondásokról;

c) értesíti a Részes Államokat a 311. cikk 4. bekezdése szerinti megállapodásokról;

d) szétküldi az ennek az Egyezménynek megfelelően elfogadott módosításokat a Részes Államoknak megerősítés vagy csatlakozás céljából;

a. szükség szerint összehívja a Részes Államok értekezleteit ezzel az Egyezménnyel összhangban.

3. a) A Főtitkár eljuttatja továbbá a 156. cikkben említett megfigyelők részére:

(i) a 2. bekezdés a) pontja szerinti értesítéseket;

(ii) a 2. bekezdés b) és c) pontja szerinti értesítéseket; valamint

(iii) a 2. bekezdés d) pontja szerinti módosítások szövegeit tájékoztatásul.

b) A Főtitkár továbbá meghívja az ilyen megfigyelőket a Részes Államok 2. bekezdés e) pontja szerinti értekezleteire.

320. cikk

Hiteles szövegek

A jelen Egyezmény eredeti példányát, melynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, a 305. cikk (2) bekezdésének megfelelően, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe.

MELYNEK BIZONYSÁGÁUL alulírott, erre kellő módon felhatalmazott képviselők, a jelen Egyezményt aláírták.

KÉSZÜLT MONTEGO BAY-ben az ezerkilencszáznyolcvankettedik év december hó tizedik napján.

I. Függelék

NAGY TÁVOLSÁGRA VÁNDORLÓ FAJOK

1. Hosszúszárnyú tonhal: Thunnus alalunga.

2. Kékszárnyú tonhal: Thunnus thynnus.

3. Nagyszemű tonhal: Thunnus obesus.

4. Csíkos tonhal: Katsuwonus pelamis.

5. Sárgaszárnyú tonhal: Thunnus albacares.

6. Kékszárnyú tonhal: Thunnus atlanticus.

7. Kis tonhal: Euthynnus alletteratus; Euthynnus affinis.

8. Déli kékszárnyú tonhal: Thunnus maccoyii.

9. Fregattmakréla: Auxis thazard; Auxis rochei.

10. Tengeri keszeg: Bramidae család.

11. Nyársorrú halak: Tetrapturus angustirostris; Tetrapturus belőne; Tetrapturus pfluegeri; Tetrapturus albidus; Tetrapturus audax; Tetrapturus Tetrapturus georgei; Makaira mazara; Makaira indica; Makaira nigricans.

12. Vitorláshal: Istiophorus platypterus; Istiophorus albicans.

13. Kardhal: Xiphias gladius.

14. Mariin: Scomberesox saurus; Cololabis saira; Cololabis adocetus; Scomberesox saurus scombroides.

15. Delfin: Coryphaena hippurus; Coryphaena equiselis.

16. Óceáni cápák: Hexancus griseus; Cetorhinus maximus; Alopiidae család; Rhincodon typus; Carcharhinidae család; Sphyrnidae család; Isurida család.

17. Cetfélék: Physeteridae család; Balaenopteridae család; Balaenidae család; Eschrichtiidae család; Monodontiadae család; Ziphiidae család; Delphinidae család.

II. Függelék

A kontinentális talapzat határait megállapító bizottság

1. cikk

2. A 76. cikk rendelkezéseinek megfelelően a 200 tengeri mérföldön túlnyúló kontinentális talapzat határait megállapító Bizottságot kell létrehozni a következő cikkek rendelkezései szerint.

3. cikk

4. A Bizottság 21, a geológia, geofizika vagy hidrografía terén járatos tagból áll, akiket a jelen Egyezmény Részes Államai választanak állampolgáraik közül, kellő figyelemmel a földrajzilag arányos képviselet elvének biztosítására, és akik személyes minőségükben látják el tisztségüket.

5. A Bizottság tagjainak első választását haladéktalanul, de legkésőbb ennek az Egyezménynek a hatálybalépését követő 18 hónapon belül meg kell tartani. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára legalább 3 hónappal az adott választás előtt felhívja a Részes Államokat a részükre címzett levél útján, hogy a megfelelő regionális konzultációkat követően 3 hónapon belül állítsanak jelölteket. A Főtitkár elkészíti a jelöltek nevét ABC sorrendben tartalmazó listát, amelyet valamennyi Részes Államnak eljuttat.

6. A Bizottság tagjainak megválasztása a Részes Államoknak a Főtitkár által az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyére összehívott értekezletén történik. Az értekezleten - amelyen a Részes Államok 2/3-ának szavazata szükséges a szavazóképességhez - azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, akik a Részes Államok jelen levő képviselői szavazatának 3/4-ét megszerezték. Valamennyi földrajzi régióból legalább 3-3 tagot kell megválasztani.

7. A Bizottság tagjait 5 éves időtartamra választják és azok újraválaszthatóak.

8. A tagnak a Bizottsági teendői ellátásával kapcsolatos költségeit az őt jelölő Részes Állam viseli. Az érintett parti állam viseli a jelen Függelék 3. cikk, 1. bekezdés b) pontjában említett tanácsadással kapcsolatos költségeket. A Bizottság titkárságát az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára biztosítja.

9. cikk

10. A Bizottság feladatköre a következő:

a. megvizsgálja azokat az adatokat és más anyagokat, amelyek a 200 tengeri mérföldön túlnyúló kontinentális talapzattal rendelkező területekkel kapcsolatosan a parti államok nyújtanak be, valamint ajánlásokat tesz a 76. cikk és az Egyesült Nemzetek Szervezete III. Tengerjogi Konferenciája által 1980. augusztus 29. napján elfogadott Egyetértési Nyilatkozat alapján;

b. felkérésre műszaki-tudományos konzultációt biztosít az érintett parti államok részére az a) pont szerinti adatok előkészítéséhez.

1. A Bizottság a szükségesnek és hasznosnak ítélt mértékben együttműködhet az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságával, a Nemzetközi Vízrajzi Szervezettel, valamint más illetékes nemzetközi szervezetekkel, különös tekintettel a műszaki-tudományos információcserére, amely elősegítheti a Bizottság hatáskörébe tartozó feladatok teljesítését.

4. cikk

Amennyiben egy parti állam, összhangban a 76. cikkel, meg akarja állapítani kontinentális talapzatának 200 tengeri mérföldön túlnyúló külső határait, akkor a Bizottsághoz haladéktalanul, de legkésőbb az Egyezménynek az adott állam tekintetében történő hatályba lépését követő 10 éven belül, be kell nyújtania a megállapítandó határok részleteit és az azokat alátámasztó műszaki-tudományos adatokat. Egyidejűleg köteles megadni a Bizottság azon tagjainak a nevét, akik részére műszaki-tudományos konzultációt nyújtottak.

5. cikk

Amennyiben másképp nem dönt, a Bizottság 7 tagból álló albizottságok útján működik, amelyek tagjait arányos módon jelölik, figyelembe véve a parti állam minden egyes beadványának speciális elemeit. A beadványt benyújtó parti állam állampolgárságával rendelkező bizottsági tagok, és bármely bizottsági tag, aki a parti állam részére műszaki-tudományos konzultációt nyújtott, a határok megállapítása tekintetében nem lehet tagja az adott beadványt elbíráló albizottságnak, azonban az adott beadvány Bizottság előtti eljárásában tagként részt vehet. A Bizottsághoz beadványt benyújtó parti állam képviselői az adott eljárásban szavazati jog nélkül részt vehetnek.

6. cikk

1. Az albizottságok ajánlásaikat a Bizottsághoz nyújtják be.

2. Az albizottság ajánlásait a Bizottság jelen levő és szavazó tagjainak 2/3-os többségével fogadja el.

3. A Bizottság ajánlását írásban kell a beadványt előterjesztő parti államhoz, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkához beterjeszteni.

7. cikk

A parti államok a 76. cikk 8. bekezdésének rendelkezéseivel, valamint a megfelelő nemzeti eljárásokkal összhangban állapítják meg a kontinentális talapzatuk külső határait.

8. cikk

Amennyiben a parti állam nem ért egyet a Bizottság ajánlásaival, észszerű határidőn belül köteles új vagy átdolgozott beadványt előterjeszteni.

9. cikk

A Bizottság tevékenysége nem érinti a szemben elhelyezkedő vagy érintkező partokkal rendelkező parti államok határainak elhatárolását érintő ügyeket.

III. Függelék

A kutatás, a feltárás és a KIAKNÁZÁS alapvető feltételei

1. cikk

Az ásványok tulajdonjoga

Az ásványok tulajdonjoga, összhangban az Egyezménnyel, a kinyerést követően száll át.

2. cikk

Kutatás

1.a) A Hatóság támogatja a kutatást a Körzetben.

b. Kutatást csak akkor lehet folytatni, ha a Hatóság egy megfelelő írásbeli kötelezettségvállalást kap arról, hogy a javasolt kutató betartja a jelen Egyezmény és a Hatóságnak a 143. és 144. cikkekben említett képzési programokban történő együttműködésre, valamint a tengeri környezet védelmére vonatkozó szabályait, rendelkezéseit és eljárásait, és hozzájárul a Hatóság ezek betartására irányuló ellenőrzéséhez. A javasolt kutató egyidejűleg értesíti a Hatóságot annak a területnek vagy területeknek a körülbelüli határairól, amelyen a kutatást végezni fogja.

2. A kutatás nem ruház a kutatóra semmiféle jogokat az ásványforrások tekintetében. Ugyanakkor a kutató vizsgálat céljából ésszerű mennyiségű ásványt nyerhet ki.

3. cikk

Feltárás és kiaknázás

1. A Vállalat, a Részes Államok, és más, a 153. cikk 2. bekezdése b) pontjában meghatározott jogalanyok a Körzetben folytatandó tevékenységekkel kapcsolatos munkatervek jóváhagyása végett a Hatósághoz fordulhatnak.

2. A Vállalat a Körzet bármely részének tekintetében nyújthat be kérelmet, azonban a mások által a fenntartott területekre beadott kérelmeknek meg kell felelniük a jelen Függelék 9. cikkében foglalt többletkövetelményeknek.

3. Feltárást és kiaknázást kizárólag a 153. cikk 3. bekezdésében meghatározott és az Egyezmény és a Hatóság vonatkozó szabályai, előírásai és eljárásai szerint a Hatóság által jóváhagyott munkatervben meghatározott területeken lehet végezni.

4. Valamennyi elfogadott munkatervnek:

a. összhangban kell lennie az Egyezménnyel és a Hatóság vonatkozó szabályaival, előírásaival és eljárásaival;

b. gondoskodnia kell a Körzetben folyó tevékenységnek a Hatóság általi ellenőrzéséről, összhangban a 153. cikk 4. bekezdésével;

c. felruházza a vállalkozót, összhangban a Hatóság vonatkozó szabályaival, előírásaival és eljárásaival a jóváhagyott munkaterv által felölelt területen a források meghatározott kategóriáinak kizárólagos feltárásával és kiaknázásával. Mindazonáltal, amennyiben a jóváhagyásra beterjesztett munkaterv csak a feltárási vagy csak a kiaknázási szakaszra vonatkozik, a kizárólagos jog csak erre a szakaszra vonatkozik.

1. A Hatóság által történő jóváhagyását követően valamennyi munkaterv, kivéve a Vállalat által betérjesztetteket, a Hatóság és a kérelmező, vagy kérelmezők között kötött szerződés formában jelenik meg.

4. cikk

A kérelmezők alkalmassága

1. A Vállalaton kívüli kérelmezők alkalmasnak tekintendők, amennyiben rendelkeznek a 153. cikk 2. b) bekezdése által megkövetelt honossággal, vagy ellenőrzöttséggel és kezességgel, valamint a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárásai szerint járnak el és megfelelnek az ezekben meghatározott minősítési követelményeknek.

2. Az alkalmassági követelmények a 6. bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelmező pénzügyi és technikai teljesítőképességeire és a Hatósággal ezt megelőzően kötött valamely szerződés teljesítése során nyújtott teljesítményére vonatkoznak.

3. A kérelmezőkért a nemzetiségük szerinti Részes Állam vállal kezességet, kivéve az egynél több állambeli jogalany által alkotott társulás vagy konzorcium esetét, amikor valamennyi érdekelt Részes Állam köteles kezeskedni a kérelmezőért. Amennyiben a kérelmező egy másik Részes Állam, vagy állampolgárai tényleges ellenőrzése alatt áll, mindkét Részes Állam köteles kezeskedni a kérelmezőért. A kezességvállalási követelmények alkalmazására irányadó kritériumokat és eljárást a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárásai tartalmazzák.

4. A 139. cikk értelmében a kezes állam, vagy államok jogrendszerük keretein belül felelnek azért, hogy a támogatott vállalkozó az Egyezmény szerinti kötelezettségei és szerződésének feltételei szerint végezze tevékenységét a Körzetben. Mindazonáltal a kezes állam nem felel az abból bekövetkezett kárért, hogy az általa támogatott vállalkozó nem teljesíti kötelezettségeit, amennyiben az adott Részes Állam jogrendszerének keretein belül olyan törvényeket, rendelkezések és adminisztratív intézkedések hozott, amelyek ésszerű mértékben megfelelőek arra, hogy biztosítsák a joghatóságuk alá tartozó személyek teljesítését.

5. A kérelmezőként fellépő Részes Államok alkalmasságának vizsgálatára irányuló eljárásnak figyelembe kell vennie azt, hogy a kérelmezők államok.

6. A minőségi követelmények valamennyi kérelmező esetében kivétel nélkül megkövetelik, hogy a kérelmező vállalja, a következőket:

a. kikényszeríthetőnek elfogadja és teljesíti a XI. rész rendelkezései, a Hatóság idevágó szabályait, rendelkezéseit és eljárásait, a Hatóság szerveinek döntéseit, valamint a Hatósággal kötött szerződése feltételei által létrehozott alkalmazandó kötelezettségeket;

b. elfogadja a Hatóság ellenőrzését a Körzetben folyó tevékenység felett, amint erre a Hatóságot a jelen Egyezmény felhatalmazza;

c. írásban biztosítja a Hatóságot arról, hogy a szerződésből eredő kötelezettségeit jóhiszeműen teljesíti;

d. betartja a jelen Függelék 5. cikkében rögzített rendelkezéseket a technológia átadásáról.

5. cikk

A technológia átadása

1. Munkaterv beterjesztése esetén valamennyi kérelmező köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a Területen folyó tevékenység során használt berendezések és eljárások általános leírását, és más lényeges, szellemi tulajdon tárgyát nem képező információt az ilyen technológiák jellemzőit, valamint az ilyen technológia fellelhetőségéről szóló információt.

2. Mindegyik vállalkozó köteles tájékoztatni a Hatóságot az 1. bekezdés alapján a Hatóság tudomására hozott leírás és információ változásáról, valamint jelentős technológiai változás, vagy újdonság bevezetéséről.

3. A Körzetben folyó tevékenységre vonatkozó valamennyi szerződés tartalmazza a szerződő részéről a következő kötelezettségvállalásokat:

a. amennyiben a Hatóság kéri, méltányos és ésszerű üzleti feltételek mellett a Vállalat részére hozzáférhetővé teszi a szerződés alapján a Körzetben végzett tevékenységhez használt technológiát, amelyet jogosult átadni. Mindez felhasználási szerződés, vagy más megfelelő megállapodás alapján történik, amelyet a szerződő és a Vállalat köt, valamint egy, a szerződést kiegészítő különmegállapodásban rögzítenek. Erre a kötelezettségvállalásra csak akkor lehet hivatkozni, ha a Vállalat nem tud hozzájutni ugyanahhoz vagy ugyanolyan hatékony technológiához a szabad piacon, méltányos és ésszerű üzleti feltételek mellet;

b. a Körzetben végzett tevékenység során használt olyan technológia átadására vonatkozó írásbeli biztosíték, amely nem érhető el a szabad piacon és nem tartozik az a) pont alá, mely szerint tulajdonosa, a Hatóság kérésére a Vállalat rendelkezésére bocsátja felhasználási szerződés, vagy más megfelelő megállapodás alapján, valamint méltányos és ésszerű üzleti feltételek mellet, olyan mértékben, amilyenben az a szerződő részére elérhető volt. Amennyiben ilyen biztosítékot nem kap, az adott technológia nem használható a Körzetben végzett tevékenység során a szerződő által;

c. megszerezze a jogot arra - a tulajdonostól egy jogi biztosítékokkal alátámasztott szerződés útján, a Vállalat kérésére, és amennyiben lehetséges további, a szerződőt terhelő költség nélkül -, hogy a Vállalatra ruházzon át bármilyen, a szerződő által a Körzetben a szerződés alapján végzett tevékenység során használt technológiát, amelyet egyébként a szerződő nem lenne jogosult átadni, és amely rendes körülmények között nem érhető el a szabadpiacon. Azokban az esetekben, amelyekben a technológia tulajdonosa és a szerződő közül valamelyik a másik társaságában meghatározó befolyással bír, a kapcsolat közeliségét, valamint az irányítás vagy befolyás fokát figyelembe kell venni annak megállapításánál, hogy vajon valamennyi lehetséges intézkedés megtettek-e annak érdekében, hogy az adott technológia feletti jogosultságot megszerezzék. Azokban az esetekben amikor a szerződő meghatározó ellenőrzést gyakorol a technológia tulajdonosa felett, a jogosultságnak a tulajdonostól való megszerzésének kudarca befolyásolja a szerződő minősítését minden további munkatervének elfogadására irányuló kérelmei elbírálását;

d. amennyiben a Vállalat közvetlenül kíván a technológia tulajdonosával tárgyalásokat folytatni, annak kérésére elősegíti, hogy bármely, a b) pont szerinti technológiát a Vállalat megszerezhesse felhasználási szerződés, vagy más megfelelő megállapodás alapján, valamint méltányos és ésszerű üzleti feltételek mellet;

e. ugyanazokat az intézkedéseket vállalja, mint amelyeket az a)-d) pontok tartalmaznak olyan fejlődő ország, vagy fejlődő országok csoportja javára, amely a jelen Függelék 9. cikke szerint szerződésért folyamodott, feltéve, ha ezek az intézkedések a szerződő által indítványozott és a jelen Függelék 8. cikke szerint fenntartott területen történő kiaknázásra korlátozódnak, feltéve továbbá, hogy a fejlődő ország, vagy fejlődő országok csoportja által kérelmezett a szerződés szerinti tevékenység nem foglalja magába a technológiák harmadik állam, vagy harmadik állam honosai részére történő átadását. E rendelkezés szerinti kötelezettség csak abban az esetben vonatkozik bármely adott szerződőre, ha a technológiát nem kérte a Vállalat, vagy a vállalkozó nem adta át a Vállalat részére.

1. A 3. bekezdés által előírt kötelezettségvállalásokat érintő viták, akárcsak a szerződések egyéb rendelkezései, a XI. rész szerinti kötelező vitarendezés alapján rendezendőek, és e kötelezettségvállalások megszegésének esetében a szerződés felfüggesztésére, vagy megszüntetésére, vagy pénzbüntetés kiszabására van lehetőség a jelen Függelék 18. cikke szerint. A vállalkozó ajánlatainak méltányos és üzleti feltételeinek ésszerű voltából eredő viták bármely fél által kötelező kereskedelmi választottbíróság elé terjeszthetők az UNCITRAL Választottbírósági szabályok, vagy a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárásai által előírt más választottbírósági eljárás szerint. Amennyiben a választottbíróság azt állapítja meg, hogy a vállalkozó által tett ajánlat nem méltányos és üzleti feltételei nem ésszerűek, 45 napon belül felülvizsgálhatja ajánlatát, hogy megfeleljen a feltételeknek, mielőtt a Hatóság bármilyen, a jelen Függelék 18. cikke szerinti intézkedést tesz.

2. Amennyiben a Vállalat méltányos és ésszerű üzleti feltételek szerint nem képes a Körzetben található ásványok időbeni feltárásához és feldolgozásához szükséges technológiát megszerezni, a Tanács, vagy a Közgyűlés összehívhatja a Részes Államok azon csoportját, amelyek részt vesznek a Körzetben folyó tevékenységben, amelyek kezességet vállaltak a Körzetben folyó tevékenységben részt vevő jogalanyokért, vagy más, az ilyen technológiához hozzáférő Részes Államokat. Ez a csoport konzultációt folytat és hatékony intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az ilyen technológia a Vállalat részére hozzáférhető legyen, méltányos és ésszerű üzleti feltételek alapján. Ennek érdekében valamennyi ilyen Részes Állam, saját jogrendszerének keretein belül, minden lehetséges intézkedést megtesz.

3. A Vállalat részvételével működő vegyesvállalatok esetében a technológia átadása a vegyesvállalati megállapodás alapján történik.

4. A 3. bekezdés által előírt kötelezettségvállalások valamennyi, a Körzetben végzett tevékenység végzésére vonatkozó szerződés részét kell képezzék 10 évig a Vállalat által végzett kereskedelmi célú termelés megkezdésétől, és azokra ez alatt az időtartam alatt lehet hivatkozni.

5. Az cikk használatában a "technológia" a különleges berendezéseket és technikai know-how-t jelenti, ideértve a kezelési kézikönyveket, utasításokat, műszaki rajzokat, szakmai és képzési konzultációkat és segítségnyújtást, amelyek egy működőképes rendszer összeszereléséhez, fenntartásához és működtetéséhez szükségesek, továbbá a jogosultságot ezeknek az egységeknek a nem kizárólagos alapon való használatára.

6. cikk

A munkatervek jóváhagyása

1. A Hatóság a javasolt munkaterveket az Egyezmény hatályba lépését követő hat hónap elteltével, majd azt követően minden negyedik hónapban bírálja el.

2. A munkatervek szerződés formájában történő vizsgálatakor a Hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy:

a. a kérelmező megfelel-e a jelen Függelék 4. cikke szerint, a kérelem elbírálásához megállapított alkalmassági eljárások feltételeinek, valamint a Hatóság rendelkezésére bocsátotta-e az említett cikk szerinti kötelezettségvállalásokat és biztosítékokat. Amennyiben a kérelmező nem teljesítette ezeket az eljárási feltételeket, vagy bármely kötelezettségvállalás, illetve biztosíték hiánya esetén a kérelmezőnek 45 nap áll rendelkezésére hiánypótlásra;

b. a kérelmező rendelkezik-e a jelen Függelék 4. cikke szerint szükséges alkalmassággal.

1. A javasolt munkaterveket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. A javasolt munkaterveknek meg kell felelniük a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és a Hatóság szabályainak, rendelkezéseinek és eljárásainak, ideértve ezek közül a működtetési követelményekre, a pénzügyi hozzájárulásra és a technológia átadását érintő kötelezettségvállalásokra vonatkozókat. Amennyiben a javasolt munkatervek megfelelnek ezeknek a követelményeknek, a Hatóság azokat jóváhagyja, feltéve, ha összhangban vannak a Hatóság szabályaiban, rendelkezéseiben és eljárásaiban felsorolt egységes és megkülönböztetés mentes követelményekkel, kivéve ha:

a. a javasolt munkaterv által érintett terület, részben vagy egészben szerepel egy már korábban jóváhagyott munkatervben, vagy egy olyan korábban benyújtott javasolt munkatervben, amely tekintetében a Hatóság még véglegesen nem döntött;

b. a javasolt munkaterv által érintett területre vonatkozóan részben vagy egészben a Hatóság a 162. cikk 2. bekezdés x) pontja alapján a jóváhagyást megtagadta; vagy

c. a javasolt munkatervet olyan Részes Állam támogatta, vagy nyújtotta be, amely már rendelkezik:

i. olyan a nem fenntartott területeken a polimetallikus konkréciók feltárására és kiaknázására vonatkozó jóváhagyott munkatervvel, amely a benyújtott munkatervvel érintett terület bármely részével meghaladja a benyújtott munkatervvel érintett terület bármely részének közepétől számított 400.000 négyzetkilométeres terület 30%-át;

ii. olyan, a nem fenntartott területeken a polimetallikus konkréciók feltárására és kiaknázására vonatkozó munkatervvel, amely együttesen véve a nem fenntartott, vagy a 162. cikk 2. bekezdés x) pontja szerint kiaknázására nem jóváhagyott tengerfenék teljes területének 2%-át adja.

1. A 3. bekezdés c) pontjában felállított mértékek céljából, a társaságok, vagy konzorciumok által benyújtott munkaterv az érintett kezes Részes Államok között részesedésük arányában veendő figyelembe, összhangban a jelen Függelék 4. cikk, 3. bekezdésével. A Hatóság jóváhagyhat a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkaterveket, amennyiben megállapítja, hogy ez nem teszi lehetővé

a Részes Állam, vagy kezességgel támogatott jogalany számára, hogy monopolizálja a Körzetben végzett tevékenység végzését, vagy kizárjon más Részes Államokat a Körzetben végzett tevékenységből.

2. A 3. bekezdés a) pontja ellenére a 151. cikk 3. bekezdésében meghatározott átmeneti időszak lejártával a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárásai segítségével más, az Egyezménnyel nem ellentétes, az adott területre benyújtott javasolt munkatervek közüli választásra vonatkozó eljárási szabályokat és kritériumokat fogadhat el. Ezek az eljárási szabályok és kritériumok biztosítják a munkatervek egyenlő és megkülönböztetés mentes jóváhagyását.

7. cikk

Termelési engedély iránti kérelmezők közötti választás

1. Az Egyezmény hatályba lépését követő hat hónap elteltével, majd utána minden negyedik hónapban a Hatóság megvizsgálja a közvetlenül megelőző időszakban benyújtott termelési engedélyek iránti kérelmeket. A Hatóság kiadja a kérelmezett engedélyeket, amennyiben ezeket a kérelmeket el lehet fogadni anélkül, hogy túllépnék a termelési korlátokat, vagy a Hatóság nem szeg meg nyersanyagegyezséget, vagy más olyan megállapodást, amelynek részese, a 151. cikk szerint.

2. Amennyiben a 151. cikk 2-7 bekezdései szerinti termelési korlátozások, vagy a nyersanyagegyezség, vagy más olyan megállapodás, amelynek a Hatóság részese, következtében választani kell a termelési engedélyek iránti kérelmezők között, a Hatóságnak a szabályaiban, rendelkezéseiben és eljárásaiban felállított objektív és megkülönböztetés nélküli módon kell választania.

3. A 2. bekezdés alkalmazásában a Hatóság előnyben részesíti azokat a kérelmezőket, amelyek:

a. jobb biztosítékát adják teljesítőképességüknek, figyelemmel pénzügyi és technikai minősítésükre, valamint, amennyiben volt ilyen, előzőleg elfogadott munkaterv alapján nyújtott teljesítményükre;

b. várhatóan korábban nyújtanak pénzügyi előnyöket a Hatóságnak, figyelemmel a kereskedelmi célú termelés tervezett kezdetére;

c. már a legtöbb erőforrást és erőfeszítést fektette be a kutatásba vagy feltárásba.

1. Azok a kérelmezők, akiket még semelyik időszakban sem választottak ki, előnyt élveznek a következő időszakokban, mindaddig, amíg nem kapnak termelési engedélyt.

2. A választásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy biztosítsák a lehetőséget valamennyi Részes Államnak, tekintet nélkül gazdasági és szociális rendszerükre, vagy földrajzi fekvésükre, annak érdekében, hogy elkerüljék a hátrányos megkülönböztetést bármely állam, vagy rendszer ellen, hogy részt vegyenek a Körzetben folyó tevékenységben és hogy megelőzzék ezeknek a tevékenységeknek a monopolizációját.

3. Amennyiben kevesebb fenntartott terület áll kiaknázás alatt, mint nem fenntartott, a fenntartott területek iránti termelési engedélyek iránti kérelmek élveznek elsőbbséget.

4. A jelen cikk szerinti döntéseket az adott időszak lezártát követően haladéktalanul meg kell hozni.

8. cikk

A területek fenntartása

Valamennyi kérelemnek, kivéve azokat, amelyeket a Vállalat vagy más egyéb jogalany a fenntartott területek iránt nyújtott be, akkora - nem feltétlenül egybefüggő - területre kell irányulnia, amely elegendő nagyságú es megtelelő becsült kereskedelmi értékkel bír ahhoz, hogy két bányászati műveletet folytathassanak rajta. A kérelmezőnek meg kell jelölnie a területet két körülbelül azonos kereskedelmi értékű részre kettéosztó koordinátákat, és be kell nyújtania valamennyi általa megszerzett, mindkét részre vonatkozó adatot. A Hatóság jelen Függelék 17. cikke szerinti hatáskörének sérelme nélkül a polimetallikus konkréciókat érintő benyújtandó adatoknak a konkréciók feltérképezésére, mintavételére, előfordulására és fémtartalmukra kell vonatkozniuk. A Hatóság 45 nappal az adatok beérkeztét követően kijelöli, hogy melyik rész lesz fenntartva kizárólag a Hatóságnak a Vállalaton keresztül, vagy a fejlődő országokkal társulva folytatandó tevékenység céljára. A kijelölést 45 nappal el lehet halasztani, ha a Hatóság független szakértőt kér, hogy megállapítsa vajon valamennyi, a jelen cikk szerint szükséges adat benyújtásra került. A kijelölt terület a nem fenntartott területre vonatkozó munkaterv jóváhagyását és a szerződés aláírását követően fenntartott területté válik.

9. cikk

Tevékenységek a fenntartott területen

1. A Vállalat részére biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntse, kíván-e tevékenységet folytatni az adott fenntartott területen. Erről bármikor dönthet, kivéve, ha a Hatóság a 4. bekezdés szerinti értesítést kapott, mely esetben a Vállalat döntését ésszerű időn belül hozza meg. A Vállalat dönthet úgy is, hogy az érdekelt állammal, vagy jogalannyal vegyesvállalat keretében aknázza ki az adott területet.

2. A Vállalat a IV. Függelék 12. cikke szerint szerződéseket köthet a tevékenységei egy részének végrehajtására. Továbbá beléphet vegyesvállalatokba ilyen tevékenység folytatására bármely olyan jogalannyal, amely jogosult a Körzetben tevékenységet folytatni összhangban a 153. cikk 2. bekezdés b) pontjával. Az ilyen vegyesvállalatok vizsgálatánál a Vállalat köteles felajánlani a fejlődő ország Részes Államoknak és állampolgáraiknak a lehetőséget a valós részvételre.

3. A Hatóság szabályaiban, rendelkezéseiben és eljárásaiban az ilyen szerződésekre és vegyesvállalatokra anyagi és eljárási követelményeket és feltételeket állapíthat meg.

4. Bármely Részes Állam, amely fejlődő ország, vagy bármely olyan természetes vagy jogi személy, vagy ezek csoportja, amelyért az vagy más fejlődő ország Részes Állam kezességet vállalt, illetve amelyek tekintetében tényleges ellenőrzést gyakorol, értesíthetik a Hatóságot, hogy a jelen Függelék 6. cikke szerinti fenntartott területre vonatkozó munkatervet szándékoznak benyújtani. A munkatervet akkor bírálják el, ha a Vállalat úgy dönt, hogy nem áll szándékában tevékenységet folytatni az adott területen.

10. cikk

Előnyben részesítés és elsőbbség a kérelmezők között

Az a vállalkozó, amelyik a jelen Függelék 3. cikke 4. bekezdésének c) pontja szerint csak a kutatásra vonatkozó jóváhagyott munkatervvel rendelkezik, előnnyel bír és elsőbbséget élvez a jóváhagyott munkaterv által érintett terület és forrás kiaknázása iránti kérelmezők között. Azonban elveszíti a kedvezményt, ha a munkavégzés nem kielégítő.

11. cikk

Együttműködési megállapodások

1. A szerződések kiköthetik a vállalkozó és a Vállalat együttműködési megállapodásait közösvállalat vagy termelési részesedés formájában, vagy bármilyen más együttműködési megállapodás formájában, amely ugyanazt a védelmet biztosítja a felülvizsgálat, felfüggesztés, vagy megszüntetés tekintetében, mint a Hatósággal kötött szerződések.

2. A Vállalattal ilyen együttműködési megállapodásokban megállapodó vállalkozók a jelen Függelék 13. cikke szerint pénzügyi kedvezményekben részesülhetnek.

3. A Vállalattal vegyesvállalatban társultak a vegyesvállalatban való részvételük arányában kötelesek a jelen Függelék 13. cikke szerint megkövetelt befizetéseket a hivatkozott cikkben foglalt pénzügyi kedvezményeket teljesíteni.

12. cikk

A Vállalat által folytatott tevékenység

1.1. A Vállalat által a Körzetben a 153. cikk 2. bekezdésének a) pontja szerint folytatott tevékenységekre a XI. rész, a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárásai valamint vonatkozó döntései irányadóak.

2. A Vállalat által benyújtott munkatervhez csatolni kell a pénzügyi és technikai teljesítőképességet alátámasztó indokolást.

13. cikk

A szerződések pénzügyi feltételei

1. A Hatóság és a 153. cikk 2. bekezdésének a) pontja szerinti jogalany közötti szerződésre vonatkozó szabályok, rendelkezések és eljárások elfogadásában, valamint a XI. rész és a fenti szabályok, rendelkezések és eljárások szerinti pénzügyi feltételekre irányuló tárgyalásokban a Hatóságot a következő célok vezérlik:

a. biztosítsa a Hatóság számára a legelőnyösebb bevételt a gazdasági termelésből eredő befizetésekből;

b. befektetéseket és technológiát vonzzon Körzetfeltárására és kiaknázására;

c. biztosítsa a vállalkozók egyenlő pénzügyi elbánását és az összemérhető pénzügyi kötelezettségeket;

d. ösztönözze a vállalkozókat egységes és megkülönböztetés mentes alapon, hogy együttműködési megállapodásokban állapodjanak a Vállalattal és a fejlődő országokkal, vagy azok állampolgáraival a technológia átadásának, valamint a Hatóság és a fejlődő országok személyzetének kiképzésének élénkítésére;

e. lehetővé tegye a Vállalat számára a tengerfenék bányászatban való hathatós részvételt egyidejűleg a 153. cikk, 2. bekezdés b) pontja szerinti jogalanyokkal; valamint

f. biztosítsa azt, hogy a közös vállalatok tekintetében a 14. bekezdés, a jelen Függelék 19. cikke szerint felülvizsgált szerződési feltételek, vagy a jelen Függelék 11. cikkének rendelkezései alapján, a szerződők részére nyújtott pénzügyi kedvezmények eredményeképpen a vállalkozók nem részesülnek mesterséges támogatásokban a szárazföldi bányászathoz képest.

2. A szerződéses formában jóváhagyott munkaterv iránti kérelem adminisztratív költségeinek fedezetére 500.000 USD összegben megállapított díjat kell leróni kérelmenként. A Tanács időről időre felülvizsgálja ezt a rögzített díjat annak érdekében, hogy az ténylegesen fedezze a kérelemmel kapcsolatosan felmerült adminisztratív költségeket. Amennyiben a Hatóságnál felmerült adminisztratív költség kevesebb, mint a rögzített díj, köteles a különbözetet visszatéríteni a kérelmező részére.

3. A vállalkozó a szerződés hatályba lépésének napjától számítva évenként 1 millió USD összegű rögzített díj fizetésére köteles. Amennyiben a kereskedelmi célú termelés kezdetének jóváhagyott időpontja halasztást szenvedne a termelési engedély kiállításának késedelme miatt a 151. cikkel összhangban, erre az időre az éves rögzített díj fizetését fel kell függeszteni. A kereskedelmi célú termelés megkezdésének napjától a vállalkozó a termelési díj, vagy az éves rögzített díj közül a magasabb összegűt köteles megfizetni.

4. A kereskedelmi célú termelés megkezdésének időpontjától számított egy éven belül a szerződőnek ki kell választania, hogy a pénzügyi kötelezettségét a Hatóság felé hogyan teljesíti:

a. termelési díjat fizeti; vagy

b. a termelési díj és a tiszta haszonból való részesedés kombinációját fizeti.

5. a) Amennyiben a szerződő a Hatóság felé teljesítendő pénzügyi kötelezettségét csak a termelési díj fizetésével teljesíti, ez a szerződés által érintett területről kitermelt polimetallikus konkréciókból kinyert fém piaci értékének százalékában határozandó meg a következők szerint:

i. a kereskedelmi célú termelés első 10 évében - 5 %

ii. a kereskedelmi célú termelés 11 évétől a végéig -12%

b. A fenti piaci érték a szerződés által érintett területről kitermelt polimetallikus konkréciókból kinyert fém termelési mennyisége és ennek a fémnek a vonatkozó évek alatti piaci ára, a 7. és 8. bekezdésben meghatározottak szerint.

6. Amennyiben a szerződő a Hatóság felé teljesítendő pénzügyi kötelezettségét a termelési díj és a tiszta haszonból való részesedés kombinációjával fizeti meg, ezt a következők szerint kell teljesítenie:

a. A termelési költséget a szerződés által érintett területről kitermelt polimetallikus konkréciókból kinyert fémnek a b) pont szerint kiszámított piaci értékének rögzített százalékában állapítják meg a következők szerint:

i. a kereskedelmi célú termelés első szakaszában - 2%

ii. a kereskedelmi célú termelés második szakaszában - 4%

Amennyiben a kereskedelmi célú termelésnek a d) pont szerint leírt második szakaszában, bármely az m) pontban meghatározott pénzügyi évben a befektetés megtérülése a 4%-os termelési díj megfizetése következtében 15% alá esik a termelési díj abban a pénzügyi évben a 2%-os díj lesz.

a. A fenti piaci érték a szerződés által érintett területről kitermelt polimetallikus konkréciókból kinyert fém termelési mennyisége és ennek a fémnek a vonatkozó évek alatti piaci ára, a 7. és 8. bekezdésben meghatározottak szerint.

c) (i) A Hatóságnak a tiszta nyereségből való részesedése a szerződő tiszta nyereségének azon részéből kerül ki, amely az ásványforrásoknak a szerződéssel érintett területről történt bányászatának ?tulajdonítható (a továbbiakban: tulajdonítható tiszta nyereség).

ii. A tulajdonítható tiszta nyereségből a Hatóságot megillető részesedés a következő profittáblázat alapján állapítandó meg:

d. (i) Az a) és c) pontokban említett, a kereskedelmi célú termelés első időszaka a kereskedelmi célú termelés megkezdésének első pénzügyi évétől kezdődik és addig a pénzügyi évig tart, amikorra a vállalkozó meg nem térült részre vonatkozó, kamattal számított, pénzben kifejezett fejlesztési költségei megtérültek a következők szerint:

Az első pénzügyi évben, amelynek során a fejlesztési költségek felmerültek, a fejlesztési költségek meg nem térült része egyenlő kell, hogy legyen a nyereséggel csökkentett fejlesztési költségekkel az adott évben. Minden további pénzügyi évben a meg nem térült fejlesztési költségnek egyenlőnek kell lennie az előző pénzügyi évben felmerült, 10%-os éves kamattal megnövelt, meg nem térült fejlesztési költséggel, amelyet csökkenteni kell a vállalkozónak az adott évben esedékes, pénzben kifejezett nyereségével. Az a pénzügyi év, amelyben a meg nem térült fejlesztési költség először lesz nulla, az a elszámolási bázisév lesz, amelyben a vállalkozó kamattal növelt fejlesztési költségei a meg nem térült rész kamataival együtt a nyereség révén teljesen megtérülnek. A vállalkozó bármely pénzügyi évben keletkező nyeresége egyenlő a bruttó bevételének a működési költséggel és a c) pont szerint, a Hatóságnak teljesítendő pénzügyi hozzájárulással csökkentett összegével.

ii. A kereskedelmi célú termelés második időszaka az első időszak végét követő pénzügyi évvel kezdődik, és a szerződés befejeztéig tart.

d. A "nettó termelési bevétel" a vállalkozó nettó bevételeinek és a bányászati szektorbeli fejlesztési költség a vállalkozó fejlesztési költségeihez viszonyított arányának szorzatát jelenti. Amennyiben a vállalkozó részt vesz a polimetallikus konkréciók bányászatában, szállításában és elsődlegesen 3 feldolgozott fém, nevezetesen a kobalt, réz és a nikkel termelésében, a nettó bevételek összege nem lehet kevesebb, mint a vállalkozó nettó bevételeinek 25%-a. Figyelemmel az n) pont rendelkezéseire, az összes más esetben, ideértve azt, amikor a vállalkozó elsődlegesen 4 feldolgozott fém termelésében vesz részt, nevezetesen a kobalt, réz, mangán és a nikkel, a Hatóság előírhatja szabályaiban, rendelkezéseiben és eljárásaiban azt a megfelelő legalacsonyabb szintet, amely mindegyik esetre ugyanazt a viszonyt viseli, mint a 25%-os szint a 3 fém esetében.

e. A "vállalkozó nettó bevételei" a vállalkozó bruttó bevételeit jelenti a működési költségek és a j) pont szerinti fejlesztési költség-megtérüléssel csökkentve.

f. (i) Amennyiben a vállalkozó részt vesz a polimetallikus konkréciók bányászatában, szállításában és a feldolgozott fémek termelésében, a "vállalkozó bruttó bevételei" a feldolgozott fémek értékesítéséből származó bruttó bevételt jelenti és bármilyen más pénzeszközt, amely a Hatóság pénzügyi szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival összhangban levő szerződés alapján végzett tevékenységnek tulajdonítható.

ii. Bármely a g) (i) és az n) (iii) pontokban meghatározott eseteken kívül, a "vállalkozó bruttó bevételei" a szerződéssel érintett területről kitermelt fémtartalmú rögökből nyert félig feldolgozott fémek értékesítéséből származó bruttó bevételt jelenti és bármilyen más pénzeszközt, amely a Hatóság pénzügyi szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival összhangban levő szerződés alapján végzett tevékenységnek tulajdonítható.

d. A "szerződő fejlesztési költségei" jelenti:

i. valamennyi kiadást, amely a kereskedelmi célú termelés megkezdése előtt merült fel, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szerződéssel érintett területen folytatott tevékenység kiaknázási kapacitásának fejlesztéséhez, ezenfelül az n) pontban meghatározott eseteken kívül, a szerződés alapján folytatott tevékenységhez kapcsolódók, amelyek összhangban az általánosan elfogadott számviteli elvekkel, ideértve - többek között - a termelő berendezések, felszerelések, hajók, feldolgozó üzemek, építkezések, földterület, utak, a szerződéssel érintett terület feltárásának, kiaknázásának, a kutatás és fejlesztés, a kamat, a szükséges bérletek, engedélyek és díjak költségeit; valamint

ii. azok az (i) pontban felsoroltakhoz hasonló költségek, amelyek a kereskedelmi célú termelés megkezdését követően merültek fel és amelyek a munkaterv végrehajtásához szükségesek, kivéve azok, amelyek a működési költségekhez sorolhatóak.

d. A tőkevagyon realizálásából származó bevételek és azoknak a tőkevagyonoknak a piaci értéke, amelyekre már nincs szükség a szerződés alapján végzett tevékenységhez és nem kerültek értékesítésre, levonandók a vállalkozó fejlesztési költségeiből az adott pénzügyi év során. Amikor ezek a levonások meghaladják a vállalkozó fejlesztési költségeit, a többlet hozzáadandó a vállalkozó bruttó bevételeihez.

e. A vállalkozó azon fejlesztési költségei, amelyek a h) (i) és az n) (iv) pontok szerinti kereskedelmi célú termelés megkezdése előtt merültek fel, a kereskedelmi célú termelés megkezdésének időpontjától számítva 10 egyenlő éves részletben terítendők meg. A vállalkozó azon fejlesztési költségei, amelyek a h) (i) és az n) (iv) pontok szerinti kereskedelmi célú termelés megkezdését követően merültek fel, 10 vagy kevesebb éves részletben térülnek meg, attól függően, hogy a szerződés lejáratáig biztosítva legyen a teljes megtérülés.

f. A " vállalkozó működési költségei" jelenti valamennyi kiadást, amely a szerződéssel érintett terület termelési kapacitásának kiaknázásának a kereskedelmi célú termelés megkezdését követően merült fel és azonfelül a vonatkozó tevékenységek, a szerződés alapján történő üzemelés, összhangban az általánosan elfogadott számviteli elvekkel, ideértve - többek között - a termelési díjat, vagy az éves rögzített díjat, közülük a magasabb összegűt, a bér, fizetés, munkavállalói juttatási, anyag, szolgáltatás, szállítási, feldolgozási és marketing költségeket, a kamatot, hasznokat, a tengeri környezet megőrzését, az általános és adminisztratív költségeket, különösen a szerződés szerinti működtetéshez kötődőket, és bármilyen nettó működési veszteséget, amelyet előre, vagy visszahoztak a következők szerint. A nettó működési veszteség előrevihető 2 egymást követő évre, kivéve a szerződés két utolsó évére, mely esetben a két megelőző évre vihetők át.

g. Amennyiben a vállalkozó részt vesz a polimetallikus konkréciók bányászatában, szállításában és a feldolgozott vagy félig feldolgozott fémek termelésében, a "bányászati szektor fejlesztési költségei" jelenti a vállalkozó fejlesztési költségeinek azt a részét, amely közvetlenül kapcsolódik a szerződéssel érintett terület forrásainak bányászatához, összhangban az általánosan elfogadott számviteli elvekkel és a Hatóság pénzügyi szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival ideértve - többek között - a kérelmezési díjat, az éves rögzített díjat és, ahol alkalmazható, a szerződéssel érintett terület feltárásának és kiaknázásának költségeit és a kutatási és fejlesztési költségek egy részét.

h. A "befektetés megtérülése" a pénzügyi évben jelenti az az évi nettó bevételek és a bányászati szektor fejlesztési költségeinek arányát. Ennek az aránynak a kiszámolásához a bányászati szektor fejlesztési költsége magába foglalja a bányászati szektorban az új, vagy a lecserélt berendezés beszerzési költségét, csökkentve a lecserélt eredeti értékével.

i. Amennyiben a szerződő kizárólag bányászati tevékenységet folytat:

i. a "a nettó kiaknázási bevételek" jelenti a szerződő teljes nettó bevételeinek összegét;

ii. a " vállalkozó nettó bevételei" egyenlő az f) pontban meghatározottal;

iii. a " vállalkozó bruttó bevételei" jelenti a polimetallikus konkréciók értékesítéséből származó bruttó bevételt és bármilyen más pénzeszközt, amely ésszerűen tulajdonítható a Hatóság pénzügyi szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival összhangban levő szerződés szerintiműveleteknek;

iv. a " vállalkozó fejlesztési költségei" jelenti valamennyi kiadást, amely a kereskedelmi célú termelés megkezdése előtti időszakban merült fel a h) (i) pontban felsoroltak szerint, valamint valamennyi kiadást, amely a kereskedelmi célú termelés megkezdését követően jelentkezett a h) (ii) pontban felsoroltak szerint, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szerződéssel érintett terület forrásainak bányászatához, összhangban az általánosan elfogadott számviteli elvekkel;

v. a " vállalkozó működési költségei" jelenti a szerződő k) pont szerinti működési költségeit, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szerződéssel érintett terület forrásainak bányászatához, összhangban az általánosan elfogadott számviteli elvekkel;

vi. a "befektetésből származó jövedelem" a pénzügyi évben jelenti a vállalkozó azévi nettó bevételeinek és a vállalkozó fejlesztési költségeinek arányát. Ennek az aránynak a kiszámolásához a vállalkozó fejlesztési költsége magába foglalja az új, vagy a lecserélt berendezés beszerzési költségét, csökkentve a lecserélt berendezés eredeti értékével.

d. A vállalkozó által fizetendő kamat tekintetében a h), k), 1) és n) pontokban szabályozott költségek oly mértékben engedhetők meg, ahogy minden körülmények között a Hatóság a jelen Függelék 4. cikke 1. bekezdése szerint jóváhagyja a saját tőke és a kamatláb arányát figyelemmel a meglevő kereskedelmi gyakorlatra.

e. A jelen bekezdésben hivatkozott költségek nem értelmezhetőek úgy, hogy már tartalmazzák a társasági jövedelemadókat és más hasonló terheket, amelyeket az államok vetnek ki, tekintettel a vállalkozó működésére.

6. a) Az 5. és 6. bekezdésekben hivatkozott "feldolgozott fémek" jelenti a fémeknek azt a legalapvetőbb formáját, amelyben a nemzetközi végpiacokon szokásosan forgalomba kerülnek. E célból a Hatóság pénzügyi szabályaiban, rendelkezéseiben és eljárásaiban megjelöli a vonatkozó nemzetközi végpiacot. Azoknak a fémeknek az esetében, amelyeket az ilyen piacokon nem forgalmaznak, a "feldolgozott fémek" jelenti a fémeknek azt a legalapvetőbb formáját, amelyben azokat a reprezentatív ügyletekben szokásosan értékesítik.

b. Amennyiben a Hatóság másképpen nem képes megállapítani az 5. bekezdés b) és a 6. bekezdés b) pontjai szerinti, a szerződés által érintett területről kitermelt polimetallikus konkréciókból kinyert feldolgozott fémek mennyiségét, azt a konkréciók fémtartalma, a kinyerés hatékonysága és más vonatkozó tényezők alapján állapítandó meg, a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárásai szerint, összhangban az általánosan elismert számviteli elvekkel.

6. Amennyiben egy nemzetközi végpiac a feldolgozott fémek, polimetallikus konkréciók, és a konkréciókból származó félig feldolgozott fémekre vonatkozóan ármegállapító mechanizmus, az azon a piacon érvényes átlagos árat kell alkalmazni. Bármely más esetben a Hatóság, a vállalkozóval folytatott konzultációt követően, állapít meg méltányos árat az említett termékekre, összhangban a 9. bekezdéssel.

7. a) Valamennyi a jelen cikkben szereplő költség, kiadás, jövedelem és bevétel, valamint minden ár-, és értékmegállapítás a szabad piac és a formális ügyletek eredménye. Ilyen hiányában azokat a Hatóság állapítja meg a vállalkozóval folytatott konzultációt követően oly módon, mintha azok a szabadpiaci műveletek vagy a formális ügyletek eredményei lennének a más piacokon végzett megfelelő műveletek figyelembe vételével;

b. Annak érdekében, hogy a jelen bekezdés rendelkezéseinek teljesítését és végrehajtását biztosítsa, a Hatóság az ENSZ Transznacionális Korporációk Bizottsága, a Fejlett és Fejlődő Országok közötti Adózási megállapodások Szakértői Csoportja, valamint más nemzetközi szervezetek által a formális ügyletekre elfogadott elvek és értelmezések szerint jár el, és szabatosan megállapítja szabályaiban, rendelkezéseiben és eljárásaiban az egységes és nemzetközi szinten elfogadott számviteli szabályokat és rendelkezéseket, valamint ezek szerint a szabályoknak, rendelkezéseknek és eljárási szabályoknak megfelelően lefolytatott könyvvizsgálatra a Hatóság számára elfogadható független okleveles könyvvizsgálóknak a vállalkozó általi megválasztására.

6. A vállalkozó a könyvvizsgálók rendelkezésére bocsátja, összhangban a Hatóság pénzügyi szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival, a jelen cikk teljesítésének megállapításához szükséges pénzügyi adatokat.

7. Valamennyi a jelen cikkben szereplő költség, kiadás, jövedelem és bevétel, valamint ár és érték az általánosan elfogadott számviteli elvekkel és a Hatóság pénzügyi szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival összhangban állapítandó meg.

8. Az 5. és 6. bekezdés szerinti, a Hatóság részére teljesítendő fizetéseket szabadon használható pénznemben, vagy a főbb nemzetközi devizapiacokon forgalmazott szabadon rendelkezésre álló és ténylegesen használatos pénznemben, vagy a vállalkozó választása szerint piaci áron feldolgozott fémben. A piaci árakat az 5. bekezdés b) pontja szerint kell megállapítani. A szabadon használható pénznem, vagy a főbb nemzetközi devizapiacokon forgalmazott szabadon rendelkezésre álló és ténylegesen használatos pénznemeket a Hatóság pénzügyi szabályai, rendelkezései és eljárásai állapítják meg, összhangban az idevonatkozó nemzetközi pénzügyi gyakorlattal.

9. A vállalkozónak a Hatóság felé fennálló valamennyi pénzügyi kötelezettségét, úgyszintén a jelen cikkben említett díjait, költségeit, kiadásait, jövedelmeit és bevételeit a bázisév változatlan feltételeire korrigálják.

10. A Hatóság figyelembe véve a Gazdasági Tervező Bizottság és a Jogi és Technikai Bizottság bármely ajánlását, elfogadhat szabályokat, rendelkezéseket és eljárási szabályokat, amelyek megkülönböztetés nélküli alapon az 1. bekezdésen foglalt célok elérése érdekében a vállalkozóknak pénzügyi kedvezményeket nyújtanak.

11. A Hatóság és a vállalkozó között a szerződés pénzügyi rendelkezéseinek alkalmazását érintő vita esetében bármely fél kereskedelmi választottbíróság elé terjesztheti a vitát, kivéve, ha a felek abban egyeztek meg, hogy a vitát más, a 188. cikk 2. bekezdésével összhangban álló módon rendezik.

14. cikk

Az adatok átadása

1. A vállalkozó köteles a Hatóságnak, összhangban annak szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival, valamint a munkaterv rendelkezéseivel és feltételeivel, a Hatóság által megszabott időszakonként, átadni valamennyi szükséges és vonatkozó adatot a Hatóság részére, hogy fő szervei hatékonyan gyakorolhassák hatáskörüket és funkcióikat a munkaterv által érintett terület tekintetében.

2. A munkatervvel érintett terület vonatkozásában átadott adatok tulajdon jellegűnek tekintendők, kizárólag a jelen cikkben meghatározott célokra használhatók fel. A Hatóság által a tengeri környezet védelme és biztonsága céljából jogszabályba foglalt szabályok, rendelkezések és eljárási szabályokhoz szükséges adatok, kivéve a felszerelés tervezési adatai, nem minősülnek tulajdon jellegűeknek.

3. A kutatók, szerződés iránti kérelmezők, vagy vállalkozó által részére átadott bizalmas adatokat a Hatóság nem közölheti sem a Vállalat, sem a Hatóságon kívüli bárki más számára, de a fenntartott területekre vonatkozó adatok átadhatók a Vállalat részére. Az ilyen adatok, amelyeket az ilyen személyek adtak át a Vállalat részére, nem közölhető sem a Hatóság, sem a bárki más a Hatóságon kívüli számára.

15. cikk

Személyzetképzési programok

A vállalkozó gyakorlati programokat szervez a Hatóság és a fejlődő országok személyzete számára, ideértve a szerződés által érintett terület valamennyi tevékenységében történő részvételüket a 144. cikk, 2. bekezdése szerint.

16. cikk

Kizárólagos jog a feltárásra és kiaknázásra

A Hatóság a XI. rész és szabályai, rendelkezései és eljárásainak megfelelően, meghatározott források tekintetében, kizárólagos jogot adhat a vállalkozónak a feltárásra és kiaknázásra a munkaterv által érintett területen és biztosítja, hogy semmilyen más jogalany nem működik ugyanazon a területen más kategóriájú forrást érintően olyan módon, hogy zavarhatná a vállalkozó tevékenységét. A vállalkozó számára összhangban a 153. cikk. 6. bekezdésével garantált a szerződés birtoklása.

17. cikk

A Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárásai

1. A Hatóság köteles elfogadni és egységesen alkalmazni szabályokat, rendelkezéseket és eljárási szabályokat a 160. cikk 2. bekezdése f) (ii) pontja és a 162. cikk 2. bekezdése o) (ii) pontja alapján feladatai végrehajtása érdekében, a XI. részben felsoroltak szerint - többek között - a következő ügyekben:

a. a)A Körzetben folyó kutatás, feltárás és kiaknázásra vonatkozó adminisztratív eljárások;

b. műveletek:

i. a terület mérete;

ii. a működések időtartama;

iii. munkavégzési követelmények, ideértve a jelen Függelék 4. cikk, 6. bekezdés, c) pontja szerinti biztosítékokat;

iv. az ásványforrások kategóriái;

v. a területekről való lemondás;

vi. jelentés munka menetéről;

vii. az adatok benyújtása;

viii. a műveletek felügyelete és figyelemmel kísérése;

ix. más, a tengeri környezetben folytatott tevékenységek zavarásának megelőzése;

x. a jogok és kötelezettségek átruházása a vállalkozó által;

xi. eljárás a technológia átadására a fejlődő országok részére összhangban a 144. cikkel valamint a közvetlen részvételükre;

xii. bányászati szabványok és szokások, ideértve a működési biztonságra, az ásványforrások megőrzésére és a tengeri környezet védelmére vonatkozókat;

xiii. a kereskedelmi célú termelés fogalmának meghatározása;

xiv. minősítési követelmények a kérelmezők részére;

a. pénzügyek:

i. egységes és megkülönböztetés mentes költségkalkulációs és számviteli szabályok meghozatala, valamint a könyvvizsgálók kiválasztásának szabályai;

ii. a bevételek felosztása;

iii. a jelen Függelék 13. cikkében hivatkozott kedvezmények;

a. a 151. cikk, 10. bekezdése és a 164. cikk, 2. bekezdés d) pontja szerint hozott döntések megvalósítása.

1. A következő ügyekre vonatkozó szabályoknak, rendelkezéseknek és eljárási szabályoknak teljes mértékben tükrözniük kell az alábbi objektívkritériumokat:

a. A területek mérete:

A Hatóság meghatározza a feltárási területek megfelelő méretét, amelyek akár kétszer akkorák is lehetnek, mint a kiaknázási területek, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az intenzív feltárási munkálatokat. A terület méretét úgy kell meghatározni, hogy teljesüljenek a fenntartott területekkel kapcsolatos, a jelen Függelék 8. cikkében felsorolt követelmények, úgyszintén a 151. cikk szerint meghatározott termelési követelmények, tekintettel a szerződés feltételeire és figyelembe véve a tengerfenéki bányászatra rendelkezésre álló technika időszerű színvonalát, valamint a területek fizikai jellemzőit. A területek nem lehetnek sem kisebbek, sem nagyobbak, mint amekkorák megfelelnek ennek a célnak.

b. A műveletek időtartama:

i. A kutatás időbeli korlátozás nélkül végezhető;

ii. A feltárásra rendelkezésre álló időnek elegendőnek kell lennie arra, hogy lehetővé tegye a kijelölt terület alapos felmérését, a területhez szükséges bányászati felszerelések megtervezését és legyártását, valamint a bányászati és feldolgozó rendszerek próbája céljából a kis és közepes méretű feldolgozó üzemek megtervezését és felépítését;

iii. A kiaknázás időtartamát össze kell hangolni a bányászati tervgazdaságilag célszerű határidejével, figyelemmel az olyan tényezőkre, mint az érc kimerülése, a bányagépek és a feldolgozó létesítmények élettartama, valamint a kereskedelmi versenyképesség. A kiaknázásnak megfelelő időtartamúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetőség nyíljon a terület ásványainak kiaknázására és tartalmaznia kell egy megfelelő hosszúságú időt a bányászat és feldolgozás kereskedelmi méretűvé fejlesztésére, amíg még nem követelmény a kereskedelmi méretű termelés. A teljes kiaknázási időtartamnak azonban elegendően rövidnek is kell lennie, ahhoz, hogy a Hatóságnak meg a meghosszabbítás során legyen a lehetősége a munkaterv rendelkezéseinek és feltételeinek a munkaterv elfogadása után hozott szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival összhangban történő módosítására.

a. Munkavégzési követelmények:

A Hatóság megköveteli, hogy a kiaknázási periódusban a működtető köteles a munkatervvel érintett terület méretéhez ésszerűen igazodó időszakos kiadásokat teljesíteni, amelyek elvárhatók egy jóhiszemű vállalkozótól, akinek szándékában áll a területen a kereskedelmi célú termelést a Hatóság által szabott határidők betartásával megszervezni. A kiadásokat nem szabad akkora szinten megállapítani, hogy az elriassza a potenciális vállalkozókat, akik az elterjedtnél olcsóbb technológiával dolgoznak. A Hatóság megállapítja azt a maximális időtartamot, amely leteltével a feltárási periódus lezárul és megkezdődik a kiaknázási periódus, annak érdekében, hogy elérje a kereskedelmi célú termelést. Ennek az időszaknak a meghatározására a Hatóság figyelembe veszi azt, hogy a nagy volumenű kiaknázási és feldolgozási rendszereket csak a feltárási periódus végeztével és a kiaknázási periódus megkezdésével lehet csak elindítani. Ennek megfelelően annak az időtartamnak a megállapításánál, amely a kereskedelmi célú termelés beindításához szükséges, figyelembe kell venni a feltárási periódus lezárulásával az ehhez szükséges építkezések időtartamát és kellő időt kell hagyni az elkerülhetetlen késedelmekre az építési ütemtervben. A kereskedelmi célú termelés elérése után a Hatóság ésszerű határok között, figyelemmel valamennyi vonatkozó tényezőre megköveteli a vállalkozótól, hogy a munkaterv időtartama alatt folyamatosan tartsa fenn a kereskedelmi célú termelést.

b. Az ásványforrások kategóriái:

Az ásványforrások kategóriáinak, amelyek tekintetében a munkaterveket jóváhagyják, meghatározása során a Hatóság - többek között - a következő jellemzőkre fordít különös figyelmet:

i. bizonyos források hasonló bányászati módszereket igényelnek; és

ii. némely forrás egyidejűleg is kitermelhető, anélkül, hogy túlzott mértékű ütközések legyenek az ugyanazon a területen különböző források kiaknázásával foglalkozó vállalkozók között.

A jelen pontban foglaltak nem jelentik azt, hogy a Hatóság nem fogad el olyan munkatervet, amely ugyanazon a területen ugyanazon a kérelmező által több mint egyfajta forrásra vonatkozik.

a. A területekről való lemondás:

A működtető szankciók nélkül bármikor lemondhat a munkatervvel érintett területre vonatkozó jogainak egészéről, vagy részéről.

b. A tengeri környezet védelme:

Szabályok, rendelkezések és eljárási szabályok hozandók meg annak érdekében, hogy biztosítsák a tengeri környezet hathatós védelmét a közvetlenül a Területen folyó tevékenységből, vagy az ásványoknak közvetlenül a lelőhely feletti hajó fedélzetén való feldolgozásból eredő káros hatásaitól, figyelembe véve azt, hogy a káros hatások mekkora mértékben származhatnak közvetlenül a hulladéknak a tengerbe öntéséből, fúrásból, kotrásból, próbavételből és talaj kiemelésből, valamint üledéknek és hulladéknak a tengeri környezetbe történő kidobásából, kiürítéséből és kirakásából.

c. Kereskedelmi célú termelés:

A kereskedelmi célú termelés akkor tekintendő megkezdettnek, amikor a vállalkozó megkezdi egy nagy volumenű kinyerési tevékenységet, amely elegendő anyagot termel ki ahhoz, hogy világosan jelezze hogy az elsődleges cél a nagy volumenű termelés és nem az információszerzés, analízis, vagy felszerelés vagy üzem próbája.

18. cikk

Szankciók

1. A vállalkozót a szerződés alapján megillető jogokat kizárólag a következő esetekben lehet felfüggeszteni, vagy megszüntetni:

a. amennyiben a Hatóság figyelmeztetése ellenére a vállalkozó oly módon folytatja tevékenységét, hogy az a szerződés alapfeltételeinek, a XI. résznek, és a Hatóság szabályainak, rendelkezéseinek és eljárásainak súlyos, folyamatos és szándékos megszegését eredményezi; vagy

b. amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a vitarendezési testület rá vonatkozó jogerős döntését.

1. A szerződés megszegésének bármely, az 1. bekezdés a) pontja által nem szabályozott esetében, vagy az 1. bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztés vagy megszüntetés helyett a Hatóság a szerződéssértés súlyosságához igazodó pénzbüntetést szabhat ki a vállalkozóra.

2. A 162. cikk 2. bekezdésének w) pontja szerinti sürgősségi rendelkezés esetét leszámítva a Hatóság addig nem hajthatja végre a felfüggesztést, megszüntetést, vagy pénzbüntetést magába foglaló döntését, amíg a vállalkozó számára nincs biztosítva az ésszerű lehetőség a XI. rész, 5. címe szerinti jogorvoslat lehetősége.

19. cikk

A szerződés felülvizsgálata

1. Abban az esetben, ha olyan körülmények merültek fel, vagy várhatóan felmerülnek, amelyek - bármely fél véleménye szerint - a szerződést méltánytalanná teszik, vagy a szerződés ellehetetlenül, vagy amikor a szerződésben, illetve a XI. részben foglalt célok elérését kivitelezhetetlenné teszik, a felek tárgyalások útján megfelelően felülvizsgálják azt.

2. Bármely olyan szerződés, amelyet a felek a 153. cikk 3. bekezdése szerint kötöttek, kizárólag a felek hozzájárulásával vizsgálható felül.

20. cikk

A jogok és kötelezettségek átruházása

A szerződésből eredő jogok és kötelezettségek átruházása kizárólag a Hatóság hozzájárulásával történhet, szabályaival, rendelkezéseivel és eljárásaival összhangban. A Hatóság indokolatlanul nem tagadhatja meg az átruházáshoz szükséges hozzájárulását, amennyiben a javasolt átvevő minden tekintetben alkalmas kérelmező és átvállalja az átruházó minden kötelezettségét, valamint ha az átruházás nem jelenti egyben az olyan munkaterv átruházását is, amelynek jóváhagyását a jelen Függelék 6. cikke 3. bekezdésének c) pontja tiltja.

21. cikk

Irányadó jog

1. A szerződésre a szerződés rendelkezései, a Hatóság szabályai, rendelkezései és eljárásai, valamint a XI. rész és a nemzetközi jog más, az Egyezménnyel nem összeegyeztethetetlen szabályai az irányadók.

2. Bármely, a Hatóság és a vállalkozó jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogerősítélet, amelyet az Egyezmény alapján joghatósággal rendelkező bíróság vagy választottbíróság hozott, valamennyi Részes Állam területén végrehajtandó.

3. Semelyik Részes Állam sem róhat olyan feltételt a vállalkozóra, amely összeegyeztethetetlen a XI. Résszel. Azonban a Részes Állam a Hatóságnak a jelen Függelék 17. cikk, 2. bekezdés, f) pontja szerint elfogadott szabályainál, rendelkezéseinél és eljárásainál szigorúbb, a környezetvédelemre vonatkozó vagy mástörvényeinek és rendelkezéseinek arra a vállalkozóra való alkalmazása, amelyért kezességet vállalt, vagy a lobogója alatt közlekedő hajóra való alkalmazása nem tekinthető összeegyeztethetetlennek a XI. Résszel.

22. cikk

Felelősség

A vállalkozó felel bármely, a működése során jogellenes magatartása következtében felmerült kárért, figyelembe véve a Hatóság közreható magatartásának és mulasztásának mértékét. Hasonlóan a Hatóság felelősséggel tartozik bármely, a hatás- és feladatköre gyakorlása során jogellenes magatartása következtében felmerült kárért, ideértve a 168. cikk 2. bekezdésében foglaltak megszegését, figyelembe véve a vállalkozó közreható magatartásának és mulasztásának mértékét. A kártérítés mértékét minden esetben a ténylegesen bekövetkezett kár határozza meg.

IV. Függelék

A Vállalat alapszabálya

1. cikk

Célkitűzések

1. A Vállalat a Hatóság szerve, amely a 153. cikk 2 (a) pontja alapján közvetlenül valósítja meg a tevékenységet a Körzetben, valamint a Körzetből származó ásványok elszállítását, feldolgozását és az azzal kapcsolatos marketing tevékenységet végzi.

2. Célkitűzéseinek megvalósítása és feladatkörének ellátása során a Vállalat ennek az Egyezménynek, valamint a Hatóság szabályai, előírásai és szabályzatai megtartásával jár el.

3. A Körzet készleteinek az 1. bekezdés alapján történő hasznosítása során a Vállalat a jelen Egyezményt megtartva, az ésszerű kereskedelmi elvek figyelembe vételével működik.

4. cikk

A Hatósággal való kapcsolat

1. A 170. cikknek megfelelően a Vállalat a Közgyűlés általános politikájával, valamint a Tanács irányelveivel összhangban végzi tevékenységét.

2. Az 1. bekezdést figyelembe véve, a Vállalat tevékenységének végzése tekintetében autonómiával rendelkezik.

3. Ebben az Egyezményben semmi sem teszi felelőssé a Vállalatot a Hatóság cselekedeteiért vagy kötelezettségeiért, illetve nem teszi felelőssé a Hatóságot a Vállalat cselekedeteiért vagy kötelezettségeiért.

3. cikk

A felelősség korlátozása

A jelen Függelék 11. cikkének 3. bekezdését nem érintve, a Hatóság egyetlen tagja sem felel csupán tagsága okán a Vállalat cselekedeteiért vagy kötelezettségeiért.

4. cikk

Szervezeti felépítés

A Vállalat Igazgatótanáccsal, Főigazgatóval és a működéséhez szükséges személyzettel rendelkezik.

5. cikk

Igazgatótanács

1. Az Igazgatótanács a Közgyűlés által, a 160. cikk 1. bekezdésével összhangban választott 15 tagból áll. A tagok választása során megfelelő figyelmet kell szentelni az arányos földrajzi elosztás elvének. A tagok jelölésének benyújtása során a Hatóság tagjai figyelnek arra, hogy a legjobban hozzáértő, és - a releváns területeken - képesítéssel rendelkező személyeket jelöljenek abból a célból, hogy a Vállalat életképessége és sikere biztosítva legyen.

2. A tagokat 4 éves időtartamra választják és azok újraválaszthatók; megfelelő figyelmet kell fordítani a tagság rotációjának elvére.

3. A tagok addig maradnak hivatalukban, amíg utódaik nem kerülnek megválasztásra. Amennyiben egyik tag hivatala tekintetében üresedés történik, a 160. cikk 2(c) pontja alapján a Közgyűlés új tagot választ a régi tag hivatali idejének hátramaradó részére.

4. A tagok személyes minőségükben tevékenykednek. Feladataik teljesítése során nem kérhetnek vagy kaphatnak utasításokat egyetlen kormánytól vagy egyetlen más forrástól sem. A Hatóság minden egyes tagja méltányolja az igazgatótanácsi tagok független jellegét, és tartózkodik attól, hogy befolyásolja őket feladataik teljesítése tekintetében.

5. Minden egyes igazgatótanácsi tag a Vállalkozás pénzügyi eszközeiből finanszírozott díjazást kap. A díjazás összegét a Tanács javaslata alapján a Közgyűlés állapítja meg.

6. Az Igazgatótanács általában a Vállalat központi hivatalában működik, és akkor ül össze, amikor azt a Vállalat gazdasági tevékenysége szükségessé teszi.

7. A határozatképességhez tagok kétharmad része szükséges.

8. Minden egyes tag egy szavazattal rendelkezik. Az Igazgatótanács által tárgyalt minden ügyben a tagok többségével döntenek. Amennyiben az egyik ügyben valamelyik tag érdekelt, e tag az üggyel kapcsolatos szavazásban nem vesz részt.

9. A Hatóság bármely tagja információt kérhet az Igazgatótanácstól, az Igazgatótanács olyan tevékenysége tekintetében, amely különösen érintheti azt a tagot. Az Igazgatótanácsnak törekednie kell ezen információ szolgáltatására.

6. cikk

Az Igazgatótanács hatásköre és feladatköre

Az Igazgatótanács irányítja a Vállalat tevékenységét. A jelen Egyezményt megtartva az Igazgatótanács azon hatásköröket gyakorolja, amelyek szükségesek a Vállalat célkitűzéseinek teljesítéséhez, a következő hatásköröket is beleértve:

a. saját tagjaiból elnök választása;

b. saját eljárási szabályainak elfogadása;

c. a 153 cikk 3. bekezdésének, valamint a 162. cikk 2(j) pontjának megfelelően hivatalos írott munkatervek kidolgozása és előterjesztése a Tanácshoz;

d. a 170. cikkben foglalt tevékenységek végrehajtása érdekében munkatervek és programok kidolgozása;

e. a 151. cikk 2-7. bekezdése alapján termelési engedély iránti kérelmek előterjesztése a Tanácshoz;

f. a technológia megszerzésére vonatkozó tárgyalások engedélyezése, ide értve a III. Függelék 5. cikke 3(a), (c) és (d) pontjaiban foglaltakat, valamint az ilyen tárgyalások eredményeinek jóváhagyása;

g. feltét a III. Függelék 9. és 11. cikkeiben hivatkozott közös vállalatokkal és más közös megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások rendjének és feltételeink megállapítása, engedélyezése, valamint az ilyen tárgyalások eredményeinek jóváhagyása.

h. a Közgyűlés részére javaslat tétele abban a kérdésben, hogy a Vállalat nettó bevételeinek hányad része tartalékolják a 160. cikk 2(f) pontja, és a e Függelék 10. cikke alapján;

i. a Vállalat éves költségvetésének jóváhagyása;

j. e Függelék 12. cikke 3. bekezdésével összhangban az áruk és szolgáltatások beszerzésének engedélyezése;

k. e Függelék 9. cikkével összhangban éves jelentés benyújtása a Tanács részére;

1. a Közgyűlés jóváhagyása céljából a szervezet, a vezetés, a Vállalat személyzetének kinevezése és felmentése tárgyában normatervezetek előterjesztése a Tanácshoz, valamint az ilyen szabályok hatálybalépéséhez szükséges előírások elfogadása;

m. kölcsönfelvételek, valamint fedezet vagy más biztosíték nyújtása, amit e Függelék 11. cikke 2bekezdésével összhangban állapíthat meg;

n. perképesség, megállapodások és ügyletek kötése, és bármely más - a jelen Függelék 13. cikkével összhangban lévő - cselekmények végzése;

o. a Tanács jóváhagyásának fenntartásával bármely nem mérlegelési jellegű hatáskör átruházása a Főigazgatóra és bizottságaira.

7. cikk

Főigazgató és a Vállalat személyzete

1. A Közgyűlés a Tanács javaslata és az Igazgatótanács jelölése alapján megválasztja a Főigazgatót, aki az Igazgatótanácsnak nem tagja. A Főigazgató határozott ideig tölti be hivatalát, amely időtartam nem haladhatja meg az öt évet, és újraválasztható további hivatali időszakokra.

2. A Főigazgató, aki a Vállalat törvényes képviselője és vezető tisztségviselője, közvetlenül felel az Igazgatótanácsnak a Vállalat ügyvezetése tekintetében. E Függelék 6. cikke 1. bekezdésében hivatkozott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban felel a szervezetért, az irányításért és a Vállalat személyzetének felvételéért és felmentéséért. Szavazati jog nélkül részt vesz a Igazgatótanács ülésein, és szavazati jog nélkül részt vehet a Közgyűlés és a Tanács ülésein, amennyiben ezek a szervek a Vállalatot érintő ügyekkel foglalkoznak.

3. A személyzet kinevezésének, valamint alkalmazásának és szolgálati körülményeinek meghatározása tekintetében az elsődleges szempontnak a legmagasabb szintű eredményesség és szakmai hozzáértés szükségességének kell lenni. A fenti szempont figyelembe vétele mellett a megfelelő figyelmet kell fordítani a személyzet - méltányos földrajzi alapon történő -alkalmazásának fontosságára.

4. Feladatai végrehajtása során a Főigazgató, valamint a személyzet nem kérhet vagy kaphat utasításokat egyetlen kormánytól vagy egyetlen más - a Vállalaton kívüli - forrástól sem. Tartózkodni kötelesek minden olyan cselekménytől, amely rossz fényt vethet arra a helyzetükre, hogy ők a Vállalat nemzetközi hivatalnokai, akik kizárólag a Vállalatnak tartoznak felelősséggel. Minden Részes Állam vállalja, hogy tiszteletben tartja a Főigazgató és a személyzet kötelezettségeinek kizárólagosan nemzetközi jellegét, és azt, hogy nem kísérli meg befolyásolni azokat feladataik teljesítése tekintetében.

5. A 168. cikk 2. bekezdésében foglalt /felelősség a Vállalat személyzete tekintetében szintúgy alkalmazandó.

8. cikk

Elhelyezés

A Vállalat főhivatala a Hatóság székhelyén található. A Vállalat létrehozhat más irodákat és telephelyeket bármely Részes Állam területén, amely ehhez hozzájárul.

9. cikk

Jelentések és pénzügyi kimutatások

1. Minden pénzügyi év befejezése után legkésőbb három hónappal a Vállalat megtárgyalásra éves jelentést nyújt be a Tanácshoz, amely tartalmazza a számláinak helyzetéről szóló és könyvvizsgálók által auditált beszámolót, valamint megfelelő időszakonként a Tanácsnak rövid összefoglaló beszámolót ad át pénzügyi helyzetéről, valamint egy nyereség-veszteség kimutatást, amely a működésének az eredményeit mutatja meg.

2. Éves jelentését, és olyan jelentéseket, amelyeket erre alkalmasnak ítél, a Vállalat közzéteszi.

3. A jelen cikkben hivatkozott összes jelentést és pénzügyi beszámolót a Hatóság tagjainak megküldik.

10. cikk

A nettó bevétel felosztása

1. Figyelemmel a 3. bekezdésre is, a Vállalat - a III. Függelék alapján - kifizetéseket vagy azzal egyenértékűt eszközöl a Hatóság részére.

2. Az Igazgatótanács javaslata alapján a Közgyűlés állapítja meg, hogy a Vállalat nettó bevételének milyen részét hagyja tartalékként a Vállalatnál. A maradék a Hatóság részére kerül átutalásra.

3. A Vállalat önfenntartóvá válásához szükséges kezdeti időszak során, amely a Vállalat kereskedelmi tevékenységének beindulását követő tíz évnél nem lehet hosszabb, a Közgyűlés mentesíti a Vállalatot az 1. bekezdésében foglalt fizetési kötelezettség alól, és a Vállalat nettó árbevételének az egészét a Vállalat tartalékában hagyja.

11. cikk

Pénzügyek

1. A Vállalat pénzügyi alapjai a következőkből állnak:

b. a 173. cikk 2(b) pontja alapján a Hatóságtól kapott pénzösszegek;

c. a Részes Államok önkéntes hozzájárulása a Vállalat tevékenységeinek finanszírozása céljából;

d. a 2. és 3. bekezdés alapján a Vállalat által felvett kölcsönök;

e. a Vállalat működéséből származó bevételek;

f. más pénzalapok, amelyeket a Vállalat azért kapott, hogy a lehető leghamarabb elkezdhesse működését és, hogy feladatainak eleget tehessen.

1. a) Vállalatnak jogában áll kölcsönt felvenni, valamint olyan fedezetet vagy más biztosítékot nyújtani, amelyet megfelelőnek talál. Valamely Részes Állam pénzpiacán vagy valutájában történő nyilvános kötvénykibocsátását megelőzően, a Vállalatnak be kell szereznie az érintett Részes Állam hozzájárulását. A kölcsönfelvételek teljes összegét a Tanács hagyja jóvá az Igazgatótanács javaslata alapján.

b. A Részes Államok megtesznek minden ésszerű erőfeszítést abban a tekintetben, hogy támogassák a Vállalat kölcsönfelvétel iránti kérelmét a tőkepiacokon és a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél.

1. 3. a) A Vállalat rendelkezésére bocsátják azokat a pénzügyi alapokat, amelyek szükségesek egy szakasz feltárásához és kiaknázásához, az ott kitermelt ásványok, valamint a kinyert nikkel, réz, kobalt és mangán elszállításához, feldolgozásához és piacra viteléhez, és ahhoz, hogy a Vállalat fedezni tudja a kezdeti technikai jellegű kiadásokat. A fenti pénzügyi alapok mértékét, valamint azoknak a korrigálásával kapcsolatos kritériumokat és tényezőket az Előkészítő Bizottság foglalja a Hatóság szabály, előírás és eljárási tervezetébe.

b. Minden Részes Állam olyan hosszú távú és kamatmentes hitellel, amely az ENSZ rendes költségvetése részére teljesített hozzájárulásnak a befizetés időpontjában hatályban lévő - és azokra az államokra tekintettel, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezeteinek nem tagjai, korrigált - skálájával összhangban a Vállalat rendelkezésére bocsátja az (a) pontban hivatkozott pénzösszegek felének megfelelő összeget. Minden olyan adósság tekintetében, amelyet a Vállalat a pénzösszeg másik felének megszerzése érdekében halmoz fel, a Részes Államok ugyanebben a mértékben vállalnak kezességet.

c. Amennyiben a Részes Államok pénzügyi hozzájárulásai kevesebbet tesznek ki mint az (a) pont alapján a Vállalat részére nyújtandó pénzügyi alapok mértéke, a Közgyűlés első ülése folyamán megvizsgálja a hiány mértékét, és konszenzusos eljárással intézkedéseket fogad el a hiány megszüntetése tárgyában, figyelembe véve a Részes Államoknak az (a) és (b) pontokban foglalt kötelezettségeit, valamint az Előkészítő Bizottság bármely ajánlását.

d. (i) Ennek az Egyezménynek a hatályba lépését követő 60 napon belül, vagy a megerősítő vagy csatlakozási okirata letétbe helyezését követő - attól függően melyik történik később 30 napon belül minden Részes Állam a Vállalatnál visszavonhatatlan, nem forgatható kamatmentes váltót helyez letétbe arra az összegre, amely a Részes Államnak a b) pont alapján nyújtandó kamatmentes hitelekben levő részének felel meg.

ii. Az Igazgatótanács az Egyezmény hatálybalépését követő legkorábbi kivitelezhető időpontban, azt követően pedig évenként vagy más megfelelő időközönként ütemtervet készít igazgatási költségei finanszírozásához, valamint a 170. cikkel és a jelen Függelékkel összhangban a Vállalat által végzett tevékenységekre vonatkozó igények ütemezéséről és mértékéről.

iii. Ezt követően a Vállalat a Hatóságon keresztül értesíti a Részes Államokat a b) pontnak megfelelően a az ilyen jellegű kiadások fedezéséhez szükséges hozzájárulásukról. A Vállalat olyan összegű váltót inkasszál, amelyre szükség lehet az ütemtervben meghatározott kiadások fedezésére figyelembe véve a kamatmentes kölcsönöket.

iv. A Részes Államok a b) ponttal összhangban az értesítés kézhezvételekor a Vállalat rendelkezésére bocsátják az adósságért vállalt kezességben lévő saját részesedésüket.

b. (i) Amennyiben azt a Vállalat kéri, a Részes Államok hitelgaranciákat nyújthatnak - ab) pontban hivatkozott skálával összhangban - a korábban már vállalt kezességen felül.

ii. A hitelgaranciák helyett a Részes Állam önkéntes hozzájárulást tehet a Vállalat részére abban az összegben, ami megfelel annak a kölcsönrésznek, amelyre amúgy is kezességet tartozik vállalni.

b. A kamattal terhelt hitelek visszafizetése előnyt élvez a kamatmentes kölcsönök visszafizetéséhez képest. A kamatmentes hitelek visszafizetése - a Tanács javaslata, valamint az Igazgatótanács tanácsa alapján - a Közgyűlés által elfogadott ütemtervvel összhangban történik. Ezen feladata gyakorlása során az Igazgatótanács a Hatóság szabályait, előírásait és eljárásait szem előtt tartva jár el, e szabályok, előírások és eljárások figyelembe veszik a Vállalat hatékony működése kimagasló fontosságát, különösképpen a Vállalat pénzügyi függetlenségének biztosítását.

c. A Vállalat részére hozzáférhetővé tett pénzeszközök szabadon felhasználható valutákból vagy olyan valutákból állnak, amelyek szabadon állnak rendelkezésre és hatékonyan használhatók a fontosabb külföldi valutapiacokon. E valuták a Hatóság szabályaiban, előírásaiban és szabályzataiban kerülnek meghatározásra összhangban az irányadó nemzetközi valutaügyi gyakorlattal. A 2. pont alapján kivételt képez ez alól az, hogy egyetlen Részes Állam sem tarthat fenn vagy rendelhet el korlátozásokat az ezen pénzeszközöknek a Vállalat által történő tartása, használata vagy beváltása tekintetében.

d. A "adósságbiztosíték" a Részes Állam által a Vállalat hitelezőinek tett olyan ígéret, amely alapján a Részes Állam a megfelelő ütemterv összhangban pro rata kiegyenlíti a Vállalatnak a kezességgel fedezett pénzügyi kötelezettségeit, azt követően, hogy a hitelezők értesítették a Részes Államot a Vállalat fizetésképtelenségéről. Ezen kötelezettségek kifizetésére vonatkozó eljárás összhangban van a Hatóság szabályaival, előírásaival és eljárásaival.

4. A Vállalat pénzügyi alapjai, vagyontárgyai és kiadásai külön kezelendők a Hatóság pénzügyi alapjaitól, vagyontárgyaitól és kiadásaitól. A Vállalat megegyezhet a Hatósággal a berendezések, személyzet és szolgáltatások tekintetében, valamint az egymás helyett kifizetett hivatali költségek megtérítése tekintetében.

5. A Vállalat nyilvántartásait, könyveit és számláit, ide értve az éves pénzügyi beszámolót is a Tanács által kinevezett független könyvvizsgáló vizsgálja meg.

12. cikk

Működés

1. A Vállalat terveket javasol a Tanács részére tevékenységek megvalósítására, összhangban a 170. cikkel. E javaslatok tartalmazzák a Körzetben folytatandó tevékenységek hivatalos írott munkatervét összhangban a 153. cikk 3. bekezdésével, valamint minden olyan más információt és adatot, amelyeket szabályos időközönként a Jogi és Műszaki Bizottság értékel, valamint a Tanács jóváhagy.

2. A Tanács jóváhagyása esetén a Vállalat végrehajtja a tervet az 1. bekezdésben hivatkozott hivatalos írott munkaterv alapján.

3. a) Amennyiben a Vállalat nem rendelkezik a működéséhez szükséges árúkkal és szolgáltatásokkal, beszerezheti azokat. Ebből a célból pályázatot ír ki, és szerződéseket olyan ajánlattevőknek ítélheti oda, akik a legjobb kombinációját nyújtják a minőségre, árra és szállítási határidőre vonatkozólag.

b. Amennyiben több olyan ajánlat van, amely a fenti kombinációt tartalmazza, a szerződés a következőképpen kerül odaítélésre:

i. a diszkriminációmentesség elve olyan politikai és más szempontok alapján, amelyek nem lényegesek a tevékenység megfelelően gondos és hatékony elvégzése szempontjából; és

ii. a Tanács által jóváhagyott irányelvek a fejlődő országokból származó áruk és szolgáltatások kedvezményezése tekintetében, ideértve a fejlődő országok közül a tengerparttal nem rendelkező és a földrajzilag kedvezőtlen helyzetben levő államokat.

b. Az Igazgatótanács szabályokat fogadhat el olyan különleges körülményeket meghatározva, amikor az ajánlattételre vonatkozó meghíváshoz szükséges előfeltételektől - a Vállalat nyomós érdekében - el lehet térni.

4. A Vállalatnak tulajdonjoga van az összes általa kitermelt ásványra és feldolgozott anyagra.

5. A Vállalat a diszkriminációmentesség elve alapján adja el termékeit. A Vállalat nem ad nem kereskedelmi jellegű árengedményeket.

6. A jelen Egyezmény bármely más rendelkezése által a Vállalat részére biztosított általános vagy különös hatáskört nem érintve, ezeket a hatásköröket a Vállalat a gazdasági tevékenységéhez hozzárendelve gyakorolja, ahogyan ez szükséges.

7. A Vállalat nem avatkozik be a Részes Államok politikai ügyeibe, valamint nem befolyásolhatja egyetlen érintett Részes Állam politikai jellege sem a Vállalat döntéseit. Csak és kizárólag kereskedelmi megfontolások lényegesek döntései meghozatalakor, és ezek a megfontolások pártatlanul kerülnek mérlegelésre a jelen Függelék 1. cikkében részletezett célkitűzések megvalósítása céljából.

13. cikk

Jogállás, kiváltságok és mentességek

3. Abból a célból, hogy a Vállalat képes legyen feladatait a Részes Államok területén ellátni, a Vállalatot az ebben a cikkben foglalt jogállás, kiváltságok és mentességek illetik meg. Ezen alapelv érvényesülésének elérése érdekében a Vállalat és a Részes Államok, ahol ez szükséges, külön megállapodásokat köthetnek.

4. A Vállalat olyan jogképességgel rendelkezik, amely feladatai ellátásához és célkitűzései eléréséhez szükséges, különösen a következő jogképességgel:

a. szerződések, közös egyezségek vagy más egyezségek, beleértve az államokkal és nemzetközi szervezetekkel való megállapodások kötése;

b. ingó és ingatlan vagyon szerzése, bérbeadása, birtoklása és elidegenítése;

c. bírósági eljárásban félként való részvétel.

3. a) A Vállalat ellen keresetet azon Részes Állam területén hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt lehet indítani, amely állam területén a Vállalat:

i. irodával vagy létesítménnyel rendelkezik;

ii. idézés vagy eljárásról való értesítés átvételére ügynököt jelölt ki;

iii. szerződést kötött áruk vagy szolgáltatások tekintetében;

iv. értékpapírt bocsátott ki; vagy

v. bármely másmódon kereskedelmi tevékenységben érintett.

b. A Vállalat tulajdona és vagyontárgyai, akárhol is találhatók és akárki is birtokolja azokat mentesek mindenfajta lefoglalás, zár alá vétel és végrehajtás alól mindaddig, amíg a Vállalat ellen jogerős ítélet nincs.

4. a) A Vállalat tulajdona és vagyontárgyai, akárhol is találhatók és akárki is birtokolja azokat, mentesek a rekvirálás, elkobzás, kisajátítás vagy bármilyen fajta lefoglalás alól, amely végrehajtó, illetve törvényhozó szervek határozatán alapul.

b. A Vállalat tulajdona és vagyontárgyai, akárhol is találhatók és akárki is birtokolja azokat mentesek minden fajta diszkriminatív korlátozások, rendelkezések, ellenőrzések és moratórium alól.

c. A Vállalat és alkalmazottai minden olyan állam vagy terület helyi szabályait és rendelkezéseit tiszteletben tartják, ahol a Vállalat vagy alkalmazottai üzleti tevékenységet folytathatnak vagy más formában tevékenykednek.

d. A Részes Államok biztosítják, hogy a Vállalat élvezhesse mindazokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket a területükön kereskedelmi tevékenységet folytató természetes és jogi személyek számára nyújtanak. A Vállalatot ezek a jogok, kiváltságok és mentességek nem kedvezőtlenebb alapon illetik meg, mint, amilyen alapon azok a hasonló kereskedelmi tevékenységet folytató természetes és jogi személyek részére kerülnek megítélésre. Amennyiben a Részes Államok különleges kiváltságokat nyújtanak a fejlődő államok vagy azok kereskedelmi tevékenységet folytató természetes és jogi személyei részére, a Vállalatot is megilletik - egy hasonlóan kedvezményes alapon - ezek a kiváltságok.

e. A Részes Államok különleges támogatásokat, jogokat, kiváltságokat és mentességeket biztosíthatnak a Vállalat részére, anélkül, hogy ez kötelezettségeket jelentene a számukra arra nézve, hogy ilyen támogatásokat, jogokat, kiváltságokat és mentességeket nyújtsanak más kereskedelmi tevékenységet folytató természetes és jogi személyek részére.

4. A Vállalat tárgyalásokat folytat a közvetlen és közvetett adók alóli mentesség kérdésében azzal a fogadó állammal, ahol irodái és létesítményei találhatók.

5. Minden részes Állam megteszi a szükséges lépéseket abban a tekintetben, hogy a jelen Függelékben lefektetett alapelvek megvalósulhassanak a belső jogszabályai alapján, és értesíti a Vállalatot az általa megtett különleges lépésekről.

6. A Vállalat lemondhat a jelen cikk vagy az 1. pontban hivatkozott különleges megegyezés alapján élvezett akármilyen kiváltságáról és mentességéről, olyan mértékben és olyan feltételekkel, amelyeket maga szab meg.

V. Függelék

BÉKÉLTETŐ eljárás

1. cím

A XV. rész 1. címének megfelelő egyeztető eljárás

1. cikk

2. Az eljárás megindítása

Amennyiben a 284. cikkel összhangban a vitában részes felek abban állapodtak, meg, hogy a vitát a jelen címben szabályozott egyeztető eljárás elé viszik, bármely ilyen fél megindíthatja az eljárást a vitában résztvevő másik részes félnek vagy feleknek címzett írásos értesítés útján.

3. cikk

4. A közvetítők névjegyzéke

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára állítja össze és vezeti a közvetítők névjegyzékét. Minden Részes Államnak joga van négy közvetítő kijelölésére, akik a pártatlanság, hozzáértés és tisztesség tekintetében a legkiválóbb hírnévnek örvendenek. Az ilyen módon kijelölt személyek alkotják a névjegyzéket. Amennyiben bármikor előfordul, hogy a névjegyzékben szereplő közvetítők közül, az egyik Részes Állam által jelölt közvetítők száma négy alá csökken, az érintett Részes Állam szükség szerint újabb jelöléseket tehet. A közvetítő neve addig marad a névjegyzékben, amíg az őt eredetileg jelölő Részes Állam vissza nem vonja, amikor a közvetítő továbbra is folytatja munkáját a folyamatban lévő eljárás befejezéséig abban az békéltető bizottságban, amelybe beválasztották.

5. cikk

A békéltető bizottság megalakítása

Amennyiben a felek másképpen nem egyeznek meg a békéltető bizottság a következőképpen alakul meg:

a. a g) pont megtartásával a békéltető bizottság öt tagból áll;

b. Az eljárást indító fél két közvetítőt jelöl ki, lehetőleg a jelen Függelék 2. cikkében hivatkozott névjegyzékből, akik közül az egyik közvetítő - a felek eltérő megegyezése hiányában - a saját állampolgára lehet;

c. A vitában résztvevő másik fél a jelen Függelék 1. cikkében hivatkozott értesítés kézhezvételét követő 21 napon belül két közvetítőt jelöl ki a b) pontban leírtak szerint. Amennyiben ezen a határidőn belül nem történik meg a kijelölés, a határidő lejártát követő egy héten belül az eljárást indító fél megszüntetheti az eljárást a másik félnek címzett értesítés útján, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát arra kérheti, hogy az e) pont alapján végezze el a kijelöléseket.

d. A mind négy közvetítő kijelölését követő harminc napon belül a jelen Függelék 2. bekezdésében hivatkozott névjegyzékből a négy közvetítő kijelöl egy ötödik közvetítőt, aki az elnöki teendőket látja el. Amennyiben ez a kijelölés nem történik meg, a határidő lejártát követő egy héten belül, bármelyik fél kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát, hogy az e) pont alapján a kijelölést végezze el.

e. A c) vagy d) pont alapján benyújtott kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára a vitában résztvevő felekkel egyeztetve elvégzi a szükséges kinevezéseket az Függelék 2. cikkében hivatkozott névjegyzékből.

f. A megüresedés helyek betöltése az eredeti kijelölésre vonatkozóan előírt módon történik.

g. Két vagy több fél, akik megállapodás útján megállapítják, hogy az érdekük közös, közösen két közvetítőt neveznek ki. Amikor két vagy több félnek különbözőek az érdekei vagy nézeteltérés van köztük abban a kérdésben, hogy közösek-e az érdekeik, a felek a közvetítőket külön nevezik ki.

h. Olyan vitákban, ahol több mint két félnek különbözőek az érdekei vagy nézeteltérés van köztük abban a kérdésben, hogy közösek-e az érdekeik, a felek amilyen mértékben a lehetséges az a)-f) pontokat alkalmazzák.

1. cikk

2. Eljárás

A felek eltérő megállapodása hiányában a békéltető bizottság saját maga szabja meg eljárási rendjét. A vitában résztvevő felek egyetértésével a bizottság felkérheti bármely Részes Államot arra, hogy nézeteit írásban vagy szóban terjessze elő. A bizottság az eljárási rendre vonatkozó döntéseit, a jelentését és az ajánlásait tagjainak többségi határozatával hozza.

3. cikk

4. Peren kívüli egyezség

A bizottság felhívhatja a felek figyelmét minden olyan intézkedésre, amely elősegítheti a peren kívüli egyezséget.

5. cikk

6. A bizottság feladatköre

A bizottság meghallgatja a feleket, megvizsgálja követeléseiket és kifogásaikat, és indítványt tehet a peren kívüli egyezség elérése céljából.

7. cikk

Jelentés

1. Megalakulásától számított 12 hónapon belül a bizottság jelentést készít. A bizottság jelentése feltüntet bármely létrejött és meghiúsult megállapodást, a kérdéses vita szempontjából lényeges összes tényállásbeli és jogi kérdésekkel kapcsolatos bizottsági következtetést, valamint a peren kívüli egyezséghez a bizottság által célszerűnek ítélt ajánlásokat. A jelentés az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kerül letétbe helyezésre, aki azonnal megküldi azt a vitában résztvevő felek számára.

2. A bizottság jelentése, ideértve az abban található következtetéseket és ajánlásokat, a felekre nézve nem kötelező erejű.

3. cikk

4. Az eljárás megszüntetése

Az egyeztető eljárás megszűnik a vita rendezésével, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának címzett értesítés útján a felek vagy az egyik fél elutasította a jelentésben foglaltajánlásokat, vagy amikor a jelentésnek a felek részére történt átadásának időpontjától számított három hónapos időtartam eltelik.

5. cikk

6. Díjak és költségek

A bizottság díjait és költségeit a vitában résztvevő felek viselik.

7. cikk

A felek joga az eljárás módosítására

A kizárólag az adott vitára alkalmazandó megállapodásuk útján a vitában résztvevő felek módosíthatják a jelen Függelék bármely rendelkezését.

1. cím

A békéltetési eljárás kötelező igénybevétele a XV. rész 3. címének megfelelően

1. cikk

Az eljárás megindítása

1. Az olyan vitában részvevő bármely fél, amely a XV. rész 3. címével összhangban, e cím alapján egyeztető eljárás elé terjeszthető, a vitában résztvevő másik vagy többi félnek címzett írásos értesítés útján megindíthatja az eljárást.

2. Bármely olyan fél, akit az 1. bekezdés alapján értesítenek, köteles alávetni magát ennek az eljárásnak.

1. cikk

2. A válaszadás elmulasztása vagy az egyeztető eljárás alá vetés megtagadása

A vitában résztvevő félnek vagy feleknek az eljárás megindításáról szóló értesítésre való válaszadásának elmulasztása vagy az ilyen eljárásnak való alávetés megtagadása az eljárás megindítását nem akadályozza meg.

3. cikk

4. Illetékesség

A jelen cím alapján eljáró békéltető bizottság illetékessége tekintetében felmerülő nézeteltérésről a bizottság határoz.

5. cikk

Az 1. cím alkalmazása

A jelen Függelék 1. címének 2-10. cikke a jelen cím figyelembe vételével kerül alkalmazásra.

VI. Függelék

A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság Statútuma

1. cikk

Általános rendelkezések

1. A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság az Egyezmény és ezen Statútum rendelkezéseivel összhangban alakul meg és működik.

2. A Bíróság székhelye a Német Szövetségi Köztársaságban Hamburg szabad Hanza-város.

3. A Bíróság máshol is összeülhet és működhet, bármikor, amikor azt úgy látja kívánatosnak.

4. A vita Bíróság elé terjesztését a XI. és XV. rész szabályozza.

1. cím

2. A Bíróság szervezete

3. cikk

Összetétel

1. A Bíróság 21 független tagból álló testület, akik a tisztesség és becsületesség tekintetében a legjobb hírnévnek örvendő, valamint a tengerjog területén elismert szaktudással rendelkező személyek közül kerülnek kiválasztásra.

2. A Bíróság összetételében egészében véve biztosítani kell a világ alapvető jogrendszereinek képviseletét, valamint a méltányos földrajzi elosztást.

3. cikk

Tagság

1. A Bíróságnak nem lehet olyan két tagja, akik ugyanannak az országnak az állampolgárai. Az a személy, aki a Bíróságban való tagság céljából egynél több állam állampolgárának lehetne tekinthető, azon ország állampolgárának kell tekinteni, ahol szokásosan polgári és politikai jogait gyakorolja.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által létrehozott földrajzi csoportokból csoportonként legalább három tagnak kell lennie.

4. cikk

Jelölések és választások

1. Minden Részes Állam legfeljebb két - a jelen Függelék 2. cikkében leírt képesítéssel rendelkező -személyt jelölhet. Az így jelölt személyekből álló listáról kerülnek a Bíróság tagjai megválasztásra.

2. A választás napját legalább 3 hónappal megelőzően, az első választás esetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára, az azt követő választások esetében a Bíróság titkára a Részes Államokat írásban hívja fel, hogy két hónapon belül terjesszék elő jelöléseiket a Bíróság tagjaira. Az így jelölt személyekről ABC sorrendben listát készít, megjelölve az ajánló Részes Államok nevét, valamint előterjeszti azt a Részes Államok részére minden egyes választás napját megelőző utolsó hónap hetedik napját megelőzően.

3. Az első választásra az Egyezmény hatálybalépésének időpontjától számított hat hónapon belül kerül sor.

4. A Bíróság tagjait titkos szavazással választják meg. A választás, az első választás esetében, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára által összehívott Részes Államok értekezleten kerül megtartásra, az azt követő választás esetében pedig a Részes Államok által közösen elfogadott eljárás alapján. Az értekezlet határozatképességét a Részes Államok kétharmada biztosítja. A Bíróságba beválasztottaknak azok a jelöltek tekinthetők, akik a jelenlévő és szavazó Részes Államok szavazatainak kétharmados többségét szerzik meg, feltéve, hogy az a többség magában foglalja a Részes Államok többségét.

5. cikk

A megbízatás időtartama

1. A Bíróság tagjait kilenc évre választják és újraválaszthatók, azonban az első választáson megválasztott tagok közül 7 tagnak a megbízatása három év elteltével jár le és 7 másik tag megbízatása 6 év elteltével jár le.

2. A Bíróság azon tagjait, akiknek megbízatása a fent említett kezdeti 3 és 6 éves időszak elteltével jár le, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára rögtön az első választást követően sorshúzással választja ki.

3. A bíróság tagjai mindaddig teljesítik kötelezettségeiket, amíg helyeik nem kerülnek betöltésre. Felváltásuk után is a felváltásuk időpontját megelőzően általuk megkezdett bármely eljárást befejezik.

4. A Bíróság bármely tagjának lemondása esetén, a lemondó nyilatkozatot a Bíróság Elnökének kell címezni. A hely a nyilatkozat kézhezvételekor válik megüresedetté.

6. cikk

Üresedések

1. Az üresedések ugyanazon a módon kerülnek betöltésre, mint amelyet az első választásra állapítottak meg, a következő szabály megtartásával: az üresedés bekövetkezésétől számított egy hónapon belül, a Bíróság Titkára megküldi a jelen Függelék 4. cikkében felhívásokat, a választás időpontját pedig a Részes Államokkal történt egyeztetés után a Bíróság Elnöke állapítja meg.

2. A Bíróság azon tagja, akit olyan tag helyett választottak meg, akinek a megbízatása még nem járt le, az elődje hivatali idejének hátralévő részében tölti be a hivatalt.

7. cikk

Összeférhetetlenség

1. A Bíróság egyetlen tagja sem fejthet ki semmilyen politikai vagy közigazgatási tevékenységet, illetve nem vehet aktívan részt vagy nem válhat pénzügyileg érdekeltté olyan vállalat működésében, amely a tenger vagy tengerfenék készleteinek feltárásában vagy kiaknázásában, vagy a tenger vagy tengerfenék másfajta kereskedelmi hasznosításában érdekelt.

2. A Bíróság egyetlen tagja sem tevékenykedhet egyetlen ügyben sem képviselői, megbízotti vagy ügyvédi minőségben.

3. Ezekben az ügyekben felmerülő minden kétséget a Bíróság jelenlévő többi tagja többségének döntése rendezi.

4. cikk

A tagoknak egy adott ügyben való részvételére vonatkozó feltételek

1. A Bíróság egyetlen olyan tagja sem vehet részt egyetlen olyan ügy elbírálásában sem, amelyikben korábban valamelyik fél érdekében képviselői, megbízotti vagy ügyvédi minőségben járt el, vagy pedig nemzeti vagy nemzetközi bíróságnak tagjaként, vagy akármilyen más minőségben.

2. Amennyiben valamilyen különleges oknál fogva a Bíróság tagja úgy ítéli meg, hogy nem vesz részt egy adott ügy elbírálásában, értesíteni köteles erről a Bíróság Elnökét.

3. Amennyiben az Elnök úgy dönt, hogy valamilyen különleges oknál fogva a Bíróság valamelyik tagja ne vegyen részt egy adott ügy tárgyalásában, erről őt megfelelően értesíti.

4. Ezekben az ügyekben felmerülő minden kétséget a Bíróság jelenlévő többi tagja többségének döntése rendezi.

4. cikk

5. A megkövetelt feltételek teljesítésének megszűnése

Amennyiben a Bíróság többi tagjának egyhangú véleménye szerint egy tag megszűnt teljesíteni a megkövetelt feltételeket, a Bíróság Elnöke a helyét megüresedettnek nyilvánítja.

6. cikk

7. Kiváltságok és mentességek

A Bíróság tagjai kötelezettségeiknek a bíróságon való ellátása során diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élveznek.

8. cikk

9. A tagok ünnepélyes nyilatkozata

A Bíróság minden tagja, mielőtt hivatalba lépne, nyilvános ülésen ünnepélyes nyilatkozatot tesz arról, hogy hivatalát pártatlanul és lelkiismeretesen fogja ellátni.

10. cikk

Elnök, Alelnök és Titkár

1. A Bíróság három évre választja meg Elnökét és Alelnökét; akik újraválaszthatók.

2. Titkárát a Bíróság nevezi ki és szükség szerint gondoskodhat további tisztségviselők kinevezéséről.

3. Az Elnök és a Titkár székhelye a Bíróság székhelye.

4. cikk

Határozatképesség

1. Az üléseken a Bíróság minden rendelkezésre álló tagja részt vesz; a Bíróság 11 megválasztott tagja alkotja a Bíróság határozatképességéhez szükséges legkisebb létszámot.

2. A jelen Függelék 17. cikkének megtartásával a Bíróság állapítja meg, hogy az adott vita elbírálása tekintetében mely tagok alkotják az eljáró tanácsot, figyelembe véve a jelen Függelék 14. és 15. cikkeinek a Tanácsok hatékony működését biztosító rendelkezéseit.

3. A Bírósághoz beterjesztett összes vitát és beadványt a Bíróság hallgatja meg és bírálja el, kivéve amikor a jelen Függelék 14. cikke alkalmazandó vagy a felek kérik, hogy a jelen Függelék 15. cikkével összhangban kerüljön sor az eljárásra.

4. cikk

5. Tengerfenék Vitarendezési Tanács

A jelen Függelék 4. címének rendelkezéseivel összhangban Tengerfenék Vitarendezési Tanács kerül megalakításra. Az a XI. rész 5. címben foglaltak szerinti illetékességgel, hatás- és feladatkörrel bír.

6. cikk

A Bíróság külön tanácsai

1. A Bíróság három vagy több megválasztott tagjából álló olyan tanácsokat hozhat létre, amelyeket szükségesnek tart a viták konkrét kategóriájának elbírálásához.

2. A Bíróság tanácsot hoz létre az elé terjesztett viták elbírálására, amennyiben azt a felek kérik. Az ilyen tanácsnak az összetételét a felek egyetértésével a Bíróság határozza meg.

3. Az ügymenet meggyorsítása céljából a Bíróság megválasztott tagjaiból évente öttagú tanácsot hoz létre, amely egyszerűsített eljárással tárgyalhatja meg és bírálhatja el a vitákat. Az adott eljárásban részt venni nem tudó tagok helyettesítése céljából két póttag kerül megválasztásra.

4. A jelen cikkben foglalt bírósági tanácsok tárgyalják és bírálják el a vitákat, amennyiben a felek azt kérik.

5. A jelen cikkben és e Függelék 14. cikkében foglalt bármely bírósági tanács által hozott ítéletet a Bíróság által hozott ítéletnek kell tekinteni.

4. cikk

5. A Bíróság szabályai

A Bíróság megállapítja a feladatköre megvalósításának rendjét meghatározó szabályokat, különösen az eljárási szabályokat.

6. cikk

A tagok nemzetisége

1. A vitában résztvevő - bármely - féllel azonos nemzetiségű bírósági tagoknak továbbra is joguk van közreműködni.

2. Amennyiben a vita tárgyalásán a Bíróságnak olyan tagja vesz részt, aki a vitában részt vevő egyik féllel azonos nemzetiségű, bármely másik fél kérheti egy személy bírósági tagként való részvételét.

3. Amennyiben a vita tárgyalásán a Bíróságnak nincs olyan tagja, aki a vitában részt vevő -bármely - féllel azonos nemzetiségű volna, minden egyes fél kérheti egy személy bírósági tagként való részvételét.

4. E cikket a jelen Függelék 14. és 15. cikkében hivatkozott bírósági tanácsokra kell alkalmazni. Ezen esetekben a felekkel konzultálva az elnök felkéri a tanácsban eljáró-szükséges számú -konkrét bírósági tagot, hogy engedje át helyét a vitában érintett felekkel azonos nemzetiségű tagoknak, ha pedig nincsenek ilyenek, vagy azok nem tudnak jelen lenni, a felek által kiválasztott tagoknak.

5. Amennyiben több félnek az érdekei azonosak - a korábbi rendelkezések tekintetében - ezek a felek egy félnek tekintendők. Ebben a kérdésben felmerülő bármely kétség esetén a Bíróság végzésben határoz.

6. A jelen cikk 2., 3 és 4. bekezdése alapján választott tagoknak eleget kell tenniük a jelen Függelék 2, 8 és 11. cikkében foglalt feltételeknek. A kollegáikkal való teljes egyenjogúság alapján vesznek részt a döntéshozatalban.

4. cikk

A tagok díjazása

1. A Bíróság minden megválasztott tagja évi rendszeres illetményben részesül, és ezen kívül minden hivatali tevékenységgel töltött napért napidíjat kap, az esetben, ha bármely évben bármely tagnak fizetendő napidíjak összege nem haladja meg az éves illetmény összegét.

2. Az Elnök különleges éves pótlékban részesül.

3. Az Alelnök különleges napidíjban részesül minden olyan napért, amikor mint Elnök tevékenykedik.

4. A tagok, akik nem a Bíróság választott tagjai és a jelen Függelék 17. cikke alapján kerültek megválasztásra, minden hivatali tevékenységgel töltött napért napidíjban részesülnek.

5. Az illetékek, pótlékok és napidíjak időről időre a Részes Felek értekezletein kerülnek meghatározásra, figyelembe véve a Bíróság munkaterhét. Azok összege hivatali idő alatt nem kerülhet csökkentésre.

6. A Titkár illetménye a Bíróság javaslata alapján a Részes Államok értekezletein kerül megállapításra.

7. A Részes Államok értekezletein elfogadott szabályok állapítják meg azokat a feltételeket, amelyek alapján visszavonulásukkor a Bíróság tagjainak és a Titkárnak nyugdíj állapítható meg

és azokat a feltételeket, amelyek alapján a Bíróság tagjai és a Titkár utazási költségeiket elszámolhatják.

8. Az illetmények, pótlékok és napidíjak mentesek minden fajta adózás alól.

4. cikk

A Bíróság költségei

1. A Bíróság költségeit a Részes Államok és a Hatóság fedezik, olyan módon és feltételekkel, amelyek a Részes Államok értekezletein kerülnek megállapításra.

2. Amennyiben az ügyben félként a Részes Államokon vagy a Hatóságon kívül más jogalany szerepel, a Bíróság állapítja meg az összeget, amellyel az adott fél a Bíróság költségeihez hozzájárul.

2. cím

Hatáskör

20. cikk

A Bíróság hozzáférhetősége

1. A Bíróság minden Részes Állam számára nyitva áll.

2. A XI. részben foglalt bármely esetben, vagy bármely más - a Bíróság joghatóságát kikötő és a felek által elfogadott - megállapodás alapján előterjesztett esetben a Bíróság nyitva áll minden Részes Államokon kívüli jogalany számára.

20. cikk

21. Joghatóság

A Bíróság joghatósága alá tartozik az összes olyan vita és beadvány, amelyek az Egyezmény szerint kerülnek a Bírósághoz benyújtásra, valamint az olyan esetekre, amelyeket - a Bíróság joghatóságát kikötő - bármely más megállapodás tesz lehetővé.

22. cikk

23. Más megállapodásokból eredő viták áttétele

Amennyiben a már hatályban lévő és ezzel az ezen Egyezménnyel lefedett tárgyi kérdést érintő szerződés vagy egyezmény részesei arról megegyeznek, az ilyen szerződés vagy megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely vitát - a megegyezéssel összhangban - a felek a Bírósághoz terjeszthetik.

24. cikk

Irányadó jog

A Bíróság minden vitát és beadványt a 293. cikkel összhangban bírál el.

1. cím

Eljárás

20. cikk

Az eljárás megindítása

1. A viták - az esettől függően - különleges megállapodásról szóló értesítés vagy a Titkárnak címzett írásos beadvány alapján kerülnek a Bírósághoz előterjesztésre. Mindkét esetben fel kell tüntetni a vita tárgyát és a feleket.

2. A Titkár haladéktalanul értesíti az összes érintett felet a különleges megállapodásról vagy a beadványról.

3. A Titkár ezen kívül értesíti a Részes Államokat is.

20. cikk

Ideiglenes intézkedések

1. A 290. cikkel összhangban a Bíróság és a Bíróság Tengerfenék Vitarendezési Tanácsa ideiglenes intézkedéseket rendelhet el.

2. Amennyiben a Bíróság nem ülésezik vagy nem áll rendelkezésre elég tag a határozatképességhez, a jelen Függelék 15. cikke 3. bekezdése alapján megalakult egyszerűsített eljárású tanács rendeli el az ideiglenes intézkedéseket. A jelen Függelék 15. cikkének 4. bekezdését nem érintve az ilyen ideiglenes intézkedések bármely vitában résztvevő fél kérése alapján fogadhatóak el. A Bíróság fenntartja a jogát azok utólagos felülvizsgálatára vagy módosítására.

20. cikk

Tárgyalás

1. A tárgyalást az Elnök vezeti, amennyiben az Elnök nem tud elnökölni, a tárgyalást az Alelnök vezeti.

2. A tárgyalás nyilvános, kivéve, ha a Bíróság másképpen dönt vagy a felek a nyilvánosság kizárását kérik.

20. cikk

21. Pervezetés

A Bíróság rendelkezéseket hoz a pervezetés tekintetében, eldönti, hogy a feleknek milyen időpontban és formában kell álláspontjukat összefoglalni, valamint megteszi a bizonyítási eljárással kapcsolatos összes intézkedést.

22. cikk

23. Távolmaradás

Amennyiben a felek egyike nem jelenik meg a Bíróság előtt, vagy nem menti ki magát, a másik fél kérheti a Bíróságot, hogy folytassa az eljárást és hozzon ítéletet. Valamely fél távolmaradása vagy kimentésének elmaradása nem jelent akadályt az eljárás szempontjából. Az ítélet meghozatala előtt a Bíróság nem csak arról győződik meg, hogy a vitában illetékes, hanem arról is, hogy a követelés tényállásbeli és jogi szempontból is kellően megalapozott.

24. cikk

Az ítélethozatalhoz szükséges többség

1. Minden kérdésben a Bíróság jelenlévő tagjainak többsége dönt.

2. Szavazategyenlőség esetén az Elnök, vagy az Elnököt helyettesítő tag szavazata dönt.

20. cikk

Ítélet

1. Az ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet alapjául szolgáló indokolást.

2. Az ítélet tartalmazza a Bíróság ítélethozatalban részt vett tagjainak nevét.

3. Amennyiben az ítélet egészében vagy egyes részében nem fejezi ki a Bíróság tagjainak egyöntetű véleményét, minden tagnak joga van különvéleményének feltüntetésére.

4. Az ítéletet az Elnök és a Titkár írja alá. Az ítélet a bíróságon nyilvánosan kerül ismertetésre, a vitában részt vevő felek szabályos értesítését követően.

20. cikk

Beavatkozási kérelem

1. Amennyiben valamely Részes Állam úgy ítéli meg, hogy - valamely vitában hozott ítélet -valamely jogi jellegű érdekére hatással lehet, a beavatkozás engedélyezése iránt kérelmet terjeszthet be a Bírósághoz.

2. A kérelemről a Bíróság dönt.

3. Amennyiben a beavatkozásra vonatkozó kérelem elfogadásra kerül, a Bíróság a vitában hozott ítélete olyan mértékben lesz kötelező a beavatkozó Részes Államra, amilyen mértékben az ítélet olyan kérdéshez kapcsolódik, amelyre vonatkozólag a Részes Állam beavatkozott.

20. cikk

Beavatkozási jog az értelmezést vagy alkalmazást érintő kérdésekben

1. Bármely olyan esetben, amikor ezen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban kérdés merül fel, a Titkár azonnal értesíti az összes Részes Államot.

2. Bármely olyan esetben, amikor e Függelék 21. vagy 22. cikkének megfelelően egy nemzetközi megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban kérdés merül fel, a Titkár értesíti a megállapodásban részes feleket.

3. Az 1. és 2. bekezdésben említett összes félnek joga van beavatkozni az eljárásba, amennyiben a fél ezen jogával él, az ítélet által hozott értelmezés rá nézve is egyformán kötelező.

20. cikk

Az ítéletek véglegessége és jogereje

1. A Bíróság ítélete végleges és jogerős, amit a vitában részt vevő összes fél köteles végrehajtani.

2. Az ítélet kizárólag a vitában részt vevő felekre nézve bír kötelező erővel.

3. Az ítélet értelmével vagy tartalmi kiterjedésével kapcsolatos vita esetén, bármely fél kérelmére a Bíróság értelmezi az ítéletet.

20. cikk

Perköltségek

Ha a Bíróság másképpen nem dönt, minden fél viseli saját költségeit.

1. cím

Tengerfenék Vitarendezési Tanács

20. cikk

Összetétel

1. A jelen Függelék 14. cikkében hivatkozott Tengerfenék Vitarendezési Tanács 11 tagból áll, akiket a Bíróság saját tagjai közül többségi szavazással választ.

2. A Tanács tagjainak kiválasztása során biztosítani kell az alapvető jogrendszerek képviseletét és a méltányos földrajzi eloszlást. A Hatóság Közgyűlése általános jellegű ajánlásokat fogadhat el az ilyen jellegű képviseletre és eloszlásra vonatkozólag.

3. A Tanács tagjai háromévenként kerülnek megválasztásra, és egy második hivatali ciklusra újraválaszthatók.

4. A Tanács saját tagjai közül választja meg Elnökét, akinek hivatali ideje megegyezik azzal a hivatali időtartammal, amelyre a Tanács megválasztásra került.

5. Amennyiben a Tanács - bármely - három éves ciklusa végén bármely eljárás még folyamatban van, az eredeti összetételű Tanács fejezi be az eljárást.

6. Amennyiben üresedés történik a Tanács soraiban, a Bíróság saját tagjai közül választ utódot, aki elődje hivatali idejének hátramaradó részében tölti be a hivatalt.

7. A Bíróság által megválasztott 7 tag képezi a határozatképességhez szükséges legkisebb létszámot, ami a Tanács megalakításához szükséges.

36. cikk

Ad hoc Tanácsok

1. A Tengerfenék Vitarendezési Tanács három tagból álló ad hoc tanácsot alakít a 188. cikk 1. bekezdés b) pontjával összhangban részére előterjesztett különleges viták tárgyalására. Az ilyen jellegű tanács összetételét - a felek jóváhagyásával - a Tengerfenék Vitarendezési Tanács állapítja meg.

2. Amennyiben a felek nem értenek egyet az ad hoc tanács összetételével, minden fél jelöl egy tagot és a harmadik tagot - egymással megegyezve - együttesen jelölik ki. Amennyiben a felek nem értenek egyet vagy bármely fél elmulaszt tagot jelölni, a felekkel történő konzultáció után a Tengerfenék Vitarendezési Tanács Elnöke haladéktalanul kijelöl egy vagy több személyt a Tanács tagjai közül.

3. Az ad hoc tanács tagjai nem állhatnak a vitában részt vevő felek egyikének a szolgálatában vagy nem lehetnek a vitában résztvevő felekkel azonos állampolgárságúak.

37. cikk

38. Hozzáférhetőség

A Tanács a Részes Államok, a Hatóság és a XI. rész 5. címében hivatkozott más jogalanyok előtt nyitva áll.

39. cikk

Irányadó jog

A 293. cikk rendelkezésein felül a Tanács alkalmazza:

a. az ezzel az Egyezménnyel összhangban a Hatóság által elfogadott szabályokat, rendelkezéseket és szabályzatokat; és

b. a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatos szerződések kikötéseit, e szerződésekkel összefüggő kérdésekben.

37. cikk

38. A Tanács ítéletei végrehajtásának biztosítása

A Tanács ítéletei a Részes Államok területén ugyanolyan módon hajthatók végre, mint azon állam legfelsőbb bíróságának ítéletei vagy rendelkezései, amelynek a területén a végrehajtást kérik.

39. cikk

E Függelék többi címeinek alkalmazhatósága

1. A jelen Függelék többi olyan címe, amely nem összeegyezhetetlen ezzel a címmel, alkalmazandó a Tanácsra vonatkozólag.

2. A konzultatív véleményhez kapcsolódó hivatali tevékenysége során a Tanács ennek a Függeléknek a Bíróság előtti eljárásra vonatkozó rendelkezéseit olyan mértékben tartja irányadónak, amilyen mértékben azokat alkalmazandónak ítéli.

1. cím

Módosítások

37. cikk

Módosítások

1.1. E Függelék módosításait - a 4. cím kivételével - kizárólag a 313. cikknek megfelelően vagy a jelen Egyezménnyel összhangban összehívott konferencián elért konszenzussal lehet elfogadni.

2. A 4. cím módosításait a 314. cikkel összhangban lehet elfogadni.

3. A Részes Államokhoz intézett írásos értesítés által az 1. és 2. pontoknak megfelelő megfontolásuk végett erre a Statútumra vonatkozólag a Bíróság olyan módosításokat javasolhat, amelyeket szükségesnek ítél.

VII. Függelék

Választottbíráskodás

1. cikk

Eljárás kezdeményezése

A XV. rész rendelkezéseinek alávetve, a vitában érintett bármely fél kezdeményezheti, hogy a vitát jelen Függelék szerinti választott bírósági eljárás keretében folytassák le, a vitában érintett másik fél írásban történő értesítését követően.

Az értesítéshez csatolni kell a keresetet, mely tartalmazza a követelés jogalapját.

2. cikk

A választott bírák névjegyzéke

1. A választott bírák névjegyzékét az Egyesült Nemzetek Főtitkára állítja össze és tartja fenn. Minden Részes Állam jogosult 4 választott bírót jelölni, ezen személyek jártasak a tengerészeti ügyekben, és erkölcsi feddhetetlenség hírében állnak. A jelölésre szánt személyek neve alkotja a listát.

2. Amennyiben a Részes Felek által jelölt személyek száma 4-nél kevesebb, ezen Részes Fél jogosult szükség esetén további jelölést tenni.

3. A választott bíró neve addig marad a listán, amíg a Részes Fél vissza nem vonja a jelölést, biztosítva egyúttal, hogy ezen választott bíró bármely választott bírósági eljárásban annak befejezéséig eljár.

3. cikk

A Választott Bíróság összetétele

A jelen Függelék szerinti eljárások érdekében, a választott bíróság, amennyiben a felek másképpen nem egyeznek meg, a következő összetételű:

a. A g) ponttal összhangban, a Választott Bíróság öt tagból áll.

b. Az eljárást kezdeményező fél jelen Függelék 2. cikkében hivatkozott névjegyzékből egy személyt jelöl, aki saját állampolgár is lehet. A jelen Függelék 1. cikke szerinti értesítés tartalmazza ezen jelölést.

c. A vitában részes másik fél, a jelen Függelék 1. cikke szerinti értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül, egy személyt választ a listáról, aki saját állampolgár is lehet. Amennyiben ezen határidőn belül nem történik meg a jelölés, az eljárást kezdeményező fél, a határidő lejártát követő két héten belül, az e) pont alapján történő jelölést kérheti.

d. A másik három tagot a felek közös megállapodás útján jelölik ki. Ezen személyek a listáról lesznek kiválasztva, harmadik állam polgárai, kivéve, ha a Felek másképpen állapodnak meg. A vitában részes felek ezen három személy közül választják meg az Elnököt. Amennyiben a jelen Függelék 1. cikke szerinti értesítést követő 60 napon belül, a Felek nem tudnak megállapodni egy, vagy több választott bíró személyében, vagy az Elnök személyében, a további jelölést, ül. jelöléseket az e) ponttal összhangban, a vitában részes fél kérése alapján teszik meg. Ezen kérés az előbb említett 60 napos határidőt követő két héten belül érkezik meg.

e. Amennyiben a felek nem állapodnak meg abban, hogy a c) és a d) pont szerinti jelöléseket a felek által választott személy, vagy harmadik állam teszi, a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság teszi meg a szükséges jelöléseket. Amennyiben az Elnök nem tud ezen pont alapján eljárni, vagy a vitában részes fél valamelyikének állampolgára, a jelölést, a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság következő rangidős tagja teszi meg, aki egyik félnek sem állampolgára. A jelen pontban hivatkozott jelölések a jelen Függelék 2. cikke szerinti listáról történnek, 30 nappal a kérés kézhezvétele és a felek konzultációját követően. Az így kijelölt tagok különböző nemzetiségűek kell hogy legyenek és nem állhatnak egyik fél alkalmazásában, nem lehetnek valamely fél állandó lakosai, illetve nem lehetnek semelyik fél állampolgárai sem.

f. Üresedés esetén a poszt betöltése a kezdeti jelölésre előírt szabályok szerint történik.

g. Az azonos érdekű felek közös megállapodás alapján jelölik ki a Választott Bíróság egy tagját. Ahol több félnek van különböző érdeke, vagy ahol nincs egyetértés arról, hogy azonos érdeket képviselnek-e a felek, minden fél egy személyt jelöl a Választott Bíróságba. A felek által külön-külön jelölt tagokból álló bíróság létszáma eggyel mindig kevesebb, mint amikor a felek együttesen jelölik ki a tagokat.

h. A kettőnél több felet érintő vitában az a)-f) pontok rendelkezései lehető legszélesebb körűen alkalmazandók.

1. cikk

2. A Választott Bíróság működése

A jelen Függelék 3. cikke szerint megalakult bíróság jelen Függelék rendelkezéseivel és az Egyezmény más rendelkezéseivel összhangban működik.

3. cikk

4. Eljárás

Amennyiben a vitában részes felek másképp nem állapodnak meg, a Választott bíróság maga határozza meg eljárását, biztosítva azt, hogy valamennyi félnek lehetősége van a meghallgatásra és az eset ismertetésére.

5. cikk

A vitában részes Felek kötelezettségei

A vitában részes Felek megkönnyítik a Választott Bíróság munkáját, különösképpen, jogszabályaikkal összhangban, valamint az összes rendelkezésükre álló eszközt felhasználva:

a. biztosítanak részére minden lényeges iratot, könnyítést és információt;

b. lehetővé teszik - szükség esetén - tanuk vagy szakértők hívását és azok vallomástételét, valamint az üggyel kapcsolatos helységek felkeresését.

1. cikk

2. Költségek

A Bíróság költségeit - beleértve a bírók díjazását - a vitában részes Felek egyenlő arányban viselik, kivéve, ha az eset különleges körülményeire való tekintettel a Választott Bíróság másképpen nem dönt.

3. cikk

4. A határozatokhoz megkövetelt többség

A Választott Bíróság határozatait tagjainak többsége hozza. A tagok számának felénél kevesebb tag távolléte vagy tartózkodása nem akadályozza meg a Bíróságot döntése meghozatalában. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata a dönt.

5. cikk

6. Megjelenés elmulasztása

Amennyiben az egyik Fél nem jelenik meg a Választott Bíróság előtt, vagy sikertelenül védi ügyét, a másik Fél kérheti a Bíróságtól az eljárás folytatását és az ítélethozatalt. Az egyik Fél távolléte vagy ügyének sikertelen megvédése nem akadályozza az eljárást. Az ítélethozatalt megelőzően a Bíróságnak nemcsak afelől kell megbizonyosodnia, hogy a vita tekintetében joghatósággal rendelkezik, hanem a kérelem ténybeli és jogi megalapozottságáról is.

7. cikk

8. Ítélet

A Bíróság ítélete a vita tárgyára vonatkozik, és megállapítja azokat a tényeket, amelyeken a vita alapul. Az ítélet tartalmazza a részt vett tagok neveit, valamint az ítélet keltét. A bíróság bármely tagja külön-, vagy ellenvéleményt fűzhet az ítélethez.

9. cikk

10. Az ítélet jogereje

Az ítélet jogerős és nem fellebbezhető, kivéve, ha a vitában részt vevő Felek előre megállapodtak egy fellebbviteli eljárásban. A vitában részt vevő felek teljesítik az ítéletet.

11. cikk

Ítélet értelmezése vagy végrehajtása

1. Az ítélet értelmezése vagy végrehajtási módja tekintetében a Felek között felmerülhető bármely vitát, bármely Fél felterjesztheti - határozathozatal céljából - az ítéletet hozó Választott Bírósághoz. Ebből a célból a Bíróságban előforduló bármely üresedés betöltése a Bíróság tagjainak eredeti kinevezési módja szerint történik.

2. Bármely ilyen vitát, a vitában résztvevő Felek megállapodása alapján, elő lehet terjeszteni a 287. cikkben foglalt más bíróság vagy törvényszék részére.

3. cikk

A Szerződő Államokon kívüli jogalanyok tekintetében történő alkalmazás

Jelen Függelék rendelkezései - a szükséges módosításokkal - alkalmazandók bármely olyan vitában, amely a Szerződő Feleken kívüli jogalanyokat érint.

VIII. Függelék

Eseti választottbíráskodás

1. cikk

Az eljárás megindítása

A XV. rész betartásának feltételével, az ennek az Egyezménynek 1) a halászatra, 2) a tengeri környezet védelmére és megóvására, 3) a tengeri tudományos kutatásokra, illetve 4) a hajózásra - beleértve a hajókról való és a bebocsátás következtében előállt szennyezést - vonatkozó cikkeinek alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos vitában résztvevő fél a vitát a másik félhez intézett írásbeli értesítéssel az ebben a Függelékben foglalt eseti választottbírósági eljárásnak elé terjesztheti. Az értesítéshez csatolni kell a keresetlevelet és a kereset jogalapját.

2. cikk

Szakértői névjegyzékek

1. Az 1) halászat, 2) tengeri környezet védelme és megóvása, 3) tengeri tudományos kutatások és 4) hajózás - beleértve a hajókról való és a bebocsátás következtében előállt szennyezést - szakterületén külön szakértői névjegyzéket állítanak össze és vezetnek.

2. A szakértői névjegyzéket a halászat területén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a tengeri környezet védelme és megóvása területén az ENSZ Élelmezésügyi Programja, a tengeri tudományos kutatások területén a Kormányközi Oceanográfiai Bizottság, a hajózás - beleértve a hajókról való és a bebocsátás következtében előállt szennyezést - területén a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet állítja össze, illetve vezeti, vagy pedig egyes konkrét esetekben olyan kisegítő szerv, amelyre feladatkörét a szervezet, program, vagy bizottság átruházta.

3. Minden Részes Állam jogosult két ismert és az adott szakterület jogi, tudományos és műszaki aspektusait illetően általánosan elismert tekintélyű szakértőt delegálni, akik a tisztesség és becsületesség reputációját élvezik. Az egyes szakterületekre ily módon jelölt személyek nevei alkotják a névjegyzékeket.

4. Ha valamely Részes Állam által jelölt szakértők száma kettő alá csökken, a Részes Állam jogosult további jelölést tenni.

5. A szakértő neve mindaddig a névjegyzékben marad, amíg a Részes Állam a kijelölést vissza nem vonja, amikor is a szakértő addig fog tevékenykedni abban az eseti választottbíróságban, ahová kijelölték, ameddig az ügyet ez az eseti választottbíróság le nem zárta.

3. cikk

Az eseti választottbíróság megalakítása

Az e Függelék szerinti eljárás céljára az eseti választottbíróság, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a következőképp alakul meg:

a. A g) pont megtartásával, az eseti választottbíróság öt tagból áll.

b. Az eljárást indító fél két tagot jelöl ki, előnyben részesítve a jelen Függelék 1. cikkének megfelelő és a vita szerinti szakterületre vonatkozó névjegyzékből, illetve névjegyzékekből való választást, akik közül az egyik az eljárást indító féllel azonos állampolgárságú lehet. A kijelöléseket a jelen Függelék 1. cikkében említett értesítésnek tartalmaznia kell.

c. A másik fél 30 nappal a jelen Függelék 1. cikke szerinti írásbeli értesítés kézhezvétele után, két tagot jelöl, előnyben részesítve a jelen Függelék 1. cikkének megfelelő és a vita szerinti szakterületre vonatkozó névjegyzékből, illetve névjegyzékekből való választást, akik közül az egyik az eljárást indító féllel azonos állampolgárságú lehet. Ha a kijelölések ezen időponton belül nem történnek meg, az eljárást indító fél a határidő lejártát követő két héten belül kérheti, hogy a kijelölések az e) pont alapján történjenek.

d. A vitában érintett Felek megállapodás útján jelölik ki az eseti választottbíróság elnökét, előnyben részesítve megfelelő szakterületre vonatkozó névjegyzékből való választást, és a harmadik állam polgára, amennyiben a felek másban nem állapodnak meg. Amennyiben az ezen Jegyzőkönyv 1. cikkében hivatkozott értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Felek nem tudnak megállapodni az Elnök jelölésében, ez esetben a jelölés az e, ponttal összhangban a vitában részes fél kérésére történik. Ezen kérést az említett 30 napos időszak lejártát követő két héten belül kell előterjeszteni.

e. Amennyiben a felek nem állapodnak meg abban, hogy a felek által választott személy, vagy harmadik állam teszi meg a kijelölést, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára a c) pont és a d) pont szerinti kérés kézhezvételét követő 30 napon belül megteszi a szükséges kijelöléseket. Az ebben a pontban hivatkozott kijelölés az e Függelék 2. cikkében hivatkozott szakértői névjegyzékekből történik, konzultálva a vitában résztvevő felekkel és az illetékes nemzetközi szervezettel. A kijélőiteknek különböző állampolgárságúaknak kell lenniük, továbbá nem állhatnak a vitában résztvevő valamelyik fél szolgálatában, nem lehetnek azok állandó lakosai vagy állampolgárai.

f. A szabad helyek betöltése ugyanabban a rendben történik, mint az eredeti jelölés.

g. Az azonos érdekű felek közösen két tagot jelölnek a választottbíróságba. Amikor több félnek különböző érdekei vannak, vagy nincs egyetértés abban, hogy azonos érdekeik vannak-e, minden fél egy-egy tagot jelöl a választottbíróságba.

h. Ha a vitában több mint két fél vesz részt, az a-f pontok rendelkezéseit a legnagyobb lehetséges mértékben alkalmazzák.

4. cikk

Általános rendelkezések

A VII. Függelék 4-13. cikke megfelelően alkalmazandó a jelen Függelékkel összhangban folytatott eseti választottbírósági eljárásokra.

5. cikk

A tényállás megállapítása

1. Az ennek az Egyezménynek 1) a halászatra, 2) a tengeri környezet védelmére és megóvására, 3) a tengeri tudományos kutatásokra, illetve 4) a hajózásra - beleértve a hajókról való és a bebocsátás következtében előállt szennyezést - vonatkozó cikkeinek alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos vitában résztvevő felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a jelen Függelék 3. cikkével összhangban megalakított eseti választottbíróságot kérik fel a vizsgálat lefolytatására, és az ezt a vitát előidéző tényállás megállapítására.

2. Amennyiben a felek másképpen nem állapodnak meg, az 1. bekezdés szerint eljáró eseti választottbíróság által megállapított tényállás a felekre nézve végleges.

3. Amennyiben a vitában résztvevő felek valamennyien kérik, az eseti választottbíróság jogerő nélküli ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek csak alapul szolgálnak a vitát előidéző kérdéseknek a felek általi megvizsgálásához.

4. A 2. bekezdés betartásával, az eseti választottbíróság a jelen Függelék rendelkezéseivel összhangban jár el, amennyiben a felek másképpen nem állapodnak meg.

IX. Függelék

A Nemzetközi Szervezetek részvétele

1. cikk

A kifejezések használata

A 305. cikk és a jelen Függelék céljaira a "nemzetközi szervezet" kifejezés államok által létrehozott olyan kormányközi szervezetet jelent, melynek a tagállamok az ezzel az Egyezménnyel szabályozott esetekre vonatkozóan hatáskört ruháztak át, beleértve az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos szerződések megkötését.

2. cikk

Aláírás

Nemzetközi szervezet a jelen Egyezményt abban az esetben írhatja alá, ha a tagállamainak többsége a jelen Egyezményt aláírta. Az aláíráskor a nemzetközi szervezet nyilatkozatot tesz, tételesen meghatározva abban az ezzel az Egyezménnyel szabályozott azon kérdéseket, amelyek tekintetében az Egyezményt aláírt tagállamok, hatáskörüket reá átruházták.

3. cikk

Hivatalos jóváhagyás és csatlakozás

1. Nemzetközi szervezet akkor helyezheti letétbe hivatalos jóváhagyási, illetve csatlakozási okiratát, ha a tagállamainak többsége letétbe helyezte megerősítő, vagy csatlakozási okiratát.

2. A nemzetközi szervezet által letétbe helyezett okiratok tartalmazzák a jelen Függelék 4. és 5. cikke által megkívánt kötelezettségeket és nyilatkozatokat.

4. cikk

A részvétel mértéke, jogok és kötelezettségek

1. A nemzetközi szervezet hivatalos jóváhagyási, illetve csatlakozási okirata tartalmazza azt, hogy magára vállalja az államoknak ebben az Egyezményben foglalt azon jogait és kötelezettségeit, amelynek tekintetében az ebben az Egyezményben részes tagállamai jogkörüket reá átruházták.

2. A nemzetközi szervezet olyan mértékben válik ennek az Egyezménynek részesévé, amilyen mértékű a jelen Függelék 5. cikkében hivatkozott nyilatkozatok, bejelentések és értesítések szerinti jogköre.

3. Az ilyen nemzetközi szervezet gyakorolja azon jogokat, teljesíti azon kötelezettségeket, melyeket egyébként az Egyezményben részes tagállamai ennek az Egyezménynek alapján gyakorolnának azokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozóan jogkörüket ezen tagállamok reá átruházták.

4. A nemzetközi szervezet részvétele egy esetben sem vonja maga után annak a képviseletnek a bővítését, amelyekre az ebben az Egyezményben részes tagállamai ellenkező esetben jogosultak lennének; ez a rendelkezés különösen vonatkozik a döntéshozatalban történő részvételre,

5. Az ilyen nemzetközi szervezetek részvétele egy esetben sem ad semmilyen olyan jogot, amelyet ez az Egyezmény a szervezet olyan tagállamai részére biztosít, amelyek ennek az Egyezménynek nem részesei.

6. Amennyiben a nemzetközi szervezet ezen Egyezmény szerinti kötelezettségei és a szervezetet létrehozó megállapodás szerinti kötelezettségei, vagy reá vonatkozó bármely aktus között konfliktus keletkezik, az ezen Egyezmény szerinti kötelezettségeknek van elsőbbsége.

5. cikk

Nyilatkozatok, értesítések és bejelentések

1. A hivatalos jóváhagyási okiratok, vagy a nemzetközi szervezet csatlakozási okirata tartalmazza azon nyilatkozatot, amely ennek az Egyezménynek a keretein belül szabályozza azokat a kérdéseket, amelyek tekintetében az adott szervezetnek azon tagállamai, amelyek ennek az Egyezménynek részesei, jogkörüket a szervezetre ruházták át.

2. A nemzetközi szervezet tagállama ennek az Egyezménynek a megerősítésekor, vagy ahhoz történő csatlakozásakor, vagy amikor a nemzetközi szervezet letétbe helyezi a hivatalos jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát, aszerint, hogy melyik történik későbbi időpontban, nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az ebben az Egyezményben szabályozott kérdések közül melyek tekintetében ruházza át jogkörét a tagállam az adott szervezetre.

3. Azon Részes Államok esetében, melyek az ebben az Egyezményben részes nemzetközi szervezet tagállamai, az a vélelem áll fenn, hogy azoknak jogkörük van az ebben az Egyezményben szabályozott minden olyan kérdésben, amelynek tekintetében az e cikk szerinti nyilatkozatban, bejelentésben vagy értesítésben nem közölték jogkörüknek szervezetre történő átruházását.

4. A nemzetközi szervezet és annak azon tagállamai, melyek részesei ennek az Egyezménynek, a jogkörök megosztásában történő változásokról, beleértve a jogköröknek az 1. és 2. bekezdés szerinti nyilatkozatokkal való átruházását, haladéktalanul értesítik a letéteményest.

5. Bármely Részes Állam kérheti a nemzetközi szervezetet és annak azon tagállamait, amelyek ennek az Egyezménynek részesei, hogy szolgáltassanak információt arról, hogy az egyes felmerülő kérdések tekintetében ki az illetékes. A nemzetközi szervezet és az érintett tagállam ésszerű határidőn belül megadja ezt az információt. A nemzetközi szervezet és a tagállamok, saját kezdeményezésükre is rendelkezésre bocsáthatják az ilyen információt.

6. A jelen cikk szerinti nyilatkozatok, bejelentések és értesítések konkrétan feltüntetik az átruházott jogkör terjedelmét és természetét.

6. cikk

Felelősség és helytállási kötelezettség

1. A jelen függelék 5. cikke szerinti jogkörrel rendelkező részesek felelősséggel tartoznak az ezen Egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítésének elmulasztásáért, illetve ennek az Egyezménynek bármely megszegéséért.

2. Bármely Részes Állam kérheti a nemzetközi szervezetet vagy annak olyan tagállamait, amelyek ebben az Egyezményben részesek, hogy adjanak tájékoztatást arról, ki a felelős valamely konkrét ügyben. A szervezet és az érintett tagállamok megadják ezen információt. Amennyiben ésszerű határidőn belül nem adják meg az ilyen információt, vagy az ellentmondásos, ez egyetemleges felelősséget von maga után.

7. cikk

A viták rendezése

1. A hivatalos jóváhagyási, vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontjában, vagy ezt követően bármikor, a nemzetközi szervezet írásbeli nyilatkozattal, a 287 cikk 1. bekezdésének a), c) vagy d) pontjában foglaltak alapján, szabadon választhat az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták rendezésének módját illetően.

2. A XV. rész megfelelően alkalmazandó az Egyezmény olyan részesei közötti bármely vita esetén, melyek közül egy vagy több nemzetközi szervezet.

3. Amennyiben nemzetközi szervezet, annak egy vagy két tagállama, együttesen lépnek fel a vitában, vagy azonos érdekeik vannak, úgy kell tekinteni, hogy az adott szervezet ugyanazon vitarendezési eljárást fogadta el, mint a tagállamok; ugyanakkor, ha a tagállam a 287. cikk alapján csak a Nemzetközi Bíróságot választotta, úgy tekintendő, hogy ez a szervezet és az érdekelt tagállam, a VII. Függelékkel összhangban alávetik magukat a választottbírósági eljárásnak, hacsak a vitában részes felek másképp nem állapodnak meg.

8. cikk

A XVII. rész alkalmazhatósága

A XVII. rész megfelelően alkalmazandó a nemzetközi szervezetekre, kivéve az alábbiakat:

a. a nemzetközi szervezet hivatalos jóváhagyási, vagy csatlakozási okiratát a 308. cikk 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében nem veszik számításba,

b. (i) a nemzetközi szervezetnek olyan mértékben van kizárólagos jogképessége a 312-315. cikk tekintetében, amilyen mértékben e Függelék 5. cikke szerint illetékes annak az egész kérdésnek a tekintetében, amelyre a módosítás vonatkozik;

ii. a nemzetközi szervezetnek a módosításra vonatkozó hivatalos jóváhagyási, illetve csatlakozási okirata, az egész tárgyra vonatkozóan, mely tekintetében a nemzetközi szervezetnek a jelen Függelék 5. cikke alapján jogköre van, a 316. cikk 1., 2. és 3. bekezdésének alkalmazása céljából úgy tekintendő, mint azon tagállamok megerősítő, vagy csatlakozási okirata, melyek ennek az Egyezménynek részesei;

iii. az összes többi módosítás tekintetében a 316. cikk 1. és 2. bekezdésének alkalmazása céljából a nemzetközi szervezet jóváhagyási, illetve csatlakozási okirata nem vehető figyelembe.

a. (i) a nemzetközi szervezet ennek az Egyezménynek a 317. cikkével összhangban nem mondhatja fel a jelen Egyezményt, amennyiben bármelyik tagállama ennek az Egyezménynek részese és amennyiben ez az állam a jelen Függelék 1. cikke szerinti követelményeket a továbbiakban is teljesíti

ii. a nemzetközi szervezet felmondja a jelen Egyezményt, amennyiben egyik tagállama sem részese ennek az Egyezménynek, vagy a nemzetközi szervezet nem felel meg többé a Függelék 1. cikkében megállapított követelményeknek. Az ilyen felmondás azonnal hatályba lép.

Az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye XI. részének végrehajtásával kapcsolatos Megállapodás

Tartalomjegyzék

1. cikk A XI. rész alkalmazása

2. cikk A jelen Megállapodás és a XI. rész közötti kapcsolat

3. cikk Aláírás

4. cikk Kötelező hatály

5. cikk Egyszerűsített eljárás

6. cikk Hatálybalépés

7. cikk Ideiglenes alkalmazás

8. cikk részes Államok

9. cikk Letéteményes

10. cikk Hiteles szövegek Függelék

1. cím A Részes Államok költségei és intézményközi megállapodások

2. cím A Vállalat

3. cím Döntéshozatal

4. cím Felülvizsgálati Konferencia

5. cím Technológiák átruházása

6. cím Termelési politika

7. cím Gazdasági segítség

8. cím A szerződések pénzügyi feltételei

9. cím A Pénzügyi Bizottság

A jelen Megállapodás részes Államai

Felismerve az 1982. december 10-én létrehozott Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének (a továbbiakban Egyezmény) jelentős hozzájárulását a béke fenntartásához, az igazság és az emberiség fejlődésének előmozdításához,

Megerősítvén, hogy a tengerfenék, az óceánmeder és az altalaj, a nemzeti joghatóság határain túl (a továbbiakban a Körzet), ezenkívül a Körzet erőforrásai, az emberiség közös örökségét képezik,

Figyelemmel jelen Egyezmény jelentőségére a tengeri környezet védelmében és megóvásában, valamint a globális környezettel kapcsolatos növekvő aggodalomra,

Figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának az 1990-1994 között az államok közti informális konzultációk eredményeiről szóló jelentését a XI. rész és az Egyezmény releváns rendelkezéseinek vonatkozásában (a továbbiakban XI. rész),

Tekintettel a politikai és gazdasági változásokra, beleértve a piac-orientált megközelítést, melyek hatással vannak a XI. rész alkalmazására,

Óhajtván az Egyezményben való egyetemes részvétel elősegítését,

Figyelemmel arra, hogy a XI. rész alkalmazására vonatkozó Megállapodás a legjobb megvalósítása e célnak,

A következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A XI. rész alkalmazása

1. A jelen Megállapodás részes Államai kötelezik magukat a XI. résznek a jelen Megállapodással összhangban történő alkalmazására.

2. A Függelék jelen Megállapodás szerves részét képezi.

2. cikk

A jelen Megállapodás és a XI. rész közötti kapcsolat

1. A jelen Megállapodás rendelkezései és a XI. rész együttesen értelmezendők és alkalmazandók, mint önálló dokumentumok. Amennyiben eltérés lenne a Megállapodás és a XI. rész között, a jelen Megállapodás rendelkezései alkalmazandók.

2. Az Egyezmény 309-319 cikkeinek rendelkezései úgy alkalmazandók ezen Megállapodásban, mint ahogy azokat az Egyezményben alkalmazzák.

3. cikk

Aláírás

A jelen Megállapodás aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek Szervezete székhelyén, az Egyezmény 305. cikk 1. bekezdés a), c), d) és f) pontjaiban hivatkozott államok és jogalanyok számára az Egyezmény elfogadásától számított 12 hónapig.

4. cikk

Kötelező Hatály

1. A jelen Megállapodás elfogadása után, bármely az Egyezményt megerősítő okirat vagy annak hivatalos jóváhagyása, illetve az ahhoz történő csatlakozás, a jelen Megállapodás kötelező erejének elismerését jelenti.

2. Egy állam vagy jogalany sem ismerheti el magára nézve kötelezőnek a jelen Megállapodást, kivéve ha már az Egyezmény kötelező hatályát előzőleg magára nézve elismerte.

3. A 3. cikkben hivatkozott állam vagy jogalany a következőképpen nyilváníthatja ki azt, hogy a jelen Megállapodás rá nézve kötelező erejű:

a. megerősítést, hivatalos jóváhagyást, vagy az 5. cikk szerinti eljárást nem igénylő aláírással;

b. a megerősítés, vagy hivatalos jóváhagyás fenntartásával történő aláírással, amelyet megerősítés, vagy hivatalos jóváhagyás követ;

c. az 5. cikk szerinti eljárás fenntartásával történő aláírással, vagy

d. csatlakozással.

1. Az Egyezmény 305. cikk 1. bekezdés f) pontjában hivatkozott jogalanyok általi hivatalos jóváhagyás az Egyezmény IX. Függelékével összhangban történik.

2. A megerősítő, a hivatalosan jóváhagyó, valamint a csatlakozási okiratok letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál történik.

5. cikk

Egyszerűsített eljárás

1. Ha egy állam vagy jogalanya jelen Megállapodás elfogadásának időpontja előtt helyezi letétbe az Egyezményt megerősítő, azt hivatalosan jóváhagyó, vagy csatlakozási okiratát, és amely állam a jelen Megállapodást a 4. cikk 3. bekezdés c) pontjával összhangban írta alá, úgy tekintendő, hogy a jelen Megállapodást, 12 hónappal annak elfogadását követően magára nézve kötelezőnek fogadta el, kivéve, ha ez az állam, vagy jogalany írásban arról értesíti a Letéteményest a fenti időpont előtt, hogy a jelen cikk szerinti egyszerűsített eljárást nem kívánja igénybe venni.

2. Az ilyen értesítés esetén, a Megállapodás kötelező hatályának elismerése a 4. cikk 3. bekezdés b) pontja alapján történik.

6. cikk

Hatálybalépés

1. A jelen Megállapodás az azt követő 30 nappal lép hatályba, hogy 40 állam azt magára nézve kötelezőnek ismerte el a 4. és 5. cikkek szerint, feltéve, hogy ezek az államok magukban foglalnak legalább hét államot a III. Nemzetközi Tengerjogi Konferencia II. Határozata 1. bekezdés a) pontja szerint (a továbbiakban II. Határozat) államok közül és ezen államok közül legalább öt fejlődő ország. Amennyiben ezek a hatálybalépési feltételek 1994. november 16-a előtt teljesülnek, ez a Megállapodás 1994. november 16-án lép hatályba.

2. Amennyiben valamely állam vagy jogalany a jelen Megállapodást az 1. bekezdés követelményeinek teljesítése után fogadja el magára nézve kötelezőnek, a jelen Megállapodás a kötelező hatály elismerését követő 13. napon lép hatályba.

7. cikk

Ideiglenes alkalmazás

1. Amennyiben a jelen Megállapodás 1994. november 16-án nem lépett hatályba, azt ideiglenesen alkalmazzák a hatálybalépéstől függően:

a. azon államok, melyek egyetértettek elfogadásával az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, kivéve azon államokat, melyek 1994. november 16-a előtt írásban értesítették a letéteményest vagy arról, hogy így nem alkalmazzák a Megállapodást, vagy arról, hogy az ilyen alkalmazással csak későbbi aláírás, vagy írásbeli értesítés esetén értenek egyet;

b. a Megállapodást aláíró államok, vagy jogalanyok, kivéve azon államokat vagy jogalanyokat, melyek az aláírással egyidejűleg, írásban értesítik a Letéteményest, hogy nem alkalmazzák a jelen Megállapodást;

c. azon államok és jogalanyok, melyek írásbeli értesítés útján az ideiglenes alkalmazást elismerik;

d. Azon államok, melyek csatlakoznak az Megállapodáshoz.

2. Valamennyi ilyen állam és jogalany ideiglenesen alkalmazza a jelen Megállapodást nemzeti vagy belső törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban vagy 1994. november 16. napjától, vagy amennyiben ez a későbbi, az aláírás, az egyetértésről vagy csatlakozásról szóló értesítés időpontjától kezdődően.

3. Az ideiglenes alkalmazás a jelen Megállapodás hatálybalépése napján szűnik meg. Ezzel együtt az ideiglenes alkalmazás mindenképpen megszűnik 1998. november 16-án, amennyiben ezen időpontban a 6. cikk 1. bekezdésében lefektetett követelmény, mely szerint a II. Határozat 1. bekezdés a) pontjában említett országok közül legalább hét (melyekből legalább öt fejlődő állam) magára nézve kötelezőnek fogadja el a jelen Megállapodást, nem teljesült.

8. cikk

Részes Államok

1. A jelen Megállapodás tekintetében a "Részes Államok" azokat az államokat jelenti, amelyek magukra nézve kötelezőnek ismerik el a jelen Megállapodást, és amelyek tekintetében a Megállapodás hatályban van.

2. A jelen Megállapodás megfelelően alkalmazandó azon, az Egyezmény 305. cikk 1. bekezdés c), d), e), és f) pontjai szerinti jogalanyok esetében, amelyek a jelen Megállapodás részesei lettek, az egymással releváns feltételekkel összhangban, és ebben a kiterjedésben részes államokon ezen jogalanyokat kell érteni.

9. cikk

Letéteményes

A jelen Megállapodás letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára.

10. cikk

Hiteles szövegek

A jelen Megállapodás eredeti példányát, melynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe.

MELYNEK BIZONYSÁGÁUL alulírott, erre kellő módon felhatalmazott képviselők, a jelen Megállapodást aláírták.

KÉSZÜLT NEW YORK-ban az ezerkilencszázkilencvennegyedik év július hó huszonnyolcadik napján.

FÜGGELÉK

1. cím

A részes Államok költségei és az intézményközi megállapodások

1. A Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (a továbbiakban Hatóság) olyan szervezet, melyen keresztül a jelen Egyezmény részes Államai a XI. részben, valamint a jelen Megállapodásban a Körzetre megállapított jogrenddel összhangban szervezi és kontrolálja a Körzeten folyó tevékenységet, különösen a Körzet erőforrásainak kezelése tekintetében. A Hatóság azzal a feladat- és hatáskörrel rendelkezik, amelyet az Egyezmény kifejezetten ráruházott. A Hatóság továbbá olyan járulékos hatáskörrel rendelkezik - összhangban az Egyezménnyel - amely a Körzetben folyó tevékenységgel összefüggésben a feladat- és hatáskörök gyakorlásához szükséges.

2. A részes Államok költségeinek minimalizálása érdekében, minden szerv vagy kisegítő szervek, melyeket jelen Egyezmény és Megállapodás alapján létesítettek, költségkímélőknek kell lenniük. Ezen alapelv alkalmazandó az ülések gyakoriságára, hosszúságára és az ülések ütemezésére is.

3. A Hatóság szervei és kisegítő szervei fejlődésre nyitottan épülnek fel, számításba véve a szervek és a kisegítő szervek működési szükségleteit, hogy hatékonyan érvényesíthessék vonatkozó felelősségüket a Körzetben folyó tevékenységek különböző fázisaiban.

4. A Hatóság sürgős feladatait az Egyezmény hatálybalépéséig a Közgyűlés, a Tanács, a Titkárság, a Jogi és Technikai Bizottság és a Pénzügyi Bizottság valósítja meg. A Gazdasági Tervező Bizottság feladatait a Jogi és Technikai Bizottság látja el, kivéve, ha a Tanács másképp nem határoz illetve az első kiaknázási terv jóváhagyásáig.

5. Az Egyezmény hatálybalépése és az első kiaknázási terv jóváhagyása közötti időszakban a Hatóság az alábbiakra koncentrál:

a. A XI. résszel és a jelen Megállapodással összhangban a feltárási tervek jóváhagyása iránti kérelmek feldolgozása;

b. A Nemzetközi Tengerfenék Hatóság Előkészítő Bizottsága bejegyzett befektetőkre és az őket igazoló államokra, beleértve jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó döntéseinek végrehajtása, összhangban az Egyezmény 308. cikk 5. bekezdésével és a II. Határozat 13. bekezdésével;

c) A feltárási munkálatok figyelemmel kísérése abból a szempontból, hogy összhangban van-e feltárásra vonatkozó, szerződés formájában jóváhagyott munkatervekkel;

d) A mélytengerfenéken történő bányászati tevékenységek fejlesztésének és irányzatainak figyelemmel kísérése és felülvizsgálata, beleértve a fém világpiaci feltételek és a fémárak, trendek és kilátások rendszeres analízisét;

e) A Körzetből történő ásványkitermelés ezen ásványok olyan szárazföldön kitermelést folytató országok gazdaságára gyakorolt lehetséges hatásainak tanulmányozása, amelyek a legsúlyosabban érintettek lehetnek azzal a céllal, hogy nehézségeiket minimalizálják és támogassák gazdasági felzárkózásukat, figyelembe véve az Előkészítő Bizottságnak e téren kifejtett tevékenységét;

f) A Körzetben folyó tevékenységeket folytatásához szükséges szabályok, rendelkezések és eljárások folyamatos elfogadása. Az Egyezmény III. Függelék 17. cikke 2. bekezdése b), c) pontjainak rendelkezései ellenére, ezen szabályok, rendelkezések és eljárások figyelembe veszik a jelen Megállapodás feltételeit, a mélytengeri tengerfenék gazdasági kiaknázásában előforduló hosszú határidőket, és a Körzetben folyó tevékenységek valószínű ütemét.

g) Szabályok, rendelkezések és a tengeri környezet megóvása és megvédése céljából alkalmazható standardokat magukba foglaló eljárások elfogadása;

h) A tengeri tudományos kutatás folytatásának elősegítése és előmozdítása a Körzetben folyó tevékenységek figyelembevételével, valamint a kutatás és analízis eredményeinek összegyűjtése és terjesztése, amikor elérhetővé válik, különös tekintettel a Körzetben folyó tevékenységek környezeti hatásaira;

i) Tudományos ismeretek szerzése, és a Körzetben folyó tevékenységre vonatkozó tengeri technológia fejlődésének tanulmányozása, különösképpen a tengeri környezet megvédésére és megóvására vonatkozó technológiára;

j) A kutatásra és feltárásra vonatkozó, rendelkezésre álló adatok értékelése;

k) A kiaknázásra vonatkozó jogszabályok, rendelkezések és eljárások, beleértve a tengeri környezet megvédésére vonatkozók időnkénti kidolgozását;

1. a) A feltárási terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet a Tanács azután bírálja el, hogy megkapta az alkalmazásra vonatkozó ajánlást a Jogi és Technikai Bizottságtól. A feltárási terv jóváhagyási eljárása jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban van, beleértve a III. Függeléket, jelen Megállapodást a következők alapján:

i. A II. Határozat 1. bekezdés a) (ii) vagy (iii) pontjában említett állam, vagy jogalany, vagy ezen jogalany valamely egysége által benyújtott feltárásra vonatkozó munkatervet - amennyiben nem elsőként nyilvántartásba vett befektetőről van szó, aki már az Egyezmény hatálybalépése előtt magára vállalt Körzetben folyó alaptevékenységeket, vagy jogutódjáról -abban az esetben veszik figyelembe, ha teljesíti azon pénzügyi és műszaki követelményeket, melyek szükségesek a munkaterv jóváhagyásához, amennyiben a kezességet vállaló állam, vagy államok igazolják, hogy a kérelmező legalább 30 millió USD-nek megfelelő összeget költött kutatási és feltárási tevékenységekre, és ezen összeg nem kevesebb, mint 10%-át a munkatervben megjelölt hely lokalizálására, vizsgálatára és kiértékelésére költött. Amennyiben egyébként a munkaterv teljesíti az Egyezmény által támasztott követelményeket, és a rávonatkozó jogszabályokat, rendelkezéseket és eljárásokat elfogadták, a Tanács szerződés formájában fogja jóváhagyni. A jelen Függelék 3. cím 11. bekezdésének rendelkezéseit ennek megfelelően értelmezik és alkalmazzák

ii. A II. Határozat 8. bekezdés a) pontjának rendelkezései mellett, a nyilvántartott első befektető benyújthatja kérelmét a feltárási terv jóváhagyása céljából az Egyezmény hatálybalépését követő 36 hónapon belül. A feltárási terv tartalmazza a dokumentumokat, jelentéseket, és más, az Előkészítő Bizottságnak benyújtott adatokat, a nyilvántartásba vétel előtt és után, bizonyítvánnyal ellátva, mely tartalmazza az első feltárási jogrend alatti kötelezettségek teljesítésének státuszát összhangban az Előkészítő Bizottság II. Határozat 11. bekezdés a) pontjával. Ez a munkaterv jóváhagyottként jön számításba. Ez a jóváhagyott munkaterv szerződés formájában köttetik meg a Hatóság és a nyilvántartott első befektető között összhangban a XI. Résszel és a jelen Megállapodással. A 250.000 USD összegű díjat a II Határozat 7. bekezdés a) pontja szerint fizetik be, mely a jelen Függelék 8. cím 3. bekezdés szerinti feltárási fázisnak megfelelő díjnak tekintendő. A jelen Függelék 3. cím 11. bekezdése megfelelően értelmezendő és alkalmazandó.

iii. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelvével összhangban, az állammal, vagy jogalannyal, illetve ennek az a) (i) alpontban hivatkozott részlegével kötött szerződés hasonló lesz, és kevésbé kedvező annál, mint amit az elsőként nyilvántartásba vett befektetővel kötnek az a) (ii) alpont szerint. Amennyiben az államok, vagy jogalanyok, ezek részlegének valamelyike kedvezőbb megállapodást köt, a Tanács hasonló és kevésbé kedvező megállapodást köt, mint az a) (ii) alpont szerinti elsőként bejegyzett befektetők jogai és kötelezettségei, biztosítva, hogy ezen megállapodások nem érintik, illetve nem előzik meg a Hatóság érdekeit;

iv. Az a) (i) vagy (ii) alpont szerinti rendelkezések szerinti feltárási munkaterv kérelmet szponzoráló állam, mely lehet részes állam, vagy olyan állam, mely a jelen Megállapodást a 7. cikkel összhangban ideiglenesen alkalmazza, vagy olyan állam, amely ideiglenesen a Hatóság tagja összhangban a 12. bekezdéssel;

v. A II. Határozat 8. bekezdés c) pontja az a) pont (iv) alpontjával összhangban értelmezendő és alkalmazandó;

a. A feltárási munkaterv jóváhagyása az Egyezmény 153. cikk 3. bekezdésével összhangban történik.

7. A munkaterv jóváhagyása iránti kérelemmel együtt benyújtásra kerül a javasolt tevékenységek lehetséges környezeti hatásai, továbbá az oceanográfiai és az alapvonalnak a Hatóság által elfogadott szabályokkal, rendelkezésekkel, eljárásokkal összhangban történő környezettanulmánya.

8. A feltárási munkaterv jóváhagyása iránti kérelem a 6. bekezdés a) pont (i) vagy (ii) alpontjai alapján, a jelen Függelék 3. cím 11. bekezdése szerint kidolgozott eljárásokkal összhangban lesz elbírálva.

9. A feltárási munkaterv jóváhagyása 15 év időtartamra szól. A feltárási munkaterv lejáratakor a szerződő s hasznosítási munkaterv iránt folyamodik, kivéve, ha már megszerezte, vagy a feltárási munkaterv jóváhagyása erre is kiterjed. A szerződő a kiterjesztett jóváhagyást 5 éves időtartamra kapja meg. Ezen kiterjesztés az esetben nyer jóváhagyást, ha a szerződő erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfeleljen a feltárási munkaterv követelményeinek, de bizonyos okok miatt a vállalkozói kontroll nem terjedhetett ki arra, hogy befejeződjenek a szükséges előkészületi munkák a kiaknázási szinthez, vagy az uralkodó gazdasági tényezők nem támasztják alá a feltárási és hasznosítási munkatervet.

10. A lefoglalt területnek a Hatóság számára az Egyezmény III. sz. Függelékének 8. bekezdésével összhangban történő kijelölése a feltárási munkaterv kérelmének, vagy a feltárási és hasznosítási munkaterv jóváhagyásával összefüggésben történik.

11. A 9. bekezdés rendelkezései mellett, a jelen Megállapodást ideiglenesen alkalmazó legalább egy állam által szponzorált jóváhagyott munkaterv megszűnik, ha ezen állam beszünteti jelen Megállapodás ideiglenes alkalmazását, vagy nem lesz részes ideiglenes alapon a 12. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően, vagy nem válik részes állammá.

12. Jelen Megállapodás hatálybalépésekor, annak 3. cikke szerinti államok és jogalanyok, melyek a 7. cikkel összhangban ideiglenesen alkalmazzák, és amelyért nem lép hatályba a következő alpontok szerint, az ideiglenes rendelkezéseknek megfelelően ezen államok és jogalanyok a Hatóság tagjai lehetnek a továbbiakban:

a. Amennyiben a jelen Megállapodás 1996. november 16-a előtt lép hatályba, ezen államok és jogalanyok továbbra is jogosultak ideiglenesen a Hatóság tagjai lenni, ezen államok és jogalanyok letéteményeshez intézett azon értesítése alapján, mely kifejezi azon szándékot, hogy ideiglenesen kívánnak a Hatóság tagjai lenni. Az ilyen tagság vagy 1996. november 16-án ér véget, vagy a Megállapodásnak és az Egyezménynek a tagra nézve történő hatályba lépésekor, attól függően, hogy melyik a korábbi. A Tanács, az érintett állam vagy jogalany kérelmére, meghosszabbíthatja ezt a tagságot az 1996. november 16. után is további, két évet meg nem haladó időszakra, feltéve, hogy a Tanács kielégítőnek találta azokat a jóhiszemű erőfeszítéseket, amelyeket az érintett állam vagy jogalany a Megállapodás és az Egyezmény részesévé történő válása érdekében tett.

b. Amennyiben jelen Megállapodás 1996. november 15. után lép hatályba, ezen államok és jogalanyok kérhetik a Tanácsot, hogy garantáljon részükre meghosszabbított tagságot a Hatóságban ideiglenes alapon, 1998. november 16-ig. A Tanács biztosítja ezen tagságot a kérelem napjától, amennyiben elégedett az állam, vagy jogalany azon jóhiszemű törekvésével, hogy jelen Egyezmény és Megállapodás tagjává váljon.

c) Azon államok és jogalanyok, melyek tagjai a Hatóságnak, az a, és b, bekezdésekkel összhangban, jogszabályi alapon, a XI. rész és jelen Megállapodás részeit alkalmazzák nemzeti jogukkal, jogszabályaikkal és éves költségvetési hitelkeretükkel összhangban, és a többi taggal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak, beleértve:

(i) A Hatóság igazgatási költségvetésébe történő befizetés kötelezettsége a megállapított hozzájárulás arányában;

(ii)A feltárási munkaterv jóváhagyására irányuló kérelemért való kezességvállalás joga. Abban az esetben, ha a jogalanyok természetes vagy jogi személy tagjai több állam állampolgárságával rendelkeznek, feltárási munkatervüket csak akkor lehet jóváhagyni, ha a jogalanyokat alkotó természetes vagy jogi személy honossága szerinti valamennyi állam Részes Állam vagy ideiglenes alapon tag;

d) A 9. cikk rendelkezései mellett, a feltárásra irányuló, szerződéses formában jóváhagyott munkaterv, melyet a c(ii) alcím alapján szponzoráltak a jogszabályi alapon taggá vált államok, megszűnik abban az esetben, ha ezen Állam tagsága megszűnik, és az Állam, vagy jogi személy nem válik részes Állammá.

e) Amennyiben a tag nem teljesíti részarányos hozzájárulási kötelezettségét, vagy egyéb módon nem tesz eleget ezen cikkben előírt kötelezettségének, tagsága jogszabályi alapon megszűnik.

13. Az Egyezmény III Függeléke 10. cikkében lévő utalás a nem megfelelő teljesítésre úgy értelmezhető, hogy a szerződő nem tett eleget a jóváhagyott munkatervben előírt kötelezettségeknek, a Hatóság teljesítésre irányuló írásbeli figyelmezetése ellenére.

14. A Hatóság saját költségvetéssel rendelkezik. A jelen megállapodás hatálybalépését követő év végéig a Hatóság igazgatási költségeit az ENSZ községvetéséből fedezik. Ezt követően a Hatóság igazgatási költségeit a tagok megállapított hozzájárulásai fedezik - beleértve az ideiglenes alapon tagokat, az Egyezmény 170. cikke a) pontjának, a 173. cikkének és a jelen Megállapodásnak megfelelően -, amíg a Hatóság más forrásokból elegendő pénzeszközzel nem rendelkezik, hogy kiadásait fedezze. A Hatóság nem gyakorolja az Egyezmény 174. cikke 1. bekezdésben biztosított azon jogát, hogy a kölcsönt vegyen fel az igazgatási költségvetés fedezésére.

15. A Hatóság kidolgozza és elfogadja, az Egyezmény 162. cikk 2. bekezdés o) pont (ii) alpontjaival összhangban, a jelen Függelék 2., 5., 6., 7. és 8. szakasza szerinti szabályokat, rendelkezéseket, eljárásokat, továbbá valamennyi kiegészítő szabályt, rendelkezést és eljárást, melyek szükségesek ahhoz, hogy megkönnyítsék a feltárási vagy hasznosítási munkatervek jóváhagyását a következő alpontokkal összhangban:

a. A Tanács magára vállalja bármikor ezen szabályok, rendelkezések, eljárások kidolgozását, melyek összehangolják a Körzetben folyó tevékenységeket, meghatározzák a közelgő hasznosítás időpontját, vagy amikor meghatározza, hogy a gazdasági kiaknázás járulékos, vagy azon Állam kérésére, melynek állampolgára a hasznosítási munkaterv jóváhagyását szándékozik kérni,

b. Amennyiben az a) alpontban hivatkozott állam kérésére, a Tanács az Egyezmény 162. cikk 2 bekezdés o) pontjával összhangban elfogadja ezen szabályokat, rendelkezéseket, eljárásokat a kérés benyújtását követő két éven belül,

c. Amennyiben a Tanács nem teljesítette a kiaknázásra vonatkozó jogszabályok, rendelkezések, eljárások kidolgozását az előírt határidőn belül, amelytől a kiaknázási terv jóváhagyása iránti kérelem jóváhagyása függ, ez esetben az Egyezmény rendelkezésein alapul a munkaterv elfogadása, továbbá valamennyi olyan szabályon, rendelkezésen és eljáráson, amit a Tanács ideiglenesen fogadott el, vagy pedig azon normák alapján, melyeket az Egyezmény és a jelen Függelék tartalmaz, továbbá a szerződők hátrányos megkülönböztetésének tilalma alapelvén.

16. A XI. rész rendelkezéseivel kapcsolatos, az Előkészítő Bizottság ajánlásaiban, jelentéseiben szereplő szabályokat, rendelkezéseket, eljárás-tervezeteket figyelembe veszi a Hatóság a szabályok, rendelkezések, tervezetek, eljárások a XI. rész és a jelen Megállapodással összhangban történő elfogadásakor.

17. Az Egyezmény XI. rész 4. címének vonatkozó rendelkezései a jelen Megállapodással összhangban értelmezendők és alkalmazandók.

2. cím

A Vállalat

1. A Hatóság Titkársága látja el a Vállalat feladatait a Titkárság önálló működésének megkezdéséig. A Hatóság Főtitkára a Hatóság személyzete közül jelöl megbízott Főtitkárt, aki ellenőrzi a Titkárság tevékenységét.

A Titkárság tevékenységi köre:

a. A mélytengeri bányászati tevékenységekkel kapcsolatos irányzatok és fejlesztések figyelemmel kísérése és ellenőrzése, beleértve a fém világpiaci feltételek és a fémár tenderek és kilátások rendszeres analízise,

b. A tengeri tudományos kutatás eredményeinek összehangolása a Körzetben folyó tevékenységekre tekintettel, különös tekintettel a Körzetben folyó tevékenységekkel kapcsolatos környezeti hatásokra,

c. A rendelkezésre álló kutatási adatok értékelése, beleértve ezen tevékenységek kritériumait,

d. A Körzetben folyó tevékenységek releváns technológiai fejlesztéseinek értékelése, különös tekintettel a tengeri környezet megvédésére és megóvására,

e. A Hatóság számára lefoglalt területekkel kapcsolatos adatok és információk értékelése.

f. A közös vállalati működtetéshez közelítés vizsgálata,

g. A szakemberek elérhetőségére vonatkozó információk összegyűjtése,

h. A működtetés különböző szintjein lévő Vállalati adminisztrációra vonatkozó irányítási politika tanulmányozása,

2. A Vállalat az úttörő mélytengeri bányászati tevékenységeket a közös vállalatokon keresztül irányítja. A kiaknázási munkaterv jóváhagyásánál a jogalany esetében másként, mint a Vállalatnál, vagy Tanács által kézhez vett, a Vállalattal történő közös vállalati működtetése esetén, a Tanács kezdeményezni fogja a Vállalat Titkárságtól és a Hatóságtól független működtetését. Ha a Vállalattal történő közös vállalati működtetés összhangban van a gazdasági alapelvekkel, a Tanács az Egyezmény 170. cikk 2. bekezdés szerinti direktívákat fog kibocsátani a független működés érdekében.

3. A részes Államok azon kötelessége, hogy finanszírozzák a Vállalat egyes bányászati tevékenységeit az Egyezmény IV. Függelék 11. cikk 3. bekezdése szerint, nem alkalmazandó, és a részes Államok nem kötelesek finanszírozni a Vállalat, vagy annak közös-vállalati megállapodások alapján végzett bányászati tevékenységét.

4. A szerződőkre vonatkozó kötelezettségek a Vállalatra is alkalmazandók. Az Egyezmény III. sz. Függeléke 3. cikk 5. bekezdésének, vagy az Egyezmény 153. cikk 3. bekezdésének rendelkezéseire tekintet nélkül, a Vállalat számára készülő munkaterv a Hatóság és Vállalat közötti szerződés formájában kerül jóváhagyásra.

5. A szerződő, amely hozzájárul a Hatóság egy meghatározott területéhez, mint fenntartott területhez jogosult arra, hogy elsőként utasítsa el a terület feltárására és kiaknázására vonatkozó, a Vállalattal kötendő vegyesvállalati megegyezést. Amennyiben a Vállalat nem nyújtja be az elfoglalt terület tekintetében a tevékenységekre vonatkozó munkatervet, a tevékenysége megkezdését követő 15 éven belül, vagy azon időpontot követően, hogy a Hatóság lefoglalta a Körzetet, amennyiben később, a területet finanszírozó szerződő jogosult megpályázni az érintett terület munkatervét, melyre vonatkozó ajánlata tartalmazza a Vállalatot, mint közös vállalati partnert.

6. Az Egyezmény IV. sz. Függelékének 170. cikk 4. bekezdése, valamint egyéb rendelkezések, melyek a Vállalatra vonatkoznak, ezen címmel összhangban értelmezendők és alkalmazandók.

3. cím

Döntéshozatal

1. A Hatóság általános politikáját a Közgyűlés a Tanáccsal készíti el.

2. Általános szabályként, a Hatóság szerveinek döntéshozatala konszenzussal történik.

3. Amennyiben a konszenzussal történő döntéshozatal elérése érdekében tett erőfeszítések nem vezetnek eredményre, a Közgyűlésen jelenlévők szavazati többsége alapján az eljárás kérdéseiben való döntésekkel, és a jelenlévők 2/3-os szavazati többségével a lényeges kérdésekről hozott döntésekkel az Egyezmény 159. cikk 8. bekezdése alapján történik.

4. A Közgyűlés azon tárgyú döntései, melyek tekintetében a Tanács is hatáskörrel bír, vagy más, adminisztratív, költségvetési, vagy pénzügyi kérdésekben való döntések a Tanács ajánlásain alapulnak. Amennyiben bármely kérdésben a Közgyűlés nem fogadja el a Tanács ajánlásait, akkor az visszakerül a Tanácshoz további megfontolás céljából. A Tanács újragondolja a témát a Közgyűlés nézetei szerint.

5. Amennyiben valamennyi, a konszenzus érdekében tett erőfeszítések eredménytelenek, az eljárás kérdéséről való szavazás a Tanácsban a jelenlévők többségi szavazataival történik, a lényeges kérdésekben történő döntéshozatalt kivéve, mikor az Egyezmény a Tanácsban konszenzussal történő döntéshozatalt ír elő, a jelenlévő tagok szavazatainak 2/3-os többségével történik, biztosítva azt, hogy a 9. bekezdésben hivatkozott kamarák többséggel nem ellenzik. A döntéshozatalok esetében a Tanács a Hatóság valamennyi tagjának érdekeit össze kívánja hangolni.

6. A Tanács késleltetheti a döntéshozatalt további egyeztetések érdekében, akkor, amikor úgy tűnik, hogy a konszenzus elérése érdekében tett erőfeszítések nem bizonyulnak hatékonynak.

7. A Közgyűlés vagy Tanács által hozott pénzügyi, költségvetési döntések a Pénzügyi Tanács ajánlásain alapulnak.

8. Az Egyezmény 161. cikk 8. bekezdésének b) és c) pontjai nem alkalmazandók.

9. a) Az Államok minden egyes csoportja, melyet a 15. bekezdés a)-c) pontjai alapján választottak, kamaraként jönnek számításba, a Tanácsban történő szavazás céljából. A fejlődő országok a 15. bekezdés d) és e) pontjai alapján kezelendők, mint olyan kamarák, melyek a Tanácsban szavaznak.

b. A Tanács tagjainak megválasztása előtt, a Közgyűlés listát készít azon államokról, melyek megfelelnek a 15a-d bekezdés szerinti Államok csoportjának. Amennyiben egy állam teljesíti az egy vagy több csoport tagjának kritériumait, egy csoport által lesz támogatva a Tanácsban történő szavazása , és ezen csoportot képviseli a Tanácsban való szavazásnál.

10. Az Államoknak a 15a-d bekezdés szerinti csoportjai a Tanács által jelölt taggal képviseltetik magukat a Tanácsban. Minden csoport annyi jelöltet állít, ahány helyet garantálnak e csoportnak. Amennyiben a 15a-d bekezdés szerinti csoport potenciális jelöltjeinek száma túllépi a fenntartott helyek számát, főszabályként a rotáció alapelve érvényesül. Valamennyi csoport részes Államai döntik el, hogyan érvényesül ezen csoportokban a főszabály.

11. a) A Tanács hagyja jóvá a Jogi és Technikai Bizottság ajánlását a munkaterv elfogadására vonatkozóan, kivéve, ha tagjainak 2/3-os többsége jelen van és szavaz, beleértve a Tanács valamennyi kamarája tagjainak többsége általi szavazást, amikor a Tanács elutasítja a munkatervet. Amennyiben a Tanács megadott határidőn belül nem hoz döntést a munkaterv jóváhagyására vonatkozó ajánlás tekintetében, az ajánlást a Tanács által jóváhagyottnak tekintik a megadott időtartam lejártával. Az előírt határidő 60 nap, kivéve, ha a Tanács hosszabb időt állapít meg. Amennyiben a Bizottság a munkaterv elutasítása mellett van, vagy nem készít ajánlást, a Tanács a döntéshozatali eljárásával összhangban többé már nem hagyja jóvá a munkatervet.

b) Az Egyezmény 162. cikk 2. bekezdés j) pontjának rendelkezései tekintetében nem alkalmazandó.

12. Amennyiben a munkaterv elutasításával kapcsolatban vita keletkezik, ezen vitát az Egyezményben lefektetett vitarendezési eljárás alá bocsátják.

13. A Jogi és Technikai Bizottságban történő szavazást követő döntés a jelenlévő tagok szavazatának többségével hozzák.

14. Az Egyezmény XI. rész 4. cím, B és C alcíme jelen címmel összhangban értelmezendő és alkalmazandó.

15. A Tanács 36 hatósági tagját a következőképp választja meg a Hatóság:

a. Azon részes államok közül 4 tagot úgy, hogy ezen tagok fogyasztása az elmúlt 5 év statisztikái szerint a világ összfogyasztásának 2%-át meghaladják, ül. a világ összimportjának több, mint 2%-át kitevő olyan árucikkeket importálnak, melyek a Körzetről nyert ásványok, biztosítván, hogy ezen négy tag közül egy a kelet-európai régióban a legnagyobb GDP-vel rendelkezik az Egyezmény hatálybalépésének napján, amennyiben ezen állam óhajtja képviselni ezt a csoportot;

b. 4 tag azon nyolc állam közül, melyek a legnagyobb befektetést eszközölték a Körzeten történő előkészületekbe, és a tevékenységek összehangolására, közvetlenül, vagy állampolgáraik útján,

c. 4 tag azon részes államok közül, melyek a joghatóságaik alatti területeken folyó termelés alapján a legnagyobb súlyú exportálók a Körzetből nyert ásványok tekintetében, beleértve legalább két olyan fejlődő államot, melyek ásványi exportja alapvető fontossággal bír gazdaságukban,

d. 6 tag azon fejlődő államok közül, melyek speciális érdekeket képviselnek. A képviselt speciális érdekek a jelentős lakossággal rendelkező államokat, a szárazföld határolta vagy földrajzilag hátrányos helyzetű államokat foglalják magukba, szigetállamok a Körzetből származó ásványok fő importőrei, azon államok, melyek ezen ásványok potenciális forgalmazói, és legalább fejlődő államok,

e. 18 tagot azon az alapelven választanak meg, hogy a földrajzilag megfelelő megoszlást képviseljék a Tanácsban lévő helyek tekintetében, biztosítva, hogy minden földrajzi régió legalább egy tagot jelen alpont alapján választ. Ezen cél érdekében, a földrajzi régiók Ázsia, Afrika, Kelet-Európa, Latin Amerika és a Karib szigetek, Nyugat-Európa és mások.

16. Az Egyezmény 161. cikke 1. bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók.

4. cím

Felülvizsgálati Konferencia

A Felülvizsgálati Konferenciára vonatkozóan az Egyezmény 155 cikkének 1., 3. és 4. bekezdései nem alkalmazandók. Az Egyezmény 314. cikke 2. bekezdése mellett, a Közgyűlés, a Tanács ajánlása alapján, bármikor magára vállalja a jelen Egyezmény 155. cikkében hivatkozottak felülvizsgálatát. A jelen Megállapodás és a XI. rész az Egyezmény 314., 315. és 316. cikkei szerinti eljárás alapján módosítandó, biztosítva, hogy az alapelvek, a rendszer és más részek az Egyezmény 155. cikk 2. bekezdésében hivatkozottak szerint fenntartandók, és ezen cikk 5. bekezdésében hivatkozott jogokat nem érinti.

5. cím

Technológiák átruházása

1. Az Egyezmény 144. cikkének rendelkezései szerint, a technológiáknak a XI. rész céljai érdekében történő átruházása a következő alapelvek szerint történik:

a. A Vállalat és a fejlődő államok a mélytengerfenéki bányászati technológia elérése érdekében, ezen technológiát fair és jutányos, a nyitott piacon érvényesülő feltételek és gazdasági tényezők elérésével, közös vállalati megállapodások útján valósítják meg.

b. Amennyiben a Vállalat, vagy a fejlődő államok nem képesek elérni a mélytengerfenéki bányászati technológia alkalmazását, a Hatóság valamennyi, vagy bármely szerződő partnerét vagy szponzoráló államot kérheti, hogy működjön együtt a Vállalattal, vagy vegyes-vállalatával a mélytengeri bányászati technológia elsajátítása érdekében, a fejlődő államok által szert kell tenni olyan fair és jutányos gazdasági feltételeken alapuló technológiára, összhangban a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmével. A tagállamok vállalják azt, hogy hatékonyan együttműködnek a Hatósággal annak érdekében, hogy az általuk szponzorált vállalkozók is együttműködjenek a Hatósággal.

c. Általános szabályként, a tagállamok előmozdítják a technikai és tudományos együttműködést a Körzeten folyó tevékenységek tekintetében az érintett felek között, a képzés, a technikai segítségnyújtás és a tudományos együttműködési programok, a tengeri tudományos technológia és a tengeri környezet megóvása által.

2. Az Egyezmény III. Függelékének 5. cikkének rendelkezései nem alkalmazandók.

6. cím

Termelési politika

1. A Hatóság termelési politikája a következő alapelvekre épül:

a. A Hatóság forrásainak fejlesztése a hallgatólagos gazdasági alapelvekkel összhangban történik,

b. A GATT általános megállapodásának rendelkezései, a releváns törvénykönyvek, örökös, vagy a hatályukat vesztett megállapodások alkalmazandók a Körzeten folyó tevékenységekre,

c. Különösképpen, a Körzeten folyó tevékenységek pénzügyileg nem támogathatók, kivéve a b) pontban hivatkozott megállapodások alapján engedélyezhetőket. Ezen alapelv érdekében történő finanszírozás feltételeit a b) pontban hivatkozott egyezményekben nevesítik.

d. Nincsen megkülönböztetés a Körzetben bányászott ásványok és más forrásból származók között. Nincsen kedvezőbb elérhetőség ezen ásványi anyagok vagy ezen ásványi anyagokból előállított termékek piacra jutása számára, különös tekintettel az alábbiakra:

i. vámtarifával, vagy nélküle és,

ii. A tagállamok által nyújtott olyan ásványokhoz és termékekhez, amelyeket az állami vállalataik vagy természetes személyek ill. jogi személyek forgalmaznak, akik a tagállamok nemzetiségei vagy nemzetiségei által ellenőrzöttek.

e. A Hatóság által jóváhagyott kiaknázási munkaterv az összes kiaknázási terület tekintetében előrelátható termelést indikál, amely tartalmazza az ásványok munkaterv alapján évente becsült maximális mennyiségét.

f. A b, pontban hivatkozott megállapodások rendelkezéseivel kapcsolatos viták rendezésekor az alábbiak alkalmazandók:

(i) Ahol az érintett tagállamok ezen megállapodások részesei, a b, pontban hivatkozott megállapodások szerinti vitarendezési eljárások megtartásához folyamodnak;

(ii) Ahol egy vagy több érintett tagállam nem részese ezen megállapodásoknak, ezen tagállamok az Egyezmény szerinti vitarendezési eljárások megtartásához folyamodnak;

g. Amikor a tagállam b) pont szerint megállapodások alapján született azon döntése, hogy tiltott támogatás mellett kötelezi el magát, más tagállam érdekeit sértő következménnyel jár, és a megfelelő lépéseket az érintett tagállam még nem tette meg a másik tagállammal szemben, ez a tagállam megfelelő lépések tételére kérheti fel a Tanácsot.

1. Az 1. bekezdés szerinti alapelvek nincsenek hatással az 1. bekezdés b) pontjában utalt egyezmények rendelkezése szerinti jogokra és kötelezettségekre, ezenkívül a vonatkozó szabadkereskedelmi és vámuniós megállapodásokra azon részes Államok viszonylatában, melyek ezen megállapodások részesei.

2. A támogatások szerződő részéről történő elfogadása, mely eltér az 1. bekezdés b) pontjában hivatkozott megállapodások által engedélyezettektől, a Körzetben folytatott tevékenységek megvalósítására vonatkozó munkatervet magába foglaló szerződés alapfeltételeinek megsértését képezi

3. Bármely részes fél, melynek oka van azt hinni, hogy az 1. bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt követelményeket megsértették, vitarendezési eljárást kezdeményezhet összhangban az 1. bekezdés f)-g) pontjaival.

4. A részes Fél bármikor ráirányíthatja a Tanács figyelmét azon tevékenységekre, melyek nincsenek összhangban az 1. bekezdés b)-d) pontjaiba foglalt követelményeivel.

5. A Hatóság fejleszti azon szabályokat, rendelkezéseket és eljárásokat, melyek jelen cikk rendelkezéseinek végrehajtását biztosítják, beleértve a munkatervek jóváhagyását szabályozó releváns szabályokat, rendelkezéseket és eljárásokat.

6. Az Egyezmény 151. cikk 1-7. és 9. bekezdései, a 162. cikk 2. bekezdés q) pontja, a 165. cikk 2. bekezdésének n) pontja, a III. sz. Függelék 6. cikk 5. bekezdése, valamint a 7. cikk rendelkezései nem alkalmazandók.

7. cím

Gazdasági segítség

1. A Hatóság azon fejlődő országokat érintő segélyező politikájának, amelyek exportbevételeit vagy gazdaságát hátrányosan érinti az adott ásványkincs árának, vagy exportmennyiségének csökkentése annyiban, amennyiben a csökkentést a Körzetben folyó tevékenység okozza, a következő elveken kell alapulnia:

a. A Hatóság gazdasági segélyező alapot hoz létre azokból a rendelkezésére álló vagyoni eszközökből, amelyek meghaladják a Hatóság igazgatási költségeit. Az erre a célra elkülönített összeget időről-időre a Tanács a Gazdasági Bizottság ajánlása alapján állapítja meg. Kizárólag a szerződésesek, ideértve a Vállalatot, által teljesített befizetések, valamint önkéntes hozzájárulások használhatók fel a gazdasági segélyező alap létrehozására;

b. Azokat a szárazföldön kitermelést folytató fejlődő államokat, amelyek gazdaságát súlyosan érinti az adott ásványkincs mély-tengerfenékről történő bányászata, a Hatóság gazdasági segélyező alapjából kell segélyezni;

c. A Hatóság szükség szerint segélyt nyújt az alapból az érintett, a szárazföldön kitermelést folytató fejlődő államoknak együttműködve a meglevő globális vagy regionális fejlesztési intézményekkel, amelyek megfelelő infrastruktúrával és szakértelemmel rendelkeznek az ilyen segélyezési programokhoz;

d. Az ilyen segélyezés mértékét és időtartamát esetről esetre kell megállapítani. Ennek során kellően figyelembe kell venni a szárazföldön kitermelést folytató országokat érintő problémák természetét és terjedelmét.

1. Az Egyezmény 151. cikkének 10. bekezdését kell alkalmazni az 1. bekezdésben említett gazdasági segélyezés intézkedési módjaira. Az Egyezmény 160. cikk 2. bekezdés 1) pontját, a 162. cikk 2. bekezdés n) pontját, a 164. cikk 2. bekezdés d) pontját, a 171. cikk f) pontját, valamint a 173. cikk 2. bekezdés c) pontját megfelelően alkalmazni kell.

8. cím

A szerződések pénzügyi feltételei

1. A szerződések pénzügyi feltételeire vonatkozó szabályok, előírások és eljárási rendelkezések megállapításának alapjait a következő alapelvek képezik:

a. A Hatóság részére teljesítendő befizetések rendszere egyformán kedvező legyen a szerződőre és a Hatóságra nézve, és biztosítson elegendő lehetőséget a szerződő részére a teljesítés módjainak meghatározására ezen rendszerrel kapcsolatosan;

b. A jelen rendszer alapján teljesítendő fizetési arányoknak hasonlóaknak kell lenniük az ugyanezen, vagy hasonló ásványkincsek szárazföldi bányászatában alkalmazottakkal annak érdekében, hogy elkerüljék mesterséges előny, vagy hátrány okozását a versenyben a mélytengeri bányászok számára;

c. A rendszer nem lehet bonyolult és nem jelenthet túlzott adminisztratív költséget sem a Hatóságra, sem a szerződőre nézve. Megfontolás tárgyává kell tenni bányajáradék-rendszer, vagy bányajáradék és nyereség-megosztásos rendszer kombinációjának alkalmazását. Amennyiben több lehetőség közül lehet választani, a szerződőnek joga van a saját szerződésére alkalmazandó rendszer kiválasztására. Bármilyen további változtatás a lehetőségek közül kizárólag a Hatóság és a szerződő közötti megegyezéssel történhet;

d. A kereskedelmi termelés megkezdésétől kezdve évenként meg kell fizetni egy rögzített díjat. Ezt a díjat a c) pont alapján kiválasztott rendszer alapján járó fizetéseket megelőzően kell teljesíteni. Összegét a Tanács állapítja meg;

e. A fizetési rendszert a változó körülmények tükrében időszakonként felül lehet vizsgálni. Bármiféle változtatást kizárólag a hátrányos megkülönböztetés tilalmára tekintettel lehet alkalmazni. Az érvényben levő szerződésekre az ilyen változtatásokat kizárólag a szerződő választása szerint lehet alkalmazni. Bármilyen további változtatás a lehetőségek közül kizárólag a Hatóság és a szerződő közötti megegyezéssel történhet;

f. A jelen elveken alapuló szabályok és előírások értelmezését vagy alkalmazását érintő vitákat az Egyezményben szabályozott vitarendezési eljárásokkal kell rendezni.

1. Az Egyezmény III. sz. Függelékének 13. cikk 3-10. bekezdéseinek rendelkezései nem alkalmazandóak.

2. Az Egyezmény III. sz. Függelékének 13. cikk 2. bekezdésének alkalmazására tekintettel az egy szakaszra korlátozódó munkaterv elfogadása iránti kérelem feldolgozási díja 250.000 USD, tekintet nélkül, hogy kutatási, vagy kitermelési szakaszra vonatkozik.

9. cím

A Pénzügyi Bizottság

1. A Pénzügyi Bizottság ezennel megalapítottnak tekintendő. A Bizottság 15 tagból áll, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek a pénzügyek terén. A részes Államok magasan képzett és feddhetetlen jelölteket állítanak.

2. A Pénzügyi Bizottság semelyik két tagja nem lehet ugyanazon részes Állam állampolgára.

3. A Pénzügyi Bizottság tagjait a Közgyűlés választja kellő figyelemmel az egyenlő földrajzi elosztás és a különleges érdekek képviseletének szükségességére. A jelen Függelék 3. cím, 15. bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott országcsoportok mindegyikét legalább egy tag képviseli a Bizottságban. Amíg a Hatóság nem rendelkezik elegendő pénzügyi eszközökkel adminisztratív költségei fedezésére, az előírt hozzájárulásokon túl, a Bizottságban képviselettel kell rendelkeznie az öt, a Hatóság igazgatási költségeihez legjelentősebb pénzügyi hozzájárulást adó államnak. Azon túl valamennyi országcsoportból egy tag választása az adott csoport tagjainak jelölésén alapul, tekintet nélkül arra, hogy ugyanabból a csoportból további tagot is megválaszthatnak.

4. A Pénzügyi Bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól és további egy időszakra újraválaszthatóak.

5. A Pénzügyi Bizottság tagjának megbízatási idő lejárta előtti halála, alkalmatlansága, vagy lemondása esetén a Közgyűlés a maradék időre új tagot választ ugyanabból a földrajzi régióból, vagy országcsoportból.

6. A Pénzügyi Bizottság tagjainak nem lehet pénzügyi érdekeltsége semmilyen tevékenységben, amellyel kapcsolatosan a Bizottságnak javaslattevési felelőssége van. Kötelesek a Hatóságban végzett tevékenységük kapcsán tudomásukra jutott bármilyen bizalmas információ megőrzésére, még a hivatali idejük lejárata után is.

7. A Közgyűlés és a Tanács következő döntései meghozatala során figyelembe veszi a Pénzügyi Bizottság ajánlásait:

a. A Hatóság és szervei pénzügyi szabályainak, rendelkezéseinek és eljárásainak tervezetei, valamint a Hatóság pénzügyi igazgatása és belső pénzügyi adminisztrációja;

b. A Hatóság adminisztratív költségvetéséhez a tagok által fizetendő hozzájárulás meghatározása, összhangban az Egyezmény 160. cikk, 2. bekezdésének e) pontjával;

c. Valamennyi vonatkozó pénzügyi kérdés, ideértve az Egyezmény 172. cikke alapján a Hatóság Főtitkára által készített éves költségvetési javaslatot és a Titkárság munkaprogramja alkalmazásának pénzügyi aspektusai;

d. Az igazgatási költségvetés;

e. A részes Államoknak a jelen Megállapodás és a IX. rész alkalmazásából eredő pénzügyi kötelezettségei, csakúgy, mint a javaslatok és ajánlások költségvetési vonatkozásai, amelyek a Hatóság pénzügyi eszközeit érintik;

f. A Körzetben folyó tevékenységből származó pénzügyi és más gazdasági előnyök egyenlő megosztására vonatkozó szabályok, rendelkezések és eljárások, és a rájuk vonatkozó döntések.

1. Eljárási kérdésekben a Pénzügyi Bizottság a jelen lévő tagok szavazatának többségével dönt. Lényeges kérdésekben egyhangúan kell dönteni.

2. Az Egyezmény 162. cikk, 2. bekezdésének y) pontjában meghatározott, pénzügyi kérdésekkel foglalkozó külön szerv felállítására vonatkozó követelmény, a Pénzügyi Bizottság megalakításával teljesítettnek tekintendő a jelen címmel összhangban.