A Pécsi Ítélőtábla Gf.30085/2008/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 130. §, 157. §, 247. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 202. §, 328. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 3. §, 40. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Kovács Ildikó, Veszeley Józsefné, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.085/2008/5. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a Kállay és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző Dr. Kállay Péter ügyvéd 1124 Budapest, Dobsinai utca 19.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a STANDARD Korlátolt Felelősségű Társaság felszámoló (1137 Budapest Pozsonyi út 33/a.) által képviselt I. rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és az Alföldi Ügyvédi Iroda (ügyintéző Dr. Alföldi István ügyvéd 7150 Bonyhád, Bacsó B. u.5.) által képviselt II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 2008. február 8. napján kelt. 8.G.20.858/2007/16. számú ítélete ellen a felperes által 19. sorszám alatt, a II. rendű alperes által 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Mellőzi az alperesek elsőfokú perköltség-fizetésre kötelezését, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 napon belül 600.000,- (hatszázezer) forint elsőfokú, és 300.000,- (háromszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság külön felhívására 600.000,- (hatszázezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A felperes az elsőfokú bíróság előtt előterjesztett keresetében az alperesek között 2004. május 10. napján létrejött a vételi jogot alapító szerződést és az annak alapján megtett II. rendű alperesi jognyilatkozatot támadta. A támadott szerződéssel az I. rendű alperes 2004. május 10. napjától 2006. december 30. napjáig terjedő - határozott - időre vételi jogot engedett a II. rendű alperesnek a Fővárosi Bíróság előtt 30.G.41.098/2003. ügyszám alatt folyamatban lévő perben érvényesített 858.400.000,- Ft tőkekövetelésre és járulékaira, 10.000.000,- Ft vételár ellenében. E szerződés alapján a II. rendű alperes 2006. június 6. napjára keltezett nyilatkozattal gyakorolta vételi jogát. A felperes keresetében elsődlegesen a fenti szerződés és egyoldalú nyilatkozat érvénytelenségének megállapítását kérte, elsősorban annak jogszabályba ütköző volta, másodsorban pedig jó erkölcsbe ütközése miatt a Ptk. 200.§ (2) bekezdése alapján, harmadlagosan ugyanezen szerződés érvénytelenségének, negyedlegesen pedig hatálytalanságának megállapítását kérte a Cstv. 40.§ (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel.

A II. rendű alperes a felperes Ptk.-ra alapított keresetével szemben a megállapítási kereset előterjeszthetőségének a Pp. 123.§-a szerinti feltételei hiányára, a Cstv.-re alapított kereseti kérelemmel szemben pedig arra hivatkozott, hogy a felperes a perindítási határidőt elmulasztotta.

Az elsőfokú bíróságnak a felperesnek a Ptk. 202.§-ára alapított elsődleges és másodlagos kereseti kérelmével összefüggésben az volt a jogi álláspontja, hogy a felperes megállapítási kereseti kérelmének a Pp. 123.§-ában foglalt feltételei nem állnak fenn, a felperes ugyanis az alperesek közt létrejött szerződés érvénytelenségére a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő perben - mely perben II. rendű alperes, mint engedményes érvényesíti az I. rendű alperestől megszerzett kártérítési követelését a felperessel szemben - védekezésként hivatkozhat, ezért jog megóvása címén ugyanezen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet nem terjeszthet elő. Ezért a felperes elsődleges és másodlagos kereseti kérelmével érdemben nem foglalkozott.

A felperes harmadlagos kereseti kérelmét teljesítve az elsőfokú bíróság megállapította azt, hogy az alperesek között 2004. május 10-i keltezéssel létrejött, vételi jogot biztosító szerződés, és erre tekintettel a II. rendű alperes által 2006. június 6-i keltezéssel tett vételi jog gyakorlásáról szóló jognyilatkozat érvénytelen. Nem osztotta azt a II. rendű alperesi álláspontot, hogy a felperes kereseti kérelmét elkésetten terjesztette elő, álláspontja szerint, miután a keresetlevél 2007. július 12. napján érkezett a Baranya Megyei Bíróságra, a felperes pedig valószínűsítette azt, hogy a támadott, vételi jogot alapító szerződésről és az annak alapján történő joggyakorlásról 2007. április 16. napján szerzett tudomást, a keresetet pedig ezen időponttól számított 90 napos határidőn belül benyújtotta, az nem késett el. Megállapította azt is, hogy a Cstv. 40.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti megtámadási jog kifogás útján nem gyakorolható, így e kereseti kérelem tekintetében a megállapítási kereset előterjesztésének Pp. 123.§-a szerinti feltételi fennállnak. Kifejtette azt is, hogy a felperes az I. rendű alperes hitelezőjének minősül a Cstv. 3.§ (1) bekezdés c) pontja szerint, miután az I. rendű alperes felszámolója a felperes hitelezői igényét elismerte, ezért a felperes jogosult a Cstv. 40.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti per megindítására. Kifejtette azt is az elsőfokú bíróság, hogy a Cstv. 40.§ (1) bekezdésére alapított kereseti kérelem teljesítése a szerződés érvénytelenségének, és nem a szerződés hatálytalanságának megállapítását vonja maga után, ezért - bár a Cstv. 40.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételek fennállását megállapította - a felperes kereseti kérelmei közül az érvénytelenség és nem - a negyedleges - a hatálytalanság megállapítása iránti kereseti kérelmet teljesítette.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és a II. rendű alperes terjesztettek elő fellebbezést.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának megváltoztatásával, annak indokolásbeli kimondását kérte, hogy az általa támadott szerződés és jognyilatkozat nem csak Cstv. 40.§ (1) bekezdés a) pontja alapján, hanem a Ptk. 202.§ (2) bekezdése alapján is érvénytelen. Álláspontja szerint a Ptk.-ra alapított kereseti kérelem esetén is fennálltak a Pp. 123.§-a szerinti eljárásjogi feltételek, különös tekintettel arra, hogy a Fővárosi Bíróság az előtte a II. rendű alperes és a felperes között - fordított perbeli felállásban - folyamatban lévő perben a felperes (Fővárosi Bíróság előtti perben alperes) engedményezési szerződések érvénytelenségével összefüggő kifogásával érdemben nem foglalkozott.