A Fővárosi Törvényszék P.21149/2019/11. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 8. §, 54. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:52. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 239. §, 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 186. §] Bíró: Bene Lajos

Fővárosi Törvényszék

.P. . /2019/11.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Szabó Gábor (lakóhelye/székhelye: cim.) meghatalmazott ügyvéd által képviselt

felperes neve (lakóhelye/székhelye: felpres címe.) felperesnek,

/ dr. Batki Nikolettlakóhelye/székhelye: kamarai jogtanácsos által képviselt

Főváros Büntetés-végrehajtási Intézet (lakóhelye/székhelye: cím.) alperes ellen

személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

Megállapítja a bíróság, hogy az alperes a felperes 2014. június 05. napja és 2015. május 01. napja közötti fogvatartása során túlzsúfolt módon történő elhelyezésével megsértette a felperes emberi méltóságát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon fizessen meg a felperesnek 267.600,- (kétszázhatvanhétezer-hatszáz) forintot, valamint 80.000,- (nyolcvanezer) forint perköltséget.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 14.760,-Ft illetéket, a peres eljárás ezt meghaladó 14.760,-Ft illetékét a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás:

A felperes 2014. június 05. napja és 2015. május 01. napja között fogvatartásban volt az alperesi büntetés-végrehajtási intézet számú objektumában. Fogvatartása során mindvégig 14,55 négyzetméter alapterületű zárkában volt elhelyezve, melynek mozgástere 9,2 négyzetméter volt. A zárkában jórészt három-négy fogvatartott volt elhelyezve. Az 1 főre eső élettér, tehát a zárka teljes felületének 1 főre eső hányada 4 fogvatartott elhelyezése esetén 3,63 négyzetméter. A felperes fogvatartása alatt 223 napon volt negyedmagával egy zárkában elhelyezve. A felperes mindvégig zárt körletben volt elhelyezve, tehát csak a bv. által megszabott esetekben (pl. fürdés, séta) hagyhatta el a zárkát.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a felperes 2014. június 05. napja és 2015. május 01. napja közötti fogvatartása során túlzsúfolt módon történő elhelyezésével megsértette a felperes emberi méltóságát, kérte az alperest 492.000,- forint sérelemdíj megfizetésére kötelezni.

A felperes keresetét azzal indokolta, hogy a bv. tvr. előírta, hogy a fogvatartottak számára legalább 4 négyzetméter mozgásteret kell biztosítani. A felperes alperesnél történt elhelyezése során az alperes ezt nem biztosította. Az alperes még a strasbourgi mérce szerinti életteret sem biztosította, mivel 4 fős elhelyezés esetén 3,63 négyzetméter maradt az 1 főre eső élettér összege, a minimális élettér, illetőleg mozgástér biztosításának hiánya minden esetben az emberi méltóság sérelmét eredményezi, ezzel összefüggésben érvényesít sérelemdíjat. A felperes azt állította, hogy az főre eső élettér 313 napon keresztül nem érte el e 4 négyzetmétert, ezen napok után érvényesített kártérítési igényt, napi 1.600,-Ft összeg alapulvételével.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Azt a tényt beismerte, hogy a felperes elhelyezése során a Bv. tvr.-ben meghatározott mozgásteret részére nem tudta biztosítani. Azt állította, hogy a strasbourgi mérce szerinti 4 négyzetméteres élettér biztosítása azokban az esetekben nem valósult meg, amikor 4 személy tartózkodott a zárkában. A felperes emberi méltóságát nem sérthette rendkívüli módon az elhelyezési körülmény, túlzsúfoltság, mivel a felperes jelenleg is szabadságvesztés büntetését tölti más ügyből eredően. Hogyha akkora traumát okozott volna számára a túlzsúfoltság, nyilván próbálta volna kerülni azon élethelyzeteket, melyekből eredően szabadságvesztés bűntettét kell elszenvednie. Az alperes arra is hivatkozott, hogy jogszabályok alapján befogadási kötelezettsége van. E körben nem mérlegelhet, nem tagadhatja meg a befogadást csupán azért, mert a minimális életteret nem tudja biztosítani. Az alperes a kereset összegszerűségét is vitatta. A Bv. tv. 10/A § (3) bekezdése szerinti kártalanítás napi 1.200,- - 1.600,- forint összeget irányoz elő. Ehhez képest a felperes által megjelölt 1.600,- forintos sérelemdíj igény jelentősebb összeg.

A kereset jórészt alapos.

A Ptk. 2:42. § (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.

(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.

A Ptk. 2:51. § (1) a) pontja szerint akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását.

A Ptk. 2:52. § (1) bekezdése szerint akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.