A Szegedi Ítélőtábla Gf.30353/2010/2. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §, 305. §, 326. §, 403. §] Bírók: Kemenes István, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék G.40023/2010/13., *Szegedi Ítélőtábla Gf.30353/2010/2.* (ÍH 2012.26), Kúria Pfv.22138/2010/7.

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.353/2010/2.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Bihariné Dr. Kiss Katalin ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti felperesnek - a Dr. Kiss Miklós Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kiss Miklós ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen hibás teljesítés miatt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2010. május 12. napján kelt 5.G.40.023/2010/13. számú ítéletével szemben az alperes 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperesi marasztalás összegét 3.920.800,- (Hárommillió-kilencszázhúszezer-nyolcszáz) Ft-ra leszállítja. Az alperest eljárási költség fizetésére kötelező rendelkezést mellőzi, a felmerült költségeket a felek maguk viselik.

A felperest terhelő le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét 245.500,- (Kettőszáznegyvenötezer-ötszáz) Ft-ra felemeli, az alperes által fizetendő elsőfokú illetéket 235.800,- (Kettőszázharmincötezer-nyolcszáz) Ft-ra, az őt terhelő felülvizsgálati illeték összegét 235.300,- (Kettőszázharmincötezer-háromszáz) Ft-ra leszállítja. Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 144.900,- (Egyszáznegyvennégyezer-kilencszáz) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000,- (Ötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a felperest 144.500,- (Egyszáznegyvennégyezer-ötszáz) Ft, az alperest 235.700,- (Kettőszázharmincötezer-hétszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére külön felhívás alapján az állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

Az alperes a tulajdonában álló (felperes címe) alatti ingatlanra társasház építését tervezte, az ehhez szükséges elvi építési engedélyt beszerezte. Az ingatlan telekhányadait megvásárló személyek építőközösséget hoztak létre, majd az alperessel 2002. március 4-én vállalkozási szerződést kötöttek az ingatlanon megvalósuló 14 lakásos társasház engedélyes terv szerinti kivitelezésére 115.770.895,- Ft díj ellenében. Az építési szerződés 2. számú melléklete a műszaki tartalom részletezése körében a vízszigetelés címszó alatt "Talajnedvesség elleni bitumenes nehézlemezes szigetelés"-t tartalmazott. Az engedélyes tervben még talajvíznyomás elleni szigetelési mód volt feltüntetve.

Az épület műszaki átadás-átvétele 2003. január 20-án megtörtént. Az építőközösség tagjai 2003. január 27-én társasházat alapítottak, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba 2003. augusztus 13-án jegyeztek be.

A használat során észlelt hiányosságokat, hibákat a lakók az éves utófelülvizsgálat során kifogásolták, történtek garanciális javítások, azonban a felek között a vita fennmaradt. (tulajdonos 1. személyneve), az egyik lakás tulajdonosa a Debreceni Városi Bírósághoz fordult, 69.Pk.51.039/2006. szám alatt előzetes bizonyítási eljárás folyt a saját lakását érintő hibák feltárása érdekében. A kirendelt (szakértő 1. személyneve) igazságügyi építész szakértő véleményében megállapította, hogy a vízszigetelés tekintetében az alperes eltért az engedélyes tervtől, míg a léghang-gátlás és hangvédelem nem felel meg a vonatkozó szabványelőírásoknak. (tulajdonos 1. személyneve) a szakértői vélemény kézhezvételét követően tájékoztatta a közös képviselőt a bizonyítás eredményéről, aki az előírt határidőn belül 2006. október 18. napjára kitűzte a közgyűlést. A felperes tagjai ekkor megismerték a szakértői megállapításokat, mérlegelték az alperessel szemben a társasház egészét érintő igényérvényesítés lehetséges jogcímét, valamint várható eredményességét.

A felperes a 2006. december 29-én előterjesztett keresetében hibás teljesítésre, a hangszigetelés hiányosságaira hivatkozással 3.920.800,- Ft árleszállítási igényt érvényesített. A 2008. február 6-án tartott tárgyaláson a pince talajnedvesség elleni szigetelés hibájára figyelemmel további 2.415.491,- Ft díjleszállítást tartott indokoltnak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy teljesítése a vízszigetelést illetően megfelelt a szerződés rendelkezéseinek. A műszaki ellenőr, (műszaki ellenőr személyneve) tudott arról, hogy a szigetelés eltér az engedélyes tervdokumentációban foglaltaktól, ezt nem kifogásolta, hanem a talajmechanikai vizsgálat eredményeit kérte. Ez a vizsgálat csak később került elvégzésre, és igazolta, hogy az alkalmazott szigetelési mód az adott helyen műszaki szempontból minden tekintetben megfelelő. A hangszigetelés vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a vita már a kivitelezés során, majd az utófelülvizsgálati eljárás keretében is felmerült, a megrendelők a szavatossági igényt elkésetten érvényesítették. Egyebekben az előzetes bizonyítás során készült szakértői véleményt (tulajdonos 1. személyneve) jogi képviselője már 2006. augusztus 31-én átvette, ezzel a társasház egésze tekintetében a hibáról való tudomásszerzés ténye bekövetkezett. Ehhez képest a felperes a szavatossági igény érvényesítésével a három hónapos határidő leteltét követően fordult bírósághoz.

- 3 -

Gf.I.30.353/2010/2.szám

Beszámítási kifogást terjesztett elő, ebben a szomszéd épület kéményének magasítása folytán jelentkezett pótmunka díjaként 220.268,- Ft-ra tartott igényt.

A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte, mivel a szomszéd épület kéménymagasítási munkája a szerződés részét képezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, mindkét kifogásolt hiba vonatkozásában megállapította a hibás teljesítés tényét.

A Szegedi Ítélőtábla a 2009. június 4. napján kelt Gf.I.30.131/2009/3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság a 2010. január 14-én kelt Pfv.VII.21.724/2009/7. számú végzésével a kérelemmel támadott részében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Előírta annak tisztázását, hogy a pinceszigetelés tekintetében a szerződés alapján az alperest milyen kötelezettségek terhelték, ebben a körben megállapítható-e a hibás teljesítés. Vizsgálni rendelte, hogy a felperes tekintetében mikor szűnt meg a szavatossági igény érvényesítésének akadálya, és ettől számítottan 3 hónapon belül megtörtént-e az igény bírói úton való érvényesítése.

A megismételt eljárásban a felperes módosított keresetében elsődlegesen szavatossági alapon, másodlagosan kártérítés címén 6.336.290,- Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy 2006. október 18-án ismerte meg teljes körűen a hibás teljesítést, annak mibenlétét, nagyságát, összes kihatását, ehhez képest a 3 hónapos jogvesztő határidőn belül szavatossági igényét érvényesítette. Kifejtette, hogy a vállalkozási szerződés szerint az alperes kötelezettsége az engedélyes terveknek megfelelő műszaki tartalom megvalósítása volt, ehhez képest a vízszigetelés tervtől eltérően, tehát hibásan készült.