ÍH 2012.26 ÉPÍTÉSI-VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS HIBÁS TELJESÍTÉSÉNÉL IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS - ELÉVÜLÉS NYUGVÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE - MENTHETŐ OK MEGÍTÉLÉSE

Építési-vállalkozási szerződés hibás teljesítése miatti igényérvényesítés során is irányadó, hogy az elévülés nyugvásának megszűnte szempontjából annak van jelentősége, a sérelmet szenvedett mikor került minden tekintetben a követelése érvényesíthetősége helyzetébe, mikor jutott teljes körűen az igényérvényesítéshez szükséges információk birtokába. A menthető ok mérlegelése során nincs helye mechanikus jogalkalmazásnak, hanem a jogosult egyedi körülményeinek feltárása szükséges. A hibás teljesítés esetén a szavatossági határidő elévülésének nyugvását eredményező menthető ok megítélése során nyomatékkal kell értékelni, hogy a megrendelő számára a hiba fennállta, annak természete, eredete az érdeksérelem jellege, nagyságrendje mikor vált egyértelműen felismerhetővé [Ptk. 305. § (1) bek., 308. § (1) bek., 326. § (2) bek.].

Az alperes a tulajdonában álló D., Rákóczi u. 58. szám alatti ingatlanra társasház építését tervezte, az ehhez szükséges elvi építési engedélyt beszerezte. Az ingatlan telekhányadait megvásárló személyek építőközösséget hoztak létre, majd az alperessel 2002. március 4-én vállalkozási szerződést kötöttek az ingatlanon megvalósuló 14 lakásos társasház engedélyes terv szerinti kivitelezésére 115 770 895 Ft díj ellenében. Az építési szerződés 2. számú melléklete a műszaki tartalom részletezése körében a vízszigetelés címszó alatt "Talajnedvesség elleni bitumenes nehézlemezes szigetelés"-t tartalmazott. Az engedélyes tervben még talajvíznyomás elleni szigetelési mód volt feltüntetve.

Az épület műszaki átadás-átvétele 2003. január 20-án megtörtént. Az építőközösség tagjai 2003. január 27-én társasházat alapítottak, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba 2003. augusztus 13-án jegyeztek be.

A használat során észlelt hiányosságokat, hibákat a lakók az éves utófelülvizsgálat során kifogásolták, történtek garanciális javítások, azonban a felek között a vita fennmaradt. N. G., az egyik lakás tulajdonosa a Debreceni Városi Bírósághoz fordult, előzetes bizonyítási eljárás folyt a saját lakását érintő hibák feltárása érdekében. A kirendelt B. S. igazságügyi építész szakértő véleményében megállapította, hogy a vízszigetelés tekintetében az alperes eltért az engedélyes tervtől, míg a léghang-gátlás és hangvédelem nem felel meg a vonatkozó szabványelőírásoknak. N. G. a szakértői vélemény kézhezvételét követően tájékoztatta a közös képviselőt a bizonyítás eredményéről, aki az előírt határidőn belül 2006. október 18. napjára kitűzte a közgyűlést. A felperes tagjai ekkor megismerték a szakértői megállapításokat, mérlegelték az alperessel szemben a társasház egészét érintő igényérvényesítés lehetséges jogcímét, valamint várható eredményességét.

A felperes a 2006. december 29-én előterjesztett keresetében hibás teljesítésre, a hangszigetelés hiányosságaira hivatkozással 3 920 800 Ft árleszállítási igényt érvényesített. A 2008. február 6-án tartott tárgyaláson a pince talajnedvesség elleni szigetelés hibájára figyelemmel további 2 415 491 Ft díjleszállítást tartott indokoltnak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy teljesítése a vízszigetelést illetően megfelelt a szerződés rendelkezéseinek. A műszaki ellenőr, Sz. S. tudott arról, hogy a szigetelés eltér az engedélyes tervdokumentációban foglaltaktól, ezt nem kifogásolta, hanem a talajmechanikai vizsgálat eredményeit kérte. Ez a vizsgálat csak később került elvégzésre, és igazolta, hogy az alkalmazott szigetelési mód az adott helyen műszaki szempontból minden tekintetben megfelelő. A hangszigetelés vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a vita már a kivitelezés során, majd az utófelülvizsgálati eljárás keretében is felmerült, a megrendelők a szavatossági igényt elkésetten érvényesítették. Egyebekben az előzetes bizonyítás során készült szakértői véleményt N. G. jogi képviselője már 2006. augusztus 31-én átvette, ezzel a társasház egésze tekintetében a hibáról való tudomásszerzés ténye bekövetkezett. Ehhez képest a felperes a szavatossági igény érvényesítésével a három hónapos határidő leteltét követően fordult bírósághoz.

Beszámítási kifogást terjesztett elő, ebben a szomszéd épület kéményének magasítása folytán jelentkezett pótmunka díjaként 220 268 Ft-ra tartott igényt.

A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte, mivel a szomszéd épület kéménymagasítási munkája a szerződés részét képezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, mindkét kifogásolt hiba vonatkozásában megállapította a hibás teljesítés tényét.

A Szegedi Ítélőtábla a 2009. június 4. napján kelt ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság a 2010. január 14-én kelt végzésével a kérelemmel támadott részében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Előírta annak tisztázását, hogy a pinceszigetelés tekintetében a szerződés alapján az alperest milyen kötelezettségek terhelték, ebben a körben megállapítható-e a hibás teljesítés. Vizsgálni rendelte, hogy a felperes tekintetében mikor szűnt meg a szavatossági igény érvényesítésének akadálya, és ettől számítottan 3 hónapon belül megtörtént-e az igény bírói úton való érvényesítése.

A megismételt eljárásban a felperes módosított keresetében elsődlegesen szavatossági alapon, másodlagosan kártérítés címén 6 336 290 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy 2006. október 18-án ismerte meg teljes körűen a hibás teljesítést, annak mibenlétét, nagyságát, összes kihatását, ehhez képest a 3 hónapos jogvesztő határidőn belül szavatossági igényét érvényesítette. Kifejtette, hogy a vállalkozási szerződés szerint az alperes kötelezettsége az engedélyes terveknek megfelelő műszaki tartalom megvalósítása volt, ehhez képest a vízszigetelés tervtől eltérően, tehát hibásan készült.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szavatossági és a kárigény egyaránt elévült. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a vízszigetelés tekintetében nem történt hibás teljesítés, mivel a vállalkozási szerződés 2. számú mellékletében megjelölt szigetelési módot alkalmazta. A műszaki ellenőr és az egyik tulajdonostárs 2003. január 10-én kelt levelét csatolta annak igazolása érdekében, hogy a tulajdonosok is tisztában voltak az alkalmazott szigetelési móddal. A hangszigetelés egész épületre kiterjedő hibáját nem vitatta, azonban állította, hogy ezt a hibát évekkel a perindítást megelőzően több lakó is kifogásolta, igényt azonban vele szemben nem érvényesítettek.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek helyt adva 6 336 290 Ft erejéig marasztalta az alperest. A megismételt eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a felperes a szavatossági igényét határidőn belül érvényesítette. Mindkét hiba olyan jellegű, hogy azok meglétét, keletkezési okát, természetét, kihatását kizárólag szakértői bizonyítás eredményeként lehetett megállapítani. Miután a felperes csak a 2006. október 18-án birtokába került szakértői véleményből szerzett tudomást a perbeli hibákról, ehhez képest a keresetlevelét 3 hónapon belül előterjesztette. Az alperes pótmunka végzésére alapított beszámítási kifogását elutasította. A díjleszállítás mértékének megállapítása során a perben készült szakértői véleményekre hivatkozott, utalt arra, hogy ezek a vélemények a pert megelőzően készült szakértői véleményben tett megállapításokkal egybevágnak.