A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40433/2011/7. számú határozata vételár visszafizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 213. §, 218. §, 300. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 47. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 119. §, 127. §] Bírók: Bleier Judit, Koday Zsuzsanna, Volein Anna

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40468/2010/11., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40433/2011/7.* (ÍH 2012.133), Kúria Gfv.30358/2012/8. (BH+ 2013.7.299)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

13.Gf.40.433/2011/7.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hetényi Géza által képviselt felperesnek, a Dr. Farkas Ügyvédi Iroda által képviselt Délegyháza Község Önkormányzat (2337 Délegyháza, Árpád u. 8. szám) alperes ellen üzletrész adásvételi szerződéstől elállás megállapítása és vételár visszafizetése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2011. május 11. napján kelt 10.G.40.468/2010/11. számú ítélete ellen az alperes részéről 13. sorszám alatt, a felperes részéről 14. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, és a felperes marasztalás iránti keresetét is elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 615.000 (Hatszáztizenötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására, a felhívásban megjelölt módon és számlára, fizesse meg az államnak az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 630.000 (Hatszázharmincezer) forint elsőfokú eljárási és 8.000 (Nyolcezer) forint fellebbezési illetéket, valamint az alperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 630.000 (Hatszázharmincezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a perben nem álló .... Vagyonkezelő Kft. (a továbbiakban: Kft.) az alperes egyszemélyes tulajdonában állt. Az alperes 2008. augusztus 1-jén nyilvános pályázati felhívást tett közzé a Kft. 49 %-os üzletrészének értékesítésére azzal, hogy az üzletrész fix vételára 2.500.000 forint, míg a "mozgó vételár" legalább 8.000.000 forint. A pályázati felhívás 5.3.3. pontja szerint az alperes mellékszolgáltatási kötelezettséget vállalt arra, hogy a javára szóló D. I-VI. kavicsbánya tavak vízmélységét növelő és vízminőséget javító kotrása tárgyú vízjogi létesítési engedélyt - a 49%-os üzletrész adásvételi szerződés és a létesítő okirat-módosítás aláírását követően - a Kft. részére "átadja".

A pályázat eredményeként a felek között 2008. szeptember 2-án üzletrész átruházási szerződés jött létre, amelyet 2009. június 24-én azzal a tartalommal módosítottak, hogy az alperes javára 2013. szeptember 2-ig visszavásárlási jogot kötöttek ki. A Kft. társasági szerződésének 10. pontja szerint a tagok a törzsbetétjük szolgáltatásán kívül vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelesek. A 10.2.2. pont alapján a Kft. kezelésében álló tavak vízmélység növelő és vízminőség javító, illetve ásványi anyag (kavics, sóder) kitermelési üzletágat (a továbbiakban: 1. üzletág) a felperes által delegált cégvezető látja el, amelynek személyi, dologi és pénzügyi feltételeit díjazás ellenében (önköltségtérítés) mellékszolgáltatásként - a jogszabályok betartásával - köteles a társaság javára nyújtani. A 10.2.3. pont szerint a kotrási technológia üzemeltetését az 1. üzletágat irányító felperes biztosítja, melynek önköltségét és kizárólag önköltségét (a továbbiakban: önköltség) ellentételező árbevétel elérését követően halasztott fizetésű számlát bocsát ki a Kft. felé, amelyek nem az alperes által szakfeladatra átadott pénzeszközökből, hanem kizárólag a Kft. 1. üzletágának az árbevételéből teljesíthetőek.

Az árbevétel elérése érdekében a kotrással járó sódert (homok, kavics) a Kft. értékesíti és számlázza. Ha a Kft. adózás utáni eredményéből osztalék nem fizethető, vagy nem fizethető ki évente legalább 8.000.000 forint osztalék, a felperes 8.000.000 forint erejéig a Kft. javára üzleti évenként díjazás nélküli mellékszolgáltatási kötelezettségként vagyoni értékű készfizető kezességet vállalt a rendkívüli ráfordítás megfizetésére (önkormányzat garantált rendkívüli árbevétele: 10.3.2.3. pont).

Az alperes 2008. augusztus 18-án a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez fordult azzal kéréssel, hogy a 2000. július 10. napján kelt H.46102-2-2000. számon kiadott és a 2000. augusztus 3. napján kelt H.46102-2/2000-I. jogerősítő értesítéssel ellátott "D. I-VI. kavicsbánya tavak vízmélységét növelő és vízminőségét javító kotrása" tárgyú - 7.1/1/135 vízikönyvi számú vízjogi létesítési engedélyt a Kft. nevére módosítsák.

Az alperes 2009. október 28-án felszólította a felperest, hogy 2009. november 15-ig kezdje meg a mederkotrás műszaki felvonulását (mellékszolgáltatás teljesítését) a délegyházi 1335/15 hrsz-ú üzemterületre. Tájékoztatta a felperest, hogy a társasági szerződés alapján előírt szeptemberi műszaki készenléthez képest a fent kitűzött határidő póthatáridőnek minősül. A felperes a felszólítást nem vette át, és a fenti mellékszolgáltatási kötelezettségét sem teljesítette, ezért az alperes a 2009. december 17-én kelt írásbeli nyilatkozatával el kívánt állni a mellékszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó megállapodástól.

Az alperes a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez 2008. augusztus 18-án benyújtott kérelmét - annak elbírálását megelőzően - 2010. január 18-án visszavonta.

A Kft. 2010. február 1. napjától végelszámolás, a felperes pedig 2010. június 30. napjától felszámolás alatt áll.

A felperes 2011. március 8-án el kívánt állni üzletrész adásvételi szerződéstől, amelyet a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 47. § (1) bekezdése alapján is megkísérelt felmondani.

A felperes keresete 10.500.000 forint és járulékainak megfizetésére irányult, egyúttal kérte a Kft. "tagjegyzékének módosítását" oly módon, hogy a felperes 2009. december 17-től nem tagja a Kft.-nek. Kérelmének alátámasztásaképpen előadta, hogy az alperes 2009. december 17-ei nyilatkozata az üzletrész adásvételi szerződéstől való elállásnak minősül. A felperes kizárólag azért kötötte meg a szerződést, mert az alperes vállalta, hogy a vízjogi létesítési engedélyt a Kft. megszerzi. Az alperes a pályázati kiírásban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, míg a felperes csak az engedéllyel tudott volna árbevételt szerezni.

A felperes a kereseti kérelmét másodlagosan arra alapította, hogy 2011. március 8-án a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 300. §-a alapján - érdekmúlás folytán - elállt az adásvételi szerződéstől, mert a vízjogi létesítési engedély megszerzésének lehetősége nélkül az üzletrészt nem vásárolta volna meg.

Arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság a fentiek alapján az adásvételi szerződés felbontását nem állapítaná meg, a felperes arra hivatkozott, hogy a Cstv. 47. § (1) bekezdése alapján az adásvételi szerződést felmondta.