A Kúria Bfv.1627/2016/12. számú precedensképes határozata embercsempészet bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 33. §, 50. §, 59. §] Bírók: Mészár Róza, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

A büntetés célját, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket és az általános együtt alkalmazási szabályokat szem előtt tartva a külföldi által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény esetében elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű és szükséges-e a kiutasítása. Ha igen, akkor szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett sem alkalmazható vele szemben pénzbüntetés.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Járásbíróság B.975/2015/13., *Kúria Bfv.1627/2016/12.* (BH 2017.9.285)

***********

Kúria

Bfv.I.1627/2016/12. szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év május hó 9. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az embercsempészés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Csongrád Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 5.B.975/2015/13. számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében akként változtatja meg, hogy vele szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzi.

A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria felhívja a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy a II. rendű terhelt által pénzbüntetés címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek térítse vissza.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Szegedi Járásbíróság a 2015. július 14. napján meghozott és aznap jogerőre emelkedett 5.B.975/2015/13. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében mint társtettest [Btk. 353. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és b) pont] és ezért egy év tíz hónap szabadságvesztésre, száz napi tétel pénzbüntetésre és négy év Magyarország területéről kiutasításra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000 forintban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztést végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra, továbbá rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és az egyéb járulékos kérdésekről.

A jogerős ítélet szerint a II. rendű terhelt szerb anyanyelvű, szerb állampolgár, legmagasabb iskolai végzettsége szakközépiskola, előzetes letartóztatását megelőzően élelmiszer-értékesítéssel foglalkozott, melyből havonta 700-800 euró jövedelme származott, elvált, egy kiskorú gyermek tartására köteles, a tartásdíj mértéke 17.000 dinár havonta. Vagyonát képezi egy motorkerékpár, egyebekben vagyontalan, büntetlen előéletű.

Az irányadó tényállás szerint az I. rendű és a II. rendű terheltek megállapodtak az eljárás során ismeretlenül maradt megbízójukkal abban, hogy az I. rendű terhelt személyenként száz euróért 1.hely külterületéről 2.helyig, míg a II. rendű terhelt kétszáz euróért 1.hely külterületéről Ausztriába, Bécsbe szállít migráns személyt.

A Készenléti Rendőrség járőrei 2015. február 28. napján 07 óra 25 perc körüli időben 3.hely ... szám alatti ingatlan előtt intézkedés alá vonták az I. rendű terhelt által vezetett, T.1. autókölcsönzőjéből bérelt, ... forgalmi rendszámú gépi járművet, majd ezt követően a II. rendű terhelt által vezetett, szintén T.1. autókölcsönzőjéből bérelt ... forgalmi rendszámú gépjárművet, és ennek során az I. rendű terhelt által vezetett gépjárműben három, magát iraki állampolgárságúnak valló migráns, míg a II. rendű terhelt által vezetett gépjárműben négy, magát szintén iraki állampolgárságúnak valló migráns foglalt helyet, akik korábban a szerb-magyar zöldhatáron keresztül illegális módon, más embercsempészek segítségével érkeztek Magyarországra.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a Csongrád Megyei Főügyészség nyújtott be a II. rendű terhelt javára a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt.

Ebben arra hivatkozott, hogy a járásbíróság a Btk. 33. § (6) bekezdés b) pontjában írt szabály megsértésével szabott ki a kiutasítás mellett pénzbüntetést, és álláspontja szerint a II. rendű terhelttel szemben - mivel a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el és megfelelő jövedelemmel is rendelkezik - a Btk. 50. § (2) bekezdése alapján a pénzbüntetés alkalmazása kötelező.

Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg, és a II. rendű terhelttel szemben a kiutasítás kiszabását mellőzze, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában tartsa fenn.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt módosított formában tartotta fenn.