BH 2017.9.285 I. A kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés. A büntetés célját, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket és az általános együttalkalmazási szabályokat szem előtt tartva a külföldi által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény kapcsán is elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű és szükséges-e a kiutasítása, és amennyiben igen, akkor a kiutasítás, ha annak egyéb törvényi feltételei is fennállnak, szabadságvesztés kiszabása mellett sem mellőzhető és mellette pénzbüntetés nem szabható ki akkor sem, ha a pénzbüntetés kötelező alkalmazásának törvényi feltételei is fennállnak; a kiutasítás a törvény szerint is elsőbbséget élvez, mivel a Btk. akként rendelkezik, hogy a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés, és nem fordítva [Btk. 33. § (6) bek. b) pont, 50. § (2) bek., 59. § (1) bek.].

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki; így akkor is, ha a bíróság a kiutasítás mellett a törvényi tilalom ellenére pénzbüntetést is kiszabott [Be. 416. § (1) bek. b) pont, Btk. 33. § (6) bek. b) pont].

[1] A járásbíróság a 2015. július 14. napján meghozott és aznap jogerőre emelkedett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében mint társtettest [Btk. 353. § (1) bek., (2) bek. a) és b) pont] és ezért egy év tíz hónap szabadságvesztésre, száznapi tétel pénzbüntetésre és négy év Magyarország területéről kiutasításra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2000 forintban állapította meg, megállapította, hogy a szabadságvesztést végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra, továbbá rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és az egyéb járulékos kérdésekről.

[1] A jogerős ítélet szerint a II. r. terhelt szerb anyanyelvű, szerb állampolgár, előzetes letartóztatását megelőzően élelmiszer-értékesítéssel foglalkozott, melyből havonta 700-800 euró jövedelme származott, elvált, egy kiskorú gyermek tartására köteles, vagyonát képezi egy motorkerékpár, büntetlen előéletű.

[2] Az irányadó tényállás szerint az I. és II. r. terhelt megállapodott az eljárás során ismeretlenül maradt megbízójukkal abban, hogy az I. r. terhelt személyenként száz euróért Ásotthalom külterületéről Szegedig, míg a II. r. terhelt kétszáz euróért Ásotthalom külterületéről Ausztriába, Bécsbe szállít migráns személyt.

[3] A Készenléti Rendőrség járőrei 2015. február 28. napján 7 óra 25 perc körüli időben M.-en intézkedés alá vonták az I. r. terhelt által vezetett, autókölcsönzőből bérelt gépjárművet, valamint a II. r. terhelt által vezetett, szintén bérelt gépjárművet. Az I. r. terhelt által vezetett gépjárműben három, magát iraki állampolgárságúnak valló migráns, míg a II. r. terhelt által vezetett gépjárműben négy, magát szintén iraki állampolgárságúnak valló migráns foglalt helyet, akik korábban a szerb-magyar zöldhatáron keresztül illegális módon, más embercsempészek segítségével érkeztek Magyarországra.

[4] A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. r. terhelt javára a megyei főügyészség nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt.

[5] Ebben arra hivatkozott, hogy a járásbíróság a Btk. 33. § (6) bekezdés b) pontjában írt szabály megsértésével szabott ki a kiutasítás mellett pénzbüntetést, és álláspontja szerint a II. r. terhelttel szemben - mivel a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el és megfelelő jövedelemmel is rendelkezik - a Btk. 50. § (2) bekezdése alapján a pénzbüntetés alkalmazása kötelező.

[6] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg, és a II. r. terhelttel szemben a kiutasítás kiszabását mellőzze, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában tartsa fenn.

[7] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt módosított formában tartotta fenn.

[8] Álláspontja szerint a büntetések és intézkedések együttalkalmazására vonatkozó szabályokat a Btk. 79. §-ában - a büntetés céljára vonatkozóan - írtakkal összhangban kell értelmezni, és miután a kiutasítás speciális jellegű büntetés abból a szempontból, hogy csak nem magyar állampolgárral szemben lehet kiszabni, akkor, ha annak Magyarországon tartózkodása nem kívánatos, és a kiutasítás a legerősebb eszköz annak megelőzésére, hogy a külföldi elkövető Magyarországon újabb bűncselekményt kövessen el, a kiutasításnak van meghatározó szerepe, és amennyiben a kiutasítás kiszabásának helye van és a büntetés céljait az szolgálja megfelelően, akkor ennek kell érvényesülnie a Btk. 50. § (2) bekezdése szerinti, a pénzbüntetés kiszabását kötelezően előíró rendelkezéssel szemben.

[9] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság támadott ítéletét akként változtassa meg, hogy a II. r. terhelttel szemben mellőzze a pénzbüntetést, egyebekben az ítéletet hagyja helyben.

[10] A Kúria a felülvizsgálati indítványról a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen döntött, és a Be. 423. § (4) bekezdésében írtakra figyelemmel a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül.

[11] Ugyanakkor a Be. 423. § (5) bekezdésére figyelemmel a 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt; ilyen eljárási szabálysértést azonban nem észlelt.

[12] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[14] A Btk. 33. § (6) bekezdés b) pontja szerint nem szabható ki kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.

[15] Következésképpen az eljárt bíróság törvényt sértett, amikor a terhelttel szemben - bár mindkét büntetés kiszabásának törvényi feltételei fennállottak - kiutasítást és pénzbüntetést is kiszabott.

[16] A Btk. 50. § (2) bekezdése szerint azt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme, vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.

[17] A Btk. 59. § (1) bekezdés, szerint pedig azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani.

[18] A pénzbüntetés alkalmazásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a terhelt a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte-e el, és rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel.

[19] A kiutasítás alkalmazásánál pedig azt kell mérlegelni, hogy a terheltnek az országban tartózkodása kívánatos-e.

[20] Ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helytállóan hivatkozott, a büntetés célját, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket és az általános együttalkalmazási szabályokat szem előtt tartva a külföldi által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény kapcsán is elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű és szükséges-e a kiutasítása, és amennyiben igen, akkor az szabadságvesztés kiszabása mellett sem mellőzhető.