A Kúria Bfv.183/2013/3. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 10. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 416. §, 426. §] Bírók: Akácz József, Szabó Judit, Varga Zoltán

KÚRIA

Bfv.III.183/2013/3.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év szeptember hó 17. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A rágalmazás vétsége miatt dr. N. N. ellen folyamatban volt büntetőügyben az N. T. magánvádló által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 12.B.279/2012/3. számú, illetőleg a Székesfehérvári Törvényszék Bf.168/2012/2. számú végzését hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 8.420 (nyolcezer-négyszázhúsz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

Dr. N. N. terhelttel szemben az N. T. feljelentő által rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárást a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 2012. március 23-án kelt 12.B.279/2012/3. számú végzésével a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjára, a Be. 501. § (2) bekezdésére és a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással - bűncselekmény hiányában - megszüntette.

A feljelentő fellebbezése folytán eljáró Székesfehérvári Törvényszék a 2012. június 14-én jogerős Bf.168/2012/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

Az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság határozatában rögzítette, hogy N. T. 2012. február 22-én azért tett feljelentést dr. N. N. ellen, mert nevezett a 9.B.289/2011. számú büntetőügyben írásban tett és a 2012. február 10-i tárgyaláson felolvasott tanúvallomásában azt állította róla, hogy

- végletekig antiszociális, kötekedő, összeférhetetlen,

- intoleráns, agresszív, kötekedő,

- más sértettek, illetve tanúk is lennének, de nem merték vállalni a tanúskodást, mert félnek tőle.

A feljelentő a feljelentésből pedig a következő kifejezéseket találta sérelmesnek magára nézve:

- közösségellenes, maximálisan antiszociális, végletekig intoleráns, minden empatikus képességet nélkülöz,

- elpusztult állati tetemeket dobál át,

- magatartása jogellenes.

N. T. szerint - figyelemmel arra, hogy a tanúvallomás a tárgyaláson mások előtt felolvasásra került - a bűncselekmény elkövetése nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva történt.

Az alapügyben eljárt bíróságok megállapították, hogy a magánindítvány joghatályos, azonban a feljelentésben foglaltak alapján sem rágalmazás, sem becsületsértés nem állapítható meg.

A jogerős ügydöntő határozatokkal szemben N. T. magánvádló terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy a büntetőeljárás megszüntetésére a büntető anyagi jogszabályok megsértésével került sor.

A felülvizsgálati indítványban a magánvádló vitatta az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság azon megállapítását, amely szerint a terhelt írásbeli tanúvallomása nem tartalmaz olyan tényállításokat, illetve kifejezéseket, amelyek alkalmasak lehetnének a magánvádló (feljelentő) becsületének csorbítására, és azt a megállapítást is, miszerint a terhelt ezt a vallomást, illetve nyilatkozatot kizárólag hatóság, bíróság előtti eljárásban tette.

A magánvádló arra is hivatkozott, hogy később jutott tudomására, miszerint a 2010. augusztus 2-án keltezett feljelentést is a terhelt készítette, s bár ő ezt is vád tárgyává tette, a bíróságok ezzel a körülménnyel nem is foglalkoztak.

A magánvádló a felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy a feljelentett által készített feljelentést más személyek is aláírták, következésképpen a feljelentésben írt becsületsértő kifejezéseket a hatósági eljáráson kívül mások számára is hozzáférhetővé, megismerhetővé tette. Erre figyelemmel nem alapos a másodfokú bíróság azon megállapítása, hogy az általa vád tárgyává tett cselekmények folyamatban lévő eljárásban történtek. Erre figyelemmel nem fogadható el a másodfokú bíróság azon jogi okfejtése sem, hogy a cselekmény nem jogellenes.

A magánvádló álláspontja szerint a terhelt öt olyan magatartást is tanúsított vele szemben, amelyek feltétlen jogi értékelést igényelnek. Ezek:

- a feljelentő magatartása jogellenes,

- végletekig antiszociális, empatikus képességeket nélkülöz,

- agresszív, kötekedő, összeférhetetlen, közösségellenes, intoleráns,