724/B/2002. AB határozat
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 124. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 124. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó bíró - nem az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-a szerinti speciális jogkörében eljárva - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 124. §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a támadott jogszabály diszkriminatív rendelkezésével sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében deklarált bíróság előtti egyenlőség alkotmányos elvét.
Indokolásában azonban - az alkotmányi hivatkozás megjelölése nélkül - azt fejtette ki, hogy az elévülés tekintetében a vizsgált törvényhely kettős diszkriminációt valósít meg: különbséget tesz egyrészt a bűncselekményt elkövető katona és a nem katona között, másrészt a katona elkövetőkön belül is eltérő szabályozást alkalmaz. A rendelkezés azzal, hogy a katona elkövető javára a polgári személyek esetében alkalmazandó, a szokásos elévülési időt alulmúló "várakozási" időt állapít meg, "egy speciális büntethetőséget megszüntető okot kreált a jogalkotó. Ez diszkriminatív."
Állította továbbá, hogy a szabály folytán a katona elkövetők körén belül is megállapítható a diszkrimináció. A kevésbé súlyos bűncselekményt elkövető, és ezáltal a szolgálatban megtartható terheltre ugyanis az általános elévülési szabályok vonatkoznak, míg a súlyosabb bűncselekményt megvalósító és ezért a szolgálatra méltatlanná vált elkövetők rövidebb idő után mentesülnek a felelősségre vonás alól.
II.
Az indítvánnyal összefüggésben az Alkotmánybíróság a következő jogszabályi rendelkezéseket vizsgálta:
1. Az Alkotmány érintett rendelkezése:
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
2. A Btk. érintett rendelkezése:
"124. § A 73. § (2) bekezdésének esetét kivéve nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha a tettes szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt."
III.
Az indítvány megalapozatlan.
Az indítványban érintett elévülés a Btk. 32. § b) pontjában meghatározott önálló büntethetőséget megszüntető ok. A támadott, 124. § szerinti szabály viszont a 32. § e) pontja alá tartozó, az ún. "törvényben meghatározott egyéb ok" fogalomkörébe tartozik. Ebből következően a támadott rendelkezésben a jogalkotó nem a Btk. 33-35. §-aiban körülírt elévülési időt kívánta csökkenteni, hanem speciálisan, kizárólag a katonai vétségek elkövetése esetén alkalmazható külön okot hozott létre. Ezen utóbbi, büntethetőséget megszüntető oknak egyrészt nincs köze a bűncselekmény elévüléséhez, másrészt pedig nem kizárólag (az elkövetés időpontjában) katonai státusban lévő elkövetők tekintetében alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság következetes álláspontja szerint, az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt bíróság előtti egyenlőség elve a tisztességes eljárás követelményének olyan garanciáját jelenti, amelynek alapján jogaik érvényesítése során nem tehető különbség a jogalanyok között. Ezen, a jogegyenlőség általános elvének a bírósági eljárásra vonatkoztatott alkotmányi követelménye arra vonatkozik, hogy "a jogviszonyok tartalmi és tárgyi azonossága" esetén a jogalanyok azonos elbánásban részesüljenek [részletesen pl.: 53/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 261, 264.]
A jogviszonyok tartalmi és tárgyi azonossága a Btk. XX. fejezetében szabályozott - speciális jogi tárgyra vonatkozó és speciális alanyok által elkövethető - cselekmények és a Btk. megelőző fejezeteiben szankcionált cselekmények között eleve nem állapítható meg. Az egymástól tartalmilag különböző, valamennyi ügyben vizsgálandó, büntethetőséget megszüntető okok alkalmazási körét pedig mindenkor az egyes cselekményekhez, illetve az elkövető személyéhez kapcsolódó konkrét körülmények határozzák meg. Ez azonban jogalkalmazási kérdés, amely nincs kapcsolatban a bíróság előtti egyenlőség elvével.
Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés a támadott rendelkezés és a bíróság előtti egyenlőség elve között. Ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2003. október 6.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott Dr. Bagi István alkotmánybíró helyett
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró