A Kúria Kfv.35575/2012/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 1. §, 7. §, 8. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. §] Bírók: Huszárné dr. Oláh Éva, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Az is rendeltetés ellenes joggyakorlás, ha a jogügylet döntően az adóelőny elérését célozza. A konszern érdek értékelése a konkrét adózó oldalán. Az ügyletek valós tartalmát a bíróságnak kell megállapítani.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.VI.35.575/2012/8.szám

A Kúria a dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. július 5. napján kelt 16.K.34.000/2011/4. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 5. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 16.K.34.000/2011/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000 /százötvenezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 27.000 /huszonhétezer/ forint kereseti és 70.000 /hetvenezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes az egyetemes jogutódja (a továbbiakban: felperes). A felperes a (a továbbiakban: AG) magyar leányvállalata. A 2005-2006. években a magyar adójogszabályok a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetéshez adóelőnyt biztosítottak.

A felperes 2005. október 25-én kötött hitelszerződést a (a továbbiakban: RZB) 60.000.000 EUR (15.236.000.000 forint) hitel igénybevételről. A szerződés szerinti cél a cseh és horvát leányvállalatok társasági tőkéjének emelése volt az AG által. A hitelszerződést egy osztrák bank váltókezessége és az AG garanciája biztosította. A felperes a hitelt 2005. november 8-án igénybe vette és ugyanezen a napon teljes összegében kölcsön is adta a 0,1%-os kamat felárat fizető AG-nek.

A felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzést folytattak le a 2006. évre. Az elsőfokú adóhatóság határozatában megállapította, hogy - az egyéb adójogi tényállásokat is figyelembe véve - a felperes 2006. évi társasági adóalapja 298.923.000 forinttal nő; ebből a hitelügyletre eső hányad 263.002.000 forint. A módosító tételek együttes hatására adókülönbözet nem keletkezett, a következő évre továbbvihető negatív társasági adóalap csökkent. Az adóhatóság az RZB-től származó hitel tekintetében hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1.§ (7) bekezdésére, 2.§ (1) bekezdésére, valamint a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.tv.) 1.§ (2) bekezdésére, 7.§ (1) bekezdés k) pontjára és 8.§ (1) bekezdés k) pontjára. Értékelése szerint az a tény, hogy a felperes az ügylet során 0,1%-os kamatfelárat érvényesített, nem jelenti azt, hogy az ügylet valós és kizárólagos célja nem a magyar vállalkozás által igénybe vett társasági adókedvezmény volt. Az ötéves futamidejű kölcsön révén a felperes a 2006. évben 42.080.000 forinttal kevesebb társasági adót fizetett.

Az alperes a 2011. augusztus 29. napján kelt 2466654560. számú határozatával az elsőfokú határozatot a rendelkező rész kijavításával helybenhagyta: a kijavítás szerint az adóalapot növelő tétel összege helyesen 295.923.000 forint.

A felperes az RZB kölcsönszerződéssel kapcsolatban kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, mert nem sérült a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.529/2006/9. szám ítéletében kifejtett indokolására.