A Kúria Kfv.35051/2015/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 166. §, 210. §, 339. §, 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 1. §, 26. §] Bírók: Fekete Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A tényállást szerencsejáték ügyben is fel kell tárnia a hatóságnak. Amennyiben ehhez szükséges, úgy szakértőt is ki kell rendelnie eljárása során.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33477/2013/13., *Kúria Kfv.35051/2015/9.* (AVI 2017.3.21), 3098/2015. (V. 19.) AB végzés

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.35.051/2015/9.szám

A Kúria a Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala alperes elleni szerencsejáték-felügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. szeptember 26. napján kelt 5.K.33.477/2013/13. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.33.477/2013/13. számú ítéletét, valamint az alperes 49067/16/2012. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000,- (négyszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperesi hatóság ellenőrei 2013. március 5. napján fedett ellenőrzést folytattak le a ... szám alatti "..." nevű vendéglátó helyen, ahol a bejárat mellett egy ... típusú internet terminál (a továbbiakban: terminál) üzemelt.

Az ellenőrök először 200,- forintos érmével próbajátékot játszottak a "Bonus Dice" játékkal. A kezdeti érték 3 perc alatt elfogyott, a terminált tovább az ellenőrök nem tudták használni. Ezt követően újabb 200,- forintot helyeztek el az érmeelfogadóba és "Turbo Dice" nevű programot játszottak, melyen véletlenszerűen nyerve, és veszítve az összeget 6 perc alatt elveszítették.

Ezután az ellenőrök a terminál bankjegy fogadójába 500,- forintot helyeztek, és a "Fruit Poker" elnevezésű programot választva a tizes téten a szimbólumok véletlenszerű együtt állásának függvényében hol nyerve, hol veszítve 7 perccel a játék elkezdése után úgy tettek szert nyereményre, hogy a $ feliratú szimbólum mellett az eredetileg 505,- forint érték 515,- forintra nőtt. A helyszínen tapasztaltakról az ellenőrök jegyzőkönyvet vettek fel, melyre vonatkozóan a felperes észrevételt nem terjesztett elő.

Az alperes a 2013. augusztus 8. napján kelt 49067/16/2012. számú határozatával a felperes terhére 2.000.000.,- forint bírságot szabott ki és kötelezte ezen összeg megfizetésére. Felhívta a felperes figyelmét, hogy a jövőben a jogszabályi előírásokat tartsa be, mert ismételt jogsértés esetén szigorúbb szankció is alkalmazásra kerülhet.

Az indokolás szerint a helyszínen lefoglalt iratokra figyelemmel megállapítható, hogy a felperes bérbe vesz 2 nm területet a perbeli vendéglátó egységben annak üzemeltetőjétől a terminál kihelyezése és üzemeltetése céljából. A terminál a berendezésbe helyezett készpénz ellenében képzett egyenleg terhére internet használatot biztosít, a berendezés azonban játékokban való részvételre is jogosít, amely során a játék eredménye alapulvételével változik az egyenleg. Az ellenőrök próbajáték keretében a berendezésbe helyezett összegből képzett egyenleg terhére tétet tudtak felvenni, játékjogot szereztek, továbbá a terminál használata során fennállt a nyeremény elérhetőségének lehetősége. Ugyanis a "Fruit Poker" típusú játékon a játék végére tíz egységgel nőtt a krediegyenleg a kezdő értékhez képest, vagyis nyeremény értek el, míg a "Bonus Dice" és a "Turbo Dice" típusú játékban a játék végére vesztettek. A felhasználható időkeret nem a tényleges idővel arányosan csökkent, hanem a játék eredménye szerint változott, valamit a nyerés vagy a vesztés kizárólag a véletlentől függött. A dokumentáció alapulvételével a kreditegyenleg növekedése, mint nyeremény vagyoni értékkel bír.

A felperest terheli a felelősség azért, hogy az ellenőrzés időpontjában az állami adóhatóság engedélye nélkül üzemeltetett olyan terminált a vendéglátó egységben, amely szerencsejátékban való részvételt biztosított. A fentiekre tekintettel került sor a bírság kiszabására azon súlyosbító körülmény értékelése mellett, miszerint a felperes a jogsértés elkövetését megelőző két éven belül öt alkalommal volt hasonló jogsértések miatt jogerősen bírságolva.

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát és ennek eredményeként - helyesen - hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését. A 7. alszámú jegyzőkönyvvel dokumentált tárgyaláson a felperes bizonyítási indítványokat terjesztett elő, így kérte meghallgatni a terminálok működése kapcsán Tóth Attilát, a társaság képviselőjét. Indítványozta, hogy a bíróság szerezze be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr- főkapitányságon folyamatban lévő büntető eljárásban a terminálok ügyében keletkezett szakértői vélemény eredeti példányát, illetőleg a bizonyítási kísérlet során készült videófelvételt. Indítványozta, hogy a bíróság igazságügyi szakértőt rendeljen ki a terminál működésével kapcsolatban. Az elsőfokú bíróság a 13. számú jegyzőkönyvvel dokumentált tárgyaláson hozott végzésével a bizonyítási indítványokat mellőzte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Hivatkozott a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1.§ (1) bekezdésére, 2.§ (2) bekezdésére, 12.§ (1) bekezdésére, (3) bekezdés d) pontjára, 26.§ (1) bekezdésére, 37.§ 1. pontjára, a közigazgatási hatósági eljárási és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§ (1) bekezdésére, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3.§ (4) bekezdésére, 4.§ (1) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság 60/1992. (X.17.) AB határozatában foglaltakra.

Álláspontja szerint három tényállási elem együttes fennállása szükséges ahhoz, hogy adott játék szerencsejátéknak minősüljön: legyen tétfizetés, a játék végén nyeremény, végül pedig a nyerés illetve vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlenen múljon.

A tétfizetéssel kapcsolatban a bíróság kifejtette, miszerint az ellenőrök a próbajáték során pénzt fizettek be, melynek következtében jogosulttá váltak a játékprogram használatára, vagyis a tét fizetése aggálytalanul megállapítható. Az a tény, hogy a felhasználók a játék mellett internetezhettek is, vagy kuponokat is vásárolhattak nem zárja ki a tétfizetés megállapíthatóságát.