A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.113/2011/9. számú határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §, 1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 41. §, 1993. évi LXXVI. törvény (Szakképzési tv.) 15. §, 21. §, 27. §] Bírók: Partosné Lukács Mária, Pesthyné dr. Pámer Andrea, Tóth Imre

Kapcsolódó határozatok:

*Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.113/2011/9.*, Szekszárdi Törvényszék Mf.20071/2011/4., Kúria Mfv.10308/2012/5. (BH 2013.7.194)

***********

SZEKSZÁRDI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

3.M.113/2011/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság a Gudicsné Dr. Bukli Anna ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Sipos Márta ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes elleni munkaviszony megszüntetése tárgyú munkaügyi perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja,

kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 106.000,- Ft (azaz Egyszázhatezer forint) plusz 25% ÁFA perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a Tolna Megyei Bírósághoz címzett fellebbezésnek van helye, melyet e bíróságon lehet benyújtani három egyező példányban.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha csupán a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek a felsorolt esetekben is kérhetik tárgyalás tartását, erre irányuló kérelmüket legkésőbb a fellebbezésben kell előterjeszteni.

INDOKOLÁS:

A bíróság a peres felek előadásai, az okirati bizonyítékok és a tanúvallomások alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes munkaviszonyban állt az alperessel, munkaszerződése szerint az alperesi iskola asztalos szakoktatója volt. A családi házánál berendezett asztalos műhelyben tanulókat foglalkoztatott, JH-t oktatási időn kívül, TV, BP és DH tanulókat pedig oktatási időben is.

2011. január elején a felperes műhelyében végzett munka során JH nem használta a védőszemüveget és a szeme megsérült. Az esetet a felperes másnap bejelentette LK igazgatóhelyettesnek és PL igazgatónak.

A későbbiekben az igazgató hallomás útján értesült arról, hogy a felperes oktatási időben is foglalkoztat gyerekeket a műhelyében. Az ügy tisztázása céljából az igazgató 2011. február 24-én az igazgatóhelyettessel együtt kiment az iskola palánki telephelyére, és a tanórán kereste TV, BP és DH tanulókat. DH és BP hiányoztak, a szülők telefonos tájékoztatása szerint DH orvosnál volt, BP viszont iskolába indult.

Ugyanezen a napon az igazgató és az igazgatóhelyettes elmentek a felperes műhelyéhez, ahol BP tanulót találták. A tanuló meghallgatása során elmondta, hogy október óta több alkalommal jár munkavégzés céljából a felperes műhelyében, általában iskola után, délutánonként vagy hétvégén, de előfordult az is - öt-hat alkalommal - hogy iskolaidő alatt. Az adott napon is 08.00 órától műhelyben dolgozott - ragasztás, fűrészelés volt a feladat. Ezeket a mulasztásokat az iskolában igazolnia kellett, ilyenkor orvosi igazolást kért. A szülők úgy tudták, hogy ezeken a napokon gyermekük az iskolában tartózkodik. A tanuló elmondása szerint a felperes azt mondta, hogy ha menni akar hozzá dolgozni, akkor szerezzen igazolást. Ezeken a napokon 08.00 - 08.30 körül kezdte a munkát, és délután 16.00 óráig dolgozott a műhelyben. Ez alatt az idő alatt az osztályfőnöke, a felperes nem volt jelen, az óráit tartotta. A műhelyben a tanulón kívül DJ, a tanuló tudomása szerint egy alkalmazott tartózkodott. A tanuló elmondása szerint a munkáért nem kapott fizetséget, tanulni ment a felperes műhelyébe.

TV tanuló február 24-én történt meghallgatása során elmondta, hogy 2010. december és 2011. január hónapban iskolaidőben körülbelül tizenegy alkalommal dolgozott a felperes műhelyében tanítási vagy gyakorlati órák ideje alatt. Iskolaidőn kívül hétköznap délutánonként majdnem minden nap járt a felpereshez. A mulasztott órákat igazolnia nem kellett. A tanuló elmondása szerint BP is dolgozott a felperes otthoni műhelyében, valamint DH, ő biztosan, hogy többször, mint TV.

A tanulók meghallgatásával az ügy körülményei feltárását célzó vizsgálati eljárás nem fejeződött be, de a tanulók által a tanulóidőben való foglalkoztatásra vonatkozó adatokra tekintettel felmerült a munkaviszony megszüntetésének lehetősége is, ezért - mivel a felperes Üzemi Tanács tag volt - az igazgató megkísérelte beszerezni az Üzemi Tanács véleményét. Az ügy előzménye volt, hogy a háromtagú Üzemi Tanács egyik tagja korábban nyugdíjba ment, a póttagok pedig összeférhetetlenek voltak, az Üzemi Tanács két taggal működött. Az Üzemi Tanács másik tagja írásban nyilvánított véleményt február 25. napján, majd időközben 2011. március 01. napján sor került az Üzemi Tanács visszahívására.

2011. március 03. napján sor került a felperes személyes meghallgatására, ennek során elismerte, hogy tanulóidőben tanulókat foglalkoztat a műhelyében. Az alperes ugyanezen a napon kelt rendkívüli felmondásával a felperes munkaviszonyát megszüntette. Határozatát arra alapította, hogy a felperes osztályának tanulói közül többen rendszeresen és folyamatosan a felperes lakásánál található műhelyben munkát végeztek, előfordult, hogy a tanuló tanítási idő alatt, tanulás helyett folytatta ezt a tevékenységet. A felperes e magatartásával a szakmai szabályok megszegése mellett a munkáltató helytelen megítélését idézte elő, a gondjaira bízott tanulók előtt törvényszegő, helytelen tanári és oktatói példát tanúsított. Magatartása súlya és jellege miatt a munkáltató bizalma oly mértékben megrendült, hogy a munkaviszony fenntartása nem várható el, ezért azt az Mt. 96.§ (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

Felperes keresetében a rendkívüli felmondás jogellenessége megállapítását, eredeti munkakörbe történő visszahelyezését kérte.

Keresetét arra alapította, hogy a rendkívüli felmondás indokaiban szereplő okok nem olyan súlyúak, melyek a rendkívüli felmondást megalapozzák. Hangsúlyozta, hogy a tanulókat anyagi haszonszerzés célja nélkül, abból az okból foglalkoztatta a műhelyében, hogy ők a szakmát jobban elsajátítsák, ezt ők igényelték is. Hivatkozott továbbá arra, hogy a munkáltatói intézkedés eljárásjogilag is jogszabálysértő, részben azért, mert a munkáltatói jogkör gyakorlója, az igazgató már január elején tudomást szerzett arról, hogy a felperes tanulókat foglalkoztat a műhelyében, ezért a rendkívüli felmondás gyakorlására nyitva álló tizenötnapos határidőt elmulasztotta, másrészt nem szerezte be az Üzemi Tanács véleményét. Hivatkozott továbbá arra, hogy a mulasztásokat és azok igazolását maga az alperesi intézmény sem kezeli előírásszerűen, ezért az érintett tanulók mulasztására, illetve azok igazolásával kapcsolatos felperesi magatartásra alappal nem hivatkozhat.

Alperes a kereset elutasítását kérte a rendkívüli felmondás indokainak valós és okszerű voltára alapítva. Hivatkozott továbbá arra, hogy a tizenötnapos határidőt megtartotta, mivel a JH 2011. januárjában történt balesetével kapcsolatban az igazgató csupán arról értesült, hogy a felperes diákokat foglalkoztat a műhelyében, arról azonban nem volt tudomása, hogy mindez tanulóidőben is megtörténik. Miután erről tudomást szerzett, az ügy tisztázására vizsgálatot folytatott le, melynek első lépcsőjeként az érintett tanulókat keresték a tanórán, majd sor került TV és BP tanulók meghallgatására. A vizsgálat március 03-án a felperes személyes meghallgatásával zárult le, ezért az alperes az előírt határidőt megtartotta.