878/B/1992. AB határozat

a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 402. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 402. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

1. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 402. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az államot illető bűnügyi költség, a vagyoni előny, az elkobzás alá eső érték és a rendbírság megfizetését az igazságügy-miniszter különös méltánylást érdemlő okból egészben vagy részben elengedheti.

Az indítványozó álláspontja szerint az igazságügy-miniszter ezen jogköre sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mivel a köztársasági elnököt megillető kegyelmezési joggal azonos jogot ad a végrehajtó hatalom miniszter tagjának. A jogerős bírósági határozat felülvizsgálati lehetősége az igazságügy-miniszter részéről sérti az Alkotmány 45. §-át, amely az igazságszolgáltatást a bíróság feladatává teszi, továbbá az 57. §-t, amely "szerint a bíróság előtt mindenki egyenlő, és joga van ahhoz, hogy jogait és kötelességeit független és pártatlan bíróság bírálja el, és mindenkit bármely határozat ellen jogorvoslati jogosultság illet meg a törvényben meghatározottak szerint." Az igazságügy-miniszter joga sérti továbbá a jogbiztonság követelményét is.

2. Az indítvány nem megalapozott.

2.1. Az igazságügy-miniszternek a Be. 402. § (1) bekezdésben adott törvényi felhatalmazás nem sérti a köztársasági elnök számára az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontjában biztosított egyéni kegyelmezési jogot.

A köztársasági elnök az egyéni kegyelem gyakorlásakor az állam büntető igényéről mond le. A büntetőjogi felelősség jogerős megállapítása után ez fogalmilag a kiszabott büntetés, illetve a büntetés helyébe lépő intézkedés végrehajtásáról való lemondást jelenti. (Más kérdés, hogy a hatályos büntetőjogi szabályozás törvényi korlátot állít fel, amikor csak a büntetések végrehajtása alóli kegyelmet ismeri el, a büntetések helyébe lépő intézkedések esetében ilyen végrehajtást kizáró okot nem ismer.)

A Be. 402. § (1) bekezdésében felsorolt vagyoni jellegű joghátrányok nem tartoznak sem a büntetések, sem pedig a büntetés helyébe lépő intézkedések közé, így az igazságügy-miniszter részéről történő elengedésük fogalmilag nem tartozik a kegyelmezés körébe.

2.2. A törvényhozó részéről az igazságügy-miniszter feljogosítása arra, hogy jogerős bírósági határozat alapján az államot megillető, a büntetések körébe nem tartozó vagyoni követelésekről lemondjon, nem jelent igazságszolgáltatási tevékenységet, és nem sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét. A felhatalmazás alapján gyakorolt jogkör lényegében az igazságügyi igazgatás körébe sorolható, amely a közigazgatás olyan - viszonylag önálló - szakterülete, amelybe beletartozik a bírósági határozatok intézményes végrehajtásáról való gondoskodás (53/1991. (X. 31.) AB hat. ABH 1991, 232.).

A jogkör gyakorlása nem sérti a jogbiztonság elvét, mivel - az indítványozó állításával ellentétben - az igazságügy-miniszter döntésekor nem vizsgálja felül a jogerős bírósági határozatot.

3. Az igazságügy-miniszter számára adott felhatalmazás nem hozható összefüggésbe az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével. Az államot megillető - rendelkezése alatt álló - vagyoni követelések elengedése méltányosságon alapul, így erre senkinek nincs alanyi joga.

A rendelkezés nem hozható összefüggésbe az Alkotmány 57. § (5) bekezdésben biztosított jogorvoslati jogosultsággal sem, mivel a jogorvoslattal kapcsolatban semmilyen kizáró rendelkezést nem tartalmaz.

Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1994. november 14.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró