1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat

a polgári jogi kodifikációról

A Kormány elrendeli a polgári jog, ezen belül a Polgári Törvénykönyv átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését. A felülvizsgálat közvetlen célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő Polgári Törvénykönyv megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként, a civilisztika alaptörvénye lesz. Közvetett cél ezen túlmenően a jogbiztonság magasabb szintre emelése, a más törvényekkel, illetve jogszabályokkal való viszony, a "főszabály-kivétel" kapcsolatok áttekinthetőbbé, egyértelművé tétele, a jogkeresők eligazodásának megkönnyítése a személyi és vagyoni viszonyaikat meghatározó joganyagban. Az új Ptk. legyen az 1990-től készült törvények szintézisével a civilisztika terén a rendszerváltás folyamatának egyfajta kodifikációs lezárása, összegzése.

1. A felülvizsgálatot a következő típusú bizottságok közötti munkamegosztás keretében kell megszervezni:

- Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság, amelynek feladata a munkacsoportok javaslatai és a Szerkesztőbizottság előterjesztése alapján döntéshozatal a koncepcionális súlyú kérdésekben;

- Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság, amelynek feladata a munkabizottságok tevékenységének irányítása, koordinálása és ennek alapján előterjesztések készítése a Főbizottság számára, valamint a Főbizottság állásfoglalásán és a munkabizottságok javaslatain alapuló koncepciónak megfelelő normaszöveg kodifikációja;

- munkacsoportok, amelyeknek feladata a szaktudomány reprezentánsai, továbbá a minisztériumok és országos hatáskörű szervezetek, valamint az állampolgári szervezetek és a gazdasági élet szereplőit reprezentáló érdekképviseletek, köztestületek képviselőinek bevonásával a Ptk. egyes részterületeire vonatkozó javaslatok kidolgozása.

2. Ki kell dolgozni és széles körű szakmai, illetőleg társadalmi vitára kell bocsátani a polgári jog felülvizsgálatára vonatkozó részletes koncepciót, valamint a Ptk. téziseit, majd elő kell készíteni az új Kódexet.

3. Ki kell dolgozni és a Kormány, majd az Országgyűlés elé kell terjeszteni azokat a módosításokat, amelyek nem halaszthatók a Kódex hatálybalépéséig, de nem érintik a szabályozás egységét és tapasztalataik hasznosíthatók a Ptk. átfogó korszerűsítése során.

4. Az új Ptk. teljes tervezetét egységesen, egy időpontra kell elkészíteni annak érdekében, hogy az Országgyűlés a teljes Kódex elfogadásáról dönthessen.[3]

Felelős: igazságügy-miniszter

Határidő:[4]

- a Kódex egyeztetésre kerülő tervezetének kidolgozására: 2005. december 31.

- szakmai viták és közigazgatási egyeztetés lefolytatására:

2006.december 31.

- a tervezet beterjesztése a Kormányhoz:

2007.június 30.

5. A Kormány felkéri a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottságot, hogy az új Polgári Törvénykönyv előkészítésének folyamatát és ütemezését kísérje figyelemmel és évente - első ízben 2003. IV. negyedévében - tájékoztassa a Kormányt a kodifikációról.[5]

Felelős: igazságügy-miniszter

Határidő: folyamatos

Melléklet az 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozathoz[6]

Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság

A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság Kormánya által felkért tagjai:

1. Vékás Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Főbizottság elnöke,

2. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,

3. az igazságügyminiszter,

4. a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

5. a legfőbb ügyész,

6. a Magyar Jogászegylet elnöke,

7. a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke,

8. a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke,

9. Kisfaludi András egyetemi docens, a Főbizottság titkára,

10. Sáriné Simkó Ágnes miniszteri biztos, az IM Magánjogi Kodifikációs Irodájának vezetője, a Főbizottság titkára.

A Főbizottság üléseinek állandó meghívottai a munkacsoportok vezetői.

A Főbizottság 2-8. pont alatt felsorolt tagjai személyesen vagy képviselőjük útján vesznek részt a Főbizottság ülésein.