A Fővárosi Törvényszék P.24338/2009/39. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 8. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 8. §, 74. §, 78. §, 81. §, 130. §, 157. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2. §, 75. §, 318. §, 324. §, 326. §, 339. §, 344. §, 474. §, 478. §, 559. §, 1972. évi V. törvény (Ütv.) 10. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Jaszenovicsné dr. Kósa Csilla

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.24338/2009/39.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20049/2012/8., Kúria Pfv.21780/2012/8.

***********

Fővárosi Bíróság

...P. .../2009/39.

A Magyar Köztársaság nevében!

a Fővárosi Bíróság

a személyesen eljáró

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt,

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesület (1136 Budapest, Hegedűs Gyula u 8.) I. rendű,

Dr. Németh Antónia Anna ügyvéd, ügygondnok (ügyvéd címe.) által képviselt,

II.r. alperes neve (II.r. alperes címe.) II. rendű,

a személyesen eljáró

III.r. alperes neve(III.r. alperes címe.) III. rendű és

Dr. Pintér András Pál ügyvéd(ügyvéd címe.) által képviselt,

IV.r. alperes neve(IV.r. alperes címe.) IV. rendű alperesek elleni

kártérítés iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi a IV. rendű alperest arra, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 360.000,- (háromszázhatvanezer) Ft-ot, ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest arra, hogy fizessen meg 15 nap alatt a IV. rendű alperesnek 100.000,- (egyszázezer) Ft + áfa részperköltséget, valamint az I. rendű alperesnek 501.150,- (ötszázegyezer-egyszázötven) Ft perköltséget.

A bíróság a II. rendű alperes ügygondnoki díját 50.000,- (ötvenezer) Ft-ban állapítja meg, melyet az ítélet jogerőre emelkedését követően az FBGH-nak a napló EL.938/2011. szám alatt letétbe helyezett 50.000,- Ft-ból kell utalványoznia Dr. Németh Antónia Anna (ügyvéd címe.) II. rendű alperesi ügygondnok részére.

A le nem rótt 393.900,- (háromszázkilencvenháromezer-kilencszáz) Ft kereseti és 276.400 (kétszázhetvenhatezer-négyszáz) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Bíróságnál írásban, 6 egyező példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. Amennyiben a fellebbezés a fellebbezés a perköltség megfizetésére, összegére, a teljesítési határidőre, a le nem rótt kereseti illeték és fellebbezési illeték megfizetésére vonatkozik, avagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a peres felek kérelmére a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő peres fél számára a jogi képviselet kötelező. Amennyiben az első fokú eljárásban jogi képviselő nélkül járt el a fellebbezést benyújtó peres fél, úgy fellebbezéséhez csatolja jogi képviselője meghatalmazását, illetve amennyiben pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a lakóhelye szerint illetékes Igazságügyi Hivatalnál, ennek igazolását.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben a jogi képviselővel eljáró felek indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, hogyha a fellebbezésben vitatott érték az 500.000,- Ft-ot meghaladja.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Jelen per felperese és a perben részt nem vevő 1 személy között tulajdonközösség megszüntetése iránti per volt folyamatban a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság előtt. A bíróság a ...P..../1997/17. számú ítéletével a ... szám. számú tulajdoni lapon szám hrsz. alatt felvett, természetben ... ingatlan címe szám alatti ingatlanon fennálló közös tulajdont akként szüntette meg, hogy 1 személy ½ tulajdoni hányadát 4.182.500,- Ft ellenérték fejében jelen per felperesének a tulajdonába adta. A Fővárosi Bíróság a ...Pf..../1999/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a felperes nevén álló ½ tulajdoni illetőséget 1 személy alperes tulajdonába adta, valamint kötelezte arra, hogy a 4.182.500,- Ft megváltási árat 30 napon belül fizesse meg a felperesnek, egyidejűleg kötelezte a felperest az ingatlan elhagyására.

A másodfokú ítélet ellen jelen per felperese felülvizsgálati kérelmet kívánt előterjeszteni, ennek érdekében 1999. december 7-én ügyvédi meghatalmazást adott a jelen per II. rendű alperesének, ügyintéző ügyvédként a III. rendű alperes járt el. A felülvizsgálati kérelem 2000. február 9-én került előterjesztésre, majd pedig a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt a Legfelsőbb Bíróságnál igazolási kérelmet terjesztett elő a felperes jogi képviselője útján. Ebben a mulasztását azzal indokolta, hogy a jogi képviselő az időben elkészített felülvizsgálati kérelmet súlyos megbetegedése miatt a bíróságra eljuttatni nem tudta, a felperes pedig az iratokhoz az ügyvédje nélkül nem jutott hozzá. Amikor erre módja lett, a kérelmet azzal a céllal vette magához, hogy azt személyesen nyújtja be a bíróságon, de ebben a hirtelen rosszulléte megakadályozta. Miután jobban lett, az iratokat a nővérének adta át, aki azonban az elfoglaltsága miatt azokat egy napot késve vitte be a bíróságra. Az igazolási kérelméhez mellékelt orvosi igazolás szerint 2000. február 8-án orvosi rendelésen jelent meg. Legfelsőbb Bíróság a Pfv..../2000/4. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperesi igazolási kérelmet elutasította, és a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. A végzés indokolása szerint a jogi képviselő mulasztása vétlenségének megállapítására nem ad alapot az a körülmény, hogy a jogi képviselő a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt 60 napos határidő vagy annak egy része alatt akár igazoltan beteg volt, és nem alapozza meg a mulasztás vétlenségét az se, ha a késedelem annak következménye, hogy a jogi képviselővel eljáró fél a kérelmet a képviselőjének betegsége, saját rosszulléte és hozzátartozójának egyéb elfoglaltsága miatt hozzátartozója útján nyújtotta be megkésve.