BH 1996.9.468 A beszedési megbízás nem tekinthető bírósági végrehajtásnak, de olyan kötelező eljárás, amely elévülést megszakító cselekménynek minősül [Ptk. 327. §, Vht. 48. §].

Az elsőfokú bíróság a bírósági végrehajtó előtt indult végrehajtási eljárást megszüntette, és a felperesnek a perbeli ingatlanára bejegyzett végrehajtási jogot törölte. Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában azt állapította meg, hogy az azonnali beszedés nem végrehajtási cselekmény. A végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet pedig az alperes az elévülési időn túl terjesztette elő, ezért a végrehajtási jog elévült, amiért is a végrehajtási eljárást megszüntette, és a bejegyzett végrehajtási jogot törölni rendelte.

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatva a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában kifejtett álláspontja szerint az inkasszómegbízás a végrehajtási jog elévülését megszakította, ezért a végrehajtás megszüntetésére nem volt alap.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt állította, hogy a banki inkasszó nem végrehajtási cselekmény, mert abban a bíróság vagy bírósági végrehajtó nem vesz részt; vitatta, hogy az inkasszó a végrehajtás sajátos fajtája lenne, ezért nem alkalmazhatók a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezések.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a beszedési megbízás elévülést megszakító körülmény-e, amelyhez képest a kereset teljesítésének vagy elutasításának van helye.