A Debreceni Ítélőtábla Pf.20741/2018/4. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 256/A. §, 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 10/A. §, 122. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 6:548. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Árok Krisztián, Bakó Pál, Molnár Tibor Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék P.20835/2018/11., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20741/2018/4.*

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.741/2018/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Csugányné dr. Lakatos Csilla ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. J. A. jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 13.P.20.835/2018/11. számú ítélete ellen az alperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és a felperes részéről Pf. 3. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy a felperes által fizetendő elsőfokú illeték 172 740 (százhetvenkétezer-hétszáznegyven) forint, míg az állam terhén 7260 (hétezer-kétszázhatvan) forint illeték marad.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, az állami adóhatóság külön felhívására 35 160 (harmincötezer-százhatvan) forint le nem rótt csatlakozó fellebbezési illetéket, míg 15 000 (tizenötezer) forint meg nem fizetett fellebbezési illetéket az állam visel.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes 2016. március 7-től 2016. március 21-ig tartózkodott az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben. Az elhelyezésére szolgáló zárkában 2016. március 7-én 3,11 m2, a további napokon 2,33 m2 volt az egy főre jutó mozgástér, a WC szellőzése nem volt megfelelő. A felperes ott-tartózkodása során több alkalommal szenvedett el poloskacsípést. A felperes a poloskacsípések miatt a mindkét oldali csuklón, vállon, bokán, továbbá a tarkón észlelt számos hyperaemiás papula kezelésére 2016. március 10-től Cetirizin tablettát és cink rázókeveréket, 2016. március 17. napjától a hétre szóló fürdési engedélyt kapott.

A felperes kártevőirtást is kért, amelyre - bár az alperes negyedévente ismétlődően, de eseti jelleggel is végez ilyet - nem került sor ott-tartózkodása alatt.

A felperes 2016. március 30-án terjesztett elő kárigényt az alperesnél: kifogásolta, hogy a poloskák miatt nem tudott aludni, testrészein tömérdek csípés található, bár kapott gyógyszert és kenőcsöt, a zárkát nem fertőtlenítették, de nem is biztosítottak fertőtlenítőt, illetőleg a higiéniai körülmények sem voltak megfelelőek, nem biztosítottak nyelet a seprűhöz, a szekrényajtók leszakadtak, az étkezőasztal törött volt, és a világítás is rossz volt, emellett 12 ágy volt a 24 m2-es zárkában.

Az alperes a 2016. július 15. napján kelt 30508/2157/33/2016. ált. számú határozatával elutasította a felperes kártérítési igényét, hivatkozva arra, hogy nem tanúsított jogellenes és felróható magatartást.

A felperes módosított kereseti kérelmében kérte az alperes 1 000 000 Ft sérelemdíj megfizetésére történő kötelezését. 500 000 forint sérelemdíjra az emberi méltóságot (alapvető jogait) sértő elhelyezési körülmények (nem a jogszabályban előírt mozgástér, leválasztatlan, nem kellően szellőző WC, összetört berendezési tárgyak, nyeletlen seprű és felmosó, megfelelő tisztítószer hiánya) miatt, további 500 000 forint sérelemdíjra az elszenvedett poloskacsípések következtében sérült testi épségéhez fűződő személyiségi joga miatt tartott igényt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, mivel magatartása nem volt sem jogellenes, sem felróható, továbbá a felperest hátrány sem érte.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 121 000 Ft-ot. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 138 000 Ft perköltséget, továbbá az államnak az adóhatóság felhívására 172 800 Ft illetéket. Megállapította, hogy 7 200 forint illeték az állam terhén marad.

Az ítélet indokolásában a kereseti kérelem szerinti megbontásban értékelte a felperest ért sérelmeket, és az alábbiakra jutott a poloskacsípésekkel összefüggésben:

Idézte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. §-ának (2) bekezdését, 2:43. §-ának a) pontját, 2:52. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, 6:548. §-ának (1) bekezdését, majd rögzítette, hogy nem volt vitás a zárka rovarfertőzött volta, a felperes pedig bizonyította, hogy nagyszámú csípés érte. A poloskacsípés nem csak bőrelváltozással jár, hanem kényelmetlenné, egyes esetekben lehetetlenné teszi az éjszakai pihenést is, hiszen köztudomású, hogy a poloskák többnyire éjszaka jelennek meg az emberi test melegének vonzására. Bár az alperes bizonyította, hogy rendszeresen végzett kártevőirtást, de a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) szabályainak betartása még abban az esetben sem eredményezheti a mentesülését, ha az irtás megtörtént volna a felperes ott-tartózkodása idején is. A kártevők jelenléte ugyanis a poloskairtási kötelezettség alkalmatlan kivitelezését jelenti. Az alperes nem biztosított megfelelő elhelyezést a felperes számára a szabadságvesztés végrehajtása során, és a rovarmentesítés érdekében tett intézkedése is eredménytelen volt, amelynek következtében sérült a felperes testi épségéhez fűződő személyiségi joga. Az, hogy az alperes a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el a kártevőirtás során, továbbá, hogy orvosi ellátásban részesítette a felperest, nem elegendő a felróhatóság alóli mentesüléshez. A felperes más, rovarmentes zárkába történő áthelyezésére nem került sor, arra pedig tényelőadást sem tett az alperes, hogy az ilyen zárkába történő áthelyezés objektíve lehetetlen volt.

A felperes igazolta a sérelemdíjra való jogosultságát, hiszen bizonyította a jogsértés tényét, az pedig, hogy 2 hétig folyamatosan, minden nap, test szerte nagyon sok helyen csípték meg a poloskák, olyan immateriális hátrányt (bőrelváltozás, viszketés, alvás hiánya) jelentett, amely sérelemdíjjal kompenzálandó. A jogsértés rövid időtartama, a panaszok rövid időn belül történő megszűnése és a maradandó egészségkárosodás hiánya mellett értékelte azt is, hogy az alperes a jogszabályi kötelezettségét meghaladó mértékben végzett rovarirtást. Ezért az elsőfokú bíróság 100 000 forintban találta megállapíthatónak a sérelemdíj összegét.

Az emberi méltóságot sértő elhelyezési körülményekkel összefüggő sérelemdíj körében leszögezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának eseti döntései alapján nem lehet vitás, hogy a túlzsúfoltság önmagában sérti az emberi méltóságot. Az pedig nem volt vitás, hogy a perbeli (304-es) zárkában nem biztosították a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII.19.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) "180." §-ának (1) bekezdése szerinti életteret. Az emberi méltóság sérelmével összefüggésben elszenvedett hátrány sérelemdíjjal kompenzálandó.