Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1932. évi XIX. törvénycikk

az 1928. évben Genfben tartott nemzetközi Munkaügyi egyetemes Értekezlet által a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárások tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről[1]

1. § Az 1928. évben Genfben tartott nemzetközi Munkaügyi egyetemes Értekezlet által a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárások tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:

Egyezménytervezet a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárások tárgyában

A Nemzetek Szövetsége nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott egyetemes Értekezlete, ott 1928. évi május hó 30-án, tizenegyedik ülésszakára összeülvén,

miután elhatározta, hogy elfogad különböző' javaslatokat a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárások tárgyában, amely kérdés az ülésszak első pontja volt és miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetének alakjába foglalja,

az ezerkilencszázhuszonnyolcadik évi június hó tizenhatodik napján a versaillesi Szerződés XIII. Részében és a többi Békeszerződés megfelelő Részeiben foglalt rendelkezések szerint a nemzetközi Munkaügyi Szervezet Tagjai által leendő megerősítés céljából elfogadja az alábbi egyezménytervezetet:

1. Cikk

A nemzetközi munkaügyi szervezetnek mindegyik Tagja, amelyik ezt az egyezményt megerősíti, kötelezi magát arra, hogy olyan eljárásokat létesít vagy fenntart, amelyek lehetővé teszik a legkisebb munkabérek megállapítását olyan iparokban, vagy olyan iparok részeiben (különösen az otthonmunkánál) foglalkoztatott munkavállalók javára, amely iparokban a munkabéreknek akár munkaszabályszerződések által, akár más úton való megállapítására vonatkozóan hatékony eljárások nincsenek s amely iparokban a munkabérek rendkívül alacsonyak.

Ezen egyezmény értelmében az "ipar" szó a feldolgozó iparokat és a kereskedést jelenti.

2. Cikk

Mindegyik Tagnak, amelyik ezt az egyezményt megerősíti, szabadságában áll a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek meghallgatásával, amennyiben ilyen szervezetek az illető ipar körében fennállanak, megállapítani, hogy mely iparokra, vagy az iparok mely részeire, különösen pedig az otthonmunkának mely ágaira vagy mely részeire kell alkalmazni a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozóan az 1. Cikkben említett eljárásokat.

3. Cikk

Mindegyik Tagnak, amelyik ezt az egyezményt megerősíti, szabadságában áll megszabni a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásokat és azok érvényesítésének módozatait.

Mindazonáltal,

1. mielőtt az eljárásokat valamely iparra, vagy valamely ipar egy részére alkalmazzák, meg kell hallgatni az érdekelt munkadókat és munkavállalókat, ezekhez számítva szervezeteik képviselőit, amennyiben ilyen szervezetek fennállanak, valamint mindazokat a személyeket is, akik erre foglalkozásuknál vagy hatáskörüknél fogva különösen alkalmasak s akiknek meghallgatását az illetékes hatóság megfelelőnek találja;

2. az érdekelt munkaadónak és munkavállalóknak az eljárások foganatosításában olyan módon és oly mértékben kell részt venniök, ahogyan azt a nemzeti törvényhozás megállapítja, azonban mindenesetre egyenlő számban és az egyenjogúság alapján;

3. a megállapított legkisebb munkabérek az érdekelt munkaadókra és munkavállalókra kötelező erejűek; azokat sem egyéni megállapodással, sem az illetékes hatóság általános vagy külön felhatalmazása nélkül, kollektív szerződéssel le nem szállíthatják.

4. Cikk

Mindegyik Tagnak, amelyik ezt az egyezményt megerősíti, a szükséges intézkedéseket meg kell tennie a végből, hogy felügyelet útján és büntetőrendelkezések segélyével biztosítsa, hogy egyfelől az érdekelt munkaadók és munkavállalók az érvényes legkisebb munkabérekről tudomást nyerjenek és hogy másfelől a tényleg kifizetett munkabérek ne legyenek a megállapítottaknál alacsonyabbak.

Minden munkavállalónak, akire a legkisebb munkabérek érvényesek, aki azonban alacsonyabb munkabért kapott, biztosítani kell a jogot, hogy bírói vagy más törvényes úton a neki járó munkabérhátraléknak a nemzeti törvényhozás által megállapított határidőn belül leendő kifizetését kieszközölhesse.

5. Cikk

Mindegyik Tagnak, amelyik ezt az egyezményt megerősíti, minden évben általános tájékoztatást kell küldenie a nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz, amely azoknak az iparosoknak, vagy azon iparok részeinek jegyzékét tartalmazza, amelyekben a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárások alkalmazást nyertek és amely az eljárások alkalmazásának módozatairól és az eljárások eredményeiről felvilágosítást nyujt. Ennek az ismertetésnek összefoglaló adatokat kell tartalmaznia a szabályozás alá eső munkavállalók hozzávetőleges számáról, a megállapított legkisebb munkabérekről és adott esetben a legkisebb munkabérnek szabályozására vonatkozó egyéb leginkább jelentős rendelkezésekről.

6. Cikk

A jelen egyezménynek hivatalos megerősítéseit a versaillesi Szerződés XIII. Részében és a többi Békeszerződés megfelelő Részeiben foglalt rendelkezések értelmében feljegyzés végett közölni kell a Nemzetek Szövetségének Főtitkárával.

7. Cikk

A jelen egyezmény a nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek csupán azokat a Tagjait kötelezi, amelyek megerősítésüket a Titkári Hivatalban bejegyeztették.

A jelen egyezmény attól az időponttól számított tizenkét hónap mulva lép hatályba, amidőn a nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagjának megerősítését a Főtitkár bejegyezte.

Későbben az egyezmény mindegyik Tagra nézve attól a naptól számított tizenkét hónap mulva lép hatályba, amely napon az egyezmény megerősítését feljegyezték.

8. Cikk

Mihelyt a nemzetközi Munkaügyi Szervezet két Tagja által történt megerősítés a titkári hivatalban fel lett jegyezve, ezt a tényt a Nemzetek Szövetségének Főtitkára a nemzetközi Munkaügyi Szervezet összes Tagjaival közli. Hasonlóképpen közli velük a Szervezet összes Többi Tagjai által később bejelentett megerősítéseket.

9. Cikk

A jelen egyezményt megerősítő minden Tag azt az egyezmény hatálybalépésének kezdő időpontjától számított tízévi időtartam elteltével a Nemzetek Szövetségének Főtitkárához intézett írásbeli jegyzékkel felmondhatja, aki a felmondást lajstromozza. A felmondás csak egy évvel a Titkári Hivatalban történt följegyzés után lép hatályba.

A jelen egyezményt megerősítő minden Tag, amely az előző bekezdésben megállapított tízévi időtartam eltelte után egy éven belül a felmondás lehetőségének jogával nem él, további ötéves időtartamra kötve marad és ezt követően a jelen egyezményt minden ötéves időszak eltelte után az e cikkben megállapított feltételek mellett felmondhatja.

10. Cikk

A nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa a jelen egyezmény alkalmazásáról az Értekezletnek legalább tíz évenként egyszer jelentést tenni köteles s határoz a felől, hogy a szóbanforgó egyezmény felülvizsgálásának vagy módosításának kérdését az Értekezlet napirendjére kell-e tűzni.

11. Cikk

A jelen egyezmény francia és angol szövege egyképpen hiteles.

Az előrebocsátott szöveg hiteles szövege annak az egyezménytervezetnek, amelyet a nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyetemes Értekezlete Genfben tartott és az 1928. évi június hó 16. napján bezártnak nyilvánított tizenegyedik ülésszakában szabályszerűen elfogadott.

Aminek hiteléül aláírásukkal 1928. évi június hó 22. napján ellátták:

[Aláírás]

Az értekezlet elnöke:

A nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója:

3. § A versaillesi békeszerződésnek a 2. §-ban közzétett egyezményben említett XIII. része az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés XIII. részének felel meg.

4. §[2] Ezt a törvényt, amennyiben a szükséges rendelkezések nem tartoznak a törvényhozás hatáskörébe, foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hajtja végre.

Lábjegyzetek:

[1] A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytár 1932. évi november hó 4-én kiadott 9. számában. (Magyarország megerősítő okirata a Nemzetek Szövetségénél 1932. évi július hó 30-án iktattatott be.)

[2] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 167. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2007.01.01.