10300/1945. (XI. 4.) ME rendelet

lakások és más helyiségek helyreállítása tárgyában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:

I. Általános rendelkezések

1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed az ország területén bárhol fekvő, háborús esemény következtében megsérüli lakásra, továbbá minden más olyan helyiségre (a továbbiakban: bérlemény), amely nem ipari vagy kereskedelmi célra szolgál (orvosi rendelő, közjegyzői, ügyvédi, mérnöki stb. iroda, műterem, egyesület vagy intézet céljára szolgáló helyiség stb.).

(2) Az előbbi bekezdés rendelkezésének szempontjából lakásnak kell tekinteni a lakás céljára bérelt helyiségei akkor is, ha azt egészen vagy részben ipar vagy kereskedés folytatására használják, valamint az ipar vagy kereskedés folytatására vagy raktározás céljára bérelt helyiséget is, ha azt egészen vagy részben lakásul használják.

2. § A jelen rendeletben tulajdonosnak nevezett személyen az. ingatlan tulajdonosát, illetőleg azt a személyi kell érteni, aki az ingatlannal a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult.

3. § A gyámhatóság által az 1877. XX. tc. 28. §-ának d) pontja alapján vagy a háború folytán ügyeik ellátásában akadályozott személyek érdekeit védő rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló 2260/1943. ME rendelet (Rendeletek Tára 274. lap) 10. §-a alapján kirendelt gondnok a távollevő tulajdonos helyett jogosult a jelen rendeleten alapultó minden eljárásra.

4. § (1) Városokban és minden olyan községben amelyre a városrendezésről és az építés ügyről szóló 1937. VI. tc. 18. §-ának (2) bekezdése alapján a törvénynek a városrendezésre és a telekátálakításra vonatkozó rendelkezései kiterjesztettek, a bérleményeknek építési engedélyhez kötött helyreállítására a jelen rendelet rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha a helyreállításhoz az országos építésügyi kormánybizlos (a továbbiakban: kormánybiztos) hozzájárul. A hozzájárulást csak abban az esetben lehet megtagadni, ha a helyreállítandó építmény a városrendezés érdekében öt év alatt előreláthatóan kisajátítás alá kerül.

(2) Az építési engedély iránti kérvényhez csatolni kell a kormány biztosnak a hozzájárulásra vonatkozó határozatát.

II. A tulajdonos által végzett helyreállítás

5. § (1) Ha a tulajdonos olyan sérült bérleményt állított helyre, amelyre vonatkozóan a helyreállítási munkálatok megkezdésekor bérleti jogviszony nem állott fenn. a helyreállított bérleményt a lakásbérleti szabályrendelet kényszerítő rendelkezéseinek korlátai között mind a bérlő kiválasztása, mind a bér megállapítása tekintetében szabadon bérbeadhatja.

(2) Az előbbi bekezdés értelmében helyreállított bérleményben a bérlő a fennálló jogszabályok szerint őt megillető lakásszükségletén leiül még egy lakószobára tarthat igényt. A bérlőt ekként megillető lakás a hatósági és a rendes felmondási korlátozó jogszabályok szerint lehetséges igénybevétel, valamint a visszajuttatás alól is teljesen mentes.

(3) Ha a bérleményt maga a tulajdonos használja, lakásszükséglete tekintetében az előbbi bekezdésnek a bérlőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. § (1) Ha a tulajdonos olyan sérült bérleményt kíván helyreállítani, amelyre vonatkozóan bérleti jogviszony áll ugyan fenn, de a bérleményt nem használják, a bérletet, tekintet nélkül arra, hogy határozott vagy- határozatlan tartamú-e, rögtöni azonnalii hatállyal felmondhatja.

(2) Az előbbi bekezdésen alapuló felmondás esetében a tulajdonos köteles a bérlőnek a felmondás hatályossá válásától számított három nap alatt visszafizetni azt a bért, amelyet a bérlő arra az időre fizetett, amikor a bérleményt a felmondás folytán nem használhatja.

(3) A jelen § alapján helyreállított bérlemény bérbeadása, illetőleg a tulajdonos lakásszükséglete tekintetében az 5. § rendelkezései az irányadók.

7. § (1) Az 5-6. §-okat nem lehet alkalmazni, ha a tulajdonos által végzett helyreállítás költségei a Budapesten és környékén lévő épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részének helyreállításáról szóló 5120/1945. ME szánni rendeli Magyar Közlöny, 83. sz.) 8. §-a alapján megállapított átértékelési kulcs szerint az 1945. évi június hó 1. napján fennállott építési költségekre teljes egészükben átszámítva nem haladják meg az alábbi (3) bekezdésben megjelölt mértékét. Abban a kérdésben, hogy a helyreállítás e feltételnek megfelel-e, a kormánybiztos határoz (11. §).

(2) A tulajdonos állal végzett helyreállítás költségeinek megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a festésnek és az üvegezésnek, továbbá a fényűző jellegű munkálatoknak költségeit.

(3) A helyreállítás költségeinek legalább a következő mértéket kell elérniük: az 1939. évi szeptember hó I. napján érvényben volt évi bérösszeg ötvenszeresét, az 1939. évi augusztus hó 31. napja után épült vagy átalakított házban vagy épületrészben levő bérlemény cselében pedig annak az évi bérösszegnek huszonötszörösét, amely az épület felépítése, illetőleg átalakítása után első ízben érvényben volt. Ha a bérlemény az említett időben nem volt bérbeadva, annak az évi bérösszegnek ötvenszeresét, illetőleg huszonötszörösét kell figyelembe venni, amelyet akkor az illető helyen (városrészben) hasonló bérleményért fizettek. Bérösszeg alatt a bért a különdíjak (központi fűtés, melegvízszolgáltatás, porszívó használatának díja, üvegbiztosítási díj, felvonó használatának díja) és a mellékszolgáltatások (házfelügyelői díj, szemétpénz, kapupénz) nélkül kell érteni.

(4) Ha a helyreállítási költségek az előbbi bekezdésben megállapított mértéket nem haladják meg, de az ott említett megkülönböztetés szerint az évi bérösszeg hatszorosát, illetőleg háromszorosát meghaladják, a tulajdonos a bérlőtől a 9-12. §-ok megfelelő alkalmazásával az ott szabályozott helyreállítási pótlék fizetését követelheti.

8. § Ha a tulajdonos a bérlő által használt sérült bérleményt kíván helyreállítani és a helyreállítási költségek a 7. § (8) bekezdésében említett megkülönböztetés szerint az évi bérösszeg hatszorosát, illetőleg háromszorosát meghaladják, a bérlőtől a helyreállítás költségeihez igazodó, a 9-12. §-okban szabályozott helyreállítási pótlék (a továbbiakban: pótlék) fizetését követelheti. Ha a bérlő a pótlék fizetését nem vállalja, a tulajdonos a bérletet a 13-15. §-okban szabályozott felmondással megszüntetheti.

9. § (1) Az egy-egy évre eső pótlék összege a kormánybiztos által a 11. § szerint az illető bérleményre megállapított helyreállítási költségek 6% -a.

(2) A helyreállítási költségek megállapításánál a 7. § (2) bekezdése irányadó azzal az eltéréssel, hogy a tulajdonos és a bérlő irásbafoglalt megállapodása esetében a festés és az üvegezés költségét is figyelembe kell venni.

(3) A pótlékot az 5120/1945. ME rendelet 8. §-a alapján megállapított átértékelési kulcs szerint, de teljes egészében átértékelve kell fizetni.

10. § A pótlék a Budapesti, illetőleg a Vidéki Épületjavítási Alap javára a tulajdonos és a bérlő által fizetendő rendkívüli épületjavítási hozzájárulás alól mentes; a pótlékot az 1960. évi december hó 31. napjáig a házadó alapjához nem lehet hozzászámítani és ehhez képest a pótlék a házadó és járulékai, valamint a jövedelemadó, illetőleg a társulati adó alól is mentes.

11. § (1) A tulajdonos köteles a bérlőt a helyreállítás megkezdése előtt a tervezett helyreállításról, a munkálatok megkezdésének előrelátható idejéről és a munkálatok várható tartamáról, továbbá a helyreállítási költségek valószínű összegéről és az ennek megfelelően a bérlöt terhelő pótlék várható nagyságáról ajánlott levélben értesíteni.

(2) Ha a bérlő a tulajdonos értesítésének vételétől számított nyolc nap alatt a helyreállítási munkálatok ellen ajánlott levélben kifogást nem tesz és a pótlék fizetésére kötelezettséget vállal, a tulajdonos köteles a helyreállítás befejezése után a pótlék összegét megállapítani és ezt, valamint a kiszámításának alapjául szolgáló részletes adatokat a bérlővel ajánlott levélben közölni.

(3) A bérlő a tulajdonos megállapítása ellen a kormánybiztoshoz felszólalással élhet. A tulajdonos a megállapítást felszólalás hiányában is köteles a kormánybiztos elé terjeszteni, aki a megállapítást ilyen esetben is megváltoztathatja. A kormánybiztos határozata végérvényes.

12. § (1) A bérlő a pótlékot a 11. § (2) bekezdésében említett közlést követő hónap első napjától kezdődően köteles fizetni, a tulajdonos megállapítása elleni felszólalás esetében azonban a kormánybiztos határozatának kézbesítéséig csak a felszólalásában általa helyesnek elismert összegben. A kormánybiztos határozatában megállapított és a bérlő által fizetett összeg közötti esetleges különbözetet a bérlő a kormánybiztos határozatának kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt köteles megfizetni. Ha a kormánybiztos a pótlékot a bérlő által fizetettnél kisebb összegben állapítja meg, a különbözetet a bérlő az utóbb esedékessé váló pótlékból levonhatja. Az átértékelésre a 9 § (3) bekezdése irányadó.

(2) A pótlék a bérrel együtt esedékes; fizetésének elmulasztása a bér nemfizetésének jogkövetkezményeivel jár.

(3) A pótlékot a helyreállított bérlemény mindenkori bérlője a vonatkozó rendes felmondási jog korlátozásának megszűnéséig köteles fizetni.

13. § (1) Ha a bérlő a tulajdonosnak a 11. § (1) bekezdésén alapuló értesítésére az említett § (2) bekezdésében meghatározott idő alatt nem válaszol vagy a helyreállítás ellen kifogást tesz vagy a pótlék fizetését nem vállalja, a tulajdonos a bérletet - akár határozott, akár határozatlan tartamú - felmondással megszüntetheti. Ebben az esetben a nem rendeltetésszerűen használt bérlemény bérlete tekintetében (pl. ha a lakás céljára bérbeadott helyiséget ipar, kereskedés vagy raktározás céljára használják, vagy a lakás csupán bútor vagy más háztartási ingóságok elhelyezésére szolgál) rendkívüli felmondásnak, a rendeltetésszerűen használt bérlemény bérlete tekintetében pedig rendes felmondásnak van helye.

(2) A rendkívüli felmondás jogát legkésőbb a bérévnegyed harmadik hónapja 15. napjának déli 12 órájáig lehet gyakorolni; a felmondás a bérévnegyed végére szól.

(3) A rendes felmondási idő, tekintet nélkül a bérlemény nagyságára és a bérösszegre, negyedév. A lakásbérleti szabályrendeletnek a rendes felmondást korlátozó rendelkezéseit ilyen felmondásra alkalmazni nem lehet.

(4) Az (1) bekezdésnek a rendes felmondásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget egészben vagy részben lakásul használják.

(5) A jelen § alapján felmondásnak nincs helye, ha a bérlő a kincstár, a törvényhatóság vagy a község, avagy köztestület, közüzem, közintézet vagy közintézmény.

(6) Az (1) bekezdésen alapuló felmondás esetében a tulajdonos köteles a bérlőnek a felmondás hatályossá válásától számított három nap alatt a bérlet megszűnését követő időre már kifizetett bért visszafizetni.

14. § (1) A 13. §-on alapuló felmondás csak úgy érvényes, ha a tulajdonos a felmondás közlésével egyidejűen a bérlő részére megfelelő más bérleményt ajánl fel és egyúttal a bérlőnek átvételi elismervénye ellenében átadja vagy ajánlott levélben megküldi a felajánlott bérlemény bérbeadójának írásbafoglalt arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ez a felajánlott bérleményt a nyilatkozatban meghatározott bérért és az ott esetleg megjelölt egyéb feltételek mellett hajlandó a bérlőnek bérbeadni, valamint az igénybevételre illetékes hatóságnak arra vonatkozó határozatát, hogy a bérleményt más bérlő részére igénybevenni nem kívánja.

(2) Ha a bérlő a felajánlott bérlemény elfogadásáról a felmondást közlő tulajdonost a közléstől számított nyolc nap alatt ajánlott levélben nem értesíti, ezt a felajánlott bérlemény el nem fogadásának kell tekinteni.

(3) Az igénybevételre illetékes hatóság azt a bérlőt, akinek bérletét a tulajdonos a 13. § értelmében felmondani jogosult, a tulajdonos kérelmére az általa felajánlani kívánt bérleményre vonatkozóan más igényjogosultakkal szemben elsőbbségben köteles részesíteni. A hatóságnak erre vonatkozó határozata nem érinti a bérlőnek azt a jogát, hogy a felajánlást visszautasítsa.

(4) A bíróság annak megítélésében, hogy a tulajdonos által felajánlott bérlemény a bérlőnek indokolt bérleti szükségletét kielégíti-e, figyelembe veszi, hogy a bérlő a bérleményt milyen célra használta, továbbá figyelembe veszi mind a bérlő által bérelt, mind a felajánlott bérlemény fekvését, a helyiségek számát, nagyságát, felszereléseit és állapotát, a bérleménynek a bérlő munkahelyétől, illetőleg a lakástól való távolságát és a közlekedési viszonyokat, úgyszintén a bérlő állását (foglalkozását), családtagjainak számát, korát és egészségi állapotát, valamint azt is, hogy a felajánlott bérlemény bére a bérlő által eddig fizetett bérnek és a bérlő kereseti és vagyoni viszonyainak figyelembevételével nem túl magas-e.

15. § A 13. §-on alapuló rendkívüli felmondás esetében a bérlemény kiürítésével, illetőleg a bérleményben elhelyezett ingóságok raktározásával járó költség, rendes felmondás esetében pedig a bérlő költözködési költsége a tulajdonost terheli és azt a tulajdonos a bérlő kívánságára előre kifizetni köteles.

16. § A 13. § alapján felmondott bérlet megszűnése után helyreállíott bérleményt a tulajdonos az 5. és a 7. § megfelelő alkalmazásra bérbeadhatja.

III. A bérlő által végzett hejyreállitás

17. § (1) A bérlő a sérült bérleményt a tulajdonos hozzájárulása nélkül jogosult helyreállítani, ha a tulajdonos a bérlő által ajánlott levélben hozzáintézett felhívásra nyolc nap alatt nem válaszol vagy ajánlott levélben adott válaszában kijelenti, hogy a helyreállítást nem vállalja, továbbá, ha a tulajdonos az elvállalt helyreállítási munkálatokat harminc nap alatt nem kezdi meg vagy a megkezdéstől számított hatvan nap alatt nem fejezi be akként, hogy a bérlemény rendeltetésszerűen használhatóvá váljék.

(2) A bérlő köteles a tulajdonost az általa tervezett helyreállításról, annak terjedelméről a munkálatok megkezdésének előrelátható idejéről és a munkálatok várható tartamáról legkésőbb a munkálatok megkezdését megelőző nyolcadik napon, továbbá a munkálatok befejezéséről ajánlott levélben értesíteni.

(3) A tulajdonos az előbbi bekezdésben említett értesítés vétele után a lehető legrövidebb idő alatt köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a bérlő a munkálatokat akadálytalanul elvégezhesse. Ha a tulajdonos e kötelezettségének a bérlőnek ajánlott levélben hozzáintézett felhívására sem tesz eleget, a bérlőnek ebből származó kárát megtérítem köteles. Az esetleges akadályok elhárításának költségét a bérlő előlegezi, de azt a helyreállítás költségéhez hozzászámithatja.

18. § (1) Ha a bérlő a sérült bérleményét helyreállította és ha a felek a bérlet tartama tekintetében a jelen rendelet hatálybalépése előtt másképpen nem állapodtak meg, az alábbi rendelkezések szerint a határozott tartamú bérmeghosszabbodik, a határozatlan tartamú bérlet pedig határozott tartamú bérletté alakul át.

(2) A határozott tartamú bérlet meghosszabbodása, illetőleg a határozott tartamúvá átalakult bérlet határozott tartama a bérlő által a tulajdonoshoz intézett ajánlott levélben megjelölt bérévnegyed első napján, de legkésőbb a bérlet felmondására vonatkozó lakásügyi korlátozás megszűnésének napján veszi kezdetét s a 7. § (3) bekezdésében említett bérösszeghez és a 19. § (3) bekezdése alapján átértékelt helyreállítási költségekhez igazodik. Ha az épület az 1939. évi szeptember hó 1. napján már fennállott, az akkor fizetett évi bérösszeg háromszorosának, ha pedig az épület az 1939. évi augusztus hó 31. napja után épült vagy alakíttatott át, az első izben fizett évi bérösszeg másfélszeresének megfelelő költség egy-egy negyedévet, a töredékösszeg pedig szintén egy negyedévet biztosit.

(3) A bérlő, illetőleg annak jogutóda menete sül a bérletnek arra a tartamára eső bérösszeg fizetése alól, amellyel a bérleti idő meghosszabbodik.

19. § (1) A helyreállítási költségek megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a 4060/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 65. száma) alapján a bérlő állal végzett helyreállításoknak a bérbe már beszámított költségeit továbbá a festésnek és az üvegezésnek, valamint a fényűző jellegű munkálatoknak költségeit, kivéve, ha a tulajdonos és a bérlő másképpen állapodtak meg. Az olyan beruházást amely a jelen bekezdés értelmében a helyreállítási költség megállapításánál figyelmen kívül marad, a bérlő a bérlet megszünésekor abban az esetben is elviheti, ha az ingatlan alkotórészévé vált, köteles azonban a beruházást közvetlenül megelőző állapotot visszaállítani.

(2) A figyelembevehető helyreállítási költségek összegét a 27. §-ban szabályozott eljárás szerint a kormánybiztos állapítja meg.

(3) A megállapított összeget az 5120/1945. ME rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében megállapított átértékelési kulcs szerint, de teljes egészében kell az 1945. évi junius hó napján fennállott építési költségekre átszámítani.

20. § A bérlő a kormánybiztosnak a helyreállítási költségek megállapítása tárgyában hozott határozata alapján a tulajdonos bekebelezési engedélye nélkül is bérleti jogának telekkönyvi bekebelezését kérheti. A tekekkönyvi bejegyzésben a jelen rendeletre utalással fél kell tüntetni, hogy a bérlet tartama mennyi időre terjed. Ez a bekebelezés az ingatlan elárverezése esetében, az árverési vevővel szemben is hatályos.

21. § A bérlő a bérleti szerződés, illetőleg a 18. § szerint őt megillető bérleti jogát a tulajdonos beleegyezése nélkül is átruházhatja; ez a jog a bérlő jogutódját is megilleti. A bérlő továbbá a bérlemény egyrészét a bérleti viszony fennállásának egész tartama alatt a tulajdonos beleegyezése nélkül is - az albérlet bérének emelésére vonatkozóan fennálló korlátozásra tekintet nélkül - albérletbe adhatja.

22. § Az a bérlő, aki bérleményét helyreállította, valamint annak jogutóda a fennálló jogszabályok szerint őt megillető lakásszükségletén felül még egy lakószobára tarthat igényt. Az ekként öt megillető lakás a hatósági és a rendes felmondást korlátozó jogszabályok szerint lehetséges igénybevétel, valamint a visszajuttatás alól is a bérleti viszony fennállásának egész tartama alatt - ideértve a 21. § esetét is -teljesen mentes, a lakásnak ezt meghaladó része tekintetében pedig igénybevételnek csak akkor van helye, ha a bérlő azt albérletbe nem adta.

23. § A bérlő által a helyreállításra fordított összeget (19. §) a jövedelemadó alapjának megállapítása során számításon kívül kell hagyni, ha az e célra fordított összeg a bérlő ingatlanának, ingóságainak vagy más értékeinek eladása árából származik, vagy ha tőkevagvonát fordította a helyreállításra. A mentesség nem terjed ki az olyan összegekre, amelyeket a bérlő az adózás alól elvont jövedelemből fordított a helyreállításra, illetőleg arra az esetre, amikor adócsalás vagy jövedéki kihágás miatt büntető eljárás megindításának van helye.

24. § A 17-23. §-okat nem lehel alkalmazni, ha a bérlő által végzett helyreállítás költségei az 1945. évi június hó 1. napján fennállott költségekre átszámítva, nem haladják meg az évi bérösszegnek - a 7. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint - tízszeresét, illetőleg ötszörösét.

25. § A 17-23. §-ok rendelkezései nem érintik a bérbeadót a fennálló jogszabályok szerint megillető rendkívüli vagy rögtöni (azonnali) hatályú felmondási jogot; ilyen felmondási jog gyakorlása azonban nem szünteti meg a bérlőnek a 21. §-ban megállapított jogait, feltéve, hogy e jogok valamelyikével a felmondás hatályossá válásától számított harminc nap alatt él.

26. § (1) A bérlő a kormánybiztos határozatának (27. §) kézbesítésétől számított harminc nap alatt a 17-23. §-okban megállapított kedvezményekről lemondhat és a tulajdonoshoz intézeti ajánlott levélben tőle a lemondás közlése mellett a helyreállításra fordított költségeknek a 19. § szerint figyelembevehető összegben az alábbi rendelkezések éltelmében való megtérítéséi követélheti.

(2) A bérlőnek az előbbi bekezdésben említett lemondása esetében, valamint akkor is, ha a bérlő által végzett helyreállítás költségei nem haladják meg a 24. §-ban meghatározott mértéket, a tulajdonos köteles a 19. § szerint figyelembevehető költségek összegét az újjáépítési miniszter által meghatározott időtől, de legkorábban az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdődő tíz év alatt negyedévenkint egyenlő részletekben, évi 4%-os kamat fizetése mellett megtéríteni, de előbb is megtérítheti.

(3) A költségeket az 5120/1945. ME rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében megállapított átértékelési kulcs szerint, de teljes egészüket átértékelve kell megtéríteni.

(4) A bérlő jogosult a megtérítendő összeg biztosítása céljából a bérleményt magábanfoglaló ingatlanra jelzálogjogot bekebeleztetni. Ez a jelzálogjog az ingatlant terhelő minden más követelést és az ingatlant terhelő haszonélvezeti jogot is megelőzi, kivéve a törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró házadót és járulékait, valamint az 5120/1945. ME sz. rendelet 10. §-a alapján és a hatóság által igénybevett egyes ingatlanok helyreállításával felmerült költségek megtérítéséről szóló 8770/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 139. számai 6. §-a. alapján bejegyzett jelzálogjogot.

(5) A kormánybiztosnak a 27. § értelmében hozott határozata a jelzálogjog telekkönyvi bekebelezésére alkalmas okirat.

(6) A telekkönyvi bejegyzésben a, jelen rendeletre utalással a jelzálogjognak a (4) bekezdésben meghatározott természetét, valamint azt is fel kell tüntetni, hogy a költségek a (3) bekezdésben meghatározott átértékelés alá esnek és a jelzálogjog az ingatlant az átértékelés folytán előálló követelés és járulékai erejéig terheli.

27. § Ha a bérlő a bérleményét helyreállította, köteles a helyreállítás költségeire vonatkozó iratokat a figyelembevehető költségek (19. §) megállapítása végett a kormánybiztosnak bemutatni. A kormánybiztos a jóváhagyás előtt a tulajdonost meghallgatja. A kormánybiztos határozata végérvényes.

28. § Ha a bérleményt a bérlő állította helyre, a helyreállítás költségeit a házadó alapjához hozzászámítani nem lehet.

29. § (1) Ha a bérlő a bérleményét a jelen rendelet hatálybalépése előtt állította helyre, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt a 27. § megfelelő alkalmazásával a kormánybiztostól a helyreállítási költségek megállapítását kérheti. A megállapításnál a helyreállítási munkálatok idején érvényben volt építési anyagárakat és munkabéreket kell az 1945. évi június hó 1. napjára átszámítva figyelembe venni.

(2) Egyebekben a jelen rendelet rendelkezései irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy a bérlő a kormánybiztoshoz intézeti beadványában köteles nyilatkozni afelől, hogy a 17-23. §-okban megállapított kedvezményekre vagy költségeinek a 26. §-on alapuló megtérítésére tart-e igényt. A tulajdonos irányában a bérlő nyilatkozata a kormánybiztos közlésével válik hatályossá.

IV. Harmadik személy által végzett helyreállítás

30. § (1) Az, akire a tulajdonos szerződés alapján egy vagy több bérleményre vonatkozó bérbeadási jogát átruházta, mint haszonbérlő az 5-16. §-ok alkalmazásában a tulajdonos helyébe lép, ha a szerződésben a helyreállításra kötelezettséget vállal és a kormánybiztos a hozzá bemutatott házhaszonbérleti szerződés alapján megállapítja, hogy a házhaszonbérlőt a tulajdonos jogállása illeti meg.

(2) A házhaszonbérleti jogot alhaszonbérbe adni nem szabad. Az ily tárgyú szerződés semmis.

(3) Ha a házbaszonbérlet bármely okból érvénytelen vagy megszűnik, a tulajdonos lép a házhaszonbérlő és a bérlő között fennálló bérleti jogviszonyban a házhaszonbérlő helyébe

V. Vegyes rendelkezések

31. § A részvénytársaság vagy szövetkezet tulajdonában lévő (úgynevezett öröklakásos) ház valamelyik lakásának vagy más helyiségének használatára jogosított részvényes vagy szövetkezeti tag a jelen rendelet alkalmazásában a bérlővel egy tekintet alá esik.

32. § Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, a felek annak rendelkezéseitől eltérően szerződhetnek.

33. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az újjáépítési miniszter - a 10., 23. és 28. § tekintetében a pénzügy miniszterrel egyetértve gondoskodik.

Budapest, 1945. évi október hó 25-én.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök