24300/1945. Eln. ig. biz. HM rendelet
a honvédség tagjainak, valamint a honvédelmi igazgatás körében szolgálatot teljesítő polgári alkalmazottaknak igazolása tárgyában kiadott 2480/1945. ME rendelet végrehajtásáról
Az ideiglenes nemzeti kormány 2180/1945. ME rendeletének 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem;
1. §
Annak megállapítása végett, hogy magatartásuk sértette-e a magyar nép érdekeit, igazoló eljárás alá kell vonni a következő személyeket ,
a) a honvédségnek tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos, szolgálatonkivüli viszonybeli és tartalékos tisztjeit, tisztviselőit és tiszthelyetteseit;
b) a honvédség nyugállományú tisztjeit és tisztviselőit;
c) a honvédelmi igazgatás körétien tényleges szolgálatot teljesítő polgári alkalmazottakat.
A magyar nép érdekeit sértő cselekedetnek kell tekinteni különösen, ha az igazolás alá vont nyilas vagy más fasiszta jellegű párt (mozgalom) tagja volt, ilyen pártot (mozgalmat) támogatott vagy azok célkitűzését, működését helyeselte; ha a háborúba való belépés, a háborúban való további részvétel, vagy a tengelyhatalmak érdekében, vagy pedig a Szövetséges Hatalmak érdekei ellen propagandát fejtett ki; ha tetteivel akár közvetlenül, akár közhangulatot kialakító magatartásával közvetve az ország lakossága egy részének érdekeit sértő, a magyar alkotmány szellemével ellenkező jogszabályok meghozatalát mozdította elő, vagy ilyen jogszabályok végrehajtásában oly módon vett részt, hogy ezáltal az érintett személyek helyzetét súlyosbította; ha az ország lakosságának egy része ellen gyűlöletre izgatott.
Honvéd személynél ugyancsak a magyar nép érdekeit sértő cselekedetnek kell minősíteni azt is, ha az alárendeltekről való gondoskodást elmulasztotta ha alárendelteket bántalmazott; ha akár a hátországban, akár a hadműveleti területen vérengzésben részt vett, vagy erre parancsot adott; ha a titoktartás kötelezettségét azáltal szegte meg, hogy tudomására jutott német érdekek elleni tervekről a nyilaspártot, vagy a németeket tájékoztatta.
Egymagában az a körülmény, hogy az igazolás alá vont a német megszállás alatt szolgálatot teljesített és az úgynevezett Szálasi-kormány által előirt esküt kényszerítő körülmények hatása alatt letette, továbbá parancsra szolgálati helyét elhagyta, vagy nem politikai okból, hanem félelemből, aggodalomból a vörös hadsereg bevonulása előtt elmenekült, az igazolás megadásának nem akadálya.
2. §
Az igazolási eljárás során az esetleges korábbi polgári foglalkozásban tanusitott magatartást is igazolni kell.
Azok, akiket polgári igazoló bizottság már eljárás alá vont, az igazolás eredményét a honvédségi igazoló bizottságnál bemutatni kötelesek.
3. §
A szolgálati helyétől távollevő, a rendelet hatálya alá eső minden személy a közlekedési lehetőség teljes kihasználásával haladéktalanul tartozik szolgálati helyén jelentkezni.
4. §
Minden, a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában szolgálatot teljesítő, vagy szolgálati helyére visszatért személy e rendelet hatálybalépésétől számított 3 napon belül, a később visszatérő pedig visszatérésétől számított 3 napon belül köteles közvetlen elöljárójához igazoló nyilatkozatot beadni, aki az illető esetleges szolgálati beosztását és ügykörét az igazoló nyilatkozatra rávezeti, aláírja és haladéktalanul eljuttatja az 5. § szerint illetékes igazoló bizottság titkárságához.
A nyilatkozat mintáját és tartalmát e. rendelet 1. számú melléklete mutatja.
Az igazoló nyilatkozathoz csatolni kell két igazolt személy nyilatkozatát, ha pedig ez nem lenne beszerezhető, valamely polgári pártnak hivatalos pecséttel ellátott nyilatkozatát az igazolást kérő személy egyéniségéről és politikai magatartásáról. Ha pedig az igazolás alá vont személy valamely hadiüzemnél fejlett ki működést, az illető vállalat üzemi bizottságától, vagy, ha a vállalat megszűnt, az olt alkalmazásban állott s általa ismert munkásoktól kell a nyilatkozatot beszerezni.
Ezenfelül az igazolást kérő más bizonyítékokat is csatolhat. Így pl. okiratokat, rendeleteket, orvosi bizonyítványokat, szabadságolási igazolványokat, stb. Ezek a mellékletek csak akkor bírnak bizonyító erővel, ha azok eredetiek, vagy hitelesített másolatok, továbbá ha magánszemélyek nyilatkozatának aláírását valamely hatóság, vagy katonai pság. hitelesítette.
Az igazoló nyilatkozatban valótlan adatok előadása vagy lényeges körülmények elhallgatása a nyilatkozat keltétől számított három éven belül rendfokozata és nyugdíjigénye elvesztésének közigazgatási uton való azonnali kimondását, illetve polgári személyeknél nyugdíjigény nélküli azonnali elbocsátását vonja maga után.
Azt, aki igazoló nyilatkozatát a meghatározott időn belül kellőképen igazolt ok nélkül be nem adja, olyannak kell tekinteni, mint aki rendfokozatáról (állásáról) minden igény elvesztése mellett lemondott.
Ha az előljáró az igazoló nyilatkozatból vagy az egyébként tudomására jutóit adatokból arról győződik meg, hogy alárendeltjének magatartása a magyar nép érdekeit sértette, köteles őt az igazoló eljárás befejezéséig illetményei folyósításának egyidejü megszüntetése mellett szolgálata alól felmenteni, illetőleg szolgálati állásától felfüggeszteni, avagy az illetékes előljárójának errenézve javaslatol tenni.
5. §
Jelen rendelet 1. §-ában felsorolt személyek igazolási eljárásának lefolytatása a honvédségi igazoló bizottságok hatáskörébe tartozik. A politikai pártok kiküldötteiből és lehetőleg a a honvédség tiszti állományából a következő honvédségi igazoló bizottságok felállítását rendelem el:
1. A honvédelmi miniszter állandó igazoló bizottsága (Budapest, V., Markó-u. 12.).
Illetékes:
a) a honvédelmi minisztérium állományába tartozó, valamint a vezérkar főnökéhez beosztott személyeknek,
b) tábornokoknak, tábornoki helyen szolgáló ezredeseknek és vezérkari tiszteknek.
c) a kerületi pság-ok igazoló bizottságába kijelölt honvédségi tagoknak igazolására,
d) a hivatásos állományba tartozó valamennyi olyan tisztnek igazolására, aki az ország nyugati tájairól, illetőleg külföldről visszatérve jelentkezik állománybavételre.
2. A honvéd kerületi parancsnokságok igazoló bizottsága.
Illetékes:
a) a kerületi parancsnokság állományába tartozó személyeknek (honvéd egyéneknek és polgári alkalmazottaknak),
b) az alárendelt kiegészítő parancsnokságok igazoló bizottságába kijelölt honvédségi tagoknak,
c) külön rendelettel meghatározott honvédségi alakulatok beosztottjainak igazolására.
Illetékessége nem terjed ki a tábornokokra, tábornoki helyen szolgáló ezredesekre és vezérkari tisztekre, valamint az 1. pont d) alpontjában megjelölt személyekre.
3. A honvéd kiegészítő parancsnokságok igazoló bizottsága.
Illetékes:
a) a kiegészítő pság állományába tartozó személyeknek (honvéd egyéneknek és polgári alkalmazottaknak) igazolására;
b) a kiegészítő pság. területén elhelyezett honvédségi alakulatok állományába tartozó honvéd egyének és polgári alkalmazottak igazolására, ha ezeknél a létszámviszonyok miatt nem szükséges külön igazoló bizottság megalakítása:
c) a kiegészítő pság. területén lakó, szolgálatot nem teljesítő honvéd személyek igazolására, ideértve a nyugállományban levő személyeket is.
Illetékessége nem terjed ki a tábornokokra, tábornoki helyen szolgáló ezredesekre és vezérkari tisztekre, valamint az 1. pont d) alpontjában megjelölt személyekre.
4. Budai honvéd igazoló bizottság. Felállítja az 1. honvéd kerületi parancsnokság.
Illetékes:
Azoknak a tiszteknek, tisztviselőknek és liszthelyetteseknek igazolására, akik nem tartoznak sem a honvédelmi miniszter igazoló bizottságának, sem az 1. kerületi parancsnokság igazoló bizottságának illetékessége alá és Budán laknak.
A felsoroltakon kívül más helyen szükséges igazoló bizottságok felállítására esetenként, vagy a kerületi pság-ok javaslata alapján, külön intézkedem.
A honvédelmi minisztériumban, valamint a lentebb megjelölt parancsnokságoknál indokolt esetben több igazoló bizottság is felállítható.
6. §
A honvédségi igazoló bizottságok egységesen a következőképen alakulnak meg:
I. Tagok:
a) az öt politikai párt (Független Kisgazda Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Paraszt Párt, Polgári Demokrata Párt és Szociáldemokrata Párt), valamint az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezete egy-egy tagot küld a bizottságba, tehát összesen hat tag.
b) a honvédség részéről három már "igazolt"
Ezek a honvédségi tagok vannak hivatva arra, hogy az igazolás alá vont magatartását katonai szempontból megvilágítsák.
A honvédségi bizottsági tagok közül egy lehetőleg jogi képesítésű legyen, aki tartalékos tiszt is lehet.
Az igazoló bizottság elnöke mindig polgári személy, akit a polgári tagok maguk közül választanak meg.
A polgári tagok kiküldését Budapesten a Nemzeti Bizottságtól (Központi Városháza), vidéken a főispántól kell kérni. Amennyiben a főispáni állás nem lenne betöltve, akkor a helyi Nemzeti Bizottság intézkedik a tagok kiküldéséről. A honvédségi tagokat az igazoló bizottságot felállító pság. jelöli ki, az előbbiek szerint esetenkint már igazolt honvéd személyekből.
Ha a felállítandó igazoló bizottság székhelyén valamely felsorolt politikai párt működést nem fejt ki. vagy ha valamelyik párt a főispánnak (Nemzeti Bizottságnak) a bizottság felállításáról szóló értesítésétől számított öt nap alatt a beküldendő bizottsági tagol nem jelöli meg. az igazoló bizottság az illető párt tagjának részvétele nélkül alakul meg.
Nem lehet az igazoló bizottság tagja az. akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett verség miatt elitéltek, vagy aki az 529/1945. ME rendelettel (Magyar Közlöny 9. sz.) feloszlatott szervezetnek 10 éven belül tagja volt.
A bizottság tagja büntetőjogi felelősség mellett Írásban köteles kijelenteni, hogy reá nézve az előző bekezdésben foglalt kizáró okok egyike sem forog fenn.
II. Minden honvédségi igazoló bizottságnak titkárságát meg kell szervezni, melynek feladata: az igazolásukat kérők tájékoztatása, az igazoló nyilatkozatok átvétele, iktatása, az ügynek a tárgyalás céljára való érdemi előkészítése, a tárgyalásra kész ügyek átadása az elnöknek, az igazolásra sorra kerülök névsorának közzététele, a bizottság összehívása, a bizottság határozatainak feldolgozása és kiadása, nyilvántartás vezetése; a titkárság vezetője a bizottság tárgyalásán jelen van és a szükséges felvilágosításokat a bizottságnak megadja.
A titkárság létszáma a munka kiterjedtsége szeriül 1-2 tiszt (tisztviselő) és 2 3 irodai alkalmazott. Ezek más szolgálatra nem vehetők igénybe.
7. §
A bizottsági tagok eskütétele
A bizottság elnöke és tagjai működésük megkezdése elötl esküt, illetve fogadalmat lesznek.
A honvédelmi miniszter igazoló bizottságának lő. § 1. pont) honvédségi tagjai ezt az esküt a honvédelmi miniszter, vagy az általa kijelölt személy előli teszik le. A honvéd kerületi parancsnokság igazoló bizottságának honvédségi tagjai (5. § 2, ponti a kerületi parancsnok, a kiegészítő parancsnokságok igazoló bizottságának honvédségi tagjai (5. § 3. pont) pedig a ker. parancsnok kiküldöttjének kezébe teszik le az esküt.
A bizottság tagjai (elnökei) esküt vagy fogadalmat lehelnek az igazoló bizottságok olyan tagja előli is. aki a honvédelmi miniszter (az általa kijelölt személy), a kerületi parancsnok, illetőleg a kerületi parancsnok által kiküldött személy előtt már esküt (fogadalmat) tett.
Az igazoló bizottságok nem honvédségi tagjainak eskütételére vonatkozóan az 1.080/1945. ME rendelet rendelkezései irányadók.
Az eskü, illetőleg a fogadalom letételéről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az eskü szövege a következő;
"Én ........................ esküszöm,
hogy mint az igazoló bizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem elötl tartásával fogom ellátni. Isten engem ugy segéljen."
A fogadalom szövege a következő:
"Én...................... becsületemre
és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint az igazoló bizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem elölt tartásával fogom ellátni."
8. §
Az igazolási eljárásból ki van zárva az az igazoló bizottsági tag, aki:
az igazolás alá vontnak házastársa, volt házastársa, jegyese, egyeneságu rokona, vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának fel- vagy lemenőágbeli rokona, vagy testvére,
végül, aki az igazolás alá vonttal örökbefogadói, nevelőszülői viszonyban van, illetve gyámja, gondnoka, vagy az volt.
Ha az előző bekezdések alapján vagy tartós akadályoztatása folytán valamelyik tag az igazoló bizottságban nem járhat el. vagy valamelyik;ag ellen a bizottság által elfogadott politikai aggály merül fel. a bizottság elnöke felhívja annak a politikai pártnak (szakszervezeti tanácsnak) helyi szervezetét, amelynek tagja a lentiek szerint nem járhat el, hogy 24 óra alatt küldjön be ujabb tagot. Ha a felhívás eredménytelen marad, az igazoló bizottság az akadályozott tag nélkül jár el.
9. §
Az igazoló bizottság tagjait ebbeli minőségükben az 1940: XVIII. tc. 3. §-a szerint közhivatalnokoknak kell tekinteni; őket a hatóság tagjaira vonatkozó büntetőjogi védelem illeti meg.
Az előző bekezdés értelmében közhivatalnokoknak tekintendő bizottsági tagokra nézve az 1914: XLI. tc. 9. §-ának 6. pontjában említett felhatalmazást az igazságügyminiszter adja meg.
10. §
Az igazoló bizottságok működésüket haladéktalanul tartoznak megkezdeni.
11. §
Az igazoló bizottság elnöke a titkársággal az igazolási tárgyalás határnapja előtt legalább 8 nappal az igazolás alá vont személyek szolgálati helyén szokásos módon (hírlap, kifüggesztés, kidobolás, stb.) közhírré tételi azoknak névsorát, akiknek igazolása tárgyában a bizottság határozni fog.
Amennyiben az eljárás alá vont magatartását a jelenlegi szolgálati helyén nem ismerik, azon vagy azokon a helyeken is közzé keli tenni a felhívási, ahol az illető előzőleg szolgált, vagy lakott.
Ily esetben az elnök dönt afelett, hogy az igazoló eljárást melyik helyen kell lefolytatni.
A névsort meg kell küldeni a bizottsági tagoknak is.
A közzétételben fel kell hivni a lakosságot, hogy azok. akik az igazolás alá vont személy olyan magatartásáról vagy cselekményéről tudnak, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, ezt és az erre vonatkozó bizonyítékokat a bizottság elnökének szóban vagy írásban haladéktalanul jelentsék be.
A felhívásnak magában kell foglalnia a bizottság elnökének nevét és lakcímét (hivatali címét)., ahová a bejelentési küldeni kell. Figyelmeztetni kell a bejelentőket, hogy az írásbeli bejelentés csak akkor vehető figyelembe, ha a bejelentő nevét és lakcímét is feltünteti. Az elnök a szóbeli bejelentésről jegyzőkönyvvel készíttet. A jegyzőkönyvei a bejelentést tevőnek alá kell írnia.
Az igazoló bizottságnak lerí bejelentés esetében a bejelentő ellen az 1914: XLI. tc 20, §-ába ütköző cselekmény miatt eljárást indítani nem lehet. Ez a rendelkezés nem érinti a Btk. XIII. fejezetének alkalmazását.
12. §
Az igazoló bizottság elsősorban azoknak igazolása tárgyában határoz, akik az 1945. évi január 1-én a vörös hadsereg által felszabadított országrészben teljesítettek szolgálatot. Azokban az országrészekben, amelyeket e napon a vörös hadsereg még nem szabadított fel. az igazoló bizottság elsősorban azoknak igazolása tárgyában határoz, akik a helyükön maradtak.
Az előző bekezdésben felsoroltak ügyeivel a bizottság zárt ülésben foglalkozik. Ha ilyen ellen bejelentést nem tettek s a bizottság tagjainak egyike sem tud az igazolás alá vont népellenes magatartásiról, az igazoló bizottság az igazolás alá vont személyt igazoltnak jelenti ki.
13. §
Az igazoló bizottság tárgyaláson bírálja el azoknak az. ügyét, akik a vörös hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről eltávoztak, továbbá a szolgálati helyükön maradt személyek ügyét is, ha ezt a bizottság egy tagja a zárt ülésben kivánja. A zárt ülés határnapját az igazoló bizottság elnöke tűzi ki s arról a bizottság tagjait értesiti.
A tárgyalásra utalt ügyekben az elnök a kitűzött határnapra az igazolás alá vontat azzal a figyelmeztetéssel idézteti meg a titkárság által, hogy a tárgyalást a távollétében is meg fogják tartani.
14. §
A tárgyalásra utalt igazolási ügyeket az elnök a bizottság tagjai között arányosan szétosztja, vagy egy állandó előadót jelöl ki. A bizottság tagjai az igazoló eljárás alá vont személyek felől kötelesek felvilágosításokat beszerezni, az ügy előadója a lehetőség keretein belül köteles az igazoló eljárás alá vont személy magatartására vonatkozó bizonyítékokról gondoskodni.
A tanukat a tárgyalásra elővezetés terhével kell megidézni.
A szabályszerűen megidézett igazoló eljárás alá vont meg nem jelenése nem akadálya a tárgyalás megtartásának.
Az igazoló eljárás alá vont indokolt akadályoztatása esetén egy ízben kérheti a tárgyalás elhalasztását.
15. §
A jelen rendelet 6. és 8. §-ai szerint megalakult bizottság határozatképes, ha a politikai pártok és szakszervezetek által beküldött tagok száma legalább eggyel több, mint a honvédségi tagok száma. Az elnök távollétében a polgári tagok egyike elnököl. Ha a tagok az elnök személyében megegyezni nem tudnak, a legidősebb polgári tag elnököl.
16. §
A tárgyalás nyilvános. A tárgyalást az elnök vezeti. Az igazolási eljárás alá vonthoz és a tanúhoz bármelyik bizottsági tag kérdéseket intézhet. Az igazoló eljárás alá vont a tanukhoz szintén intézhet kérdéseket.
A tanukat kihallgatásuk előtt figyelmeztetni kell, hogy vallomásukat esetleg esküvel vagy fogadalommal kell megerősíteniük, és fel kell őket világosítani a hamis eskü következményei felől.
Az a tanú, aki az igazoló bizottság előtt hamis vallomást tesz és azt esküvel vagy fogadalommal megerősíti, az 1878: V. tc. 220. §-a szerint büntetendő.
Az eskü szövege a következő:
"Én .................. esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, semmit amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam. Isten engem ugy segéljen."
A fogadalom szövege a következő:
"Én .................... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat, és csakis az igazat vallottam, semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam."
17. §
Nem köteles tanúvallomást lenni az, aki az igazolási eljárás alá vontnak fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy sógora, oldalági rokona unokatestvérig bezárólag. - házastársa vagy jegyese, házastársának testvére, testvérének házastársa, vagy aki vele örökbefogadói, nevelői, gyámi vagy gondnoki viszonyban van.
18. §
A tárgyalás csak tanuk kihallgatása vagy iratok beszerzése végett halasztható el nyolc napnál nem hosszabb időre, feltéve, ha a tanti a bizottság székhelyén idézhető, illetőleg az irat a bizottság székhelyén beszerezhető.
A bizottság megkeresésére a folyamatban lévő ügy iratait is haladéktalanul meg kell küldeni.
19. §
Az igazoló eljárás alá vont ügye tárgyalására ugyanannál a hivatalnál (alakulatnál) működő egy személyt vihet magával, aki az ügyre és az eljárás alá vontnak személyére legjobb tudása és lelkiismerete szerint nyilatkozatot lehet.
Az igazolás alá vont a tárgyalásra tanukat állíthat elő és bizonyítékokat vihet magával. A bizonyítékok felvétele kérdésében a bizottság dönt.
Az igazoló eljárásban védő alkalmazásának nincs helye.
20. §
Az igazoló bizottság az 1. §-ban foglallak figyelembevételével az igazoló eljárás alá vont egész magatartásának gondos megvizsgálása után szabad meggyőződés alapján állapítja meg, hogy az igazoló eljárás alá vont alkalmas-e arra, hogy a demokratikus népi Magyarországban közszolgálatot, illetve a honvédségben szolgálatot teljesítsen, vagy a honvédségnek tagja maradjon.
Az igazoló bizottság a következő határozatokat hozhatja:
I. Az igazolás alá vont tényleges (ideiglenes tényleges) vagy tiszteletdíjjal szolgálatban álló személyt
1. "igazolt"-nak jelenti ki;
2. a szolgálatban való meghagyása mellett
a) megfeddi,
b) áthelyezésre ítéli,
c) az előléptetésből (címadományozásból) meghatározott időre, legfeljebb öt évre kizárja, d) vezető állásra alkalmatlannak mondja ki;
3. nyugállományba helyezését, illetőleg a hivatásos állományból a nemténylegés állományba való helyezését, nyugdíjazását (szabályszerű elbánás alá vonását) rendeli el;
4. rendfokozatának közigazgatási uton való megfosztását rendeli el, illetőleg a polgári alkalmazottat állásától megfosztja.
II. A tényleges szolgálatban álló szolgálalon-kivüii és tartalékos tisztnél a 3. pont nem alkalmazható.
III. A nyugállományú tiszteket és katonai tisztviselőket
1. "igazolt"-nak jelenti ki;
2. a) megfeddi,
b) az előléptetésből (címadományozásból) meghatározott időre, legfeljebb öt évre, kizárja,
c) tényleges szolgálatra behívás esetén vezető állásra alkalmatlannak mondja ki;
3. a visszaténylegesitésböl kizárja;
4. rendfokozatától közigazgatási uton való megfosztását rendeli el.
A megfeddést az elnök azonnal foganatosítja, Az áthelyezésre ítéltet eredeti szolgálati helyére 3 éven belül visszahelyezni nem lehet.
Az I. és II. 2. b), 2. c) és 2. d), valamint a III. 2. b) és 2. c) pontban foglalt büntetésekel külön-külön és együttesen is lehet alkalmazni.
A rendfokozatától megfosztott elveszti rendfokozatát és katonai állását, további nyugdíjigényét, úgyszintén nyug-, vagy kegydiját. A rendfokozat elvesztése a szolgálati kötelezettséget nem érinti. Az állásától megfosztott polgári alkalmazott elveszti közszolgálati állását, állásából eredő jogait és igényeit (illetményeit, nyugdíjigényét, nyug- és kegydíját).
Mind arra nézve, akii rendfokozatának közigazgatási uton való elvesztésre szóló határozattal sújtottak, mind az állásától megfosztott egyénre nézve különös méltánylást érdemlő esetben kimondhatja az igazoló bizottság, hogy az igazolás alá vont személy családtagjait megillető nyugdíjigény továbbra is fennmarad. Ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál az illetőt ugy kell tekinteni, mintha a határozat jogerőre emelkedése napján meghall volna.
Az emlitett határozatokon felül az igazoló bizottság még a Magyar Közlöny 2. számában közzétett 77/1945. ME rendelet 4. §-a szerint feltételes jellegű határozatot is hozhat az esetben, ha a bizottság az eljárás alá vont, vagy a tanuk által bejelentett bizonyítékokat beszerezni nem tudja, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján végleges határozatot hozni nem tud, de az illető személye, illetve magatartása ellen komoly aggályt fennforogni nem lát. Maga a határozat ne állapítsa meg az igazolás feltételhez kötöttségét. hanem csupán az eljárás során felvett jegyzőkönyv tartalmazzon errenézve megállapítást, utalással a 77/1945. ME szánni rendelet 4. §-ában előirt ily értelmű nyilatkozatra.
E határozat esetén az ügyiratokhoz az alábbi nyilatkozatot kell csatolni, melyet az eljárás alá vont ír alá:
"Kötelezően tudomásul veszem, hogy igazolásom feltételesen történt és amennyiben 3 éven belül ellenem népellenes, vagy háborús bűnös magatartásra utaló adat merülne fel és annak valóságát az utóbb megtartandó igazoló vagy népbirósági eljárás megállapítja, a most megejtett feltételes igazolás jogi hatálya megszűnik és az ujabb eljárás döntése lesz reám nézve kötelező. A feltételes igazolás alapján folytatott szolgálatomból az állammal, vagy alkalmazó hatóságommal szemben semmi jogot nem származtathatok."
Az ily módon rendfokozatától, illetőleg állásától megfosztott egyént közhivatalra egyáltalában, a magánalkalmazás körében pedig vezető állásra többé alkalmazni nem lehet, továbbá közmegbizatást nem kaphat.
Az igazoló bizottság indokolt esetben megkeresheti az illetékes rendőrhatóságot az igazolás alá vontnak rendőrhatósági őrizet alá helyezése (internálása) iránt.
Ha a bizottság nyomatékos gyanut lát fennforogni abban a tekintetben, hogy az igazolás alá vont bűncselekményt követett el, az igazoló eljárás befejezése után az összes iratokat az igazoló bizottság által hozott s a büntetés kiszabását is tartalmazó határozat egy kiadványával együtt haladéktalanul átteszi az illetékes népügyészséghez. Az áttételről minden esetben értesiti az igazoló eljárás alá vont személy hivatali elöljáróját.
21. §
Az igazolóbizottság határozatait szótöbbséggel hozza.
22. §
A tárgyalásról (13. §) jegyzökönyvet kell késziteni, ha a jelen rendelet 24. §-a szerint fellebbezésnek van helye, vagy ha azt az elnök szükségesnek tartja. Jegyzőkönyvvezetőt az elnök jelöl ki.
Ha a jegyző a bizottságnak nem tagja, esküt, illetőleg fogadalmat tesz arra. hogy a tárgyaláson történteket hiven jegyzi fel.
A jegyző a tárgyalás menetéről, a tanuk vallomásairól feljegyzéseket készit s köteles a jegyzőkönyvet feljegyzései alapján két nap alatt elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, az ügy előadója és a jegyző írja alá.
23. §
A bizottság határozatát Írásban közli az igazoló eljárás alá vont személlyel és annak elöljárójával.
A határozatok mintáját a jelen rendelet 2., 3. és 4. melléklete mutatja.
A határozatokban a 20. § I. 2. a)-d). II., illetve III. 2. a), b) és c) pontokban említett rendelkezések esetén kifejezésre kell juttatni, hogy ez a határozat a megállapított intézkedéseken leiül más hátrányos következményekkel nem jár és ilyeneknek alkalmazására nem szolgáltat alapot.
A határozatot az igazoló bizottság elnöke és mindegyik tagja a határozathozatal napján aláírja.
Az eljárás alá vont közvetlen elöljárója köteles intézkedni aziránt, hogy a 2. sz. Honvédségi Közlönyben közzétett 2.595/Elnöki 1945. rendelet alapján az igazoló eljárás eredménye előjegyeztessék.
A nyugállományba helyezést, illetőleg nyugdíjazást (szabályszerű elbánás alá vonást), valamint a rendfokozat közigazgatási ulon való elvesztését elrendelő, úgyszintén állásvesztést kimondó határozatot az igazoló bizottság annak jogerejére való tekintet nélkül haladéktalanul megküldi az eljárás alá vont elöljárójának, aki az illetőt szolgálata alól felmenti, illetőleg állásától felfüggeszti, az állásától megfosztott illetményeit teljes egészében, a nyugállományba helyezésre, illetőleg nyugdíjazásra itélt illetményeinek pedig a nyugdijat meghaladó részét visszatartja.
A honvédségi igazoló bizottságok titkársága az igazolás eredményét szolgálati uton jelenti a honvédelmi miniszternek (a személyügyi, illetve polgári személyügyi osztálynak).
A jelentés tartalmazza az eljárás alá vont nevét, rendfokozatát, beosztását, állománytestél és az igazoló bizottság határozatát.
24. §
Az igazoló bizottságnak a nyugállományba helyezést, illetőleg a nyugdíjazást (szabályszerü elbánás alá vonást) és a rendfokozat közigazgatási uton való elvesztését elrendelő, valamint a visszaténylegesitésből kizáró, illetőleg állásvesztést kimondó határozata ellen az igazoló eljárás alá vont, fellebbezéssel élhet a budapesti népbírósághoz.
A határozat ellen fellebbezéssel élhet az igazoló eljárás alá vont abból az okból is, hogy a határozatot hozó bizottság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy hogy a bizottság olyan határozatot hozott, amelyet a jelen rendelet nem ismer.
A fellebbezést a határozat kihirdetése után nyomban be kell jelenteni és a bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezést az ügy többi iratával együtt 8 nap alatt fel kell terjeszteni a budapesti népbirósághoz, amely az ügyet az erre a célra alakult külön tanácsban azonnal tárgyalás alá veszi.
A fellebbezés egyfokú.
A fellebbezési eljárásban nem vehet részt az a tag, aki a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozó igazoló bizottság tagja volt.
Ha az igazolás alá vont az igazoló bizottság határozatának kihirdetésekor nem volt jelen, részére a határozatot indokolásává] együtt kézbesíteni kell. Ebben az esetben az igazolás alá vont a határozat kézbesítésétől számított 3 napon belül jelenthet be fellebbezést.
A fellebbezés halasztó hatályú.
25. §
Az igazoló bizottság jogerős határozatával szemben az igazoló eljárás alá vont ujrafelvétellel nem élhet.
Az igazoló bizottság az igazoló eljárás befejezése után az ügy újbóli tárgyalását rendelheti el, ha az igazoló eljárás alá vont személy ellen ujabb bejelenlés érkezett.
26. §
Az igazoló eljárás befejezése után az iratokat annak a parancsnokságnak, halóságnak irattárában kell elhelyezni, amely az igazoló bizottságot felállította.
27. §
Az igazoló bizottság elnöke, polgári tagjai és polgári jegyzője tárgyalási naponként az igazságügyminiszter által meghatározandó díjazást kapnak. A napidíjakat nyugta ellenében az igazoló bizottságot felállító hatóság (parancsnokság) gazdasági hivatala fizeti ki.
28. §
Az igazoló bizottság székhelyén kivül is tárgyalhat, ha ezt a célszerűség (tanuk és és igazoló eljárás alá kerülők száma) kívánja. A kiszállás költségei a honvédelmi tárcát terhelik és kifizetésük a 27. § rendelkezései szerint történik.
29. §
Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő igazolási ügyekben is alkalmazni kell. A 20.085/Elns.-1945. HM körrendelet (közzétéve az 1. számú H. K.-ben) hatályát vesztette.
A 15/1945. ME rendeletet a 20. számú Magyar Közlönyben közzétett 1.080/ 1945. ME szánni rendelet hatályonkivül helyezte.
Nincs helye az eljárás megsemmisítésének, ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt hozott határozat a 20.085/Elnökség 1945. H. M. számú körrendeletnek vagy a jelen rendeletnek megfelel.
Budapest, 1945. évi május hó 26. napján.
Vörös János s. k.,
honvédelmi miniszter
1. számú melléklet a 24300/Eln. ig. biz. 1945. számú HM rendelethez
2. számú melléklet a 24300/Eln. ig. biz. 1945. számú HM rendelethez
3. számú melléklet a 24300/Eln. ig. biz. 1945. számú HM rendelethez
4. számú melléklet a 24300/Eln. ig. biz. 1945. számú HM rendelethez
