28060/1945. UM rendelet
a Budapesten és környékén lévő épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló 5120/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Az ideiglenes nemzeti kormány 5120/1945. ME rendeletében foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
Helyreállítási kötelezettség
1. §
(1) Az 5120/1945. ME rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ában meghatározott területen lévő, lakható vágy lakhatóvá tehető épület 20 m2-nyi vagy ennél nagyobb felületen megrongált tetőzetét az épület tulajdonosa, illetőleg az, aki az épülettel rendelkezni jogosult (haszonélvező, öröklakás tulajdonosa vagy haszonélvezője, a továbbiakban: tulajdonos) köteles az 1945. évi október hó 31. napjáig helyreállíttatni; a munkálatokat az 1945. évi szeptember hó 30. napjáig meg kell kezdeni. A 20 m2-nél kisebb felületű és szerkezeti rongálással össze nem függő tetősérülés helyreállításának időpontjára és módjára a 28041/1945. UM rendelet irányadó (Magyar Közlöny 79. szám).
(2) Lakhatóvá tehetőnek kell tekinteni az olyan megrongált épületet is, amely a tetőzet helyreállításán kivül később még további javításokra is szorul, de a tetőzet haladéktalan helyreállítására az állag megóvása céljából feltétlenül szükség van. Azt, hogy a R. alkalmazása szempontjából az épületet lakhatónak, illetőleg lakhatóvá tehetőnek kell-e tekinteni, elsőfokon a kerületi (városi) mérnöki hivatal (községi elöljáróság) állapítja meg. A határozat ellen, annak közlésétől számított öt nap alatt az érdekelt háztulajdonosok és bérlők az országos építésügyi kormánybiztoshoz (a továbbiakban: kormánybiztos) fellebbezhetnek. Az elsőfokú határozatot a kormánybiztoshoz fellebbezés hiányában is késedelem nélkül fel kell terjeszteni: a kormánybiztos az ilyen határozatot - annak felterjesztésétől számított tizenöt nap alatt - hivatalból megváltoztathatja.
(3) A tulajdonos az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség alól mentesül, ha a jogerős határozat szerint az épület lakható vagy lakhatóvá tehető ugyan, de a kormánybiztos a tetőzet helyreállítását anyag- vagy munkaerőgazdálkodási szempontból nem tartja kivánatosnak és ezért a kölcsön folyósítását megtagadja.
(4) A helyreállítási kötelezettség kiterjed a tetőzeten kivül az épületnek a tetőzettel összefüggő olyan szerkezeti részeire is, amelyeknek helyreállítása szükséges ahhoz, hogy- az épület állaga a csapadéktól további károsodást ne szenvedjen, illetőleg amelyeknek helyreállítása fennálló veszély elhárítása végett mellőzhetetlenül szükséges. A kormánybiztos által elrendelt és az állagmegóvás céljából feltétlenül szükséges aláducolási munkálatok is a jelen rendelet szerint végezhetők el.
Nyilatkozattételi kötelezettség
2. §
(1) A tulajdonos a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tiz nap alatt köteles a kerületi (városi) mérnöki hivatalnál (községi előljáróságnál) nyilatkozatot tenni arról, hogy a 20 m2-nyi vagy ennél nagyobb felületen megrongált tetőzetet a jelen rendeletben szabályozott hitel igénybevételével vagy anélkül kivánja-e helyreállíttatni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az épület megjelölését utca és házszám szerint, a tulajdonos nevét és lakcímét, a tetőzet károsodásának mértékét (m2-ben), az ezt megállapító szakiparos vagy mérnök nevét és lakcímét, valamint a szükségelt anyag mennyiségét és minőségét.
(2) A kerületi (városi) mérnöki hivatal (községi elöljáróság) a nyilatkozatban foglalt adatok valóságát- ellenőrzi, azokra az épületekre vonatkozóan pedig, amelyek tekintetében a tulajdonos a nyilatkozattételt elmulasztotta, az (1) bekezdésben felsorolt adatokat a tulajdonos költségére helyszíni kiszállás útján megszerzi. A nyilatkozatokban foglalt, illetőleg a hivatalból megszerzett adatokat a kormánybiztos által kiadandó utasítás szerint jelentésbe kell foglalni, és legkésőbb az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltétől, számított tiz nap alatt a kormánybiztoshoz be kell nyújtani.
(3) Elhagyott épületek tekintetében a nyilatkozattételi kötelezettség az elhagyott javak kormánybiztosát terheli s ő gondoskodik a jelen rendeletnek megfelelően a helyreállítási munkálatok elvégzéséről is.
Rendkívüli épület javítási hozzájárulás
3. §
(1) A R. 1. §-ában említett területen lévő összes épületek tulajdonosai, illetve bérlői az 1945. évi augusztus hó 1. napjától az 1947. évi július hó 31. napjáig terjedő időre, függetlenül attól. hogy az épület helyreállításra szorul-e, a Budapesti Épületjavítási Alap (a továbbiakban: Alap) javára a R. 3. és 4. §-ában meghatározott mértékű rendkívüli épületjavítási hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) kötelesek fizetni.
(2) A hozzájárulásnak a R. 4. §-ában megállapított mértéke szempontjából a tulajdonos megállapítása irányadó, a bérlő azonban az ellen az állami adóhivatalnál (Budapesten a kerületi adófelügyelőségnél) észrevétellel élhet. A tulajdonosnak a hozzájárulás mértékére vonatkozó megállapítását, az állami adóhivatal (kerületi adófelügyelőség) hivatalból is megváltoztatta. Az elsőfokú halósági határozat ellen a R 6. §-ában megállapított jogorvoslatnak van helye.
(3) Annak megállapításában, hogy a helyiség a R. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alá eső fényűzési célt szolgál-e, nem az üzlet elnevezése vagy az iparigazolványban foglalt megjelölés, hanem az ott folytatott, ipar jellege irányadó. A vendéglő vagy kávéház osztályon felüli jellegét az illetékes ipartestület állapitja meg a tagjai sorába nem tartozó iparüzők üzemére nézve is és megállapítását a háztulajdonossal és az illetékes állami adóhivatallal (kerületi adófelügyelőséggel) a jelen rendelet hatálybalépését, illetőleg az üzem megnyitását követő öt nap alatt közli.
(4) A fényűzési célt szolgáló helyiségekre megállapított hozzájárulást kell fizetni akkor is, ha a helyiségben az albérlő az ilyen jellegű ipart. A főbérlő ilyenkor a hozzájárulásnak ebből adódó többletét az albérlőre átháríthatja.
(5) A R. 3. és 4. §-ában megjelölt hozzájárulást a tulajdonos köteles a házadóval és járulékaival együtt minden hónap 15. napjáig a községi előljárósághoz (városi adóhivatalhoz, kerületi; adószámviteli osztályhoz) befizetni.
(6) Ha a bérlő a megállapított hozzájárulást nem fizette meg, a tulajdonos köteles ezt a községi előljáróságnak(városi adóhivatalnak, kerületi adószámviteli osztálynak) a hónap. 10. napjáig bejelenteni. Ilyen esetben egyebekben a R. 5. § (2) bekezdésének rendelkezései irányadók.
A helyreállítási kölcsönök folyósítása
4. §
A tulajdonos a rendelkezésre álló anyagmennyiséghez mérten az Alapból a Pénzintézeti Központ (a továbbiakban: PK.) közvetítésével a megbízott pénzintézetek utján tetőhelyreállitási kölcsönben részesülhet.
5. §
(1) A kölcsön iránti kérvényt két példányban kell előterjeszteni, mégpedig egy példányt a kerületi (városi) mérnöki hivatalnál (községi előljáróságnál), égy példányt pedig annál a PK által megbízott pénzintézetnél, amellyel a kérelmező a kölcsönnyújtást lebonyolítani kívánja.
(2) A kérvénynek tartalmaznia kell:
1. az épület fekvését utca és házszám szerint, továbbá az épület telekkönyvi megjelölését,
2. a tulajdonos nevét és lakcímét,
3. a tetőzet állapotának leírását és károsodásának mértékét m2-ben,
4. a tetőzet tervezett helyreállításának rövid leírását,
5. annak feltüntetését, hogy az épület hány emeletes, továbbá az épületben lévő lakások és egyéb helyiségek számát, annak megjelölésével, hogy azok közül ezidőszerint hány lakhatatlan (egészben vagy részben):
6. az épület 1945. évi július havi, nyers házbérjövedelmét, ilyennek hiányában a házadó alapjául szolgáló haszonérték összegét
7. a jelen rendelet értelmében fizetendő hozzájárulás, havonkénti összegét,
8. annak a PK. által megbízott pénzintézetnek, a megjelölését, amellyel a kérelmező a kölcsönügyletet lebonyolítani kívánja,
9. a felelős építési vállalkozó nevét és lakását, 10. a kérelmezett-kölcsönösszeg nagyságát.
(3) A kérvény mindkét példányához csatolni kell: a tetőjavítás költségvetését, valamint a jelen rendelet 2. §-ában meghatározott nyilatkozat másolatát.
(4) A kérvényben a tulajdonosnak köteleznie kell magát arra, hogy a helyreállítási munkálatok egész tartama alatt aláveti magát a hivatalos ellenőrzésnek és mindazoknak a rendelkezéseknek, amelyeket a jelen rendelet a hitelezési viszony tekintetében megállapít.
(5) Az 1924: XII. törvénycikk alapján létesült társasházak tulajdonostársainak képviseletére a jelen rendeleten alapuló minden eljárásban a telekkönyvi hatósághoz bejelentett közös képviselő jogosult. Ehhez képest a tulajdonostársak a kölcsönt a közös képviselő utján veszik fel és ugyancsak a közös képviselő gondoskodik a kölcsönszerzésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről is. A kölcsön biztosítására a jelzálogjogot a közös képviselő által aláirt kötelezvény alapján mind a törzsbetétbe, mind az albetétekbe be kell jegyezni.
A kölcsönkérelmek elbírálása
6. §
(1) A kerületi- (városi) mérnöki hivatal (községi elöljáróság) köteles a kérvényt a vállalati összeg figyelembevételével készített javaslatával együtt a benyújtástól számított nyolc nap alatt a kormánybiztoshoz felterjeszteni. A vállalati összeg kiszámításánál a kormánybiztos által megállapított anyagárakat és a hatóságilag jóváhagyott munkabéreket kell alapul venni. A vállalati összeget az építőmester, illetőleg a vállalkozó írásbeli ajánlatával kell igazolni.
(2) A pénzintézet a kölcsönfolyósítás jogi és gazdasági előfeltételeit haladéktalanul, megvizsgálja és a kérvényt véleményes jelentésével együtt a kormánybiztoshoz nyolc nap alatt felterjeszti:
(3) A kerületi (városi) mérnöki hivatal (községi elöljáróság) javaslata és a pénzintézet véleményes jelentése alapján a kormánybiztos állapítja meg, hogy a tulajdonos az Alapból milyen összegű kölcsönben részesíthető.
(4) Ha a kormánybiztos a tulajdonosnak a kölcsönre való igényjogosultságat és a kölcsön összegét megállapítja, erről őt a kölcsön összegének közlésével a pénzintézet utján értesiti. Ugyanígy értesiti a tulajdonost arról, ha az előterjesztett kérelmet nem találja teljesíthetőnek.
A hitelnyújtás és a törlesztés módozatai
7. §
(1) A a tulajdonos kormánybiztos által engedélyezett kölcsönre vonatkozó kötelezvény aláírása céljából az értesítés (6. § (4) bekezdés) kézhezvételét követő három nap alatt a pénzintézetnél jelentkezni tartozik. Ennek elmulasztása esetében a kölcsön folyósítására vonatkozó engedély hatályát veszti és a tulajdonost hacsak nem igazolja, hogy a munkálatokat megkezdte - ugy kell tekinteni, mint aki a helyreállitási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A pénzintézet a kölcsönügylet megkötéséről vagy az ügyletkötés elmaradásának okáról a kormánybiztost haladéktalanul értesíti.
8. §
(1) A pénzintézet a kölcsönösszegnek a szükséges anyagok megvételére szolgáló részét az anyagszámlák alapján, a kölcsönösszegnek a munkabérek kifizetéséhez szükséges részét pedig - a munka előrehaladásához képest - a munkabérjegyzékek alapján folyósítja a kormánybiztos által megállapított irányelvek , szerint. A kölcsönösszeg utolsó 10%-a mindamellett csak abban az esetben utalható ki, ha a kerületi (városi) mérnöki hivatal (községi elöljáróság) megállapítása szerint a helyreállítási munkálatodat befejezték és a kivitelezés megfelel, a kormánybiztos által jóváhagyott tervnek és költségvetésnek.
(2) A pénzintézet a kölcsönt kötelezvény alapján folyósítja, a kölcsönösszegről váltót nem követelhet.
(3) A pénzintézet a kölcsön biztosítása céljából az adós ingatlanára a R. 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a PK. javára jelzálogjogot kebeleztet be.
9. §
(1) Az adós a kölcsönt elsőizben az 1947. évi augusztus hó 10. napjától kezdődő és az évi 6%-os kamatot is magábanfoglaló negyedévi előleges törlesztő részletekben tiz év alatt köteles visszafizetni joga van azonban, a kölcsöntartozás tőkeösszegét tizenöt napi felmondás mellett kártalanító díj. (storno-dij) fizetése nélkül egyösszegben bármikor visszafizetni vagy tartozására az esedékessé váló törlesztő részletet meghaladó visszafizetést is teljesíteni.
(2) A kölcsön felvételétől az 1947. évi augusztus hó 10. napjáig terjedő időre járó évi 6%-os kamatot az adós félévi előleges részletekben köteles megfizetni. Ha az adós fizetési késedelembe esik késedelmi kamat cimén a bíróilag érvényesíthető. legmagasabb kamatot kötetes megfizetni, Ebben az esetben a törlesztő részlet átértékelés alá eső felerészét a teljesítés időpontjára irányadó átértékelési kulcs alapulvételével kell megfizetni.
Az ellenőrzés
10. §
(1) A kölcsönöket kizárólag a kormánybiztos által jóváhagyott terv szerinti helyreállítási munkálatok költségének fedezésére szabad felhasználni. A kormánybiztos a benyujtott helyreállítási tervet módosíthatja, a munkálatok kivitelezésének-módját megszabhatja és errevonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását a kölcsön folyósításának előfeltételéül is kikötheti.
(2) A kölcsön folyósítása esetében a tulajdonos köteles a helyreállitási munkálatokat haladéktalanul megkezdeni és az ehhez szükséges anyagokról gondoskodni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítését valamint a helyreállitási munkálatok megfelelő kivitelezését és a kölcsön rendeltetésszerű felhasználását a kormánybiztos barmikor ellenőriztetheti.
(4) Ha az ellenőrzéssel megbízott szakközeg megállapítja, hogy a tulajdonos a helyreállitási munkálatokat nem kezdte meg vagy az evégből szükséges előkészületeket nem tette meg, avagy nem törekszik a munkálatoknak kellő időben való folytatására és az 1. §-ban meghatározott határidőre való elvégzésére, vagy a kölcsönt rendeltetésétől eltérően használja fel vagy általában a jelen rendelet bármely rendelkezését; nem tartja meg, erről a kormánybiztosnak haladéktalanul jelentést tesz.
11. §
(1) A 10. § értelmében a tulajdonost terhelő kötelezettségek megszegése vagy elmulasztása esetében a kormánybiztos a kölcsön további folyósítását megszüntetheti és az esetleg már felvett kölcsön azonnali visszafizetését, valamint az épület hatósági helyreállítását is elrendelheti. Ebben az esetben a kormánybiztos gondoskodik a munkálatok elvégzéséről és a szükséges anyagokról.
(2) A kölosönkötelezvényben ki kell kötni, hogy ha a kormánybiztos az (1) bekezdés alapján elrendeli a kölcsön visszafizetését, a tulajdonos köteles az addig folyósított hitelösszegeket - a hitelviszony megszüntetését kimondó kormánybiztosi határozat kézbesítésétől számitott tizenöt nap alatt - egyösszegben visszatéríteni és az eredetileg kikötött kamat helyett a bíróilag érvényesíthető legmagasabb kamatot megfizetni.
(3) Hatósági helyreállítás esetében a kormánybiztos gondoskodik arról, hogy a munkálatok a legtakarékosabb módon végeztessenek el és a költségek a hasonló munkálatoknál szokásos általános költségszínvonalnak megfeleljenek.
(4) Hatósági helyreállítás esetében a szükséges kölcsönt a tulajdonos helyett, de azt kötelező hatállyal a kormánybiztos jogosult felvenni. Az ilymódon felvett kölcsön erejéig a kormánybiztos által aláirt kötelezvény alapján a hatósági helyreállítás alá eső épületre a R. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint jelzálogjogot kell bekebeleztetni. A kölcsön feltételei ily esetben is azonosak a jelen rendelet alapján egyébként folyósítható kölcsönök feltételeivel.
A rendelet hatálybalépésekor már elvégzett vagy folyamatban lévő munkálatok költségeinek fedezése
12. §
(1) Ha a tulajdonos igazolja, hogy az 1. §-ban meghatározott helyreállítási munkálatokat hitel igénybevételével a jelen rendelet hatálybalépése előtt az épület átlagának megóvására alkalmas és a kormánybiztos- errevonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módon már elvégeztette, vagy a jelen rendelet hatálybalépésekor ilyen módon folytatja, ezeknek a munkálatoknak igazoltan felmerült vállalati összege erejéig a jelen rendelet 4. §-a szerint az Alaptól kölcsönt igényelhet, feltéve, hogy a közte és hitelezője között fennálló magánjogi jogviszony nem gátolja korábbi kölcsönének. az Alaptól felveendő kölcsönből való visszafizetését, Ugyanezek a szabályok irányadók akkor is, ha a helyreállítási munkálatokat a bérlők végeztették el a tulajdonos terhére, vagy a tulajdonos végeztette el a bérlők által előre kifizetett bérből.
(2) A tulajdonosnak ebben az esetben a kölcsön iránti kérvényéhez csatolnia kell azokat az okiratokat, amelyekből kitűnik, hogy a helyreállítási munkálatokat hitel igénybevételével végeztette el vagy folytatja. A kérvényt a kerületi (városi) mérnöki hivatal (községi elöljáróság) felülvizsgálja és igazolja a tetőzetet ért kár mértékét, a helyreállítás megtörténtét vagy folyamatban létét, valamint a vállalati összeget. A vállalati összeg elbirálásánál a helyreállítás időpontjában érvényes anyagárakat és munkabéreket kell figyelembe venni.
(3) A kölcsön iránti kérelem előterjesztésére és. annak elbírálására, egyébként az 5-6. §-ok megfelelően irányadók:
(4) A tulajdonos a jelen § alapján felvett összeget annak a tartozásának kiegyenlítésére, illetőleg törlesztésére köteles fordítani, amely a helyreállítási munkálatok folytán keletkezett.
Vegyes büntető és hatálybaléptető rendelkezések
13. §
A kormánybiztos az anyagtakarékosság érdekében és a munka elősegítése céljából elrendelheti a házak tetőzetének a régitől eltérő szerkezeti helyreállításai. Elrendelheti továbbá az emlitett célok érdekében a szükségnek megfelelő építkezési módszerek és eljárások alkalmazását.
14. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető, rendelkezés alá nem esik, az 5120/ 1945. ME rendelet 1. §-ához képest kihágást követ el és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő az, aki
a) a 2. §-ában meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének nem, yagy nem a valóságnak megfelelően vagy nem az előirt időben tesz eleget,
b) a bérlőtől a R. 4. §-ában megszabott hozzájáruláson felül tetőhelyreállitás címén más hozzájárulást is követel vagy fogad el,
c) az 5. § (1)-(3) bekezdése, alapján beadott kérelmében a valóságnak meg nem felelő adatokat tüntet fel, vagy a kérelem elbírálása szempontjából lényeges körülményt rosszhiszeműen elhallgat.
d) a 10. § (1) bekezdésében, illetőleg a 12. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a kölcsönt nem rendeltetésszerűen használja fel.
15. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1945. évi július hó 21-én.
Nagy Ferenc s. k.,
újjáépítési miniszter